A végzés alapjául szolgáló tényállás
- A felperes és az alperes jogelődje között létrejött eredeti lízingszerződést a két cégjegyzésre jogosult aláró helyett csak egy személy írta alá. A lízingszerződés teljesítése a lízingdíjak fizetése révén megkezdődött. A peres felek között 2010. áprilisában engedményezési és tartozás-átvállalási szerződés jött létre. Az alperes vitatta a választottbírósági hatáskört.
- A felperes keresetében tíz millió forint követelést terjesztett elő az eredeti lízingszerződés alapján létrejött engedményezési és tartozás-átvállalási szerződés alapján. Hivatkozott arra, hogy a választottbírósági hatáskör ezen engedményezési és tartozás-átvállalási szerződés része.
- Az alperes az eljárás megszüntetését kérte, hatásköri kifogása alapján, tekintettel arra, hogy a felperes részéről aláírást eszközlő személyek cégjegyzési jogosultsággal nem rendelkeznek, így a választottbírósági kikötés sem jött létre a felek között.
- A felperes és az alperes jogelődje között létrejött eredeti lízingszerződést két cégjegyzésre jogosult aláíró helyett csak egy személy írta alá az alperes részéről. Bár a lízingdíjak fizetése révén megkezdődött a lízingszerződés teljesítése, ez azonban, a Választottbíróság álláspontja szerint nem alapozza meg a választottbírósági kikötés érvényességét. A lízingbevevő aláírása az engedményezési és tartozás-átvállalási szerződésen nem állapítható meg, nem azonosítható. Ennek okán a Választottbíróság az engedményezési és tartozás-átvállalási szerződésben foglalt választottbírósági kikötést sem tekinthette érvényesen létrejött választottbírósági megállapodásnak.
