Az ítélet alapjául szolgáló tényállás
[1] Felperes és I. rendű alperes vállalkozási szerződést (a továbbiakban: Szerződés, vagy F/2 szerződés) kötöttek 2016. októberében, amelyben I. rendű alperes vállalta, hogy a felperes tulajdonában lévő ingatlanon a Szerződés melléklete szerinti építési munkálatokat elvégzi. A felek a fizetési ütemeket az egyes munkarészek teljesítéséhez kapcsolták, mely munkarészeket, és az ütemezést a Szerződés tartalmazta:
[2] A vállalkozói díjat a felek átalánydíjként határozták meg, tehát nem készült részletes költségvetés. A Szerződéshez tartozó műszaki mellékleten aláírás nincs, a Szerződés nincs cégszerűen aláírva.
[3] Felperes álláspontja szerint az I. r. alperes a 4. és az 5. ütem tekintetében késedelembe esett, míg a 6. ütem pedig soha nem készült el. A felperes a késedelem bizonyítására csatolta az e-építési napló kivonatát, valamint további dokumentumokat, levelezéseket csatolt. A felperes előadása szerint az I. rendű alperes 2017. december óta munkát nem végzett.
[4] A felperes 2018. január hónapjában maga kérelmezte a használatba vétel tudomásul vételét. A hatóság 2018. márciusában adta ki az Ingatlanra vonatkozó hatósági bizonyítványt.
[5] A Szerződés rendelkezett a pótmunkáról, valamint késedelmi kötbérkikötést is tartalmazott.
[6] A II. r. alperes 2019. októberében benyújtott érdemi ellenkérelmében vitatta, hogy a késedelmet az I. r. alperes okozta volna. Azt állította, hogy a késedelem elsősorban a felperes által szolgáltatott terv hiányainak, az emiatt bekövetkezett késedelmes munkakezdésnek, a téli időjárásnak, a felperesi fizetés hitelfinanszírozásában beállt, később elhárított akadálynak, az elhúzódó pótmunka egyeztetésnek, illetve a Szerződés teljesítéséhez tartozó munkarészekre vonatkozó változtatási megrendeléseknek az okozata. Másodsorban az okozta a késedelmet, hogy a 6. ütemhez tartozó munkákat a felperes a II. r. alperes által bemutatott K. Józseffel kívánta elvégeztetni. A pótmunkákat – nem tisztázott elszámolás alapján – a felperes részben K. Józsefnek fizette ki, azonban azokat már ismét az I. r. alperes fejezte be.
[7] Felperes a II. r. alperes által előadottakat vitatta, K. Józseffel kapcsolatban pedig előadta, hogy vele nem állt fenn önálló vállalkozási szerződése, hanem K. József az I. r. alperes (vállalkozó) alvállalkozója, akinek magatartásáért az I. r. alperes felel.
[8] Felperes és II. r. alperes részletesen kifejtették az egyes elszámolási kérdésekkel kapcsoslatos álláspontjukat, számításaikat, amelyeknek egy részét különböző dokumentumokkal, levelezésekkel, bizonylatokkal igyekeztek alátámasztani.
[9] II. r. alperes készfizető kezességet vállaló nyilatkozatot tett, amelyet jogi képviselője útján kifejezetten el is ismer, csupán a helytállás terjedelmét vitatta.
[10] A felperes álláspontja szerint az építési-kivitelezési munkálatok során a II. rendű alperes az I. rendű alperes nevében járt el a Szerződés teljesítése körében (mint képviselő). A Szerződés teljesítésével kapcsolatos műszaki, pénzügyi kérdéseket a felperes a II. rendű alperessel egyeztette. A II. r. alperes az I. r. alperes döntéshozója is, ezt a kezességvállaló nyilatkozat is tükrözi („cégben befolyással bíró személy”). Mindvégig tudott arról is, az I. r. alperestől különböző személyek (alvállalkozók, ld. alább Kovács József által végzett munkákat) vesznek részt a Szerződés szerinti munkák elvégzésében.
[11] A felperes a II. r. alperest több alkalommal felszólította a teljesítésre, a kereseti kérelmet is megküldte a II. r. alperesnek. Az I. r. alperes is felszólította a felperest 11.314.000,- Ft megfizetésére, és figyelmeztette egyéb, a fizetést elmulasztó megrendelővel szemben alkalmazható jogkövetkezményekre is.
A felek kérelmei
[12] A felperes a 2019 szeptemberében tartott második tárgyalás jegyzőkönyvében rögzített módosított keresetében kérte, hogy a Választottbíróság kötelezze egyetemlegesen az alpereseket arra, hogy fizessenek meg 3.000.000,- Ft késedelmi kötbért, valamint 6.845.942,- Ft-ot, és ezen utóbbi összeg 2018. április 1-től számított törvényes késedelmi kamatait.
