3/3/2024. Választottbírósági ítélet és végzés

Az ítélet alapjául szolgáló tényállás

1. A Felek 2007.04.12. napján Kölcsönszerződést kötöttek, melyben Alperes … forint összegű kölcsön folyósítását vállalta Felperes részére. A Kölcsönszerződésben a Felek rögzítették, hogy a kölcsönösszeg egy részét az Ingatlant terhelő tartozás kiegyenlítésére kell fordítani. A Felek a kölcsön biztosítására jelzálogjogot alapítottak, és rendelkeztek annak bejegyzéséről az ingatlannyilvántartásba. A Felek a kölcsön futamidejét 2007. április 12. napjától 2009. szeptember 30. napjáig határozták meg (Kölcsönszerződés 2.1. pont), a kölcsön egy összegben való visszafizetésének esedékességét pedig 2009. október 1. napjában (2.2. pont).
2. A Kölcsönszerződés megkötésével azonos napon Felperes mint eladó és Alperes mint vevő adásvételi előszerződést (a továbbiakban: Előszerződés) is kötöttek a szántó művelési ágba tartozó Ingatlan tárgyában. 

 Az Előszerződés Preambulumának C pontja az alábbiakat rögzíti: „A Felek célja, hogy az Ingatlan 2009. szeptember 01-jén vagy azt követő időpontban átminősítésre kerüljön mint művelés alól kivett terület (a továbbiakban: „Átminősítés”), majd ezt követően a Vevő az Ingatlant az Eladótól a bányaszolgalmi jogot leszámítva tehermentesen megvásárolja. A fenti cél megvalósítása érdekében a Felek az alábbi kötelezettségvállalásokat teszik.”

3. Az Előszerződés Preambulumának E pontja az alábbiakat rögzíti: „A Vevő kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen Előszerződés megkötését követően olyan időpontban kezdeményezi az illetékes hatóságnál az Ingatlan Átminősítésére irányuló eljárás megindítását, amely lehetővé teszi, hogy az Átminősítés 2009. szeptember 01-30. között történjen meg. A Vevő kötelessége az Átminősítési eljárás során a hatóságok előtt eljárni, az eljárással kapcsolatban a Felekre háruló teendőket megszervezni, az eljárás során előterjesztendő beadványokat elkészíttetni, továbbá ő köteles viselni az Átminősítési eljárással kapcsolatban felmerülő valamennyi költséget. A Vevő a jelen pontban írott vállalása tekintetében bármely harmadik személy közreműködését igénybe veheti.”
4. Az Előszerződés 1.2. pontja rögzítette, hogy „A Felek mentesülnek az Adásvételi Szerződés megkötésének kötelezettsége alól, amennyiben az Ingatlan Átminősítése iránti kérelem érdemben jogerősen elutasításra kerül.”
5. A Felek az Ingatlan vételárát ... forintban határozták meg, melyet a végleges adásvételi szerződés aláírásának napján egy összegben kell kifizetni.
6. A Kölcsönszerzés futamidejét a felek először 2009.06.18-án, másodszor pedig 2015.02.24-én módosították. A második módosítás 2. pontja az alábbiakat rögzítette: „A kölcsön futamideje 2007. április 12. napjától 2016. január 31. napjáig tart. Ez a Kölcsön visszafizetésének dátuma. Amennyiben Hitelező a futamidő végét megelőző 20 nappal nem informálja Adóst másként, akkor a futamidő lejártakor a Kölcsönszerződés futamideje automatikusan 6 hónappal meghosszabbodik. Ez az új dátum lesz a Kölcsön visszafizetésének dátuma.”
7. Az Ingatlan átminősítésére, továbbá az adásvételi szerződés megkötésére nem került sor. Alperes a Kölcsönszerződés teljesítésére Felperest nem hívta fel, a kölcsön visszafizetése iránti követelését bírósági úton nem érvényesítette, az Ingatlanból kielégítést nem keresett.
8. Felperes a kölcsön és járulékai elévülésére hivatkozással 2022. 01. 19. napján kelt, jogi képviselő útján Alperes részére megküldött levélben kérte az Ingatlant terhelő jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásból való törlése iránti intézkedését. Alperesi képviselő 2022. 02. 14. napján kelt válaszlevelében nem zárkózott el a jelzálogjog törlése tekintetében, azonban ennek feltételéül támasztotta a ... forint visszafizetését. Felperes álláspontja szerint alperesi jogi képviselő ebben a levelében elismerte a követelés elévülését. A Felek közötti további egyeztetés nem vezetett eredményre, Alperes 2022. 02. 28. napján kelt levelében úgy nyilatkozott, hogy nem járul hozzá a jelzálogjog megállapodás útján való törléséhez.

A peres felek nyilatkozatai

9. Felperes a Választottbírósághoz 2022. december 13-án érkezett keresetlevelében arra kérte a Választottbíróságot, hogy rendelje el a … Kormányhivatal által vezetett, az ingatlan-nyilvántartásban … külterület … helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan (a továbbiakban: Ingatlan) tulajdoni lapjának III. rész 10. pontjában, alperes javára, ….,- Ft kölcsön és járulékai erejéig, ….. számú határozattal bejegyzett jelzálogjog törlését, ennek teljesítése végett keresse meg jogerős ítéletével a … Kormányhivatalt, továbbá kötelezze alperest fentiek tűrésére. Másodlagosan kérte a Választottbíróságot, hogy ítéletével pótolja alperes hozzájáruló nyilatkozatát az Ingatlan tulajdoni lapjának III. rész 10. pontjában, alperes javára … Ft kölcsön és járulékai erejéig, …. számú határozattal bejegyzett jelzálogjog törléséhez. Felperes kérte továbbá alperes kötelezését az eljárás költségeinek viselésére.
10. Felperes álláspontja szerint a 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 49. § (1) bekezdése alapján a zálogjogra az rPtk. 2007. 01. 01. napjától 2007. 07. 06. napjáig hatályban volt szabályai irányadók, miként a kölcsönszerződésből fakadó követelések elévülésére is, a Ptké. 50. § (1) bekezdése alapján. Ugyanakkor a joggal való visszaélés és a nyilatkozat bírósági ítélettel való pótlására a Ptk. szabályai irányadók, a Ptké. I., illetve V. Fejezete alapján.
11. Követelése jogalapjának alátámasztásra Felperes hivatkozott az rPtk. 232. § (1) bekezdésére, 251. § (1) bekezdésére, 254. §-ra, 255. § (1) bekezdésére, 262. § (1) bekezdésére, 264. § (1) bekezdésére, 301. § (1) - (2) bekezdéseire, 324. § (1) - (2) bekezdéseire, 326. § (1) bekezdésére, 327. § (1) bekezdésére és 523. § (1) bekezdésére, a Ptk. - 5:178. § (2) - (3) bekezdéseire, 5:183. §-ra, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény - a továbbiakban: Inytv. - 6. § (1) bekezdésére, 29. §-ra és 30. § (2a) bekezdés a) pontjára, az Inytv. 62. § (1) bekezdés c) pontjára és a 62. § (2) bekezdésére, a Ptk. 1:5. §-ra.
