2/7/2021. Választottbírósági ítélet

Az ítélet alapjául szolgáló tényállás

1. A magyarországi felperes, mint eladó és a romániai alperes, mint vevő adásvételi szerződést kötöttek két terménybetakarító gépre. Az adásvételt megelőzően a gépeket a felperes maga használta. A szerződéskötés során a gépeket az alperesi vevő a felperesi eladó jelenlétében átvizsgálta. A szerződés meghatározta a gépek jellemzőit (alvázszám, motorszám, adapter szélesség, gyártási év), a vételárat, a vételár megfizetésének az ütemezését. A szerződés rögzítette, hogy a felperes tájékoztatta az alperest arról, hogy a gépek használtak, korukhoz képest megfelelő műszaki állapotban vannak, szezonra azonnal munkára foghatóak. Ugyanezen pontban az alperes kijelentette, hogy tudomásul veszi, hogy a gépeket a betakarításhoz még fel kell készíteni. A szerződés ezenfelül tartalmazta a szállítási feltételeket, az átadás-átvétel szabályait, a szállítási határidőket, az eladó oktatásra és tartalék alkatrész csomag összeállítására vállalt kötelezettségét, a vis maior szabályokat és a választottbírósági kikötést is. Bár a gépek teljesítményére vonatkozó rendelkezést az adásvételi szerződés nem rögzített, a szerződéskötést megelőzően a felperes úgy tájékoztatta az alperest, hogy a perbeli gépek 0,7 ha/óra teljesítményre képesek.
2. A felperes a perbeli gépeket átadta az alperesnek és a kijelölt alperesi dolgozókat betanította a gépek megfelelő üzemeltetésére. Az alperes a gépekkel kapcsolatban minőségi kifogást nem emelt. A felperes kiállította a számláját, az alperes azonban a vételárat csupán részben fizette meg. A felperes levélben szólította fel az alperest az elmaradt vételárrészlet megfizetésére. Ezt követően a felek megállapodást kötöttek, amelyben az alperes elismerte a fennálló tartozását és vállalta, hogy az adásvételi szerződésben rögzített vételárból még fennálló tartozását megfizeti a felperesnek, amely vállalásának azonban nem tett eleget. A felperes ezért jogi képviselője útján fizetési felszólítást küldött az alperesnek angol és magyar nyelven. Az alperes a fizetési felszólítást nem vette át, a nemzetközi ajánlott és tértivevénnyel küldött levél „non réclamé" jelzéssel érkezett vissza a felpereshez.

A peres felek nyilatkozatai

3. A felperes keresetében a vételárhátralék összegének és késedelmi kamatainak megfizetésére kérte kötelezni az alperest, mert a felek között létrejött adásvételi szerződésben rögzített vételárat az alperes a keresetben megjelölt részben nem fizette meg. A kereseti kérelem a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:215.§-ának (1) bekezdésén, 6:138.§-án és – a késedelmi kamat tekintetében – a 6:155.§-on alapult.
4. Az alperes az ellenkérelmében nem vitatta, hogy a felperes által állított vételárrészletet nem fizette meg. Arra hivatkozott azonban, hogy a felperes hibásan teljesített, mivel a perbeli gépek teljesítménye - a felperes szerződéskötés során tett kijelentése ellenére - nem érte el a 0,7 ha/órát. A hibás teljesítés következtében az alperes nagyságrendileg 100 hektár terményt nem tudott betakarítani, amellyel összefüggésben kárt szenvedett el. Az alperes a Ptk. 6:159.§-a (1) bekezdésének b) pontja alapján árleszállításra jogosult, továbbá az alperes a felperes által okozott károkat a Ptk. 6:49.§-a alapján beszámítja a felperes követelésével szemben. Mindkét követelés összege megegyezik a felperes által követelt összeggel.
5. A felperes válasziratában vitatta, hogy hibásan teljesített volna. E körben hivatkozott arra, hogy a szerződés kifejezetten rögzítette, hogy az alperes évtizedekkel korábban gyártott gépeket vásárolt megtekintett és megismert állapotban. Nem vitatta, hogy a szerződéskötés során a gépek teljesítmény-kapacitására vonatkozóan az alperes által hivatkozott számszerű állítást tette. Arra hivatkozott azonban, hogy a gépek e teljesítményre az adásvételi szerződés időpontjában alkalmasak voltak. Ha utóbb a gépek e teljesítményt nem nyújtották, az a nem megfelelő alperesi üzemeltetés következménye volt. Példaként hivatkozott arra, hogy a nem megfelelő üzemeltetés miatt a gépek termény helyett földet takaríthattak be, ami okozhatott meghibásodást. Előadta továbbá, hogy az alperesnél tett látogatása során meggyőződött arról, hogy az alperesnél a szervizeléssel kapcsolatos körülmények nem voltak megfelelőek. A felperes álláspontja szerint ő nem teljesített hibásan, az alperes pedig megsértette a Ptk. 6:162.§-át azzal, hogy az állítólagos hibát nem jelentette be.
6. A Választottbíróság tájékoztatta a feleket, hogy milyen bizonyítás terheli az alperest a Ptk. 6:123.§-a, 6:159.§-ának (2) bekezdése, 6:174.§-a és 6:143.§-a alapján.
7. A Választottbíróság felhívta az alperest, hogy terjessze elő további bizonyítékait, ideértve a tanúktól származó írásbeli nyilatkozatokat is. A Választottbíróság tájékoztatta az alperest, hogy e határidő elteltét követően további bizonyítékot nem fogad el az alperestől.
8. A Választottbíróság összefoglalta az alperesi védekezést. E szerint az alperes elsődlegesen a vételár leszállítását kérte hibás teljesítés jogcímén. Az alperes másodlagos kérelme szerint a felperes hibás teljesítése kárt okozott az alperesnek, amelyet az alperes beszámít a felperes követelésébe. A választottbíróság felhívta az alperest, hogy pontosítsa a két érv közötti logikai kapcsolatot.
9. A Választottbíróság tárgyalást tartott, ahol kérdéseket intézett a jogi képviselőkhöz és a felperes ügyvezetőjéhez, majd a választottbírósági tanács végzésével az Eljárási Szabályzat 41. § (1) bekezdése alapján az eljárást berekesztette.

