Az ítélet alapjául szolgáló tényállás
- A felperes mint megbízó és az alperes mint megbízott között megbízási szerződés jött létre. Az alperes akkor volt jogosult jutalékra, ha az alperes tevékenysége (közvetítés, közreműködés, ajánlás) eredményeként létrejött szerződés alapján az ügyfél a díjfizetési kötelezettségének legalább a felperes Érdekeltségi Szabályzatában meghatározott ideig eleget tesz és szerződése a szabályzatban meghatározott ideig hatályban marad (un. sztornó-szavatossági idő). Ha az ügyfél szerződése a sztornó-szavatossági időn belül megszűnt, az alperes köteles volt a kapott jutalékot a felperes részére visszafizetni. Az alperest megillető jutalék elszámolása akként történt, hogy a felperes időről időre ún. „komissziós listákat” állított össze, amelyek tartalmazták, hogy az alperes milyen összegű jutalékra jogosult. A komissziós listák a felperes által üzemeltetett számítógépes rendszerben voltak elérhetők. Az alperes hozzáféréssel rendelkezett a számítógépes rendszerhez és lehetősége volt a rá vonatkozó komissziós listák megtekintésére és kifogásolására. Igazolt esetben a felperes korrigálta az adott komissziós listát.
- Az alperes a komissziós listák alapján állította ki számláit a felperes felé, és a felperes az alperesi számlák alapján fizette ki az alperes részére a jutalékot. A komissziós listákban nem csak az alperesnek járó jutalékok, hanem az alperes által visszafizetendő jutalékok is szerepeltek. A Megbízási Szerződés 6.2 pontja értelmében az alperes a komissziós listával szemben annak kézhezvételét követő 60 napon belül tehetett indokolt kifogást vagy észrevételt. Amennyiben ezzel a jogával e határidőn belül nem élt, a komissziós lista az alperes által elfogadottnak volt tekintendő.
- A felperes 2016. október 5. napján kelt levelében a Megbízási Szerződést azonnali hatállyal felmondta, és felszólította az alperest, hogy meghatározott összegű jutalékot fizessen vissza.
- A felperes keresetében kérte, hogy a választottbírósági tanács kötelezze az alperest meghatározott összeg és járulékai „jutalék visszafizetése” jogcímén történő megfizetésére. A felperes keresetét a komissziós listákra alapította. Arra hivatkozott, hogy a sztornószavatossági időn belüli sztornók miatt az alperest jutalékvisszafizetési kötelezettség terheli és mivel az alperes a komissziós listákat nem vitatottan megkapta a számítógépes rendszeren keresztül, azonban azokkal szemben 60 napon belül nem tett indokolt kifogást, ezért azok a Megbízási Szerződés 6.2 pontja értelmében elfogadottnak tekintendők. A felperesi álláspont szerint az alperes nem jogosult tehát a komissziós listák tartalmát a jelen eljárásban vitatni. Így a felperes az eljárás során nem tett részletes előadást arra, hogy a komissziós listákban foglalt elszámolás min alapul, nem csatolta a visszakövetelt jutalékok alapjául szolgáló ügyletek iratait, és nem dolgozta ki, hogy pontosan milyen ügyletek mikori megszűnésére tekintettel, mely felperesi szabályzat mely rendelkezése alapján milyen összeg jár vissza a felperes részére és az meddig követelhető. Az eljárás irataiból az sem volt pontosan megállapítható, hogy felek közötti jogviszony tartalmát milyen időszakokban milyen tartalmú szabályzatok és utasítások képezték, viszont azt állította, hogy a komissziós listák a Megbízási Szerződés alapján elfogadottnak minősülnek, így a jelen perben már nem vitathatók.
- Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására és a felperes eljárási költségekben történő marasztalására irányult. Az alperes a felperesi keresetnek mind a jogalapját, mind az összegszerűségét vitatta. Az alperes a jelen választottbírósági eljárás során kifejezetten akként nyilatkozott, hogy a komissziós listákat megkapta. Az alperes azt is elismerte, hogy a komissziós listákban szereplő, és a felperes által a jelen eljárásban visszakövetelt jutalékokat megkapta. Az alperes vitatta azonban a komissziós listák helytállóságát és arra hivatkozott, hogy az elszámolás helyességét ellenőrizni nem tudja. Hivatkozott továbbá arra, hogy a felperes által csatolt Egységérték Szabályzat értelmében a közvetítési (szerzési) jutalékból 10% sztornóvédelmi tartalék kerül elkülönítésre, továbbá sztornóügylet esetén a jutalék visszaírása a sztornótartalék terhére történik. Az alperes kifogásolta, hogy a felperes nem számolt el az alperestől jutalékai terhére képzett sztornóvédelmi tartalékkal. Az alperes az egész eljárás során következetesen vitatta a komissziós listák tartalmi helytállóságát.
