Gazdasági Évnyitó – Parragh László: az infláció a gazdaság számára is a legnagyobb kihívás
Budapest, 2023. március 9., csütörtök (MTI) - Az inflációt a gazdaság számára is a legnagyobb kihívások közé sorolta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke csütörtökön a kamara idei Gazdasági Évnyitó gazdaságpolitikai fórumán, Budapesten.
Hangsúlyozta, hogy az áremelkedés ütemét minimális növekedési veszteséggel kellene letörni, és úgy fogalmazott ehhez a kormány, a Magyar Nemzeti Bank és a gazdaság szereplőinek együttműködésére van szükség. Egyben megerősítette, hogy a gazdaság szereplői készek az együttműködésre.
Parragh László jelezte, hogy a kamara már korábban figyelmeztetett az inflációs veszélyre, és az intő jelek között sorolta fel példaként a nyersanyagárak emelkedését, a járvány miatt megbomlott kereslet-kínálat egyensúlyát, az energiaár drasztikus emelkedését az orosz-ukrán háború kirobbanása miatt, a romló külkereskedelmi mérleget, a dráguló államháztartási finanszírozást és a gyengülő forintárfolyamot.
Arra, hogy sikeresek voltak-e az MNB reakciói kifejtette, hogy egy Magyarország méretű ország folytathat ugyan sikeres unortodox gazdaságpolitikát, de kérdésesnek nevezte, hogy tartósan sikeres lehet-e e az unortodox monetáris politika.
Az MKIK elnöke a vállalkozásokat sújtó kihívások közül megemlítette a 2020-as koronavírus-válságot, az uniós belső feszültséget, a geopolitikai versenyt és az orosz-ukrán háború hatásait. Megjegyezte, hogy a vállalatok pénzügyi terhei nőnek; a jegybanki alapkamat 13 százalék, emelkedik a tartalékráta, 18 százalék az egynapos betéti kamat, ezek pedig szűkülő banki likviditást eredményeznek.
Parragh László úgy fogalmazott, aggódva nézik az európai uniós források visszatartását, és megjegyezte, hogy láthatóan politikai zsarolásról van szó.
Az orosz-ukrán háborúra utalva Parragh László úgy fogalmazott, a magyar gazdaságnak is elemi érdeke, hogy béke legyen, hiszen a háború visszafogja a gazdasági növekedést.
A munkaerőpiac a kamara elnöke szerint rendkívül feszített; kulcskérdésnek nevezte a munkaerőképzést, és úgy vélte, ebben a felnőttképzést kell még inkább erősíteni.
Parragh László a gazdaság és a kormány közötti tartós szövetség fontosságát méltatva kijelentette, hogy több program is jelzi a sikeres együttműködést, például a Széchenyi Kártya Program. A kártya húsz éves története alatt 6 ezermilliárd forint jutott a gazdaságba, és felhasználási lehetőségeivel folyamatosan reagált a vállalati igényekre - tette hozzá.
Orbán Viktor: elég erősek vagyunk, hogy kimaradjunk a háborúból
Magyarország ki fog maradni az orosz-ukrán háborúból és az érdekeit sértő szankciókat továbbra is sikeresen meg fogja vétózni - jelentette ki a miniszterelnök szerdán Budapesten a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján.
A gazdaságon van a 2022 és 2026 között működő kormány fókusza - jelentette ki Orbán Viktor. Hozzátette: bár nem szoktak menet közben kormányt átalakítani, a 2022-es májusi kormányalakítás után nagyon rövid időn belül hozzá kellett nyúlni a kabinet szerkezetéhez. Erre azért volt szükség - hangsúlyozta - mert nyilvánvalóvá vált, hogy a brüsszeli szankciók nagyon gyorsan megemelték az energiaárakat, és az energia kérdése a gazdasági sikeresség kulcskérdésévé, sőt az ország finanszírozhatóságának is kulcskérdésévé vált.
Felhívta a figyelmet arra: Magyarországon a 2022-es, a 2018-as és a 2014-es választás évében is - szembe menve az általános európai tendenciával - csökkent az államadósság és a költségvetési hiány. Ezért alapvetően a pénzügyminisztert illeti elismerés - hangsúlyozta, megjegyezve, hogy ezért "balgaság, butaság, politikai rosszindulat" azt állítani, hogy a 2022-es évet a kormány a választási szempontok alá rendelte volna.
A kormány nem kíván változtatni az erőteljes piaci és magántőke iránti elkötelezettségén - jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátette: bár meg kell indítani időnként finanszírozási formákat, de nem azért, mert ezzel a kormány ki akarja váltani vagy ki akarja szorítani a piaci finanszírozást, mert ez nem lehetséges. Orbán Viktor hangsúlyozta: piaci finanszírozás nélkül Magyarország nem fogja tudni elérni a kitűzött célokat. Piaci finanszírozás akkor van, ha a vállalkozók számára kitermelhető mértékű kamat mellett lehet hitelhez jutni, de ez ma nem áll rendelkezésre - hívta fel a figyelmet.
