Nincs helye választottbírósági eljárásnak
- fogyasztói szerződésből eredő jogvita esetén (a bizalmi vagyonkezelési szerződéssel összefüggő bármely jogviszony kivételével,
- a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) Hetedik Részében szabályozott különleges eljárásokban
- és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény hatálya alá tartozó eljárásokban elintézendő ügyekben.
-
- a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvény 32. § (3) bek. alapján az agrárkamara tagjai közötti agrárgazdasági tevékenységgel összefüggő szerződésből fakadó jogviták 2017. május 18-tól, valamint
- a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló 2014. évi VII. törvény 3. § (1) bekezdése szerint a termőföld tulajdonjogával, illetve használati jogával összefüggő szerződésekből fakadó jogviták állandó választottbíróságként történő elbírálása.
A választottbírósági eljárást keresetlevéllel kell megindítani. A Választottbíróságnak címzett keresetlevelet – a Választottbírósághoz történt benyújtásával egyidejűleg – a felperes köteles az alperesnek is tájékoztatásul megküldeni. A keresetlevelet annyi példányban kell benyújtani, hogy a többi félnek, minden választottbírónak és a Választottbíróságnak is jusson egy-egy példány. Az iratot egyidejűleg elektronikus úton is meg kell küldeni a vb@mkik.hu e-mailcímre.
A választottbírósági eljárás azon a napon indul meg, amelyen a keresetlevél a Választottbírósághoz beérkezett. Ha a Választottbírósághoz az előírt példányszámú beadvány beérkezik, akkor a beadvány korábbi elektronikus úton történt beérkezésének időpontját kell a beadás időpontjának tekinteni. Egyidejűleg be kell fizetni 40.000,- Ft összegű regisztrációs díjat és a keresetlevélhez csatolni kell a regisztrációs díj megfizetéséről szóló igazolást. (Számlaszám: 10300002-20373432-70073285) Az iratok benyújtásakor továbbá igazolni kell azt is, hogy az alperes(ek) részére a keresetlevelet megküldték (tértivevény másolat csatolásával).
Gyakran fordul elő, hogy a hiánypótlási felhívás csak két kérdést tartalmaz, amit a felperes elkerülhet azzal, ha a keresetlevélben rendelkezik ezekről a kérdésekről. Egyrészt az Eljárási Szabályzat 10. § (1) bekezdés szerint a felek a választottbírósági díjat egyenlő arányban előlegezik, de a felperes - választása szerint – az alperesi előlegezés bevárása nélkül előlegezheti a teljes választottbírósági díjat. Az egyik kérdés tehát, hogy a felperes kívánja-e megelőlegezni a teljes választottbírósági díjat.
A második kérdés a Választottbíróság kijelölő hatósági funkciójának gyakorlásához szükséges. Az Eljárási Szabályzat 21. § (2) bekezdése alapján kéri-e a felperes, hogy – az alperes mulasztása esetén -a hiányzó választottbírót a Választottbíróság jelölje ki, illetve kéri-e, hogy – a két választottbíró mulasztása esetén - az elnöklő bírót a Választottbíróság jelölje ki.
Ha a keresetlevéllel kapcsolatban hiánypótlásra nincs szükség vagy az megtörtént, a Választottbíróság értesíti a felperest a választottbírósági díj által előlegezendő összegéről és felhívja a díj befizetésére, ugyanúgy felhívja az alperest választottbíró jelölésére, válasziratának előterjesztésére és a ráeső választottbírósági díj befizetésére.
A választottbírósági eljárás azon a napon indul meg, amelyen a keresetlevél a Választottbírósághoz beérkezett. Ha a Választottbírósághoz az előírt példányszámú beadvány beérkezik, akkor a beadvány korábbi elektronikus úton történt beérkezésének időpontját kell a beadás időpontjának tekinteni. Egyidejűleg be kell fizetni 40.000,- Ft összegű regisztrációs díjat és a keresetlevélhez csatolni kell a regisztrációs díj megfizetéséről szóló igazolást. (Számlaszám: 10300002-20373432-70073285) Az iratok benyújtásakor továbbá igazolni kell azt is, hogy az alperes(ek) részére a keresetlevelet megküldték (tértivevény másolat csatolásával).
Gyakran fordul elő, hogy a hiánypótlási felhívás csak két kérdést tartalmaz, amit a felperes elkerülhet azzal, ha a keresetlevélben rendelkezik ezekről a kérdésekről. Egyrészt az Eljárási Szabályzat 10. § (1) bekezdés szerint a felek a választottbírósági díjat egyenlő arányban előlegezik, de a felperes - választása szerint – az alperesi előlegezés bevárása nélkül előlegezheti a teljes választottbírósági díjat. Az egyik kérdés tehát, hogy a felperes kívánja-e megelőlegezni a teljes választottbírósági díjat.
A második kérdés a Választottbíróság kijelölő hatósági funkciójának gyakorlásához szükséges. Az Eljárási Szabályzat 21. § (2) bekezdése alapján kéri-e a felperes, hogy – az alperes mulasztása esetén -a hiányzó választottbírót a Választottbíróság jelölje ki, illetve kéri-e, hogy – a két választottbíró mulasztása esetén - az elnöklő bírót a Választottbíróság jelölje ki.