12. Jogi érvelésében Felperes előadta, hogy álláspontja szerint a Kölcsönszerződésből fakadó alperesi követelések elévültek. Alperes a Kölcsönszerződés 2. módosítása szerinti jelzéssel nem élt, ekként a kölcsön visszafizetésének határideje 6 hónappal meghosszabbodott. A kölcsön visszafizetésének esedékessége így 2016. július 31. napjában határozható meg. A rPtk. 326. § (1) bekezdése alapján alperes kölcsön és járulékai visszafizetése iránti követelésének elévülése ezen a napon kezdődött meg. Az elévülést nem szakította meg semmilyen körülmény. Alperes követelése öt év alatt évült el, mely 2021. július 31. napján következett be. A rPtk. 324. § (2) bekezdése szerint a főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek. Ekként Alperes kölcsön után fizetendő kamat iránti követelése is elévült.
13. A rPtk. 264. § (1) bekezdése szerint, a jelzálogjog megszűnik akkor is, ha a követelés elévül. Tekintettel a kölcsön és járulékai visszafizetése iránti követelés elévülésére, a követelését biztosító, az Ingatlant terhelő jelzálogjoga megszűnt. Erre tekintettel a Ptk. 5:183. §-a alapján a bejegyzés törlésének van helye. Alperes jelzálogjogának ingatlan-nyilvántartásból való törléséhez alperes törlési engedélye szükséges a Ptk. 5:178. § (2) bekezdése és az Inytv. 29. §-a alapján.
14. Elsődleges kereseti kérelme vonatkozásában Felperes hivatkozott az Inytv. 62. § (1) bekezdés c) pontjára, mely szerint keresettel kérheti a bíróságtól a bejegyzés törlését az az érdekelt, aki bizonyítja, hogy a bejegyzett jog megszűnt. Az Inytv. 62. § (2) bekezdése szerint keresetindításnak az (1) bekezdés c) pontja alapján akkor van helye, ha az ingatlanügyi hatósági eljárásban a bejegyzés nem törölhető, illetve a sérelem nem orvosolható, továbbá ha azokat eredménytelenül kísérelték meg. Tekintettel arra, hogy alperes a törlési engedély kiadását megtagadta, a keresetindítás Inytv. 62. § (2) bekezdésében foglalt feltételei fennállnak. A Ptk. 5:178. § (3) bekezdése, az Inytv. 6. § (1) bekezdése és 30. § (2a) bekezdés a) pontja alapján a bíróság jogerős ítéletével megkeresheti az ingatlanügyi hatóságot a bejegyzés törlése végett.
15. Másodlagos kereseti kérelme vonatkozásában Felperes hivatkozott a Ptk. 1:5. § (1) bekezdésére, mely szerint a törvény tiltja a joggal való visszaélést. A (2) bekezdése szerint, ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a nyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.
16. A törlési engedély jogszabály által megkívánt nyilatkozatnak minősül. Felperes álláspontja szerint Alperes válaszlevelében nem vitatta, hogy a követelése elévült, s ekként a jelzálogjog törlésének van helye. Azonban a törléshez való hozzájárulását a ... forint jogalap nélküli gazdagodás címén való visszafizetéséhez kötötte. Alperes ezen magatartása Felperes szerint joggal való visszaélésnek minősül.
17. A Választottbíróság hatáskörét illetően Felperes a Kölcsönszerződés 6.4. pontjára hivatkozott, mely szerint „A Felek megállapodnak abban, hogy a jelen Szerződéssel kapcsolatos vitás kérdéseket egymás gazdasági érdekeinek kölcsönös figyelembevételével tárgyalással rendezik. Amennyiben ez 30 (harminc) naptári napon belül nem vezet eredményre, a Felek alávetik magukat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság kizárólagos illetékességének, amely saját Eljárási Szabályzata alapján jár el. A tanács három tagból áll, amelyből 1-1 tagot a Felek választanak, a harmadik tagot, a tanács elnökét pedig a két választottbíró. Az eljárás nyelve magyar.”
18. Felperes a vitás kérdés tárgyalásos rendezésére tett kísérletet igazolandó a fentebb említett ügyvédi levélváltásra hivatkozott.
19. Alperes 2023.02.16-i érdemi ellenkérelmében és viszontkeresetében elsődlegesen kérte annak megállapítását, hogy a Kölcsönszerződés színlelt, mivel az adásvételi előszerződésben megállapított vételár-előleg megfizetésének leplezése érdekében jött létre. (I.)
20. Amennyiben a Választottbíróság a színleltséget megállapítaná, úgy Alperes nem vitatja Felperes kereseti kérelmét, de viszontkeresettel kérte annak megállapítását, hogy ... forint vételár-előleg jogcímén került átadásra. (II.)
21. Amennyiben a Választottbíróság az állapítaná meg, hogy a Kölcsönszerződés nem színlelt, érdemi ellenkérelemként Alperes kérte Felperes kereseti kérelmének elutasítását, mivel a követelés nem évült el. (III.)
22. Másodlagosan, amennyiben a Választottbíróság arra a következtetésre jutna, hogy a követelés elévült (azaz a Felperes keresete alapos lenne), Felperes viszontkeresettel kérte Alperest kötelezni a 2007-ben átadott ... forint jelenlegi értékének, 67.283.724,- Ft összegnek kártérítés jogcímén történő megfizetésére, szerződésszegéssel okozott kár jogcímén. (IV.)
23. Alperes kérte továbbá Felperes kötelezését az eljárás költségeinek viselésére.
24. A tényállás kapcsán Alperes a következőket adta elő.
25. A Felperes és az Alperes között soha nem állt fenn valós szándék Kölcsönszerződés megkötésére; a szerződések megkötését megelőzően mindvégig arra irányult a Felek egybehangzó akarata, hogy az Alperes a Felperestől az Ingatlant ... forint vételár ellenében megszerezze. Erre azonban a hatályos magyar jogszabályok értelmében nem volt addig lehetősége, amíg az Ingatlan besorolása szántó művelési ág alá esett, tekintettel arra, hogy gazdasági társaságok Magyarországon sem akkor, sem azóta termőföldet nem szerezhetnek meg.
26. Bár a végleges adásvételi szerződést emiatt az átminősítés előtt nem lehetett megkötni, Felperesnek mégis sürgősen szüksége volt a kialkudott vételárra annak érdekében, hogy hiteltartozását rendezni, és a hitelező bank részére bejegyzett jelzálogjogot az Ingatlanról mielőbb töröltetni tudja.
27. A fentiekre tekintettel a Felek a szerződések megkötését megelőző tárgyalások folyamán egy olyan szerződéses konstrukció mellett döntöttek, amely lehetőséget biztosított arra, hogy egyrészt a Felperes azonnal megkapja a teljes vételárat, másrészt az Alperesnek a végleges adásvételi szerződés megkötéséhez, illetve az Ingatlanhoz fűződő jogi érdekei is kellőképpen biztosítva (azaz az Ingatlan tulajdoni lapjára valamilyen formában bejegyezve) legyenek.
28. Alperesnek soha nem állt szándékában visszakövetelni a kölcsönszerződésben rögzített összeget, a Felperesnek pedig nem állt szándékában azt visszaadni, mivel azt a Felek a végleges adásvételi szerződés megkötéséig vételár-előlegnek tekintették. Erre utal az Előszerződés 2.2. pontjának második mondata is, mely lehetővé teszi a beszámítással való teljesítést.
29. Valós kölcsönszerződés megkötésére irányuló szándéka tehát nem volt a Feleknek; a Kölcsönszerződés alapján megfizetett összeget a végleges adásvételi szerződés alapján fizetendő vételárként tervezték egymás között elszámolni.
