AA

A kamarák év eleji konjunktúra-felmérése szerint egyelőre „nem áll lábra a német gazdaság

2024. február 23.

2023-ban figyelemre méltó változás történt a világgazdaság képzeletbeli dobogóján: Németország - annak ellenére, hogy a gazdasági teljesítménye 0,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság mögött, Japánt megelőzve a harmadik helyre lépett elő a világ vezető nemzetgazdaságai sorában. A szövetségi köztársaság GDP-je az elmúlt évben elérte a 4.500 milliárd dollárt, míg a távol-keleti szigetországé – az 1,9 százalékos gazdasági növekedés ellenére – csupán 4.200 milliárd dollárt tett ki.

 

Németországnak a világ harmadik legnagyobb gazdaságává történt felemelkedése nagyrészt szimbolikus jelentőségű, mert az kevésbé a maga gazdasági erejének, sokkal inkább a jen gyengeségének volt köszönhető.

 

Az Európai Bizottság a GDP németországi növekedését várja, de annak mértékét jelentősen mérsékelte

 

Az Európai Bizottság február közepén nyilvánosságra hozott ún. téli előrejelzésében az euróövezet egészére vonatkozó idei gazdasági növekedési várakozását az őszi 1,2 százalékról 0,8 százalékra mérsékelte. A német gazdaság ugyanakkor egyre jobban lemarad az uniós tagországok nemzetgazdaságai sorában, mivel a brüsszeli testület ugyanezen előrejelzésében – a néhány hónappal korábbi, 0,8 százalékos várakozását fél százalékponttal csökkentve - 0,3 százalékra mérsékelte a német GDP idei növekedésére vonatkozó prognózisát úgy, hogy a 2025-re vonatkozó 1,2 százalékos előrejelzést változatlanul hagyta.

 

Ez azt jelenti, hogy Németország az idén a 20 euróövezeti ország közül ismét sereghajtó lesz; miközben tágabb körben, az Európai Unió 27 tagországa közül csak Svédországot előzné meg, ahol mindössze 0,2 százalékos növekedést valószínűsítenek a brüsszeli szakértők. (Megjegyzés: ugyanezen előrejelzés szerint a gazdasági fejlődés éllovasának számító Máltán 4,6, míg az európai összehasonlításban közepes nagyságú nemzetgazdaságnak számító Lengyelországban és Spanyolországban 2,7, illetve 1,7 százalékos növekedés várható.)

 

A Bizottság a német gazdaság teljesítménye gyöngeségének okaként a vásárlóerő elvesztése miatt megingó belső keresletet, a munkaerőhiányt és az alacsony beruházási szintet említi. A szakértők a német gazdaság légkörét visszafogottnak tartják, s az exporttól sem várnak az élénkülést serkentő hatást.  

 

A brüsszeli testület arra számít, hogy az európai gazdaság az idén fokozatosan gyorsul. Ennek oka, hogy az infláció a vártnál gyorsabban csökken - az eurózónában idén 2,7 százalékra, 2025-ben pedig 2,2 százalékra. Mivel ezzel párhuzamosan a reálbérek is emelkednek, az előrejelzés szerint a második félévben ismét élénkül a magánháztartások kereslete és ezzel együtt a gazdasági növekedés is. Németországban az európai átlagnál lassabban, az idén 2,8, jövőre pedig 2,4 százalékra csökken az infláció. Megjegyezve, hogy ma már nem az energiaárak, hanem a szolgáltató szektorban emelkedő bérek az infláció elsőszámú mozgatórúgói.

 

A Bizottság új inflációs kockázatként említi a Vörös-tenger térségében kialakult helyzetet. A hajózási útvonalaknak a biztonsági feltételek markáns romlása miatti meghosszabbodása magasabb szállítási költségeket okoz, amelyek először csak marginális hatással vannak az inflációra, de ha az ellátási keresztmetszetek tartósan beszűkülnek, az felhajtja a tengeren szállított áruk árait.

 

Christian Lindner (FDP) szövetségi pénzügyminiszter egy, az Európai Bizottság téli előrejelzése nyilvánosságra hozatala előtt egy nappal Potsdamban, Robert Habeck gazdasági és klímavédelmi miniszter pedig Lipcsében tartott beszédében 2024-re mindössze 0,2 százalékban határozta meg a német gazdaság idei várható növekedési dinamikáját, ami több mint egy teljes százalékponttal alacsonyabb a múlt év őszén jelzettnél. „Ezt kínosnak és társadalmi szempontból veszélyesnek tartom", mondta Lindner, figyelmeztetve arra, hogy Németország ezek szerint ismét az iparosodott országok alsó csoportjában fog végezni, s hogy a továbbra is gyenge növekedés miatt veszélybe került a társadalmi felemelkedés ígérete.

