2/7/2022. Választottbírósági ítélet

Az ítélet alapjául szolgáló tényállás

1. Felperes, mint Megrendelő és Alperes, mint Vállalkozó között 2019. január 25. napján tervezési, majd 2019. június 12. napján vállalkozási szerződés jött létre a Felperes tulajdonában álló étterem belsőépítészeti tervezése, illetve építőipari munkálatai tárgyában. A vállalkozási szerződés jogvita szempontjából releváns rendelkezései a következők:

1. A Felek az 1.3. pontban egységáras tételes elszámolást kötöttek ki, miszerint „a végelszámolás a ténylegesen elvégzett munka és mennyiségek alapján, az egységárak figyelembevételével fog megtörténni.”
2. A 3.1. pont értelmében a „beépítési határidő” a megrendeléstől számított nyolc-kilenc hét volt. A Felek abban állapodtak meg, hogy „a beépítés várható idejéről a szerződés megkötése után, az építőipari munkálatok ütemének figyelembevételével folyamatos egyeztetést tartanak.”
3. A 3.2. pontban azt kötötték ki, hogy „Jelen szerződés megkötése után a szerződéshez csatolt ajánlati dokumentációban meghatározott műszaki tartalomtól a Megrendelő kérésére, vagy a Megrendelő hibájából történő bármilyen eltérés esetén a fent megjelölt beépítési határidő Vállalkozót nem kötelezi, hanem Vállalkozó által vállalt új határidőre módosul.”
4. A szerződés 5.1. pontja alapján Megrendelő […] Ft. + 27% ÁFÁ-t volt köteles előleg címén megfizetni. Az 5.2. pont alapján pedig az I. ütem átadása után (gépészeti szerelések, elektromos alapszerelések, gipszkarton falak felépítése, stb.) részszámlát volt jogosult kibocsátani a Vállalkozó, […] Ft. + 27% ÁFA összegben.
5. A szerződés 5.5. pontja a késedelmi kamatot a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értékében határozta meg.

2. A szerződés megkötésétől, valamint a munkálatok megkezdésétől fogva a Felek között mindvégig intenzív e-mail és SMS kapcsolat zajlott. Bizonyos kérdéseket a helyszínen szóban egyeztettek. Az e-mail-ek tartalma bizonyos nyitott és tisztázandó részletek véglegesítésére, illetve Felperes részéről Alperes sürgetésére irányult.
3. 2019. december 11-én Felperes e-mailben jelezte Alperesnek, hogy kisebb munkák még mindig hátravannak. E körben Felperes a következő tételeket sorolta fel: elmaradt csempézések, pótlások; konyhában a szintkülönbség megoldása; élzárók; mosdó helyiségek; hátsó raktárhelyiség ajtaja nem lett jól berakva, vissza kell bontani; kisebb javítások; konyhában a régi radiátorok kiállásainak lezárása; fűtéscsövek ellenőrzése; Felperes jelezte, hogy a villanyszerelővel átbeszélték a konyhai kiállásokat, dugaljakat és lámpákat.
4. 2020. januárjában fokozódott a Felek között a nézeteltérés, nyilvánvalóvá válik: Felperes egyre kevésbé kívánta, hogy Alperes fejezze be a projektet. Mindkét félnek szándékában állt az együttműködést lezárni. 2020. februárjában felek befejezték együttműködésüket és kísérletet tettek az elszámolásra.
5. 2020. február 18-án és 24-án Felperes megrendelésére megvizsgálta a helyszínt […] okl. építőmérnök, építési hibákra specializálódott szakmérnök és műszaki ellenőr, aki a tapasztaltakról írásbeli dokumentumot készített, melyet Felperes „szakvéleményként” csatolt az eljárásban.
6. 2020. februárjával kezdődően Felperes más vállalkozók bevonásával befejezte az étterem átalakítását.

