Gyakran Ismételt Kérdések

• gyár-, üzem- és tanműhely-látogatások megszervezése és lebonyolítása,
• általános iskolába járó gyerekek és szüleik részére tájékoztató előadások, osztályfőnöki órák, szülői értekezletek tartása együttműködve a megyei kormányhivatallal, a térség, a megye gazdálkodó szervezeteivel, szakképző intézményeivel,
• igény esetén egyéni tájékoztatás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak,
• pályaválasztási és pályaorientációs rendezvények szervezése, lebonyolítása, illetve ezeken való részvétel,
• a Szakma Sztár Fesztiválra látogató diákok utaztatásának szervezése, „tárlatvezetés” a fesztiválon
• igény esetén „Tájoló nap” program elbonyolítása

A kamara pályaorientációs tevékenységének része a gyár- és üzemlátogatások szervezése is, ezért nagy örömmel fogadják a területi kamarák pályaorientációs munkatársai a cégek jelentkezését.
A látogatások során a cégek bemutathatják tevékenységüket, tarthatnak bemutatót, interaktív foglalkozás keretében segíthetik a tanulókat az adott szakma megismerésében. A kamarai pályaorientációs rendezvényekre kitelepülhetnek különböző szakmabemutatókkal, illetve tájékoztatókat tarthatnak az iskolákban szervezett osztályfőnöki órákon is.

Amennyiben a területi kollégáknak van rá kapacitása, akkor segíthetnek az iskoláknak a pályaorientációs nap lebonyolításában, de nem tartozik a területi kamarák kötelező feladati közé.

www.szakmavilag.hu

Jelen pillanatban az Országos Kompetenciamérés eredményei tudnak hivatalos forrást nyújtani, amelyet a középfokú intézmények 10. osztályosai körében is elvégeznek. Az országos mérés a tanulók matematikai eszköztudását és szövegértési képességeit vizsgálja.
A tesztek olyan feladatokból állnak, amelyek elsősorban nem az iskolai tanterv konkrét megvalósulását mérik, hanem a tanulóknak azt a képességét, hogy a tanultakat hogyan tudják alkalmazni valódi problémák, helyzetek megoldásában. Az elért eredmények alapján rangsorolják az iskolákat.
Az országos mérés eredményeiről az Oktatási Hivatal honlapján (www.oktatas.hu) és a Szakmavilág (www.szakmavilag.hu) oldalon lehet tájékozódni.

Egyértelmű recept nincs. Mindenképpen érdemes megnézni, hogy a tanuló milyen képességekkel, kompetenciákkal rendelkezik, milyen szakmák iránt érdeklődik.

Válaszunk egyértelműen nem, hiszen ha szakirányban tanul tovább a tanuló, akkor megalapozott lesz a szakmai tudása az adott felsőoktatási szak vonatkozásában. Ráadásul akár plusz pontot is érhet a szakmai végzettsége a felvételi eljárás során.

A területi kamarák nem utaztatásra szakosodott szervezetek, saját autóbuszparkkal nem rendelkeznek. Buszbérlésre akkor kerül sor, ha saját szervezésükben egy adott iskola tanulóit szállítják valamilyen pályaorientációs rendezvényre vagy gyár-, üzem- vagy tanműhely-látogatásra.

Tanulószerződéssel és együttműködési megállapodással kapcsolatos kérdései esetén kérjük, látogasson el a tanuloszerzodes.hu oldalra, melyet erre a linkre kattintva talál.

A tanulóképzési igényt írásban a képzés leendő helyszíne szerint illetékes kamaránál kel benyújtani. Ezt követően a kamara helyszíni ellenőrzés (bevezető ellenőrzés) keretében ellenőrzi a képzéshez szükséges feltételek meglétét. Amennyiben a szervezet megfelel a jogszabályi előírásoknak határozatot kap a megfelelőségéről és bekerül a gyakorlati képzésre jogosultak nyilvántartásába.