 

„Ami különösen a fiatalokra, de azokra a bevándorlókra is súlyos következményekkel járna, akik Németországban akartak jövőt építeni - mondta Lindner pártja brandenburgi szervezete politikai hamvazószerdáján. „Ha nem teszünk semmit, országunk lemarad, s akkor Németország szegényebb lesz". Ezért az országnak gazdasági fordulatra van szüksége, ehhez pedig elsősorban a bürokráciát kell csökkenteni.

 

Michael Hüther szerint „a politika miatt megkeményedett a rossz hangulat", a Bundesbank elnöke markáns növekedést követel

A kölni IW gazdaságkutató intézet igazgatója egy, a „Rheinische Post”-nak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a világgazdaság nem magyarázza Németország gyenge növekedését.

 

„Gyengén jöttünk ki 2023-ból”, fogalmazott Hüther professzor. „Tavaly már 0,3 százalékkal zsugorodott a német gazdaság. A beérkező megrendelések még mindig gyengék. Ebből a szempontból a 2024-re vonatkozó előrejelzésünket, amely 0,3 és 0,4 százalék közötti visszaesést prognosztizál, eddig megerősítettnek látjuk, és nem látunk okot arra, hogy felfelé korrigáljuk.”

 

A nemzetközi keretfeltételek alakulásával kapcsolatban Hüther kifejtette: „A nagy gazdaságok megítélése nem romlott, éppen ellenkezőleg: az Egyesült Államok esetében a fellendülés után legfeljebb puha mérséklődés várható, s az nem recesszió. Kínát már eddig is gyengébbnek látták, de a német vállalatok számára továbbra is erős. Ennek megfelelően a javuló exportvárakozások már követik a világgazdaság javuló helyzetét. A vállalatok körében tapasztalható rossz hangulat a kormány és az ellenzék politikája által kiváltott bizonytalanságok miatt keményedett meg. Így a többéves stagnálás környezetében ez már önmagában is teherré válik.”

 

Joachim Nagel, a Szövetségi Bank elnöke egy olyan növekedési pályát szeretne, amely évi 3 százaléknál magasabb növekedést céloz meg. Ehhez pedig megfelelő állami ösztönzőkre van szükség - tette hozzá egy, a Handelsblatt által idézett, a közelmúltban Münchenben rendezett gazdasági konferencián. A szükséges szerkezeti átalakítás mellett több digitalizációra van szükség – tette hozzá a Bundesbank elnöke.

 

 

A kamarai előrejelzés szerint 2024-ben tovább csökken a GDP

 

Az ipari és kereskedelmi kamarák körében évi három alkalommal elvégzett konjunktúra-felmérés eredményeinek nyilvánosságra hozatala a német gazdasági közélet hagyományosan kiemelkedő eseménye, hiszen több mint 27 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalat megkérdezésén alapul, s ezzel az egyik, ha nem a legmértékadóbb jelzésnek tekinthető Európa vezető gazdasága aktuális helyzetéről és a közeljövőre vonatkozó kilátásairól.

 

Mint emlékezetes, a Szövetségi Statisztikai Hivatal számítása szerint 2023-ban 0,3 százalékkal elmaradt a német GDP az egy évvel korábbitól. A kamarai szervezet ez évre vonatkozó első, a vállalatok tartósan rossz hangulatára utaló felmérésének eredményei alapján a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) szakértői a gazdasági teljesítmény további, újabb fél százalékos csökkenését valószínűsítik.  

 

Ami azt jelenti, hogy az ezredforduló utáni strukturális válságot követően az idén a megalakulása 75. évfordulóját ünneplő szövetségi köztársaság második világháború utáni történetében most fordul elő másodszor, hogy az ország gazdasági teljesítménye két egymást követő évben csökken. „Ez olyan egyértelmű vészjelzés, amelyet Németországnak és Európának komolyan kell vennie", fogalmazott Martin Wansleben, a DIHK főtitkára Berlinben, a felmérés adatai nyilvános bemutatásakor.

