1/12/2022. Választottbírósági ítélet

Az ítélet alapjául szolgáló tényállás

1. Felperes, mint Fejlesztő és alperes, mint Megrendelő 2020. július 1-én szoftverfejlesztési szerződést kötöttek, amelynek tárgya az ún. […] applikáció és az applikációt bemutató honlap elkészítése. Az applikáció tervezett funkciója, hogy a munkáltató ezen keresztül kommunikálhasson a munkavállalóival. A Szerződés megkötésének előzménye, hogy alperes korábban más fejlesztőtől rendelte meg az applikáció elkészítését, aki a feladatot azonban nem fejezte be. Ez a fejlesztő az […] rendszert használta. Felperes feladata a fejlesztés folytatása volt.
2. A fejlesztői díjat a Szerződés az egyes részfeladatokhoz kapcsolódó munkaórák és óradíjak meghatározásával határozza meg. A felek a részfeladatokhoz kapcsolódó teljesítési határidőket, valamint az azokra vonatkozó fizetési határidőket is rögzítették.
3. A jogvitában a felek között vitatott volt, hogy a díjkövetelést érvényesítő felperes szerződésszerűen teljesített-e. Alperestől megrendelt tevékenység részekre osztható és külön teljesíthető/teljesítendő, a szerződés tárgya tehát osztható szolgáltatás. Alperes állításai szerint több probléma merült fel az egyes részek nem szerződésszerű teljesítés és az azokra vonatkozó határidők betartása kapcsán.
4. Alperes – ügyvédje útján – 2021. március 1-én elállt a szerződéstől a Ptk. 6:140.§-ra hivatkozással, és […] Ft kártérítés megfizetését kérte. Felperes több alkalommal fizetési felszólítást küldött, majd 2021. július 6-án kelt keresetlevelével a választottbírósági eljárást megindította. 2021. december 29-én felperes azonnali hatályú felmondást tartalmazó levelet küldött az alperes részére. Felperes szerint az alperesi elállás jogellenes volt. Elállás esetében is az alperes köteles lett volna az osztható szolgáltatás már teljesített részét átvenni, és annak ellenértékét megfizetni, az elállást kizárólag a még nem teljesített részekre gyakorolhatta volna.

A peres felek nyilatkozatai

5. A felperes keresetében kérte, hogy a Választottbíróság állapítsa meg az alperes 2021. március 1. napján kelt felmondásának jogellenességét, továbbá kötelezze alperest […] Ft megfizetésére vállalkozási díj jogcímén, továbbá […] Ft után 2020. július 13. napjától (követelés lejártát követő nap) a kifizetés napjáig számított késedelmi kamat megfizetésére, […] Ft után 2021. május 26. napjától (teljesítési igazolás kiadására vonatkozó felszólítás kézbesítését követő nap) a kifizetés napjáig számított késedelmi kamat megfizetésére. A követelés az 1. szakasz és a bemutatkozó weboldal vállalkozási díjának összege ([…] Ft + […] Ft). Alperes a kereset elutasítását és a felperes eljárási költségekben történő marasztalását kérte.
6. Alperes viszontkeresetében kérte kötelezni felperest arra, hogy fizessen meg […] Ft összeget kártérítés jogcímén, valamint annak 2021. március 1. napjától a kifizetésig járó, a Ptk. 6:48. § szerinti késedelmes fizetésre alkalmazandó törvényes késedelmi kamatait - melynek mértékére a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat értéke, azzal, hogy a kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. Felperes a viszontkereseti ellenkérelmében a viszontkereset elutasítását és a felperes eljárási költségekben történő marasztalását kérte.
7. Felperes keresetét az alperesi díjfizetési kötelezettség megszegésére alapította. Alperes a felperesi kereset jogalapját arra hivatkozással vitatta, hogy a felperes késedelmesen teljesített, ezért elállt a Szerződéstől. Felperes szerint az eredeti szerződéses határidőtől való eltérésnek és a szívességpont fejlesztés késedelmes teljesítésének okai:

• megrendelői késedelem az adatszolgáltatás és az együttműködés során, a megrendelőnek nem volt pontos követelmény meghatározása, ezért folyamatosan módosította az igényeit;
• előleg fizetésének elmaradása: felperes kifogásolta, hogy a […]% előleget alperes nem fizette ki, ezért a teljesítését visszatarthatta volna;
• felperes fejlesztője meghalt a Covid járvány következtében;
• a régi kód nagyon komoly hiányosságokkal rendelkezett, mely kifejezetten megnehezítette a fejlesztést. Ez a körülmény nem volt előre nem látható, a szerződéskötés előtt nem volt lehetőség az akkori szoftveres rendszert megismerni, amely miatt a teljesítés számos alkalommal ütközött akadályba.

8. Alperes viszontkeresetében arra hivatkozott, hogy a felperes a Szerződés megszegésével neki kárt okozott, ugyanis teljesítés esetén az applikációt értékesíteni tudta volna, már több potenciális üzleti partner tett ígéretet az applikáció felhasználására vonatkozó szerződés megkötésére. Alperes kára tehát abban áll, hogy elesett ettől az árbevételtől.
9. Felperes a viszontkeresetnek mind a jogalapját, mind az összegszerűségét vitatta. Azt állította, hogy jogellenesség, mint a kártérítési felelősség alapvető eleme nem áll fenn, továbbá alperes üzletszerű tevékenységet nem végez, nem bizonyította a potenciális üzleti partnerek által kiállított nyilatkozatokkal, hogy ténylegesen létrejött volna velük a szerződés, és szerződéskötés esetén mi az elmaradt haszna, továbbá az általános kártérítés szabályai nem alkalmazhatóak.