Képzőhely-ellenőrzést végző kamara szakértő az lehet, aki a területileg illetékes kamaránál kéri a kamarai ellenőri névjegyzékbe történő felvételt és megfele az alábbi feltételeknek:

• az adott szakmacsoportban megszerzett szakirányú végzettség,
• az adott szakmacsoport valamely területén eltöltött legalább 5 éves szakmai gyakorlat,
• kamarai ellenőri vizsga tanúsítványának megszerzése, illetve vállalja, hogy a felvételt követő 2 éven belül a tanúsítványt megszerzi.
• etikusság, nyíltság, diplomatikusság, jó megfigyelőképesség,
• határozottság, hatékony kommunikáció, rugalmasság
• titoktartás

A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként olyan személy vehet részt, aki

• megfelelő szakirányú szakképesítéssel és legalább ötéves (felsőfokú szakirányú végzettség esetén kétéves) szakmai gyakorlattal rendelkezik,
• rendelkezik kamarai gyakorlati oktatói vizsga letételét igazoló tanúsítvánnyal,
• büntetlen előéletű,
• nem áll a gyakorlati képzési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
• gyakorlati oktatóként elsősorban a szakoktatói képesítéssel rendelkező személyt kell alkalmazni.

Mentesül a kamarai gyakorlati oktatói vizsga kötelezettsége alól az a gyakorlati oktató, aki

• azon szakképesítések tekintetében, amelyekben a szakképesítésért felelős miniszter kiadta a mestervizsga követelményeit, szakirányú mestervizsgával rendelkezik,
• az oktatott, állam által elismert
  • szakképesítés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséggel és legalább kétéves szakirányú szakmai gyakorlattal, vagy
  • szakirányú szakképesítéssel és felsőfokú végzettséggel, valamint legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik,
    • a Vendéglátóipar ágazatba tartozó szakképesítést olyan gyakorlati képzőhelyen oktatja, amely - a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározott - vendéglátóipari egységben folytat gyakorlati képzést, vagy
    • a hatvanadik életévét betöltötte.

Minden szakképesítés tekintetében a képzés tartalmi elemeit a szakmai és vizsgakövetelmények tartalmazzák, amelyeknek része az eszközjegyzék. Ez a https://www.nive.hu//index.php?option=com_content&view=article&id=501 linken tekinthető meg.

Pénzbeli juttatást a gyakorlati képzést szervező szervezet a tanuló részére a tanulószerződés alapján, továbbá a gyakorlati képzést folytató szervezet a gyakorlati képzésben együttműködési megállapodás alapján és nappali rendszerű oktatásban vagy nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban részt vevő tanuló részére a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlat idejére köteles fizetni. Amennyiben ennek a kötelezettségnek nem tesz eleget, azonnal jelenteni kell a területileg illetékes területi kamara felé, amely komplex hatósági ellenőrzést von maga után. A területi kamara ellenőrzést indít, ha bejelentés érkezik a szakképzést folytató szervezet képzési tevékenységére vonatkozóan. A gyakorlati képzést folytató szervezet kötelezettségmulasztása, jogszabálysértése bírságot, súlyosabb esetben akár a gyakorlati képzés folytatásától történő eltiltást vonhatja maga után.

A gazdálkodó szervezetnek biztosítani kell a tanulót megillető:

• pénzbeli juttatást a tanulószerződés teljes időtartamára, beleértve az oktatási szüneteket is (Szt. 63.§ és 64. §. (3)), 
• kedvezményes étkeztetést, útiköltség-térítést, munkaruhát, egyéni védőfelszerelést, tisztálkodási eszközt és kötelező juttatásokat (Szt. 68. § (1)),
• a teljes képzési időre felelősségbiztosítást (Szt. 70. § (3))
• rendszeres orvosi vizsgálatokat (Szt. 35.§ (3))
• szünetet és felkészülési időt (Szt. 66. §).

A kamarai gyakorlati oktatói képzés és vizsga azokat a gyakorlati oktatóként alkalmazott szakembereket/szakoktatókat érinti, akik iskolán kívüli (külső) gyakorlati képzőhelyen foglalkoznak tanulóval az iskolai rendszerű szakképzésben.

2019. szeptember 1-jétől csak kamarai gyakorlati oktatói tanúsítvánnyal rendelkező szakemberek foglalkozhatnak tanulóval az iskolai rendszerű szakképzésben, kivéve, ha a szakképzési törvény 31. § (3) bekezdésében leírt mentességében nem részesül.

