A nagy nemzetközi szervezetek és a hazai kutatói műhelyek előrejelzései szerint a német gazdaság továbbra sem lépett az élénkülés útjára. A helyben járással kapcsolatos véleményeket a gazdaság szereplői körében végzett felmérés eredményei is megerősítik, jóllehet a 2024 első negyedévében elért gazdasági teljesítmény - az uniós átlagnál szerényebb mértékben - meghaladta az előző három havit.
Európai kitekintés
Az Eurostat adatai szerint januártól márciusig az euró-övezet gazdasági teljesítménye – az előző két negyedév egyenként 0,1 százalékos csökkenése után, megerősítve a recesszióból való kilábalással kapcsolatos várakozásokat - január és március között 0,3 százalékkal haladta meg az előző negyedévit. Az átlagnál jóval erőteljesebb volt a növekedés mértéke Spanyolországban (0,7 százalék), míg Olaszországban (0,3 százalék), Franciaországban és Németországban (egyaránt 0,2 százalék) az átlagnak megfelelő vagy azt megközelítő növekedési dinamikát mértek.
Az EU bizottsága május közepén nyilvánosságra hozott tavaszi előrejelzése szerint a Közösség 27 tagállamában az idén átlagosan 1 százalékos gazdasági növekedés várható, ami a jövő évben 1,6 százalékra emelkedik. Ugyanezen előrejelzés szerint az euró-övezetben ennél valamivel lassúbb lesz a fejlődés: a közös valutát használó 20 tagországban az idén 0,8, míg jövőre 1,4 százalékos növekedés várható.
Jó hírnek számít, hogy a Bizottság várakozása szerint az uniós inflációs ráta az idei 2,7 százalékról 2025-re 2,2 százalékra, ezen belül az euró-övezetben valamivel nagyobb mértékben, 2,1 százalékra mérséklődik.
A brüsszeli testület ugyanakkor aggodalmát fejezte ki az adósságráták alakulása miatt. A költségvetési konszolidációra való felhívások ellenére az EU-ban az államadósság átlagos mértéke a jövő évben 90-ről várhatóan 90,4 százalékra emelkedik. A görög állam adóssága jövőre az éves gazdasági teljesítmény 149 százalékát teszi majd ki, Olaszországban ugyanez az arány 142, míg Franciaországban 114 százalék.
A Bizottság azon megállapítása alól, miszerint az Európai Unió tagországaiban megállt a gazdasági pangás időszaka, Németország kivételt képez: ott folytatódni látszik a stagnálás: a brüsszeli testület várakozása szerint a német gazdaság teljesítménye ugyanis az idén csak 0,1, jövőre pedig 1 százalékkal fog növekedni.
Ez utóbbival Németország az eurózóna sereghajtói közé tartozik, ennél csak Észtországban és Finnországban várnak szerényebb növekedést. Az államadósságnak a GDP-hez viszonyított aránya Németországban ugyanakkor mindössze 62,2 százalék lesz, azaz alig haladja meg a 60 százalékban megállapított referenciaértéket.
A kölni gazdaságkutató intézet ez évre a GDP stagnálását valószínűsíti
A kölni IW gazdaságkutató intézet május elején nyilvánosságra hozott tavaszi előrejelzése szerint Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Japán és Kína egyaránt számíthatnak arra, hogy 2024-ben növekedni fog a gazdasági teljesítményük. Ez Németországra egyelőre továbbra sem igaz; ott a múlt évi recesszió, a GDP 0,2 százalékos visszaesése után a gazdaság teljesítménye az idén csupán stagnálni fog. „Németország vesztésre áll a telephelyek versenyében – sok milliárd nagyságrendben hiányoznak az élénkülés irányában történő fordulathoz szükséges beruházások” – írták az IW szakértői.
Az IW gazdaságkutató intézet 2024. évi előrejelzése, avagy Németország kivételével mindenütt bővül a gazdaság teljesítménye
Németország külkereskedelmi forgalma 2022 ősze óta csökken, sőt nemrég a 2019-es szint alá került. Az IW előrejelzése szerint a világkereskedelem az idén – igaz, csak 1 százalékkal - ismét növekedni fog, ugyanakkor a globális fellendülés élénkítő hatása egyelőre elkerüli az erősen exportorientált német gazdaságot.
