Magyarország Nagykövetsége Párizs
A francia környezetvédelmi politika meghatározó eleme az üvegházhatású gázok (ÜHG) emissziójának csökkentése és az energetikai átmenet megvalósítása - azaz a fosszilis és nukleáris energiahordozók megújulókkal való minél nagyobb arányú kiváltása. Ennek azonban jelentős költségei vannak, sőt már jelentkezik az első generációs szélerőműparkok megújítása is. Szociális szempontból azonban az egyik legnagyobb horderejű döntés, hogy 2022. január elsejétől nem lehet beépíteni fűtőolaj- és széntüzelésű kazánokat, ami elsősorban a szerényebb jövedelmű, vidéki családokat állítja komoly feladat elé. Ide tartozik, de a nagyon távoli jövőre vonatkozik, hogy Cadarache-ban megkezdődött a fúziós reaktor összeszerelése - ezzel az ITER-projekt jelentős lépést tett a majdani energiatermelés felé, de a szakértők szerint leghamarabb 2060-tól lehet arra számítani, hogy termonukleáris reaktor kereskedelmi céllal működjön.
Az üzemidejük végére ért szélerőművek sorsával foglalkozik a Les Échos gazdasági napilap cikke, mivel 2023-tól kezdve évente nagyjából 1 GW szélerőmű-kapacitás ér élettartama végére, az ezeket működtető befektetőknek, amennyiben az addigi tapasztalatok kedvezőek, általában az a szándékuk, hogy megújítják a koncessziót és a berendezéseket. A szélerőművek mára már a francia vidék megszokott látképéhez tartoznak, és noha ezeknek is vannak ellenzőik, sőt egyesületeket is hoznak létre azért, hogy minden lehetséges módon megakadályozzák a szélerőmű-parkok létesítését, mára úgy tűnik, az emberi egészséget sem veszélyeztetik ezek a berendezések.
1. ábra Az üzemidejük végére érő első generációs szélerőművek cseréjének várható programozása
A francia energiahivatal (Commission de régulation de l'énergie, CRE) szerint az elsőgenerációs turbinák lassan elérik 15 éves élettartamuk végét, de míg 2020-ban még csak 400 MW kapacitást érint, a későbbiekben már évente nagyjából 1 GW lesz ez a „keret”. Ha Franciaország tartani akarja az energetikai átmenetben vállaltakat, gyakorlatilag az összes elöregedő szélerőműparkot meg kell újítani, és természetesen nélkülözhetetlen további új kapacitások létesítése is. Ez utóbbiak viszont már nem szárazföldiek lesznek, hanem elsősorban nagyobb kapacitású turbinákkal szerelt tengeri, off-shore szélerőmű-parkok. Mindez azonban azt is jelenti, hogy évente jelentős mennyiségű kapacitás esik ki a garantált áron történő átvételi rendszerből, nagyjából kétharmada annak, ami újonnan létesül.
A korábbi beruházók a kiváló széljárású területeken létesített parkok esetében már megkezdték a koncessziók megújítását és az első szerződéseket már a turbina-park megújítására is aláírták. Ám az elmúlt 15 évben sokat fejlődött a technika, így várhatóan a korábbiakhoz képest +30%-kal nagyobb kapacitású turbinákat fognak beépíteni. Az egyéb kiegészítő lehetőségeknek köszönhetően a befektetők azt remélik, hogy az eredeti névleges kapacitás helyett a jövőben annak akár kétszeresét, ideális esetben háromszorosát is elérheti a megújult turbinapark. Ám nem mindenütt lehet megújítani a telepeket, ugyanis időközben változtak a létesítésre vonatkozó szabályok, így azokban az esetekben, ahol ma már nem lehetne létesítési engedélyt kapni, nem adják ki a megújításhoz szükséges hozzájárulást, így ezeket el kell bontani. Előfordulhatnak olyan esetek is, ahol valamilyen ok miatt a hatóság nem járul hozzá a nagyobb kapacitású turbinák beépítéséhez, ezeknél az fog dönteni, hogy az eredeti kapacitás szintjén maradva, de már az új átvételi árak mellett rentábilis lehet-e, kellő hasznot hozhat-e a megújítás, vagy sem?