 

Sokéves tapasztalat, hogy a szövetségi kormány előrejelzései rendre derűlátóbbak a vállalatok tízezrei körében végzett felmérés eredményeinek összegzésétől. Ez most sincs másképp. Miközben a DIHK a korábban várt stagnálásról 0,5 százalékos visszaesésre, addig a kormány – mint annak két tagja február közepén Potsdamban, illetve Lipcsében tartott beszédére utalva már jeleztük – a korábban jelzett 1,3 százalékos növekedésről 0,2 százalékos növekedésre korrigálta előrejelzését. A DIHK szakértői szerint a szövetségi kormány abban bízik, hogy a kamatok lefelé mozdulnak el; már pedig a kamarai felmérés tapasztalatai szerint a kamatérzékeny környezetben működő vállalatok aligha számítanak a kamatok csökkenése beruházásösztönző hatására.  

 

„A német gazdaság sokkos állapotban van" – figyelmeztetett a DIHK főtitkára. Háborús-, energiaár- és kamatsokk terheli. „A terhek túl nagyok ahhoz, hogy azt gondoljuk, hogy a gazdaság magától újra fellendül. Közgazdászként tudjuk, hogy a legjobb, ha növeljük a kínálatot" - mondta Wansleben, reformokat sürgetve. „A kérdés az, hogy mit kell most tennünk ahhoz, hogy most és holnap cselekedni tudjunk … s el kell döntenünk, hogy mi a fontos".

 

Az ipari és kereskedelmi kamarák felmérése szerint a vállalatok széles körére jellemző a rossz hangulat. „A nemzetközi üzletmenet kevésbé megy rosszul, mint ahogyan attól tartottunk. Néhány, a nemzetközi üzletben különösen aktív vállalatnál megcsillantak a remények. Nagyon nyugtalanít azonban, hogy a német gazdaságban az általános rossz hangulat egyre jobban elhatalmasodik." – mondta a kamarai szervezet főtitkára. Aki szerint „aggasztó, hogy most már ötből majdnem három vállalat üzleti kockázatot lát a gazdaságpolitikai keretfeltételekben”.

 

Nem csak a helyzet rossz, a várakozások is borúsak

A felmérésben részt vevő vállalatok 29 százaléka aktuális üzleti helyzetét a „jó”, 22 százaléka pedig a „rossz” jelzővel jellemezte. A tendencia tehát továbbra is romlik, a pozitív és negatív értékelések közötti különbség ezek szerint 9-ről 7 pontra, a 21 százalékpontos sokéves átlag mindössze egyharmadára mérséklődött.

 

Az üzleti várakozások összességében szintén borúlátásra utalnak. A vállalatok több mint egyharmada (35 százaléka) arra számít, hogy a következő tizenkét hónapban romlik a helyzet, s csak 14 százalékuk számít javulásra. Az üzleti várakozások egyenlege így továbbra is rendkívül kedvezőtlen: minimális mértékben, csupán egyetlen ponttal, mínusz 21 pontra módosult, ami 25 százalékponttal rosszabb az elmúlt két évtized 4 százalékpontos átlagánál.

 

Ezzel az összességében borús helyzetmegítéléssel és üzleti várakozásokkal ellentétben a nemzetközi üzletből profitálni képes vállalatok valamivel jobban teljesítenek. Ezen, elsősorban nagyobb vállalatok körében az üzleti helyzet megítélésének egyenlege 16 pontról 23 pontra, az üzleti várakozásoké pedig mínusz 7 pontról 0 pontra javult; ámbátor az is egyértelmű, hogy a gazdaság-politikai kockázatok különösen a nagyvállalatokat érintik.

 

A kockázati tényezők jelentős mértékben fékezik a vállalatok beruházási törekvéseit

„A strukturális problémák továbbra is nyomasztják a gazdaságot" – mondta a kamara főtitkára. Ez tükröződik a vállalatok legnagyobb üzleti kockázataikra vonatkozó, a mellékelt táblázatban gazdasági ágazatok szerinti megoszlásban bemutatott válaszaiban is. Számokban kifejezve –

  • a vállalatok több mint fele az energia- és nyersanyagárakat (60 százalék a 2023 őszi felmérés 61 százaléka után),
  • a szakképzett munkaerő hiányát (56 százalék az őszi 58 százalék után),
  • a belföldi kereslet alakulását (55 százalék 53 százalék után) és
  • a foglalkoztatási költségeket (változatlanul 53 százalék)

említi.