Ezt látszik alátámasztani, hogy Németország
- exportjának értéke az év első három hónapjában az előző év azonos időszakához képest 1,1 százalékkal, 402,2 milliárd euróra, (ezen belül az euró-övezet országaiba irányuló szállítások értéke 2,1, míg az EU-n kívüli országokba irányulóké 1,8 százalékkal), míg
- a behozatalé ugyanezen időszakban, ugyancsak 2023 első negyedévéhez képest 6,6 százalékkal, 331,8 milliárd euróra, (ezen belül az EU-országokból származó behozatalé 3,3, míg az Unión kívüli országokból származóé 10,2 százalékkal)
mérséklődött.
A geopolitikai helyzet miatt továbbra is gyenge a globális kereslet a német exportban központi szerepet betöltő beruházási javak, elsősorban a gépek és berendezések iránt. Németországot emellett magas telephelyi költségek terhelik. Az energiaárak stabilizálódtak, bár még mindig magasabbak, mint az energiaválság előtt voltak. A munkaerőköltségek az elmúlt két évben jelentősen, mintegy 5 százalékkal emelkedtek, miközben a munka termelékenysége évi 0,1 százalékkal csökkent.
Az infláció a közelmúltban visszatért az egészséges, 2 százalék körüli szintre – s hogy ez így is marad-e, az energiaárak és a munkaerőköltségek alakulásától is függ. A monetáris politikában remélt fordulat azonban még várat magára.
A gazdasági kilátások összességében továbbra is borúsak, amire a keretfeltételek kedvezőtlen alakulása tartósan tovább súlyosbít. A bürokrácia, a magas adók és a beruházás-ösztönzés kedvezőtlen feltételrendszere miatt Németország számottevő hátrányban van a nagy versenytársaival szemben.
A magánfogyasztás kétségkívül emelkedik, ami az alacsonyabb inflációnak és az összességében szilárd foglalkoztatási helyzetnek, továbbá a reáljövedelmek növekedésének köszönhető. „Ez azonban nem elég a valódi fellendüléshez” – fogalmazott Michael Grömling, az IW szakértője. „A fogyasztás mellett végre a beruházásoknak is be kellene indulniuk. Itt mostanra hatalmas hiányosságok halmozódtak fel.”
A független szakértői tanács szintén mérsékelte növekedési előrejelzését
A szövetségi kormány tavaszi előrejelzésében azt feltételezi, hogy a német gazdaság 2024 folyamán fokozatosan fellendül. „A növekedés fő lendületét valószínűleg a magánfogyasztás adja majd” - írták a tárca havi jelentésében a pénzügyminisztérium szakértői. A kormányzat szerint a bruttó hazai termék mennyisége az idén összességében 0,3, 2025-ben pedig további 1,0 százalékkal emelkedhet.
A szövetségi kormány mellett működő, „öt bölcsnek” nevezett szakértői tanács május közepén nyilvánosságra hozott előrejelzésében a félévvel korábbi 0,7 százalékról 0,2 százalékra mérsékelte idei gazdasági növekedési várakozását. Az okok az alacsony fogyasztásban és túl kevés beruházásban keresendő. A hagyományosan exportorientált német gazdaság továbbra is szenved a geo-politikai torzulásoktól és a gyenge növekedéstől, különösen a kínai gazdaságban.
Az amerikai kormány által nemrég bejelentett, az elektromos autókra kivetett vámok emelése tovább rontja a kilátásokat, mivel feltételezhető, hogy Kína az általa gyártott járműveket más piacokon, így különösen Európában fogja értékesíteni, tovább növelve az európai, s ezen belül a német gyártókra nehezedő nyomást.
A frankfurti székhelyű Újjáépítési Hitelintézet (KfW) az idei évre vonatkozó tavaszi előrejelzésében szintén 0,3 százalékos növekedéssel számol, s ez a jövő évben a kormányzatnál vártnál erőteljesebben, 1,2 százalékra emelkedik. „A német gazdaság ismét növekszik, és idén várhatóan minden negyedévben, az év közepétől pedig a gazdasági fellendülés egyre szélesebb körűvé válása miatt gyorsuló ütemben növekszik” – fogalmazott Fritzi Köhler-Geib, az intézet vezető közgazdásza.
