Ágazati alapvizsga „kisokos”
(Készítette a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara)
A következő tájékoztató az időközi változásokat figyelembe vevő, 2025 elején hatályos jogszabályi háttérhez igazodik.
1. Ágazati alapoktatás
Az ágazati alapoktatás a szakképző intézményben a szakma megszerzésére irányuló szakmai oktatás első szakasza, amely a szakképzés 2020. szeptember 1-jétől indult új rendszerében jelent meg. Az adott ágazathoz tartozó szakmák tekintetében a technikumban az első két tanévben, a szakképző iskolában az első tanévben széles körű ágazati alapismeretekre tesznek szert a tanulók, amelyet az ágazati alapvizsga zár le. Ezen vizsga sikeres teljesítése teszi jogosulttá a tanulót a szakmai oktatás következő szakaszába, a szakirányú oktatásba való belépésre. A közös alapozás átjárhatóságot biztosít szükség esetén a technikum és a szakképző iskola, illetve az adott ágazaton belüli szakmák között. A konkrét szakmát technikumban a 10. évfolyam végén, szakképző iskolában a 9. évfolyam végén, az adott ágazat sajátosságainak megismerését követően választja ki a tanuló. Az új rendszer ezzel is támogatja a tanulókat a számukra megfelelő pálya kiválasztásában.
2. Ágazati alapvizsga
Az ágazati alapvizsga a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek az adott ágazatban történő munkavégzéshez szükséges szakmai alaptudását és kompetenciáit méri. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy az ágazati alapoktatás elvégzését követően tehet ágazati alapvizsgát.
Az ágazati alapvizsga az adott ágazatba tartozó valamennyi szakma tekintetében azonos szakmai tartalmát a képzési és kimeneti követelmények határozzák meg.
Az új szakképzési rendszer szerinti ágazati alapvizsgát szakképző iskolában először a 2020/2021. tanévben, 2021 tavaszán (a 9. évfolyamon), míg technikumban a 2021/2022. tanévben, 2022 tavaszán (a 10. évfolyamon) tettek a tanulók. Így elmondható, hogy 2025-ben már 4-5 éves gyakorlattal rendelkeznek a szakképző intézmények az ágazati alapvizsga szervezése tekintetében. (Az érettségi végzettséggel rendelkezők számára a kizárólag szakmai vizsgára felkészítő kétéves képzésben az ágazati alapoktatásra az első félévben kerül sor, így ebben az esetben az ágazati alapvizsgát mindkét iskolatípusban a tanulmányaik első féléve végén teszik le a tanulók.)
Egyes esetekben – jellemzően a felnőttek szakmai oktatása esetén – lehetséges az ágazati alapvizsga alóli felmentés akkor, ha az érintett (képzésben résztvevő személy) korábbi tanulmányai, előzetesen megszerzett tudása, illetve gyakorlata beszámításával vesz részt a szakmai oktatásban és a beszámított előzetes tudása magában foglalja az ágazati alapvizsga követelményeit.
Vizsgabizottság, vizsgaszervezés, javítóvizsga
A szakképző intézmény által szervezett ágazati alapvizsgát a szakképző intézmény oktatóiból és az elnökből álló legalább háromtagú ágazati alapvizsga vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét a szakképző intézmény feladatellátási helye szerint illetékes területi gazdasági kamara delegálja.
A szakképző intézmény által szervezett ágazati alapvizsga – ha azt a szakképző intézményben szervezik – vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató bízza meg.
A tanulónak lehetősége van független bizottság előtt is vizsgát tenni, amelyet a jogszabályban meghatározottak szerint előzetesen kérelmeznie kell. (Lásd. Szkr. 190. §) Az ágazati alapvizsga független vizsgabizottságának elnökét is minden esetben a szakképző intézmény feladatellátási helye szerint területileg illetékes gazdasági kamara delegálja, viszont a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a szakképzési államigazgatási szerv bízza meg, e tekintetben szakképzési államigazgatási szervként a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki. [Lásd. Szkr. 305. § (2) bekezdés b) pont]
Az ágazati alapvizsga elnökökre vonatkozó pályázati feltételeket a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara határozza meg, és a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamara teszi nyilvánossá.