Hozzátette: csak azért avatkozik be a kormány és csak addig, amíg a piaci finanszírozás nem áll teljesen helyre, és megpróbálja a hiányzó összegeket, valamint az elérhető kamatszinteket állami beavatkozás segítségével pótolni. De ez egy válságkezelés és nem irányváltás a kormány részéről - szögezte le.
A miniszterelnök az orosz-európai gazdasági kapcsolatok újraépítését Parragh Lászlóhoz hasonlóan kívánatosnak látja, abban azonban nem osztja az álláspontját, hogy ez be is fog következni. Látni ugyanis, hogy Európa hatalomszerkezetének újraszerkesztése zajlik, ezért nem egyszerűen gazdaságpolitikai megfontolások döntik majd el, hogy lesz-e újjáépülés az orosz-európai kapcsolatokban, hanem az, hogy ez az átszerkesztési kísérlet milyen mértékben lesz sikeres - jelentette ki Orbán Viktor.
Orbán Viktor kifejtette: Magyarországnak a következő 1-2 évben szüksége lesz 500 ezer új munkavállalóra, és e tekintetben a belső tartalékok mozgósítására kell helyezni a hangsúlyt.
Azt mondta: a közmunkások nem tartalék, ott arról van szó, hogy segély helyett munkát adnak az embereknek, akik így kellő megbecsülés mellett képesek magukat és a családjukat eltartani. Van azonban földrajzi tartalék, nem véletlen, hogy a nagy iparfejlesztési beruházásokat illetően Kelet-Magyarországra összpontosítanak. "Debrecen mindjárt betelik, Nyíregyháza egy év múlva, Miskolc nehezebb eset" - sorolta, hozzátéve: "fölkészül Békés vármegye", ott még vannak tartalékok. Másrészt, ha kihasználják a mostani együttműködésre épülő európai uniós politikai hangulatot, amely előnyben részesíti a regionális együttműködést és segít a határon túli magyar közösségekkel való kapcsolattartásban, különösen a gazdasági kapcsolatok kiépítésében, mozgósíthatják az ottani munkaerő-tartalékokat - tette hozzá.
Elmondta: "ezek után jöhetnek a vendégmunkások", de azt nem tudják megengedni, hogy azért, mert bizonyos vendégmunkások egyes gazdasági munkaadók szerint jobb munkaerőt képviselnek, mint a magyarországi tartalék, inkább őket hozzák be. "Magyarország a magyaroké, a munkahelyek is elsősorban a magyarokéi", és a magyar gazdaságnak elsősorban a magyar embereknek kell munkát adnia, "csak utána jöhet mindenki más" - jelentette ki.
Úgy fogalmazott, el kell kerülni azt a nyugat-európai csapdát, hogy vendégmunkások azért jönnek, mert a helyiek bizonyos fajta munkákat már nem hajlandók elvégezni.
Hangsúlyozta: "ezt a luxust nem engedhetjük meg magunknak", hogy csak "kényelmi okokból hozunk be idegen munkaerőt, akikből aztán ki tudja, hogy mennyi ragad itt". Ha egy munka kényelmetlen, nehéz, akkor többet kell érte fizetni, de "nem adhatunk a külföldieknek előnyt a magyarokkal szemben" - jelentette ki.
Megjegyezte: a vendégmunkások pedig határozott ideig maradhatnak csak, és szükség esetén megszakítható jogviszonnyal.
Varga Mihály: folytatódhat a magyar gazdaság növekedése
Kisebb adósságállomány és államháztartási hiány melletti gazdasági növekedést vár a kormány a következő egy-másfél évre, a növekedés mértéke a 4 százalékot is meghaladhatja 2024-ben – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) csütörtöki budapesti gazdaságpolitikai fórumán.
A miniszter kiemelte, hogy komoly források, illetve fejlesztések várhatók az energiahatékonyság területén, ezekben a programokban a vállalkozások beszállítóként is részt tudnak venni.
Varga Mihály a következő egy-másfél év gazdaságpolitikájának legfontosabb elemei között említette a családtámogatásokat, valamint a folytató adminisztrációs tehercsökkentést. A gazdaságfejlesztés új, hangsúlyos elemeként beszélt emellett a területfejlesztési szempontok érvényesítéséről.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy további konszolidáció várható a költségvetésben. Erre az évre 3,9 százalékos államháztartási hiánnyal számolnak, jövőre pedig 2,5 százalékot terveznek, de az ehhez szükséges intézkedéseket még nem hozta meg a kormány - jelezte.
A gazdasági kilátások fokozatosan javulnak, az infláció jelentősen csökken majd a következő hónapokban, 2024 nyarára pedig 3 százalék körül lehet. Jövőre 3,5 százalékos munkanélküliségi rátával és 4 százalék feletti GDP-növekedéssel számol a kormány - fejtette ki.
A GDP-arányos államadósság 72,9 százalék volt tavaly, a várakozások szerint 2023-24-ben tovább csökken, és 2026-ra már 60 százalék alatt lesz - tette hozzá.
Varga Mihály előadásában felidézte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbbi jelentését, amely szerint a magyar gazdaság növekedése középtávon fokozatosan felgyorsul, és 2024-től a külső egyensúlyi pozíciója jelentősen javul.
