Az ítélet alapjául szolgáló tényállás
- A felperesi vállalkozó és az alperesi megrendelő között vállalkozási keretszerződés jött létre, amelyben a vállalkozó vállalta, hogy a megrendelő egyedi megrendelése alapján reklámot, hirdetést tesz közzé a vállalkozó által gondozott, nyomtatott és üzemeltetett online kiadványok, médiumok hirdetési felületein.
- Ennek alapján a megrendelő hirdetés-közzétételi rendelést adott le a vállalkozónak a reklámhordozóként alkalmazandó sajtótermék, a lapszám, a méret, a megjelenésszám és a díjazás összegének megjelölésével. A vállalkozó erre reagálva megküldte a megrendelőnek a vállalkozó szerződéses partnereinek szóló kiajánló dokumentumot, amely megjelölte a sajtóterméket, a lapszámot, és a tervezett megjelenési időpontot, és azt a tájokoztatást adta, hogy a reklámhordozó sajtótermékként alkalmazandó lapszám kiemelt példányszámban jelenik meg.
- A tervezetthez képest későbbi megjelenést a megrendelői rendezvény elhalasztására utaló felmatricázás szükségessé válása okozta. A kiadványhoz kuponfüzet azért nem került csatolásra, mert a megrendelői rendezvényt a világjárvány kitörése miatt elhalasztották. A megrendelő a késedelmes megjelenésre, az ígért példányszám nyomon követhetetlenségére, valamint saját teljesítési érdekének a járvány miatti bizonytalan jövőbeli alakulására tekintettel elektronikus levélben kérte, hogy a vállalkozó ne számlázza ki a hirdetési díjat. A vállalkozó erre reagálva leszögezte, hogy a reklámhordozó sajtótermék az eredetileg tervezett példányszámban jelent meg, a megjelenés késedelmét okozó felmatricázás a megrendelő érdekkörébe tartozó okból vált szükségessé, egyben a szerződés szerinti hirdetési díjat kiszámlázta, és a számlát megküldte a megrendelőnek. A fizetési határidő eredménytelen elteltekor a vállalkozó fizetési felszólítást intézett a megrendelőhöz, aki azonban a késedelmes megjelenésre, a kuponfüzet hiányára, az ígért példányszámhoz képest alacsonyabb eladási számra hivatkozva, hibás teljesítés jogcíme alapján a díj kifizetését megtagadta.
A peres felek nyilatkozatai
- A felperes a keresetében kérte, hogy a Választottbíróság kötelezze az alperest a meg nem fizetett hirdetési (vállalkozói) díj, az esedékességtől a kifizetés napjáig járó késedelmi kamat, a behajtási költségátalány, az eljárási költségek és a jogi képviseleti munkadíj megfizetésére.
- Az alperes a válasziratában kérte a kereset elutasítását és a felperes perköltségben történő marasztalását. Az alperes álláspontja szerint a felperes teljesítése nem volt szerződésszerű, mert a kuponfüzetnek a kiadványhoz csatolása elmaradt, és a felperes a kiemelt médiakampányra irányuló járulékos kötelezettségeit sem teljesítette. Az alperes hivatkozott a felperesi akadályközlési kötelezettség megszegésére is, amely kötelezettség alapján a felperesnek a Ptk. 6:126.§-a alapján kötelessége lett volna az alperest tájékoztatni, hogy a szerződést a vállalt tartalommal nem képes teljesíteni.
- A felperes arra hivatkozott, hogy a kiadvány megjelenési időpontjára nem vállalt kötelezettséget, szavatosságot, azt a felek nem tekintették a szerződés lényeges feltételének, az alperes pedig a tervezett időpontot követően sem érdeklődött a megjelenés várható idejéről. Nem szavatolt továbbá a magasabb példányszámért sem, az csupán a hirdető alperes várakozásán alapult.
- Az alperes állította, a felperes tagadta olyan szokások és gyakorlat létezését, amelyek a szerződés részévé váltak volna. A felperes álláspontja szerint csak a kuponfüzetben hirdetők kérhetnék számon a felperestől a kuponfüzet megjelentetését, a kuponfüzethez kapcsolódó lapszámban hirdető alperes nem. A felperes az esetleges szerződésszegése esetén sem tartaná jogszerűnek, illetve szerződésszerűnek a minimális mértéket meghaladó díjcsökkentés alkalmazását. Szerinte az alperes hirdetései időtlenek, nem kötődnek sem konkrét időponthoz, sem adott időszakhoz, sem valamely rendezvényhez, ezért nem alapos az alperes azon állítása, hogy üzleti partnereinek szempontjai a terjesztés kezdési időpontjához igazodtak volna. Az alperes állította, hogy a kijárási korlátozások elrendelése miatt a felek közötti szerződés már nem tudta betölteni eredeti, eladásösztönző rendeltetését. Az alperes a megjelenés tervezett időpontját lényeges szerződési feltételnek tekintette, és azt állította, hogy az ő oldalán érdekmúlás állt be.
