Az ítélet alapjául szolgáló tényállás
- A felperes és az alperes között alvállalkozási szerződések jöttek létre és azokból az alperesnek elismert számlatartozása állt fenn, mely számlákat a felperes az alperes teljesítésigazolásai alapján bocsátott ki. Az alperes tartozásának rendezése céljából a felek fizetési megállapodást kötöttek, melyben az alperes elismerte a tartozását, de teljesítés a megállapodás alapján sem történt. Ezt követően a felek fizetési megállapodás módosítást írtak alá, amelyet követően az alperes a tartozását részben törlesztette. A felperes az alperes tartozását a megállapodások megszegése miatt teljes egészében lejárttá tette és időközben a vállalkozási szerződések szerint visszatartozó összegek is lejárttá váltak.
- A felperes időközben felszámolási eljárást indított az alperessel szemben, mely eljárásban az alperes nem vitatta a követelést, de az illetékes állami bíróság által részére biztosított fizetési haladék alapján sem teljesített.
- Felperes keresetében a meg nem fizetett tartozás és kamatai megfizetésére kérte az alperest kötelezni.
- Az alperes a felperesi követelés egy tételét hibás teljesítésre alapítottan vitatta, egyebekben nem.
A peres felek nyilatkozatai
- A felperes hivatkozott arra, hogy a felek szerződése a választottbíróság hatáskörét köti ki azzal, hogy egyesbíró jár el a jogvitában, aki a gyorsított eljárásra vonatkozó alszabályzata szerint jár el.
- A felperes elsődleges kereseti kérelmében arra kérte kötelezni az alperest, hogy a hitelbiztosítéki nyilvántartásban regisztráljon felhasználóként és tegyen zálogkötelezetti nyilatkozatot ennek elmaradása esetén a választottbíróság rendelje el a követelésének bejegyzését a hitelbiztosítéki nyilvántartásba. Álláspontját azzal támasztotta alá, hogy a felek megállapodása szerint a felek akarata zálogjog alapítására irányult.
- Másodlagos kereseti kérelmében azt kérte a felperes, hogy a választottbíróság állapítsa meg, hogy a felek között követelés biztosítéki célú átruházásra irányuló megállapodás jött létre és ez alapján az alperes egy harmadik személlyel szembeni követelését a felperesre ruházta át a felek módosított fizetési megállapodása szerint. Kérte annak a megállapítását is, hogy az alperes megszegte a fizetési megállapodást és annak módosítását., és továbbá a hitelbiztosítéki nyilvántartásba vétellel kapcsolatos intézkedéseket kért.
- Harmadlagos kereseti kérelmében a felperes az alperes számlatartozásának és kamatainak megfizetésére kérte az alperest kötelezni.
- Az alperes ellenkérelmeiben lényegében az alábbiak voltak.
- Hatásköri kifogást terjesztett elő az alperes azzal az indokkal, hogy a felperessel kötött megállapodásait kényszer és fenyegetés hatására írta alá.
- Az elsődleges kereseti kérelem kapcsán arra hivatkozott, hogy a felperes által megterhelni kívánt követelés már nem létező követelés. A választottbíróság a Hbnytv.22.§(1) bekezdése alapján elrendelheti a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzést, amit önkéntes teljesítés hiányában, végrehajtási eljárás keretében a bírósági végrehajtó a hitelbiztosítéki rendszer felületén meg is tehet. (Hbnytv.23.§ (1) bekezdése). Ehhez arra van szükség, hogy a zálogjog létrejöjjön, hiszen a hitelbiztosítéki nyilvántartás is létező jogokat és tényeket rögzít, még ha konstitutív hatállyal is. A zálogjog létrejötte és alapítása két külön fogalom, a zálogjog létrejöttének egyik feltétele a zálogjog alapítása. A zálogjog létrejöttéhez az szükséges, hogy a zálogjogjogosult és a zálogkötelezett megalapítsa a zálogjogot és a zálogkötelezett rendelkezési joggal bírjon a zálogtárgy fölött. (Ptk.5:87.§) A zálogjog, mint korlátolt dologi jog alapításához viszont az szükséges (kézizálog esetétől eltekintve), hogy a zálogjogosult és a zálogkötelezett között zálogszerződés jöjjön létre és erre tekintettel a zálogjog megfelelő nyilvántartásba való bejegyzése megtörténjen.(konjunktív feltételek - Ptk.5:88.§).
- A másodlagos kereseti kérelem kapcsán az alperes álláspontja az volt, hogy a felek megállapodása biztosítéki célú átruházásra irányuló megállapodást, engedményezést nem tartalmaz, nem létező követelést nem lehet engedményezni.
- A harmadlagos kereseti kérelmet egy tétel kivételével, ahol fenntartotta a hibás teljesítéssel kapcsolatos álláspontját, az alperes nem vitatta.
A Választottbíróság ítélete
- A választottbíróság álláspontja szerint a hatásköri kifogás nem alapos. A felek megállapodásának esetleges érvénytelensége közömbös, mert a megállapodás és ebben a választottbírósági kikötés megtámadása az egyéves határidőn túl történt és a választottbírósági eljárásban a harmadlagos kereseti kérelemre tett alperesi tartozáselismerés érdemben a korábbi megállapodásokban tett tartozáselismeréseket is magába foglalja.
- Az elsődleges kereseti kérelmet a választottbíróság elutasította, ugyanis a felek között zárlogszerződés nem jött létre. Zálogszerződés csak írásban köthető Ptk.5:89.§ (6) bek.) és csak akkor érvényes, ha legalább a lényeges tartalmát írásba foglalták (Ptk.6:7.§(1) bek.)
- A felek megállapodása zálogjog alapításáról nem rendelkezett. Nem volt adat arra sem, hogy a felperes mint zálogjogosult a Hbnytv.14.§(1) bekezdése szerint regisztrált-e zálogjog bejegyzésére irányuló nyilatkozatot, amelyhez az alperes megtagadta vagy elmulasztotta volna megadni a hozzájárulását.
- Ugyancsak elutasította a álasztottbíróság a másodlagos kereseti kérelmet, mivel a felek megállapodása engedményező nyilatkozatot nem tartalmazott, amint erre az alperes helyesen hivatkozott. A megállapodások megszegésének kérdéskörét pedig a választottbíróság a harmadlagos kereseti kérelmek, a marasztalási keresetek körében vizsgálta és bírálta el és ott vonta le az alperesi szerződésszegés következményeit.
- A harmadlagos kereseti kérelem teljes összegszerűségében alapos. A választottbíróság rámutat arra, hogy egy tartozáselismeréssel elismert számlaösszeg egy részének a vállalkozási szerződések szerinti visszatarthatósága nem önálló jogcím, hanem egy pénzügyi biztosíték, amely a visszatarthatóság megállapodott idejéig illeti meg az alperest. A hibás teljesítésből eredő követelését az alperesnek beszámítási kifogással vagy viszontkeresettel lehetett volna ebben a perben érvényesíteni, de az alperes ezzel nem élt. Egy puszta el nem ismerés vagy vitatás erre nem alkalmas.
(Vb/20055)