 

Különösen riasztó, hogy a vállalatok 57 százaléka a gazdaságpolitikai környezetet nevezi meg üzleti kockázatként (2023 őszén ez még 51, a nyár eleji felméréskor pedig „csak” 43 százalék volt). „A gazdaságpolitikai környezettel kapcsolatos több mint 7500 szöveges válaszban a vállalatok nagyfokú aggodalmukat - ha nem is frusztrációjukat - fejezték ki a növekvő bürokrácia, a túlzott szabályozás és a gazdaságpolitikai lendület hiánya miatt" – mondta Wansleben. „A német vállalatoknak vissza kell nyerniük versenyképességüket, többek között a beruházások terén is. Csak akkor lesznek képesek a vállalatok itt újra befektetni, ha a versenyképesség ismét nő"."

 

Már pedig a kedvezőtlen keretfeltételek és a vállalati aggodalmak nyomasztóan hatnak a vállalatok beruházási terveire. A felmérés szerint az abban részt vevő vállalatok 33 százaléka csökkenteni kívánja németországi beruházásait, s csak 24 százalékuk tervezi azok növelését. Az ebből adódó mínusz 9 százalékpontos különbség 13 százalékponttal alacsonyabb, azaz rosszabb az elmúlt húsz év 4 százalékos átlagánál.

 

„A németországi eszközberuházások még mindig a 2019-es szint alatt vannak" - mutatott rá Wansleben. Pedig „az olyan nagy kihívások, mint az éghajlat, a szerkezet, a demográfia és a digitalizáció kezeléséhez több magánberuházásra van szükség Németországban … Az újrakezdés erős jelével és hosszú távú, megbízható, vállalkozásbarát keretfeltételekkel a politikusok újraépíthetik és újra is kell építeniük a bizalmat a vállalatok körében”, figyelmeztetett a felmérés eredményeinek nyilvános bemutatásakor a kamarai szervezet főtitkára.   

 

A vállalatok foglalkoztatási tervei a kedvezőtlen konjunkturális feltételek miatt – a legutóbbi, 2023 őszi felméréshez hasonlóan - továbbra is visszafogottak. A vállalatok 14 százaléka tervez létszámbővítést, míg 22 százalék csökkenő létszámot valószínűsít. Az ebből adódó mínusz 8 százalékpontos különbség jóval elmarad a nulla pontos sokéves átlagnál, bár a néhány hónappal korábbinál egyetlen százalékponttal kétségkívül kedvezőbb; ugyanakkor az egy évvel korábbinál 10 százalékponttal kedvezőtlenebb. Mindent egybe vetve a foglalkoztattak számának az elmúlt években tapasztalt bővülése veszített a lendületéből, de a munkanélküliség egyértelmű növekedésének egyelőre nincsenek jelei. 

 

Az mindenesetre figyelemre méltó, hogy a létszámbővítést tervező vállalatok aránya csak az ezer főnél magasabb létszámot foglalkoztatók körében emelkedik, s így kockázati tényezőként a szakképzett munkaerő hiánya is ebben a vállalati körben a legjellemzőbb, a kockázati tényezők sorában megelőzve a gazdasági keretfeltételek kedvezőtlen voltát, az energiahordozók és nyersanyagok magas árszínvonalát és a belföldi kereslet alakulását.

 

A főbb kockázati tényezők gazdasági ágazatok szerinti megoszlása az ipari és kereskedelmi kamarák 2024 év eleji konjunktúra-felmérése tükrében

Ágazat

Ipar

Építőipar

Kereskedelem

Szolgáltatások

1.

70 %

energia- és nyersanyagárak magas szintje

68 %

energia- és nyersanyagárak

65 %

belföldi kereslet alakulása

58 % szakképzett munkaerő hiánya

2.

65 %

belföldi kereslet alakulása

62 % szakképzett munkaerő hiánya

62 %

energia- és nyersanyagárak magas szintje

56 % gazdaság-politika

3.

58 %

gazdaság-politika

57 %

gazdaság-politika

59 %

gazdaság-politika

54 %

energia- és nyersanyagárak magas szintje

4.

56 %

foglalkoztatási költségek magas szintje

55 %

belföldi kereslet alakulása

53 %

foglalkoztatási költségek magas szintje

52 %

foglalkoztatási költségek magas szintje

5.

