Az ítélet alapjául szolgáló tényállás
[1] Egy ikerház jellegű lakóingatlan (továbbiakban: Ingatlan) egyik felének nyílászáróit 2011-es vállalkozási szerződés alapján a felperes az alperessel legyártatott nyílászárókkal kicserélte. Az Ingatlan tulajdonosai később az ikerház másik felét is megvásárolták és ennek eredményeként a felperest az „egyesített” Ingatlan felújítási munkálatainak generál-kivitelezésével bízták meg a 2018. március 5-én megkötött vállalkozási szerződéssel 20.604.100,-. forint + ÁFA összegben meghatározott vállalkozói díj ellenében.
[2] A felperes, mint „megrendelő” és az alperes, mint „vállalkozó” között az Ingatlan felújításához kapcsolódóan nyílászárók beépítésére vállalkozási szerződés jött létre 2018. május 15-én és 2018. május 16-án.
[3] Szerződésmódosítási igények miatt a felek 2018. júniusában két újabb szerződést kötöttek. (A továbbiakban: Szerződés)
[4] A Szerződés értelmében az alperes a Szerződés mellékletét képező Termékspecifikáció szerinti egyedi méretű és kivitelű nyílászárók (továbbiakban: Nyílászárók) legyártására vállalt kötelezettséget.
[5] Az alperes által legyártott Nyílászárók első alkalommal történt szállítása alkalmával nem kerültek beépítésre színeltérés miatt, majd miután az alperes azokat átfestette 2018. decemberében beszerelésre kerültek az ingatlanba.
[6] Az Ingatlan tulajdonosai a felperessel kötött szerződésüket 2019. február 15-én felmondták (a továbbiakban: Felmondás), és a Felmondásban jelezték, hogy kötbérigényt kívánnak érvényesíteni és árleszállítással élnek a színeltérés miatt, az Ingatlan egységes értékesítése során ugyanis értékcsökkenést eredményez.
[7] Az Ingatlan tulajdonosai a felperes részére az általa kiállított számla ellenértékeként a meghiúsulási kötbérrel és a kültéri nyílászárók árának 50 %-kal csökkentett összegét fizették meg.
Peres felek nyilatkozatai
[8] A felperes a Választottbírósághoz 2019. májusában benyújtott keresetlevelében kérte a Választottbíróságot, hogy kötelezze az alperest „szerződésszegéssel okozati összefüggésben keletkezett kár megtérítésére, valamint szerződés hibás teljesítése miatti árleszállítás miatt kár megfizetésére. Keresete jogcímét a felperes a keresetlevélben a Ptk. 6:142. §, 6:159. §, 6:157. §, 6:174. § rendelkezéseit jelölte meg, további nyilatkozataiban hivatkozott még a Ptk. 6:153. §, 6:154. § (3) bek. rendelkezéseire. A felperes kamat megfizetésére való kötelezést nem kért. A felperes kérte a Választottbíróságot, hogy kötelezze az alperest az eljárás költségeinek viselésére, magánszakértői vélemény elkészítésének költségének megfizetésére, valamint a pertárgy értékének 10 %-át kitevő ügyvédi munkadíj megfizetésére.
[9] Az alperes a 2019 júniusában kelt válasziratában a kereset elutasítását kérte, vitatva a hibás teljesítés tényét. Álláspontja szerint a Nyílászárók színazonossága vonatkozásában nem teljesített hibásan, továbbá a 2018. augusztus 14-i teljesítése okán határidőben, késedelem nélkül teljesített. Arra hivatkozott továbbá, hogy a felperes jogtalanul tagadta meg a Nyílászárók átvételét, hivatkozott továbbá az ÁSZF-ben rögzített felelősség kizáró klauzulára. A kereset összegszerűségét eltúlzottnak és nem kellően alátámasztottnak értékelte.
[10] A Választottbíróság a 2019. novemberi tárgyaláson tájékoztatta a feleket arról, hogy a per tárgya szerződésszegéssel okozott kár, ennek megfelelően a felperest terheli annak bizonyítása, hogy a szerződésszegés megtörtént, és hogy a felperesnek kára keletkezett, és a szerződésszegés és a kár között okozati összefüggés áll fenn.
