Az ítélet alapjául szolgáló tényállás
- A felperesi bérbeadó és az alperesi bérlő (két gazdasági társaság) határozott időtartamra szóló, kereskedelmi célú helyiségbérleti szerződést (Szerződés) kötöttek. A bérlő a határozott idő letelte előtt azzal kereste meg a bérbeadót, hogy pénzügyi nehézségei miatt a Szerződést egy másik gazdasági társaságra szeretné átruházni. A bérbeadó - szerződésszerűen – felhívta a bérlőt, hogy adjon tájékoztatást arról, hogy e másik társaság milyen profilú üzlethelyiséget kíván nyitni a bérleményben.
- A bérlő válaszában a Szerződést azonnali hatállyal felmondta, mert álláspontja szerint a bérbeadó a szerződés-átruházáshoz kért hozzájárulását ésszerű indok nélkül tagadta meg. A bérbeadó az erre adott válasznyilatkozatában kifejtette, hogy a bérbeadó csak akkor nem tagadhatja meg a hozzájárulását indokolatlanul, ha a bérlőnek nem áll fenn tartozása, azonban a bérlő ez idáig jelentős bérleti díj- és egyéb tartozást halmozott fel. Egyben tájékoztatta a bérlőt, hogy hozzájárulását adja a szerződéses jogutódláshoz, amennyiben a bérlő tartozás maradéktalanul kifizetésre kerül, és a szerződés a bérbeadó rendes felmondási jogát, és felmondási idejének tartamát - a Szerződés határozott időtartamának fenntartása mellett - rögzítik. A bérlő a bérbeadó ezen levelét igazoltan átvette, ennek tényét azonban a bérbeadónak küldött újabb levelében tagadta, korábbi felmondó nyilatkozatát fenntartotta, és közölte, hogy a „jogutód” már nem kívánja átvenni a bérleményt. Ezt röviddel követő üzenetében a bérlő azt kifogásolta, hogy az egyik falon hullik a vakolat, és ennek folytán a bérlemény hosszabb ideje alkalmatlan a rendeltetésszerű használatra. A bérbeadó válaszul közölte, hogy a bérlő a felmondásának közlését követően a korábbi felmondó nyilatkozatának ezúton történő jogszerűvé tétele érdekében nem térhet át új felmondási okra, a bérlemény alkalmatlanságára való bérlői hivatkozás pedig minden valóságalapot nélkülöz.
- Minthogy a bérlő a felszólítás ellenére sem fizette meg a bérleti díj és üzemeltetési költség tartozását, továbbá óvadékfeltöltési kötelezettségének sem tett eleget, a bérbeadó a Szerződést egyhónapos felmondási idővel felmondta.
Peres felek nyilatkozatai
- Keresetében a felperes arra hivatkozott, hogy a Szerződést az alperes szerződésszegő magatartása miatt a határozott időtartamának lejártát megelőzően kénytelen volt felmondani, ebből eredően kára keletkezett. Kérte az alperes kötelezését a Szerződés határozott tartamának végéig terjedő időre eső, elmaradt bérleti díj és üzemeltetési költség kártérítés jogcímén történő megfizetésére. Hivatkozott arra, hogy az alperesnek a fennálló tartozása miatt sem törvényes, sem szerződéses felmondási joga nem volt, így az alperes felmondó nyilatkozata csak a szerződéses kötelezettségek teljesítésének megtagadásaként volt értékelhető, így ezen alperesi nyilatkozat joghatás kiváltására alkalmatlan volt. Előadta, hogy kárenyhítési kötelezettségének eleget tett azáltal, hogy a bérlemény újbóli hasznosítása érdekében megbízást adott ingatlanközvetítésre, potenciális új bérlők felkutatására, s a bérleményt igazoltan, rendszeresen meghirdette. Az alperes a Szerződés tartama alatt az üzemeltetési- és nyitvatartási kötelezettségét is megszegte, ezért a felperes a szerződéses kötbér megfizetése iránti igényét is előterjesztette. Végül kérte, hogy a Választottbíróság az alperest a számlatartozásának megfizetésére is kötelezze. Kereseti követelései jogcímeként a felperes megjelölte a Ptk. 6:331.§-át, 6:142-143.§-ait, továbbá a Lakástv. 12.§-ának (1) bekezdését, 23.§-ának (2) bekezdését és 36.§-ának (1) bekezdését.
- A felperes keresete indokolásaként hivatkozott arra, hogy a Szerződés a Lakástv. alapján joga volt a Szerződést – az alperes szerződésszegése miatt rendkívüli felmondással megszüntetni. A határozott időre kötött Szerződés ennek folytán a Szerződés szerinti lejárat előtt szűnt meg, ezáltal a felperest az alperes szerződésszegő magatartására visszavezethető okból, a hátralévő bérleti időre eső, elmaradt bérleti díj és üzemeltetési költség összegét kitevő tényleges vagyoni kár érte, amelyet a kötbér- és számlaköveteléseivel együttesen érvényesített az alperessel szemben.
- Az alperes a felperes keresetében foglaltakra nem nyilatkozott, azzal szemben érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Választottbíróság ítélete
- A Választottbíróság a felperes érvelésével egyetértett. A Ptk. 6:331.§-ának (1) bekezdése értelmében bérleti szerződés alapján a bérbeadó meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő pedig a dolog átvételére és bérleti díj fizetésére köteles; a Lakástv. 36.§ (1) bekezdése szerint ugyanakkor a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait – az e törvény Második részében foglalt eltérésekkel – megfelelően kell alkalmazni. A felperes a per folyamán helytállóan hivatkozott arra, hogy az alperes a fizetési kötelezettsége elmulasztásával szerződésszegést követett el, a felperest emiatt kár érte, mert az alperesi szerződésszegés miatt a Szerződés lejárat előtti felmondására kényszerült.
- A Választottbíróság abban is egyetértett a felperessel, hogy az alperes felmondása a Szerződésbe ütközött, így alkalmatlan volt joghatás kiváltására. A felperes kártérítési követelését – a Lakástv. 36.§-ának (1) bekezdésére figyelemmel – a Ptk. 6:142-143.§-ai alapján kellett elbírálni. A felperes a kártérítési követelése alapját és mértékét bizonyította, amiképp azt is, hogy a kárenyhítési kötelezettségének eleget tett.
- A Szerződés szerint a bérlő a bérbeadó további kártérítési igényének csorbítása nélkül kötbér fizetésére kötelezte magát arra az esetre, ha a Szerződésben foglaltakat megszegve nem tesz eleget üzemeltetési- és nyitvatartási kötelezettségének. A felperes az alperes e téren is bekövetkezett szerződésszegését bizonyította, és helytállóan számította ki az erre alapított kötbérigényét is.
- A Választottbíróság végül alaposnak ítélte meg a felperesnek a Szerződés felmondásáig terjedő időre felgyűlt és kiszámlázott bérleti díj- és üzemeltetési költség megfizetése iránti keresetét is.
- Mindezek alapján, figyelemmel arra is, hogy az alperes a felperesi állításokat nem vitatta, a Választottbíróság a felperes keresetének teljes egészében helyt adott.
(Vb/19039)