A Választottbíróság ítélete

10. A felek között létrejött adásvételi szerződés úgy rendelkezett, hogy „[m]egoldhatatlan vitás probléma esetén, felek a Magyar Választott Bíróság illetékességét állapítják meg.” Bár a választottbírósági kikötés pontatlan volt, a Választottbíróság hatásköre a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény (Vbt.) 8.§-ának (4) bekezdése alapján megállapítható volt, hiszen a felperes a keresetlevelében állította a választottbírósági szerződés létét, és azt az alperes nem vitatta.
11. Az adásvételi szerződés nem határozta meg, hogy a külföldi elemet tartalmazó jogviszonyra mely jog az irányadó. A felperes a keresetét a Ptk.-ra alapította, és az alperesi ellenkérelem és beszámítási kifogás is a Ptk.-ra hivatkozott. Ugyancsak a magyar jog alkalmazásához vezetett az Európai Parlament és a Tanács 593/2008/EK rendelete (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.), amely 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint jogválasztás hiányában az adásvételi szerződésre azon ország joga irányadó, ahol az eladó szokásos tartózkodási helye található. Az eladó székhelye Magyarországon van, így a Róma I. alapján is a magyar jog volt alkalmazandó. Mindezekre tekintettel a Választottbíróság a jogvitát a magyar jog alapján bírálta el.
12. A felek között nem volt vitatott, hogy a felperes és az alperes között adásvételi szerződés jött létre. Az adásvételi szerződés alapján a vevő az őt terhelő vételárfizetési kötelezettségnek csak részben tett eleget. E tényt tartozáselismerés is rögzítette. A tartozáselismerés következménye a Ptk. 6:26.§-a alapján az, hogy a vevőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása az elismerő jognyilatkozat megtételének időpontjában nem, vagy alacsonyabb összegben állt fenn, bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelésen vagy érvénytelen szerződésen alapult.
13. A perben tehát – figyelemmel az alperes beszámítási kifogására – a Választottbíróságnak abban a kérdésben kellett határoznia, hogy a felperes hibásan teljesített-e, és az alperes beszámítási kifogása megalapozott volt-e. A bizonyítási teher a Ptk. 6:123.§-a alapján a hibás teljesítéssel összefüggésben az alperesen volt.
14. Az alperes sikeresen bizonyította, hogy a szerződéskötést megelőzően a felperes tudomására hozta, hogy milyen célra kívánja a gépeket használni [Ptk. 6:123.§ (1) bek. a) pont], valamint, hogy a gépek teljesítményével kapcsolatban a felek rögzítették azt a minimális teljesítményt, amelyet a gépeknek nyújtaniuk kellett. Mindebből az következik, hogy a Ptk. 6:123.§ (1) bekezdése alapján az eladó szolgáltatása akkor hibás, ha az alperes bizonyítja, hogy a gépek a szolgáltatás teljesítésének időpontjában nem voltak alkalmasak a rögzített teljesítmény biztosítására.
15. Az alperes erre vonatkozóan azonban nem terjesztett elő bizonyítékot. Az alperes csatolt ugyan tanúvallomásokat, amelyek azt rögzítik, hogy a gépek a betakarítás során nem nyújtották azt a teljesítményt, amelyet a felperes vállalt, de a betakarításra nem a szolgáltatás időpontjában, hanem annál később került csak sor.
16. Az alperes egyéb bizonyítást e körben nem ajánlott fel annak ellenére, hogy a Választottbíróság tájékoztatta a feleket, hogy az a kérdés, hogy a szolgáltatás a teljesítés időpontjában hibás volt-e, szakértő igénybevételét teheti szükségessé. Ugyancsak nem tett eleget az alperes a végzésben foglalt azon felhívásnak sem, hogy adja elő, hogy a román jog szerint milyen szabályok vonatkoznak a gépkönyv vezetésére és csatolja a naplókat.
17. A Választottbíróság e körben tekintettel volt arra, hogy az adásvételi szerződés megkötését követő betakarítási szezonban az alperes semmilyen jelzést nem tett a felperesnek arra vonatkozóan, hogy a perbeli gépekkel kapcsolatban hiba merült fel és a gépek az eladó által vállalt teljesítményre nem képesek, továbbá arra is, hogy az alperes – a Ptk. 6:162.§-ának (1) bekezdésében rögzített haladéktalan közlési kötelezettség ellenére – úgy ismerte el a vételártartozását, hogy állítása szerint ebben az időpontban már közel egy éve tisztában volt az állítólagos hibával.
18. Bár a választottbírósági tanács az Eljárási Szabályzat 40.§-ának (2) bekezdése alapján hivatalból is kirendelhet szakértőt, ezt a bizonyítékok mérlegelése alapján szükségtelennek találta.
19. Az adásvételi szerződés nem tartalmazott rendelkezést a késedelmi kamatra, ezért a Választottbíróság azt a Ptk. 6:155.§-ának (1) bekezdése alapján határozta meg.
20. A Választottbíróság mindezek alapján megállapította, hogy a felperes keresete alapos, az alperes beszámítási kifogása pedig megalapozatlan, ezért az alperest a kereseti kérelemmel egyezően marasztalta.

(Vb/20009)