A peres felek nyilatkozatai

7. Felperes kereseti kérelmében hibás teljesítéssel okozott kár megtérítésére, „hibás teljesítés, illetve jótállás” alapján történő árleszállításra, valamint kötbér megfizetésére kérte kötelezni az Alperest. (Ptk. 6:142. §, 6:174. § (1) bek., 6:527. §, 6:522. § (1) bek., 6:522 (2) bek. a) és c) pont, 6:532. §, 6:155. § (1) bek.; majd 6:157. § (1) bek., 6:48. § (3) bek., 6:171. § (1) bek.). Keresetében utalt a Felek között 2019. január 25. napján megkötött tervezési, illetve 2019. június 12. napján létrejött vállalkozási szerződésre.
8. Felperes előadta, hogy a Felek egy kiegészítő megállapodást kívántak kötni, amely szerint a teljesítés befejezésének végső határideje 2019. október 15. lett volna. A szerződés-kiegészítés tervezetét Alperes küldte meg Felperesnek, majd Felperes cégszerűen aláírva visszaküldte azt Alperes részére. A szerződés-kiegészítés 3.4. pontja napi […] Ft., a vállalkozói díj […]%-ában maximált kötbérkikötést tartalmazott arra az esetre, ha a Vállalkozó a „saját hibájából eredően, neki felróható ok miatt” nem teljesít határidőben. Felperesi előadás szerint, mivel a kivitelezés ennek ellenére sem zárult le, 2019. novemberében további felszólítást küldött Alperesnek.
9. A kereseti tényelőadásban ezt már a 2020. februári magánszakértői felmérés ismertetése követte, amelynek főbb megállapításait Felperes keresetében is összefoglalta (túlárazott anyagköltségek; többszörösen eltúlzott anyagkiírások; szakszerűtlen és „kontár” szakipari munkavégzés; elfogadhatatlan és értékelhetetlen minőségi színvonal). Felperes utalt arra, hogy mindezen körülmények miatt a munkálatokat más szakvállalkozókkal volt kénytelen befejezni, ami hibás teljesítéssel okozott kárnak minősül.
10. Az árleszállítás körében Felperes előadta, hogy a festés és felületképzés nem volt javítható; továbbá a hidegburkolási munkálatokból 60 m2-rel kevesebb készült el. Utalt arra is, hogy az egyes javítási munkálatokat az Alperes nem végezte el, illetve Felperestől nem volt elvárható, hogy kijavítást kérjen, hovatovább egyébként is azt hiábavalóan várta volna Alperestől.
11. Alperes válasziratában elsősorban azzal indokolta a kivitelezés elhúzódását, hogy Felperes elképzelései, igényei folyamatosan változtak, időről-időre különböző módosítási igényekkel állt elő. Felperes törvényes képviselője és […] jelen voltak a munkavégzés során, s gyakran ők maguk adtak utasításokat Alperes alvállalkozóinak.
12. Alperes vitatta, hogy a szerződés a szeptemberi kiegészítés következtében módosult volna; álláspontja szerint Alperes szándékosan nem írta alá a szerződéstervezetet, mert Felperes folyamatosan változó elképzelései kiszámíthatatlanná és tervezhetetlenné tették a kivitelezést. A szerződés-kiegészítés ügyleti akarat hiányában nem jött létre.
13. Alperes vázolta, hogy a peres felek együttműködése hogyan ért véget: Felperes nem fogadta el az Alperes által készített elszámolást, illetve nem kérte a munka befejezését sem, hanem felszólította az alperesi alvállalkozót, hogy hagyja el a munkavégzés helyszínét.
14. Alperes az eljárásban csatolta a kivitelezés eredeti költségvetését és tényleges elszámolását. Utóbbi szerint – az egységáras elszámolás alapján – Alperest mindösszesen […] Ft. + ÁFA illette (volna) meg, amelyből levonva a Felperes által már megfizetett összeget, továbbra is fennáll […] Ft. + ÁFA követelése, amelyet ellenkövetelésként beszámítani kívánt a felperesi követelésbe (feltételesen, azaz anélkül, hogy felperes követelését elismerte volna). A követelése és a beszámítás jogalapjaként a Ptk. 6:245. § (3) bek.-t, 6:49. §-t és a 6:212. § (2) bek.-t jelölte meg.
15. Alperes vitatta a felperesi számlák relevanciáját és megalapozottságát, tekintve, hogy azok álláspontja szerint bárhová felhasználható anyagokról lettek kiállítva. Úgy vélte, hogy a teljesítés esetleges hibái csak független igazságügyi szakértő útján lennének megállapíthatók.
16. Az egyes kereseti jogalapokat Alperes részleteiben is vitatta. Vitatta a szerződésszegés tényét; hangsúlyozta, hogy szándékukban állt befejezni a kivitelezést, továbbá, hogy Felperes nem hívta fel Alperest a hibák kijavítására, s ezáltal nem megengedett módon tért át a kellékszavatossági jogok következő lépcsőfokára. A kár összege álláspontja szerint nem megalapozott. Utalt arra is, hogy a kivitelezés minősége nem bírálható el, tekintve, hogy nem állt módjában befejezni azt. Az árleszállítást összegszerűségében is vitatta, kiemelve, hogy nem egyértelmű: Felperes mire alapozta annak összegét. Hangsúlyozta, hogy jogi értelemben véve nem lehet egyszerre élni az árleszállítás és az elállás jogával. A kötbérigény kapcsán ismételten a Felperes folyamatos módosításaira hívta fel a figyelmet. Vitatta, hogy a szerződés-kiegészítés a szerződés részévé vált volna, de ha így történt volna is, akkor sem volt Alperesnek felróható a késedelme.

