Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az mkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

A Siemens és Alstom fúziójának megakadályozása

2019. február 11.

Az Európai Bizottság hivatalosan is bejelentette vétóját a német Siemens AG és francia konkurense, az Alstom SA vasúti üzletágainak egyesülésére. A Siemens és az Alstom 2017 őszén állapodott meg a fúzióról. Az összevonással üzletágaik egyesített értékesítési árbevétele körülbelül 15 milliárd euró lenne, ami valamivel több mint a fele a legnagyobb konkurensekként tekintett kínai állami CRRC Corp Ltd. és a duplája a kanadai Bombardier ágazati cégek bevételének.  A két cég vasúti üzletágának egyesülésével a világ második legnagyobb ágazati cége jött volna létre 62.000 munkavállalóval 50%-50%-os részesedéssel. A német és a francia kormány által is erőteljesen támogatott fúzió célja az volt, hogy az Airbus mintájára létrejöjjön egy, a globális piacon Kínával versenyezni képes nagy páneurópai vasúti társulás. Mind a német, mind a francia kormány csalódottságának adott hangot a Bizottság döntése kapcsán, hangsúlyozva, hogy kezdeményezni fogják az európai versenyjog módosítását.

A tervezett Siemens és Alstom fúzió legfőbb oka a CRRC kínai óriáscég befolyásának ellensúlyozása volt. A cég állami tulajdonban van és két vállalat, a CSR és CNR egyesülésének eredménye. Forgalma több, mint 30 milliárd euró, ami kétszerese a Siemens és az Alstom együttes forgalmának. A CRRC kezdetben a hazai piacra összpontosított, ahol állami monopóliuma miatt a mai napig üzleti tevékenységének oroszlánrészét folytatja. A vállalat azonban egyre inkább a nemzetközi piacokra törekszik, és Észak-Amerikában már sikerült is megvetnie a lábát. Ez azonban csak az egyik oka volt a fúziós kísérletnek. A másik ok, hogy a Siemens a jövőben inkább a digitális iparágakra, intelligens építési szolgáltatásokra és az erőművekre kíván koncentrálni.

Az Európai Bizottság döntésének hátterében az állt, hogy a két legnagyobb európai vasúttechnológiai vállalat közösen erőfölénybe kerülne. Ez pedig az árak emelkedéséhez vezethetett volna a nemzeti vasúttársaságok esetében, amit pedig végsősoron az utasok és az adófizetők fizettek volna ki. Ezzel számos nemzeti trösztellenes társaság is egyetértett. Az erősen szabályozott európai piacon egyelőre nem jelent reális veszélyt a Kínából érkező verseny - vélték az Európai Bizottság tisztviselői.

Közben a német SCI Verkehr elemzése szerint lassuló ütemben növekszik majd a kínai vasúti beruházások mértéke az elkövetkező években, ezért a nagy kínai vasútgyártó cégek egyre inkább részt fognak venni nemzetközi versenypályázatokon. Az SCI Verkehr szerint 2019-2022 között mindössze 0,6 százalékkal fog nőni Kínában a vasúti beruházásokra, technológiákra és szolgáltatásokra fordított összeg, ami jelenleg évi harmincnégymilliárd eurót tesz ki.

Az Európai Unió piacának versenyhatóságaként működő bizottság arra hivatkozva utasította el az egyesülését, hogy az ellentétes az uniós belső piaci versenyszabályokkal.

A fúziót előkészítő ügyvédek a Siemens és az Alstom fúziójában az Airbus esetét vízionálták a kötöttpályás közlekedésre lefordítva. A Bizottság versenyügyekért felelős dán biztosa, Margrethe Vestager nyilatkozatában elmondta, hogy repülőgépgyártóval való összehasonlítás nem állja meg a helyét, amikor az Airbus több kisebb vállalat egyesüléséből létrejött, még alig volt verseny a repülőgéppiacon világszerte. Sőt a fúzióból létrejött cég pont a versenyt segítette elő. Különösen a nagysebességű vonatok esetében, mint az ICE és a TGV, valamint a Siemens és Alstom jelzőtechnológiájában gyakorlatilag versenytárs nélkül maradnának Európában - érvelt Margrethe Vestager, és azt is világossá tette, hogy a fennmaradó 26 tagállam közül sok képviselő kifogásolta az üzletet, az árak emelkedésétől tartva.