Ha a keresetlevéllel kapcsolatban hiánypótlásra nincs szükség vagy az megtörtént, a Választottbíróság értesíti a felperest a választottbírósági díj által előlegezendő összegéről és felhívja a díj befizetésére, ugyanúgy felhívja az alperest választottbíró jelölésére, válasziratának előterjesztésére és a ráeső választottbírósági díj befizetésére.
A választottbírósági eljárás lefolytatásával összefüggő költségeknek, így különösen a Választottbíróság és szervei által végzett munka és teljesített szolgáltatások díjának, illetve költségének (adminisztrációs díj), és a választottbírák tiszteletdíjának a fedezésére szolgáló, a választottbírósági eljárással járó közterheket is magában foglaló térítés, amelynek előlegként történő befizetése az eljárás lefolytatásának feltétele. A választottbírói honoráriumként a táblázatban feltüntetett összegek és arányok az egy választottbíróra eső honoráriumrészt jelentik. Választottbírósági tanács esetén ezt az összeget a tanácsban eljáró bírók számával kell szorozni. A választottbírósági tanács elnökének, valamint az egyesbírónak a honoráriuma a választottbírói honorárium 30 %-kal növelt összege. A közterhek a mindenkori jogszabályoknak megfelelően kerülnek az állam számára megfizetésre. Amennyiben jogszabályváltozás következtében a közterhek az eljárás időtartama alatt változnak, ez a választottbírósági díj módosítását vonja maga után. A közterhek növekedése esetén a különbözetet az eljárás befejezését megelőzően letétbe kell helyezni, illetve csökkenés esetén a megelőlegező félnek a különbözet az elszámoláskor visszajár.
A választottbírósági díjat az eljárás tárgyának az értéke alapján határozzuk meg az Eljárás Díjtáblázata (az Eljárási Szabályzat 2. Melléklete) alapján. Nagyságát az eljárásban résztvevő választottbírók száma befolyásolja. A választottbírósági díj összegét a honlapon megtalálható díjkalkulátor segítségével lehet kiszámolni.
A regisztrációs díj összege 40.000 Ft, melyet az eljárás megindításának feltételeként a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg kell a felperesnek befizetni az MKIK házipénztárába vagy átutalni az MKIK számlaszámára. A regisztrációs díj vissza nem téríthető díj. Az eljárási költségek előlegezése és viselése vonatkozásában a viszontkereset a keresettel esik egy tekintet alá, így a regisztrációs díjat a viszontkereset benyújtása esetén is be kell fizetni.
Fontos hangsúlyozni, hogy a választottbírósági díj nem azonos az illetékkel, az illeték csak egy eleme a választottbírósági díjnak. További elemei a választottbírósági díjnak az adminisztrációs díj, a választottbírói honoráriumok és azok közterhei. Az illeték az eljárás tárgya értékének 1%-a, minimum 5.000.- Ft, maximum 250.000.- Ft. Az ügyfélnek tehát a választottbírósági díjon felül külön illetéket nem kell fizetni. A választottbírósági eljárásban illetékbélyegben az eljárási díjat nem lehet leróni. Az illetéket az eljárás lezárásakor az MKIK Gazdasági Igazgatósága átutalja a NAV részére.
A választottbírósági díjat a felek egyenlő arányban előlegezik. Ha az alperes e kötelezettségének nem tesz eleget, a választottbírósági díj általa előlegezendő részét a felperesnek kell előlegeznie. A felperes – választása szerint – az alperesi előlegezés bevárása nélkül előlegezheti a teljes választottbírósági díjat. Ha az eljárás tárgyának az értéke nem éri el az 5.000.000,- Ft-ot, a választottbírósági díj teljes összegét a felperes előlegezi meg.
A díj befizetésére a felhívástól számított harminc nap áll rendelkezésre. Ha az alperes nem fizeti be a rá eső választottbírósági díjat, a felperes köteles az alperes által előlegezni elmulasztott részt az értesítésben meghatározott határidőben és módon befizetni. Ha a felperes nem fizeti be a díjat, a Választottbíróság az eljárást megszünteti.
A választottbírói honorárium összege az eljárás tárgyának az értékétől függ, összege a honlapon található díjkalkulátor segítségével kiszámítható.
Igen, de regisztrációs díjat nem.
Nem lehet.
A Választottbíróság annak érdekében, hogy még vonzóbbá váljék a gazdasági élet szereplői számára, gyorsított eljárást is ajánl a jogiviták rendezésére.
A gyorsított eljárás legfőbb vonzerejeként számíthat, hogy
A gyorsított eljárás legfőbb vonzerejeként számíthat, hogy
- olcsóbb, mint a polgári peres eljárás (a választottbírósági díj a perérték 5 %-át teszi ki, de a perérték növekedésével degresszíven csökken),
- az eljárást az egyesbíró - lehetőség szerint – a jelölésétől számított 3 hónapon belül berekeszti és a berekesztéstől számított 15 napon belül átadja az ítéletet a Választottbíróságnak.
