Az ítélet alapjául szolgáló tényállás
- Felperes mint megrendelő és alperes mint vállalkozó egymással vállalkozási szerződést kötöttek („Szerződés”). A Szerződésben alperes olyan berendezés legyártását, leszállítását, összeszerelését és üzembe helyezését vállalta, amely alkalmas a felperes présüzemében a préselt kerámiák présgépből történő kivezetésére, sorjázására, és tokba helyezésére, felperes igényei szerint („Gép”). Alperes a Szerződésben kijelentette, hogy megismerte a felperes működését, és a Szerződés tárgya alkalmas a fenti cél elérésére. A Szerződés az átadás-átvétel folyamatát részleges- illetve végleges mennyiségi és minőségi átadás-átvételre bontotta. A részleges átadás-átvétel helyszínéül a Szerződés az alperes telephelyét jelölte meg, és kimondta, hogy a részleges átadás-átvétel feltétele az alperes telephelyén történő sikeres rövidtávú teszt megtartása. A végleges átadás átvétel helyszínéül a Szerződés felperes telephelyét jelölte ki. A végleges mennyiségi és minőségi átadás-átvétel feltételeként a felek kikötötték, hogy alperesnek a felperes telephelyén a Gépet hiánytalanul üzembe kell helyeznie, és a Gépnek ezt követően 5 munkanapon át, összesen legalább 40 órás műszakon keresztül hibamentesen üzemelnie kell, elérve az alperes által vállalt teljesítményt. A Szerződéshez a felek a képviselőik által cégszerűen aláírandó végleges átadás-átvételi jegyzőkönyv tervezetét 2. sz. mellékletként csatolták, amely szintén részletesen feltüntette a végleges átadás-átvétel keretében elvégzendő teszteket és azok eredményét. Vállalási határidő címszó alatt a Szerződés úgy rendelkezett, hogy alperes a végleges átadás-átvétel feltételeinek megfelelően 2019. szeptember 22-ig köteles teljesíteni. A Szerződésben vállalt szolgáltatás ellenértékeként felperes alperes részére vállalkozási díj megfizetését vállalta, amelyből … összeget a sikeresen lebonyolított részleges átadás-átvételt követően, a felperes részére eljuttatott számla kiállítását követő 15 napon belül, a maradék …Ft-ot pedig a sikeres végleges átadás-átvételt követően, a felperes részére eljuttatott számla kiállítását követő 15 napon belül vállalt alperes részére megfizetni. A Szerződésben a felek késedelmi és meghiúsulási kötbért is kikötöttek. A meghiúsulási kötbér követelésének jogát a Szerződés a felperesi felmondáshoz (illetve elálláshoz) kötötte, mértékéül pedig a vállalkozási díj 20%-át határozta meg. A Szerződés azt is tartalmazta, hogy alperes 90 napot meghaladó késedelme (amelyet a Szerződés egyben súlyos szerződésszegésnek minősített) esetén felperes jogosult a Szerződéstől azonnali hatállyal elállni (illetve azt felmondani), illetve jogosult alperestől kártérítést követelni. A Szerződés kimondta, hogy módosítása csak írásban, a felek egyetértésével történhet. A Szerződés 11.3. pontja úgy rendelkezett, hogy a békés úton nem rendezhető jogviták eldöntésére a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Választottbírósága rendelkezik kizárólagos hatáskörrel.
- A Gép leszállításával alperes késedelembe esett, noha felperes mind a Szerződésben meghatározott teljesítési határidő elteltét megelőzően, mind azt követően az előírtnál több lehetőséget biztosított alperes számára a Gép átadására, de az átadási kísérletek a Gép alapvető konstrukciós hibái miatt sikertelenek voltak. Az alperes telephelyén történő részleges átadás-átvétel sikertelen volt.
Peres felek nyilatkozatai
- 2021. június 21-én kelt keresetében a felperes kérte, hogy a Választottbíróság kötelezze alperest … Ft meghiúsulási kötbér és ezen összeg után 2020. október 14. napjától a kifizetés napjáig járó a Ptk. 6:48. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamatának megfizetésére. Felperes kereseti kérelmét elsődlegesen a Ptk. 6:238. §-ára, a Szerződés 1.2, 5.2, 5.3 és 7.1 pontjaira, valamint a Ptk. 6:155. § (1) bekezdésére alapította. Kérte továbbá a felperes, hogy a Választottbíróság marasztalja alperest az eljárási költségekben. Mivel alperes a Gépet nem szállította le, a felperes jogosan követeli a Szerződésben meghatározott meghiúsulási kötbért.