- Az alperes a felperes késedelmére (Ptk. 6:153.§), hibás teljesítésére (Ptk. 6:157.§) és annak jogkövetkezményeként a kellékszavatossági jogokra (Ptk. 6:159.§) hivatkozott. Ez utóbbi alapján a Ptk. 6:159.§-a (2) bekezdésének c) pontja alapján kellékszavatossági jogként arányos értékcsökkentést igényelt.
A Választottbíróság ítélete
- A Választottbírság megállapította, hogy a felperes az alperesi hirdetések megjelentetésére irányuló kötelezettségének eleget tett. Az alperes ellenkérelme folytán abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes teljesítése szerződésszerű volt-e. Ennek során elsőként azt kellett vizsgálnia, hogy a felek közötti szerződés részévé vált-e a felperes kötelezettségvállalása a példányszámra, a megjelenés időpontjára, a kiemelt médiakampányra, a megrendelői rendezvény adott időben történő megtartására, valamint a kuponfüzet csatolására. Ezt követően válhatott lehetségessé annak megítélése, hogy a felperes a szerződés teljesítésével késedelembe esett-e, illetve, hogy a felperesnek az alperes kellékszavatossági igényét megalapozó hibás teljesítése megállapítható-e.
- A Választottbíróság megítélése szerint a perbeli lapszám esetében a felperes nem szavatolta a példányszámot, mert a példányszámra vonatkozóan a keretszerződés és a megrendelőlap nem tartalmazott rendelkezést. A kapcsolódó levelezésben a felperes csak a „kiemelt példányszám”-ra utalt, az „Ütemezések és méretek” című dokumentum pedig csak „megemelt példányszám”-ról tett említést a példányszám konkrét számszerűsítése nélkül. A felek között a korábbi években zajlott levelezés is azt mutatta, hogy egyes években a felperes hivatkozott a megjelenés darabszámára, máskor viszont csak általános utalást tett a megemelt példányszámra, ezért a Ptk. 6:63.§-ának helyes alkalmazásában nem válhatott a felek szerződésének tartalmává az a szokás, illetve kialakult gyakorlat, hogy a felperes egy adott példányszámban köteles megjelentetni a lapot; erre irányuló következetes szokás és gyakorlat a felek között ugyanis nem állt fenn. Ugyanakkor a felperes a kiemelt példányszámra vonatkozó vállalásának eleget tett, mert a vállalt időszakban az átlagos példányszám többszörösét értékesítette, így a felperes szerződésszegése a példányszám vonatkozásában nem volt megállapítható.
- A felek keretszerződése, valamint a megrendelés a vitatott lapszám tervezett megjelenési időpontjáról sem tartalmazott rendelkezést. A megjelenés idejére a felperes az alperesnek megküldött „Ütemezések és méretek” című, a szerződéses partnereknek szóló kiajánló dokumentumban utalt. A Választottbíróság ezért a megjelenés tervezet időpontját nem tekintetet olyan fix határidőnek minősülő lényeges szerződéses feltételnek, amelynek meg nem tartása az alperes érdekmúlását eredményezhette, illetve amely megalapozhatta volna a szerződéstől az alperesi érdekmúlás bizonyítása nélkül történő alperesi elállást a Ptk. 6:154.§ (2) bekezdése alapján. Erre utalt az is, hogy az alperes a Ptk. 6:63.§-ának (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően nem juttatta egyértelműen kifejezésre, hogy hogy a megjelenés időpontját olyan lényeges szerződéses feltételnek tekinti, amelynek sérelme számára érdekmúlást eredményezne, és a tervezett megjelenési időpontot követően, a megjelenés tényleges időpontjáig sem érdeklődött a megjelenés várható időpontja felől. A felperes által vállalt lapszámban való megjelenés kötelezettsége a megjelenés tényleges időpontjában megvalósult, s ez megfelelt a szolgáltatás felismerhető rendeltetésének.
- A keretszerződés, a megrendelés, illetve a felperes levelezése a kiemelt médiakampányra vonatkozóan sem tartalmaz felperesi kötelezettségvállalást. A felperes e tekintetben úgy nyilatkozott, hogy bár erre irányuló szerződéses kötelezettség nem terhelte, a perbeli lapszám promóciójára lényegesen többet költött, mint egy átlagos lapszám népszerűsítésére, s ezirányban kiemelt mértékű és jelentőségű reklámkampányt folytatott, amit az alperes sem vitatott. A Választottbíróság ezért igazoltnak találta, hogy a felperes a perbeli lapszám tekintetében kiemelt médiakampányt folytatott, így a felperes szerződésszegése e vonatkozásban sem állt fenn.
- Az alperes a felperes hibás teljesítéseként kifogásolta a megrendelői rendezvény megrendezésének, s ezzel együtt a kuponfüzet csatolásának hiányát, amelyek a kuponakció szerves részei voltak, amelyek a várt magasabb értékesítési mutatókat lettek volna hivatottak előmozdítani.
