Az ítélet alapjául szolgáló tényállás
- A felperes, mint megrendelő és Alperes, mint alvállalkozó építési vállalkozói szerződést (a továbbiakban Szerződés) kötöttek. Ennek értelmében az alperes vállalta a szerződésben megadott ingatlanon a felperes kivitelezésében épülő építmény Szerződésben meghatározott építési-szerelési munkáinak elvégzését. A teljesítés kezdő időpontját és a teljesítési határidőt konkrét naptári nappal, a vállalkozói díjat ugyancsak konkrét forint összegben határozták meg. A Szerződés szerint késedelmes teljesítés esetére az alperes napi megállapodott összegű forint-kötbér megfizetését vállalta, azzal, hogy a kötbér a vállalkozói díjban nem számolható el. Az alperes a Szerződést határidőben nem teljesítette. A felperes a késedelem időtartamának pontos meghatározására magánszakértőt vett figyelembe, akinek a szakvéleményét a keresetleveléhez csatolta.
- Felperes késedelmi kötbérigényt jelentett be, amit az alperes elutasított azzal az indokolással, hogy a késedelem olyan okból következett be, amelyért az alperes nem felelős.
Peres felek nyilatkozatai
- A felperes keresetében kérte, hogy a választottbíróság kötelezze az alperest késedelmi kötbér és a kötbér után számított késedelmi kamatai megfizetésére. Előadta, hogy a késedelmet és azt, hogy ebből hány napos késedelem róható az alperes terhére, építési naplóösszesítővel és magánszakértői véleménnyel igazolta. A bizonyítási teher alperesen nyugszik abban a tekintetben, hogy olyan körülményt igazoljon, amely miatt mentesülhetne a felelősség alól a késedelem tekintetében.
- Az alperes a felperes keresetének elutasítását kérte.
- A szerződésszegés tényét és az objektív késedelem mértékét elismerte, de kijelentette, hogy azért felelősség nem terheli. Kimentési okként a felróhatóság hiányára hivatkozott. Állítása szerint a felperes is tisztában volt azzal, hogy a késedelmet részben a kedvezőtlen csapadékos és hideg időjárás, részben pedig a felperes más alvállalkozóinak késedelme okozta.
A Választottbíróság ítélete
- A felperes keresete részben alapos. Az alperes a Szerződésben vállalt teljesítési határidőt jelentősen túllépte, szerződéses kötelezettségeinek teljesítésével késedelembe esett. Az alperes nem vitatta, hogy megszegte a Szerződést, és a teljesítési határidőt figyelembe véve a késedelem időtartamát, de azzal védekezett, hogy a késedelem neki nem róható fel, az részben a kedvezőtlen időjárás, részben pedig a felperes egyes kötelezettségei késedelmes teljesítésének következménye.
- A Ptk. 6:186 § (1) bekezdése értelmében a kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti. A kimentéshez a régi Ptk. szabályaival ellentétben azonban nem elegendő annak bizonyítása, hogy a kötelezettnek a szerződésszegés nem róható fel. A Szerződés megkötésének időpontjában hatályos Ptk. 6:186. § (1) bekezdése a kötbérfelelősség alóli mentesülés érdekében a szerződésszegés alóli felelősségnek a Ptk. 6:142. §-a szerinti kimentését követeli meg. Az alperes kizárólag annak a bizonyításával mentesülhet a kötbérfelelősség alól, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje. A Választottbíróság ezért azt vizsgálta, hogy a kimentés fent említett feltételei mennyiben állnak fenn. Az alperesi védekezésre tekintettel ez a vizsgálat egyrészt az időjárási körülményekre, másrészt pedig a Felperes közbenső szerződésszegésére, mint az alperesi teljesítést akadályozó körülményekre irányult.
- Hány napon keresztül akadályozták a teljesítést olyan időjárási körülmények, amelyeket az Alperes a szerződéskötés időpontjában nem láthatott előre és nem volt elvárható, hogy e körülményeket elkerülje?