30. Alperes a fentiek alátámasztására utalt felperesi jogi képviselő 2022.01.19-én írt kelt levelére, mely szerint „(…) vélelmezhetjük, a kölcsönszerződés valójában a termőföld vételárának megfizetését leplezte. Ezen okfejtésünket támasztja alá az a töretlen szabályozás, hogy 1991. évtől kezdődően gazdasági társaság termőföldet nem szerezhet.”
31. A Kölcsönszerződés futamidejével kapcsolatosan Alperes előadta, hogy átminősítésre sem az Előszerződésben rögzített 2009. szeptember 30-ig, sem az azóta eltelt években nem került sor. Ezért a Felek a Kölcsönszerződést két alkalommal is módosítani, a futamidőt pedig meghosszabbítani kényszerültek. A Kölcsönszerződés 2. módosítása alkalmával a Felek szándéka az volt, hogy a Kölcsönszerződést határozatlan időre meghosszabbítsák, annak érdekében, hogy azt a jövőben ne kelljen már többször módosítani az Előszerződés sorsának rendezéséig.
32. Alperes vitatta, hogy a Kölcsönszerződés futamideje az első 6 hónapos hosszabbítási periódus végén, 2016. július 31. napján lejárt volna. Szerinte a Felek egybehangzó akarata a szerződésmódosítás megkötésekor nem erre irányult, hanem arra, hogy a Kölcsönszerződés futamideje a Hitelező felszólításáig, 6 havonta automatikusan meghosszabbodjon. Ezt az értelmezést támasztják alá – a kérdéses kikötés nyelvtani, logikai és a kontextuális értelmezésén felül – az alábbi körülmények is:

• Amennyiben a Felek akarata egyszeri hosszabbításra irányult volna, a meghosszabbított periódus végét napra pontosan megjelölték volna, mivel az új dátum a szerződésmódosítás megkötésekor is pontosan ismert lett volna a felek számára; helyette azonban a hosszabbított periódus végére „új dátum”-ként utalnak, egyértelművé téve, hogy az automatikus hosszabbítást nem egyszeri, hanem határozatlan időre értik, ennélfogva pedig a Kölcsön visszafizetésének dátuma előre nem volt ismert számukra;
• Sem a Kölcsönszerződés, sem a korábbi módosítás nem tartalmazott semmiféle automatikus hosszabbításra vonatkozó szófordulatot, hanem ezekben az okiratokban a Felek pontosan megjelölték a futamidő végét, amelynek lejártával a futamidőt minden további nélkül meghosszabbították; ezzel ellentétben a Kölcsönszerződés 2. módosításába belefoglalták a hivatkozott, hosszabbításra irányuló rendelkezést. Annak az oka, hogy új szerződésmódosítás 2015 óta nem született, és az Alperes sem tett annak érdekében semmit, hogy egy állítólagos elévülést megszakítson, pontosan az volt, hogy Alperes tudomása szerint a felek 2015-ben egyező akarattal határozatlan időre meghosszabbították a Kölcsönszerződést;
• A Kölcsönszerződés 2. módosításának Felperes által F/8. szám alatt benyújtott példányán az idézett 2.1. pont mellett ez a tollal írt megjegyzés szerepel, amely feltehetően a Felperestől vagy jogi képviselőjétől származik: „Végtelenségig kamatozik?” Tehát a Felperes is pontosan tisztában volt vele, hogy a futamidő automatikus meghosszabbítása nem egy egyszeri, hanem határozatlan számú alkalomra szól, és joggal merült fel benne kérdés, hogy ez a fizetendő kamatok szempontjából milyen terhet jelenthet számára.

33. Alperes álláspontja szerint az ő értelmezését támasztja alá az is, hogy Felperes nem vette fel a kapcsolatot Alperessel 2016. július 31. napját követően annak érdekében, hogy a szerződés teljesítését kezdeményezze.
34. Az alperesi jogi képviselő 2022. 02. 14. napján kelt válaszlevelében foglalt kijelentés értelmezése kapcsán Alperes előadta, hogy a nyilatkozat csupán arra irányult, hogy amennyiben a Felperes kész visszafizetni az alperes részére az eredetileg kifizetett ... forintot, úgy az Alperes nem vitatja a jelzálogjog törlésére irányuló kérelem jogosságát, azaz az eredeti állapot helyreállítása elé nem fog akadályt gördíteni. Álláspontja szerint a jelen per indulását megelőzően lefolytatott, a felek között peren kívüli megegyezés érdekében folyt levelezést bármiféle joglemondó nyilatkozatként nem lehet értelmezni. Ha valamit kétséget kizáróan bizonyít ez a levelezés, az pontosan a Kölcsönszerződés felek által is elismerten színlelt volta.
35. Alperes a kezdetektől bízott abban, hogy az Ingatlan átminősítésre és a végleges adásvételi szerződés megkötésére a felek között sor fog kerülni, amely bizalomnak ékes bizonyítéka, hogy az Előszerződésben kikötött vételárat ezen feltételek bekövetkezése előtt, az akkor szorult helyzetben lévő Felperes azonnali rendelkezésére bocsátotta.
36. Ezzel szemben Felperes konzekvensen rosszhiszemű és semmiféle együttműködést nem tanúsító magatartást tanúsított. Felperes az átminősítés érdekében semmiféle intézkedést nem tett. Továbbá, az Ingatlanra vonatkozóan termelési támogatást vett fel, melyből művelési kötelezettség fakadt. Minderről elmulasztotta Alperest tájékoztatni. Alperes szerint a támogatási szerződés megkötésével és az Ingatlan művelési kötelezettség alá történő bevonásával az Előszerződés teljesítése a Felperesnek felróhatóan lehetetlenné vált, mivel az Előszerződés céljának megvalósítására – azaz az Ingatlan átminősítésére – innentől kezdve nem volt lehetőség, átminősítés hiányában pedig az Alperes az Ingatlant nem szerezhette meg. Felperes megszegte tehát az Előszerződés C) Preambulumpontját, valamint 1.1. pontját, amelyek az átminősítési eljárás lefolytatásáról és a felperes abban történő közreműködéséről rendelkeztek. Az Előszerződéstől a Felperes nem állt el, pedig arra annak 1.4. (i) pontja szerint lehetősége lett volna. A Felek között az Előszerződés, annak 5.4. pontjában foglaltak alapján, határozatlan időtartamra jött létre.
37. Alperes a jogalap körében az alábbiakra hivatkozott. Álláspontja szerint a Kölcsönszerződés érvénytelenségére, a Kölcsönszerződésből fakadó követelések elévülésére, illetve az Előszerződés megszegéséből eredő kártérítésre az rPtk. 2007. 01. 01. napjától 2007. 07. 06. napjáig hatályban volt szabályai irányadók.
38. Az ellenkérelemben és viszontkeresetben érvényesíteni kívánt jog körében hivatkozott az rPtk.  4. § (1) és (4), 5. § (1), 207. § (1) és (6), 2018. § (1), 234. § (1)-(2), 251. § (1), 254. § (1), 264. § (1), 312. § (2), 318. § (1), 326. § (1), 355. § (1) és (4), 339. § (1), 360. § (1) és 523. § (1) bekezdéseire, az Inytv.) 62. § (1) bek. c) pontjára.
39. A Kölcsönszerződés színleltsége kérdésében Alperes a következőket adta elő.
40. A Felek között az Ingatlan adásvételére irányuló előszerződés jött létre. Ahhoz, hogy a Felek végleges adásvételi szerződést tudjanak egymással kötni az Ingatlan tárgyában, a szántó művelési ág alá tartozó Ingatlan átminősítésére volt szükség, tekintettel arra, hogy a Földtv. 6. § (1) bekezdése alapján belföldi jogi személy termőföld tulajdonjogát nem szerezhette meg.
