AA

4/4/2021. Választottbírósági ítélet

I. Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. [1959-es Ptk.205/A. § (1) bek.] II. Az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. [régi Ptk. 205/B. § (1) bek.] III. A megszűnő választottbíróságok hatáskörének a megszűnésük előtti kikötése esetén a jogvita választottbírósági rendezésére 2018. január 1. napja után a Kereskedelmi Választottbíróságnak van hatásköre. Ezekben az eljárásokban a megszűnő választottbíróságok hatáskörének kikötésére irányuló megállapodást a Kereskedelmi Választottbíróság hatáskörének kikötésére irányuló megállapodásnak kell tekinteni. [a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény (Vbt.) 67. § (6) bek.] IV. A jogosult - függetlenül attól, hogy a kötelezett késedelmét kimentette-e - követelheti a teljesítést, vagy ha ez többé nem áll érdekében, elállhat a szerződéstől. [1959-es Ptk. 300. § (1) bek.]

Az ítélet alapjául szolgáló tényállás

[1] Az M. Zrt. (felperes) és az A. Kft. között 2011 májusában Hitelszerződés jött létre. A Hitelszerződést A. Kft. képviseletében annak ügyvezetője, az alperes írta alá.

[2] A Hitelszerződés megkötésének napján M. Zrt és az alperes Kezességi szerződést kötöttek, amelyben alperes készfizető kezességet vállalt az A. Kft. Hitelszerződésből eredő bármely fizetési kötelezettségének a megfizetésére.

[3] Ugyanebben a hónapban M. Zrt. és G. Zrt. készfizető kezességvállalási szerződést kötöttek, amelyben G. Zrt. az A. Kft-t a Hitelszerződés alapján terhelő tartozás megfizetéséért 80%-os mértékű készfizető kezességet vállalt.

[4] Az M. Zrt- által A. Kft. részére rendelkezésére tartott hitelkeretet az A. Kft. teljes mértékben lehívta és felhasználta.

[5] A Hitelszerződés 2012 májusában megszűnt, a tartozás teljes egészében esedékessé vált, azonban A. Kft. elmulasztotta kifizetni a tartozását.

[6] G. Zrt. készfizető kezesként az A. Kft. tartozásának 80 %-át megfizette M. Zrt. részére, ennek következtében a banki követelés arányos része az azt biztosító mellékkötelezettségekkel együtt G. Zrt.-re mint készfizető kezesre szállt át.

[7] G. Zrt. a rá átszállott teljes követelést a felperesre engedményezte, ezáltal 2012. december 20. napjától kezdődően a felperes az engedményezett követelés kizárólagos jogosultja.

[8] Az engedményezésről G. Zrt. 2013 januárjában levélben értesítette A. Kft.-t és az alperest.

[9] A felperes 2013-ban és 2014-ben több alkalommal fizetési felszólítást intézett A. Kft.-hez és az alpereshez, amelyek nem jártak sikerrel. Az alperes 2014 májusában tartozásának egy részét vállalta megfizetni, amit azonban a felperes nem fogadott el.

[10] A felperes a követelését A Kft.-vel és az alperessel szemben 2014 októberében kibocsátott fizetési meghagyással érvényesítette, amely perré alakult. A perben A. Kft és alperes – a választottbírósági kikötésre alapítottan – a per megszüntetését kérte, amelynek Sz. Járásbíróság helyt adott és a pert hatáskör hiányában megszüntette. Az ítélet 2015 júniusában emelkedett jogerőre.

[11] Az A. Kft.-vel szemben Sz. Törvényszék 2020 júliusában felszámolási eljárást rendelt el, amelyben felperes a hitelezői igényét bejelentette, azonban megtérülést nem realizált.

[12] A Hitelszerződésből eredő, felperesre engedményezett követelést az A. Kft. és az alperes a per megszüntetése után sem fizette meg, így a felperes követelése fennmaradt.

[13] A perben a felperes a követelést az alperessel mint kezessel szemben érvényesítette. Ügyvédi munkadíjként az alperest a választottbírósági eljárás költségein túl a fizetési meghagyásos eljárás költségeiben is kérte marasztalni.

Peres felek nyilatkozatai

[14] A Választottbíróság elsőként azt vizsgálta, hogy rendelkezik-e hatáskörrel az ügy elbírálására, továbbá, hogy a szerződésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: régi Ptk.), vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) rendelkezéseit kell-e alkalmazni.

[15] A Hitelszerződés és a Kezességi szerződés az Ptk. hatályba lépése előtt jött létre, és miután a szerződő felek nem állapodtak meg abban, hogy ezeket a szerződéseket teljesen a Ptk. hatálya alá helyezik, a felek közötti jogviszonyra – Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 50. § (1) bekezdése alapján – a 1959-es Ptk. szabályait kell alkalmazni.