- Alperes 2021. szeptember 9-i keltű válasziratában elsődlegesen kérte, hogy a Választottbíróság felperes keresetét, mint alaptalant utasítsa el és marasztalja felperest az eljárási költségekben. Másodlagosan kérte, hogy a Választottbíróság a felperes által követelt kötbér mértékét az alperesi teljesítés mértékére tekintettel arányos mértékű összegre mérsékelje. Alperes kifejtette, hogy a felperesi előadásból hiányzik a részleges átadás-átvételi eljárás valós menete. Az átadás-átvétel ugyanis már 2019. július 2-án megkezdődött, a Gép már ebben az időpontban is megfelelt a Szerződésben rögzített követelményeknek, felperes azonban a Szerződésben meghatározottakhoz képest új, illetve azoktól eltérő igényekkel állt elő. Alperes a felperesi változtatási kéréseknek eleget tett, és több alkalommal megkísérelte a Gép felperesi telephelyen történő végleges mennyiségi és minőségi átadását, erre azonban felperes érdekkörében bekövetkező okból nem került sor, felperes a módosított Gép saját telephelyén történő tesztüzemét meghiúsította. A felperes igényeinek megfelelő módosítások nem eredményezhetik alperes késedelmét, hiszen az eredetileg kikötött teljesítési határidő a felek akaratából módosult. Ezért felperes elállása valójában a Ptk. 6:151. §-a szerinti (előzetes szerződésszegésre történő hivatkozáson alapuló) elállásnak minősült. A Gép teljesíti a Szerződésben meghatározott követelményeket, új kameraképek elkészítése és megfelelő kalibrálás esetén a kerámiák mindkét oldalát kezelni tudja. A Gép felperesi telephelyen, üzemmeleg körülmények között történő kipróbálására felperes érdekkörében felmerült okból nem volt lehetőség, a végleges átadás-átvételre felperes elzárkózása miatt nem kerülhetett sor. Az alperesi telephelyen tartott átadás-átvételi kísérletek során felperes nem biztosított a gyári körülményekkel megegyező nyersanyagot (a felperes által biztosított kerámiák már a szállítás során eltörtek és a kerámiák hőmérséklete az üzemmeleg hőmérsékletet nem érte el), valamint a manuális adagolás miatt a gyári körülményekkel egyező adagolásra nem volt lehetőség. Felperes továbbá a Szerződésben meghatározottól eltérő kerámiát biztosított a teszteléshez, az átadás-átvételt halogatta. Felperes elállása a Ptk. 6:249. §-a szerinti (nem szankciós) elállásnak minősül, ami kizárja a meghiúsulási kötbér követelését, és ami a felek között elszámolási viszonyt keletkeztet. Alperes kártalanításként a megvalósult munkákra eső vállalkozói díjrész megilleti, amit a Szerződésben elvállalt műszaki tartalom és a megvalósult műszaki tartalom arányában, a Szerződésben kikötött átalánydíjra vetítve kell kiszámítani. Felperes egyébként a keresetlevélben tett állításait nem támasztotta alá, holott a bizonyítás őt terheli. Másodlagos védekezése körében alperes előadta, hogy a kötbér mérséklését a Ptk. 6:188. §-a alapján kéri. A kötbér túlzott mértékének megítélése körében értékelni szükséges a szerződésszegés objektív (az okozott hátrány) és szubjektív (a szerződésszegő magatartás súlya, a felek helyzete stb.) összetevőit. Értékelendő e körben továbbá felperesnek a teljesítéshez fűződő érdeke is. A kötbért a Gép készültségi fokára, teljesítményére, a felperes folyamatosan változó igényeire, az átadás-átvételt elhúzó magatartására, az előleg fizetésétől való elzárkózására, valamint a jogvita békés rendezése során tanúsított a jóhiszemű eljárás követelményével ellentétes magatartására tekintettel kérte mérsékelni.
