Magyar English Híreink (RSS 2.0)

Üdvözöljük a

A német gazdaság 2016. évi fejlődése | MKIK

honlapján!

-

Tagozataink

A német gazdaság 2016. évi fejlődése

Szerző: BM | 2017. január 23.

Magyarország Nagykövetsége, Berlin

 

2016. év során Németországban a gazdasági növekedés minden előzetes várakozást felülmúlt, elérte az 1,9 %-ot. A gazdasági növekedés, foglalkoztatás és munkanélküliség, költségvetés, infláció mind a saját korábbi mutatóihoz képest, mind az euró-övezet más országaival összehasonlítva kedvezőbb mutatókat eredményezett.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal szakértői a diplomáciai képviseletek és a gazdasági szervezetek képviselői részére január 12-én egy, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetségével (DIHK) közösen tartott rendezvényen ismertették a német gazdaság, a 2016. negyedévre, s ezért az év egészére vonatkozóan még fenntartásokkal kezelendő első statisztikai adatokat. 

Ezek szerint Németország bruttó hazai terméke 2016-ban 3.133,9 milliárd €, ami az Európai Bizottság által

  • az euró-övezet tagországaira vonatkozó teljes, 10.740,3 milliárd €-ra becsült GDP 29, míg
  • az Európai Unió 28 tagországában 14.774,2 milliárd €-ra becsült gazdasági teljesítmény 21 %-a.
  • A gazdasági növekedés minden előzetes várakozást felülmúlt, elérte az 1,9 %-ot. Miután 2012-ben és 2013-ban mindössze 0,5, 2014-ben 1,6, 2015-ben pedig 1,7 %-kal bővült a német gazdaság teljesítménye, elmondható, hogy fél évtizeden keresztül gyakorlatilag folyamatosan gyorsult a német gazdaság fejlődési üteme. (Megjegyzés: Ez a trend minden előrejelzés készítésével foglalkozó kormányzati szerv, gazdasági szervezet és kutatóintézet előrejelzése szerint az idén bizonyosan meg fog törni. Távolabbi, tíz éves átlagban a gazdasági növekedés éves átlagos növekedési üteme 1,4 % volt, ezt fél százalékponttal haladja meg a GDP elmúlt évi fejlődése.)
  • A foglalkoztatottak száma 2003 óta gyakorlatilag szintén folyamatosan emelkedik, ennek mértéke – a 2013. évi 0,6, a 2014. évi 0,8 és a 2015. évi 0,9 %-os bővülése (és a 2015 óta eltelt időszak ugyancsak 0,9 %-os éves átlaga után) – tavaly elérte az 1 %-ot.
  • Az állami költségvetésnek a GDP-hez viszonyítva három év óta bevételi többlete van, melynek mértéke – a 2014 évi 0,3 és a 2015. évi 0,7 % után – tavaly 0,6 % volt, (ami csaknem 2 százalékponttal kedvezőbb, mint a megelőző évtizednek az éves GDP 1,1 %-át kitevő átlagos kiadási többlete).
  • A fogyasztói árak éves emelkedése utoljára 2013-ban haladta meg az 1,0 %-ot, 1,5 % volt. 2014-ben ez 0,9, 2015-ben 0,3 %-ra mérséklődött, majd 2016-ban 0,5 %-ra ismét emelkedett.

A bruttó hazai termék előállításában a szolgáltatások 68,9; az ipar (az építőipar nélkül) 25,7; az építőipar 4,8; míg a mező- és erdőgazdaság, valamint a halászat összességében 0,6 %-kal részesedett. 

A gazdasági teljesítmény elmúlt évi növekedése – egyebek között – az informatika és kommunikáció bruttó értékteremtése 3,0, az építőipar 2,8, a pénzügyi és biztosítási szolgáltató szektor 2,5, a kereskedelem, közlekedés és vendéglátóipar 2,3 és az ipar bruttó értékteremtése 1,6 %-os növekedéséből adódik.