- A választottbírósági tanácsnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes jogosult-e a komissziós listák alapján jutalék visszafizetése iránti követelést érvényesíteni az alperessel szemben. A felperes a keresetével érvényesített, jutalék visszakövetelése iránti követelését a komissziós listákra alapította. Mivel az alperes ezen komissziós listák tartalmát vitatta, a felperesnek keresete alaposságához azt kellett bizonyítania, hogy a komissziós listákban foglalt elszámolás érdemben helyes és a követelése fennáll, vagy azt kellett bizonyítania, hogy ezen komissziós listák a Megbízási Szerződés alapján az alperes által elfogadottnak minősülnek (és a jelen eljárásban már nem vitathatók).
- A Megbízási Szerződésre a magyar jog alkalmazandó.
- A választottbírósági tanács a felperes által csatolt iratok alapján nem látta bizonyítottnak azt, hogy a komissziós listákban foglalt elszámolás helytálló, és a felperest megilleti a keresetében érvényesített, jutalék visszakövetelése iránti igény.
- A választottbírósági tanácsnak abban a kérdésben is döntenie kellett, hogy a felperes jogosult-e arra hivatkozással jutalék visszakövetelése iránti igényt érvényesíteni az alperessel szemben, hogy a komissziós listákat a számítógépes rendszeren keresztül hozzáférhetővé tette az alperes részére, és az alperes 60 napon belül nem kifogásolta az azokban foglalt elszámolás helyességét.
- A Megbízási Szerződés 6.2 pontjának első két mondata a következő rendelkezést tartalmazza:
- „A Megbízott a Komissziós Listával szemben annak kézhezvételét követő 60 napon belül tehet indokolt kifogást vagy észrevételt. Amennyiben ezzel a jogával e határidőn belül nem él, a Komissziós Lista a Megbízott által elfogadottnak tekintendő.”
- Azt, hogy a felek milyen formában kötelesek egymással értesítéseket közölni, a Megbízási Szerződés 10.10-10.12 pontjai szabályozzák:
- A felperes csak azt tudta bizonyítani, hogy az alperes a számítógépes rendszeren keresztül átvette a komissziós listákat, illetve számára elérhetők voltak ezen komissziós listák. A felperes olyan iratokat nem csatolt, amelyek azt bizonyítanák, hogy a komissziós listákat a Megbízási Szerződés 10.10-10.12 pontjaival összhangban közölte volna az alperessel, és nem csatolt arra vonatkozó bizonyítékot sem, hogy ha volt ettől eltérő Megbízói Szabályzat, vagy Utasítás, annak mi volt a tartalma.
- A választottbírósági tanács a fentiek alapján a Megbízási Szerződés 6.2, 10.10-10.12 pontjai együttes értelmezésével azt állapította meg, hogy a komissziós listák megküldésére is irányadó szabályokat nem tartotta be, és nem tudta felmutatni azt az iratot sem, amely igazolta volna, hogy mi alapján tér el a Megbízási Szerződés szabályaitól.
- Végül a választottbírósági tanács utal arra is, hogy a Megbízási Szerződés 6.2 pontja az alperes részéről joglemondást tartalmaz, ugyanis az alperes lemond arról a jogáról, hogy a komissziós listákat 60 napon túl is vitassa. A Ptk. 6:8. § (3) bekezdése értelmében ha valaki jogáról lemond vagy abból enged, jognyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni. Indokolt tehát, hogy a Megbízási Szerződés 6.2 pontjában foglalt, alperesi joglemondást jelentő jogkövetkezmény (a komissziós lista alperes által elfogadottnak minősülése) csak akkor álljon be, ha a komissziós lista megküldése a Megbízási Szerződés 10.10-10.11 pontjai által előírt formában és módon történik. A 10.10-10.12 pontok célja nyilvánvalóan a szerződéses jognyilatkozatok közlésének utólagos bizonyíthatósága. Az ellenkező értelmezés, amely szerint a komissziós listákra nem irányadók a Megbízási Szerződés 10.10-10.11 pontjai, a 6.2 pontnak a Ptk. 6:8. § (3) bekezdésbe ütköző, tiltott kiterjesztő értelmezését jelentené.
- A felperes csak állította, de nem bizonyította, hogy a komissziós listáknak számítógépes rendszeren történő megküldése a felperes valamely szabályzata vagy utasítása alapján szerződésszerűnek minősül. Mindezek alapján a választottbírósági tanács szerint a komissziós listáknak a számítógépes rendszeren keresztüli közléséhez – a joglemondó nyilatkozatok kiterjesztő értelmezésének tilalma folytán – nem kapcsolódik a Megbízási Szerződés 6.2 pontjában írt jogkövetkezmény.
- A választottbírósági tanács a fentiek alapján megállapította, hogy a komissziós listák szerződésszerű közlés hiányában nem minősülnek az alperes által elfogadottnak. Önmagában a komissziós listák 60 napon belüli alperesi kifogásolásának hiánya nem bizonyítja tehát a felperes keresetének alaposságát.
- A választottbírósági tanács mindezek alapján megállapította, hogy a felperes nem bizonyította a jutalék visszakövetelése iránti igénye alaposságát, ugyanis sem azt nem bizonyította, hogy a jutalék visszakövetelésének feltételei fennállnak, sem azt nem bizonyította, hogy a komissziós listákat az alperes részére szerződésszerűen megküldte. Ezért a választottbírósági tanács a felperes keresetét elutasította.
