AA

1/7/21. Választottbírósági ítélet

I. Vállalkozói szerződés esetén nem lehet a megrendelő utasítására felmondást megalapozó jogellenes körülményként hivatkozni, hiszen a megrendelő nem rendelkezik jogosultsággal a vállalkozó irányában arra, hogy a munka végzésére vonatkozó utasításokat adjon. [Ptk. 6:240. § (1) bekezdés] II. A felek kötelesek egymást értesíteni, ha a szerződésben vállalt valamely kötelezettség teljesítése előre láthatóan akadályba ütközik, kivéve, ha az akadályt a másik félnek közlés nélkül is ismernie kellett. Az akadályközlési kötelezettség elmulasztásával okozott kárért a mulasztó fél a szerződésszegésért való felelősség szabályai szerint felelős. [Ptk. 6:126. §] III. A jogosult késedelem nélkül köteles meggyőződni arról, hogy a szolgáltatás minősége és mennyisége megfelelő-e. [Ptk. 6:127. § (1) bekezdés] IV. Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. [Ptk. 6:142. §] V. A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, és nem teheti a teljesítést terhesebbé. [Ptk. 6:240. § (1) bekezdés]

Az ítélet alapjául szolgáló tényállás

 

[1] Felperes és alperes 2018 júliusában vállalkozási szerződést („Szerződés”) kötöttek. A Szerződés tárgyát társasház építéséhez szükséges munkagödör („Munkaterület”) vákuumszivattyúval végzendő vákuum kutas talajvíz-tartása képezte.

 

[2] A vállalkozási szerződés Ptk.-beli szabályai értelmében és a megállapodás alapján is felperes kötelessége volt a munkaterület munkavégzésre alkalmas állapotban való fenntartása.

 

[3] Alperes munkavégzését hátráltatta a rendelkezésre álló korlátozott munkaterület, a munkagödrök omlékonysága, az, hogy a Fővárosi Vízművek Zrt. 2018 augusztusában lekapcsolta a tűzcsapot, amelyről az alperes a felperes iránymutatása alapján a vizet vételezte, és az, hogy nem állt rendelkezésére a szerződésben biztosítani előírt áramerősség.

 

[4] Alperes több alkalommal tájékoztatta felperest a biztosítani hivatott áramerősség hiányáról, melyre felperes azt tanácsolta alperesnek, hogy a munka kivitelezése érdekében alperes próbálja meg a megfelelő áramerősség hiányát orvosolni egy közeli épületre való csatlakozással.

 

[5] Alperes ezt kifogásolta, mivel a közeli épületre való csatlakozás veszélyesnek minősült az épület rossz állapotára tekintettel.

 

[6] Mindezek alapján, alperes 2018 szeptemberében az építési naplóban tett nyilatkozatában a Szerződéstől elállt a munkaterület biztosításának hiányára, a feladat egyoldalú, felperesi megváltoztatására, a víz és vízelvezetés engedélyének hiányára és jogellenes utasításadásra hivatkozva.

 

[7] Felperes a Szerződést a Ptk. 6:249. § (1) bekezdése és a 6:140. § (1) bekezdése alapján 2018 szeptemberében kelt írásbeli nyilatkozatában azonnali hatállyal felmondta, erről alperest az építési naplóban is értesítette.

 

A peres felek nyilatkozatai

 

[8] Felperes keresetében kifejtette, hogy a Szerződés pontos műszaki tartalmát alperes ajánlata képezte. Kifejtette továbbá, hogy alperes szerződéses főkötelezettsége abban állt, hogy szivattyúkat szerződésszerűen, megfelelő minőségben telepítse, és ezáltal a talajvízszint olyan mértékben csökkentésre kerüljön, majd ez a csökkentett szint tartva is legyen annak érdekében, hogy a szakvállalatok a kivitelezési munkálatokat megkezdhessék, és az építkezés folyamatosan haladhasson.

