Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az mkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

Gyakran Ismételt Kérdések

A választottbírósági eljárást keresetlevéllel kell megindítani. A Választottbíróságnak címzett keresetlevelet – a Választottbírósághoz történt benyújtásával egyidejűleg – a felperes köteles az alperesnek is tájékoztatásul megküldeni. A keresetlevelet annyi példányban kell benyújtani, hogy a többi félnek, minden választottbírónak és a Választottbíróságnak is jusson egy-egy példány. Az iratot egyidejűleg elektronikus úton is meg kell küldeni a vb@mkik.hu e-mailcímre.
A választottbírósági eljárás azon a napon indul meg, amelyen a keresetlevél a Választottbírósághoz beérkezett. Ha a Választottbírósághoz az előírt példányszámú beadvány beérkezik, akkor a beadvány korábbi elektronikus úton történt beérkezésének időpontját kell a beadás időpontjának tekinteni. Egyidejűleg be kell fizetni 25.000,- Ft összegű regisztrációs díjat és a keresetlevélhez csatolni kell a regisztrációs díj megfizetéséről szóló igazolást. Az iratok benyújtásakor továbbá igazolni kell azt is, hogy az alperes(ek) részére a keresetlevelet megküldték (tértivevény másolat csatolásával).
Gyakran fordul elő, hogy a hiánypótlási felhívás csak két kérdést tartalmaz, amit a felperes elkerülhet azzal, ha a keresetlevélben rendelkezik ezekről a kérdésekről. Egyrészt az Eljárási Szabályzat 10. § (1) bekezdés szerint a felek a választottbírósági díjat egyenlő arányban előlegezik, de a felperes - választása szerint – az alperesi előlegezés bevárása nélkül előlegezheti a teljes választottbírósági díjat. Az egyik kérdés tehát, hogy a felperes kívánja-e megelőlegezni a teljes választottbírósági díjat.
A második kérdés a Választottbíróság kijelölő hatósági funkciójának gyakorlásához szükséges. Az Eljárási Szabályzat 21. § (2) bekezdése alapján kéri-e a felperes, hogy – az alperes mulasztása esetén  -a hiányzó választottbírót a Választottbíróság jelölje ki, illetve kéri-e, hogy – a két választottbíró mulasztása esetén - az elnöklő bírót a Választottbíróság jelölje ki.
Ha a keresetlevéllel kapcsolatban hiánypótlásra nincs szükség vagy az megtörtént, a Választottbíróság értesíti a felperest a választottbírósági díj által előlegezendő összegéről és felhívja a díj befizetésére, ugyanúgy felhívja az alperest választottbíró jelölésére, válasziratának előterjesztésére és a ráeső választottbírósági díj befizetésére.
A választottbírósági eljárás lefolytatásával összefüggő költségeknek, így különösen a Választottbíróság és szervei által végzett munka és teljesített szolgáltatások díjának, illetve költségének (adminisztrációs díj), és a választottbírák tiszteletdíjának a fedezésére szolgáló, a választottbírósági eljárással járó közterheket is magában foglaló térítés, amelynek előlegként történő befizetése az eljárás lefolytatásának feltétele. A választottbírói honoráriumként a táblázatban feltüntetett összegek és arányok az egy választottbíróra eső honoráriumrészt jelentik. Választottbírósági tanács esetén ezt az összeget a tanácsban eljáró bírók számával kell szorozni. A választottbírósági tanács elnökének, valamint az egyesbírónak a honoráriuma a választottbírói honorárium 30 %-kal növelt összege. A közterhek a mindenkori jogszabályoknak megfelelően kerülnek az állam számára megfizetésre. Amennyiben jogszabályváltozás következtében a közterhek az eljárás időtartama alatt változnak, ez a választottbírósági díj módosítását vonja maga után. A közterhek növekedése esetén a különbözetet az eljárás befejezését megelőzően letétbe kell helyezni, illetve csökkenés esetén a megelőlegező félnek a különbözet az elszámoláskor visszajár.
A választottbírósági díjat az eljárás tárgyának az értéke alapján határozzuk meg az Eljárás Díjtáblázata (az Eljárási Szabályzat 2. Melléklete) alapján. Nagyságát az eljárásban résztvevő választottbírók száma befolyásolja. A választottbírósági díj összegét a honlapon megtalálható díjkalkulátor segítségével lehet kiszámolni.
A regisztrációs díj összege 25.000 Ft, melyet az eljárás megindításának feltételeként a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg kell a felperesnek befizetni az MKIK házipénztárába vagy átutalni az MKIK számlaszámára. A regisztrációs díj vissza nem téríthető díj. Az eljárási költségek előlegezése és viselése vonatkozásában a viszontkereset a keresettel esik egy tekintet alá, így a regisztrációs díjat a viszontkereset benyújtása esetén is be kell fizetni.