A Választottbíróság ítélete

17. Felperes keresetét a Választottbíróság kisebb részben alaposnak, Alperes beszámítási kifogását megalapozatlannak találta.
18. A hibás teljesítéssel okozott kár megtérítésére irányuló kereseti kérelemben felperes számos tételt felsorolt, a kár teljes összegét […] Ft-ban határozta meg. A választottbíróság azonban csak egy tétel tekintetében (kazán mögötti fal javításának költsége) látta megalapozottnak a kereseti kérelmet, s ennek megfizetésére kötelezte Alperest. A számlában megjelölt fizetési határidő 2021. március 16. volt, ezért a Választottbíróság ezt tekintette a kamatfizetés kezdő időpontjának, s a keresetben foglaltak szerint törvényes kamatként (vállalkozások között kötött szerződésről lévén szó) a Ptk. 6:155. §-ának (1) bekezdését alkalmazta.
19. A választottbíróság szerint a kazán mögötti fal sérülése nemcsak hibás teljesítésként fogható fel, hanem azon – a szerződési jog egészére jellemző – alperesi mellékkötelezettség megsértéseként is, miszerint a szerződő fél köteles a szerződés teljesítése során megóvni a másik fél személyét és vagyontárgyainak épségét. Ez tükröződik a Ptk. 6:146. §-ában, amely kimondja, hogy „a jogosult a vagyonában a szerződés teljesítése során a kötelezett által okozott kár megtérítését a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti.” A kártérítési felelősségre ebben az esetben is a 6:142. § szigorú kimentési szabálya vonatkozik, amelytől a felek a szerződésükben sem tértek el. Eszerint: „aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.” Mint látható, a szóban forgó felelősségi alakzat nem felróhatósági alapú, hanem aszerint teszi – leginkább nem teszi – lehetővé a kimentést, hogy a kötelezett ellenőrzési körébe tartozik-e az adott művelet, kockázat, káresemény. A Választottbíróság álláspontja szerint a bontás során a fal átütése a kötelezett ellenőrzési körébe tartozik, ezért a kimentés annak ellenére sem lehetséges, hogy […] tanú elmondása szerint pl. ez olyan kockázat, amely „benne van”, előfordulhat (de nem feltétlenül hiba a „hiba” szó köznapi értelmében). Alperes felelőssége a fal átütésével okozott károkért ezért fennáll.
20. Összességében tehát a hibás teljesítéssel okozott kár vonatkozásában („a” követelések) a kazán mögötti fal javítási költségének megtérítésére irányuló kereseti követelés volt egyedül megalapozott, ezért a Választottbíróság Alperest […] Ft tőke és annak 2021. március 16. napjától a kifizetés napjáig a Ptk. 6:155. § (1) bek. szerinti törvényes késedelmi kamat megfizetésére kötelezte. A többi kereseti kérelmet elutasította.
21. Felperes második kereseti kérelmének jogalapjaként árleszállítást jelölt meg, azonban a Választottbíróság szerint az ismertetett kereseti kérelem vonatkozásában ezt tévesen tette. Ugyanakkor a választottbírósági eljárásban nem kell érvényesülnie a jogcímhez kötöttség elvének, tartalmi szempontból pedig Felperes – többszöri kérdésre – akként írta le e követelését, hogy az el nem végzett munkák már megfizetett ellenértékét szeretné visszakapni.
22. Ahogy erre a Választottbíróság az eljárás során többször felhívta a figyelmet, a Felek a szerződés 1.3. pontjában ún. tételes avagy egységáras elszámolást kötöttek ki, összhangban a Ptk. 6:245. § (2) bek.-ével. Felperes az Alperes által alkalmazott egységárakat nem vitatta. Azt azonban mindvégig következetesen vitatta, hogy az alperesi elszámolásban feltüntetett munkák valóban maradéktalanul elkészültek. Tételes kimutatást csatolt az álláspontja szerint el nem készült munkákról. E megállapítást Alperes mindvégig vitatta és ragaszkodott azon álláspontjához, miszerint az elszámolásba csak olyan tétel került bele, amelyet ténylegesen elvégeztek az alperesi alvállalkozók.
