AA

1/5/2021. Választottbírósági ítélet

A tartós üzleti, illetve szerződéses kapcsolatban álló felek ügyleteik során egymás között gyakorlatot alakítanak ki és közöttük szerződéses szokások rögzülnek. Ezen üzleti kapcsolatok során a felek csak utalnak a korábbi eljárások rendszerére, vagy csak ráutaló magatartással, külön szerződéses rendelkezés nélkül követnek ismétlődő módon egy korábbi gyakorlatot. Az alperes által hiányolt feladatellátásra azonban a felek szerződése kifejezett rendelkezést tartalmazott, amelyet az esetleges korábbi gyakorlat sem írhatott volna felül. [Ptk. 6:63.§ (5) bek.]

Az ítélet alapjául szolgáló tényállás

  1. A felperesi megbízott és az alperesi megbízó megbízási keretszerződést kötött, amelynek alapján a felperes pályázatkészítésre, a projektmenedzsment előszerződés alapján pedig a végleges szerződés megkötése esetén projektmenedzseri tevékenységre vállalt kötelezettséget.
  2. A felperest a szerződés szerinti tevékenység ellenértékeként megbízási díj illette meg. A megítélt támogatási összeg százalékos mértékében kifejezett sikerdíj csak a vissza nem térítendő támogatás elnyerése esetén járt a felperesnek. Az alperes perbeli pályázatához kapcsolódó felperesi feladatok a támogatás odaítélésével a pályázatkészítési teendők tekintetében lezárultak. A felek a keretszerződésnek megfelelően e projekt tekintetében is megkötötték az előszerződést a projektmenedzseri tevékenység ellátására, azonban az alperes az ennek megfelelő végleges szerződés megkötését megtagadta. Erre az esetre az előszerződés az alperessel szemben a pályázatkészítési nettó megbízási díj adott hányadának megfelelő kötbér érvényesítését helyezte kilátásba. A felperes az elnyert támogatás összegével arányos sikerdíjról számlát állított ki az alperesnek, aki a számlát befogadta, de annak összegét többszöri felszólítás ellenére sem fizette ki.

 

A peres felek nyilatkozatai

 