Öt év alatt több mint 80 milliárd adóbevétel-kiesés várható
A gazdasági teljesítmény a korábban vártnál mérsékeltebb növekedése folytán a következő években az adóbevételek el fognak maradni az adóbecslést végző szakértői testület által a múlt év ősszel feltételezettől, tovább súlyosbítva a kormánykoalíció, (hosszabb távon a 2025-ben hivatalba lépő új kormány) problémáit.
A jövő évre a fél esztendővel ezelőtt számítottnál közel 22 milliárd euróval kevesebb szövetségi, tartományi és önkormányzati adóbevétel-kiesésre számítanak az adóbecslők. Azzal számolnak, hogy az állam – a múlt év őszén feltételezett 1.017 milliárd euróval szemben - 2025-ben csak 995,2 milliárd eurót szed be. Ezen belül a berlini „közlekedésilámpa-koalíció” a jövő évben 389 milliárd eurós bevétellel számolhat, ami 11 milliárd euróval kevesebb a múlt év őszén feltételezettnél, azaz tovább romlik a szövetségi kormány mozgástere.
Tágabb előretekintésben - az adóbecslők által május közepén nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint a szövetségi, a tartományi és a helyi önkormányzatok a következő öt évben 80,7 milliárd euróval kevesebb adót szednek be annál, mint amennyivel az októberi becslésben számoltak. Ezen belül a szövetségi kormány esetében a hiány – ugyancsak ötéves távlatban - 41,6 milliárd eurót tesz ki.
A pénzügyminisztérium elsősorban a gazdasági teljesítmény korábban feltételezettnél rosszabb alakulásával indokolta az előző adóbecslés eredményétől való eltérést. A gazdaság élénkülése az akkori várakozásokhoz képest késik, gyönge a növekedés. Az idén a szövetségi kormány minimális, 0,3 százalékos gazdasági növekedéssel számol, míg 2025-re 1,0 százalékos fejlődési dinamikát vár.
Az adóbevételek az ősszel feltételezettnél kedvezőtlenebb alakulása a korábban vártnál még nagyobb nyomást gyakorolnak a 2025-ös szövetségi költségvetésről folyó, egyébként is nehéz tárgyalásokra. Christian Lindner (FDP) pénzügyminiszter szerint ugyanakkor fel kell hagyni az irreális kívánalmakkal és előre kell lépni a költségvetési konszolidációval.
Lindner és az FDP az adóbecslést a „gazdasági fordulatra” vonatkozó követelésük megerősítésének tekinti. A gazdaság élénkítése nélkül nem lesz további mozgástér a költségvetésben - hangsúlyozta a pénzügyminiszter, aki szerint ezért most prioritást kell élveznie a gazdaság megerősítésének.
Lindner továbbra is szigorúan elutasítja az adósságfék bármilyen lazítását - például a védelmi kiadások esetében, ahogy azt Boris Pistorius (SPD) miniszter szorgalmazza. „Az állam pénzügyi rugalmassága egyben biztonsági tényező is” - mondta az FDP politikusa. „Nem adósodhatunk el évtizedekig a Bundeswehr számára, mert a kamatok összezúznának minket”.
Emellett a szociális kiadásoknál szintén jelentős megtakarításokat kell elérni. „Olyan jóléti államunk van, amely sajnos túl kevés ösztönzést ad a munkára és megkönnyíti a felkínált munka visszautasítását” - mondta egy sajtóinterjúban.
Az ellenzék az adóbecslést értelemszerűen arra használta fel, hogy újfent bírálja a „közlekedésilámpa-koalíció” tevékenységét. Az adóbecslésben jelentkező romlás egyértelmű figyelmeztető jelként értelmezendő, mondta Christian Haase, a CDU/CSU-frakció költségvetésért felelős tagja, aki szerint „egy példátlanul rossz politikáról kapjuk meg a számlát”.