A CDU elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer már az Európai Bizottság döntése előtt kritizálta az Unió versenyjogát, és annak reformját tartaná kívánatosnak. "Európa jelenleg Kínával és a világ más területeivel áll versenyben, ezért a versenyjognak nem szabad a jövőre vonatkozó hosszútávú stratégiai döntéseket megakadályoznia" - nyilatkozta.

Peter Altmaier (CDU) szövetségi gazdasági miniszter a döntés kapcsán kifejtette, hogy az uniós versenyjog reformja elkerülhetetlen annak érdekében, hogy megkönnyítse a jövő európai iparági győzteseinek megjelenését.

A Siemens és az Alstom vezetősége is sajnálatát fejezte ki a vétó miatt. "Tudomásul vesszük a Bizottság döntését, amely véget vet egy európai világítótorony-projektnek" - mondta Joe Kaeser, a Siemens vezérigazgatója. A vétó nem volt váratlan, de egyértelműen megmutatta, hogy Európának sürgősen strukturális reformra van szüksége ahhoz, hogy a jövőben gazdaságilag fennmaradjon. Korábban azt nyilatkozta: A tervezett egyesülés valamennyi érdekelt hasznára válna, és az egyetlen helyes válasz arra a fejleményre, hogy állami irányítás alatt álló vállalatok igyekeznek terjeszkedni a nemzetközi piacon. Azonban a Siemens nem ragaszkodik minden áron az egyesüléshez - tette hozzá Joe Kaeser. Aláhúzta, hogy a leginkább az ICE nagysebességű vonatokról ismert vasúti üzletág nyereséges, és a fejlődésre vannak más lehetőségek is, mint az összeolvadás a TGV nagysebességű vonatok gyártójaként is ismert francia versenytárssal.

A Handelsblatt kommentárja szerint a versenyjog alapján helyes döntés született, de ennél több forog most kockán, Európa jövője. Az európai világvezető vállalatok iránti igény egyre hangosabb. Ha a nemzetközi versenyben Kínával és az USA-val lépést akarunk tartani, akkor a kis, közepes és nagyvállalatok egészséges kombinációjára van szükség. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a gazdasági óriásoknak saját maguknak kell megjelenniük, mások az állam irányítását igénylik, ahol a politika eldönti, hogy ki nőhet fel. Vestager szerint a verseny a legjobb eszköz a digitalizált világ új feudális uralkodóinak megakadályozására. Jó munkát végzett, de Európának egy előre tekintő stratégiára van szüksége, ahol az egységes szabályozásban és az egységes piacban rejlő lehetőségeket jobban kiaknázzuk.

Bár a fúzió megállítása sok kritikát kapott, a verseny továbbra is a legjobb recept az innovációhoz – írja a Hannoverische Allgemeine. A sajtóban "Iron Kartell Lady"-ként is aposztrofált Vestager most ismét sok új ellenséget szerzett, de igaza van. Egyrészt a jogi lehetőségek nemigen tették volna lehetővé, hogy az összefonódást jóváhagyja. Másrészt Európa eddig is ezt az utat járta. Németország évtizedek óta a világ egyik legerősebb exportáló országa, és ezt nem az állami iparpolitikának, hanem az innovatív cégeinek köszönheti, amelyek otthon is kemény versennyel szembesülnek. Bár a kínai gazdaság erős fellendülésben van, majd az első nagyobb válság során válik világossá, hogy valóban versenyképes-e az állami kapitalizmus.

Készítette: Varga Renáta, KGA

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Fókuszban a külpiacok címmel külgazdasági évnyitó konferenciát szervez 2019. március 6-án.
A Bertelsmann Alapítvány tanulmánya szerint Németországnak 2060-ig évente 260.000 bevándorlóra lesz szüksége