Kamarai gyakorlati oktatói képzésre és vizsgára egy időben a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamaráknál lehet jelentkezni a jelentkezési lap kitöltésével és beadásával. A területi kamarák elérhetőségeit az alábbi hivatkozás tartalmazza: https://www.mkik.hu/hu/magyar-kereskedelmi-es-iparkamara/teruleti-kamarak-8604
A 2018 őszi időszakban összesen 5 „pilot” projektben részt vevő területi gazdasági kamara valósítja meg a képzéseket és a vizsgákat: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara.

A képzési idő összesen 50 óra, amely két szakaszból tevődik össze: 25 óra elmélet és 25 óra (3 napos) tréning. Az elméleti képzési szakasz pedagógiai, szociálpszichológiai, kommunikációs és a gyakorlati képzéssel kapcsolatos dokumentációs ismeretekre terjed ki. Az első három témakörben olyan ismeretekkel találkozhatnak a jelenlegi és jövőbeni gyakorlati oktatók, amelyek a fiatal generáció oktatása során felmerülő nevelési, kommunikáció nehézségekben jelentenek segítséget; a gyakorlati képzéssel kapcsolatos dokumentációs ismeretek pedig segítenek a precíz adminisztrációban. A tréning szakasz során a gyakorlati oktatók olyan képességekre tehetnek szert, amelyek segítenek saját és mások érzelmeit megérteni, kezelni, valamint pozitívan befolyásolni. Életszerű szituációkkal találkozhatnak, amelyek segítenek a gyakorlati oktatói munka során felmerülő kihívások kezelésében. A tréning végén az előadó egyedi tanácsokkal tudja ellátni a résztvevőket.

Az elméleti képzést egy online vizsga zárja, amely sikerességének függvénye, hogy a képzésben részt vevő továbbléphet-e a képzés tréning szakaszára. Az online vizsgát a vizsgázó otthonában, saját számítógépén is teljesítheti. Amennyiben nem rendelkezik számítógéppel és internetkapcsolattal, abban az esetben a területi kamara biztosít helyszínt a vizsgázónak.
A tréninget egy szituációs helyzetben teljesítendő gyakorlati vizsga zárja, amelynek sikeressége esetén tanúsítványt vehetnek kézhez a vizsgázók. A tanúsítvány a birtokosát feljogosítja a törvényben meghatározott egyéb feltételek teljesítése mellett a gyakorlati oktatói tevékenység folyatására.

A kamarai gyakorlati oktatói képzés és vizsga részben támogatott, ami azt jelenti, hogy a jelentkezőnek egy 20%-os (24.000 Ft-os) önrészt kell befizetnie a képzést szervező területi kamaránál.
Az önrész összegének befizetése és a képzési szerződés megkötése a képzés első napjáig esedékes.

Az induló képzésekről, a képzések intenzitásáról a területileg illetékes helyi kamara tud tájékoztatást adni.

Kötelező a szintvizsga a következő tanulók számára:
Szintvizsgát annak a szakközépiskolai vagy szakiskolai képzésben, első szakképzési évfolyamon tanulónak kötelező letennie, aki a szakmai képzésben nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt.
Nem kell szintvizsgát tenni a(z)

• esti, levelező vagy egyéb sajátos munkarend szerint tanulóknak,
• érettségi végzettséggel rendelkezőknek,
• másod vagy további szakmát tanulóknak,
• részszakképesítést tanulóknak,
• a sikeres szintvizsgával rendelkező tanulóknak.

A szintvizsgát a területi kereskedelmi és iparkamara szervezi meg az elméleti oktatást végző iskolával, vagyis azzal az iskolával, ahol az Ön fia is tanul. Az iskola már ismertette Önökkel a szintvizsga követelményeit. Ehhez kapcsolódóan szintvizsga jelentkezési lapot kell beadniuk az iskolához, melyet Önnek is és a fiának is alá kell írnia. A szintvizsga pontos időpontjáról és pontos helyszínéről az iskola fogja tájékoztatnia Önöket.

