Az ítélet alapjául szolgáló tényállás
- Peres felek alvállalkozói szerződést kötöttek egymással hidegburkolási munkákra. Felperes szerint az elkészült munkát az alperes teljesítésigazolással átvette, alperes ezt azonban nagyobb részt vitatta, ezért a kibocsátott számla ellenértékét csak részben egyenlítette ki.
- Felperes keresetlevelében a hátralékos 1.600.000 Ft összeg és járulékai, valamint a fizetési meghagyásos eljárásban felmerült és a választottbíróság előtt felmerülő perköltségek megfizetésére kérte kötelezni alperest. Alperes előadta, hogy a hidegburkolási munkákra három alvállalkozót vett igénybe. Valójában felmérési napló nem készült és peres felek sem mérték fel közösen a munkákat. Alperes hitt felperesi képviselő állításának, miszerint a munkák elkészültek, de valójában utókalkuláció során derült ki, hogy ez nem így volt. Alperes előadása szerint felperes csak 305 nm2 területet burkolt 60 x 60 cm méretű greslappal, így vállalkozói díjként 579.500 Ft illette volna meg, a nem teljesített szolgáltatásrészért alperes szerint ellenszolgáltatás nem jár. Felperes tudomással volt a szerződésbeli választottbírósági kikötésről, ennek ellenére indított fizetési meghagyásos eljárást, ezért költségeket ezzel kapcsolatban nem követelhet, a perköltség alperes szerint nem kár.
- Felperes viszontválaszában vitatta alperesi védekezéseket. Szerinte alperes valótlanul állította, hogy felmérés nem történt. Hivatkozott arra, hogy a Ptk. 6:89 § (3) és 6:90 § (1) bek.-ei alapján alperes szerződéses nyilatkozatát már nem támadhatja meg, mert az erre nyitvaálló, egy éves határidő letelt. Alperes 2019. március 19-én érkezett periratában fenntartotta védekezését. Álláspontja szerint bizonyos felperesi iratok nem a munkákra vonatkoznak, felmérési napló valójában nem készült. Felperes állítása szerint nagyobb területet burkolt, mint az egész létesítmény munkaterülete. Az összes alvállalkozó együtt is kevesebb burkolási munkát végzett szerinte, mint amekkorát felperes elvégzett mennyiségben követel. Hivatkozott a Ptk. 6:89 § (4) bek.-ének rendelkezésére, miszerint kifogásként megtámadási jogát akkor is érvényesítheti az alperes, ha az egyéves megtámadási határidő már eltelt.
- Bár felek azt nem vitatták, a Választottbíróság az Eljárási Szabályzat 1. § (7) bekezdése értelmében saját hatáskörének fennállását hivatalból vizsgálta. Ennek eredményeként megállapította, hogy a felek között létrejött Alvállalkozói Szerződés 8.7 pontja utolsó mondata szerint a felek „alávetik magukat a Gazdasági Kamara mellett működő Választottbíróság kizárólagos illetékességek", a Választottbíróság a kijelölt fórum megnevezését pontatlannak találta. Tekintettel azonban arra, hogy alperes a felperes által állított választottbírósági hatáskört nem vitatta, a hatáskör az ESZ 1.§ (4) rendelkezésére tekintettel (írásban létrejött választottbírósági szerződésnek kell tekinteni azt is, ha az egyik fél keresetlevélben állítja, a másik fél pedig válasziratában nem tagadja, hogy köztük választottbírósági szerződés jött létre) beállt és a Választottbíróság a jogvita eldöntésére hatáskörrel rendelkezik.
- Ami a kereset érdemét illeti, a Felek által megkötött Alvállalkozói Szerződés az elszámolást tételes felmérés alapján utólagosan, a szerződés mellékletében írt egységárak alapján határozta meg (2. pont). Teljesítési igazolást írtak elő továbbá a számla kibocsátása feltételéül azzal, hogy részszámla és végszámla is 30 naptári napon belül, banki átutalással fizetendő. A Szerződés 8.7 pontja alapján tételes elszámolású munka esetén az alvállalkozó köteles olyan nyilvántartást vezetni, melyből az adott időszakban elvégzett munkák mennyisége egyértelműen és hitelt érdemlően megállapítható, felmérési napló vagy óranyilvántartó formájában. A felek az egységárakban megállapodtak.
- A Választottbíróság értelmezése szerint két együttes feltételnek kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy felperes vállalkozói díj fizetését követelhesse:
- A felperes által vezetett felmérési napló alapján a felek által együttesen végzett tételes felmérés (Szerződés 2. és 8.7, Ptk. 6:245 § (2) (3)) rögzítése és
- Alperes által kiállított teljesítésigazolás (Szerződés 3. pont) kibocsátása.
- A Választottbíróság mérlegelése szerint alperes által előírt teljesítésigazolás került becsatolásra, amellyel felperes az egyik feltételt teljesítette. Felperes azonban nem csatolt felmérési naplót, sem olyan dokumentumot, mely tételes felmérésként, mindkét fél által aláírva ténylegesen és hitelesen igazolta volna az elvégzett mennyiségeket. Így az egyik feltétel teljesülése hiányában a követelés idő előtti, így nem foghat helyt.
- Megvizsgálta továbbá a Választottbíróság a teljesítésigazolást, a ténylegesen elvégzett mennyiségeket is. A nyilatkozat megtámadása körében a Választottbíróság az alperesi érvelést osztotta, miszerint a Ptk. 6:89 § (4) bek.-e alapján a nyilatkozat megtámadható. A tanúk vallomása, a beszerzett okiratok, alaprajzok alapján a Választottbíróság számítással és mérlegeléssel arra a következtetésre jutott, hogy (i) az ellenérték követelés alapjául megjelölt mennyiségek több munkanemben meghaladják a beruházás teljes területén elvégezhető munkák mennyiségét, két esetben a különbség kirívó, (ii) az ellenérték követelés alapjául megjelölt munkák jelentős részét pedig más alvállalkozók végezték el. Tehát az állított munkákat felperes nem végezhette el és maga nem is végezte el, ezért a mennyiségekre alapított vállalkozói díj iránti követelés, annak időelőttisége mellett, még nem is megalapozott, a munkák maga általi és teljes mértékben történő elvégzését felperes nem tudta bizonyítani, így követelése bizonyítatlan is.
- A jóhiszeműen és nem kellő gondossággal kiállított teljesítésigazolást alperes sikerrel támadta meg és bizonyított annak ellent, az abban foglalt összeg nem illeti meg bizonyított munkavégzés hiányában sem felperest. Bizonyított teljesítésen alapuló teljesítésigazolás, továbbá tételes és kétoldalú felmérés hiányában vállalkozói díj sem követelhető. Felperes maga nem csatolt hitelt érdemlő alaprajzot, nem részletezte az általa elvégzett munkákat, ezeket a tényeket is figyelembe vette a Választottbíróság döntésénél, továbbá azt a tényt, hogy felperes felmérési naplót sem készített.
- Mindezek alapján Felperes kereseti követelését a Választottbíróság elutasította.
- Felperesnek a fizetési meghagyási eljárással kapcsolatos költségek iránti követelése sem alapos. Felperes maga döntött úgy, hogy a választottbírósági helyett nemperes eljárást indít, noha tudott vagy gondos eljárás esetén tudnia kellett volna, hogy a szerződés választottbírósági kikötést tartalmaz. Ezt a költséget nem alperes okozta, nem tanúsított felróható magatartást. Az ESZ nem ad arra lehetőséget, hogy más eljárásban felmerült költséget érvényesítsenek, így az igény ezen a jogalapon sem megalapozott.