- Hány napos alperesi késedelmet idézett elő a felperes késedelme? Ennek kapcsán a Választottbíróság szükségesnek tartja annak hangsúlyozását, hogy a Ptk. 6:156. § (1) és (2) bekezdése a jogosulti késedelem Ptk. hatálybalépését megelőző, korábbi szabályainak három esetköre közül csak a jogosult átvételi késedelmét tartotta fent. Azt az esetet, amikor a fél elmulasztja megtenni azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a másik fél a szerződésből eredő kötelezettségeit megfelelően teljesíthesse, a Ptk. 6:150. § (1) bekezdése közbenső szerződésszegésként szabályozza. Úgy rendelkezik, hogy a fél szerződésszegést követ el, ha elmulasztja megtenni azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a másik fél a szerződésből eredő kötelezettségeit megfelelően teljesíthesse. A (2) bekezdés értelmében az egyik felet terhelő intézkedés vagy nyilatkozat elmulasztása kizárja a másik olyan kötelezettségének megszegését, amelynek teljesítését az intézkedés vagy nyilatkozat elmulasztása megakadályozza.
- A választottbíróság, ahogy az összes késedelmes nap vonatkozásában, úgy az alperes által kimentett napok tekintetében is naptári napokkal számolt. Annak nincs jelentősége, hogy az alperes szándékozott-e hétvégéken és ünnepnapokon munkát végezni. Az e-építési napló adatai szerint az alperes ezeken a napokon munkát nem végzett. E napok közül csak azok vonatkozásában mentesül a felelősség alól, amelyekre vonatkozóan ki tudja menteni magát.
- Az időjárási körülmények tekintetében a választottbíróság abból indult ki, hogy az építőipari tevékenységet hivatásszerűen folytató alperes annak tudatában vállalta a teljesítési határidőt, hogy időjárási okokból esetleg bizonyos ideig nem tud munkát végezni. A felperes megalapozottan hivatkozik arra, hogy az időjárási tényezőkre visszavezethető késedelemmel egy vállalkozónak számolnia kell a teljesítési határidő meghatározásakor. Az alperes jobb munkaszervezéssel, adalékanyagok használatával csökkenthette volna a késedelmet, ha minden olyan naptári napon, amikor az időjárás nem akadályozta a kivitelezésben, munkát végzett volna. A kirendelt szakértő és a felperesi magánszakértő nyilatkozatai megegyeznek abban, hogy napi 5 mm-t meghaladó csapadék esetén nem lehet munkát végezni, de eltérnek abban a tekintetben, hogy fagypont alatti hőmérséklet mennyiben akadályozta a munkavégzést. A választottbíróság ebben a vonatkozásban elfogadta a magánszakértő megállapítását, igy azokat a napokat vette figyelembe akadályozottként, amelyeken az átlaghőmérséklet -5°C alatt volt. Elfogadta továbbá a magánszakértő nyilatkozatának megállapításait az időjárási okokból munkavégzésre alkalmatlan napok tekintetében. Ennek megfelelően állapította a kimentett napok számát.
- A magánszakértői véleménnyel és nyilatkozatban foglaltakkal ellentétben a választottbíróság megállapította, hogy a felperesi akadályoztatás további napokon akadályozta az alperesi munkavégzést. A födém befejezését követően a fedélszék munkaközi tervét az építész tervező késedelmesen bocsátotta az alperes rendelkezésére, ezzel további késedelmet okozott. Az alperes alappal hivatkozik arra, hogy a tető ácsszerkezete már korábban elkészült. Ettől az időponttól kezdve a bádogos késedelme további meghatározott napokon akadályozta az alperesi munkavégzést. A Választottbíróság nem találta megalapozottnak a tetőfedés technológiai sorrendjére vonatkozó felperesi észrevételeket.
- Az időjárás miatti és a felperesi akadályoztatás miatt kimentett napok száma alapján a választottbíróság megállapította, hogy hány nap tekintendő összesen kimentettnek és így megállapította azt is, hogy mennyi a kötbérterhes napok száma. A választottbíróság ennek megfelelően kötelezte az alperest a rendelkező részben foglaltak szerint a kötbér megfizetésére. A kamatfizetés kezdő időpontját a Választottbíróság a kereseti kérelemnek megfelelően állapította meg.
(Vb/18039)
