Az ítélet alapjául szolgáló tényállás
- A felperes mint megrendelő és az alperes mint vállalkozó között 2020. októberében kivitelezési szerződés jött létre szerkezetépítési munka elvégzésére. A munkaterületet a felperes 2020 októberében át is adta az alperesnek, és az az elektronikus építési napló is megnyitására került. A felek 2021. januári teljesítési véghatáridőben állapodtak meg.
- A felek rész- és véghatáridő be nem tartása esetére késedelmi kötbért kötöttek ki, míg a szerződés olyan okból való megszűnése esetére, amelyért a kivitelező a felelős, a vállalkozói díj 15%-át, de legalább […], -Ft-ot kitevő meghiúsulási kötbérben állapodtak meg. Ilyen oknak tekintették azt, ha a kivitelező késedelme vagy hibás teljesítése miatt a megrendelő a szerződéstől eláll, vagy azt azonnali hatállyal felmondja.
- A szerződés értelmében a kötbér az annak követelésére okot adó körülmény bekövetkeztével azonnal esedékes volt, és amennyiben több kötbérfajta megfizetésének feltételei is fennállnak, ezek közül a megrendelő volt jogosult választani.
- A szerződés szerinti előleget a megrendelő felperes az alperes részére a szerződésnek megfelelően kifizette.
- 2020 decemberében a felperes elektronikus levélben kifogásolta a lelátó kivitelezési munkáinak késedelmét, és frissített ütemterv készítésére szólította fel az alperest, aki azt nem készítette el, de hivatkozott arra, hogy a munkálatok elvégzésére alvállalkozót vett igénybe, így a munkavégzés fel fog gyorsulni.
- A felperes sürgette a munka mielőbbi befejezését, az alperes azonban – újabb és újabb teljesítési ígérete ellenére – arra hivatkozott, hogy fedezet hiányában az alvállalkozóját kifizetni nem tudja, ezért újabb – a felek szerződésében nem szereplő – előleget kért. A teljesítési véghatáridő ekkorra már eltelt, de a kivitelezés mielőbbi befejezése érdekében a felperes ezt az összeget is megfizette 2021 januárjában az alperesnek, aki így sem készült el a kivitelezéssel.
- A felperes 2021 februárjában az építési naplóba történő bejegyzéssel felszólította az alperest az elszámoláshoz szükséges dokumentáció elkészítésére, majd ezt követően februárban a szerződést azonnali hatállyal felmondta a szerződés súlyos megszegése (rész- és végteljesítési határidők be nem tartása) miatt. Felszólította az alperest a vissza nem fizetett előlegek visszafizetésére, a késedelmi kötbér és a zsaluanyagok megrongálódásából eredő károk, a hibás teljesítésből eredő károk megfizetésére, a munkaterület elhagyására, az építési napló lezárására.
- Az alperes a felmondásra írt, 2021. márciusi levelében kifogásolta, hogy a felmondás körültekintő indokolást nem tartalmaz, és a felperes nem jelölte meg a felmondás jogalapját sem, hivatkozott továbbá arra, hogy a teljesítést a felperes jogellenes magatartása gátolja.
- Az alperes kifogását a felperes a felmondás alperes általi vitatásaként értékelte, és további 14 napos határidő tűzése mellett a szerződés teljesítésére hívta fel az alperest, akinek mulasztása esetére azonnali hatályú felmondást helyezett kilátásba, amely felszólítását az építési naplóba is bejegyezte.
- Az alperes a 2021. márciusi válaszlevelében azt közölte, hogy a felmondás vele szemben már hatályosult. A felperes ezt követően azonnali hatállyal felmondta a szerződést, mivel az alperes a felperesi felhívásra semmilyen intézkedést nem tett.
A peres felek nyilatkozatai
- A felperes keresetében arra kérte a Választottbíróság, hogy kötelezze az alperest az előleg visszafizetésére elsődlegesen a Ptk. 6:212. § (2) bekezdése szerinti elszámolás jogcímén, másodlagosan jogalap nélküli gazdagodás jogcímén – Ptk. 6:579.§ (1) bekezdése alapján – és ezen összeg után 2021. februárjától a megfizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékkal növelt értékének megfelelő késedelmi kamat megfizetésére. Kérte továbbá, hogy a Választottbíróság kötelezze az alperest […], -Ft összegű meghiúsulási kötbér és ennek előzőek szerinti kamata, továbbá az eljárás költségeinek megfizetésére.
