A VÉGZÉS ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ TÉNYÁLLÁS
[1]A felperes a választottbírósági eljárást a volt bérlő kft. cégnyilvántartásból való törlésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül indította meg a megszűnt kft. volt tagjaival szemben, akik az idézett rendelkezéseknek megfelelően, a felosztott vagyonból történt részesedésük mértékéig a volt bérlő kft. tartozásaiért helytállni tartoztak.
A FELEK NYILATKOZATAI
[2]Az alperes hatásköri kifogást terjesztett elő, mert álláspontja szerint a volt bérlő kft. által aláírt választottbíróság szerződés hatálya a kft. megszűnését követően a volt tagokra nem terjedt ki. A felperes az alperesi hatásköri kifogás elutasítását kérte.
A VÉGZÉS ALAPJÁUL VETT JOGSZABÁLYOK
[3]A Ptk. 3:48.§-ának [Jogi személy jogutód nélküli megszűnése] (3) bekezdése szerint a jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért. A Ptk. 3:137.§-ának [Tagi helytállási kötelezettség jogutód nélküli megszűnés esetén] (1) bekezdése értelmében pedig a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnő társaságot terhelő kötelezettségből származó követelés a társaság nyilvántartásból való törlésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül érvényesíthető a társaság volt tagjaival szemben.
A VÉGZÉS TARTALMA
[4]A cégtörténetből aggálytalanul megállapítható volt, hogy a volt bérlő kft.-nek a végelszámolás folytán bekövetkezett törlését közvetlenül megelőzően két tagja volt, akiknek személye megegyezett a jelen per két alperesével, ezért a választottbíróság úgy határozott, hogy a felperesi bérbeadó és az alperesek, mint a bérlő társaság volt tagjai között, a volt tagokkal szemben érvényesíthető tartozás tárgyában folyó perben a választottbírósági kikötés alkalmazandó. A választottbíróság ezért az alperes hatásköri kifogását elutasította és hatáskörét előzetes kérdésként megállapította. Végzésében a felek számára biztosította, a kifogásról történő döntésért a Fővárosi Törvényszékhez forduljanak.
A JOGORVOSLAT ÉS ANNAK KIMENETELE
[5]A végzéssel szemben az alperesek terjesztettek elő kérelmet a nemperes eljárás bíróságához, kérve a hatásköri kifogást elbíráló választottbírói döntés felülvizsgálatát. A bíróság a kérelemnek helyt adva megállapította, hogy a jelen ügyben a keresettel állított jog megítélésére a választottbíróság nem rendelkezik hatáskörrel. Indokolásában arra mutatott rá, hogy a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény (Vbt.) 8.§-ának (1) bekezdése a választottbíróság hatáskörének megalapozásához kifejezetten a választottbírósági ügyben szereplő felek közötti – akár szerződéses, akár szerződésen kívüli – megállapodást követeli meg, amely az ügybeli esetben sem az eljárás megindítását megelőzően, sem pedig azt követően nem jött létre. Ilyen körülmények között az alperesekre kiterjedő anyagi jogi felelősségi láncolat fennállása önmagában, a felek között közvetlenül létesült választottbírósági megállapodás hiányában, a választottbírósági hatáskör eljárásjogi megállapításához nem volt elégséges.
[6]A jogerős bírósági végzés felülvizsgálati kérelem előterjesztésének hiányában véglegessé vált.
AZ ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE
[7]A Vbt. 45.§-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében a választottbírósági tanács végzéssel szünteti meg az eljárást, ha úgy ítéli meg, hogy az eljárás lefolytatása lehetetlen. A jelen ügyben irányadó, 2019. szeptember 1-jétől hatályos választottbírósági Eljárási Szabályzat (ESZ.) 46.§-a (1) bekezdésének c) pontja pedig az eljárás végzéssel történő megszüntetését rendeli el abban az esetben, ha a választottbíróság hatáskörének hiánya kerül megállapításra.
[8]Mindezek alapján a Választottbíróság az eljárást megszüntette, ami nem érintette a felek azon jogát, hogy igényeiket új eljárásban a rendes bíróság előtt érvényesítsék.
Vb/21064