- Felperes 2021. október 7-i keltű előkészítő iratában kifejtette, hogy a végleges átadás-átvételi eljárásra azért nem került sor, mert a Gép nem teljesítette a részleges átadás-átvétel kritériumait. Felperes kizárólag a Szerződésben rögzített követelményeket kérte számon alperesen. Kifejtette, hogy alperes egyetlen felperes által állítólagosan kért addicionális kritériumot sem tudott megnevezni. A manuális felrakás nem akadályozta a ciklusidő tesztelését, ezt a kritériumot Gép a részleges átadás-átvételkor nem tudta teljesíteni. Felperes tagadta, hogy az általa a részleges átadás-átvételhez szolgáltatott kerámiák hibásak lettek volna, utalt arra, hogy a hőmérséklet nincs befolyással a sorjázás minőségére. Felperes kifejtette, hogy a kötbért jelentősen meghaladó összegű kár érte, kénytelen volt többlet munkaerőt alkalmazni azért, hogy kiszállításai ne szenvedjenek késedelmet. Alperes a Szerződésben is elismerte, hogy ismeri a felperes működését, a károkozás következményeit előre láthatta. Ezért felperes a kötbér csökkentését ellenzi.
- Alperes 2023. március 21-én nyilatkozatot intézett a Választottbírósághoz. Ebben rámutatott, hogy a Szerződésben a Gép helyszíni beüzemelésére 20% vállalkozási díj-rész lett meghatározva. Ez jelentősen meghaladja az iparági szokásokat, és azért ilyen magas, mert a beüzemeléshez 3 fő mechanikus, 1 fő műszerész, és 1-2 programozó mérnök szükséges. A beszállítás és a beállítás folyamata több hetet vesz igénybe, és összességében mintegy 5.000.000,-Ft költség előlegezésével járna. Ezen felül a felek közti bizalomvesztés folytán nem garantálható, hogy felperes a saját telephelyére beszállított Gép beállításain nem változtat, azt nem befolyásolja. A Választottbíróságnak a felperesi elállás jogszerűségéről kell a perben döntenie, a Választottbíróság nem annulálhatja a részleges átadás-átvételt, és nem írhatja elő helyette a végleges átadást.
- Felperes 2023. április 17-én összefoglaló érvelést terjesztett a Választottbíróság elé. Ebben a szakértői bizonyítás tételeivel kapcsolatos korábbi előadását kiegészítve hangsúlyozta, hogy az átállási idővel és kamerakép hiányával kapcsolatos, a szakértő által is egyértelműen megállapított hiányosságok önmagukban is megalapozták volna felperes elállási jogát. A selejt, az állásidő, az elvárt ciklusidő, a sorjázás és a tokok kezelésével kapcsolatos bizonytalanságok pedig csak a kiegészítő szakértői bizonyítás során lettek volna tisztázhatók. Miután alperes ezeket megakadályozta, a bizonyítatlanság az ő terhére kell, hogy essék.
- Alperes 2023. május 2-i nyilatkozatában ismételten hangsúlyozta, hogy a részleges átadás-átvételre a Szerződés nem tért ki. A Szerződésben elvárt paramétereket a végleges átadás-átvétel során kell teljesítenie a Gépnek. Megfelel az iparági szokásoknak, hogy a részleges átadás-átvétel során csak a Gép funkcionális tesztelése történik, azaz annak vizsgálata, hogy a Gép teljesíti-e az alapvető funkciókat. A felperes kérte, hogy alperes egészítse ki a Gépet saját elszívó berendezéssel. Ez önmagában 6 hetes csúszást okozott. Alperes ismételten hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint a részleges átadás-átvétel feltételeit többször is teljesítette, de felperes a sikeres eljárást követően mindig újabb és újabb kéréssel állt elő. Alperes mellékelte felperes 2020. júliusában írt levelét, amelyben felperes a Gép felperesi telephelyre történő beszállítására a Szerződésben meghatározott 80%-os vállalkozási díj-részlet megfizetése nélkül tett javaslatot.
- A Választottbíróság szakértői eljárást rendelt el, majd felhívta alperest, hogy részletes költségbontás előterjesztésével jelölje meg a Választottbíróság által elrendelt kiegészítő szakértői bizonyítás alperes oldalán fölmerülő költségeit. A Választottbíróság felhívta felperest, hogy a költségek alperesi előterjesztését követően nyilatkozzon arról, hogy a költségek előlegezését vállalja-e.