 

[9] Alperes a teljesítés tekintetében késedelembe esett. Felperes az építési naplóban több alkalommal kérte alperest a munkálatok felgyorsítására. Tekintettel arra, hogy alperes szerződéses főkötelezettségének megsértése a teljes projekt véghatáridejét veszélyeztette, felperes a Szerződést a Ptk. 6:249. § (1) bekezdése és a 6:140. § (1) bekezdése alapján írásban, azonnali hatállyal felmondta.

 

[10] Felperes keresetében arra kérte a Választottbíróságot, hogy (i) kötelezze alperest az elektronikus építési napló lezárására, valamint (ii) szerződésszegéssel okozott kártérítés jogcímén tőketartozás és ezen tőketartozás utáni törvényes kamat megfizetésére a Ptk. 6:166.§ (1) bekezdése alapján. Kártérítési követelését felperes a Ptk. 6:249. § (1) bekezdésére, a Ptk. 6:140. § (1) bekezdésére, valamint a Ptk. 6:142. §-ára alapította. Kérte továbbá, hogy a Választottbíróság az eljárási szabályzat 11. § (1) bekezdése alapján kötelezze alperest 32/2003. (VIII. 22) IM rendelet szerinti jogtanácsosi munkadíjat is magában foglaló már felmerült, valamint a továbbiakban esetlegesen felmerülő eljárási költségeinek viselésére.

 

[11] Felperes bizonyítási indítványában tanúk meghallgatására kérte a bíróságot, alperes pedig előadta, hogy az indítványozott tanúktól elfogulatlan tanúvallomás nem várható, hiszen munkakapcsolat fűzi őket felpereshez. A felek szakértő kirendelését kérték a Választottbíróságtól.

 

[12] A kirendelt szakértő állásfoglalása értelmében a tényleges talajvízszintet a felek nem ismerhették meg, mivel az nem került rögzítésre a Szerződésben, s így az utólag sem határozható meg. A talajvíz süllyesztés előtt a talajvizsgálati jelentés alapján meg kellett volna tervezni a szívókutak szükséges darabszámát, kiosztásuk elhelyezését, a szivattyúk teljesítménye alapján azok mennyiségét, a kiszivattyúzott víz elvezetésének lehetőségét. Erre vonatkozó víztelenítési terv azonban nem készült. A víztelenítési terv elkészítése a geotechnikai és az alapozás tervező, annak pontosítása pedig a kivitelező feladata lett volna.

 

[13] Alperes készített ugyan egy technológiai leírást, de az csupa általánosítást tartalmazott, a konkrét helyszínre vonatkozóan alig volt benne pontos adat, és azok sem voltak minden esetben koherenciában a valósággal. A felperes által biztosított 3x25A nem elégítette ki a Szerződésben meghatározott 380V/32A követelményt, az már a talajvizsgálati jelentésben tartalmazott -4,1m-es legmélyebb földkitermeléshez tartozó teljesítményszintet sem biztosította. Az a tény, hogy csak a Munkaterület átadását követő 22 nappal került sor a szükséges kapacitású villamos csatlakozás biztosítására, nyilvánvalóan objektíven hátráltatta a feladat végrehajtásának sikerességét. Nem vitatható, hogy a kezdetben biztosított 3x25A ténylegesen működési zavarokhoz vezetett, az nem volt elegendő a vákuumszivattyúk megfelelő működéséhez, a hibajelenségek visszavezethetők voltak a nem megfelelő elektromos betáplálásra.

 

[14] Alperes a válasziratában a kereset vonatkozásában a Választottbíróságot arra kérte, hogy felperes keresetét utasítsa el, mint megalapozatlant, felperest pedig marasztalja az eljárási költségekben. Alperes a válasziratában viszontkeresetet is előterjesztett, melyben arra kérte a Választottbíróságot, hogy a Ptk.6:142.§-a és a 6:241. § (2) bekezdése alapján kártérítési jogcímen kötelezze felperest keletkezett kárának és ezek törvényes kamatainak a megtérítésére.