  1. A felperes a keresetében kérte, hogy a Választottbíróság kötelezze az alperest a sikerdíj tőkeösszegének és törvényes mértékű késedelmi kamatának, a behajtási költségátalánynak, a választottbírósági eljárás költségeinek, valamint az ügyvédi munkadíj megfizetésére.
  2. Keresetében előadta, hogy a szerződésben meghatározott feladatait maradéktalanul ellátta, a szerződéssel érintett projekt vissza nem térítendő támogatásban részesült, így a támogatási döntést, vagyis a pályázatírási munkák lezárultát követően a szerződés szerint kiállította a pályázatíráshoz kapcsolódó sikerdíjról szóló számláját, amelynek megfizetése az alperes szerződéses kötelezettsége volt, amelyet azonban annak ellenére nem teljesített, hogy számlát befogadta. A felperes a keresetében a szerződéses kötbért nem érvényesítette az alperessel szemben.
  3. Az alperes beadványában a megbízási keretszerződés létrejöttének tényét nem vitatta. Álláspontja szerint azonban – bár a szerződés maga ezt kifejezetten nem tartalmazta –, a felperes a sikerdíjról szóló számláját csak a felek előzetes elszámolásának megtörténtét követően állíthatta ki. Hivatkozott e körben a Ptk. 6:63.§-ában foglaltakra; a felek huzamos jogviszonyának tartama alatt kialakított elszámolási gyakorlatát a szerződés részének kellett tekinteni, amely gyakorlathoz a felperes is kötve volt. A felperes azonban a követelt sikerdíja számlázásának feltételét képező elszámolási kötelezettségét nem teljesítette. Védekezésében előadta továbbá, hogy az általa elnyert pályázati összeg lehívására – éppen az elmaradt előzetes elszámolással összefüggő ok miatt – még nem vált jogosulttá, ami a pályázat összegből teljesítendő sikerdíj megfizetésének gyakorlati akadályát is képezte. Az alperes utalt a felperes Ptk. 6:62.§-a szerinti együttműködési kötelezettségére is, amelynek alapján a felek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, egész fennállása alatt és megszűnése során is kötelesek együttműködni, és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről. A felperes a szerződéses elszámolási kötelezettségének a pályázati összeg lehívását akadályozó megszegése miatt alappal nem tarthat igényt a követelt sikerdíj utáni késedelmi kamatra, a behajtási költségátalányra és az ügyvédi munkadíj-költségének megtérítésére sem. A felperes jogosulti késedelme ugyanis az alperes egyidejű kötelezetti késedelmét a Ptk. 6:156.§ (2) bekezdése alapján kizárta. A felperes a megbízási díj számlázása körében maga is felróhatóan járt el, ezért a Ptk. 1:4.§-a (2) bekezdésének tiltó rendelkezése folytán saját felróható magatartására előnyök szerzése végett nem hivatkozhatott. Mindemellett az alperes a követelt sikerdíj jogalapját és összegét nem vitatta.
  4. A felperes az alperes válaszirata kapcsán elsődlegesen annak elkésettségére hivatkozott, kérve, hogy emiatt a Választottbíróság az abban foglaltakat ne vegye figyelembe. Érdemben előadta, hogy ő a szerződéses kötelezettségeinek eleget tett, ezért a keresete szerint valamennyi igényére jogosulttá vált. Rámutatott arra, hogy az alperes által hiányolt elszámolás értelmetlen és fölösleges, mert a megbízási díj kiszámítási módját a szerződés pontosan tartalmazza, ennek alapján a megbízási díj összege minden külön elszámolás nélkül, a szerződés alapján is egyértelműen meghatározható. Egyetértett az alperessel abban, hogy az elszámolási kötelezettséget a szerződés valóban nem tartalmazza, viszont szerepel benne az a teljességi klauzula, hogy a felek közötti teljes és végleges megállapodást kizárólag a szerződés testesíti meg. A megbízási szerződés előírta az őt megillető megbízási díj összegszerűségét és esedékességét, amelynek alapján szerződésszerűen állította ki számláját és jogosulttá vált a sikerdíjra.
  5. A felperes álláspontja szerint az alperesnek a tárgyat érintő levelezéséből egyértelmű, hogy az alperes „elszámolás” alatt a saját maga és a támogatást nyújtó hatóság közötti elszámolást értette. A felek között azonban kizárólag pályázatkészítési tárgyú szerződés jött létre, a jelen eljárásban igényelt megbízási díj is a pályázatkészítésre irányuló szerződés szerinti megbízási díj sikerdíj-részének megfizetésére irányul. Az alperes által hiányolt elszámolási feladat a projektmenedzsment feladatok körébe tartozik, amelynek tárgyában az alperes elzárkózása miatt, a megkötött előszerződés szerint alperesi kötelezettségvállalás ellenére nem jött létre a végleges szerződés, amelynek alapján – annak megkötése esetén – a felperes köteles lett volna elkészíteni, és el is készítette volna az alperes által a jelen perben alaptalanul igényelt elszámolást. Az alperes által megalapozatlanul hivatkozott felperesi mulasztás egyébként a jelen perbeli felperesi igény alaposságára még abban az esetben sem hatna ki, ha a projektmenedzsment feladatok tárgyában a végleges szerződés megkötését az alperes nem gátolta volna meg, mert a projektkészítési szerződés az annak alapján fizetendő megbízási díj összege, esedékessége, jogcíme esedékessége önálló és a projektmenedzsment kötelezettségek teljesítésének alakulásától teljesen független.