A szintvizsgákon azt mérik, hogy a tanuló elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat. A mérés minden szakképesítéshez tartozó szintvizsgán más és más, a közös bennük az, hogy a tanuló a szintvizsgán szakmai jellegű gyakorlati feladatokat old meg. A szintvizsga feladatbank nyilvános.

Lánya sikeres szintvizsga esetén a szakközépiskola kilencedik évfolyamának összefüggő gyakorlatától kezdődően tanulószerződést köthet. Tanulószerződéssel valós munkahelyen, valós munkatársak körében szerzi meg azt a gyakorlati szaktudást, melynek révén hosszútávon jelentősen javulnak az elhelyezkedési lehetőségei a munkaerőpiacon.

A szintvizsgán a szintvizsgázó tanulókon kívül a szintvizsgabizottság tagjai, és a vizsgabizottság segítői vannak jelen. A szintvizsgabizottság elnökből és tagból áll. Az elnök irányítja a bizottság munkáját, a tag pedig közreműködik annak működésében. A vizsgabizottság munkáját segítendő jelen van legalább egy fő segítő tanár, valamint a szintvizsga lefolytatásával kapcsolatos írásbeli feladatokat ellátó jegyző.

A területi kamara az elméletet biztosító iskolával együttműködve pótló, illetve javító szintvizsgát szervez azok számára, akiknek nem volt sikeres a szintvizsgájuk, vagy elmulasztottak azon megjelenni. A pótló, illetve javító szintvizsga még az adott tanévben - jellemzően május és június hónapokban - biztosít lehetőséget arra, hogy a tanuló sikeres szintvizsgát tegyen.

a) szakvéleményt ad a szakmai képzés programkövetelményének nyilvántartásba vételével összefüggésben,
b) kidolgozott javaslatot tehet
ba) a szakmajegyzékre,
bb) a szakmai oktatás időtartamára, a képzési és kimeneti követelményekre és az ágazati alapoktatás szakmai tartalmára,
bc) új szakképzési tankönyv kidolgozására és tartalmára, és
c) előrejelzést készít a szakképzés rövid és középtávú fejlesztési irányainak, céljainak tervezése, meghatározása érdekében.

Az Ágazati Készségtanács működése során időszakonként áttekinti

• az ágazatába tartozó szakmák rendszerét,
• a szakmai követelmény és tananyagtartalom gazdasági elvárásokkal való összhangját,
• az ágazata vonatkozásában a szakképzés rendszerébe történő belépés követelményeit,
• az egyes szakmák szakmai tartalmának más szakmákba történő beszámíthatóságának lehetőségét,
• az adott ágazatban dolgozó középfokú szakképzettséggel rendelkező szakemberektől elvárt szakmai és személyes készségek és kompetenciák halmazát,
• az adott ágazatban a szakirányú oktatás erősítésének, továbbá a szakképző intézmények és a gazdálkodó szervezetek közötti együttműködés szorosabbá tételének lehetőségeit,
• az ágazata vonatkozásában a szakképző intézményben végzettek szakmai és személyes készségeinek és kompetenciáinak kimeneti követelményeit, és
• a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalát előrejelző rendszer adatainak értékelését.

Az Ágazati Készségtanácsok tagjai gazdálkodó szervezetek által delegált személyek.

Az Ágazati Készségtanács taglétszáma – ideértve az elnököt – legalább nyolc, legfeljebb huszonnégy fő, amelyből 

• összesen legfeljebb négy főt a Kormány adott ágazatért felelős tagja, 
• összesen egy főt a szakmai kamarák, 
• összesen egy főt a munkavállalói érdekképviseletek, 
• további tagjait az adott ágazat gazdasági szereplőinek javaslatára a szakképzésért felelős miniszter kér fel.

Az Ágazati Készségtanácsok munkáját kormányrendelet alapján elkészített ügyrend szabályozza. Az Ágazati Készségtanács ügyrendjét egyszerű szótöbbséggel maga határozza meg. Az ügyrend hatálybalépéséhez a szakképzésért felelős miniszter jóváhagyása szükséges.