- A felperes álláspontja szerint az alperessel kötött kivitelezési szerződés a felperes 2021. februári azonnali hatályú felmondásával megszűnt, amit az alperes is tudomásul vett. Felmondásának alapját az alperes késedelmében jelölte meg, amit maga az alperes is elismert.
- A felperes hivatkozott a Ptk. 6:213. § (1) és 6:212. § (2) bekezdésére, amelyek alapján a szerződés megszűnése esetén a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak, és kötelesek egymással a megszűnés előtt már teljesített szolgáltatásokkal elszámolni.
- Az elszámolás módjaként előadta, hogy az alperesnek a szerződésük alapján megfizetett […], -Ft előleget, majd azt, az alperes kérését elfogadva, kiegészítette további […],-Ft előleggel.
- Az alperesi szerződésszegés lehetséges szerződési jogkövetkezményei közül a meghiúsulási kötbért választotta, amelynek szerződés szerinti legkisebb összege […], -Ft, és amely összeg 2021 februárjában vált esedékessé a felmondás következtében.
- A késedelmi kamat jogalapját és mértékét a Ptk. 6:155. § (1) bekezdésében jelölte meg a kötbér utáni kamat tekintetében hivatkozva a Ptk. 6:189. §-ra is.
- A zsaluanyagokban okozott károk megtérítésére irányuló igénye tekintetében jogfenntartással élt. Ügyvédi munkadíjat a csatolt megbízási szerződés szerinti összegben igényelt.
- Kérelmének alátámasztására csatolta a felek közötti kivitelezési szerződést, az előlegek és részszámla követelések kifizetését igazoló átutalási megbízásokat, a felek közötti levelezést és az építési napló hivatkozott bejegyzéseit, valamint a felmondó nyilatkozatokat.
- Az alperes a kereset elutasítását és a felperes eljárási költségekben történő marasztalását kérte. E körben hivatkozott a felperest terhelő együttműködési kötelezettség felperes általi megszegésére, a visszatartási jog szabályaira, a szerződés megszüntetésének Ptk. szerint szabályaira [Ptk. 6: 62. §, 6:139.§ (1) bek., 6:150.§ (2) bek., 6:213. § (1) bek.)].
- Az alperes előadta, hogy 2020 decemberéig szerződésszerűen haladtak, ekkor azonban az utolsó fázisban rajtuk kívül álló ok miatt nem tudtak haladni. A lelátó zsaluanyagát a felperes nem szállította le, és nem adta át, így szükséges építőanyag hiányában nem tudták a munkát megkezdeni. Bár a problémát többször jelezték, a felperes nem tett lépéseket az akadály kikü-szöbölése érdekében. A csúszás elkerülése érdekében vette igénybe a felperes által ajánlott alvállalkozót, saját, bevált alvállalkozójuk helyett. Sérelmezte továbbá – a jogcím és összegszerűség megjelölése nélkül – a részükre járó díj visszatartását, mert így alvállalkozó kifizetésére nincs lehetősége.
- Az alperes álláspontja szerint a szerződés megfelelő teljesítését a felperes jogellenes magatartása gátolta, figyelemmel arra, hogy a szerződésszerűen elvégzett munka ellenértékével nem volt hajlandó elszámolni. A felperesi magatartást az együttműködési kötelezettség megszegéseként értékelve arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alperes terhére semmilyen szerződésszegés nem róható.
- Az alperes arra is hivatkozott, hogy az felperes elszámolási kötelezettségének nem teljesítése miatt az alperes a saját esedékes szolgáltatását jogszerűen tartja vissza, ezért részéről semmilyen késedelem nem merülhet fel.
- Az alperes a kereseti kérelmet egészében, jogalapjában és összegszerűségében is vitatta. az elszámolások helyességét nem ismerte el.
