Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az mkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

BUDAPEST ECONOMIC FORUM 2022

2022. október 20.

Parragh László a Portfolio konferenciáján, a BUDAPEST ECONOMIC FORUM-on vett részt, ahol a vállalatokat érintő kihívásokról és a munkaerőpiac helyzetéről tartott előadást. A jelenlegi gazdasági helyzetet és a külső körülményeket vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy a jelen a tűzoltásról szól, a jövő a reorganizációról. A jövő évre vonatkozó bértárgyalásokról elmondta, hogy a reálgazdaságban a minimálbér szerepe egyre inkább az adóbevételek megállapításának eszközeként funkcionál, mintsem valós bértárgyalási alapként. A bizonytalansági faktor a jövő évre tekintve igen nagy befolyásolási tényező. Parragh László reméli, hogy elkerülhető a recesszió, de azt is kifejtette, hogy az idei GDP arányos növekedési várakozások érezhetően egyre inkább romlanak, a jövő évi várakozások pedig éppen csak a recesszió és a stagnálás vékony mezsgyéjén járnak.

Így a vállalkozásoknak további támogatásokra van szükségük a olyan területeken, mint a digitalizáció és robotizáció, zöld átállás elősegítése, energiaátállás és korszerűsítés, alternatív forrásbevonás, tőkéhez jutás, export tevékenység fellendítése.

Az energiaár sokk, a forintleértékelődés, a bizonytalan gazdasági környezet is hat az inflációra, pedig már a 2021. évi visszatérő, majd a 2022. évi túlfűtött keresletet sem tudta a piac lekövetni, ami elkezdte túl fűteni a gazdaságot, ami kihatott az infláció növekedésére.

„Eddig mindig azt hittük, hogy a gazdaság két cölöpön nyugszik” - mondta, de a monetáris és fiskális politika jelentőségéhez mérten megnőtt az energiapolitika fontossága. A magas energiaárak jelentős inflációt gerjesztő hajtóerőként jelentkeznek, a folyó fizetési mérleg hiányát okozzák és a forint további gyengülésének irányába hatnak.

A vállalkozások kihívásai közé tartozik az energiabeszerzés és az alapanyaghiány. Az elnök elmondta, hogy vannak olyan nagyvállalatok, akiknek előrelátása azt eredményezte, hogy jövő év végéig nem jelent problémát az ár, de vannak olyan kisebb cégek, ahol az energia és alapanyag beszerzése napi kihívást jelent.

A feldolgozóiparon belül elsősorban a termelési lánc alján lévő termékeket gyártó szakágazatok érintettek. Az ellátási lánc alján lévő magyar kkv-k likviditási helyzete nyomás alá kerülhet az új, emelt kamatkörnyezetben. A hitelpiaci kilátásokról szólva, a jegybanki vészkamatemelésre célozva úgy fogalmazott: "péntek reggel óta nem tudom megmondani, hogy mi fog történni". 3-4 hónapon belül Európában a magyar vállalkozások tudják magukat a legdrágábban finanszírozni, ami versenyhátrányt eredményez a környező országokhoz képest.

A gazdaságpolitikának el kell döntenie, hogy a növekedéspárti vagy az inflációellenes utat választja. Az unióban nálunk a legnagyobb az infláció, a forint gyengült a legnagyobb mértékben, a mi deviza tartalékaink rendkívül alacsony szinten vannak.

Az elnök záró gondolatként elmondta, hogy „A közgazdaságtan nem szokott moralizálni: csak azt írja le, ami történik, nem azt, aminek történnie kellene.” Amikor azt állítom, hogy az EU-ban itt van a legmagasabb infláció, azt számok alapján mondom, ahogy az árfolyamveszteséget is. A politikának el kell döntenie, hogy növekedéspárti, vagy infláció-ellenes, de a kettő egyszerre nem megy - el kell dönteni, melyik legyen a fő ellenség, és az erőforrásokat arra koncentrálni.

 

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.
A Széchenyi-kártya húszéves története bebizonyította, hogy az egyik legsikeresebb gazdaságfejlesztési eszköz, jelentős szerepet tölt be a kis- és középvállalkozói (kkv) szektor finanszírozásában.
A hazai energiaárak drasztikusan emelkedtek az elmúlt 1,5 évben mind a villamos energia, mind a földgáz és a távhő, illetve kisebb mértékben az üzemanyagok terén. Az áremelkedés a hazai KKV-kat is rendkívül nehéz helyzetbe hozta.