A miniszter ismertette, hogy Magyarország a szükséges energia 54 százalékát külföldről vásárolja, az energiaárak emelkedésének jelentős szerepe volt az inflációs folyamatokban. Felhívta a figyelmet arra, hogy olyan kormányprogramok indultak, illetve indulnak el hamarosan, amelyek növelik az energiahatékonyságot, ezekbe be tudnak kapcsolódni a vállalkozások.
A pénzügyminiszter kitért arra is, hogy a kormány folytatja a családtámogatásokat, ebben a koronavírus-járvány és az energiaválság időszakában sem léptek vissza.
Az adózással kapcsolatos tervekről Varga Mihály elmondta: a személyi jövedelemadó-bevallásokat már a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) készíti, ugyanezt szeretnék az általános forgalmi adó esetében elérni 2024-ig. A rendszer kiépítése jelentős adóadminisztrációs csökkenést eredményez a vállalkozásoknál - hangsúlyozta.
A miniszter kiemelte, hogy a tervek szerint 2025-ig az adózási és foglalkoztatási adatok közlése egycsatornássá válik, a vállalkozásoknak egy helyre kell majd beküldeni ezeket az adatokat.
Nagy Márton: gyorsulhat a felzárkózás a következő években
A következő években gyorsulhat a konvergencia, ehhez azonban a gazdaságfinanszírozási struktúra megújítása is szükséges Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint, aki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) idei Gazdasági Évnyitó elnevezésű rendezvényén csütörtökön reálisnak nevezte, hogy Magyarország 2030-ra elérje az Európai Unió fejlettségi szintjének 90 százalékát.
A miniszter kiemelte, hogy a beruházási rátát a következő években 30 százalékra lehetne növelni; a mutató 2010 óta 20 százalékról 27-28 százalékra nőtt.
A jelenlegi aránnyal idén 60 milliárd euró értékű beruházás valósulhat meg az országban - fűzte hozzá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a beruházásokat mára kétharmad részben belföldi forrásból finanszírozza az ország, a külföldin belül pedig nem az uniós források dominálnak, hanem a közvetlentőke-befektetések (FDI), amelyek egyre dinamikusabbá válnak.
Az FDI áramlásán belül jól láthatók a keleti nyitás eredményei: míg 2014-ben az ázsiai vállalatoktól a tőke 19 százaléka érkezett, 2022-re 30 százalékra nőtt ez az arány - mutatott rá. Azt is hozzátette, hogy a befektetések szerkezete is megváltozott, az utóbbi bő tíz évben megfigyelhető volt egy eltolódás a szolgáltató szektor felől az ipar irányába.
Úgy fogalmazott, hogy a külföldi tőkét megéri Magyarországon befektetni, hiszen 10 százalékos hozamot lehet elérni vele, a magyarok külföldi befektetéseinél ez az arány 6-7 százalék - húzta alá.
A miniszter arra is kitért, hogy ugyan sikerült tíz év alatt 3,7 millióról 4,7 millióra növelni a foglalkoztatottak számát, további félmillió munkavállaló azonban még hiányzik a gazdaságból, amit az inaktívak bevonásának növelésével, illetve behozatallal lehet megoldani.
Fontosnak nevezte azt, hogy a hazai vállalatok exportképességét javítani tudja az ország, ebben ugyanis - elmondása szerint - még nem sikerült áttörést elérni. Hozzátette, hogy növelni kell a magyar szereplők súlyát a beszállítói láncban, hiszen az elsődleges beszállítói körben - tier 1 - alig találni itthoni céget, és a másodlagos - tier 2 - körben is még csak fele arányban reprezentáltak a hazai társaságok, holott az utóbbi években ez utóbbi területen jelentős javulást tapasztaltak.
Felidézte, hogy a kkv-hitelezésen belül 50 százalékot tesz ki a támogatott termékek aránya, ami a jelenlegi körülmények között szükséges, de "nem ez a normális", és azt is megemlítette, hogy a vállalati hitelpenetrációban Magyarország lemaradása uniós viszonylatban igen jelentős.
A beruházásokat és az FDI-beáramlást továbbra is támogatnia kell a kormánynak, idén hozzávetőleg 4000 milliárd forintnyi beruházás megvalósulását segítik valamilyen formában a költségvetésből - ismertette.
Nagy Márton a konferencián összegezte: nem szabad letenni arról, hogy a felzárkózás Magyarországon folytatódjon, ehhez minőségi változásokra van szükség például a beruházások terén, de biztosítani kell a szükséges munkaerőt és az energiát, illetve növelni kell az FDI-t, miközben a hazai vállalkozások kifektetésére is figyelni kell.
1. MKIK Gazdasági Évnyitó 2023 - Parragh László
2. MKIK Gazdasági Évnyitó 2023 - Nagy Márton
3. MKIK Gazdasági Évnyitó 2023 - Varga Mihály
4. MKIK Gazdasági Évnyitó 2023 - Orbán Viktor
5. MKIK Gazdasági Évnyitó 2023 - Díjátadó
