Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az mkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

Globális minimumadóval kapcsolatos német előrejelzések és álláspontok

2021. április 22.

A Spiegel hetilap hosszabb cikkben foglalkozik a Biden-kormány által ismét felvetett globális minimumadó lehetséges német kihatásaival és Olaf Scholz (SPD) pénzügyminiszter által képviselt támogató állásponttal. A cikk Magyarországot, mint az Unióban a legalacsonyabb társasági adókulcsot alkalmazó országot is említi, kiemelve, hogy a globális minimumadó bevezetése elsősorban az alacsony társaságiadó kulcsot alkalmazó országokban számíthat ellenállásra.

Olaf Scholz szövetségi pénzügyminiszter az OECD-n belül régóta támogatója és szószólója egy az USA által is javasolt globális adószint megállapításnak, ahol a más országok által esetleg alacsonyabban megállapított adókulcs esetén a közösen kialkudott, egységes szint alatti hányadból fakadó különbséget az érintett országok maguk vethetnék ki a vállalatok bevételeire. Az amerikai javaslat ugyanakkor egy másik elemet is tartalmaz, ami Németország szempontjából már bonyolultabb megítélés alá eshet. Ez arra irányul, hogy a jövőben nem csak a székhely, vagy a termelési helyszín határozná meg az adó kivetésének helyét, hanem az értékesítés földrajzi megoszlása is. Ezt a szabályt az USA eredetileg digitális óriáskonszernek igazságosabb megadóztatása érdekében dolgozta ki, de most az exportáló iparvállalatokra is alkalmaznák, ami többek közt a német autóipart is nagymértékben érintené.      

Thomas Rixen, a Berlini Szabadegyetem adókutatója elfogadhatónak tartja a javaslatot, még akkor is, ha Washington különösen jól jár az adóalap árbevételen alapuló megállapításával, mivel az USA jelentős méretű piac, nagyszámú fogyasztóval és emiatt az adók nagy részére is igényt tarthat. Rixen szerint a jelentősebb nemzetközi adóreformok mindig az USA kezdeményezésére indultak, míg Európa tétlenül nézte, ahogy a multinacionális konszernek kijátszották az államokat, miközben azok adókulcsok közti különbségek egyre nagyobbak lettek. A hivatalos adókulcsok Európában mára 9 százalék (Magyarország) és 31 százalék (Franciaország) közötti szinten mozognak. A cikk kiemeli, hogy ennél még nagyobbak is a különbségek, ha azokat az adókedvezményeket is figyelembe vesszük, amelyekkel az egyes államok magukhoz csalogatják a befektetőket

Az EP Zöld frakciójának megrendelésére készült tanulmány szerint az ún. effektív adókulcsok 2 százalék (Luxemburg) és 30 százalék (Olaszország) közötti skálán mozognak.  

Német és francia adószakértők 15 éve keresik eredménytelenül a közös megoldást a vállalati adókulcsok közelítésére, közös alapelvek kidolgozásával, és amikor Írország a pénzügyi válság miatt európai pénzügyi mentőcsomagra szorult, minden követelést elutasított, ami ellentételezésként a vállalati adó megemelésére irányult. Még a luxemburgi kormányig elérő Luxleaks-botrány során nyilvánosságra került adóelkerülési praktikák sem hoztak fordulatot az európai adózási szabályozásban, ahogy azt egy lesújtó bizottsági jelentés is megállapítja.  

Scholz korábban maximum 14 százalékos adókulcsról történő megegyezést tekintett reálisan megvalósíthatónak, ennek tükrében különösen kedvező lehet az amerikai 21 százalékos javaslat, amely megvalósulása esetén a német költségvetés a Szövetségi Pénzügyminisztérium számításai szerint egy alacsonyabb milliárdos összegben még profitálna is. A szaktárca prognózisa szerint még az exportáló multinacionális vállalatokra vonatkozó új adózási szabályok sem vonnának el bevételeket a német költségvetésből. Ez többek közt abból fakad, hogy a legtöbb globális jelenléttel rendelkező német középvállalat árbevétele nem éri el az OECD javaslatában szereplő küszöbértéket, valamint abból, hogy csak a különösen nyereséges vállalatokra terjedne ki a szabályozás. Ennek során az árbevételből keletkező profit 15-20 százalékát más országban realizáló vállalatoknak keletkezne adózási kötelezettsége az adott célországban, de ennyire profitábilis német vállalatból kevés van. Emellett Németország nem csak erős exportőrök székhelye, hanem egy 80 milliós piac is, így a külföldi cégek itt keletkezett forgalmából eredő adóbevételre is számíthatna a reform megvalósítása esetén. 

Összességében a német szaktárca meggyőződése szerint Németországnak nem okozna bevételkiesést a globális adóreform, ugyanakkor a szakértők álláspontja szerint nehezebb munka lesz meggyőzni azokat az országokat a magasabb minimumadó szükségességéről, amelyek az alacsony társasági adóra alapozták gazdasági modelljüket. Az egyik érv éppen a pandémia miatt megnőtt adósságok törlesztéséhez szükséges adóbevétel növelés lehet. 

Scholznak tehát meg kell akadályoznia, hogy az alacsony adókulcsot alkalmazó európai tagállamok blokkolják a kompromisszumot, amelynek sikere nagyban függ az adókulcs mértékétől. A Spiegel információi szerint ez várhatóan alacsonyabb lesz az USA által javasolt mértéknél, de magasabb az OECD tárgyalások során eddig szóban forgó 14 százaléknál. Tomasso Faccio, a Független Vállalati Adóreform Bizottság főtitkára szerint, most, hogy az USA felkarolta a globális minimumadó bevezetésének tervét, Németországnak kulcsszerepe lesz abban, hogy meg tudja-e győzni Európát erről.

Az USA-val szemben – ahol a konszernszintű nyereség szövetségi törvény útján könnyen megadóztatható – Európában nehezebben megvalósítható egy ilyen szabályozás, mivel a vállalatokat védi a letelepedési szabadság az EU-ban.

Készítette: Mautner Márk, KGA

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.
Az alábbiakban található az aktuális online külgazdasági rendezvényeink listája. Várjuk a külpiacok iránt érdeklődő vállalkozások  jelentkezését!
Ausztria gazdasági teljesítménye 2021 első negyedévében – az euró-övezet országaiban tapasztalt negatív átlaggal ellentétben - 0,2 százalékkal meghaladta az előző negyedévit.