A Választottbíróság ítélete

10. A Szerződés tárgya a szoftver fejlesztése. A Választottbíróság a Szerződés tárgyát az Szjt.-ben meghatározott, jövőben megalkotandó mű elkészítésére vonatkozó Szerződésnek tekintette. Így a Szerződésre elsődlegesen az Szjt., és az Szjt.-ben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. - általános szerződési jogi és általános kötelmi jogi - szabályai alkalmazandóak, amennyiben a felek azoktól a Szerződésben eltérően nem rendelkeztek. A vállalkozási szerződés szabályai ezen minősítés mellett nem voltak alkalmazandóak.
11. A Szerződés meghatározta az egyes szakaszok részteljesítési határidőit, és a szoftverfejlesztés végső határidejét, mely utóbbi 2020. szeptember 30. volt. A Ptk. 6:153. § szerint a kötelezett késedelembe esik, ha a szolgáltatást annak esedékességekor nem teljesíti. A Ptk. 6:154. § (1) bekezdése alapján, ha a kötelezett késedelembe esik, a jogosult követelheti a teljesítést, vagy ha a késedelem következtében a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, elállhat a szerződéstől. A (2) bekezdés szerint a jogosult elállásához nincs szükség a teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének bizonyítására, ha a) a szerződést a felek megállapodása szerint vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva a meghatározott teljesítési időben – és nem máskor – kellett volna teljesíteni; vagy b) a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő póthatáridőt tűzött, és a póthatáridő eredménytelenül telt el.
12. Ugyan felperes megkezdte az egyes szakaszok teljesítését, és a felek között folyamatos volt a kapcsolat tartás 2020 őszén, a Szerződéseben meghatározott teljesítési határidők eredménytelenül elteltek. Felperes 2021. január 11-én küldött e-mail levelében három teljesítési határidőt jelölt meg. Ezt a levelet a Választottbíróság akként értelmezte, hogy a teljesítési határidő lejárta után maga a felperes póthatáridőt vállalt. Ez olyan egyoldalú és címzett jognyilatkozat, amelyhez a hatályosulástól kezdődően a kötelezett kötve van, azt egyoldalúan nem módosíthatja, és kötelezett által vállalt póthatáridő eredménytelen elteltével a jogosultnak szintén megnyílik a joga az elállásra.
13. Felperes vitatta, hogy alperesnek a késedelem miatt a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt volna. Mivel a jogosult elállásához nincs szükség a teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének bizonyítására, ha a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő póthatáridőt tűzött, és a póthatáridő eredménytelenül telt el [6:154. § (2) bek. b) pont], nem szükséges az érdekmúlás vizsgálata.
14. A Választottbíróság a 2021. január-februári levelezésből azt állapította meg, hogy a felek észszerű póthatáridőben állapodtak meg, amelyre a felperes „ajánlatot tett”. Ennek ellenére a felperes a póthatáridőben nem tudott teljesíteni, nem vitatottan az applikáció fejlesztés harmadik szakaszát nem fejezte be. A 2021. január-februári időszakban nem jelzett felperes olyan körülményt, amely alperesi (jogosulti) késedelemnek lenne tekinthető ebben az időszakban.
15. Mivel az új határidőt póthatáridőnek kell tekinteni, és a Választottbíróság ennek eredménytelen elteltét tekintette az alperesi elállás alapját képező szerződésszegésnek, a jogvita szempontjából közömbös, hogy mi volt a 2020. őszi késedelem oka, azaz a póthatáridő tűzését megelőző időszakban fennállt-e alperesi (jogosulti) késedelem, mivel ezek nem hátráltatták a 2021. január-februári, a póthatáridőben meghatározott teljesítést.
16. A Választottbíróság nem tartotta elfogadhatónak az arra való felperesi hivatkozást, hogy a szerződéskötés előtt nem volt lehetőség az akkori szoftveres rendszert megismerni. Ennek oka, hogy a Szerződés az előzmények körében rögzíti azt, hogy „a követelményjegyzék megfelelő és egyértelmű alapot biztosít a Szoftver kifejlesztéséhez szükséges további tervek és dokumentációk elkészítéséhez”. A Szerződés továbbá a Szerződés tárgyának meghatározásakor utal arra, hogy a felperes feladata „a Megrendelő rendelkezésére álló szoftverek továbbfejlesztése”. Mivel a felperes „számítógépes programozással foglalkozó gazdasági társaság”, elvárható, hogy a szerződéskötést megelőzően megfelelően felméri a feladatot, amelynek elvégzését fix díj fejében vállalta. Ez következik a felek együttműködési kötelezettségéből [Ptk. 6:62.§ (1) bekezdésből az együttműködésre vonatkozó szövegrész].
