Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az mkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

A Mesterséges Intelligenciában (MI) rejlő lehetőségek a német gazdaság számára

2019. július 19.

Tájékoztatás a Német Szövetségi Kormány által 2018. november 15-én elfogadott Mesterséges Intelligencia Stratégiáról.

Az anyagot a Szövetségi Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium, a Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium, valamint a Szövetségi Szociális és Munkaügyi Minisztérium dolgozata ki egy országos online konzultációs fórum bevonásával. A stratégia három legfőbb célja és alcéljai:

  1. Németország és Európa az MI területén vezető szerepre tegyen szert és ez által biztosítsa Németország versenyképességét:
    1. 12 kompetencia központ létesítése, nemzetközi szinten is attraktív munkakörülmények illetve kedvezmények biztosítása a fejlesztéseknek.
    2. A képzés területén az MI tudományos oktatásának támogatása és további 100 professzori állás létrehozása.
    3. Német-francia virtuális kutató hálózat létrehozása.
    4. MI Innovációs Ügynökség létrehozása.
    5. Európai Innovációs Klaszter létrehozása, ahol az elkövetkezendő 5 évben innovációs projektek támogatására lesz lehetőség.
    6. MI specifikus középvállalatok oktatása.
    7. Vállalati tesztközpontok létrehozásának támogatása.
    8. Az EXIST (vállalatalapítást segítő) program forrásainak megduplázása
    9. A kockázati tőke kínálat szélesítése közösségi forrásokkal, Tech Growth Fund Initiative létrehozása.
  2. Az MI felelősségteljes, és mindenki számára előnyt biztosító fejlesztése és használata:
    1. Német MI obszervatórium felállítása és európai illetve nemzetközi szintű MI obszervatórium felállításának kezdeményezése.
    2. Európai illetve nemzetközi párbeszéd kezdeményezése az MI emberközpontú alkalmazására a munka világában.
    3. Nemzeti Továbbképzési Stratégia kidolgozása, ami a munkavállók kompetenciájának fejlesztését célozza.
    4. Az MI alkalmazások használata a környezet- és klímavédelem érdekében, 50 mintaprojekt létrehozásával.
  3. Széles társadalmi konzultáció és politikai tervezés mellett az MI etikai, jogszabályi, kulturális és intézményi beágyazása a társadalomba:
    1. Kerekasztal létrehozása az adatvédelmi szervezetekkel és gazdasági szövetségekkel az MI adatbiztonság konform fejlesztésre és felhasználásr
    2. A kormány támogatja azon innovatív alkalmazásokat, amik a privátszféra biztonságát szavatolják.
    3. A kormány egy „Jövőalap a digitális társadalomért és munkáért” (Zukunftsfonds Digitale Arbeit und Gesellschaft) elnevezésű alappal kívánja az információ átadást a társadalom részére támogatni.
    4. Az un. Tanuló Rendszerek Platformot a kormány tovább kívánja fejleszteni egy MI Platformmá, aminek keretében a politika, gazdaság és tudományos világ folytathat egyeztetéseket a civil társadalommal.

A költségvetés első körben 500 Millió EUR-t bocsát rendelkezésre a stratégia végrehajtására 2019-ben, majd ezt követően 2023-ig mindösszesen 3 Mrd EUR-t (a német médiában viszonyítás képpen rendszeresen úgy hivatkoznak erre, hogy mellé teszik azt az adatot, hogy Kína 203-igy 100 milliárd dollárt szán erre a célra). A stratégia megalkotását megelőzően részletes tanulmány készült az MI várható hatásairól. A Német Szövetségi Gazdasági Minisztérium megbízásából az Innovációs és Technológiai Intézet (iit) által 2018. júliusában készített tanulmány fókuszában az MI a termelő iparra gyakorolt hatásai és a lehetséges alkalmazások, eszközök állnak. A tanulmány megállapítja, hogy a német iparban alkalmazott MI az elkövetkezendő 5 évben várhatóan 31,8 Mrd EUR hozzáadott értéket termel, ami azonos időszakban a német termelőipari növekedés harmadának felel meg. A termelő vállalatok 8%-36 %-a (különböző területektől függően) alkalmaz jelenleg is MI technológiákat, míg 2023-ra ez az arány várhatóan 40-69 % lesz. Azon vállatok aránya, akik külső szolgáltatókat vesznek MI alkalmazásokra igénybe ma 19-40 % közé tehető, 2023-ra 53-68 % prognosztizálható. Az MI  legfontosabb alkalmazási területei a jövőben a K+F, a szerviz és ügyfélszolgálat, termelés, marketing/értékesítés és a tervezés, míg a legjelentősebb alkalmazások a prediktív analitika, intelligens asszisztensi rendszerek, robotika, intelligens automatizálás és intelligens szenzortechnológia lesznek.

A nagyvállaltok 25 %-a, míg a középvállalatok csupán 15 %-a használ már jelenleg is MI technológiát, de mindegyik vállalatcsoport az MI használatának erőteljes emelkedésével számol a következő 5 évben. Míg a nagyvállalatok elsősorban a K+F tevékenységeik, a gyártás és logisztika kapcsán alkalmaznak külsös MI alvállalkozókat, addig a kisvállalkozások ezirányban még visszafogottabbak. Az MI elterjedésének legnagyobb akadálya a szakembergárda és a belső kompetencia hiánya. Ezért a vállalkozások külső szolgáltatók igénybevétele egyre erőteljesebben várható a KKV-k által is. A vállalatok várhatóan a német és európai szolgáltatókat fogják előnyben részesíteni adatvédelmi okok miatt. A növekvő igényekkel azonban a külsős cégek még nem számolnak, nincsenek felkészülve.

A megkérdezett vállalatok szerint Németország vezető az intelligens szenzortechnikában, és automatizálásban, valamint a minőségellenőrzésben. Az egyéb alkalmazások területén az USA-t tartják elsőszámú szereplőnek, ahogy a K+F minden területén is, így az USA tekinthető a legnagyobb versenytársnak, bár a jövőben Kína szerepe egyre erősödni fog. Az alapkutatásokban jól áll Németország, elsősorban a kognitív modellezés és Natural Language Processing területeken, de ezek az eredmények csak kis mértékben kerülnek átültetésre ipari alkalmazásokba. Nemzetközi összehasonlításban is kevés az alapkutatásokból kiinduló cégalapítás, és az MI publikációk tekintetében is alulmarad Németország.

Készítette: Komma Krisztián, KGA

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.
A jelenlegi EU-s költségvetési időszak egyik első kiemelt GINOP projektjeként indult el 2016-ban a Magyar Kereskedelmi és Iparkama
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara székházában 14 alapítóval ma megalakult a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kamara.