Magyar English Híreink (RSS 2.0)

Üdvözöljük a

Németországi előrejelzések a digitalizáció munkahely-befolyásoló hatásairól | MKIK

honlapján!

-

Tagozataink

Németországi előrejelzések a digitalizáció munkahely-befolyásoló hatásairól

Szerző: BL | 2017. május 11.

Magyarország Nagykövetsége, Berlin

 

A német statisztikai cégek, egyetemek és piackutatók közös vizsgálata alapján készült egy jelentés, mely kiemelten foglalkozik a munkaerő és a digitalizáció kérdésével az elkövetkezendő 10-15 évre előrevetítve. Figyelembe véve ennek esetlegességét, a trendek megfigyelésére és hazai adaptálására az eredmények összefoglalása hasznos lehet.

Németországban is kiemelt jelentőségű a kérdés a digitalizáció munkahelyeket teremtő, ill. munkahelyeket veszélyeztető kilátásairól. Egy friss felmérés és előrejelzés alapján minden második német munkavállaló kiváltható lenne robottal. Legfőképp az iparban, a logisztikában és a kereskedelemben veszélyeztetettek a munkahelyek. Ugyanakkor újak is keletkeznek, különösen a menedzsment és az IT-szektorban.

 

A magas fokú automatizálás okán az alábbi területek kiemelten érintettek: irodai és adminisztratív munka (86%), segédmunkások (86%), gépipari és szereldei munkahelyek (69%), szolgáltatói- és kereskedelmi állások (68%). A kutatás konkrétan a könyvelést, a fémfeldolgozást, a postai szállítást, a raktározást, az üzleti eladói állásokat, pénztárosokat, irodai munkásokat és a gépírókat emeli ki.

 

Ugyanakkor a vezetői pozíciók és az akadémiai állások a felsőoktatásban alig érintettek. 2030-ig az alábbi szektorokban számítanak növekedésre és munkaerőhiányra: egészségügy (11%), technológia és telekommunikáció (7%), valamint enyhébb mértékben, az energetikában, az autóiparban és a pénzügyi szektorban.

 

Itt is felsorolásra kerülnek a legkevésbé veszélyeztetett állások, mint a szociális munkás, orvos, táplálkozási tanácsadó, vendéglátó ipari dolgozó, és általánosságban a közép- és felső vezetői réteg. Ezeknél kevesebb, mint 0,4% valószínűséget jósolnak arra, hogy kiváltható lenne munkájuk. Az akadémiai szektorban 2 milliós növekedésre lenne szükség, miközben a segédmunkásnál ugyanez a szám 1,2 milliós csökkenést jelez.

 

Megjelenhetnek olyan szakmák, amelyek jelenleg nem, vagy csak alig szerepelnek a képzésekben. Ilyenek a social media és feel-good menedzserek, Big Data tudósok, online kereskedelmi menedzserek. Azonban a klasszikus mobil alkalmazás fejlesztők, hálózatépítők és tervezők, mérnökök lesznek a legkeresettebbek akár az iparban, akár a folyamatirányításban, akár a gazdaságban. Az ilyen jellegű képzések támogatása elsődleges feladatnak tűnik Németországban és Magyarországon egyaránt.

 

Készítette: dr. Wersényi György, KGA