17. Felperes a késedelmét azzal kívánta kimenteni, hogy alperes a […]% előleget nem fizette meg a szerződés aláírásától számított 7 munkanapon belül, azaz a teljesítését a Ptk. 6:139. § alapján visszatarthatta volna. A Választottbíróság abból indul ki, hogy a visszatartás jogát, amelyet a felperes csak arányosan, a nem teljesített előlegfizetéshez igazított teljesítési ütemre nézve gyakorolhatott volna, felperes nem gyakorolta, hanem megkezdte a teljesítést, és az alperesi elállásig nem is hívta fel alperest az előleg megfizetésére. A felperes ugyan jogosult lett volna a teljesítésének az arányos részét visszatartani, ilyenre azonban akkor nem hivatkozott, ezért később sem hivatkozhat arra, hogy az alperesi fizetési késedelem kizárja a felperesi késedelmet.
18. Nem fogadta el a Választottbíróság kimentési okként a Covid-járványra történő hivatkozást, amelynek következtében az egyik fejlesztő meghalt. A Ptk. 6:142. § alapján, aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
19. Egyetértett a Választottbíróság alperessel abban, hogy a felek a szerződést a járvány első hullámát követően kötötték meg, azaz a járvány és annak következtében a munkavállalók esetleges megbetegedése előrelátható volt. A Szerződés nem tartalmazott rendelkezést a járvánnyal kapcsolatban, hanem felperes kifejezetten vállalta, hogy „munkatársaival és egyéb közreműködőkkel olyan munkavégzésre, illetve fejlesztői tevékenység ellátására kötött szerződéseket kötött, amelyek biztosítják a jelen szerződésből eredő fejlesztői kötelezettségek szerződésszerű teljesítését”.
20. A felelősség alóli mentesüléshez csak olyan körülmény vezethet, amely a szerződésszegő fél ellenőrzési körén kívül merült fel. A Ptk. indokolása szerint ilyenre példa a vis maior hagyományos esetei (járvány). A saját üzemi rend szervezési és egyéb zavara általában akkor sem eredményeznek mentesülést, ha ezek oka pl. betegség vagy haláleset.
21. A Választottbíróság megállapította, hogy felperes szerződésszegést valósított meg, amikor a kitűzött póthatáridőben sem teljesített. Felek között vitatott volt, hogy a felperesi szerződésszegés esetén - a Szerződés alapján - az alperes milyen jogokat gyakorolhat.
22. A Választottbíróság a Szerződést úgy értelmezte, hogy a felek oszthatónak tekintették a szolgáltatásokat: az egyes szolgáltatási elemeknél külön kerül sor az átadás-átvételre (teszteléssel együtt), továbbá feladatonként kerül sor a – feladatonként meghatározott - fejlesztői díj vonatkozó részének kifizetésére.
23. A Szerződés alapján a felek a „késedelmes vagy nem szerződésszerű teljesítés” következményét akként határozták meg, hogy az alperes az egyes további fázisokra nézve jogosult a szerződést felmondani, a jövőre nézve megszüntetni, de nem gyakorolhat elállást a már teljesített „fázisokra”. A Választottbíróság vizsgálta, hogy a szerződés mit tekint fázisnak, illetve, hogy felperes mely „feladategység” / „fázis” teljesítését fejezte be. Ennek megfelelően lehet a felek közötti elszámolást elvégezni.
24. A rendelkezésre álló bizonyítékokból a Választottbíróság azt a következtetést vonta le, hogy a hibamentes bemutatkozó weboldalt felperes nem adta át a póthatáridőben. A felperes ezen szakaszra előterjesztett […] Ft összegű díj követelése tehát alaptalan.
25. A Választottbíróság szerint az alperes „elállási nyilatkozata” tartalmilag felmondásnak tekintendő (a Ptk. 6:8.§ szerinti a jognyilatkozatértelmezés nyilatkozati elve alapján). A szerződés megszűnésére tekintettel nem szükséges vizsgálni a későbbi felperesi felmondás kérdését.
26. A Választottbíróság a késedelmi kamatot a keresetnek megfelelően határozta meg, azzal, hogy a tőke összege […] forinttal alacsonyabb.
27. A Választottbíróság mindezek alapján megállapította, hogy a felperes keresete […] Ft díj és kamata erejéig alapos, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
28. Az alperesi viszontkereseti követelés - szerződésszegéssel okozott - elmaradt vagyoni előny megtérítésére irányult.
29. A viszontkereset tárgyában a Választottbíróság tájékoztatta alperest, hogy a felperesi védekezésre figyelemmel őt terheli annak bizonyítása, hogy a kártérítési felelősség feltételei fennállnak [Ptk. 6:142.§ - Ptk. 6:144.§]. A Ptk. 6:142. §-a értelmében, aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
