AA

A koronavírus lehetséges hatásai a horvát gazdaságra

2020. március 11.

A Horvát Gazdasági Kamara közvélemény-kutatása szerint a koronavírus-járvány kitörése a cégek többségének üzleti tevékenységére negatívan hat. A vírusterjedést gátoló hatósági intézkedések komoly zavart okoztak a teherszállítási, turisztikai, mezőgazdasági és a kereskedelmi szektorban. A helyzetet rontja a Horvát Közegészségügyi Intézet utasítása, amellyel a veszélyeztetett területeken átutazó fuvarozóknak a horvátországi belépéskor kötelező egészségügyi vizsgálatot követően 14 napos izolációt rendelnek el. Az idegenforgalmi szektor még enyhe visszaesésre számított, de a hétvégétől kezdődően főleg a húsvéti olasz turistabeutazás elmaradása miatt komoly előszezoni veszteséget szenved el. Az elmaradt távol-keleti vendégek miatt 6 %-os forgalomvisszaesés történt. A makrogazdasági elemzők szerint a jelenlegi helyzetben az idei évi GDP növekedés kb. 0,1 százalékponttal lehet kevesebb, de hosszabb távú becslések még nem születtek.

A Horvát Gazdasági Kamara felhívására, több mint ezer vállalkozó vett részt abban a közvélemény-kutatásban, amely a koronavírus gazdaságra gyakorolt hatását mérte fel. A résztvevők kétharmada megerősítette, hogy a koronavírusjárvány kitörése negatív hatással volt üzleti tevékenységére, 53 százalékának csökkent a forgalma. A válaszadók 30 százalékának nehézségei vannak az új üzletek megkötésében is, 29 százaléka nem tud eleget tenni a már meglévő leszállítási kötelezettségének, 28 százalékának pedig több erőfeszítést igényel az üzleti folyamatok lebonyolítása. A vírus terjedését meggátoló intézkedések a kezdetektől zavart okoztak a teherszállítási szektorban. A legveszélyeztetettebb ágazatok az utazásszervezés (utazási irodák), a vendéglátás, a szállásszolgáltatás, a kereskedelem és a mezőgazdaság.

Tekintettel arra, hogy a horvát gazdaság kifejezetten importfüggő (a 2019. január-novemberi időszakban importált áruk értéke 23,1 Mrd EUR volt), továbbá figyelembe véve azon tényt, hogy az importált áruk csaknem 80 százaléka az EU-tagállamokból érkezik, a koronavírus terjedése és a veszélyeztetett régiók számának növekedése komoly fennakadásokat okoz a közúti teherszállításban. További bonyodalmat okozott a Horvát Közegészségügyi Intézet (HZJZ) február 28-án közzé tett utasítása, amely szerint a veszélyeztetett területeken (többek között az olaszországi Piemont, Emilia Romagna, Lombardia és Veneto tartományok) átutazókat is a Horvátországba való belépéskor egészségügyi felügyelők vizsgálják meg, és kötelezően elrendelik a 14 napos, saját lakáson töltendő megelőző karantént. Ennek eredményeként a járművezetők egy része visszautasította azokat a szállítási feladatokat, amelyek során az út az említett olasz régiókba, vagy azokon keresztül vezetne, másik részük pedig csak a horvát-szlovén határra érkezve értesült az utasításról, és ezért kéthetes otthoni izolációba kerültek. A Kisvállakozási Kamara kérésére a HZJZ március 2-ával már oly módon módosította az utasítást, hogy a visszatérő járművezető köteles magát megvizsgáltatni és teszteltetni a vírus jelenlétére, és negatív teszt esetében azonnal visszatérhet munkahelyére.