- Felperes 2023. május 18-i keltű előkészítő iratában utalt arra, hogy korábban már felső összeghatár nélkül vállalta a kiegészítő szakértői vizsgálattal kapcsolatos költségek megelőlegezését. Alperes 2023. május 26-i keltű nyilatkozatában a kiegészítő szakértői vizsgálat alperes oldalán felmerülő költségeként (a Gép felperesi telephelyre történő beszállítása és kipróbálásra történő előkészítése) 9.810.000,-Ft költséget határozott meg, amit a felperes extrém mértékben eltúlzottnak, szándékosan elriasztónak tartotta.
- A Választottbíróság 2023. június 12-i keltű végzésében meghatározta a kiegészítő szakértői vizsgálat időpontját, felhívta a szakértőt a vizsgálat előkészítésére, lefolytatására. Felhívta egyidejűleg a Választottbíróság a felperest, hogy az alperes által megjelölt költséget (a szakértői díjmaradvánnyal csökkentett összegben) megelőzően utalja át a Választottbíróság részére. Kötelezte alperest, hogy a Gépet szállítsa le felperes telephelyére, és hozza kipróbálásra kész állapotba. Felhívta a Választottbíróság a felperest arra is, hogy a telephelyén lévő eszközeit, laboratóriumát, minőségbiztosítási rendszereit a törésszilárdság vizsgálata céljából bocsássa a szakértő rendelkezésére.
- Alperes 2023. június 20-i keltű nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az általa előterjesztett költségek nem eltúlzottak. Megismételte a Gép biztonságával kapcsolatos aggályait, kifejtve, hogy a kárveszély a beszállítás ellenére alperest terheli, a felperesnek ellenben nem érdeke a telephelyén bekövetkező káros behatások elkerülése, hiszen a szakértői vizsgálat így nagyobb eséllyel állapíthatja meg a Gép működésképtelenségét. Állította, hogy a már elvégzett szakértői vizsgálat alapján a Választottbíróság ítéletet tud hozni.
- Felperes előkészítő iratában kérte, hogy a Választottbíróság a kiegészítő szakértői bizonyítás időpontját ne halassza el. Alperes nyilatkozatában kifejtette, hogy számára kiegészítő szakértői vizsgálat előkészületéhez szükséges idő túl rövid, és ezért a kiegészítő szakértői vizsgálat elmaradt.
- A Választottbíróság figyelmeztette a feleket, hogy az eljárás berekesztésére készül, ezért lehetőséget biztosított a felek számára a per egészével kapcsolatos ügyvédi munkadíj-igényük bejelentésére.
- Felperes …,-Ft+áfa ügyvédi munkadíj iránti igényt jelentette be. Ezen felül felperes marasztalni kérte az alperest a végül meghiúsult szakértői kiegészítő vizsgálat előkészítésével kapcsolatos költségekben.
- Alperes 2023. július 18-i nyilatkozatában összefoglalta korábbi érveit. Tételesen rámutatott a szakvélemény azon megállapításaira, amelyek igazolták a szerződésszerű alperesi teljesítést. Kifejtette, hogy a részleges átadás-átvétel teljesülése szakkérdés.
A Választottbíróság ítélete
- A felek az eljáró tanács összetételével kapcsolatban nem éltek kifogással, a Választottbíróság által tartott tárgyaláson egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy sem a választottbírósági tanács összetételét, sem a Választottbíróság hatáskörét illetően észrevételük, kifogásuk nincs. A Választottbíróság az Eljárási Szabályzat 30. §-ának (1) bekezdése értelmében saját hatáskörének fennállását hivatalból is vizsgálta. Ennek során megállapította, hogy a Szerződés 11.3 pontja a Választottbíróság hatáskörét megalapozza.