A DIHK az idén nem vár teljesítményjavulást
„A vállalatok jelenlegi helyzete kedvezőtlen, az iparban pedig kimondottan rossz. Ráadásul a várakozások nem ígérnek kilépést, netán számottevően javuló tendenciát. A várakozások nem mutatnak erős emelkedő tendenciát” – fogalmazott Martin Wansleben, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) főtitkára a kamarai szervezet 27 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalat megkérdezésén alapuló koranyári felmérése berlini bemutatóján.
„Az elmúlt hónapok azon reménye, miszerint a jó külföldi üzlet vagy a belföldi kereslet élénkülése hajtóerőként hatna a hazai vállalatokra, nem igazolódott be. Éppen ellenkezőleg: a gyenge belföldi gazdaság és a kézzelfogható strukturális kihívások továbbra is kordában tartják a gazdaságot”, fogalmazott a főtitkár, megjegyezve, hogy a DIHK által számított hangulatindex bár valamivel jobb, mint az év elején volt, de az még mindig több pesszimizmust, mint optimizmust mutat.
A felmérés során – az év eleji 29 százalékkal szemben - a vállalatok „már csak” 28 százaléka értékeli pozitívnak üzleti helyzetét, míg a „rossz” választ adók aránya 22-ről 23 százalékra emelkedett, így a pozitív és negatív megítélést jelző vállalatok arányának egyenlege 7-ről 5 százalékpontra csökkent. Ráadásul különösen aggasztó, hogy az ipar helyzete az év elejéhez képest tovább romlott: ott több vállalat – 28 százalék – látja negatívan a helyzetét, mint pozitívan (23 százalék). „Az ipar eróziója tovább folytatódik”, figyelmeztetett Wansleben, megjegyezve, hogy „az ipar általában a legfontosabb gazdasági hajtóerőnk a nemzetközileg diverzifikált vevői és a németországi beruházási tevékenység szempontjából játszott jelentős szerepe miatt”.
Az év elejéhez képest azonban némi javulás tapasztalható az üzleti várakozásokban. A negatív várakozásokat tápláló vállalatok aránya egyharmadról egynegyedre, azaz az év eleji 35-ről 26 százalékra mérséklődött, ami önmagában jó jel. A pesszimista értékelések azonban még mindig túlsúlyban vannak, a pozitív várakozásokat jelző vállalatok aránya ma sem több 16 százaléknál; s így a „javuló” és „romló várakozások” egyenlege az év eleji mínusz 21-ről mínusz 10 százalékpontra emelkedett. Azaz: „a gazdaság nem omlik össze, de egyelőre hiányoznak a fellendülés jelei”.
Bár a világgazdaság mérsékelten növekszik, az exportvárakozások is csak kismértékben, javultak, szállításai javulását és csökkenését jelző vállalatok arányának különbsége mínusz 7-ről mínusz 5 százalékra emelkedett. „Az export jelenleg nem ad pozitív lendületet. Az eredmények alapján a DIHK a legjobb esetben is stagnálást prognosztizál az idei évre” - mondta Wansleben, megjegyezve, hogy fentiek alapján a munkaerőpiacon is kevés mozgás várható.
A felmérésben részt vevő vállalatok 13 százaléka tervez létszámbővítést, 20 százalék ugyanakkor kevesebb alkalmazottal számol, az így kapott mínusz 7 százalékpontos egyenleg, (ami egyetlen százalékponttal kedvezőbb az év elejinél), még mindig jelentősen elmarad a hosszú távra számított nulla százalékpontos átlagtól.
A vállalatok által említett üzleti kockázatok továbbra is meghatározóak. A gyenge hazai gazdasági helyzet folytán miatt minden második vállalat a belföldi keresletben lát kockázatot (55 százalék). „De a strukturális kockázatok is magas szinten maradnak” – fogalmazott a főtitkár.
A felmérésben részt vevő cégek ugyancsak több mint felét aggasztják a tartósan magas energia- és nyersanyagárak, a szakemberhiány és a munkaerőköltségek alakulása. Ehhez jönnek még a bizonytalan gazdaságpolitikai feltételek. „Ez azt mutatja, hogy sok vállalat és a telephely egészének versenyképessége milyen nagy nyomásnak van kitéve”.