41. Annak érdekében, hogy a Felperes az Előszerződésben megállapított vételárat az előszerződés aláírásával egyidejűleg kézhez tudja kapni és egy korábbi hiteltartozását rendezni tudja, az Alperes pedig olyan jogosultsággal bírjon, amely alapján a megfizetett összeghez fűződő jogai is fennmaradnak, és az Ingatlan elidegenítésére sem kerülhet sor az engedélye nélkül, a Felek egymással az Előszerződéssel egyidejűleg Kölcsönszerződést is aláírtak.
42. A Felek azonban a Kölcsönszerződést annak a tudatában és azzal a kifejezett, egyező akarattal kötötték meg, hogy a Kölcsönszerződés elnevezésű dokumentum csupán az Előszerződésben rögzített, a kölcsön összegével megegyező vételár megfizetésének leplezésére és biztosítására szolgáljon a végleges adásvételi szerződés aláírásáig. A „kölcsön” összegét azonban a Felperes soha nem szándékozta visszafizetni, az Alperes pedig soha nem szándékozta visszakövetelni.
43. Alperes szerint a Kölcsönszerződés színlelt, mivel egy másik szerződés, az ingatlan adásvételi Előszerződésben kikötött vételár megfizetésének mozzanatát leplezi. Az rPtk. 207. § (6) bekezdése alapján, amennyiben a színlelt szerződés más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni. A Kölcsönszerződést tehát kizárólag az Előszerződés alapján lehet megítélni, azzal egységben lehetséges értelmezni. A Felperes a Felek között érvényesen létrejött Előszerződés alapján, vételár-előleg jogcímén kapta meg és rendelkezik továbbra is az alperes által megfizetett összeggel. A Felek között kizárólag ingatlan adásvételi előszerződés jött létre a vételár előzetes megfizetése mellett.
44. Az elévülés kérdésében Alperes az alábbi jogi érvelést adta elő.  A felek a Kölcsönszerződést a Kölcsönszerződés 2. Módosítása aláírásával, az annak 2.1. pontjában foglaltak szerint határozatlan idejűvé módosították, amelynek a futamideje 6 havonta automatikusan, minden év január 31. és július 31. napján meghosszabbodik, kivéve, ha a Hitelező (azaz Alperes) a futamidő végét megelőző 20 nappal nem informálja Adóst (azaz a Felperest) másként. A szerződésmódosítás ezen értelmezését támasztja alá a rPtk. 207. § (1) bekezdése, amely szerint a szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. Alperes szerint a tényelőadások körében kifejtettek szerint a módosítás más irányú értelmezésének (azaz miszerint a futamidő hosszabbítása egy alkalomra szólt volna) az ott kifejtettek alapján nincs helye.
45. Mivel az Alperes a Felperest a mai napig nem szólította fel a kölcsön összegének visszafizetésére, azaz a követelést esedékessé nem tette, az elévülés a rPtk. 326. § (1) pontjában foglaltak hiányában nem kezdődhetett el sem 2016. augusztus 1-jén, sem azt követően. Mivel alperes Kölcsönszerződésből eredő követelése nem évült el, így az Ingatlanra a javára bejegyzett jelzálogjog elévülésének rPtk. 264. § (1) bekezdésében foglalt feltétele nem áll fenn, és így az Inytv. 62. § (1) c) pontjában foglalt, a jelzálogjog törlésére vonatkozó keresetindítás feltételei sem állnak fenn jelen esetben.
46. Kártérítés iránti viszontkeresetét Alperes az Előszerződésben foglaltak megszegésére alapította.
47. Alperes szerint az Előszerződés C) Preambulumpontja, valamint 1.1. pontja az Átminősítés lefolytatásáról, E) és F) Preambulumpontjai pontjaival összeférhetetlen módon Felperes az Ingatlanra pályázati támogatást vett fel és arra művelési kötelezettséget vállalt 2024 végéig, lehetetlenné téve az átminősítési eljárás lefolytatását.
48. Alperes szerint Felperes megszegte az rPtk. 4. § (1) bekezdését, azaz nem járt el a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve, amikor úgy rendelkezett az Ingatlannal, hogy azzal lehetetlenné tette annak átminősítését, a támogatási szerződés megkötéséről az Alperest nem tájékoztatta, ahhoz engedélyt nem kért, illetve az Előszerződéstől nem állt el.
49. A rPtk. 312. § (2) bekezdése szerint amennyiben a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a kötelezett felelős, a jogosult a teljesítés elmaradása miatt kártérítést követelhet. Alperes szerint az Átminősítés lefolytatása és az Előszerződés teljesítése akkor vált lehetetlenné, amikor a Felperes az Ingatlanra vonatkozóan támogatási szerződést kötött. A szerződés lehetetlenné válásáról az Alperes csak az F/9. szám alatt becsatolt, felperesi jogi képviselő által írt levélből, 2022. 03. 02. napján szerzett tudomást, így a kártérítési igénye ezen a napon nyílt meg.
50. A kártérítés mértékét illetően Alperes előadta, hogy bekövetkezett nála egy ... forint összegű értékcsökkenés 2007-ben, amelynél őt nem vezérelte ingyenes juttatás szándéka, azonban annak ellenértékeként a Felperestől a mai napig semmiféle juttatást nem kapott. A Kölcsönszerződést az alperes a mai napig azért nem mondta fel, mert az Átminősítés sikere és a végleges ingatlan adásvételi szerződés megkötésének szándéka vezérelte, az Előszerződésben foglaltak szerint.
51. Amennyiben a Felperes tájékoztatta volna arról, hogy a megkötött támogatási szerződés révén az Átminősítés lefolytatása (legalább 2024 végéig) lehetetlenné vált, az Alperesnek mind az Előszerződés, mind a Kölcsönszerződés fenntartásához fűződő érdeke számára is nyilvánvalóan megszűnt volna és azokat késedelem nélkül felmondta volna.
52. Alperes kártérítési igénye megegyezik tehát annak a ... forintnak a jelenértékével, amelynek kikényszeríthetőségétől a felperes által vélelmezetten 2021. július 31. napján beállt elévülés következtében esett el, tekintettel arra, hogy amennyiben tudomása lett volna az Előszerződés lehetetlenüléséről, a Szerződéseket haladéktalanul felmondta volna és a felperes részére megfizetett összeget azonnal visszakövetelte volna, erre pedig az állítólagos elévülés előtt sor került volna. A jelenértéket Alperes a bankmonitor weboldalán elvégzett infláció kalkulátor segítségével jelölte meg.
53. A Választottbíróság hatáskörét a felperesi kereset elbírálására Alperes nem vitatta. Saját viszontkeresete vonatkozásban az Előszerződés 5.9. pontjára hivatkozott, mely szerint „A Felek a jelen Előszerződésből eredő bármely jogvitájuk esetére kikötik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság kizárólagos illetékességét, amely saját Eljárási Szabályzata alapján jár el. A tanács három tagból áll, amelyből 1-1 tagot a Felek választanak, a harmadik tagot, a tanács elnökét pedig a két választottbíró. Az eljárás nyelve magyar.”
