Az ítélet alapjául szolgáló tényállás
- Hitelező Bank 2018. április 18-án terjesztett elő kereseti kérelmet a két magánszemély alperes ellen és annak tűrésére kérte kötelezni őket, hogy a felperes a javára bejegyzett zálogjog alapján az alperesek tulajdonában álló biztosítéki ingatlanra vezetett végrehajtás útján - a Biztosítéki Ingatlan értékére tekintettel - kielégítést nyerjen.
- Az ügy szempontjából releváns, hogy a Hitelező Bank először a Debreceni Törvényszéken nyújtotta be kérelmét az alperesekkel szemben a perbeli ingatlanból, mint zálogtárgyból történő kielégítés tűrésére kötelezés iránt. A keresetlevelet a Debreceni Törvényszék idézés kibocsátása nélkül elutasította. Elutasító végzésében megállapította, hogy a szerződő felek a keretbiztosítéki jelzálogszerződésekben a vitás ügyek rendezésére a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság illetékességét kötötték ki, amely kikötés a fogyasztói szerződésekre nézve a 3/2013. számú PJE határozat szerint tisztességtelen. A bíróság köteles volt hivatalból észlelni a kikötés tisztességtelenségét, azonban a kikötés semmisségét csak akkor állapíthatta volna meg, ha — a bíróság felhívására - arra a fogyasztó hivatkozik. Mivel a bíróság felhívására a jelen per alperesei nem nyilatkoztak, a bíróság a PJE határozatban írtak szerint a felperes keresetét idézés kibocsátása nélkül elutasította. Az első fokú ítélet ellen benyújtott felperesi fellebbezést a másodfokon eljárt Debreceni ítélőtábla elutasította.
- Felperes a tűrési kötelezettség kimondásán túl kérte az ingatlanra vonatkozóan a per megindítása tényének az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzését és az alperesek kötelezését az eljárással felmerült költségeinek megtérítésére.
- Alperesek nem tettek érdemi jognyilatkozatokat, a határidőket többször is elmulasztotta, szabályszerű idézésre sem jelent meg.
- A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény l.§ (3) bekezdése alapján nincs helye választottbírósági eljárásnak fogyasztói szerződésből eredő jogvita esetén, valamint a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) Hetedik Részében szabályozott különleges eljárásokban és a Közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény hatálya alá tartozó eljárásokban elintézendő ügyekben.
- A Választottbíróságnak minden eljárásban, különösen pedig a jelen eljárásban — ahol előzményként a bíróság idézés kibocsátása nélkül elutasította a felperes keresetét a felek szerződésében szereplő választottbírósági kikötés tisztességtelenségére hivatkozással — különös figyelemmel kell vizsgálnia eljárási jogosultságát.
- A fogyasztói szerződésből eredő jogviták esetében a törvény kizárja a Választottbíróság hatáskörét, ezért a Választottbíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy az alperesek a régi Ptk. 685.§ d) pontja szerint fogyasztónak minősülnek-e az eljárásban, illetve ugyanezen § e) pontja szerint fogyasztói szerződés jött-e létre a felek között. A Debreceni Törvényszék és a Debreceni ítélőtábla megállapította, hogy az alperesek fogyasztónak minősülnek. A Kúria 3/2013. PJE határozat szerint a , fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételen, vagy egyedileg meg nem tárgyalt feltételen alapuló választottbírósági kikötés tisztességtelen. A bíróság e kikötés tisztességteleségét hivatalból köteles észlelni, de annak semmisségét csak akkor állapíthatja meg, ha a fogyasztó - a bíróság felhívására — arra hivatkozik. ”
- A 3/2013. Polgári Jogegységi Határozat indokolása szerint „ a bíróságnak e körben tájékoztatni kell a fogyasztót ezen szerződési feltétel tisztességtelenségéről, és felhívni őt - határidő tűzésével, a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel , hogy kíván-e arra hivatkozni. Amennyiben a fogyasztó a határidőn belül nem nyilatkozik, vagy a tisztességtelenségre nem kíván hivatkozni, a bíróságnak a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítania vagy a pert meg kell szüntetnie [Vbtv. 8. § (1) bekezdés]. Amennyiben a fogyasztó - határidőn belül tett nyilatkozatában - a választottbírósági kikötés tisztességtelenségére hivatkozik, a bíróságnak a kereseti kérelmet érdemben kell tárgyalnia. ”
- A 3/2013. PJE tehát a fogyasztóra bízza, hogy a tisztességtelen szerződési kikötés semmisségére kíván-e hivatkozni. Ha a fogyasztó hivatkozik a választottbírósági kikötés tisztességtelenségére az eljárásban, a választottbírósági kikötést semmisnek kell tekinteni, így nincs helye választottbírósági eljárásnak és az általános perjogi szabályoknak megfelelően bírósági eljárásban kell a jogvitát elbírálni. Amennyiben azonban a fogyasztó a határidőn belül nem nyilatkozik, vagy a tisztességtelenségre nem kíván hivatkozni, magatartását úgy kell értékelni, hogy a szerződést a tisztességtelen kikötéssel együtt kötötte meg, a szerződésből eredő jogvita eldöntésére elfogadja a Választottbírósági fórumot.