A beérkezett pályázatokat a hatályos pályázati feltételekben meghatározottaknak megfelelően a területi gazdasági kamara elbírálja, és az ágazati alapvizsga elnöki névjegyzékre történő felvételi javaslatként továbbítja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara részére.
A megfelelő ágazati alapvizsga elnöki pályázatokat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hagyja jóvá.
Az ágazati alapvizsga elnöki névjegyzékre történő felvétel 3 évre szól azzal, hogy az újonnan felvett ágazati alapvizsga elnöknek a kinevezést követő 6 hónapon belül – feladatának megfelelő szakmai színvonalon történő ellátása érdekében –vizsgát kell tenni.
Az on-line nyilvántartási rendszerben szereplők részére az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara igazolást állít ki arra vonatkozóan, hogy tulajdonosa jogosult az ágazati alapvizsga elnöki feladatok ellátására.
A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy ágazati alapvizsgára az ágazati alapoktatásban való részvétele alapján bocsátható.
Az ágazati alapvizsga lebonyolítására a tanulmányok alatti vizsga szabályait (Lásd Szkr. 255. §) kell alkalmazni. (A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat.) A vizsga jogszabályi keretekkel összhangban lévő további, helyi szabályait, a vizsga követelményeit és az értékelés szabályait a szakképző intézmény szakmai programjában kell meghatározni. Az ágazati alapvizsga konkrét vizsgafeladatait és azok javítási-értékelési útmutatóját a képzési és kimeneti követelményekhez igazítottan a szakképző intézmény határozza meg.
A tanuló magasabb évfolyamra nem léphet, illetve a képzésben résztvevő személy nem léphet át a szakirányú oktatási szakaszba, ha az ágazati alapvizsgájának eredménye elégtelen. Az ágazati alapvizsgához kapcsolódó javító- és pótlóvizsga letételére az ágazati alapvizsgát követő hatvan napon belül kell lehetőséget biztosítania a szakmai oktatást folytató szakképző intézménynek.
A javítóvizsgán is elégtelen ágazati alapvizsgát tett személy a tanév végén nem minősíthető és a tanulmányait az ágazati alapoktatás megismétlésével folytatja.
Az alapvizsga eredménye
A tanuló sikeres vizsga esetén jogosult a szakirányú oktatási szakasz megkezdésére és egyben a duális képzésbe való belépésre. Az ágazati alapvizsga eredménye a képzési és kimeneti követelményekben rögzítettek szerint beszámít a szakmai vizsga eredményébe. Az ágazati alapvizsga sikeres letétele egyben azt is jelenti, hogy ha valaki egy szakma megszerzését követően az adott (ugyanazon) ágazathoz tartozó további szakmát kíván szerezni, az ágazati alapoktatást és alapvizsgát nem kell megismételnie.
Az ágazati alapvizsga teljesítését a tanévet lezáró bizonyítványba kell bejegyezni. Az ágazati alapvizsga bizonyítványba bejegyzett teljesítése a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott munkakör betöltésére való alkalmasságot igazolhat.
Díjazás
A vizsgabizottság elnöke a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendeletben meghatározott díjazásra jogosult.
A vizsgázók létszámától függő díjazás mértékét az Szkr. 257. §-a határozza meg.
A delegált elnököt megillető díjazás összege a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltsége* (2025-ben 1.200.000 forint) egyhavi összegének (2025-ben 100.000 forint)
a) 67 százaléka (azaz 67.000 forint*), ha a vizsgázók száma 25 fő alatt,
b) 100 százaléka (azaz 100.000 forint*), ha a vizsgázók száma 25 és 35 fő között,
c) 133 százaléka (azaz 133.000 forint*), ha a vizsgázók száma 35 fő fölött van.
[*a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény 71. § (5) bekezdés a) pont alapján]
A vizsgabizottság elnöke a fenti díjazáson felül további költségtérítésre nem jogosult.
A vizsgabizottság elnökének feladatai
Az ágazati alapvizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért. Ennek keretében
- meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását,
- vezeti a szóbeli vizsgát és a vizsgabizottság értekezleteit,
- átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait,
- a vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező oktató csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat taníthatja,
- a vizsga kezdetekor a vizsgáztató jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható,
- rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre, amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését,
- A vizsgázó szabálytalan tevékenységéhez kapcsolódóan történt figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni.