Kérte az alperesek egyetemleges kötelezését a felperes lerótt 25.000,- Ft összegű választottbírósági regisztrációs díja, és minden egyéb általa megelőlegezett választottbírósági díj, valamint 400.000,- Ft + ÁFA felperesi ügyvédi költség megfizetésére.
[13] Az I. rendű alperes a perben nem tett nyilatkozatot. A II. r. alperes kérte a felperes II. r. alperessel szemben fennálló keresetét elutasítani. Költségigényt nem terjesztett elő.
A Választottbíróság ítélete
[14] A Választottbíróság a bizonyítékok hiányos voltát a felek oldalán az elvárható magatartási mérce alapján vette figyelembe. Tekintettel arra, hogy egy magánszemély kötött szerződést egy professzionális vállalkozóval, a vállalkozótól az őt kötelező jogszabályok maradéktalan betartása, másrészt a magasfokú gondosság várható el a kivitelezési szerződések teljesítése során. Ha a vállalkozó csak annyit tesz, hogy megfelelően betartja a jogszabályi kötelezettségeit, ezen belül a dokumentációs kötelezettségeit, akkor megfelelő bizonyítékokkal rendelkezik a késedelmet, hibás teljesítést, vagy bármely más szerződésszegést tartalmazó állításokkal szemben. Ilyen bizonyítékokat (semmilyen, a Szerződés teljesítésével összefüggő építési dokumentációt) az alperesek nem tártak a Választottbíróság elé. Ebből az következik, hogy az alperesek magatartása nem felelt meg az általános magatartási mércének, és ezt a hiányzó bizonyítékok értékelése körében a választottbíróság figyelembe vette.
[15] A megrendelő (felperes) természetes személy esetében az elvárhatósági mérce a megkötött szerződés maradéktalan betartását, a vállalkozóval való együttműködést, és a tipikus, észszerűen eljáró megrendelőtől elvárható gondosságot foglalja magában. E mérce szerint nem lehet aggályos körülmények között, úgy fizetéseket teljesíteni a szerződő féltől különböző személyeknek, hogy az összegek átvételéről nem áll rendelkezésre szabályszerű, az elvégzett munkát is megjelölő számla, vagy legalább olyan bizonylat, amelyből aggálytalanul megállapítható, hogy a fizetés milyen szolgáltatásra (munkára) tekintettel történt. Függetlenül attól, hogy az ilyen pénzmozgás milyen adójogi következményekkel járhat, egy polgári jogi jogviszonyban az aggályos, nem jogszerű körülmények között fizetést teljesítő félnek viselnie kell a fizetés megfelelő bizonyítottsága hiányának következményeit.
[16] A Választottbíróság osztja a felperes jogi álláspontját. Ennek elemei a II. r. alperes képviselői jogállása, az I. r. alperes késedelme, és ennek nyomán a késedelemi kötbérigény megalapozottsága, és az I. r. alperes helytállási kötelezettsége a felperest megillető megtérítési igény (Ptk. 6:57.§) jogcímén, és a II. r. alperes készfizető kezesi jogállása.
[17] A II. r. alperes az I. r. alperes képviselőjeként járt el a Szerződés teljesítése és a felek tárgyalásai során. A képviselet jogalapja látszaton alapuló képviselet.
[18] Az I. r. alperes, mint kötelezett, késedelembe esett. (Ptk. 6:153.§). Ezt a felperes az e-építési naplóval, és azzal, hogy maga volt kénytelen a használatba vétel tudomásulvételére irányuló eljárást kezdeményezni (egyik tényt sem cáfolta a II. r. alperes) megfelelően bizonyította. A II. r. alperes nem tudta bizonyítani, hogy a késedelmet a felperes okozta volna. E körben tett állításait semmivel nem támasztotta alá. A késedelem – az említett felperesi bizonyítékok alapján – meghaladta a 60 napot. Emiatt a felperesnek jár a késedelem esetére kikötött kötbér.
[19] Ha az I. r. alperes felel a Szerződés megszegéséért, a következő kérdés az, hogy a II. r. alperesnek e szerződésszegés következményeiért helyt kell-e állnia.