Az Ágazati Készségtanácsok munkaterv alapján dolgoznak. A munkaterv tartalmazza a tárgyalandó témák körét. A munkaterv tartalma a piaci viszonyoknak megfelelően dinamikusan változhat.

Az Ágazati Készségtanács titkársági feladatait, ennek keretében az Ágazati Készségtanács működésének koordinálását és a működés feltételeinek biztosítását a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara látja el.
A gazdasági kamara az Ágazati Készségtanács működésének koordinálásával összefüggő feladata keretében különösen

• gondoskodik az Ágazati Készségtanács tagjának delegálásáról,
• honlapján nyilvánosságra hozza az Ágazati Készségtanács éves beszámolóját,
• több Ágazati Készségtanács több ágazatot érintő javaslata vagy véleménye esetén elősegíti az egységes javaslat kialakítását,

A gazdasági kamara az egyes Ágazati Készségtanácsok szakmai munkájának, a gazdasági szereplők széles köre szakmai véleménye közvetítésének, kölcsönös megismerésének elősegítése céljából az érintett ágazatok gazdasági szereplői részére hozzáférhető szakmai fórumot működtet.

A készségtanács tagjainak megbízása 2 évre szól. Az Ágazati Készségtanács elnökét a szakképzésért felelős miniszter kéri fel. Az elnök megbízatása két évre szól, amely egy alkalommal meghosszabbítható.

A szakmai versenyeken a meghirdetett, szakirányokban tanuló, szakmai vizsga előtt álló, végzős nappali tagozatos tanulók vehetnek részt, akik iskolai rendszerben folytatják tanulmányaikat. Azonban azok a végzős tanulók is indulhatnak a versenyen, akik nem a meghirdetett, hanem korábbi jogszabályok szerinti, „kifutó” képzésekben vesznek részt, azonban nekik is az e felhívásban meghatározott szakmai és vizsgakövetelmények szerinti feladatokat kell megoldaniuk a verseny keretében.

A versenyre általában november közepétől december közepéig lehet jelentkezni, miután a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőben megjelentek a versenyfelhívások.

A versenyre az elméleti oktatást végző (tag)intézmény tudja beregisztrálnia a tanulóját a szakmasztar.hu oldalról elérhető felületen keresztül. A felületre ISZIIR felhasználónévvel és jelszóval lehet bejelentkezni. A regisztrációt követően a létrejött jelentkezési lapot ki kell nyomtatni és a szükséges személyekkel aláíratni. Aláírást követően a regisztrációs lapot el kell juttatni a területileg illetékes területi kamara részére.

A verseny 3 fordulóból áll össze.

Az első forduló az elődöntő, melynek időpontja január. Szakmánként a dátumok eltérnek. A szakmasztar.hu-n, illetve a Versenyfelhívásban pontosan fel van tüntetve, hogy január mely napjain vannak a szakmák elődöntői.

A verseny második fordulója a válogató. A válogatók februárban zajlanak le. Hasonlóan az elődöntői dátumaihoz, itt is szakmánként eltérnek a válogatók időpontjai. A válogatóról szóló tájékoztatóban, melyet januárban teszünk közzé oldalunkon, láthatóak a pontos időpontok.

A verseny utolsó fordulója a döntő, melyet a Hungexpon rendezünk meg. Időpontja 2019-ben március 12-14-én várható.

A Versenyszabályzat tartalmazza, hogy a vizsga mely részei alól a verseny mely szakaszaiban van lehetőség felmentést szerezni. Ez szakmánként eltérő, azonban általánosságban elmondható, hogy az elődöntőn az írásbeli vizsgarész alól, a válogatón pedig a szóbeli és gyakorlati vizsgarészek alól lehet mentesülni. Egyes esetekben azonban csak a döntőn lehet megszerezni a mentességet. Erről pontosan az egyes szakmák szabályzatának legelején lévő táblázatból informálódhat. A mentesüléshez minden esetben el kell érni 60%-ot az adott versenyfeladatból.