Fontos hangsúlyozni, hogy a választottbírósági díj nem azonos az illetékkel, az illeték csak egy eleme a választottbírósági díjnak. További elemei a választottbírósági díjnak az adminisztrációs díj, a választottbírói honoráriumok és azok közterhei. Az illeték az eljárás tárgya értékének 1%-a, minimum 5.000.- Ft, maximum 250.000.- Ft. Az ügyfélnek tehát a választottbírósági díjon felül külön illetéket nem kell fizetni. A választottbírósági eljárásban illetékbélyegben az eljárási díjat nem lehet leróni. Az illetéket az eljárás lezárásakor az MKIK Gazdasági Igazgatósága átutalja a NAV részére.
A választottbírósági díjat a felek egyenlő arányban előlegezik. Ha az alperes e kötelezettségének nem tesz eleget, a választottbírósági díj általa előlegezendő részét a felperesnek kell előlegeznie. A felperes – választása szerint – az alperesi előlegezés bevárása nélkül előlegezheti a teljes választottbírósági díjat.
A díj befizetésére a felhívástól számított harminc nap áll rendelkezésre. Ha az alperes nem fizeti be a rá eső választottbírósági díjat, a felperes köteles az alperes által előlegezni elmulasztott részt az értesítésben meghatározott határidőben és módon befizetni. Ha a felperes nem fizeti be a díjat, a Választottbíróság az eljárást megszünteti.
A választottbírói honorárium összege az eljárás tárgyának az értékétől függ, összege a honlapon található díjkalkulátor segítségével kiszámítható.
A Választottbíróság annak érdekében, hogy még vonzóbbá váljék a gazdasági élet szereplői számára, gyorsított eljárást is ajánl a jogiviták rendezésére.
A gyorsított eljárás legfőbb vonzerejeként számíthat, hogy
  • olcsóbb, mint a polgári peres eljárás (a választottbírósági díj a perérték 5 %-át teszi ki, de a perérték növekedésével degresszíven csökken),
  • az eljárást  az egyesbíró - lehetőség szerint – a jelölésétől számított 3 hónapon belül berekeszti és a berekesztéstől számított 15 napon belül átadja az ítéletet a Választottbíróságnak.
  • ugyanakkor kontradiktórius eljárást tesz lehetővé, azaz az alperes ellentmondással élhet, előterjesztheti védekezőiratát, szemben a fizetési meghagyással, ahol az eljárás gyors lezárására, a fizetési meghagyás kibocsátására csak ellentmondás hiányában kerülhet sor.
A gyorsított eljárásról az alábbiakat fontos és érdemes tudni:
  • A választottbírósági kikötésben kifejezetten meg kell állapodni abban, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó  Választottbíróság az eljárást gyorsított eljárásról szóló alszabályzat, (az Eljárási Szabályzat I. Melléklete) ) folytassa le.
  • A gyorsított eljárásban egyesbíró jár el, kivéve ha a felek másként állapodtak meg. Az egyesbíró megválasztása a felek egybehangzó nyilatkozata vagy – ennek hiányában, a választottbíró jelölési határidő lejártát követően - a Választottbíróság általi kijelölés útján történik.
  • Az egyesbíró szóbeli tárgyalás tartása nélkül, a felek rendelkezésre álló, írásos beadványai alapján dönt. Amennyiben tehát az alperes nem terjeszti elő a válasziratát a Választottbíróság által meghosszabbított határidőben sem, az egyesbíró a rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján hozza meg határozatát.
  • Tárgyalást akkor kell tartani, ha bármelyik fél írásban kéri a válaszirat benyújtási határidejének lejártáig, vagy ha az egyesbíró indokoltnak tartja.
  • A kereset és a válaszirat benyújtását követően az egyesbíró a feleket felhívhatja beadványaik kiegészítésére, a feleknek csak egy-egy további beadvány benyújtását  engedélyezheti.
  • A gyors döntéshozatal érdekében az Eljárási Szabályzat a felek számára eljárási cselekményeik megtételére rövid, tizenöt napos határidőket szab, melyeket indokolt esetben nyolc nappal lehet meghosszabbítani.
  • A választottbírósági ítélet hatálya ugyanaz, mint a jogerős bírósági ítéleté. A Választottbíróság ítélete végleges és kötelező, az ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatieljárás kezdeményezésének nincs helye, a felek annak önként tartoznak  eleget tenni. A végrehajtásra egyébként a végrehajtás helyén a bírósági határozatok végrehajtására vonatkozó jogszabályok irányadók.
  • Nem gyorsított eljárásban, hanem az alapeljárás szabályai szerint, az alszabályzat rendelkezései mellőzésével folyik az eljárás, ha az ügyben szakértő kirendelése válik szükségessé.
  • Azokban a kérdésekben, melyekre az nem tartalmaz rendelkezést, az Eljárási Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.