A II. r. alperes az I. r. alperes Szerződésből eredő kötelezettségeinek teljesítéséért készfizető kezességet vállalt. Kezességi szerződést érvényesen csak írásban lehet kötni (Ptk. 6:416.§ (1) és (3) bek.). A II. r. alperes írásba foglalt egyoldalú kezesi kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett (F/3.). A Választottbíróság a kezességi szerződés létezését és érvényességét hivatalból köteles vizsgálni. Az egyoldalú kötelezettségvállalás ellenére a választottbíróság létező, és érvényes kezességi szerződést lát fennállónak, mert a kezes írásba foglalt, kifejezett kezességvállaló nyilatkozatot tett, ezt a kötelezettségvállalását a felperes írásban fogadta el, azzal, hogy a keresetében a kezesség fennállására írásba foglalva hivatkozott, és ezt a hivatkozást a II. r. alperes szintén írásba foglalva (jogi képviselő nyilatkozata a 2019. szeptemberi tárgyaláson, és az érdemi ellenkérelem) nem vitatta, elfogadta. A tartalmilag összetartozó nyilatkozatok, különös tekintettel arra, hogy a II. r. alperes jelen eljárásban tett nyilatkozatai esetében a nyilatkozattevő személye, a nyilatkozattétel időpontja és annak felidézhető tartalma aggálytalanul megállapítható (Ptk. 6:7.§ (3) bek.), együtt kiadják egy írásba foglalt szerződés tartalmi és alaki kellékeit.
[20] A készfizető kezes helytállási kötelezettségének a mértékét a Választottbíróság a kezességvállaló nyilatkozat tartalma, és a Ptk. kezességi szerződésre vonatkozó rendelkezései alapján állapította meg. A kezes (II. r. alperes) helytállást vállalt a kötelezett (I.r. alperes) nem teljesítése esetére is. A nem teljesítés fogalma a Ptk. rendjén a szerződésszegés fogalmával, és nem a teljesítés megtagadása fogalmával azonos. A Ptk. 6:137.§ alapján „a szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása.” Ebből következően a nemteljesítésért vállalt helytállás valamennyi szerződésszegésért való helytállást magában foglalja. A Ptk. 6:416. § (1) bekezdése: „(1) Kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.” és a kezesség járulékos jellegét meghatározó szabály: 6:417. § (1) bek: „A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt. A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt, kiterjed azonban a kötelezett szerződésszegésének jogkövetkezményeire és a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékkövetelésekre is.” az következik, hogy a II. r. alperes helytállási kötelezettsége kiterjed az. I. r. alperes, mint kötelezett késedelmére (Ptk. 6:153.§), a késedelem esetére kikötött kötbér megfizetésére (Ptk. 6:186.§), az abból adódó helytállásra, hogy az I. r. alperes jogszerűen közreműködőt vett igénybe (Szerződés 11. pont, és Ptk. 6:129.§), és a közreműködő alvállalkozók magatartásáért való helytállásra (Ptk. 6:148.§). Ebből adódik a Ptk: 6:57.§ alapján fennálló megtérítési kötelezettségre is kiterjedő helytállás.
[21] A Választottbíróság a felperes keresetét összegszerűségében kisebb részben találta alaposnak. Aggálytalanul megítélhető a felperesnek a fenti indokolás alapján a 3.000.000,-Ft késedelmi kötbér. A felperesnek emellett tételesen bizonyítania kellett volna a megtérítési igénye alapját szolgáló kifizetéseket. A bizonyítás terhét a felperesnek kell viselnie. Csak olyan megtérítés megfizetésére tarthat igényt, amelyre nézve a perben irányadó bizonyítási szabályoknak megfelelő bizonyíték áll rendelkezésre (Eljárási Szabályzat 40.§)
[22] A Választottbíróság a felperes megtérítési igénye alapján 704.829,- Ft összeget talált megalapozottnak. A felperes további nem bizonylatot, harmadik személynek történő kifizetéseket állított, minden okirati bizonyíték nélkül. Ezen állított, de nem bizonyított kifizetésekre nézve nem áll fenn a felperesnek megtérítési igénye.
[23] A felperesnek a kereseti kérelem alapján a megtérítési igény címén járó összeg után a Ptk. 6: 48.§ (1) bekezdése alapján jár késedelmi kamat a felperes által megjelölt 2018. április 1-jei időponttól kezdve a megfizetés napjáig. A felperes a kötbér után nem kért késedelmi kamatot. Az alperes nem tett nyilatkozatot a kamat mértékére, vagy a kamatfizetés kezdő időpontjára nézve.
[24] A Választottbíróság a választottbírósági díj és a felek költségei (ügyvédi munkadíj) viseléséről az Eljárási Szabályzat 11. § (2) és (3) bekezdése alapján akként döntött, hogy mind a választottbírósági díjat, mind a felperesi képviselő ügyvédi munkadíját az alperesek kötelesek viselni (egyetemleges kötelezés).
(Vb/19001)