Amennyiben felmentésre jogosult a versenyző, akkor az MKIK kiállít egy igazolást, melyet postán megküld a versenyző oktatási (tag)intézményének. Igazolások kétszer vannak kiküldve. Egyszer az elődöntő után, azoknak, akik jogosultak felmentésre, és nem jutottak tovább a válogatóba. Egyszer pedig a válogató után, azoknak, akik jogosultak felmentésre és nem jutottak be a döntőbe. A döntős versenyzők az eredményhirdetés után kézhez kapják az igazolásukat.

Kérjük tudomásul venni, hogy a felmentés nem automatikusan történik. A rendelet értelmében a vizsgarészek alóli felmentés tárgyában minden esetben a szakmai vizsga vizsgabizottsága dönt. A versenyzőnek ezt írásban kell kérvényeznie.

Magyarországon a céhek olasz és német mintára 13-14. században jöttek létre. Az első ránk maradt magyar céhlevél ¬a mai mesterlevél elődje ¬1307-ből való, amely a kassai szűcsök kiváltságait tartalmazta, míg a kassai kereskedők céhlevele 1446-os évre datálható.
Ebből a rövid bevezetőből is látható, hogy az ipar és kereskedelem terültén a mesterlevélnek évszázados hagyományai vannak. A mesterlevél szakmai rangot, vállalkozói tisztességet és etikus üzleti magatartást jelentett és kell, hogy ma is jelentsen a piaci szereplők részére.
A mestervizsga a szakemberek szakmai fejlődési folyamatában, jelentős mérő-, értékelő és minősítő szintet hivatott képviselni.
A minőségi színvonalon képzett mesterek szakmai tudásuk, munkatapasztalatuk, munkakultúrájuk birtokában hozzájárulnak a vállalkozások eredményes vezetéséhez, a vállalkozások munkafolyamatainak irányításához, szakmájuk, hivatásuk továbbörökítéséhez, a foglalkoztatáshoz, a munkahelyteremtéshez.
A mestervizsga célja, hogy a szakemberek számára biztosítsa a szakmai fejlődés és az egzisztenciális életpályamodell, karrier kialakításának lehetőségét, valamint a tanulóképzéshez és vállalkozásvezetéshez szükséges ismeretek elsajátítását. Tanúsítsa a vállalkozás működtetéséhez szükséges szakmai, gazdasági, pénzügyi, vezetési, munkaügyi és jogi ismeretek megszerzését és készségszintű ismeretét. Teremtse meg a szakmai megbecsülés, anyagi, erkölcsi elismerés és bizalom garanciáját.

Mestervizsgára annál a területi kamaránál lehet jelentkezni, amelynél a vizsgára jelentkező által képviselt vállalkozás (tulajdonosa, alkalmazottja) regisztrációra került, vagy a jelölt lakcímkártya szerint igazolt lakóhelye, tartózkodási helye szerinti területi kamara jogosult a jelentkezés befogadására.
A mestervizsgára jelentkezés akkor befogadható, ha a jelölt:
a) kizárólag mestervizsgára jelentkezés esetén a vizsgadíj legalább 50%-át,
b) mestervizsgára felkészítő tanfolyam és mestervizsgára jelentkezés esetén a területi kamara által kalkulált összes költség legalább 20%-át
a jelentkezést követő 8 munkanapon belül igazoltan befizeti.

Mestervizsgára az bocsátható, aki
a) a rendeletben kihirdetett mestervizsga követelményben (lásd lent) feltételként meghatározott szakmai képesítéssel rendelkezik és azt közokirattal, annak hiteles másolatával, vagy az adott oktatási intézmény, képzőcég által kiadott másodlattal, nem Magyarországon szerzett szakképesítés esetén a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ által kiállított határozattal igazolja, valamint a mestervizsga követelményben előírt, a mestervizsgára bocsátás előzetes feltételeit is maradéktalanul, a mestervizsga követelményben megadott határidőre teljesítette (például mesterremek, mesterdolgozat).
b) az adott szakma mestervizsga követelményében meghatározott szakmai gyakorlattal rendelkezik, és azt 30 napnál nem régebbi munkáltatói igazolással vagy vállalkozói igazolvánnyal, vagy a nyilvántartásba vételt tanúsító igazolással, az ügyfélkapu rendszerből lehívott adatokkal, vagy cégkivonattal hitelt érdemlően igazolja; külföldön tartózkodó és szakmai tevékenységet végző magyar állampolgár, valamint nem magyar állampolgár mesterjelölt esetében magyar nyelvre lefordított, hitelesített (Országos Fordítói és Fordításhitelesítő iroda, a továbbiakban: OFFI) igazolások fogadhatók el,
c) a vizsgadíjat a Mesterképzési és Mestervizsga Szabályzatban előírt mértékben befizette,
d) támogatott finanszírozású (vissza nem térítendő vagy kamatmentes támogatású) mesterképzés és mestervizsga esetén, ha a teljes képzési program szerint, maximum 20% igazolt hiányzás mellett a megkötött képzési szerződésben foglaltak alapján eredményesen eleget tett a vizsgára felkészüléssel kapcsolatos összes kötelezettségének.