54 %

szakképzett munkaerő hiánya

54 % foglalkoztatási költségek magas szintje

49 % szakképzett munkaerő hiánya

47 %

belföldi kereslet alakulása

Forrás: DIHK Konjunkturumfrage

 

Túladóztatott vállalatok

A 2021 őszi szövetségi parlamenti választások nyomán – a szövetségi köztársaság történetében először – Berlinben nem két, hanem három, a gazdaságpolitika súlypontjait illetően egymástól markánsan eltérő párt alakította meg az új kormányt, az ún. „közlekedésilámpa-koalíciót”. S ahogy az a kormány megalakításakor többé-kevésbé borítékolható volt, a kormányzat munkáját belső, a koalíciós kormányt alkotó pártok közötti ideológiai eredetű viták terhelik.

A gazdasági tevékenység németországi telephelyi feltételei szempontjából az egyik legfontosabb és egyben legproblematikusabb tényező, hogy a vállalatokat súlyosabban adóztatják, mint szinte bármely más iparosodott országban. Egy, a Német Ipari Szövetség (BDI) által egyes vezető nemzetgazdaságok adórendszerét összehasonlító és a Handelsblatt által ismertetett tanulmány szerint „Németország az adórendszerek élvonalába tartozik".

Mint a mellékelt grafikonból látható, az OECD a Handelsblatt által idézett számítása szerint Németországban 2023-ban a nominális adóterhelés átlagosan 29,9 százalék volt. Ez viszonylag magas érték, ráadásul Németország azon kevés országok egyike, ahol a vállalatok adóterhei az utóbbi időben nem csökkentek, hanem a nemzetközi trenddel szemben emelkedtek.

 

 „A nemzetközi összehasonlítás egyértelművé teszi: Németország nem tud lépést tartani az adórendszerek közötti versennyel" - mondta Tanja Gönner, a BDI főtitkára. Ezért – mint mondta - sürgős politikai cselekvésre van szükség és az adózás területén nyújtott kedvezményekre van szükség.

 

Nemcsak a BDI, hanem a szövetségi kormány mellett működő független szakértői tanács és – példának okáért - Clemens Fuest, a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet elnöke már jó ideje bírálja, hogy a vállalatok adóterhei túl magasak. A BDI szerint Németország a G7-országok között az élen áll, megelőzve Japánt, Olaszországot és Kanadát. Ezt követi Franciaország. Összességében az EU-ban a vállalatok átlagos adóterhe szintén jóval alacsonyabb a németországinál.

 

A BDI szerint különösen aggasztó, hogy a tanulmányban vizsgált 27 országból 19-ben 2008 és 2022 között csökkent az adóterhelés, némely esetekben jelentősen. Az Egyesült Államokban például 13,4 százalékponttal, Japánban 9,8 százalékponttal, Franciaországban pedig 8,6 százalékponttal csökkent az adóteher. Ami viszont csak négy országban nőtt: Németországban, valamint Hollandiában, Portugáliában és Lettországban. Németországban a vállalatoknak 0,4 százalékponttal többet kell fizetniük az adóhatóságnak, mint 2008-ban.

 

A társasági adó mértéke változatlanul 15 százalék. Létezik azonban iparűzési adó is, amelyet a helyi hatóságok a helyi adókulcson keresztül állapítanak meg, s amelynek a mértéke átlagosan több mint 14 százalékos. Néhány önkormányzat a közelmúltban pénzügyi nehézségek miatt megemelte a helyi adók mértékét, némileg szintén növelve a vállalatok adóterheit.

 

Tekintettel az alacsonyabb társasági adók felé mutató nemzetközi trendre, a BDI főtitkára egyértelmű követelést fogalmazott meg: „A cél az kell legyen, hogy a vállalatok adóterhelése nemzetközileg versenyképes, legfeljebb 25 százalékos legyen", ami a CDU/CSU követelésével is megegyezik.

 

A „jelzőlámpás koalícióban” azonban csak az FDP támogatja a társasági adó csökkentését. „Németország versenyképességének mostantól elsődleges prioritássá kell válnia" - mondta Christoph Meyer, az FDP parlamenti frakcióvezető-helyettese a BDI tanulmányára hivatkozva. „Az adócsökkentés és a bürokrácia csökkentése feltétlenül szükséges a jólétünk fenntartásához".