A megújuló parkokat működtetőknek az esetek legnagyobb részében érdemes a megújítás, sőt a fejlesztés mellett dönteni, mivel rendszerint az átlagosnál sokkal jobb széljárású helyeken települtek meg anno, a helyi lakosság pedig inkább szimpátiával fordul feléjük, ami ma már egyre kevésbé általános az új projektek esetében. Ezt a francia állami áramszolgáltató, az EDF megújuló energetikai ágának (EDF Renouvelables France) vezérigazgató-helyettese is megerősítette, aki szerint nagyon fontos, hogy a helyi képviselők és lakosok közel két évtizede együtt élnek ezekkel a projektekkel, így a megújítás sem lesz problémás. Egy ilyen munka már el is kezdődött Guadeloupe szigetén, 2023-tól pedig legalább tíz parkjuk esetében kell a munkát megkezdeniük. A megújítás azonban adminisztratív szempontból nem egyszerű, a cégek célja természetesen az, hogy az engedélyeket kiadó szervezetek, hatóságok minél rugalmasabbak és gyorsabbak legyenek, ám ez nem mindig kompatibilis az ipari szereplők egyre nagyobb ambícióival. Nagyon fontos kritérium ugyanis az új kapacitás nagysága, ha ez csak 10%-kal haladja meg az eredetit, az nem számít lényegi változásnak, +50% viszont igen, ez utóbbi esetben egy teljesen új engedélyezési eljárást le kell folytatni. Az új turbinák teljesítménye sokszor legalább kétszerese a régieknek, a befektetők természetesen a legkisebb fajlagos beruházási költséggel szeretnének minél nagyobb új kapacitást beépíteni és működtetni. Ezzel a CRE is tisztában van, ezért nagyon komolyan ellenőrzi a megújítási projektekhez igényelt állami támogatás nagyságát, a cégek ugyanis hajlamosak ezeket „túlárazni”, miközben a megújítás lényegesen kevesebb járulékos költséggel jár, mint egy új létesítése. Ezért a CRE azt javasolja, hogy válasszák külön az új és a megújító projektek rendszerét, valamint tegyék kötelezővé, hogy az állami támogatásért cserébe a befektető vállalja, legalább 20 évig működteti a telepet - ezeket a javaslatokat a kormány egyelőre nem tette magáévá.
Az új, off-shore szélerőmű-parkok építése az elmúlt hetekben komoly lendületet vett, miután az EDF és partnerei, az Enbridge és a WPD bejelentették, elkezdik a Fécamp melletti beruházást, az Iberdrola pedig ugyanezt teszi Saint-Brieuc-nél. Ez pedig azt is jelenti, hogy a Siemens Gamesa megkezdi az ezeknél beépítendő turbinákat gyártó üzemének építését Le Havre-ban, nem kevés új munkahelyet teremtve ezzel a régióban. Az EDF projektje 2 milliárd €-ba kerül, 71 turbina összesen 500 MW teljesítménnyel dolgozik majd, áramot üzleti alapon 2023-tól termelve. A turbinákat a parttól 13-22 kilométerre telepítik, az áram 770 ezer ember igényét fogja kielégíteni, ez az érintett Seine-Maritime megye lakosságának 60%-a. A projektet 80%-ban bankhitelből valósítják meg, a finanszírozók: Európai Befektetési Bank, BNP Paribas, Société Générale és a Crédit Agricole. A francia állam viszont már nem olyan „bőkezű” a támogatott (zöld) átvételi árral, míg korábban megawattonként körülbelül 200 € szerződéses (garantált) árral kalkulálhattak, a francia állam a technológiai előrehaladásra hivatkozva ezt közel 60 euróval csökkentette, az új off-shore parkok beruházói már csak kb. 140 €/MW bevétellel számolhatnak. A szakértők megjegyzik, hasonlóan a vízierőművekhez, a szélerőművek esetében sem kell „fogyóeszközt” beszerezni a működtetéshez, azaz ha a beruházás értékcsökkenési leírása megtörténik, utána gyakorlatilag ingyen termel. Az EDF Saint-Nazaire-ben épülő parkját 2019 szeptemberében kezdték építeni, ám az engedélyeztetés és az egyéb tervezés, a beszállítók kiválasztása, stb., nyolc évet vett igénybe (ahogy az Iberdrola Saint-Brieuc-nél épülő off-shore parkja esetében is), ami a WPD offshore France szerint sokkal hosszabb, mint a többi európai országban. Még egy projekt indul Courseulles-sur-Mer mellett, de itt még nincs végleges döntés a kivitelezőről - talán ez év vége előtt dönt erről a francia kormány.