- Felperes kereseti kérelme részben megalapozott az alábbiak szerint:
A perben felperes meghiúsulási kötbérkövetelés iránti igényt érvényesített, a Választottbíróságnak ezen igény jogszerűségéről kellett döntenie. A Szerződés felperes számára a meghiúsulási kötbér követelésének jogát a felperes általi elállás (felmondás) esetére biztosította. Az elállás (felmondás) joga a felperes számára a Szerződés értelmében 90 napot meghaladó alperesi késedelem esetén nyílt meg. A felperesi álláspont szerint alperes a részleges átadás-átvétel követelményeinek teljesítését többször megkísérelte, de azokat nem tudta teljesíteni. A teljesítési kísérletek sorozatos kudarcát látva felperes úgy ítélte meg, hogy alperes a Gép hiányosságait nem fogja tudni orvosolni, a Szerződést nem fogja tudni teljesíteni, ezért érdekmúlásra hivatkozva a Szerződéstől az eredeti teljesítési határidőt (2019. szeptember 19.) követő valamivel több mint 1 év elteltével (2020. szeptember 24-i keltű nyilatkozatával) a Szerződés 7.1 pontja alapján elállt, bejelentve egyidejűleg alperes részére a Szerződés 5.2 és 5.3. pontjain alapuló kötbérigényét. - Alperes a késedelem tényét vitatta, és azzal érvelt, hogy a sorozatos felperesi kérések teljesítése folytán a Szerződésben rögzített teljesítési határidő meghosszabbodott (azt a felek hallgatólagosan meghosszabbították), ezért alperes, mindaddig, amíg a felperes újabb és újabb kéréseit teljesítette, késedelembe nem esett. Vitatta másrészt alperes a részleges átadás-átvétel során a Gép műszaki alkalmasságát érintően megfogalmazott felperesi kifogások jogosságát is, és - különösen a per későbbi szakaszában - amellett érvelt, hogy a Gép a részleges átadás-átvétel feltételeit teljesítette. A részleges átadás-átvétellel kapcsolatban alperes utóbb arra vonatkozó érvelést is előterjesztett, hogy a részleges átadás-átvétel tekintetében a Szerződés semmilyen műszaki feltételt nem határozott meg, ilyenek csak a végleges átadás-átvétel tekintetében álltak fenn.
- A felperesi kereseti kérelem megalapozottságáról való döntés körében a Választottbíróságnak arról kellett határoznia, hogy a felperesi elállás (felmondás) időpontjában alperes 90 napot meghaladó késedelemben volt-e. A késedelem kérdésében való döntés feltételezte mindenekelőtt annak eldöntését, hogy a felek a Szerződést a teljesítési határidő vonatkozásában módosították-e. A Választottbíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felek a Szerződést sem a teljesítési határidő, sem a műszaki követelmények tekintetében nem módosították. Felperes a per során mindvégig tagadta, hogy a Szerződés módosítására sor került volna, a perben következetesen képviselt álláspontja szerint kizárólag a Szerződésben meghatározott műszaki specifikációt kérte számon alperesen, azt utólag módosítani nem állt szándékában. Alperes érvelése arra irányult, hogy a felperes a Szerződésben meghatározott műszaki specifikációtól részben eltérő, részben annak kiegészítéseként értékelendő igényeket terjesztett elő. Mivel alperes ezeket teljesítette, illetve teljesítésüket legalábbis megkísérelte, mind a Szerződés műszaki tartalma, mind a Szerződésben foglalt teljesítési határidő módosítottnak tekintendő. Alperes azonban a késedelem pontos mértéke tekintetében nem tett előadást, és a Szerződés írásbeli módosításának szándékát igazoló okiratot sem nyújtott be.
- A Szerződésben a felek úgy rendelkeztek, hogy a módosítás csak írásban történhet, ezért a Ptk. 6:6. § (2) bekezdése és 6:7. § (1) bekezdése alapján a Szerződés módosítása az írásbeliség érvényességi követelményéhez volt kötve. Az alperes által említett módosító tételek közül egyesekről bebizonyosodott, hogy a módosításra a Szerződés megkötését megelőzően került sor, ezek a Szerződés módosításaként nem jöhetnek szóba. A Szerződés megkötését megelőzően az eredeti kiíráshoz képest tett, illetve a felek tárgyalásai során egyeztetett módosítások kezdettől fogva a Szerződés tárgyává váltak (a Szerződés szövegébe beépültek), azok módosításnak nem minősülnek.
- Az alperes által a kerámiák méretére vonatkozóan becsatolt levelezés arra utalt, hogy a felperes a hibás méret korrigálását még a Szerződés megkötése előtt elvégezte. A Szerződés írásbeli módosítására utaló okiratot (ajánlatot), azt kezdeményező levelezést a szerződésmódosítást állító alperes nem szolgáltatott, nem tárt elő olyan bizonyítékot, amelyet a Választottbíróság a Szerződés módosításaként, illetve annak kezdeményezéseként tudott volna értékelni. Ezért a kerámiák tévesen megadott méreteinek utólagos korrekciója nem minősült a Szerződés módosításának, és a Gép legyártásának folyamatában sem okozott késedelmet.