A Választottbíróság ítélete
- A Választottbíróság álláspontja szerint a felperes beadványához csatolt bizonylatok, előleg kifizetések és részszámlák a felperes általi teljesítéseket a bizonyosság szintjén alátámasztják. Ugyancsak bizonyítottnak tekinthető, hogy az alperes – írásbeli szerződésmódosítással ugyan nem igazoltan, de a felek által elismerten – többször is módosított teljesítési határidőben sem teljesített, illetve az alperes ennek ellenkezőjét nem bizonyította, szerződésszerű teljesítésének alátámasztására bizonyítást sem ajánlott fel.
- A kötelezett késedelmének beálltával vele szemben alkalmazhatók a kötelezetti késedelem jogkövetkezményei, jelen esetben az elállás helyett – figyelemmel arra, hogy az eredeti állapot helyreállítása a kivitelezési szerződés kapcsán nem lehetséges – a felek szerződésében is kikötött azonnali hatályú felmondási jog gyakorlása, amely jogával a felperes a vonatkozó törvényi és szerződéses rendelkezéseknek megfelelően élt.
- Az egymásnak részben ellentmondó alperesi jognyilatkozatokból az egyértelműen megállapítható, hogy a kivitelezési szerződés a felperes által 2021 februárjában gyakorolt azonnali felmondással az alperes által is elismerten megszűnt. Ehhez képest a felperes 2021. márciusi azonnali hatályú felmondása egy már korábban megszűnt szerződés egyoldalú megszüntetésként nem értékelhető.
- A felek közötti jogvita lényegében abban áll, hogy a felperes által előterjesztett elszámolás megfelelő-e, illetve megállapítható-e az alperes felmondási jog gyakorlására alapot adó szerződésszegése, ennek megállapíthatósága esetén is, terheli-e felelősség az alperest a szerződésszegésért: köteles-e meghiúsulási kötbér megfizetésére.
- A szerződésben meghatározott teljesítési véghatáridő eredménytelen eltelte ténykérdés, így az alperes késedelme beállt. Tényként állapítható meg az is, hogy az alperes a határidő elteltét követően sem teljesített, mert ennek tagadása esetén az ellenkező bizonyítása az alperest terhelte, aki viszont ezt nem bizonyította.
- A felperes a véghatáridő eredménytelen elteltét követően tartalmát tekintve pórhatáridőt tűzött, amely eredménytelenül telt el, és ez a körülmény a felek szerződése szerint is érdekmúlás bizonyítása nélküli, azonnali hatályú felmondás alapjául szolgál.
- A felmondás következtében a felek között elszámolási kötelezettség keletkezett, amelynek a felperes a keresetében foglalt összegszerűség és jogi érvek kimunkálásával, okiratokkal alátámasztva tett eleget, amelynek alperes általi vitatása esetén az ellenbizonyítás az alperest terhelte. Az alperes válaszirata ezzel kapcsolatosan érdemi védekezést nem tartalmazott, így a Választottbíróság a felperes bizonyítékokkal alátámasztott állításával szemben az alperes tényekkel és bizonyítékokkal alá nem támasztott puszta tagadását nem fogadhatta el.
- Ha a szerződésszegés megállapítható, akkor az azzal okozott kárért való felelősség beáll, így a szerződésben kikötött meghiúsulási kötbér mint felelősségi szankció alkalmazására kerülhet sor, amely kötelezettség alól az alperes annak bizonyításával mentesülhet, hogy a szerződésszegésért nem felelős. A felelősség alól a Ptk. 6:142. §-a alapján annak bizonyításával mentheti ki magát, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
- Az alperes az őt terhelő bizonyításnak semmilyen mértékben nem tett eleget, így a felelősség őt terheli, amelynek következtében a kikötött kötbér megfizetésére is köteles.
- Az elszámolás alapján követelt összeg és a kötbér megfizetése is a felmondás hatályosulását követő napon, 2021 februárjában vált esedékessé, a Választottbíróság a felperes által kért kamatokat ettől az időponttól, és a Ptk. hivatkozott kamatszabálya alapján állapította meg.
- A Választottbíróság a felperes teljes pernyertességére tekintettel az eljárás teljes költségének megtérítésére az alperest kötelezte.
(Vb/21040)