30. A Választottbíróság megállapította a felperesi szerződésszegést és nem talált a kárfelelősség alóli kimentési okot.
31. A kártérítés mértékével kapcsolatban a Ptk. 6:143. § (2) bek. szerint a szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár, mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt.
32. A Választottbíróság nem fogadta el azt a felperesi álláspontot, miszerint alperes magánszemély, és magánszemélyként nem foglalkozik szoftver üzletszerű értékesítésével, így kára nem keletkezhetett. Felperes tudott arról, hogy a szoftver kifejlesztését követően alperes azokra üzletfeleinek ellenérték fejében felhasználási engedélyt fog adni, azaz a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előrelátható volt.
33. Az alperes tehát kártérítési felelősséggel tartozik a felperes felé és köteles a szerződésszegésével okozott kár megtérítésére.
34. A kár mértékét alperesnek kell bizonyítania. A kár összegét alperes […] Ft-ban jelölte meg. A Ptk. 6:522. § (1) bek. szerint a károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni. A (2) bek. b) pont alapján a teljes kártérítés körében a károkozó köteles megtéríteni az elmaradt vagyoni előnyt. Az elmaradt vagyoni előnyt kárként akkor lehet érvényesíteni, ha a károsult bizonyítja, hogy a károkozás hiányában arra szert tett volna. Ebből egyrészt az következik, hogy önmagában a szerződésszegés bizonyítottsága nem eredményezi azt, hogy a károkozó mindenképpen helytállási kötelezettséggel tartozik a károsult irányában. Másrészt az is, hogy annak bizonyítására köteles az elmaradt vagyoni előnyt érvényesítő károsult, hogy a károkozás hiányában az állított vagyoni előnyre bizonyosan szert tett volna. A gyakorlat következetes abban, hogy a károsult csak olyan elmaradt vagyoni előny megtérítését követelheti, amelyhez károkozás hiányában bizonyítottan hozzájutott volna. Ennek megállapításánál nem a tervezett (prognosztizált) nyereség, hanem a tényleges haszonkiesés az irányadó, amit reális és ellenőrizhető adatok igazolnak.
35. A Választottbíróság szerint, amit kárként alperes megjelölt, az nem más, mint a szoftver fejlesztés befejezése esetén megkötendő felhasználási szerződések alapján befolyó díjra vonatkozó feltételes esély elvesztése. A magyar joggyakorlatban a felelősség szempontjából az esély elvesztése általánosságban irreleváns, önállóan nem védett jogtárgy, a polgári jog nem szankcionálja.
36. A Ptk. 6:525. § (1) bek. alapján a károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség terheli. Az e kötelezettségek felróható megszegése miatt keletkezett kárt a károkozó nem köteles megtéríteni. Alperes nem tett lépéseket, hogy a Szerződés megszűnése után más szoftverfejlesztőt bízzon meg a Szerződéssel elérni kívánt cél megvalósítására (Ptk. 6:141.§), amelyhez pusztán a harmadik szakasz befejezése lett volna szükséges. Azt, hogy a befejezett szakaszok után a fejlesztést más folytatni tudja, mutatja, hogy alperes azt követően adott megbízást felperesnek, hogy korábban más fejlesztő kezdte el a fejlesztést.
37. A Ptk. 6:531. § szerint, ha a kár mértéke nem állapítható meg, a károkozásért felelős személy olyan összegű kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult kárának a kiegyenlítésére alkalmas (általános kártérítés).
38. Az alperes által indítványozott általános kártérítés alkalmazását nem találta a Választottbíróság megalapozottnak. A becsült összegű kártérítés megítélésének is csak akkor van helye, ha a kár összegének bizonyítása nem lehetséges. De ilyen esetben sem elegendő egy általános jellegű becsléssel megállapítani a kár összegét, hanem valós múltbeli ill. összehasonlító adatokból kiindulva, a formális logika szabályait betartva kell egy olyan becslést végezni, amelynek eredménye nagy valószínűséggel tükrözi, hogy jogsértés hiányában milyen helyzet állt volna fenn. Ilyen adatok nem álltak rendelkezésre, alperes pusztán a nyilatkozatokkal támasztotta alá a viszontkeresetét.
39. A Választottbíróság mindezek alapján a felperes viszontkeresetét elutasította, mert az nem volt nem alapos. Az alperes nem bizonyította a kár (elmaradt haszon) mértékét. Ehhez a potenciális üzleti partnerek nyilatkozatai nem elegendőek.

(Vb/21051)