[11] A Választottbíróság a megítélendő szerződésnek a 2018. június 5-i Szerződést tekintette, a korábban kötött szerződések és a Szerződés rendelkezései között nem volt a jogvita szempontjából releváns eltérés.
[12] A felperes az őt ért kárt a Nyílászárókkal kapcsolatos színeltérés, mint alperesi hibás teljesítés okán az ehhez kapcsolódó kellékszavatossági jogkövetkezményként adott árleszállítás összegében, másrészt az alperes késedelmes teljesítéséből eredő Felmondás jogkövetkezményeként a felperessel szemben érvényesített meghiúsulási kötbér összegében határozta meg.
[13] Az alperesi szerződésszegés a perben két aspektusban, a Nyílászárók színével (hibás teljesítés) és a Nyílászárók alperesi szolgáltatásának időpontjával (késedelem) kapcsolatban volt vizsgálandó.
[14] A Nyílászárók színével kapcsolatban a Választottbíróság a Teljesítési jegyzőkönyvnek, mint okirati bizonyítéknak, a felperes által csatolt magánszakvéleményben szereplő megállapításoknak, továbbá a meghallgatott tanúvallomásoknak tulajdonított kiemelt jelentőséget.
[15] A Teljesítési jegyzőkönyvben a színeltéréssel kapcsolatos megállapítást a Választottbíróság a Ptk. 6:157. § (1) bekezdése alapján hibás teljesítésként, és a szerződésszegés alperesi elismeréseként értékelte, különös tekintettel arra, hogy az alperes a Nyílászárók telepére való visszaszállítását követően nem tett sem a felperes, sem az Ingatlan tulajdonosai felé a hibás teljesítés elismerésének cáfolatára alkalmas, vagy ekként értékelhető érdemi nyilatkozatot.
[16] A felperes a Nyílászárók színével kapcsolatban magánszakértői véleményt csatolt be (továbbiakban: Szakvélemény) amely tartalmazta, hogy „a régi és új nyílászárók színe közti több árnyalatnyi színeltérés megállapításra került.” A Szakvéleménnyel kapcsolatban az alperes kifogást emelt, amivel kapcsolatban a Választottbíróság megjegyezte, hogy a választottbírósági eljárásnak a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) nem képezi háttérjogszabályát, így a Választottbíróság a Pp. bizonyítási szabályaihoz kötve nincsen, a választottbírósági eljárás a szabad bizonyítás elvén alapul, így a Szakvélemény a Választottbíróság szabad mérlegelésével a bizonyítékok sorában megfelelően figyelembe vételre kerülhetett és került.
[17] A Szakvéleménnyel kapcsolatos alperesi kifogással kapcsolatban hivatkozik továbbá a Választottbíróság arra, hogy bár az alperes nem volt elzárva attól, hogy a Szakvéleménnyel kapcsolatos ellenbizonyítással éljen és ennek keretében akár saját szakvéleményt terjesszen elő, akár egyéb bizonyítékot szolgáltasson, azonban az alperes nem élt ezzel a lehetőségével.
[18] A színeltéréssel kapcsolatban a fentieken túl a Választottbíróság az alperes indítványára a 2019. november 6-i tárgyaláson meghallgatott tanút is a jogvita eldöntése érdekében.
[19] A tanúvallomások igazolták, hogy az alperes tisztában volt a színkód jelentőségével, a színkódot a helyszínen összehasonlította a korábban színezett nyílászárók színével, és ennek eredményeként került a Szerződésben a színkód meghatározásra. Külön jelentőséggel bír az, hogy a tanú vallomása szerint a korábban lefestett nyílászárók tényleges színéhez illesztve a felek közösen, tehát az alperes közbenjárásával a helyszínen határozták meg a színminta-lap alapján a színkódot. Ezért a Ptk. 6:86. § (2) bekezdésére is tekintettel a Szerződés színkódra vonatkozó rendelkezését akként kell értelmezni, hogy a Nyílászárók színe meg kell, hogy egyezzen a korábban beépített nyílászárók színével. Mindezek alapján a Szerződés abban az esetben felelt volna meg a Ptk.6:34. §, 6:123. § rendelkezésének, amennyiben a Nyílászárók színe megegyezett volna a Felek által beazonosított színkóddal lefestett korábbi nyílászárók színével, ezzel ellentétesen azonban a szín eltérést mutatott, így megvalósult a Ptk. 6:157. § (1) bekezdésének fordulata: a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felelt meg a szerződésben megállapított minőségi követelményeknek.