A gazdasági kilátások enyhe javulása ellenére a vállalatok beruházási tervei továbbra is visszafogottak. A vállalatoknak csak egynegyede (24 százalék) tervez a korábbinál több beruházást, míg tízből három vállalat (31 százalék) kénytelen lesz visszafogni a beruházásokat. Csak a pénzügyi válság idején, a 2000-es évek elején volt ennél alacsonyabb a kapacitásbővítő beruházásokat tervező vállalatok aránya. „Ezek a fokozatos dezindusztrializáció riasztó jelei” - figyelmeztetett Wansleben. „Ha nem teszünk gyors ellenintézkedéseket, Németország elveszíti ipari bázisát és és ezzel jólétünk alapját”. A DIHK-t aggodalommal tölti el, hogy a beruházások összességében még mindig a 2019-es szint alatt vannak.
„Épp azért, mert a nemzetközi helyzet a válságok sokasága miatt annyira bizonytalan, a vállalatoknak világos jelzésekre van szükségük, legalábbis Berlinből és Brüsszelből. Ezeknek a vállalkozói szabadság irányába kell mutatniuk - más szóval több innovációra és kevesebb bürokráciára van szükség, mondta a főtitkár, aki szerint „ide tartoznak a szövetségi és a tartományi kormányok közötti növekedési paktumban előirányzott, a szélessáv, valamint az ipari és szélerőművi berendezések kiépítésének felgyorsítását szolgáló intézkedések. Ezt a kormánykoalíciónak végre maradéktalanul végre kell hajtania.” Emellett a vállalatokat sújtó adóterheket is mérsékelni kellene, mert azok nemzetközi összehasonlításban igen magasak.
Mindent egybe vetve a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara – a kölni IW gazdaságkutató intézet május elején nyilvánosságra hozott előrejelzésében egyetértve - arra számít, hogy az ország gazdasági teljesítménye az idén stagnálni fog, azaz a bruttó hazai termék mennyisége az előző évi szinten marad.
Májusban az Ifo-index sem változott
A müncheni gazdaságkutató intézet által havi rendszerességgel, mintegy 9 ezer vállalat körében végzett felmérése szerint a németországi vállalatok körében májusban nem változott a hangulat: az ezt visszatükröző Ifo-index az egy hónappal korábbi, 89,3 ponton maradt, ami – az egy hónappal korábbihoz hasonlóan – magasabb, mint 2023 májusa óta bármikor volt.
Annyiban azonban mégis történt változás, hogy az aktuális üzleti helyzet megítélése némileg, azaz 88,9-ről 89,3 pontra romlott, míg az üzleti várakozások megítélése 89,7-ről – amire az elmúlt egy év során sosem volt példa - 90,4 pontra javult. A felmérés eredményeit összegző kutatók szerint az ipar, a kereskedelem és az építőipar fellendülőben van, míg a szolgáltatók visszaesést szenvednek. Mindent egybe vetve a német gazdaság fokozatosan kilábal a válságból.
Az egyes főbb ágazatok közül a feldolgozóipar üzleti légköre sorozatban harmadszor javult. A vállalatok a jelenlegi üzletmenetük megítélését illetően érezhetően elégedettebbeké váltak és a következő hónapokra vonatkozó kilátások is kevésbé voltak pesszimisták, mint az előző hónapban. A rendelésállomány azonban tovább csökkent.
Az index a szolgáltatási ágazatban összességében csökkent. Ennek oka a jelenlegi üzleti helyzet korábbinál kissé kedvezőtlenebb megítélése, a várakozások viszont kis mértékben javultak. A vállalatok a rendelések emelkedéséről adtak számot.
A kereskedelemben az üzleti légkör érezhetően javult. Ezen belül az üzleti várakozásokat – azok jelentős javulásra ellenére - továbbra is szkepticizmus jellemzi. Az aktuális üzleti helyzet megítélése javult úgy, hogy ezt elsősorban a nagykereskedelem hajtotta.
Az építőiparban ismét javult az üzleti klíma. A vállalkozók elégedettebbek az aktuális üzleti üzletmenettel, míg a várakozások a korábbinál kissé kevésbé pesszimisták. A megrendelések hiánya azonban továbbra is kulcsfontosságú probléma.