A gyakorlati vizsgatevékenységet akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgatevékenység elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről.
A gyakorlati vizsgatevékenység megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgatevékenység rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgatevékenység helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról.
3. Különbségek a szintvizsga és az ágazati alapvizsga között
- A szintvizsgát a területileg illetékes gazdasági kamara szervezte, az ágazati alapvizsgát a szakképző intézmény.
- A szintvizsgát szakképesítésenként kellett teljesíteni, az ágazati alapvizsgát ágazatonként.
- A szintvizsga célja az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciák meglétének mérése volt.
- Az ágazati alapvizsga a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek az adott ágazatban történő munkavégzéshez szükséges szakmai alaptudását és kompetenciáit méri.
- A szintvizsga eredménye nem számított bele az év végi osztályzatba, az ágazati alapvizsga eredménye viszont nemcsak az év végi osztályzatba, de a szakmai vizsgáéba is beleszámít.
- A szintvizsgát csak a szakközépiskolai (és szakiskolai) képzésben tanulóknak kellett tenni, az ágazati alapvizsgát viszont a szakképző iskolai és a technikus tanulóknak is.
4. Kapcsolódó fogalmak
Szakmajegyzék
A szakmajegyzék a korábbi Országos Képzési Jegyzék, illetve az abban közzétett szakképesítések és részszakképesítések helyébe lépő olyan szakmákat, szakmairányokat, valamint azok leíró adatait tartalmazza, amelyek kizárólag a szakképző intézményben oktathatók. A szakmajegyzékben nem szereplő, de az adott gazdasági ágazat által szükségesnek ítélt képzések (pl. a korábbi Országos Képzési Jegyzékből kikerülő egyes szakképesítések, illetve részszakképesítések) a továbbiakban szakmai képzés keretében szervezhetők meg.
Szakma (többes jelentés)
Általában: A szakmák egy-egy ágazat legfontosabb képzettséget (és gyakorlatot) igénylő foglalkozásai.
Szakképzésben: a Szakmajegyzékben található, kizárólag szakképző intézményben szakmai oktatás keretében elsajátítható képesítés
Képzési és kimeneti követelmény
A képzési és kimeneti követelmények a szakmákhoz (mint képesítéshez) előírt, az országosan egységes ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer kialakítását és működését biztosító, a szakképzésben kötelezően alkalmazandó képzési dokumentumok. A képzési és kimeneti követelmények azokat a részletes követelményeket állapítják meg tanulási eredmény alapú (TEA) megközelítésben, amelyek alapján a szakmai képzés és a szakmai vizsgáztatás folyhat. A képzési és kimeneti követelményekben – részszakmaként – meghatározható a szakmának olyan önállóan elkülöníthető része, amely legalább egy munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciák megszerzését teszi lehetővé.
Változásokat a következő jogszabály módosítások tartalmazzák:
- a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet alapján, az alábbi kiegészítésekkel
- az egyes képzéseket és a foglalkoztatást érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVII. törvény
- egyes törvényeknek a szakképzéssel és a felnőttképzéssel összefüggő módosításáról szóló 2021. évi LXXXIII. törvény
- a szakképzésben lezajlott átalakítás utólagos hatásvizsgálatából adódó törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIII. törvény [MK 2023/81.]
- oktatási, családügyi, kulturális tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2024. évi XIII. törvény [MK 2024/52.]
- a szakképzéssel és a felnőttképzéssel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 95/2021. (II. 27.) Korm. rendelet
- egyes kormányrendeleteknek a szakképzéssel összefüggő módosításáról szóló 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet
- egyes kormányrendeleteknek a szakképzéssel összefüggő módosításáról szóló 800/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet
- a szakképzésben lezajlott átalakítás utólagos hatásvizsgálatából adódó kormányrendelet-módosításokról szóló 292/2023. (VII. 6.) Korm. rendelet [MK 2023/101.]
- a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet módosításáról szóló 129/2024. (VI. 17.) Korm. rendelet [MK 2024/65.]