- Az alperes által állított egyéb módosító tételek jogi megítélése hasonló. A 4. kameraképpel kapcsolatban a Választottbíróság arra a következtetésre jutott, hogy az a Szerződés egyértelmű rendelkezése miatt módosításnak nem tekinthető. Az önálló elszívás, mint a felperes által támasztott módosító követelmény teljesítésével kapcsolatban alperes 6 hetes addicionális időszükségletet állított, erre vonatkozó bizonyítékot mindazonáltal nem csatolt. Az alperes által állított módosító tételekkel kapcsolatban a Választottbíróság rámutat, hogy felperes az eredeti teljesítési határidőtől számított több, mint 1 év elteltével közölte elállási nyilatkozatát az alperessel. Alperesnek tehát még határidő hosszabbítás esetén is bőséges ideje állt volna rendelkezésre a teljesítésre. Alperes azonban nem nevezett meg olyan tényeket, amelyek a teljesítési határidő ilyen mértékű vagy bármely tartamú érvényes módosítását megalapozták volna. Miután a Szerződés nem módosult, az alperesi szolgáltatás határidejére a Szerződésben meghatározott teljesítési határidő maradt irányadó.
- Szerződésmódosítás hiányában a feleknek az átadás-átvétel során a Szerződés rendelkezéseit kellett követniük, a Szerződés mellékletében foglalt minták szerinti teszteket kellett elvégezniük. A Szerződés, különösen annak 1. melléklete ismeretében a Választottbíróság nem fogadta el alperes arra irányuló érvelését, hogy a Szerződés a részleges átadás-átvételre voltaképpen meg sem határozott műszaki kritériumokat, csak általános működési követelményt, ezeket pedig a Gép teljesítette. A Választottbíróság arra a következtetésre jutott, hogy a részleges átadás-átvétel során a Gépnek a 1. sz. mellékletben meghatározott műszaki kritériumokat kellett volna teljesítenie.
- A részleges átadás-átvétel két utolsó kísérletéről a felek a Szerződés 1. sz. melléklete által meghatározott tartalmú jegyzőkönyvet vették fel. A jegyzőkönyvek a Gép működésével kapcsolatban több hiányosságot rögzítettek, a második jegyzőkönyv felsorolta azokat a hibákat is, amelyek kijavítására az első átadás-átvételi kísérletet követően sem került sor. A jegyzőkönyvek aláírást nem tartalmaztak. Alperes a jegyzőkönyvek hitelességét a perben vitatta, jóllehet nem csatolt olyan levelezést, okiratot vagy más bizonyítékot, amelyek az egyidejű vagy a pert megelőző utólagos tételes vitatást igazolták volna. A Választottbíróság ugyanakkor a felperes által becsatolt jegyzőkönyveket nem tudta a műszaki követelmények teljesítésének elmaradását kétségen kívül bizonyító dokumentumként elfogadni.
- A felek egybehangzó álláspontot foglaltak el abban a tekintetben, hogy a jogvitájukban felmerülő műszaki kérdésekben való állásfoglaláshoz szakértő igénybevétele szükséges, és egybehangzó indítványt tettek a szakértő személyére is. A Választottbíróság elfogadta, hogy a per érdemi eldöntése szempontjából releváns tényeket, annak ellenére, hogy a per tárgya nem hibás jogkövetkezményeinek az alkalmazhatósága volt, a felek a Gép műszaki alkalmasságának vizsgálatára irányuló szakértői véleménnyel kívánják bizonyítani. A Választottbíróság egyetértett azzal, hogy a műszaki alkalmasságra vonatkozó szakvéleményből következtetés vonható le arra, hogy a Gép a részleges átadás-átvétel időpontjában teljesítette-e a Szerződésben erre az időpontra előírt követelményeket.