„Az Ifo üzleti klíma stagnálása három egymást követő emelkedés után csalódást okoz” - kommentálta a számokat Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza. A német gazdaság teljesítménye a második negyedévben valószínűleg nem fog jelentősen növekedni. „A bruttó hazai termék tartósabb fellendülésére csak az év közepén számítunk, bár a felfelé irányuló tendencia mérsékelt lehet, mivel a német kormány nem tesz határozott lépéseket az ország, mint üzleti helyszín minőségének régóta tartó erodálódása ellen.” - tette hozzá.
Fritzi Köhler-Geib, az Újjáépítési Hitelintézet (KfW) nevű állami fejlesztési bank vezető közgazdásza valamivel optimistábban nyilatkozott: megítélése szerint „a német vállalatoknál néhány hónappal ezelőtt még rendkívül borús hangulat fokozatosan kezd újra némi bizakodásnak helyet adni, bár ezt gyötrelmesen lassan és a májusihoz hasonló visszaesésekkel megszakítva teszi.” Köhler-Geib azonban úgy véli, hogy az üzleti klíma legalább lényegesen magasabb szinten marad, mint az év elején volt, így – mint fogalmazott - „mindent egybevetve a gazdasági hullámvölgyön nagyrészt túl kellett, hogy jussunk”.
Az Ifo-jelentésnek az „alapjelentés” nyilvánosságra hozatala másnapján közzétett, az exportőr iparvállalatok körében végzett kutatás eredményeit bemutató részében ellentmondásos kép alakult ki. „Az exportvárakozásokat illetően „a pozitív és negatív válaszok szinte kiegyenlítik egymást” – fogalmazott Klaus Wohlrabe, az intézet kutatásvezetője, aki szerint „az exportgazdaság összességében még nem alakít ki nagy lendületet”.
A felmérés szerint az exportban minimális szerepet betöltő „italgyártók jelentős növekedést várnak az exportüzletágban. Ugyanez vonatkozik a bútoriparra, valamint az üveg- és kerámiagyártásra is. Az adatfeldolgozó berendezések gyártóinak érezhető visszaeséssel kell megküzdeniük. Az előző havi nagyon optimista várakozásokat nem sikerült fenntartani. A gépipari és az autóipari ágazatban jelenleg kevés mozgás tapasztalható”, ami – az exportban volumenhordozónak számító ágazatokról lévén szó, már nagyobb baj. (Megjegyzés: 2023-ban nagyjából egyenlő elosztásban e két termékcsoport tette ki a csaknem 1.600 milliárd eurós teljes német kivitel bő egyharmadát.) „A textil- és ruhaipar, a nyomdák és a fémipar exportjának visszaesésére számítanak”, olvasható az Ifo intézet a májusi exportvárakozásokról szóló jelentésében.
Az ipar veszélyeztetve látja a maga versenyképességét
Tágabb visszatekintésben a német ipar nemzetközi versenyhelyzete mind az EU-n belül, mind a világpiacokon két éve romlik. Ez derül ki a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet havi felmérései elemzéseiből. Az EU-n belül a vállalatok 2022 harmadik negyedéve óta arról számoltak be, hogy versenyhelyzetük visszaesett. Ugyanez vonatkozik az EU-n kívüli globális piacokra is, ahol ez a tendencia már 2022 első negyedévében elkezdődött. „A német iparnak egyre nehezebb megállnia a helyét a konkurenciával szemben” – figyelmeztetett Klaus Wohlrabe, az intézet kutatásvezetője.
Az Európai Közösségen belül szinte minden ipari ágazat arról számolt be, hogy 2024 első negyedévében 2023 negyedik negyedévéhez képest romlott a versenyhelyzete. Ez alól csak a gyógyszeripar és – a bútorgyártók kivételével - a faipar képez kivételt. Az EU-n kívüli piacok tekintetében az italgyártás kivételével minden ágazat rosszabb versenyhelyzetről számolt be az előző negyedévinél.
Belföldön is egyre több német vállalat kerül nyomás alá. A 2022-es év végéig szinte mindig az volt a tendencia, hogy a vállalatok többsége jól teljesített a hazai piacon, ez a helyzet azonban egy évvel ezelőtt megváltozott.