54. A 2023. június 19-én tartott tárgyaláson Felperes előadta, hogy szerinte a szerződések a Felek szándékának megfelelően jöttek létre, a Kölcsönszerződés nem színlelt. Az adásvételi szándék a Felperes részéről fennállt, azonban több bizonytalan jövőbeli eseménytől tették függővé ezt az ügyletet a Felek, melyek közül a legfontosabb az átminősítési kötelezettség, ami az előszerződés szerint az alperes kötelezettsége volt. Erre a Felek határidőt tűztek, amely eredménytelenül telt el.
55. Felperes vitatta, hogy 2009 előtt fennállt volna támogatási szerződés az Ingatlan vonatkozásában. A támogatási szerződés álláspontja szerint nem releváns, az nem képezte volna akadályát az átminősítésnek. Felperes tájékoztatta 2022-ben az Alperest arról, hogy támogatási szerződés áll fenn, amire tekintettel a támogatást vissza kellene fizetni, ha az átminősítés megtörténik.
56. Felperes a szerződés folyamatos meghosszabbodásával kapcsolatban előadta, hogy az alperesi álláspontot maga az Alperes cáfolja a beadványa 11. oldal utolsó bekezdés 3. sorában azzal, hogy a „6 havonta” szöveget használja, szemben a Kölcsönszerződés szövegével, amelyben a „6 hónappal” szövegrész szerepel. Tehát, ha az Alperes azt szerette volna, hogy 6 havonta kerüljön meghosszabbításra a szerződés, akkor ezt a kifejezést javasolta volna a szerződésbe is, nem azt, hogy „6 hónappal”.
57. Alperes előadta, hogy azért kötöttek Kölcsönszerződést, mert biztosítékot szeretett volna az átadott összeg fedezetére az Alperes, mert a Felperes ragaszkodott az összeg előre történő kifizetéséhez, és ezt a biztosítékot más formában nem tartották elképzelhetőnek. Álláspontja szerint a vételárelőleghez kapcsolódóan nem jegyezte volna be a földhivatal a jelzálogjogot.
58. Alperes 2023. július 18-án kelt írásbeli nyilatkozatában a viszontkeresete II. pontját a következőképpen módosította: feltéve, hogy a Választottbíróság szerint a Kölcsönszerződés színlelt, továbbá feltéve azt is, hogy a Választottbíróság szerint az Előszerződés alapján az Ingatlanra átadott vételár-előlegre vonatkozóan jelzálogjogot nem lehet bejegyezni, akkor alperes felperes kereseti kérelmét nem vitatja, azonban viszontkeresettel kéri megállapítani, hogy az alperes a felperesnek ... forintot az Előszerződés alapján, vételár-előleg jogcímén adott át. Ezzel szemben, ha a Választottbíróság szerint a vételár-előlegre vonatkozóan a jelzálogjogot be lehet jegyezni, akkor viszontkeresettel kéri a Felperes keresetének elutasítását, mivel a jelzálogjog járulékos jellegénél fogva osztja a biztosított követelés jogi sorsát, így az Előszerződés alapján átadott vételár-előleget biztosítja.
59. Alperes álláspontja szerint megállapítás iránti viszontkeresete előterjeszthető jelen eljárásban. Indokolásában a Pp. szabályaira hivatkozott. A megállapítási keresetekre a Szabályzat 16. § c) és e) pontjai is utalnak. Alperes szerint feltételes viszontkeresete is előterjeszthető, e körben szintén a Pp. szabályaira hivatkozott.
60. A kártérítési viszontkereset pontosítása körében Alperes előadta, hogy álláspontja szerint az átminősítés lefolytatása és az Előszerződés teljesítése akkor vált lehetetlenné, amikor a Felperes az Ingatlanra vonatkozóan támogatási szerződést kötött, azonban ennek Alperes általi felismerése csak később történt meg, kártérítési igénye ekkor nyílt meg (2022.03.02.) Ekkor az is nyilvánvalóvá vált számára, hogy a Felperes sem eladni nem szándékozik számára az Ingatlant, sem a ... forintot nem szándékozik visszafizetni, mert tájékoztatás nélkül támogatási szerződést kötött.
61. Az Előszerződést nem tartja teljesíthetőnek a 2024. évet követően, mert felperesi jogi képviselő az eljárást megelőző egyeztetések folyamán jelezte, hogy Felperes az Ingatlant a támogatási szerződés lejártát követően el kívánja adni, azonban nem az Előszerződésben rögzített ár értékkövetésével meghatározott áron, hanem egy teljesen irreális áron (558 millió forint).
62. Alperes csak akkor tudott volna az átminősítés érdekében eljárni, ha Felperes közreműködött volna és megtette volna azokat a nyilatkozatokat, melyek az Ingatlan tulajdonosától szükségesek. Felperes az együttműködéstől elzárkózott, az átminősítés nem történt meg.
63. A támogatási szerződés tartalmát a Felperesen kívül más nem ismeri. Ezért kérte a Választottbíróságot, kötelezze Felperest a támogatási szerződés becsatolására.
64. A Kölcsönszerződés lejáratának meghosszabbítása kapcsán előadta, hogy álláspontja szerint a periodikus meghosszabbodást a periódus (6 hónap) elé fűzött „automatikusan” kifejezés eredményezi, ezt az értelmezést pedig megerősítik a korábban előadott körülmények („új dátum” határozatlansága, felszólítás és teljesítés hiánya a felek részéről, valamint a Felperesnek a kamatozás végtelenségét firtató megjegyzése).
65. A Kölcsönszerződés módosításában az inflációra tekintettel kötöttek ki kamatot. Az Előszerződésben a vételár valorizálására szintén az infláció és az ingatlanárak emelkedése miatt volt szükség.
66. Felperes 2022. augusztus 16-án kelt írásbeli nyilatkozatában a Pp.-re hivatkozással előadta, hogy álláspontja szerint Alperes megállapítás iránti keresetet nem terjeszthet elő, mert a Kölcsönszerződés érvénytelenségére védekezése körében kifogásként hivatkozhat, továbbá azért sem, mert Alperes nem jog vagy jogviszony fennállásnak megállapítását kérte.
67. A viszontkeresetek vonatkozásban az Eljárási Szabályzat 35. § (1) bekezdésére hivatkozott, mely szerint, a viszontkeresetre - eltérő rendelkezés hiányában - a keresetre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A 15. § (1) bekezdés d) pontja szerint, a keresetlevélnek tartalmaznia kell a határozott kereseti kérelmet. Alperes II. és IV. sz. viszontkereseti kérelme a határozott kérelem követelményének nem felel meg, ugyanis azokat alperes feltételhez kötötten, más jogkérdés előzetes elbírálásának eredményétől függően terjesztette elő. Ezért kérte azok érdemi elutasítását.
68. Az Előszerződés E. pontja értelmében az átminősítésre irányuló eljárás kezdeményezésének, a hatóságok előtti eljárásnak, az átminősítéssel kapcsolatos teendők megszervezésének, valamint az előterjesztendő beadványok elkészíttetésének kötelezettsége Alperest terhelte. Alperes azonban fenti kötelezettségeinek nem tett eleget, az Ingatlan átminősítése érdekében intézkedéseket nem tett. Az Előszerződéstől való elállásra felperesi kötelezettség nem állt fenn, így annak elmulasztására alperes alappal nem hivatkozhat. Az Ingatlan átminősítése nem vált lehetetlenné a támogatási szerződés megkötésével. Vitatta, hogy megszegte volna az Előszerződés C) és 1.1. pontját.
