Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az mkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

Szakképzésben résztvevő gyakornokok minimálbére

2019. június 12.

A szakképzésben résztvevő gyakornokok (Azubi) számára is bevezetésre kerül Németországban a minimálbér. Ezzel a koalíciós szerződésben vállalt kötelezettségét teljesíti a német kormány. Az oktatási miniszter, Anja Karliczek által jegyzett törvénytervezet szerint a minimálbér összege a képzés első évében 515 EUR, a második évben 608 EUR (18%), majd 695 EUR (35%) és a negyedik évben 721 EUR (40%) havi bruttó munkabér lesz. 2023-től a képzés első évében már 620 EUR havi bruttó munkabérre emelkedik a minimálbér, illetve a fenti százalékok arányában növekszik a következő években.

A minimálbérrel a kormány szeretné elérni, hogy az üzemekben továbbra is megmaradjon a magas szintű és jó minőségű szakképzés, másrészt a fiatalok munkavállalási kedvét igyekszik fokozni a szakképzést igénylő szakmákban (Handwerk). Az elmúlt évben 17.000 szakképzettséghez kötödő állás maradt betöltetlenül, ami Holger Schwannecke, a Német Kézműiparosok Szövetsége (Zentralverband des Deutschen Handwerkes - ZDH) főtitkára szerint annak is köszönhető, hogy a kormány politikájának megfelelően egyre többen választják az egyetemi (60 %) és gimnáziumi képzést. Ezzel együtt azonban egy olyan tendencia is megfigyelhető, hogy a már érettségizett fiatalok 13%-a mégis a szakképzettséget igénylő szakmák felé fordul. A teljes németországi gyakornoki állomány 28%-át teszik ki a szakképzős gyakornokok, így jelentős súllyal bírnak a képzési rendszerben.

A legtöbb gyakornok azonban már ma is többet keres, mint a tervezett minimálbér, az összes gyakornok csupán 7%-a rendelkezik jelenleg alacsonyabb bérrel. 2017-ben 400 EUR alatt 65.000 gyakornok keresett, 500 EUR alatt további 50.000-en. Elsősorban a keleti tartományok gyakornokai profitálhatnak a minimálbér bevezetéséből, ahol például egy hentes gyakornokként 310 EUR-t keres havonta, de hasonlóan alacsony a fizetésük a fodrászoknak, lakberendezőknek, és egész Németországban a kéményseprőknek.

Az üzemek számára komoly megterhelést jelent a minimálbér bevezetése. Közgazdasági értelemben már jelenleg is veszteséges a gyakornokok képzése a vállalatok számára, hangsúlyozza Hans Peter Wollseifer, a ZDH elnöke. A Szövetségi Foglalkoztatásügyi Intézet számítása szerint a gyakornokok képzése ezidáig évente 18.000 EUR költséggel járt, ami mellett a gyakornokok átlagosan 12.500 EUR üzemi hasznot termelnek. Három éves képzési időszakkal számolva az üzemek számára 15.000 EUR többlet költséget jelent a gyakornokok képzése, ami a minimálbér bevezetéssel csak tovább nő.

A ZDH által kifogásolt állami beavatkozást azonban több könnyítés is kíséri, például a bérszerződésben (Tarifvertrag) meghatározott fizetések még akkor is érvényesek maradnak, ha a minimálbér alatt vannak. További könnyítés, hogy a már megkezdett képzési szerződésekre nem vonatkozik a jogszabály, csak a 2020. január 1. után kötött szerződésekre.

Kétharmada a gyakornokoknak nem annál a munkaadónál folytatja a tevékenységét, ahol a gyakornoki idejét töltötte, ezáltal komoly veszteséget okoz a munkaadójának. A legtöbb esetben a jól képzett munkaerőt a konkurencia elcsábítja kedvezőbb ajánlatokkal, míg a képzést végző munkaadó csak a költségeket viseli. Ennek ellensúlyozására a ZDH elnöke azzal a javaslattal él, hogy kötbért/kártérítést kellene fizetni az átvett gyakornokok után. A gyakorlatban ez úgy nézne a ki a ZDH elnöke szerint, hogy a gyakornoki évek letöltését követően az új munkaadó a gyakornoki költségek egy részének megtérítésével vehetné csak át a munkavállalót saját alkalmazásba.

Készítette: Komma Krisztián, KGA

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.
Tájékoztatás a Német Szövetségi Kormány által 2018. november 15-én elfogadott Mesterséges Intelligencia Stratégiáról
A Német-Orosz Külker. Kamara (AHK) közzétette jelentését a tagvállalatainak megkérdezésével készült üzleti klíma felméréséről