AA

5/1/2021. Választottbírósági végzés

I. Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Annak eldöntésekor, hogy egy adott szerződési feltételrendszer általános szerződési feltételnek minősül-e vagy sem, nincs jelentősége az elnevezésének, de még a terjedelemnek sem. Így pl. általános szerződési feltételnek kell tekinteni az alkalmazója által előre, egyoldalúan kidolgozott szerződési feltételeket akkor is, ha egyedi szerződésnek nevezik azokat, feltéve, hogy több szerződés megkötése céljából kerül alkalmazásra. [Ptk. 6:77. §-ának (1) bek.] II. A bírói gyakorlat a szerződéses megállapodás fő tárgyát rögzítő okiratba foglalt választottbírósági kikötést meglepetésklauzulának tekinti, ami azt jelenti, hogy amennyiben a felek egy másik jogügyletbe ágyazott választottbírósági szerződést kívánnak kötni, úgy a szerződéskötés folyamatára vonatkozó általános szabályoktól általában el kell térni annyiban, hogy a szerződési ajánlat egyszerű közlése és elfogadása helyett az ajánlat külön tájékoztatás formájában való közlése, a másik fél részéről pedig kifejezett elfogadás szükséges ahhoz, hogy a választottbírósági szerződés a fő szerződés tartalmává váljon. Kivételt képez ez alól, ha a kikötés nem tér el lényegesen a jogszabályoktól vagy a szerződéses gyakorlattól, illetve, ha megfelel a felek között kialakult gyakorlatnak. [Ptk. 6:78. § (2)-(3) bek.]

A végzés alapjául szolgáló tényállás

 

  1. Az alperesi megrendelő és a felperesi vállalkozó vállalkozási szerződést kötöttek épület kivitelezési munkálatok tárgyában. A szerződésben a felek a választottbíróságokról szóló 2017. évi LX. törvény (Vbt.) értelmében nem létező intézményes választottbíróságnak a szerződésben nem szabályozott kérdésekben való döntésének vetették alá magukat.
  2. A felperes által a vállalkozási díjról kiállított végszámlát, valamint a többletmunka címén igényelt további díjról szóló számlát az alperes a teljesítés idejének helytelen megjelölésére, hibás teljesítésre, valamint késedelmi kötbérigényre hivatkozással nem fizette meg, majd a számlákat a felperesnek visszaküldte. A felperes a teljesítési igazolás kiadása érdekében a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSzSz) eljárását kérelmezte, amelynek eredményeképpen az eljárt szakértői tanács a szakértői véleményében megállapította a vállalkozási munka teljesítésének ellenértékét.

 

A peres felek nyilatkozatai

 

  1. A felperes a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbírósághoz az alperes ellen benyújtott keresetében kérte az alperes kötelezését a vállalkozási szerződésből eredő elmaradt vállalkozási díj és annak késedelmi kamatai megfizetésére, továbbá a TSzSz eljárása során felmerült költségek és a választottbírósági eljárás során felmerült díjak megfizetésére.
  2. Az alperes az ellenkérelmében elsődlegesen azt kérte, hogy a Választottbíróság állapítsa meg a hatáskörének hiányát, a keresetet utasítsa el, a felperest pedig marasztalja a perköltségben; másodlagosan pedig azt, hogy a Választottbíróság a keresetet a késedelmi kötbérigényére és a hibás teljesítés miatti költségigényére alapított beszámítási kifogása szerinti összeget meghaladó részében utasítsa el.
  3. Az alperes a hatásköri kifogásában arra hivatkozott, hogy a felperes által megszerkesztett és az alperes által jogi képviselő közreműködése nélkül aláírt vállalkozási szerződés választottbírósági kikötést nem tartalmaz, annak erre alkalmatlan módon irányuló rendelkezését jogi képviselővel nem véleményeztette és a felperessel sem tárgyalta meg. Álláspontja szerint az e rendelkezésben kikötött választottbíróság nem létező bírói fórum, ha pedig mégis az volna, úgy a keresetlevél nem a megfelelő Választottbírósághoz került benyújtásra, és a hivatkozott kikötés egyébként sem a perbeli szerződésből eredő jogviták eldöntésére, hanem csak a szerződésben nem szereplő kérdésekre kötötte ki a megjelölt választottbíróság eljárását. Az alperes szerint azonban a nem szabályozott kérdésekben nem a bírósági jogértelmezésnek, hanem a jogszabályoknak kell eligazítást nyújtaniuk, így a vállalkozási szerződésben lévő ez irányú rendelkezés nem minősül érvényes választottbírósági kikötésnek.
  4. A felperes az alperes hatásköri kifogására válaszolva kérte annak figyelmen kívül hagyását, arra hivatkozással, hogy a peres felek évtizedek óta a gazdasági élet szereplői, a vállalkozási szerződés minden pontját megtárgyalták, értelmezték és a választottbírósági alávetéssel is tisztában voltak.
  5. A tárgyaláson a felek jelen lévő vezető tisztségviselői egyezően állították, hogy a szerződéses okirat fórumalávetési rendelkezését még szóban sem tárgyalták meg. A felperes eredménytelen egyezségi kezdeményezését és a Választottbíróságnak a választottbírósági kikötés orvoslására tett szintén eredménytelen kísérletét követően a Választottbíróság az eljárást előzetes figyelmeztetés után végzésével berekesztette.