69. Vitatta, hogy az Előszerződés határozatlan időre jött létre. Az adásvételi szerződés megkötésének határideje 2009. szeptember 30. napjától számított 10 munkanap, azaz 2009. 10. 14. napja volt. Másodlagosan hivatkozott arra, hogy az adásvételi szerződés megkötésének határidejére vonatkozó rendelkezések egymásnak ellentmondók, így az adásvételi szerződés megkötésére vonatkozó igény - az Előszerződésben eltérően meghatározott határidő hiányában - az általános elévülési idő elteltével évül el. Ebből következőleg az Előszerződésből fakadó valamennyi igény az általános elévülési idő bekövetkeztével elévült.
70. Felperes alperes kártérítési igényét is mind jogalapjában, mind összegszerűségében vitatta.
71. Az Előszerződés E. pontja értelmében az átminősítési eljárás kezdeményezése Alperest terhelte. Az Előszerződés megkötése óta 16 év telt el, mely időszak alatt alperes az átminősítési eljárást nem kezdeményezte, az átminősítés érdekében intézkedéseket nem tett és Felperest sem értesítette arról, hogy személyes közreműködése szükségessé vált volna.
72. Vitatta továbbá, hogy a támogatási szerződés az átminősítés akadályát képezné, és azt is, hogy a támogatási szerződés okán az Előszerződés teljesítése lehetetlenült, és hogy ezért Felperes felelős. A pályázati támogatás, illetve Felperes magasabb vételáron való értékesítésre irányuló igénye nem alapozza meg a jogi lehetetlenülését.
73. Vitatta továbbá a kár összegszerűségét is, mivel Alperes nem indokolta meg, hogy a kárt miért az átadott összeghez képest több, mint kétszeres értékben kellene meghatározni.
74. A 2023. december 12-én tartott tárgyaláson a Felek korábban előadott nyilatkozatait követően a Választottbíróság felhívására a Felek egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy az ügyben továbbiakat előadni nem kívánnak.

A Választottbíróság ítélete

75. A Választottbíróság a hatáskörét megállapította a Kölcsönszerződés 6.4. pontja alapján, melyre Felperes keresetében hivatkozott. A Választottbíróság hatáskörét Alperes sem vitatta, az ügy érdemében terjesztett elő védekezést.
76. A Választottbíróság a kereset érdemét illetően a Felek által felhívott jogszabályok, így különösen az rPtk. 207. § (1) bekezdése alkalmazásával az alábbi döntést hozta.
77. A Felperes keresetét illetően a Választottbíróság megállapította, hogy a Felek között a felperesi kereset vonatkozásában egyedül abban a kérdésben alakult ki vita, hogy a kölcsön futamideje lejárt-e 2016.07.31-én, azaz a kölcsön visszafizetése esedékessé vált-e ebben az időpontban, ami az elévülési idő megindulását eredményezné, vagy a futamidő jelenleg is tart, ismétlődő automatikus hosszabbítások eredményeképpen, így a kölcsön visszafizetése még nem vált esedékessé. Ha a kölcsön futamideje a jelzett időpontban lejárt, vagyis a kölcsön visszafizetése esedékessé vált, akkor a Kölcsönszerződésből eredő követelések elévültek, ami megnyitja az utat a felperesi kereset teljesítésének. Ha azonban a kölcsön futamideje nem járt le a jelzett időpontban, sem azt követően, a felperesi érvelés tartópillére (elévülés) esik ki. A Választottbíróságnak tehát az elévülés kérdésében kellett döntést hoznia, ami attól függ, hogy lejárt-e a kölcsön futamideje a jelzett időpontban, a visszafizetés esedékessé vált-e.
78. Ehhez a döntéshez a Kölcsönszerződés 2015. február 24-én kelt, második módosításának 2. pontját kellett a Választottbíróságnak értelmeznie, amely kikötés az alábbiakat rögzítette: „A kölcsön futamideje 2007. április 12. napjától 2016. január 31. napjáig tart. Ez a Kölcsön visszafizetésének dátuma. Amennyiben Hitelező a futamidő végét megelőző 20 nappal nem informálja Adóst másként, akkor a futamidő lejártakor a Kölcsönszerződés futamideje automatikusan 6 hónappal meghosszabbodik. Ez az új dátum lesz a Kölcsön visszafizetésének dátuma.”
79. A Választottbíróság elsőként hangsúlyozni kívánja, hogy az idézett szerződéses kikötés jelentésének megállapítása olyan ténykérdés, melyben – a nyelvtani értelmezésen túlmenően – a Felek által előterjesztett valamennyi érv és bizonyíték mérlegelése alapján kellett döntenie.
80. A döntő kérdés az, hogy a Felek akarata a kölcsön futamidejének egyszeri (6 hónapos) meghosszabbítására irányult, vagy egy olyan mechanizmust kívántak létrehozni, mellyel a futamidő újra és újra meghosszabbodik 6-6 hónappal, mindaddig, amíg Alperes egyoldalúan nem nyilatkozik úgy, hogy a további meghosszabbítást nem kívánja.
81. A Választottbíróság szerint önmagában nyelvtani értelmezéssel ez a vita kétséget kizáróan nem dönthető el. Ennek oka az, hogy a 6 hónapos hosszabbításról rendelkező szabály kifejezetten nem rögzítette sem azt, hogy a hosszabbítás csak egyetlen esetre szól, sem azt, hogy ismétlődően kell alkalmazni. Ezért a Felek akaratának megállapításához az eset egyéb körülményeire is figyelemmel kell lenni. E körben a Választottbíróság a következőket tartja relevánsnak. 
82. A Felek egyezően adták elő, hogy a Kölcsönszerződés és az Előszerződés egymással összefüggött, szoros kapcsolatban állt. A Kölcsönszerződés 2. módosításával egyidejűleg a Felek nem rendelkeztek úgy, hogy az Előszerződés megszűnne, akár 2016.01.31-én, akár a 6 hónapos hosszabbítás lejártakor (2016.07.31.). Ebből a tényből arra lehet következtetni, hogy a Feleknek nem az volt a korabeli szándéka, hogy a Kölcsönszerződéssel létrehozott jogviszonyt konkrét időpontban (2016.01.31-én vagy legkésőbb 2016.07.31-én) véglegesen lezárják, ugyanis ha ez lett volna a céljuk, akkor feltehetőleg rendelkeztek volna a kölcsönügylethez szorosan kapcsolódó, az Előszerződéssel létrehozott jogviszony egyidejű lezárásáról. Az Előszerződés lezárása nélkül a Felek által eredetileg kialakított konstrukció egyensúlya megbomlott volna, ami nem álhatott a Felek szándékában.
83. A Feleknek a Kölcsönszerződés 2. módosítását követően tanúsított magatartása is inkább arra utal, hogy nem tekintették úgy, hogy a kölcsön futamideje lejárt volna 2016.07.31-én.
84. Alperes a lejárat előtt 20 nappal nem informálta Felperest arról, hogy nem kívánja a futamidő hosszabbítását. Továbbá, 2016.07.31-ét követően, felperesi teljesítés elmaradása miatt Alperes semmilyen lépést nem tett a kölcsönösszeg behajtása érdekében, holott ez észszerű és gondos eljárás esetében indokolt lett volna Alperes részéről, ha értelmezése szerint a kölcsön visszafizetése esedékessé vált volna.