[20] Alperes azon hivatkozása, hogy a Nyílászárók egyébként megfelelő minőségben készültek el, e tekintetben irreleváns, illetve alaptalan a napsugárzás okán a kifakulásra való hivatkozása.
[21] A Választottbíróság vizsgálta az ÁSZF-ben szereplő felelősség kizáró klauzulát („Leszállított fa termékek esetében fafajtától, faszövet szerkezettől, rétegrendtől, rétegvastagságtól, nedvszívó képességtől függően esetleges színárnyalat eltérések léphetnek fel. Vállalkozó ezen színárnyalat eltérésekért semminemű felelősséget nem vállal.”), amellyel kapcsolatban a Választottbíróság megállapította, hogy a megrendelők számára fontos volt az Ingatlan egységes megjelenésének kívánalma és ezzel kapcsolatban a Nyílászárók egyező színe, így az alperes, mint szakcég vállalása a konkrétan meghatározott színkód Nyílászárókon való megjelenésére mint eredmény szolgáltatására vonatkozott, mellyel kapcsolatban az alperes az ÁSZF-ben szereplő általános figyelmeztetésen túlmutató kifejezett figyelmeztetéssel nem élt. Így a jelen speciális követelményeket elfogadó alperesi kötelezettségvállalás teljesítésének elmaradása esetén az általános jellegű felelősség kizáró klauzula az alperest nem mentesíti a Szerződésszerű teljesítés alól.
[22] A fentiekben kifejtettek okán a Választottbíróság a színeltéréssel kapcsolatban megállapította az alperes hibás teljesítését.
[23] Ezt követően a Választottbíróság a Ptk.142.§-ra tekintettel a felperest a hibás teljesítéssel összefüggésben ért kár összegszerűségét vizsgálta.
[24] A felperes keresetében a Ptk. 6:159. § (2) bekezdésének b) pontjára hivatkozással az ellenszolgáltatás arányos leszállításaként az Ingatlan tulajdonosai által vele közölt Felmondásban írtak szerinti összegként a Nyílászárók ellenértékeként meghatározott összeg 50 %-ának alperes által való megfizetését kérte, összegszerűen 3.077.580,- Ft + ÁFA összegben.
[25] A Választottbíróság a felperes által követelt összeget az alperes erre vonatkozó hivatkozásával egyetértve eltúlzottnak és nem kellően alátámasztottnak ítélte meg, a következők okán:
[26] A felperes semmivel nem igazolta azt, hogy az Ingatlan tulajdonosai által megjelölt engedménnyel kapcsolatban a felperes bármilyen számára kedvezőbb megegyezést legalább megkísérelt volna elérni. Amennyiben a felperes a részére megfogalmazott megrendelői igényérvényesítésnek bármely további költségcsökkentési szándék nélkül maradéktalanul eleget tett, azt a Választottbíróság álláspontja szerint kizárólag saját üzleti döntése alapján és saját kockázatára és kárára tehette meg, de ennek terhét nem háríthatja tovább az alperesre, különös tekintettel arra, hogy a felperes az alperessel nem egyeztetett a végső megrendelők felé elfogadható mértékű kompenzáció összegéről, illetve a kompenzáció esetleges alperesi teherviselésének arányáról.
[27] Ezzel kapcsolatban a Választottbíróság rámutat arra, hogy attól függetlenül, hogy a Ptk. a teljes kártérítés elvén áll (Ptk.6:143.§), a kár összegébe csak a károkozó magatartással okozati összefüggésben álló károk tartoznak. Jelen esetben a felperes által követelt kárösszeg az Ingatlan tulajdonosai által egyoldalúan megjelölt igény összegével egyezik meg, és/de ez a felperest ért kárösszeg nem kizárólag az alperesi károkozó magatartással áll okozati összefüggésben, hanem a felperesnél bekövetkezett nagyságrendű vagyoncsökkenés azért érte a felperest, mert nem tett eleget a kárösszeg csökkentése iránti kötelezettségének, hanem vállalta a nem igazolt nagyságrendű és a károkozással okozati összefüggésben nem álló mértékű kár megfizetését is, és ezzel maga is közrehatott a károsodás összegében. Amennyiben a felperes így járt el, ezen felróható magatartásának következményét nem háríthatja az alperesre (Ptk.1:4. § (2) bek.)