 

[15] Alperes előadta továbbá, hogy szerződéses kötelezettségének nem tudott eleget tenni részben felperes mulasztásainak okán, részben pedig a Fővárosi Vízművek Zrt. tevékenysége, és az ezzel okozott többletmunkálatok miatt. Alperes állította továbbá, hogy felperes a Szerződést többszörösen megszegte, mivel nem biztosította a munkaterületet, nem biztosította a víz- és áramvételezési lehetőséget, a vízelvezetést, és mások vagyonát veszélyeztető jogellenes utasítást adott az alperesnek.

 

[16] A Ptk. 6:240. § (2) bekezdése értelmében a vállalkozó a figyelmeztetést követően köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha az utasítás végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát. A Ptk. 6:241. § (2) bekezdése alapján pedig a vállalkozó elállhat a szerződéstől, ha a munkaterület munkavégzésre alkalmatlan, és azt a megrendelő a vállalkozó felszólítására sem biztosítja. A Ptk. 6:150. §-a szerint szerződésszegést követ el a fél, ha elmulasztja megtenni azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a másik fél a szerződésből eredő kötelezettségeit megfelelően teljesíteni tudja. Mivel saját kötelezettségei teljesítésével felperes folyamatosan késedelemben volt, ez a Ptk. 6:156. §-a alapján alperes késedelmét kizárta.

 

A Választottbíróság ítélete

 

[17] A Választottbíróság az Eljárási Szabályzat 46. § (1) d) pontja alapján az építési napló lezárásának vonatkozásában a pert megszüntette, tekintettel arra, hogy alperes még a per folyamán eleget tett felperes ezen kérelmének, továbbá felperes nem tett formális visszavonó nyilatkozatot.

 

[18] A Választottbíróság a Szerződésről annak tartalma alapján kimondta, hogy vállalkozási szerződésnek minősül, a felek kötelezettségei ennek fényében alakulnak. A felek érvelésében lényeges szerepet játszott a Szerződés megszüntetésének a kérdése, azonban a Választottbíróság rámutatott, hogy a felek egymással szemben nem a Szerződés megszűnésén alapuló elszámolási igénnyel éltek, hanem a Szerződés megszegésén alapuló kártérítési igényt érvényesítettek. Ha a fél a másik fél szerződésszegése folytán kárt szenvedett, kártérítési igénnyel élhet a vállalkozási szerződés alapján akkor is, ha a szerződést nem mondja fel a Ptk. 142. § alapján.

 

[19] Az alperes által az elállás központi okaként meghatározott jogellenes felperesi utasítással kapcsolatban a Választottbíróság kiemeli, hogy miután a felperes a Ptk. 6:240. § (1) bekezdésének második mondata alapján alperesnek nem adhatott a munka megszervezésére vonatkozó utasítást, így felperes javaslata nem minősülhetett a fenti törvényhely értelmében vett, a felmondást megalapozó jogellenes utasításnak. A munkaterülettel kapcsolatos nehézségek az elállás idejére nagyrészt és az alperesi teljesítést elnehezítő legjelentősebb tényező volt, viszont a Szerződésben kikötöttnél kisebb erősségű áram problémája a felmondást megelőzően elhárult.

 

[20] A Választottbíróság megjegyezte egyidejűleg, hogy az alperesi főszolgáltatás teljesítésének elmaradása az érdekmúlásra alapított felperesi felmondást jogszerűen megalapozó oknak volt tekinthető a Ptk. 6:140. § szakaszának értelmében.

 

[21] Az első munkagödörrel kapcsolatban a Választottbíróság a felek előadásaiból, a becsatolt tanúvallomásokból és a szakértő megállapításaiból arra következtetett, hogy fennálltak bizonyos kisebb, az alperesi munkavégzést átmenetileg hátráltató tényezők. Ezeket azonban a felek elhárították. Alperes a munkaterületet átvette, és ugyan később a munkaterület hiányosságaival kapcsolatban felperes felé több jelzéssel is élt, e vonatkozásban konkrét jogokat nem érvényesített, pótmunka igényt vagy addicionális költségek érvényesítésének szándékát nem jelezte.