85. Másfelől Felperes korabeli viselkedése sem azt mutatta, hogy Felperes azt gondolta volna, hogy a futamidő lejárt.  Felperes nem fizette vissza a kölcsönt, noha ezzel a helyzete terhesebbé vált, ugyanis a fizetendő kamat nőtt. Továbbá, Felperes annak érdekében sem tett semmit, hogy az Előszerződést a kölcsön futamidejének lejáratával egyidejűleg megszüntesse, holott az Előszerződés jelentős kötelezettségeket terhelt rá, amik annak ellenére fennmaradtak volna, hogy az ellenértékbe betudandó kölcsönt vissza kellett volna fizetnie. Mindezek ellenére Felperes semmilyen lépést nem tett sem a kölcsönnel, sem az Előszerződéssel kapcsolatosan, ami arra utal, hogy a tárgybeli időszakban Felperes sem értelmezte úgy a helyzetet, hogy a futamidő véglegesen lejárt volna. Felperes maga hivatkozott arra is, hogy 2022-ben tárgyalt az átminősítésről és a támogatásról Alperessel, ami szintén azt mutatja, hogy az Előszerződést élőnek tekintette Felperes is.
86. Felperes semmilyen indokot nem hozott fel arra, hogy miért döntöttek úgy a Felek, hogy az addigra már 9 évet meghaladóan fennálló kölcsönügyletet éppen 2016.07.31-ével kívánják végleg lezárni, akkor is, ha az Előszerződéssel kitűzött eredeti cél addigra sem teljesül (viszont az Előszerződés lezárását ennek ellenére nem kívánják). Továbbá arra sem hozott fel semmilyen észszerű magyarázatot Felperes, hogy amikor a 2. módosítással közel 1 évvel hosszabbították meg a futamidőt (az addig eltelt közel 8 év után), miért érezték szükségesnek ezt egy egyszeri hat hónappal eshetőlegesen tovább hosszabbítani. Ha valamilyen oka volt annak, hogy a Felek 2015 elején úgy látták, hogy főszabály szerint indokolt a kölcsönügylet lezárása 1 év múlva, de valamilyen speciális ok miatt egyszeri 6 hónapos hosszabbításra még szükség lehet, akkor erről a speciális okról bizonyára nyilatkozott volna Felperes. Ezt nem tette meg, enélkül viszont az eljárás nem tűnik életszerűnek, a konkrét dátumok és időtartamok kiválasztását Felperes semmivel nem támasztotta alá. A konkrét, észszerű indok hiánya így szintén azt az értelmezést erősíti, hogy a Felek szándéka ismétlődő, többszöri hosszabbításra irányult.
87. A 2. módosítás megszövegezése is arra utal, hogy a felek nem egyszeri hosszabbítás lehetőségével számoltak, ezért írtak a módosításba 20 napot, 6 hónapot és „új dátum”-ot. Ha csak egyszeri hosszabbításról kívántak volna rendelkezni, akkor mindegyik esetben fix dátumot írtak volna az egyértelműség kedvéért. A Választottbíróság nem ért egyet Felperessel abban, hogy ha a Felek szándéka ismétlődő hosszabbítás lett volna, akkor a „6 havonta” fordulatot alkalmazták volna. Ez ugyanis nem lett volna elég, mert azt is meg kellett volna határozni, hogy mennyi hónappal hosszabbodik meg a futamidő.
88. Végül, a Választottbíróság álláspontja szerint az eljárás előtti ügyvédi levelezés során Alperes nem ismerte el az elévülést. Alperes nyilatkozatai cáfolják ezt az értelmezést. Másfelől, a Választottbíróság azt az alperesi hivatkozást is alaptalannak tartotta, hogy a 2. sz. módosításra kézzel írt megjegyzések bizonyító erővel rendelkeznének, ugyanis nem került bizonyításra, hogy ezeket a megjegyzéseket ki és mikor, milyen célból írta rá dokumentumra.
89. A fentiek alapján, minden, a Felek által előadott tény és körülmény mérlegelésével a Választottbíróság összességében arra a következtetésre jutott, hogy a Kölcsönszerződés 2. módosításával a Felek akként rendelkeztek, hogy a kölcsön futamideje újra és újra meghosszabbodik 6 hónappal, ha Alperes ezzel ellentétes nyilatkozatot nem tesz. A kikötés ezen tartalmára tekintettel a kölcsön futamideje nem járt le, az abból eredő követelések nem évültek el, így Felperesnek az elévülésre alapított keresete alaptalan.
90. A Választottbíróság e viszontkereset elbírálására hatáskörét megállapította a Kölcsönszerződés 6.4. pontja alapján. A Választottbíróság hatáskörét a Kölcsönszerződés színleltségével kapcsolatos viszontkereset vonatkozásában Felperes sem vitatta, a kérdés érdemében terjesztett elő védekezést.
91. A Választottbíróság először azt tartja szükségesnek rögzíteni, hogy Alperes megfogalmazása szerint megállapításra irányuló keresetet terjesztett elő (ellenkérelem és viszontkereseti kérelem I. pont), tartalmában azonban a kérelme arra irányult, figyelemmel az ellenkérelem és viszontkereseti kérelem kapcsolódó II. pontjára, hogy a Választottbíróság a szerződés alapján átadott összeg tekintetében módosítsa a ... forint átadásának jogcímét akként, hogy ez az összeg vételár-előlegként került átadásra. Így Alperes viszontkeresete jogalakításra irányul, nem megállapításra, a színleltség megállapítása e jogalakításra irányuló viszontkereset előkérdése, nem önálló kereset.
92. A Választottbíróság a Felek által felhívott jogszabályok alkalmazásával, így különösen az rPtk. 207. § (6) bekezdésének alkalmazásával a viszontkereset érdemét illetően az alábbi döntést hozta.
93. Alperes a Kölcsönszerződés színleltségével kapcsolatos álláspontját lényegében arra alapította, hogy a Felek között soha nem állt fenn valós szándék Kölcsönszerződés megkötésére; a szerződések megkötését megelőzően mindvégig arra irányult a Felek egybehangzó akarata, hogy az Alperes a Felperestől az Ingatlant ... forint vételár ellenében megszerezze. Erre azonban a hatályos magyar jogszabályok értelmében nem volt addig lehetősége, amíg az Ingatlan besorolása szántó művelési ág alá esett. A választott szerződéses konstrukció lehetőséget biztosított arra, hogy Felperes azonnal megkapja a teljes vételárat, másrészt az Alperesnek védelmet adott azzal, hogy a jelzálogjog bejegyzésre került. Alperesnek soha nem állt szándékában visszakövetelni a Kölcsönszerződésben rögzített összeget, a Felperesnek pedig nem állt szándékában azt visszaadni, mivel azt a Felek a végleges adásvételi szerződés megkötéséig vételár-előlegnek tekintették, a Kölcsönszerződés alapján megfizetett összeget a végleges adásvételi szerződés alapján fizetendő vételárként tervezték egymás között elszámolni.
94. Felperes szerint a Kölcsönszerződés nem volt színlelt, Alperes kölcsön címén adta át a ... forintot, a kölcsönösszegre vonatkozó követelést biztosították a Felek a jelzálogjoggal. Álláspontja szerint a Földtv. 6. § (1) bekezdése a jelzálogjog bejegyzésének nem képezte volna akadályát, tekintettel arra, hogy az kizárólag a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzését zárta ki. Ekként a jelzálogjog bejegyzéséhez nem lett volna szükség színlelt Kölcsönszerződés megkötésére. A Kölcsönszerződés színleltségét cáfolja az is, hogy Felek a Kölcsönszerződést két alkalommal is módosították, ezzel is megerősítve akaratukat. Továbbá a kölcsön összege után felek ügyleti és késedelmi kamatot is kikötöttek megállapodásukban, mely szintén a Kölcsönszerződés színleltségét cáfolja.