- Véleményében a szakértő összességében megállapította, hogy a részleges átadás-átvétel feltételei alapvetően teljesültek, a Gépen csak bizonyos beállítások változtatása lett volna szükséges. Felperes a szakvéleményt annak hiányosságai miatt támadta, hivatkozott a szakértő által megvizsgálni elmulasztott követelményekre, az egyes megállapítások bizonytalanságára, a Szerződésben szereplő követelményeknél engedékenyebb szakértői megközelítésre, illetve az ennek ellenére megállapított hibákra. Az alperesi álláspont szerint a szakértői vélemény az alperesi álláspontot igazolta, és mivel a per eldöntése műszaki szakkérdések megítélésén múlik, az egyértelmű szakértői nyilatkozat alapján a per eldönthető. A Választottbíróság a szakértői véleményt és mellékleteit részletesen áttekintette, a megállapításokat értékelte, és a szakértőt személyesen is meghallgatta. Ennek során a Választottbíróság arra a következtetésre jutott, hogy a szakvélemény alapján a Szerződésben meghatározott követelmények teljesülését az ítélethozatalhoz szükséges bizonyossággal nem lehet eldönteni. A szakértői vélemény a Gép hibájából adódó selejtarány kérdését nem tartotta eldönthetőnek, nem tartotta megállapíthatónak, hogy a selejtarány alakulásában az alperesi üzemcsarnok páratartalmának és a kerámiákat a szállítás során ért hatásoknak milyen szerepe van. A tokok közül a vizsgálat során csak az egyiket vizsgálta, a lehetséges típusváltások közül is csak az egyiket mérte meg. Az állásidő kapcsán úgy nyilatkozott, hogy annak megmérésére csak a felperes üzemében, valós használati körülmények között van lehetőség. A Választottbíróság különösen az elvárt ciklusidő és a tokok kezelése tekintetében tartotta szükségesnek a vizsgálat maximális terhelésen, illetve megfelelő beállítással történő megismétlését, a Gép hibájából eredő selejt, az átállási idő és az állásidő vonatkozásában pedig arra a következtetésre jutott, hogy a kialakult jogvitás helyzetben a szakvélemény bizonytalanságainak kiküszöbölése, a Szerződésben meghatározott követelmények teljesítésének ellenőrzése csak a felperes üzemi körülményei között lehetséges.
- Miután alperes a részleges átadás-átvétel során megállapított hibáikat a per kezdetétől fogva részben a kerámiák saját telephelyére történő szállításából eredeztette, részben pedig az alperesi telephelyen uralkodó, a felperesitől eltérő, körülményeknek tulajdonította, valamint a szakértői vélemény is több helyütt utalt arra, hogy a kerámiák állapota is okozhatta egyes szerződési műszaki követelmények nem teljesülését, továbbá miután a felperes a telephelyén történő vizsgálatra késznek mutatkozott, és annak költségeit teljes mértékben előlegezte is, a tényállási körülményekben fennálló bizonytalanság tisztázása érdekében a Választottbíróság a szakértői szemle felperesi telephelyen, üzemi körülmények között történő kiegészítését rendelte el. Alperes azonban különböző költségszempontokra, az előkészítés nehézségeire tekintettel, attól is tartva, hogy a Gép állapotában az azt az alperes ellenőrzése nélkül birtokló felperes olyan változtatásokat eszközölhet, amelyek érintenék a szakértői vizsgálatot - a következményekre vonatkozó többszöri figyelmeztetés ellenére - végül elzárkózott. Ezt a Választottbíróság a bizonyítás alperes részéről történő meghiúsításának tekintette. A Választottbíróság e körben értékelte, hogy a felek egybehangzóan kezdeményezték a szakértő igénybevételét, alperes érvelése a per kezdetétől arra irányult, hogy bizonyos feltételek teljesülése csak üzemi körülmények között (azaz a felperes telephelyén) vizsgálhatók, valamint, hogy a kiegészítő szemle költségeivel kapcsolatos alperesi aggályokat a felperes a költségek megelőlegezésével eloszlatta. Noha aláírás hiányában a felperes által becsatolt átadás-átvételi jegyzőkönyveket a Választottbíróság önmagukban a - Szerződésben meghatározott műszaki követelmények teljesítésének elmaradásából származó - alperesi késedelem bizonyítékaként nem fogadta el, a Választottbíróság figyelemmel volt arra, hogy a jegyzőkönyvekben foglalt megállapítások visszautasítására vonatkozó bizonyítékot alperes nem terjesztett elő, a részleges átadás-átvételi követelmények teljesítését csak a perben állította. A Választottbíróság úgy tekintette, hogy teljesítésének igazolása alperesnek áll érdekében, a bizonyítás alperes terhére esik. A perben képviselt kezdeti álláspontja alapján a követelmények teljesítését alperes maga is a szakvéleménnyel kívánta bizonyítani. A Választottbíróság a szakvélemény ítéleti bizonyossághoz szükséges kiegészítését a kiegészítő szakvélemény beszerzése útján tartotta lehetségesnek. A Választottbíróság több ízben figyelmeztette alperest arra, hogy a kiegészítő szemle elmaradásának következményei alperest terhelik. A kiegészítő szakértői vizsgálat alperesi akadályozását a Választottbíróság ezért úgy tekintette, hogy a felperes által szolgáltatott bizonyítékokban állított hibák az alperesi késedelmet megalapozzák.