A rendelések hiánya terheli a gazdaságot
Részben a fenti témához kapcsolódik az Ifo intézet május első napjaiban megjelent rövid, a német gazdaságban súlyosbodó rendeléshiányáról szóló jelentése.
A még áprilisban készített felmérés során az abban részt vevő feldolgozóipari vállalatok 39,5 százaléka számolt be rendeléshiányról, szemben a januári 36,9 százalékkal. A szolgáltatási szektorban ez az arány 32,1-ről 32,4 százalékra szintén emelkedett. „A megrendelések hiánya hátráltatja a németországi gazdasági fejlődést” - mondta a kutatásvezető, megállapítva, hogy a jelenség „szinte egyetlen ágazatot sem kímél”.
A feldolgozóiparon belül a rendeléshiány által érintett vállalatok aránya áprilisban a 60 százalékot, a papíriparban ez az arány 53,9, a villamos berendezések gyártásában 51,1. a fémgyártásban és -feldolgozásban 50,6, a vegyiparban 46,6, a gép- és berendezésgyártásban 43, az autóiparban 26,6 százalék. A probléma legkevésbé az élelmiszereket és takarmánygyártókat, továbbá az italgyártókat érinti, náluk a vállalatok mindössze 26,9, illetve 14,3 százaléka panaszkodott rendeléshiányra.
A rendeléshiány jelző vállalatok aránya a német feldolgozóiparban az Ifo áprilisi felmérése alapján
A szolgáltatók közül elsősorban a munkaerő-közvetítő ügynökségek (63,9 százalék) azok, akiknek túl kevés megrendelésük van. „Az általánosan gyenge gazdasági fejlődés csökkenti a munkaerő-kölcsönzés iránti keresletet” - mondta Wohlrabe. A vendéglátóiparban a felmérés során a válaszadók 36,9 százaléka panaszkodott az elvárhatónál gyérebb látogatottságra, a rendezvényiparban ez az arány 45,5 százalék. „Különösen a kisebb szolgáltatók, távol a nagy rendezvényektől, több rendezvényt tudnának szervezni” – fogalmazott a kutató. Emellett „a logisztikai ágazatban különösen nagyon hiányoznak az iparból érkező szállítási megrendelések.”
A német gazdaság az első negyedévben elkerülte a recessziót
Az export mennyisége 1,1 és az építőipari beruházások 2,7 százalékos bővülésének köszönhető, hogy 2024 első negyedévében a német gazdaság elkerülte a recessziót, sőt – mint jelen írásunk bevezető fejezetében már jeleztük – a bruttó hazai termék (GDP) 0,2 százalékkal meghaladta az előző negyedévit. (Amikor – ugyancsak a megelőző három hónaphoz képest – még fél százalékos zsugorodást regisztráltak.)
A magánfogyasztás ezzel szemben – és az infláció enyhülése ellenére – lassult, 0,4 százalékkal elmaradt a 2023 utolsó három havitól. „Bár a reálbérek alakulása stabilizálódott és a vásárlóerő érezhető növekedése várható az idei évre, a németek zárva tartják a pénztárcájukat” - mondta fogalmazott Sebastian Dullien, a szakszervezetekhez közel álló IMK makrogazdasági és konjunktúrakutató intézet tudományos igazgatója. A megtakarítási ráta január és március között 14,9 százalék volt, ami magasabb az előző évi 13,4 százalékos értéknél. „Utoljára 2021 második negyedévében volt magasabb a megtakarítási ráta” – olvasható a statisztikai hivatal közleményében.
Az IMK szakértője arra számít, hogy a fogyasztói kereslet az év folyamán lassan élénkülni fog és az export tovább nő, a gazdaság egésze azonban az idén valószínűleg nem fog sokkal többet elérni a stagnálásnál. „Az mindenesetre kérdéses, hogy az építési beruházások első negyedévben tapasztalt miniboomja folytatódik-e.” A 2024 eleji növekedés elsősorban a különösen enyhe időjárásnak volt köszönhető.
Budapest, 2024. május 28.
Készítette:
Juhász Imre
volt külgazdasági szakdiplomata
korábbi nagykövetségi tanácsos