95. A Választottbíróság álláspontja szerint a Kölcsönszerződés nem volt színlelt. A Felek akarata kölcsön nyújtására irányult, ami teljesedésbe is ment, miként a kapcsolódó biztosíték is bejegyzésre került az ingatlannyilvántartásba. A Kölcsönszerződés Felperes szerint is legalább 2016.07.31-ig hatályban volt, azaz mintegy 9 évig. Ez idő alatt a Felek kétszer is módosították a Kölcsönszerződést, ezzel megerősítve eredeti szerződési akaratukat.
96. A Kölcsönszerződés érvényességét nem érinti az, hogy a Felek azt az Előszerződésre tekintettel, ahhoz kapcsolódóan kötötték meg. Nem ütközik jogszabályba az, és a jogszabály megkerülését sem jelenti, hogy Alperes az Előszerződéssel létrejött üzleti kapcsolatra tekintettel finanszírozta Felperest, és a Kölcsönszerződést kész volt fenntartani mindaddig, amíg az Előszerződés teljesedésbe nem megy. Az sem tette a Kölcsönszerződést színleltté, hogy a kölcsönösszeget a Felek a vételárba tervezték beszámítani.
97. A Választottbíróság álláspontja szerint nincs jelentősége annak, hogy a Földtv. csak a tulajdonszerzésnek képezte akadályát, vagy a vételárelőleg jelzálogjoggal biztosításának is akadályát képezte volna, ugyanis egyértelműen megállapítható, hogy a Felek akarata valóban Kölcsönszerződés megkötésére irányult, ezt a konstrukciót választották kölcsönös egyetértéssel, ezzel a szerződéssel nem más szerződést kívántak leplezni. Mindehhez azt is szükséges hozzátenni, hogy a Földtv. értelmezésével kapcsolatos kérdés egyrészt hipotetikus, mivel a Felek nem kötöttek szerződést vételár-előleg jelzálogjoggal való biztosítására, másrészt sem kereseti, sem viszontkereseti kérelem ennek a jogkérdésnek az eldöntésére nem irányult, e kérdésben a Felek között nem alakult ki jogvita, így erről a Választottbíróság nem is dönthetett volna.
98. Megjegyzi végül a Választottbíróság, hogy Alperes jogi álláspontja önellentmondó volt ebben a kérdésben, mert egyrészről azt állította, hogy a vételár-előleg biztosítására nem lehetett volna jelzálogjogot bejegyezni az Ingatlanra, ezért volt szükség egy szerinte színlelt szerződésre, másfelől viszontkeresetében éppen azt kérte, hogy a kölcsön jogcímet változtassa a Választottbíróság vételár-előlegre, melynek következtében a jelzálog ezt biztosítaná, ami viszont Alperes szerint jogszabályba ütközne.
99. A fentiekre tekintettel Alperesnek a Kölcsönszerződés színleltségére alapított viszontkeresete alaptalan.             
100. A Választottbíróság a szerződésszegéssel okozott kár megtérítésére irányuló viszontkereset elbírálására hatáskörét megállapította az Előszerződés 5.9. pontja alapján. A Választottbíróság hatáskörét a kártérítési viszontkereset vonatkozásában Felperes sem vitatta, a kérdés érdemében terjesztett elő védekezést.
101. Megállapítható, hogy Felperes a szerződésszegéssel okozott kár megtérítése iránti viszontkeresetét (ellenkérelem és viszontkereseti kérelem IV. pont) feltételesen terjesztette elő, mivel annak elbírálását attól függően kérte, hogy miként bírálja el a Választottbíróság Felperes keresetét.
102. A Választottbíróság álláspontja szerint ez a viszontkereseti kérelem nem felel meg a határozottság követelményének, melyet az Eljárási Szabályzat 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 15. § (1) bekezdés d) pontja ír elő. Ezért ennek a viszontkeresetnek a tárgyában a Választottbíróság az eljárást megszüntette az Eljárási Szabályzat 46. § (1) bekezdés g) pontja alapján, mely szerint a választottbírósági tanács végzéssel megszünteti az eljárást, ha a választottbírósági tanács úgy ítéli meg, hogy az eljárás folytatására bármely más okból nincs szükség vagy az lehetetlen. Az Eljárási Szabályzat kifejezetten nem rendelkezik arról, hogy milyen jogkövetkezményt kell akkor alkalmazni, ha a kereseti vagy viszontkereseti kérelem nem teljesíti a határozottság követelményét. Ezért a Választottbíróságnak választania kellett az érdemi elutasítás és az érdemi döntés nélküli, végzés formájú megszüntetés között. Tekintettel arra, hogy jelen esetben a viszontkereseti kérelem e részének érdemi elbírálására nem került sor, a Választottbíróság a végzéssel történő megszüntetés mellett döntött. Megjegyzi a Választottbíróság, hogy ez a döntés összhangban van a Felek álláspontjával is, mivel Alperes nem kérte a viszontkereset elbírálását a felperesi kereset elutasítása esetén, másfelől Felperes is a határozatlan viszontkereseti kérelem elbírálhatatlansága mellett érvelt. A Választottbíróságnak hasonló döntést kellett volna hoznia, ha Alperes viszontkeresetét tartalma szerint beszámítási kifogásként kezelte volna. Végül, az egyértelműség kedvéért a Választottbíróság szükségesnek tartja rögzíteni, hogy a választottbírósági eljárásra a Pp. szabályai nem irányadóak, így a fenti eljárási kérdés eldöntése során a Választottbíróság a Pp. szabályait nem alkalmazhatta. 
103. Az Eljárási Szabályzat 11. § (1) bekezdése alapján az eljárási költségeket a vesztes fél viseli vesztessége arányában. Mivel Felperes a keresete, Alperes a Kölcsönszerződés színleltségére alapított viszontkeresete vonatkozásában egyaránt pervesztes lett, mindkét fél viselni tartozik az általa megelőlegezett választottbírósági díjat.
104. Mindkét Fél kérte továbbá ügyvédi költségeinek megtérítését is. Mivel mindkét Fél pernyertes lett a másik fél keresete, illetve viszontkeresete vonatkozásban, e tekintetben jogosultak az ügyvédi költségeik megtérítésére. A Választottbíróság azonban mérlegeléssel úgy ítélte meg, hogy a Felek az elvégzett munka alapján e tekintetben kölcsönösen ugyanakkora ügyvédi költség megtérítésére lennének jogosultak, mellyel egyenértékű, ha mindkét Fél viseli a saját ügyvédi költségeit, ezért a Választottbíróság ezt a döntést hozta.
105. Alperes szerződésszegéssel okozott kár megtérítése iránti viszontkeresete vonatkozásában az eljárás megszüntetésre került, így az Eljárási Szabályzat 11. § (4) bekezdésének utolsó mondata irányadó, mely szerint az eljárás megszüntetésének egyéb eseteiben az eljárási költségeket a felperes viseli, azaz jelen esetben a viszontkeresetet előterjesztő Alperes. Ugyanakkor külön ügyvédi költség megállapítását e vonatkozásban a Választottbíróság nem tartotta indokoltnak megállapítani, a pervitel egységességére tekintettel. 

Vb/22059