23. Vita és kétség esetén a bizonyítási kötelezettség a kivitelező-vállalkozót terheli, ahogy a bizonyítás sikertelenségének terhét is ő viseli. Jelen peres ügyben az Alperes önmagát fosztotta meg annak lehetőségétől, hogy a felek közötti elszámolásra – akár e jogvita keretein belül – az általa elvégzettnek tekintett munkák és ennek megfelelően helyesnek vélt összegek figyelembevételével kerüljön sor.
24. Következésképpen Alperes nem tarthat igényt a vállalkozói díj azon részére, amelyhez Felperes álláspontja (vitatása) szerint nem kapcsolódott tényleges munkavégzés. Hangsúlyozza a Választottbíróság, hogy azt nem tudja megállapítani, hogy ezeket a vitatott munkákat Alperes valójában elvégezte-e vagy sem, így ebben nem tud és nem is kíván állást foglalni. A bizonyítás sikertelenségének terhét azonban Alperesnek kell viselnie, mert a bizonyítási kötelezettség a fentiek szerint őt terhelte. Így a Választottbíróságnak meg kellett vizsgálnia, hogy a Felperes Alperes vállalkozói díjkövetelését mennyiben ismerte el, milyen összeget tesz ki a nem vitatott rész, s ehhez képest jár-e még Alperesnek e címen bármekkora összeg, illetve Felperes visszakövetelheti-e a már megfizetett vállalkozói díj egy részét, s ha igen, akkor milyen összegben. Ettől függ a keresetben „b”-vel jelölt követelés megalapozottsága, s Alperes beszámítási kifogásának megítélése is.
25. A Felperes által megfizetett, azonban az Alperes által valójában el nem végzett munkákért visszajáró díjak és költségek pontos összegének meghatározásának vonatkozásában még egy további előkérdés felmerült. Alperes 2020. február 11-én küldött e-mailjében engedményeket tett vállalkozói díj tekintetében, amellyel kapcsolatos Felperes sem kifejezett elfogadó, sem kifejezetten elutasító jognyilatkozatot nem tett. Alperes továbbá a perben azt állította, hogy az engedményt csak akkor és csak azzal a feltétellel biztosította volna, ha akkor és ott sikerül a jogviszonyt békésen, az általa ekkor készített elszámolásban foglaltak szerint lezárni.
26. A Választottbíróság szerint az elfogadó nyilatkozat hiányában szerződésmódosítás a felek tekintetében valóban nem következett be, azonban az egyoldalú jognyilatkozatokra irányadó szabályok alapján kell elbírálni az engedmény fennálltának kérdését. A Ptk. 6:8. § (1) alapján Felperes nem mondott le az őt megillető engedményről, hiszen arról (mint jogáról) csak kifejezett jognyilatkozatában mondhatott volna le. A Ptk. 6:8. § (3) bekezdése alapján Felperes az Alperes által egyoldalú jognyilatkozatában megfogalmazott engedményének vonatkozásában nem helytálló azon Alperesi érvelés sem, miszerint Felperesnek tudnia kellett volna, hogy az engedmény megadását feltételhez (jogviszony békés rendezésének esete) kötötte, mivel ilyen irányú kommunikáció nem történt bizonyíthatóan a felek között a választottbírósági eljárást megelőzően. A Választottbíróság Alperes ezen feltételét titkos fenntartásnak, Alperes rejtett indokának értékelte, amely nem érinti a jognyilatkozat érvényességét a Ptk. 6:92. § (1) bekezdése szerint. Alperes engedménnyel kapcsolatos egyoldalú jognyilatkozatának lehetséges érvénytelenségi indokai sem merülhetnek fel, mert egyrészt az egyoldalú tévedés Ptk. 6:90. § (1) bek.-ben foglalt feltételei nem állnak fenn (Felperes nem okozta és nem is ismerhette fel Alperes tévedését, ha volt ilyen tévedés egyáltalán); másrészt pedig a megtámadási határidő a Ptk. 6:89. § (3) bek. értelmében. Mind ezeknek megfelelően Alperes által felajánlott engedményeket figyelembe kell venni a Felperes részére visszajáró díjak és költségek számításakor.