Abban az esetben, ha a mesterképzés támogatott finanszírozás mellett zajlik a mestervizsgára felkészítő tanfolyam és a mestervizsga alól felmentés semmilyen formában nem kérhető és nem adható, kivéve, ha erről a támogató máshogy nem rendelkezik.

Rendeletben kihirdetett mestervizsga követelmények:
https://www.mkik.hu/hu/magyar-kereskedelmi-es-iparkamara/rendeletben-kiadott-mestervizsga-kovetelmenyek-2583

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara területi kamaráinál szervezett mestervizsgák alapdíja egységesen  szakmától és helytől függetlenül  kamarai tag esetében bruttó 100.000 Ft, nem kamarai tag (regisztrált vállalkozás vagy magánszemély) esetében bruttó 120.000 Ft.
A tanfolyami díjak kalkulációja szakma és létszám specifikus, ezért erről a mestervizsgára jelentkezést befogadó kereskedelmi és iparkamara tud tájékoztatást adni a mesterjelölt számára.

Abban az esetben, ha a mesterképzés támogatott finanszírozás mellett zajlik a mestervizsgára felkészítő tanfolyam elvégzése minden esetben kötelező. Önköltséges finanszírozás esetén a mesterjelölt szabadon dönt arról, igénybe veszi-e a felkészítő tanfolyamot, vagy sem.

Nem. Abban az esetben, ha a rendeletben kihirdetett mestervizsga követelményben előírt mestervizsgára jelentkezési feltételeknek eleget tesz a mesterjelölt és azt hitelt érdemlően bizonyítja, akkor nem magyar állampolgár is jelentkezhet a mestervizsgára.
Azonban fontos kitétel, hogy a mestervizsga nyelve magyar, a vizsgázónak értenie és beszélnie kell a magyar nyelvet. Tolmács igénybevétele (kivéve jelnyelvi tolmács), vagy egyéb, a nyelvi nehézségek leküzdését célzó támogatás, vagy elektronikus eszköz használata a mestervizsgán nem lehetséges.

Fogyatékkal élő jelölt vizsgafeltételeit azokban a mesterszakmákban ahol ez értelmezhető, a vonatkozó munka-, tűz- és balesetvédelmi szabályok figyelembe vétele mellett biztosítani kell.

Javító és pótló díjak vizsgarészenként:
a) vállalkozási ismeretek 25.000 Ft
b) pedagógiai ismeretek 25.000 Ft
c) interaktív vizsga 25.000 Ft
d) szakmai elméleti vizsga írásbeli része 25.000 Ft
e) szakmai elméleti vizsga szóbeli része 35.000 Ft
f) szakmai gyakorlati vizsga 55.000 Ft
valamint anyag és műhelyköltség egyedi a mesterszakma specifikumait figyelembe vevő kalkuláció szerint.

Modul rendszerű mestervizsga esetén vizsgatípusonként (szóbeli, írásbeli, gyakorlati, interaktív) egyszer fizetendő a pótdíj összege.

Pótvizsga díjak mestervizsga különbözeti vizsga esetében vizsgarészenként
a) szakmai elméleti vizsgarész írásbeli 13.000 Ft
b) szakmai elméleti vizsgarész szóbeli 18.000 Ft
c) szakmai gyakorlati vizsgarész 27.000 Ft
valamint anyag és műhelyköltség.