A VÉGZÉS ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ TÉNYÁLLÁS
[1] A Választottbíróság megállapította, hogy a felperes a keresetében az alperest vállalkozói díj és járulékai megfizetésére kérte kötelezni. Kereseti igényét az alperessel kötött vállalkozási szerződésre és alvállalkozási szerződésre alapította. Kereseti igényét, annak jogalapjával együtt, a szóbeli tárgyaláson fenntartotta.
[2] Az alperes az ellenkérelmében – egyebek mellett – hatásköri kifogást terjesztett elő. Arra hivatkozott, hogy a felek a vállalkozási szerződésben a szerződésből eredő jogvitáik eldöntésére a rendes bíróság hatáskörét kötötték ki.
A PERES FELEK NYILATKOZATAI
[3] A Választottbíróság végzésében lehetőséget biztosított a feleknek arra, hogy a hatáskör kérdésében álláspontjukat kifejtsék. A felperes akként nyilatkozott, hogy kereseti igényét kizárólag az alvállalkozási szerződésre alapítja. Az alperes az eredeti álláspontját, így a hatásköri kifogását is, változatlanul fenntartotta.
[4] A Választottbíróság ezután a feleket annak tisztázása érdekében nyilatkoztatta, hogy a perbeli igény elbírálható-e kizárólag az alvállalkozási szerződés alapján. A felek az erre irányuló felhívásnak is eleget tettek.
A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG DÖNTÉSÉNEK INDOKAI
[5] A Választottbíróság a hatáskörének vizsgálata során azt vizsgálta, hogy a megváltoztatott felperesi jogi álláspont alapján elbírálható-e a perbeli igény kizárólag az alvállalkozási szerződés alapján, és arra a következtetésre jutott, hogy a perbeli jogvita pusztán az alvállalkozási szerződésben foglaltak alapján nem bírálható el. A jogvita elbírálásához szükségképpen eldöntendő következő kérdések tekintetében ugyanis kizárólag a vállalkozási szerződés tartalmaz rendelkezéseket: vállalkozói díj, elszámolási kérdések, szerződésmódosítás lehetősége, alvállalkozó igénybevételének kizárása, minőségi előírások.
[6] Mindezek alapján a Választottbíróság úgy döntött, hogy a jogvita csak mindkét perbe vitt szerződés rendelkezéseinek együttes vizsgálata alapján dönthető el. Ebből pedig az következett, hogy a két szerződés egymással ellentétes hatásköri kikötései olyan ellentmondó feltételeknek minősülnek, amelyek a Polgári Törvénykönyv 6:107.§-ának (2) bekezdése alapján, mint egymásnak ellentmondó kikötések, semmisnek minősülnek.
[7] A fentiekre tekintettel a Választottbíróság az Eljárási Szabályzata 46.§-a (1) bekezdésének c) pontja alapján a hastáskörének hiányát megállapította, és az eljárást megszüntette.
(Vb/21071)