27. Összességében tehát „árleszállítás” címén (helyesen: alperesi munkavégzéssel a bizonyítási teherviselés miatt lefedettnek nem tekinthető és ezért tartozatlanul megfizetett vállalkozói díj visszafizetése címén) a Választottbíróság Alperest […] Ft. tőke és annak 2019. november 14. napjától a kifizetés napjáig a Ptk. 6:155. § (1) bek. szerinti törvényes késedelmi kamat megfizetésére kötelezte. Ugyanezen okoknál fogva a Választottbíróság Alperes beszámítási kifogását nem találta megalapozottnak.
28. Késedelmi kötbér címén Felperes […] Ft.-ot követelt. Keresetében a kötbérmaximumot jelölte meg, amely a szerződés-kiegészítés 3.4. pontja alapján a vállalkozói díj […]%-a.
29. A nem vitatott tényállás szerint ennek szövegét Alperes készítette, Felperes cégszerűen alá is írta azt, Alperes azonban végül már nem. A Felek jogi álláspontja eltér abban a kérdésben, hogy a szerződés-kiegészítés – benne a kötbérkikötéssel – a szerződés részévé vált-e. Alperes nemleges álláspontjának magyarázatát abban jelöli meg, hogy a sok bizonytalanság és a folyamatosan változó felperesi igények miatt végül mégsem szeretett volna kötbérterhes határidőt vállalni, s ezért nem is írta alá a szerződés-kiegészítést.
30. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 3. § (1) bek. szerint „az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 39/A. § (6) bekezdése szerinti kivitelezési szerződést üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari kivitelezési tevékenység esetén írásba kell foglalni.” Az itt hivatkozott jogszabályhely 1. mondata pedig azt rögzíti, hogy „építési tevékenység végzésére az építtető a vállalkozó kivitelezővel (alvállalkozói szerződés esetén a vállalkozó kivitelező az alvállalkozó kivitelezővel) kivitelezési szerződést köt.” Ugyanezen törvény 2. § 36. pontja szerint: „Építési tevékenység: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése.” (Kiemelések tőlünk.) A perbeli tényállás alapján megállapítható, hogy a felperesi ingatlanban történt munkálatok, amelyek a felek szerződésének tárgyát képezték, megfelelnek az „építési tevékenység” törvényi definíciójának, s a Kivitelező pedig üzletszerű gazdasági tevékenysége körében járt el, így a szerződés a fent hivatkozott kormányrendelet és ekként az írásbeliségi követelmény, mint formai érvényességi kellék hatálya alá tartozik.
31. A Ptk. 6:191. § (3) bek. értelmében „A szerződés módosítására a szerződés megkötésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.” Mindezen jogszabályi rendelkezéseket együttesen alkalmazva a Választottbíróság arra a következtetésre jutott, hogy a szerződés-kiegészítés csak akkor válhatott volna érvényesen a szerződés részévé, ha azt a Felek írásba foglalják, ami feltételezi az Alperes cégszerű aláírását is. Mivel erre nem került sor, a szerződés-kiegészítés nem válhatott érvényesen a szerződés részévé, így a kötbérkikötés sem.
32. Következésképpen a Választottbíróság Felperes kötbér megfizetése iránti kereseti követelését, mint megalapozatlant elutasította.

(Vb/20053)