Az áruszállításban jelentkező nehézségek közvetlenül érintik a kereskedelmet és azokat a feldolgozóipari ágazatokat, amelyek importálják a nyersanyagot. Ez különösen érvényes azokra az árukra, amelyek Kínából érkeznek, mert már egy hónapja felfüggesztették a közvetlen légi teher járatokat. További gondot jelent, hogy a szlovén kormány – válaszolva a horvát kormány 2019. májusi határozatára, amely szerint a 7,5 tonna összsúlyú tehergépjárművek nem használhatják a muraszerdahelyi határátkelőt – az említett kategóriába tartozó járműveknek csak a Bregana és Macelj határátkelőhelyeken tette lehetővé a belépést Szlovéniába. Ezt követően a szlovén és horvát fél a tavaly augusztusi szlovéniai tárgyalások során megállapodott, hogy a Fiume közelében lévő Rupa és Pasjak átkelőket is használhatják azok a szállítóvállalatok, amelyeknek székhelye vagy a szállítmány rakodási helye a Tengermellék-fennsík megye területén van. A közúti teherszállítók érdekvédelmi intézményei rendkívül élesen bírálják Oleg Butkovic közlekedési minisztert, hogy az említett tárgyalás során megalakított munkacsoport még egyszer sem ült össze.

Az idegenforgalmi szektor ebben a pillanatban enyhe visszaesésre számít, de hosszútávon lehetetlen számításokat végezni, mert a vírussal kapcsolatos hírek miatt a potenciális vendégek legnagyobb része úgy döntött, hogy megvárja a helyzet további alakulását. A fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében az egészségügyi turisztikai programok leállítását a HZJZ is ajánlja, továbbá felszólította az isztriai fogorvosokat, hogy egy hónapos időszakra ideiglenesen függesszék fel szolgáltatásaikat az olasz régiókból érkező ügyfeleiknek.

A bevezetett karanténnal kapcsolatban közben számos munkajogi anomália is felmerült, elsősorban a munkavállalókat érintő jogok tekintetében. Kresimir Sever, a Független Horvát Szakszervezet (FHSZ) elnöke szerint a legnagyobb probléma a következő: az állam ugyan átvállalta magára a 14 napos „megelőző izolációs” időszakra vonatkozó járadék kifizetését, de az nem haladhatja meg a 2.128,64 HRK (287,7 EUR) összeget. Ez azt jelenti, hogy mindenki, akit megelőző izolációba helyeztek, és havi bére meghaladja a 4.200 HRK-t (567,6 EUR), tulajdonképpen veszteségben van, így érdeke lehet elhallgatni az esetleges kontaktusát fertőzött személlyel. Javasolta, hogy a járadék összegét növeljék meg 4.000 HRK-ra (540,54 EUR). Lucian Vukelic, a horvát állami egészségbiztosító (HZZO) igazgatója határozottan cáfolta ennek lehetőségét, ugyanis a fent említett járadék összegét az Egészségbiztosításról szóló törvény rendelkezései határozzák meg. Az FHSZ tehát kezdeményezi az azonnal törvénymódosítást, valamint hogy karantén esetén a táppénz mértéke a munkabér 100%-a legyen.

A makrogazdasági elemzők szerint, a közvetlen, rövid távú gazdasági zavarok mellett, nem zárható ki a koronavírussal kapcsolatos intézkedések hatása a GDP-re sem. Az Állami Statisztikai Hivatal (DZS) február 28-án megjelentette első becslését a 2019. év IV. negyedévi, illetve a tavalyi egész évi gazdasági teljesítményére vonatkozóan, amely szerint a GDP 2,5 százalékos növekedést valósított meg a 2018. évi utolsó negyedévvel összehasonlítva, míg az egész évi GDP 2,9 százalékkal növekedett. Zdravko Maric, pénzügyminiszter, és Davor Majetic, a Horvát Munkaadók Egyesületének igazgatója szerint a növekedés ténye alapjában pozitív, de Majetic szerint komoly elmaradás van a délkelet-európai országok GDP-jének alakulásával összehasonlítva. Az idei évi GDP bővülése kb. 0,1 százalékponttal lehet kevesebb (a kormányzati növekedési előrejelzés 2,5 %), de hosszabb távú becslések még nem születtek.

Forrás: Magyarország Nagykövetsége, Zágráb

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.
Hírek a külkereskedelem szempontjából fontosabb országok aktuális gazdasági helyzetéről, az országokat érintő legfontosabb intézkedésekről.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozásfejlesztési Projektjének keretében 2024. június 4-7. között támogatott részvételi lehetőséggel üzleti delegációt szervez Lengyelországba, Poznanba.
X public.szechenyi.title