[28] A Választottbíróság alaposnak találta az alperes azzal kapcsolatos hivatkozását is, hogy a felperes eleve magas felárral értékesítette tovább az Ingatlan tulajdonosai részére az alperestől megrendelt Nyílászárókat, így ezt a felárat az ellenérték arányos csökkentése esetén az alperes terhére nem volt jogosult egyoldalúan megtartani.
[29] A Választottbíróság figyelembe vette továbbá azt is, hogy a peradatok szerint a Nyílászárók kizárólag a színeltérés esztétikai hibájában szenvedtek, de egyéb minőségi kívánalmaknak megfeleltek, így az 50 %-os árcsökkentést a Választottbíróság aránytalannak találta, és a fentiekben részletezett okok mérlegelését követően azt a felperes és megbízója közötti vállalási díj 25 %-os csökkentett összegében látta indokoltnak és a károkozó magatartással okozati összefüggésben állónak.
[30] Ezt követően a Választottbíróság a felperes meghiúsulási kötbér követelésével kapcsolatban elsődlegesen az alperesi teljesítés késedelmes voltát vizsgálta, amellyel kapcsolatban megállapította, hogy alperes 2018. augusztus 14-én nem teljesített szerződésszerűen, az ÁSZF-ben írtak okán a hiba kijavítására meghatározott 60 napos határidő 2018. augusztus 14-én megindult, és 2018. október 15. napján lejárt.
[31] Az alperes a Nyílászárókat csak ezt követő 2,5 hónappal később, 2018. december 28-án, és akkor is a szín tekintetében hibásan bocsátotta a felperes rendelkezésére, így az alperes késedelmesen teljesített.
[32] A felperessel közölt Felmondásra az alperes késedelmes teljesítésével okozati összefüggésben került sor. A Felmondás alapján az Ingatlan tulajdonosai a 2018. augusztus 24-i vállalkozási szerződés 7. pontjában kikötött meghiúsulási kötbér összegét a felperes vállalkozói díjából beszámítással levonták. A meghiúsulási kötbér 2.060.410,- forintos összege így az ÁSZF-ben meghatározott, az alperes Vállalkozó késedelmes teljesítésével okozati összefüggésben a felperesnél felmerült kár, így annak megtérítésére az alperes köteles.
[33] Az okozati összefüggés vizsgálata során a Választottbíróság mindkét érvényesíteni kívánt kárösszeg vonatkozásában megvizsgálta azt is, hogy amennyiben az alperes szerződésszerűen járt volna el, a felperes vagyonában a kárként felhívott csökkenés elmaradt volna-e. Ezzel kapcsolatban a Választottbíróság megállapította, hogy a felperes vagyonában bekövetkezett értékcsökkenés az alperes szerződésszegésével állt okozati összefüggésben.
[34] A fentiekben kifejtettek szerint a Választottbíróság a felperes bizonyítását sikeresnek találta a szerződésszegés megtörténte, a bekövetkezett kár és a szerződésszegés és a kár között okozati összefüggés vonatkozásában azzal, hogy a Választottbíróság a kárösszeg mérséklését találta indokoltnak.
A Választottbíróság ítélete
[35] A Választottbíróság kötelezte alperest az általa mérsékelten megállapított kárösszeg megfizetésére, az ezt meghaladó részében a felperes keresetét a Választottbíróság elutasította.
[36] A Választottbíróság kötelezte továbbá alperest a pervesztessége arányában a választottbírósági díj viselésére, és a felperes ügyvédi munkadíjának ezzel arányos megfizetésére.
[37] Az ezen felüli költségeinek viselésére a Választottbíróság a felperest kötelezte.
(Vb/19026)