 

[22] A víz vonatkozásában a Szerződés a felperes kötelességévé tette a munkálatokhoz szükséges vízvételi lehetőség biztosítását, valamint a felperes feladatává tette a hatósági és építési engedélyek folyamatos fennállásának biztosítását. Az alperesi a felperes kötelezettségeként rendelkezett a vízvételhez szükséges tűzcsap használatának, és az arra vonatkozó használati engedélynek a biztosításáról. A felperes által vízvételre megjelölt tűzcsap egy közterületi csap volt, a munkaterülettel szomszédos társasház előtt. A tűzcsapot augusztusban a Vízművek elzárta, és felperest bírsággal sújtotta.

 

[23] A Szerződés felperes kötelességévé tette a munkálatokhoz szükséges vízvételi lehetőség biztosítását a munkavégzés helyétől 100 méteren belül, a hatósági és építési engedélyek folyamatos fennállásának biztosítását, valamint a vízvételhez szükséges tűzcsap használatának és az arra vonatkozó használati engedélynek a biztosításáról 100 méteren belül. Augusztusban a Vízművek elzárta a tűzcsapot és felperest bírsággal sújtotta. Ezt követően felperes nem tett intézkedéseket a tűzcsap használatára vonatkozó engedély visszaszerzésére, s nem orvosolta a problémát. Ennek következményeként a Választottbíróság a víz biztosításával összefüggésben a felperesi szerződésszegést megállapíthatónak találta.

 

[24] A felperes által rendelkezésre bocsátott 3x25A erősségű áram nem elégítette ki a Szerződésben kikötött jellemzőket. A Választottbíróság nem találta bizonyítottnak azt a felperesi előadást, hogy a 3x32A erősségű áram kezdettől fogva az alperes rendelkezésére állt volna. Ezzel felperes a Szerződést megszegte, ugyanakkor a Választottbíróság kiemelte, hogy az áram tekintetében elkövetett felperesi szerződésszegés nem volt olyan körülménynek tekinthető, amely az alperesi főkötelezettség teljesítésének hiányát önmagában megmagyarázta volna, mivel alperesnek az áramellátás elégtelenségét már lényegesen korábban érzékelnie kellett volna és felperest a Szerződésben kikötött áram biztosítására kellett volna szorítania. Alperesnek a munkaterület átvételekor, de legkésőbb gépeinek elindításakor meg kellett volna viszgálnia, hogy a felperes által biztosítani vállalt szolgáltatások a Szerződésben meghatározott jellemzőkkel rendelkezésre álltak-e és nemleges eredmény esetén ezt felperes számára jeleznie kellett volna, felperest figyelmeztetnie kellett volna, illetve akadályközléssel kellett volna élnie.

 

[25] A Választottbíróság figyelembe vette a szakértő véleményét, amely szerint a kikötöttnél alacsonyabb erősségű áram alkalmas volt arra, hogy alperes gépeinek elégtelen működését okozza. A Választottbíróság ugyanakkor kiemelte, hogy az áram tekintetében elkövetett felperesi szerződésszegés nem tekinthető olyan körülménynek, amely az alperesi főkötelezettség teljesítésének hiányát önmagában megmagyarázná. A szakcégnek minősülő alperesnek a munkaterület átvételekor, de legkésőbb gépeinek elindításakor meg kellett volna vizsgálnia, hogy a felperes által biztosítani vállalt szolgáltatások a Szerződésben meghatározott jellemzőkkel rendelkezésre állnak-e (Ptk. 6:127. §), és nemleges eredmény esetén ezt felperes számára jeleznie kellett volna, felperest figyelmeztetnie kellett volna, illetve akadályközléssel kellett volna élnie (Ptk. 6: 126. §).

 

[26] A Választottbíróság úgy ítélte meg, hogy a vízelvezetés kérdése nem képezett olyan tényezőt, amelyre tekintettel alperes a Szerződésnek felperes általi megszegését állíthatta volna.