 

A Választottbíróség végzése

 

  1. A Választottbíróság a hatáskörének vizsgálata során a szerződés vonatkozó rendelkezését, a felek írásos beadványait és a törvényes képviselőknek a tárgyaláson tett nyilatkozatait egybevetve megállapította, hogy a jelen perben előterjesztett jogvita elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel.
  2. A Választottbíróság az álláspontjának kialakítása során döntő mértékben volt figyelemmel a perbeli jogügyletet megkötő személyeknek a szerződéskötés körülményeivel összefüggésben a tárgyaláson tett nyilatkozataira. A felperesi ügyvezető előadása szerint az alperesi ügyvezetőnek egy egyoldalas, egyszerűsített blankettaszerződést küldött meg. A felek – kölcsönösen elismerten – a sablon választottbírósági klauzulának szánt rendelkezése vizsgálatát mellőzték, a törvényes képviselők pedig a szóban forgó rendelkezést az aláírás alkalmával sem vitatták meg. Az elhangzott előadásokból a Választottbíróság azt a következtetést vonta le, hogy a felperes által megküldött szerződés-tervezetre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:77.§-ának (1) bekezdésében foglalt általános szerződési feltételekre vonatkozó szabályozást kell alkalmazni. E szerint általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Annak eldöntésekor, hogy egy adott szerződési feltételrendszer általános szerződési feltételnek minősül-e vagy sem, nincs jelentősége az elnevezésének, de még a terjedelemnek sem. Így pl. általános szerződési feltételnek kell tekinteni az alkalmazója által előre, egyoldalúan kidolgozott szerződési feltételeket akkor is, ha egyedi szerződésnek nevezik azokat, feltéve, hogy több szerződés megkötése céljából kerül alkalmazásra.
  3. A Választottbíróság tekintettel volt arra a bírói gyakorlatra is, amely a szerződéses megállapodás fő tárgyát rögzítő okiratba foglalt választottbírósági kikötést meglepetésklauzulának (Ptk. 6:78. § (2)-(3) bek.) tekinti, ami azt jelenti, hogy amennyiben a felek egy másik jogügyletbe ágyazott választottbírósági szerződést kívánnak kötni, úgy a szerződéskötés folyamatára vonatkozó általános szabályoktól általában el kell térni annyiban, hogy a szerződési ajánlat egyszerű közlése és elfogadása helyett az ajánlat külön tájékoztatás formájában való közlése, a másik fél részéről pedig kifejezett elfogadás szükséges ahhoz, hogy a választottbírósági szerződés a fő szerződés tartalmává váljon. Kivételt képez ez alól, ha a kikötés nem tér el lényegesen a jogszabályoktól vagy a szerződéses gyakorlattól, illetve, ha megfelel a felek között kialakult gyakorlatnak.
  4. A jelen esetben a kikötés a jogi szabályozástól és a szerződéses gyakorlattól is lényegesen eltért, abból a körülményből pedig, hogy a perbeli szerződés választottbírósági rendelkezése megtárgyalásának elmaradását a felek egyike sem vitatta, a Választottbíróság egyértelműen arra a következtetésre jutott, hogy a vállalkozási szerződés e kikötése nem vált a szerződés tartamává, amelynek folytán az Eljárási Szabályzat 46.§-a (1) bek. c) pontja alapján a hatáskör hiánya megállapításának és az eljárás végzéssel történő megszüntetésének volt helye.
  5. Hatásköre hiányának megállapítása miatt a Választottbíróság a kikötés érvényességének további vizsgálatát ugyanúgy mellőzte, mint az alperes beszámítási kifogásának érdemi elbírálását, így mellőzte annak értékelését is, hogy a felek a választottbírósági megállapodásukban nem létező intézményes választottbíróság döntésének vetették alá magukat, s nem vizsgálta annak jogkövetkezményeit sem, hogy az alávetés a felek részéről nem a jogviták eldöntésére, hanem csak a szerződésben nem szabályozott kérdésekre kiterjedően történt meg.

 

(Vb/20013 sz. végzés)

X public.szechenyi.title