2. ábra Az új építésű off-shore szélerőmű-parkok megvalósításának tervezett menetrendje
A francia nemzeti alapkutatási intézethálózat (Centre national de recherche scientifique, CNRS) saját, a transzverzális kutatásokat támogató szervezetén keresztül (Mission pour les initiatives transverses et interdisciplinaires, MITI) pályázatot hirdetett a klímaváltozás, az ökoszisztémák dinamikája és az emberi társadalmak kapcsolatrendszerének vizsgálatára. A pályázat célja az olyan innovatív interdiszciplináris kutatások támogatása annak érdekében, hogy erősíteni lehessen a (szocio)ökoszisztémák és az emberi társadalmak klímaváltozással szembeni ellenálló-képességét, lehetőség szerint különböző szcenáriókra is javaslatot téve. A pályázaton csak CNRS-kutatócsoportok indulhatnak, egy projektben legalább kettőnek részt kell vennie, a 14 hónapra igényelhető támogatás legfeljebb 30 ezer €.
A Les Échos gazdasági napilap szerkesztőségi cikke a megújulókat is tartalmazó energiamixről ír, aláhúzva annak fontosságát, hogy nem lehet az energiaellátást csak a nap-és szélenergiára alapozni, meg kell őrizni a számos elemből összeálló energiamixet. Ahhoz pedig, hogy egy energiamix sikeres legyen, megfelelő arányban kell biztosítani az egyes komponenseket. Annak a tanulmánynak a hatására, amely kimutatta, hogy 2020 első félévében Európa több áramot állított elő megújuló forrásból, mint fosszilisből, a szerző szerint sokan könnyelműen azt a következtetést vonnák le, hogy a jövő áramellátása nappal és széllel megoldható - ám tévednek. Meglátása szerint, ahogy Franciaországnak sem szabad az áramellátását csak a nukleáris energiával megoldania, Európa sem teheti ezt meg csak megújuló forrásokból. Üdvözlendő, hogy öt éven belül a nap- és szélenergia kiaknázásával felére lehetett csökkenteni Európa szénfüggését, de látni kell, hogy a 2020 első félévi adatok nem csak strukturális, de konjunkturális okokkal is magyarázhatók. A koronavírus-járvány miatt ugyanis az európai ipar lelassult, áramigénye visszaesett, értelemszerűen az áramtermelők ezt a jóval kisebb szükségletet először fotovoltaikus és szélenergiával igyekeztek kielégíteni, nem pedig szénnel vagy földgázzal. A második félévben a téli időjárás, a rövidebb nappalok és az újra bővülő ipar növekvő energiaigénye együttesen a megújulók arányának csökkenését fogja okozni, ha pedig Európa ma csak a szélre és a napra alapoznak, akkor hidegbe és sötétbe süllyedne.
Látni kell, hogy a megújulók közül a vízienergia jelenti a termelés mintegy felét, valamint Franciaországban és Nagy-Britanniában nagyon komoly szerepe van a nukleáris energiának is. Ahelyett, hogy diabolizálnánk az atomenergiát és a szélenergiában látnánk a megoldást, pragmatikus megközelítésre van szükség, és el kell ismerni, hogy Európa úgy tudja a lehető legjobban csökkenteni a fosszilis energia-függőségét és ugyanakkor védeni a környezetet, ha a lehető legsokszínűbb energiamixre támaszkodik. Olyanra, amiben az egyes energiahordozók versenyeznek egymással, de van átjárás közöttük, és természetesen kellő szerepet kap a szél és a nap.
A korábban becsültnél jóval többe kerül a megújuló energiahordozók támogatása, írja a Les Échos, aminek elsődleges oka, hogy a koronavírus-járvány miatti kijárási korlátozássok (és az ipar lassulása) miatt az árampiacon drasztikus áresés következett be (-18,5 €/MW), ezért a francia energiahatóság szerint az idei évben az eredetileg tervezett 4,7 milliárd € helyett 5,8 milliárd € költségvetési forrást kell a garantált fix áron átvett zöld áramra fordítani. Azaz mintegy 1,1 milliárd €-val többet kell a francia adófizetők pénzéből a megújuló forrásból származó energiák támogatására kiadni, jóval többet, mint amit eredetileg a kormány tervezett. Amit a csökkenő fogyasztás okozta áresés mellett az is okozott, hogy az első három hónap kifejezetten ideális széljárású volt, de a napsütéses órák száma is megfelelően alakult a fotovoltaikus telepeket üzemeltetők számára, így ebből a két energiaforrásból nagyon jelentős mennyiségű áram került a piacra. Ha ehhez hozzászámítják azokat a további költségeket, amiket az állam szociális vagy más alapon a fogyasztóktól átvállal, akkor az idei „végszámla” a tervezett 7,929 milliárd helyett 8,851 milliárd € lesz. Ha pedig azt is figyelembe vesszük, hogy hamarosan 6,5 TWh új megújuló kapacitás lép be az ökológiai átmenettel összefüggésben a rendszerbe, 2021-ben már 9,1 milliárd € támogatást kell kifizetni. Arányaiban a legnagyobb terhet a 2010. decemberi moratórium előtt létesített fotovoltaikus telepekből érkező áram támogatása jelenti - nem volt véletlen, hogy az akkori döntést is pontosan az váltotta ki, hogy a tervezettnél jóval gyorsabban bővült ez a terület és a költségvetés nem bírta a túlságosan nagyra nőtt támogatást.