- A Választottbíróság álláspontja szerint ugyanakkor a fogyasztót minden szerződési jogvitában önállóan illeti meg a nyilatkozattétel joga. A fogyasztó szabadon dönthet, hogy egyik vitás ügyben hivatkozik-e a tisztességtelen kikötés semmisségére, míg egy másik vitás ügyben nem tesz nyilatkozatot vagy kifejezett nyilatkozatával megerősíti a szerződésben tett nyilatkozatát. A fogyasztó egyik ügyben tett nyilatkozata nem terjed, nem terjedhet ki automatikusan egy másik ügyre, nem befolyásolhatja az őt megillető fogyasztói autonómiát.
- Ezért a Választottbíróság a jelen eljárásban is felhívta az alpereseket - határidő tűzésével és a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel - arra, hogy kívánnak-e a választottbírósági kikötés tisztességtelenségére a választottbírósági eljárásban hivatkozni. Az alperesek nyilatkozatának elmaradását a Választottbíróság akként értékelte, hogy elfogadják, megerősítik a szerződésben tett nyilatkozatukat a választottbírósági fórumrendszer elfogadását illetően, ezért a választottbírósági eljárás lefolytatásának nem volt akadálya az Állandó Választottbíróság 2018. évi Eljárási Szabályzatának 30.§ és 39.§ alapján.
- A Választottbíróság elfogadta a felperes keresetében felhozott jogi indokokat és a dologi kötelezetteket a követelés zálogtárgyból való kielégítésének a tűrésére kötelezte. A zálogtárgyból való kielégítés - ha jogszabály kivételt nem tesz - bírósági határozat alapján végrehajtás útján történik (1959-es Ptk. 255.§ (1) bekezdése).
- A felperes kereseti kérelmében kérte a perbeli Biztosítéki ingatlanra vonatkozóan a per megindítása tényének az ingatlannyilvántartásban történő feljegyzését az Inytv. 64. § (1) bekezdés e) pontja alapján. A keresetlevél benyújtásának időpontjában a Választottbíróságnak nem álltak rendelkezésre olyan információk, amelyek alapján a választottbírósági eljárás megindításának feltételei maradéktalanul megállapíthatók lettek volna. Amennyiben az alperesek a felperessel létrejött keretbiztosítéki jelzálogszerződések tekintetében - a vitás ügyek választottbírósági rendezésére szóló 14. pontja alapján - a szerződési kikötés tisztességtelensége okán azok semmisségéről nyilatkoztak volna, akkor a Választottbíróság az ügyben nem járhatott volna el, ezért a per megindítására sem kerülhetett volna sor, így az Inytv.-ben a per megindítása sem kerülhetett volna bejegyzésére. Ezen indokok miatt a felperes ez irányú kérelmének a Választottbíróság nem adott helyt. A Választottbíróság e körben hivatkozik a Legfelsőbb Bíróság BH2003. 368. sz. alatt közzétett eseti döntésére is.