[16] A Kezességi szerződés utalást tartalmaz arra, hogy az abban nem szabályozott kérdésekben M. Zrt.-nek a bankszámlák vezetéséről, a betétgyűjtésről és a kapcsolódó szolgáltatásokról szóló üzletszabályzatának (a továbbiakban: Üzletszabályzat) az Alkalmazandó jogra és jogviták eldöntésére vonatkozó rendelkezései az irányadóak. A Hitelszerződés is ugyanezt az utalószabályt tartalmazta.

[17] Az Üzletszabályzat szerint a felek 5.000.000 (ötmillió) forint pertárgy érték feletti ügyekben alávetik magukat a Pénz-és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság kizárólagos döntésének.

[18] A 1959-es Ptk.205/A. § (1) bekezdése alapján a perbeli választottbírósági kikötés általános szerződési feltételnek minősül. A 1959-es Ptk.205/B. § (1) bekezdése szerint az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, vagy ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta.

[19] A választottbírósági kikötést tartalmazó Üzletszabályzat alkalmazására utaló szerződéses feltétel a Kezességi szerződésben a felek aláírása felett helyezkedik el, továbbá tartalmazza azt a nyilatkozatot, hogy az ügyfél kijelenti, hogy ismeri a Bank üzletszabályzatait és az abban írtakat - különös tekintettel a bankszámlák vezetéséről, a betétgyűjtésről és a kapcsolódó szolgáltatásokról szóló üzletszabályzatának Alkalmazandó jog és jogiviták eldöntésére vonatkozó szabályokat - kifejezetten elfogadja és kijelenti, hogy az üzletszabályzatok egy-egy példányát átvette.

[20] Alperes a Kezességi szerződést a Hitelszerződésre tekintettel úgy írta alá, hogy a szerződések megkötésének időpontjában A. Kft. ügyvezetője és minősített többségű befolyással rendelkező tagja volt, ezért az alperes a Kezességi szerződéssel összefüggésben a Ptk. 685. § d) pontja alapján nem minősül fogyasztónak.

[21] Az alperes elismerte a választottbírósági kikötés alkalmazhatóságát azzal, hogy ő maga hivatkozott rá Sz. Járásbíróság előtt, amely erre tekintettel megállapította hatáskörének hiányát. Az alperes jelen eljárásban sem vitatta a Választottbíróság hatáskörét, így a Választottbíróság a választottbírósági kikötést a szerződés részének tekinti.

[22] A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény (a továbbiakban: Választottbírósági törvény) 67. § (1) bekezdése szerint a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 376. §-ában szabályozott Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság 2017. december 31-i hatállyal megszűnt. A Választottbírósági törvény 67.§ (6) bekezdése alapján a megszűnő választottbíróság hatáskörének a megszűnése előtti kikötése esetén a jogvita választottbírósági rendezésére 2018. január 1. napja után a Kereskedelmi Választottbíróságnak van hatásköre, így a jelen jogvitában is hatáskörrel bír.

[23] A Választottbíróság a 2021 áprilisában megtartott tárgyaláson a felperest meghallgatta, az alperes azonban a felperes keresetére nem terjesztett elő válasziratot, a tárgyaláson sem jelent meg annak ellenére, hogy a felperes által az utolsó ismert lakcímére megküldött keresetet 2020 decemberében igazoltan átvette. A Választottbíróság az alperesnek értesítéseket és idézést küldött, azonban a küldemények a szabályszerű kézbesítés ellenére „nem kereste”, illetve „kézbesítés akadályozott” jelzésekkel érkeztek vissza. A Választottbírósági törvény 4.§ (2) bekezdése alapján az alperes mulasztása az eljárás folytatásának és az ítélet meghozatalának nem képezi akadályát.

A Választottbíróság ítélete

 

 

[24] A Választottbíróság megállapította, hogy az alperes megszegte a Kezességi szerződést, mivel kötelezettséget vállalt arra, hogy amennyiben a Kötelezett az alapjogviszonyból eredő, bármely esedékessé vált fizetési kötelezettségének határidő alatt nem tesz eleget, a Kezes maga fog helyette teljesíteni a Banknak.

[25] Az alperes a jogosultként fellépő felperes részére többszöri fizetési felszólítás ellenére sem teljesítette a készfizető kezességből eredő fizetési kötelezettségét.

[26] A felperes a 1959-es Ptk.300. § (1) bekezdése alapján jogosult teljesítést követelni.

[27] A felperes a tőkeösszeg után késedelmi kamatot is követelt, pontosan megjelölve a késedelmi kamatszámítás alapját, valamint annak kezdő- és záró időpontját. A felperest megillető késedelmi kamat mértékét a Választottbíróság a 1959-es Ptk.301/A. §-a szerint állapította meg.

[28] A Választottbíróság elutasította a felperes azon kérését, hogy az alperest kötelezze a fizetési meghagyásos eljárás, valamint az Sz. Járásbíróság előtt folyamatban volt per költségeinek megfizetésére, mivel a Választottbíróság kizárólag a választottbírósági eljárásban felmerült költségek viseléséről rendelkezhet, az azt megelőző más eljárások költségeiről nem.

(Vb/20073)

 

 

 

 

X public.szechenyi.title