- A Szerződés a 90 napot meghaladó alperesi késedelmet egyben súlyos szerződésszegésnek minősítette. A perbeli Gép megrendelésével felperes a termelésbe történő beillesztés célját követte. Alperes a Szerződésben úgy nyilatkozott, hogy - megismerve a felperes működését - a megrendelt Gép alkalmas a felperes présüzemében a préselt kerámiák a présgépből a felperes igényei szerint történő kivezetésére, sorjázására és tokba helyezésére. A perben becsatolt levelezés, az átadás-átvételi eljárásról készült jegyzőkönyvek, a késedelem jogkövetkezményeiről szóló felperesi figyelmeztető levél, valamint a felek perbeli nyilatkozatai alapján a Választottbíróság megállapította, hogy az alperesi késedelem következtében felperes az elállást bejelentő levelében megalapozottan hivatkozott érdekmúlásra. A Gép rendeltetése, a teljesítési kísérletek száma, a késedelem mértéke a felperesi érdekmúlást minden kétségen felül megalapozzák. Felperes a Szerződést jogosan mondta fel.
- A jogszerű felmondás (elállás) következményeként - a Szerződés 5.2 és 5.3 pontjai alapján - a felperes jogosan támasztott kötbérkövetelést az alperessel szemben. A felperes által követelt kötbér mértékét a Választottbíróság azonban túlzottnak értékelte, és a Ptk. 6:188. § alapján azt mérsékelte. Ennek során a Választottbíróság figyelembe vette, hogy a Szerződésben kikötött meghiúsulási kötbér 20%-os mértéke a piaci szokások felső spektrumában helyezkedett el, valamint hogy alperes szerződésszegő magatartása - a megállapított hiányosságok ellenére - nem volt jelentős mértékűnek tekinthető. Utóbbi körben a Választottbíróság figyelemmel volt különösen arra, hogy a kerámiaiparban tapasztalattal nem rendelkező alperes a Szerződésben (a szakvélemény által is megerősítetten) a selejtszám tekintetében az iparági sztenderdeknél jelentősen szigorúbb követelmény teljesítését vállalta, valamint hogy alperes a Szerződés teljesítése során a felperessel együttműködött, magatartásával igyekezett elősegíteni a Szerződés tartalmi bizonytalanságainak kiküszöbölését (kerámiák mérete, sorjázás), a felperesi igények teljesítését (elszívás kialakítása). Ezen körülmények, noha nem vezettek a Szerződés módosításához, alperes részéről az előzetesen eltervezetthez képest addicionális erőfeszítéseket igényeltek. A Választottbíróság ezért a kötbért a Szerződésben meghatározott mérték 50%-ára mérsékelte.
- Felperes keresetében 2019. október 24-étől számítandó, a Ptk. 6:48. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamatot érvényesített alperessel szemben. Felperes a keresetlevélben sem az általa követelt késedelmi kamat mértékére, sem a számítás kezdő időpontjára nézve indokolást nem terjesztett elő. A Választottbíróság által 2021. december 15-én tartott tárgyaláson felperes - kereseti kérelmének fenntartása mellett - a késedelmi kamat jogalapját a Ptk. 6:155. §-ára változtatta. Miután a Szerződés a 90 napot meghaladó késedelmet egyszersmind súlyos szerződésszegésnek is minősítette, felperest megillette az azonnali hatályú felmondás joga. A felperes által becsatolt tértivevény tanúsága szerint a felmondási (elállási) nyilatkozat 2020. szeptember 28-án érkezett meg az alpereshez, a felperesi kötbérkövetelés ebben az időpontban vált esedékessé, a Ptk. 6:48. §-a szerint egyben ez az időpont a késedelmi kamat számításának kezdő időpontja. Miután azonban felperesnek jogában állt a késedelmi kamatot ennél későbbi időponttól érvényesíteni, a Választottbíróság kezdő időpontként a felperes által megjelölt időpontot vette alapul.
- Mindezek miatt a Választottbíróság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
VB/21045