Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az mkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

Német politikusok és gazdasági csúcsvezetők tanácskozása a mesterséges intelligenciáról

2019. június 24.

A sokéves hagyománynak megfelelően a szövetségi kormány, a gazdasági, valamint a munkaadói és munkavállalói szervezetek vezetői részvételével június 17-én a mesebergi kormányrezidencián megtartották a mesterséges intelligenciának a vállalati és munkafolyamatokra gyakorolt hatásával foglalkozó 10., ún. MI-csúcstalálkozót. 

A tanácskozáson Angela Merkel (CDU) szövetségi kancellár felszólította a társadalmat és a gazdaságot a mesterséges intelligencia új technológiái alkalmazására. „Valamennyi résztvevő egyetértett abban, hogy az élet- és munkakörülmények óriási változásairól van szó, s hogy ezeknek a változásoknak az embereket kell szolgálniuk “, fogalmazott a kancellár a megbeszéléseket követő sajtókonferencián.

A konferencián nagy hangsúlyt kaptak az adatokkal való rendelkezés és az etika kérdései. A kancellár hangsúlyozta, hogy európai szintű normákra van szükség a mesterséges intelligencia alkalmazására vonatkozóan, s Brüsszelben már létrejöttek az Európai Bizottság ezért felelős munkacsoportjai. „De az egészet, hasonlóan az adatvédelmi alaprendelethez, egy következő lépésben egyetlen egységes szabályozásba kell majd önteni “, mondta a kancellár.

A társadalomnak és a gazdaságnak nyitottnak kell lennie az új MI-technológiákra. „Valamennyiünknek tovább kell képeznünk magukat, mindegy, hogy a vállalatvezetésről, a politikáról vagy éppenséggel a munkavállalókról van szó. “Csak akkor tudják az emberek az abból adódó esélyeket kihasználni, ha alkalmazkodnak e drámai változásokhoz. A gazdaság ugyanakkor azt vetette a politika szemére, hogy az kevéssé lenne fogékony a mesterséges intelligencia iránt.

Olaf Scholz (SPD) alkancellár, szövetségi pénzügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia adta lehetőségek kihasználása mellett el kell kerülni az abból adódó hátrányokat, különösen a munkahelyek vonatkozásában. A szövetségi kormány MI-stratégiájának lényege egy nemzetközileg elismert „MI made in Germany“ védjegy kidolgozása és alkalmazása, tette hozzá.

Eric Schweitzer, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarai Szövetség (DIHK) elnöke a német gazdaságnak a digitalizációból adódó esélyeire és az MI-stratégia gyors bevezetésének jelentőségére hívta fel a figyelmet. Az iparban az ott előállított gépek már ma olyan adatmennyiséggel rendelkeznek, amelyek jól hasznosíthatóak az új innovatív termékek és szolgáltatások számára. „Ezt a folyamatot a gazdaságnak, a politikának és a kutatásnak mind Németországban, mind egész Európában tovább kell vinnie és közösen alakítania “, figyelmeztetett a kamarai szövetség elnöke, hozzátéve, hogy „ehhez a szövetségi kormánynak a jó beruházási légkör megteremtésével, de mindenekelőtt az MI-stratégia konkretizálásával és végrehajtásával kell hozzájárulnia “. Ahhoz pedig, hogy a vállalatok a keletkező adatmennyiséget valóban fel tudják használni, az ország egész területére kiterjedő teljesítőképes üvegszálas digitális infrastruktúrára és 5G-hálózatra van szükség. „E digitális infrastruktúra nélkül a németországi adatgazdaság gyerekcipőben fog maradni “, hozzátéve, hogy a fiatal nemzedék digitális képzéséről sem szabad elfeledkezni.  

Dieter Kempf, a Német Ipari Szövetség (BDI) elnöke egy, a Funke-médiacsoportnak még a találkozót megelőzően adott interjúban kifejtette: Németországnak ambiciózusabbá és gyorsabbá kell válnia a digitalizáció éllovasa címért vívott versenyben. A szövetségi kormánynak gyorsabban kell végrehajtania a 2018 őszén bemutatott MI-stratégiát annak érdekében, hogy behozzuk a lemaradásunkat. “

Olyan országok, mint az Egyesült Államok, Kanada vagy Kína sokkal előrébb tartanak. „A siker kulcsa a mesterséges intelligenciának az iparunk erejével történő kombinációban rejlik “, mondta Kempf, aki szerint a szövetségi kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy a támogatási források a lehető leghatékonyabb módon kerüljenek felhasználásra. Ezek célirányos felhasználása nélkül elmarad a fejlődésre gyakorolt negatív hatás. „Pontosan a kis- és középvállalatoknak kell ebből a pénzből profitálniuk “, mondta a BDI-nek a jelenlegi posztjára az infokommunikációs szövetség (Bitkom) éléről előlépett elnöke, aki szerint a német vállalatok csupán öt százaléka használja a mesterséges intelligenciát.

Anja Karliczek (CDU) szövetségi kutatási miniszter elismerte, hogy „a mesterséges intelligencia a gazdaság és a haladás hajtóereje “. Hangsúlyozta: „Ki akarjuk használni azokat az esélyeket, melyeket a mesterséges intelligencia különösen a gazdaságban és a munka világában hoz. Csak egy széles körű vitával tudjuk, mint társadalom a mesterséges intelligencia felhasználását sikerre vezetni. “Ahhoz pedig, hogy a kutatást ebben és a más témákban előre vigyék, MI-kompetenciaközpontok országos hálózatára van szükség, mondta a miniszter. A szövetségi kormány 2025-ig 3 milliárd euróval kívánja támogatni a mesterséges intelligencia kutatását és felhasználását, tette hozzá.  

Készítette: Juhász Imre

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.
Tájékoztatás a Német Szövetségi Kormány által 2018. november 15-én elfogadott Mesterséges Intelligencia Stratégiáról
A Német-Orosz Külker. Kamara (AHK) közzétette jelentését a tagvállalatainak megkérdezésével készült üzleti klíma felméréséről