A július 22-i kormányülés döntése értelmében mostantól az építtetőknek egészen az építkezés megindulásáig lehetőségük van megválasztani az alkalmazandó eljárásokat és anyagokat, ellentétben az eddigi gyakorlattól, amikor már a terv elkészítésekor „kőbe vésték ezeket”. A jogalkotó azt reméli a döntéstől, hogy így lényegesen több innovatív eszközt lehet az építkezések során alkalmazni, a legújabbakat is, azokat, amelyek csak a tervezés és az engedélyeztetési folyamat elindulása után jelennek meg. Ezzel párhuzamosan egy készülő törvényjavaslat értelmében 2022. január elsejétől bevezetik a lakások „egészségügyi könyvét” (carnet de santé), ami valójában azt jelenti, hogy az új és korábban épült lakások esetében egyaránt tájékoztassa a tulajdonost / vevőt az ingatlan energetikai mutatóiról, ami egyben ahhoz is jó támpontot ad, hogy a későbbiekben milyen, az energiahatékonyságot javító beruházásokat célszerű megvalósítani. A javaslat abból a szempontból nem újdonság, hogy ezt már a 2015-ös „loi Elan” is tartalmazta és az új építésű lakások esetében 2020. január 1-e óta kötelező a digitális energetikai tanúsítvány, ám a már meglévő ingatlanok esetében csak 2025-től vezette volna be.
2022. január elsejétől tilos lesz a leginkább környezetterhelő, háztartási tüzelőolajjal működő kazánok beépítése. Ugyan a kormány több támogatásformát is kilátásba helyezett azok számára, akiknek ezt a fűtőberendezést le kell cserélniük, ám maga a kérdés szociális szempontból mindenképpen érzékeny. Ennek oka, hogy az olajkazánok ára alacsony, így a szerényebb jövedelmű, elsősorban vidéki, sőt elszigetelt területeken élők számára könnyebben elérhetők ezek a berendezések, noha a későbbiekben működtetésük más energiahordozókkal összehasonlítva lényegesen, akár háromszor drágább - ám ezek a költségek időben széthúzva jelentkeznek, így vállalhatók. Ahogy ezt Barbara Pompili, az újonnan hivatalba lépett környezetvédelmi miniszter is jelezte, néhány kifejezetten szofisztikált típust leszámítva, amelyek 2028-ig forgalomban maradhatnak, 2022. január elsejétől tilos lesz új építésű ingatlanba fűtőolaj- vagy széntüzelésű kazánt beépíteni, illetve már meglévő ingatlanban kazáncsere esetén ilyet választani. A jogszabály azonban nem írja elő kötelező jelleggel, hogy a kérdéses határidőre a már működő kazánokat is le kell cserélni, magától értetődő, hogy amíg normál karbantartás mellett biztonságosan üzemeltethetők, addig nem kell más energiahordozóra átállniuk a tulajdonosoknak. A jelenlegi köztársasági elnöki ciklus eleje óta, köszönhetően a különböző állami és magán támogatási konstrukcióknak, évente mintegy 150 ezer magánszemély és „középület” döntött a kazáncsere mellett és váltott kevésbé környezetszennyező berendezésre. Ezzel együtt még mindig mintegy 3,5 millióra teszik a fűtőolajjal működő kazánokkal fűtött lakásokat, ami azt jelenti, hogy az áram és a földgáz után a fűtőolaj a harmadik leggyakrabban használt energiahordozó a lakossági hőenergia-előállításban.