- ugyanakkor kontradiktórius eljárást tesz lehetővé, azaz az alperes ellentmondással élhet, előterjesztheti védekezőiratát, szemben a fizetési meghagyással, ahol az eljárás gyors lezárására, a fizetési meghagyás kibocsátására csak ellentmondás hiányában kerülhet sor.
- A választottbírósági kikötésben kifejezetten meg kell állapodni abban, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság az eljárást gyorsított eljárásról szóló alszabályzat, (az Eljárási Szabályzat I. Melléklete) folytassa le.
- A gyorsított eljárásban egyesbíró jár el, kivéve ha a felek másként állapodtak meg. Az egyesbíró megválasztása a felek egybehangzó nyilatkozata vagy – ennek hiányában, a választottbíró jelölési határidő lejártát követően - a Választottbíróság általi kijelölés útján történik.
- Az egyesbíró szóbeli tárgyalás tartása nélkül, a felek rendelkezésre álló, írásos beadványai alapján dönt. Amennyiben tehát az alperes nem terjeszti elő a válasziratát a Választottbíróság által meghosszabbított határidőben sem, az egyesbíró a rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján hozza meg határozatát.
- Tárgyalást (kizárólag telekommunikációs eszköz útján) akkor kell tartani, ha bármelyik fél írásban kéri a válaszirat benyújtási határidejének lejártáig, vagy ha az egyesbíró indokoltnak tartja.
- A kereset és a válaszirat benyújtását követően az egyesbíró a feleket felhívhatja beadványaik kiegészítésére, a feleknek csak egy-egy további beadvány benyújtását engedélyezheti.
- A gyors döntéshozatal érdekében az Eljárási Szabályzat a felek számára eljárási cselekményeik megtételére rövid, tizenöt napos határidőket szab, melyeket indokolt esetben nyolc nappal lehet meghosszabbítani.
- A választottbírósági ítélet hatálya ugyanaz, mint a jogerős bírósági ítéleté. A Választottbíróság ítélete végleges és kötelező, az ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatieljárás kezdeményezésének nincs helye, a felek annak önként tartoznak eleget tenni. A végrehajtásra egyébként a végrehajtás helyén a bírósági határozatok végrehajtására vonatkozó jogszabályok irányadók.
- Azokban a kérdésekben, melyekre az nem tartalmaz rendelkezést, az Eljárási Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Ptk. nem határozza meg – és következetesen nem is használja – a fogyasztói szerződés kifejezést, helyette a fogyasztó és vállalkozás közti szerződés megnevezés található. A Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 3. pontja szerint a fogyasztó a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. Vállalkozásnak [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 4. pont] a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy minősül.
A Vbt. 1. § (3) bekezdése szerinti nincs helye választottbírósági eljárásnak fogyasztói szerződésből eredő jogvita esetén. A törvény 66. § kimondja, hogy ezt a rendelkezést a 2018. január 1. napját követően megkötött választottbírósági szerződésekre kell alkalmazni.
A fentiek alapján semmis a fogyasztó és a vállalkozás között, a 2018. január 1. napját követően megkötött választottbírósági szerződés. A választottbírósági eljárásban az Eljárási Szabályzat 30. § (1) bekezdése szerint a választottbírósági tanács hatáskörébe tartozik, hogy a saját hatáskörének fennállását vizsgálja. Amennyiben akár a fogyasztó, akár a vállalkozó a Választottbírósághoz ilyen semmis választottbírósági szerződésre alapított kereseti követelést nyújt be, a választottbírósági tanács az Eljárási Szabályzat 46. § (1) c) pontja alapján végzéssel megszünteti az eljárást. Megszüntetés esetén az Eljárási Szabályzat 13. § (3) bekezdése szerint a választottbírósági díj mérséklésének van helye.
A Vbt. 1. § (3) bekezdése szerinti nincs helye választottbírósági eljárásnak fogyasztói szerződésből eredő jogvita esetén. A törvény 66. § kimondja, hogy ezt a rendelkezést a 2018. január 1. napját követően megkötött választottbírósági szerződésekre kell alkalmazni.
A fentiek alapján semmis a fogyasztó és a vállalkozás között, a 2018. január 1. napját követően megkötött választottbírósági szerződés. A választottbírósági eljárásban az Eljárási Szabályzat 30. § (1) bekezdése szerint a választottbírósági tanács hatáskörébe tartozik, hogy a saját hatáskörének fennállását vizsgálja. Amennyiben akár a fogyasztó, akár a vállalkozó a Választottbírósághoz ilyen semmis választottbírósági szerződésre alapított kereseti követelést nyújt be, a választottbírósági tanács az Eljárási Szabályzat 46. § (1) c) pontja alapján végzéssel megszünteti az eljárást. Megszüntetés esetén az Eljárási Szabályzat 13. § (3) bekezdése szerint a választottbírósági díj mérséklésének van helye.