 

A Választottbíróság ítélete

 

  1. A Választottbíróság megállapította, hogy az eredményes pályázat alapján a felperes a Ptk. 6:272.§-ában, valamint a felek között létrejött keretszerződés alapján az alperes által elnyert vissza nem térítendő támogatás összege után adott százalékos mértékű sikerdíjra tarthatott igényt, így a felperes által kiállított és az alperes által befogadott számlában meghatározott kereseti követelés megalapozott volt. A sikerdíj jogalapját és összegét maga az alperes sem vitatta, csak az ahhoz járulékosan kapcsolódó követelések jogalapját tette vitássá.
  2. Az alperes megalapozatlanul hivatkozott a keresettel szemben a Ptk. 6:63.§-ának (5) bekezdésére. Az alperes a huzamosan fennálló jogviszonyra, és az annak során kialakult szokásra és gyakorlatra történt hivatkozása ellenére nem csatolt a tartós jogviszonyt igazoló okiratokat, de az állításainak alátámasztására alkalmas bármely más bizonyítékot sem. A Választottbíróság utalt arra, hogy hogy a Ptk. idézett új rendelkezésének indoka az a tapasztalat volt, hogy a tartós üzleti, illetve szerződéses kapcsolatban álló felek ügyleteik során egymás között gyakorlatot alakítanak ki és közöttük szerződéses szokások rögzülnek. Ezen üzleti kapcsolatok során a felek csak utalnak a korábbi eljárások rendszerére, vagy csak ráutaló magatartással, külön szerződéses rendelkezés nélkül követnek ismétlődő módon egy korábbi gyakorlatot. Az alperes által hiányolt elszámolásban való közreműködésre a felek szerződése – nem a perbeli projektkészítési feladatok, hanem az attól elkülönített projektmenedzsment kötelezettségek körében – kifejezett rendelkezést tartalmazott, amelyet az esetleges korábbi gyakorlat sem írhatott felül.
  3. Megalapozatlan volt az alperesnek a Ptk. 6:62.§-a szerinti együttműködési kötelezettségre való hivatkozása is. A felperes a peranyag részét képező levelezés ugyanis nemcsak a sikerdíj kifizetésére irányuló többszöri felperesi felszólítást tartalmazta, hanem azt a megalapozott tájékoztatást is, hogy a pályázatkészítés sikerdíja és annak esedékessége teljesen független a projektmenedzsment-jogviszony alakulásának mikéntjétől.
  4. Megalapozatlanul hivatkozott az alperes a keresettel szemben a Ptk. 6:156.§-ára is. E rendelkezés ugyanis az átvételi késedelemről és annak jogkövetkezményeiről szól, amelynek alkalmazása a perbeli esetben fogalmilag kizárt volt, mert az alperes a sikerdíj teljesítését fel sem ajánlotta.
  5. Ugyanígy megalapozatlan volt a felperesi felróható magatartásra irányuló alperesi hivatkozás is. A felperes a megbízási szerződésből fakadó kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette, szerződésszegő magatartás a terhére nem volt megállapítható. A felperes az alperes által hiányolt, a projekt elszámolásával kapcsolatos feladatokat csakis a megbízási szerződésben foglalt előszerződés alapján megkötött végleges projektmenedzsment szerződés létrejötte esetén, az e szerződésben meghatározandó díjazás ellenében lett volna köteles ellátni. Emiatt az alperes a Ptk. 1:4.§-ának (2) bekezdése alapján nem mentesülhetett a késedelmi kamat, a behajtási költségátalány és a perköltség megfizetésének kötelezettsége alól sem. Az alperes késedelmi kamatfizetési kötelezettsége a Ptk. 6:155.§-ának (1) bekezdésén, a behajtási költségátalány fizetési kötelezettsége pedig a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény 3.§-ának (1) bekezdésén alapult.
  6. Mindezen indokok alapján a Választottbíróság a felperes kereseti kérelmét alaposnak találta, és az alperest az abban foglaltak szerint marasztalta.

 

(Vb/20084)

X public.szechenyi.title