3. ábra Az igénybe vehető különböző támogatási formák és összegek egy átlagos vidéki, 100m2 alapterületű, rosszul vagy közepesen hőszigetelt családi ház esetében, egy kétgyerekes házaspárral számolva
A kormány számára sürgős a lépés, mivel egy-egy korszerűtlen kazán évente annyi széndioxidot bocsát ki, mint három személygépkocsi. Az épületek a felelősek a francia ÜHG-emisszió egyharmadáért (és a légszennyezésre vezetik vissza évente negyvenezer ember halálát is), ebből a fűtőolaj részesedése 15%. A döntés politikai kockázata viszont abban rejlik, hogy a fűtőolaj leginkább a vidéki térségek családi házaiban - és főleg a tanyákon - elterjedt (habár nagy párizsi társasházak is szép számmal használják még), legtöbbször régi építésű és rossz hőszigetelésű házakról van szó, szerényebb anyagi lehetőségű családokkal, nagyon gyakran az ország hidegebb éghajlatú területein. Ha az ország fűtéstípus szerinti térképét nézzük, jól láthatók a határozott törésvonalak: míg az általában tehetősebb tengerparti és városi lakosság elsősorban árammal fűt (főleg, amíg van olcsó, nukleáris forrásból származó áram), addig a hegyvidéki területeken és/vagy elzártan élő vidékiek esetében a kőolaj a meghatározó, a bányavidékeken pedig még mindig gyakori a szén. És pont a szerényebb jövedelműeknek kellene egy összegben 12 ezer eurót kifizetni egy hőszivattyús rendszerért, vagy 18 ezer €-t és granulátumos biomassza-kazánért, ezért nem csoda, hogy eddig inkább egy hatezer eurós úúj olajkazán mellett döntöttek, ha cserélni kellett, még akkor is, ha ennek éves fenntartása háromszor drágább. Ugyan komoly támogatási lehetőségek is vannak, amikkel a beruházási költségek érezhetően csökkenthetők, de akár az igénylés bonyolultsága, akár a hosszadalmas utófinanszírozási konstrukciók miatt pont azok nem tudnak élni ezekkel, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá. A minél eredményesebb lakossági tájékoztatást szolgálja a Faire.gouv.fr oldal, ahol az energetikai felújítással kapcsolatos kérdésekre és személyre szabva kérhető tájékoztatás szakmai és finanszírozási kérdésekben egyaránt, sőt akkreditált vállalkozókat (RGE - reconnus garants de l'environnement) is ajánlanak, több támogatás igénybevételének ugyanis az a kritériuma, hogy ilyen minősítéssel rendelkező szakember végezze a munkát. A kormány eltökélt amellett, hogy minél nagyobb számú projektet tudjon finanszírozni, még akkor is, ha a háztartásonként igénybe vehető (és jövedelmi viszonyoktól is függő) maximális támogatási összeg nem változik (ez a legkisebb jövedelműek esetében 8000 €). A gazdaságélénkítési program keretében ennek érdekében a keretet 2021-re és 2022-re összesen 2 milliárd euróval megnövelik.
Alternatív energiahordozók
A Leroux & Lotz bejelentette, hogy az európai kutatási keretprogramban megvalósuló LeanShips H2020 projektben már tesztfázisban van a hidrotermális oxidáció (OHT), mint energiaellátó rendszer. A kísérleti ütemhez a francia Chantiers de l’Atlantique hajógyárban szerelték fel a berendezéssel az ott is épített ’Celebrity Edge’ nevű hajót, amely a Celebrity Cruises hajótársaság tulajdonában álló, 4000 fő szállítására képes vízijármű. Az OHT lényege, hogy nedves (sőt folyékony halmazállapotú) szerves hulladékból állít elő energiát egy magas hőmérsékleten (250°C) működő berendezésben, ahol a szervesanyag lebomlását 150 báron történő levegőbefúvással váltják ki. A demonstrátor-projekt napi hat tonna szerves hulladék energetikai hasznosítását teszi lehetővé, ez egytizede annak a mennyiségnek, amit a hajó ugyanezen idő alatt termel.
Cadarache-ban megkezdődött a fúziós reaktor összeszerelése - ezzel az ITER-projekt jelentős lépést tett a majdani energiatermelés felé, de a szakértők szerint leghamarabb 2060-tól lehet arra számítani, hogy fúziós reaktor kereskedelmi céllal működjön. A majdnem 15 évvel ezelőtt indított nemzetközi projekt július 28-án ért abba a fázisba, hogy a majdani termonukleáris reaktor végre megvalósulni látszik. A tokamak, ha elkészül, 20 ezer tonnát fog nyomni, 80 méter magas, 120 méter hosszú és szintén 80 méter széles lesz, több mint egymillió alkatrészből áll össze. Az esemény jelentőségét mi sem mutatja jobban, hogy Emmanuel Macron köztársasági elnök maga jelentette be videokonferencián. A munka maga 5 évet vesz igénybe a tervek szerint, az első plazma leghamarabb 2025-ben jelenhet meg a reaktor belsejében.
Készítette: Somogyi Norbert TéT-attasé