- Az egyértelmű volt, hogy a felek a keretszerződésében a felperes nem vállalt kifejezett kötelezettséget arra, hogy a kiadványhoz kuponfüzetet csatol, illetve, hogy a megrendelői rendezvényt megtartja. A felperes e tekintetben arra hivatkozott, hogy a kiadványhoz kuponfüzetet azért nem csatoltak, mert a rendezvényt az egész világot sújtó járvány miatt elhalasztották, amely járvány a felperes felelősségi, illetve érdekkörén kívül esett. Az alperes szerint a világjárvány, illetve az ennek következtében hatályba lépett rendelkezések egyike sem indokolta a rendezvény elhalasztását, ez kizárólag a felperes üzleti döntésének következménye volt.
- A fentiek folytán a Választottbíróságnak arról kellett állást foglalnia, hogy részévé vált-e a felek szerződéses jogviszonyának a megrendelői rendezvény megrendezésére, illetve az ahhoz kapcsolódó kuponfüzet kiadására irányuló felperesi kötelezettség. Ezt követően pedig azt kellett eldöntenie, hogy megállapítható-e a megrendelői rendezvény megrendezésének elmaradása, illetve a kuponfüzet csatolásának hiánya miatt a felperes azon hibás teljesítése, amely megalapozhatja az ellenszolgáltatás arányos leszállítása iránti felperesi kellékszavatossági igényt.
- A Választottbíróság ennek körében abból indult ki, hogy az alperes hirdetési megrendelése kifejezetten a rendezvényre utaló formanyomtatványon került leadásra, amely formanyomtatványt a felperes állított elő. A nyomtatvány egyértelműen a felek azon szándékát jelezte, hogy az alperes hirdetése a rendezvényhez kapcsolódóan kerüljön közzétételre. A Választottbíróság álláspontja szerint ezért a felek szerződéses jogviszonyának része volt az, hogy az alperes hirdetése a rendezvényhez kapcsoló azon lapszámban jelenjen meg, amelyhez csatolásra kerül a rendezvény kuponfüzete is. Az alperes ezirányú elvárása a szerződéses jogviszonyból fakadt.
- A Ptk. 6:157.§-a értelmében a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy a jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. A Választottbíróság álláspontja szerint a felperes hibásan teljesített, amikor a rendezvény elhalasztása, s emiatt a kuponfüzet hiánya miatt nem teljesítette a felek közötti szerződéses jogviszony részét képező azon kötelezettségét, hogy az alperes hirdetése a rendezvényhez kapcsolódó olyan lapszámban jelenlen meg, amelyhez csatolják a kuponfüzetet. A felperes megszegte a Ptk. 6:126.§-a alapján fennálló akadályközlési kötelezettségét is azáltal, hogy nem tájékoztatta az alperest a rendezvény elhalasztásáról, ebből következően a kuponfüzet csatolásának mellőzéséről szóló üzleti döntéséről.
- A Ptk. 6:126.§-a szerint a felek kötelesek egymást értesíteni, ha a szerződésben vállalt valamely kötelezettség teljesítése előre láthatóan akadályba ütközik, kivéve, ha az akadályt a másik félnek közlés nélkül is ismernie kellett. A Választottbíróság álláspontja szerint az alperesnek a perbeli időszakban tudnia kellett a világjárvány bekövetkeztéről, viszont nem kellett ismernie ennek következményeként a rendezvény elhalasztására, és a kuponfüzet előállításának és csatolásának hiányára vonatkozó felperesi üzleti döntést, mint a szerződésszerű teljesítés akadályát.
- A Ptk. 6:159.§-ának (1) bekezdése alapján az olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. A felperes hibás teljesítése folytán az alperes a Ptk. 6:159.§-ának (2) bekezdése szerinti kellékszavatossági igények közül szavatossági kifogásként az ellenszolgáltatás arányos leszállítását kérte.
- A Választottbíróság álláspontja szerint az alperes szavatossági igénye a felperes hibás teljesítésére tekintettel megalapozott volt, az ellenszolgáltatás felperes által követelt összegét ezért arányosan csökkentette. Ennek során a Választottbíróság figyelemmel volt egyrészt a felperes által lefolytatott kiemelt médiakampányra, valamint az átlagos példányszámot lényegesen meghaladó értékesített mennyiségre, amely elősegítette az alperesi hirdetések hasznosulását, másrészt pedig arra, hogy a felperes megszegte az őt a rendezvény elhalasztása és a kuponfüzet csatolásának elmaradása tekintetében a Ptk. 6:126.§-a alapján terhelő akadályközlési kötelezettségét. A rendezvény ugyan elmaradt, azonban a perbeli lapszám megemelt példányszámban jelent meg és kelt el, ezért a Választottbíróság az ellenszolgáltatást olyan arányban csökkentette, amely tükrözte, hogy az alperes az alapáras (felár nélküli) felperesi szolgáltatáshoz képest nagyobb értékű, de mégsem teljesen szerződésszerű szolgáltatáshoz jutott.
- Mindezen indokok alapján a Választottbíróság a felperes keresetének a fentiek szerint, részlegesen adott helyt.
(Vb/20085)