Felhasználási oldalon – a 3.133,9 milliárd €-s bruttó hazai termék

  • 53,5 %-a magánfogyasztásra, ezen belül 51,7 %-a a magánháztartások fogyasztási kiadásaira,
  • 19,7 %-a állami fogyasztásra,
  • 20.0 %-a beruházásokra, ezen belül 9,9 %-a építési beruházásokra került felhasználásra.

Az 1.440 milliárd €-ra becsült export a GDP 45,9, az 1.200 milliárd €-t kitevő import annak 38,2 %-a, az export és import különbsége a GDP 7,7 %-a.

Az egy főre jutó termelékenység a 2014. és a 2015. évi 0,8 %-os növekedést követően – tavaly 0,9 %-kal haladta meg az egy évvel korábbit, az egy foglalkoztatottra jutó bérek a megelőző két évinél szerényebb mértékben, 2,3 %-kal emelkedtek.

Az állami költségvetés 2014 és 2015 után ismét bevételi többlettel zárta az évet, a 19,2 milliárd € körüli szuficit a GDP 0,6 %-ának felel meg.  Ennek több mint felét (10,4 milliárd €-t a szövetség, 6,8 milliárd €-t a társadalombiztosítás, 2,1 milliárd €-t a tartományok „kerestek meg”, míg az önkormányzatok minimális kiadási többlettel zárták az évet. Az állam eladósodása 2012-ben megközelítette a bruttó hazai termék 80 %-át, amely 2015-re 71,2, 2016-ban 68,1 %-ra esett vissza.

Nemzetközi összehasonlítás:

A Szövetségi Statisztikai Hivatal szakértői felhívták a figyelmet arra, hogy

  • Németország gazdasági növekedése kis mértékben meghaladja az Európai Bizottság által az euró-övezet egészére az ősszel becsült 1,7 %-os átlagos fejlődési dinamikáját, s csak Írország, Málta, Luxemburg, Szlovákia, Spanyolország, Ciprus, Szlovénia és Litvánia előzi meg.
  • az euró-övezet 19 országa között mindössze három – Németország mellett Luxemburg és Észtország – van, ahol bevételi többlettel zárták a 2016. évi állami költségvetést,
  • az állam eladósodása jóval alacsonyabb, mint az euró-övezet országainak az Európai Bizottság által a GDP 91,6 %-ára becsült átlagos értéke, Németországnál – csökkenő sorrendben – csak Finnország, Hollandia, Málta, Szlovákia, a balti köztársaságok és Luxemburg rendelkezik a németnél alacsonyabb adósságrátával,
  • A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) módszere szerint számított 2016 októberi 4,1 %-os munkanélküliségi ráta, (ami nem egyezik meg a nürnbergi székhelyű Szövetségi Munkaügyi Ügynökség módszerével számított munkanélküliségi rátával), a huszonnyolc EU-tagország 8,3 %-os mutatójának csupán mintegy fele. 2016 második negyedévében 744 ezer fő volt tartós, azaz egy éven túli munkanélküli, ami az összes munkanélküli nem egészen 42 %-a. Mivel ezek többsége a volt keleti tartományokban élő, jellemzően szakképzettség nélküli idősebb személy, a nyugdíjkorhatár elérésével ez a szám, illetve arány vélhetően tovább csökken.

 A Szövetségi Statisztikai Hivatal munkatársai – annak ellenére, hogy a január 11-én nyilvánosságra hozott adatok még folyamatos felülvizsgálatra szorulnak és változhatnak – összességében a német gazdaság jó évének nevezték 2016-ot, mert valamennyi területen – gazdasági növekedés, foglalkoztatás és munkanélküliség, költségvetés, infláció, stb. – mind saját korábbi mutatóihoz képest, mind az euró-övezet más országaival összehasonlítva kedvezőbb mutatókat produkált.

 

Készítette: Juhász Imre, Udvarhelyi Kata