 

Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy ebben a törvényhozási időszakban nem lesz számottevő adócsökkentés. Olaf Scholz (SPD) szövetségi kancellár többször is rámutatott arra, hogy Németország nemzetközi összehasonlításban a magasabb adók ellenére is vonzó telephely.

 

A gazdaság ezt másképp látja. Tanja Gönner szerint Németország „olyan fontos telephelyi tényezők, mint például az értékcsökkenési feltételek, a kutatásra vonatkozó adókedvezmények és az adóellenőrzések időtartama tekintetében is messze elmarad más országoktól". Legalább az előkészítés alatt álló „növekedési lehetőségekről szóló törvényt" kellene minél hamarabb elfogadni, mert az nagyvonalúbb értékcsökkenési szabályokat ír elő.

 

A „közlekedésilámpa-koalíción” belül továbbra is nagy a nézetkülönbség abban, hogy mi legyen a követendő út. Az FDP általános adócsökkentést követel, mint például a szolidaritási pótlék teljes eltörlését, amelyet most főként a vállalatok fizetnek. Habeck és a Zöldek ezzel szemben a célzott beruházásösztönzésre összpontosítanak, például adókedvezmények révén.

 

Azon túl, hogy mit kellene tenni, fő vitapontnak számít a finanszírozás módja. Az adócsökkentések és a támogatási intézkedések rövid időn belül több tízmilliárd euróba kerülnek az államkasszának - olyan pénzekbe, amelyek hiányoznak a költségvetésből. Az SPD és a Zöldek ezért többször is az adósságfék reformját követelték - amit a CDU/CSU és az FDP elutasított.

 

A kormánykoalíciónak arra is ügyelnie kell, hogy esetleges gazdaságélénkítő intézkedésekkel ne gerjessze újra az inflációt. Németországban az európai átlagnál lassabban csökken a pénzromlás mértéke: az Unió előrejelzése szerint az idén először 2,8 százalékra, majd jövőre 2,4 százalékra csökken. A szövetségi kormány 2025-re ezzel szemben már csak 1,9 százalékkal számol.

 

Lindner már korábban kilátásba helyezte, hogy a „közlekedésilámpa-koalíció” a nyár elejéig megegyezik egy „dinamizációs csomagról", ha a 2025-ös szövetségi költségvetés tervezetét is elfogadják. Ezt követően azonban a koalíciónak számos lehetséges intézkedéshez a tartományok parlamentje, azaz a Bundesrat jóváhagyására van szüksége. Ami viszont nehézségekbe ütközhet, mint azt a „Wachstumschancengesetz”, azaz az ún. növekedési lehetőségekről szóló törvény körüli jelenlegi vita is mutatja. Ezt a Bundesratban blokkolják. A szövetségi tartományoknak aggályaik vannak, mivel a növekedési lehetőségekről szóló törvény által biztosított könnyítések számukra is adóveszteséget eredményeznek.

 

Ez idő szerint a szövetségi kormány február 22-én, Robert Habeck zöldpárti gazdasági és klímavédelmi miniszter által bemutatandó éves gazdasági jelentésének tartalma, azaz az ország gazdasági helyzete, e helyzet kialakulásának okai és a kilábaláshoz vezető út meghatározása képezi a három kormánypárt közti vita tárgyát. Robert Habeck gazdasági miniszter és pártja, a Zöldek az állami beavatkozásokra épülő gazdaságpolitikát preferálják, s nagy jelentőséget tulajdonítanak az állam által nyújtandó támogatásoknak, ezzel szemben Christian Lindner és az általa vezetett FDP egy olyan államot támogat, amely csak keretfeltételeket szab a gazdaság szereplőinek, csökkenti az adókat, s más módon nem akar beavatkozni a gazdaság működésébe.

 

Budapest, 2024. február 19.

Készítette:

Juhász Imre
volt külgazdasági szakdiplomata
korábbi nagykövetségi tanácsos

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.
A Kocaeli Iparkamara üzleti delegációjának látogatása alkalmából Magyar-török üzletember-találkozó megrendezésére kerül sor 2024. május 8-án, a HUNGEXPO-n, az Ipar Napjai kiállítás keretében, Budapesten.
A helyzet sokak szerint ellentmondásos, a német tőzsdei áramárak még mindig kétszer olyan magasak, mint 2019-ben.
X public.szechenyi.title