 

[27] A víztartás elmaradásával kapcsolatban alperes a felperesi szerződésszegés körülményére hivatkozott, amely - a Ptk. 6:150. §-a szerinti közbenső szerződésszegésként - alperes szerződésszegését kizárja. Ezzel kapcsolatban a Választottbíróság megállapította, hogy az alperesi munkavégzéshez a Szerződésben kikötött infrastruktúra egyes elemeinek biztosítása nem a Szerződés rendelkezései szerint valósult meg. Az említett körülmény felperesi szerződésszegések alperes szerződéses főkötelezettségének teljesítését hátráltatták, de nem akadályozták meg, így az alperesi szerződésszegés okának nem tekinthetők, mivel alperes a munkát huzamos időn át folytatta, annak ellenére, hogy később azt állította, hogy a munkaterülettel, a vízzel, az árammal, a vízelvezetéssel kapcsolatos körülmények nem elégítették ki a Szerződésben meghatározott feltételeket. A felperes által vállalt szolgáltatások hiányosságait érzékelve alperes az általa hátráltató elemnek tekintett körülmények nevesítésén túl nem élt a jogszabályok biztosította jogaival, nem jelentett be akadályt, nem jelezte, hogy a feltételek biztosításáig saját szolgáltatásának teljesítését csak a felperes kockázatára és költségeire hajlandó folytatni, nem jelezte pótmunka szükségességét, nem kezdeményezte a Szerződés módosítását, nem helyezte kilátásba a Szerződéstől való elállást.

 

[28] A felperesi keresettel kapcsolatban a Választottbíróság a kár összegét nem látta bizonyítottnak és nem látta megalapozottnak, hogy a kárként állított felperesi költségtételek alperes szerződésszegésének következményeként merültek volna föl, ezért a Választottbíróság felperes keresetét elutasította.

 

[29] Az alperes által érvényesített kárral összefüggésben a Választottbíróság kiemelte, hogy alperes a perben érvényesített követelését kártérítési követelés formájában fogalmazta meg. Noha az alperes által előterjesztett érvelés egyes elemei tartalmaztak utalásokat a teljesített szolgáltatásoknak a vállalkozási szerződés idő előtti megszűnése esetén felmerülő elszámolására, alperes viszontkereseti követelése szerint nem az általa teljesített szolgáltatásoknak megfelelő vállalkozói díjat követelt, hanem az általa elért eredményre, szolgáltatásának teljesítésére tekintet nélkül, a Szerződés teljesítése érdekében felmerülni állított költségei megtérítését követelte, kártérítés jogcímén. Alperest a Szerződés rendelkezései alapján vállalkozói díj illette volna meg, amely magába foglalta a maga kalkulált költségeit és hasznát. Alperes az általa kártérítési követelés keretében költségként érvényesített összeg jelentősen meghaladta azt az összeget, amelyre alperes a Szerződés teljesítésével let volna jogosult. Alperes egyéb vagyontárgyainak sérelmét nem állította. Az alperes elmaradt haszon iránti igénye ellentmondásban volt azzal a ténnyel, hogy a költségei meghaladták az általa kalkulált vállalkozói díj összegét. Alperes nem hivatkozott olyan költségtételre, amely az előzetes alperesi kalkulációhoz képest aránytalan mértékben jelentkezett volna, vagy jellegét tekintve jelentősen eltért volna a hasonló szerződés teljesítése során jelentkező költségektől.

 

[30] A Választottbíróság emlékeztetett arra, hogy a vállalkozási szerződés jellegzetességei miatt alperes a költségeit a Szerződés zavartalan lebonyolódásakor, az alperesi szolgáltatások maradéktalan teljesítése esetén sem követelhette volna felperestől, mivel a vállalkozó maga viseli annak kockázatát, ha a vállalkozói díjat úgy számította ki, hogy az nem biztosít számára hasznot vagy a teljesítés költségei meghaladják azt, a Ptk. 6:245. § (1) bekezdésének fényében.

 

[31] Ennek következtében a Választottbíróság alperes keresetét is elutasította.

 

(VB/19002)

 

X public.szechenyi.title