Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az mkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

Eljárási szabályzat

A Magyar Kereskedelemi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság Eljárási Szabályzatának 4. Melléklete – A Választottbíróság Közvetítői Eljárási Szabályzata

 

Hatályos: 2018. február 1-től

1.§ [Választottbírósági közvetítői eljárás]

(1) Ha választottbírósági eljárás még nem indult, a Választottbíróság közvetítői eljárást folytathat le a vitában érdekelt felek között olyan ügyekben, amelyekre hatásköre az alkalmazandó jogszabály alapján kiterjed, függetlenül attól, hogy a felek kötöttek-e választottbírósági szerződést.

(2) A közvetítői eljárás célja a jogvita békés, a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján történő rendezése a vitában nem érintett, független és pártatlan harmadik személy (a továbbiakban: közvetítő) bevonása mellett. A közvetítő semmilyen megoldást nem kényszeríthet a felekre.

(3) A Választottbíróság szervein (Elnökség, Titkárság) keresztül adminisztratív segítséget nyújt a feleknek és az eljáró közvetítőnek az eljárás gyors és hatékony lefolytatásához.

 

2.§ [A Közvetítői Eljárási Szabályzat hatálya]

(1) A jelen Közvetítői Eljárási Szabályzatot a Választottbíróság közvetítői eljárásában kell alkalmazni.

(2) A felek közös megegyezéssel a jelen Közvetítői Eljárási Szabályzat bármely rendelkezését kizárhatják, vagy attól eltérhetnek, amennyiben az nem eredményezi valamely alkalmazandó jogszabály eltérést nem engedő rendelkezésének, valamint a függetlenség és pártatlanság, illetve a felekkel szembeni tisztességes és egyenlő elbánás elvének sérelmét.

 

3.§ [A közvetítői eljárás megindítása]

(1) A közvetítői eljárás lefolytatását bármelyik fél vagy a felek közösen is kérhetik a jogvita tárgyának rövid meghatározásával.

(2) Ha az eljárást az egyik fél kéri, a kérelmet a Választottbíróság a másik félhez továbbítja azzal a felhívással, hogy a másik fél harminc napon belül nyilatkozzon a Választottbíróságnak, hajlandó-e az eljárásban részt venni. Amennyiben a másik fél közli, hogy az eljárásban nem vesz részt, vagy harminc napon belül nem válaszol, vagy harminc napon belül a Közvetítői Eljárási Díj megfelelő részét nem fizeti be a Választottbíróságnak, és azt a másik fél sem fizeti be helyette, a közvetítői eljárást meghiúsultnak kell tekinteni.

(3) A közvetítői eljárás tetszőleges számú fél részvételével lefolytatható.

 

4.§ [A közvetítő]

(1) Az eljárás egy közvetítő részvételével zajlik, kivéve, ha a felek több közvetítő részvételében állapodnak meg.

(2) A felek szabadon állapodhatnak meg a közvetítő személyében.

(3) Ha a felek a közvetítő személyében megállapodtak és a közvetítő nem esik a választottbíráskodásról szóló törvényben a választottbírákkal kapcsolatban meghatározott kizáró okok alá, a Választottbíróság kirendeli a felek megállapodása szerinti közvetítőt. Amennyiben a felek a közvetítői eljárással egyetértenek, a közvetítő személyében azonban nem állapodtak meg, a Választottbíróság a választottbíróajánlási listáról jelöl ki közvetítőt.

(4) A Választottbíróság Eljárási Szabályzata alapján a választottbírót terhelő kezdeti és folyamatos feltárási kötelezettség a közvetítőt is terheli.

(5) A közvetítő az eljárás megszűnését követően, azonos tárgyban indított bírósági, választottbírósági vagy egyéb eljárásban bíróként, választottbíróként, a fél képviselőjeként vagy tanácsadójaként, illetve szakértőként nem vehet részt.

(6) A közvetítésre alkalmazandó jog eltérést nem engedő rendelkezése vagy a felek eltérő írásbeli megállapodása hiányában a közvetítőt a közreműködésével korábban lefolytatott közvetítői eljárás tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

 

5. § [A közvetítői eljárás lefolytatása]

(1) A közvetítő mindenkor köteles törekedni a felekkel szembeni tisztességes és egyenlő elbánásra, a közvetítő pártatlanságának és függetlenségének elvét, az ügy körülményeit, a felek kívánságait, valamint a jogvita gyors megoldását szem előtt tartva.

(2) A közvetítő az eljárást a jelen Közvetítői Eljárási Szabályzatban nem szabályozott eljárási kérdések tekintetében – a felek megállapodása hiányában – az alkalmazandó jogszabályok eltérést nem engedő rendelkezéseinek korlátain belül saját belátása szerint folytatja le.

(3) A közvetítő a felektől a vita lényegének és álláspontjuknak rövid írásbeli ismertetését kérheti. A közvetítő a felek bevonásával megbeszélést tart, azon a feleket meghallgatja, a felek által bemutatott iratokat megtekinti. A felek kérésére a közvetítő más személyeket is meghallgathat, ha azt a tényállás tisztázása érdekében szükségesnek tartja.

(4) A közvetítő az eljárás bármely szakaszában kiegészítő tájékoztatást vagy javaslatot kérhet a felektől.

(5) Ha a felek másként nem állapodnak meg, a közvetítő a felekkel külön-külön is egyeztethet. A közvetítő az eljárás során valamely féltől kapott információ lényegét bármely másik féllel ismertetheti, kivéve, ha az információt közlő fél annak bizalmas kezelését kéri.

(6) A felek hozzájárulásával a közvetítő – a felek költségére – szakértőt alkalmazhat.

(7) A közvetítő a felek közötti egyezség létrehozása céljából az eljárás bármely szakaszában javaslatot dolgozhat ki és azt a felek elé terjesztheti.

 

6.§ [Jegyzőkönyv]

A közvetítő a felek eltérő megállapodása hiányában az eljárás során minden megbeszélésről a történtek lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet készít, amelyet aláír. Amennyiben a felek között megegyezés jön létre, annak tartalmát a közvetítő jegyzőkönyvbe foglalja.

 

7.§ [Képviselet]

Az eljárásban a felek személyesen vagy képviselőik útján vehetnek részt és végezhetnek eljárási cselekményeket. A Választottbíróság Eljárási Szabályzatának képviseletre vonatkozó rendelkezései a közvetítői eljárásban is megfelelően alkalmazandók.

 

8.§ [A közvetítői eljárás bizalmas jellege]

A felek eltérő megállapodása hiányában a közvetítői eljárással kapcsolatos valamennyi információt – az egyezséget is ideértve – bizalmasan kell kezelni és arról harmadik személynek tájékoztatás nem adható, kivéve, ha az információ feltárását az egyeztetésre irányadó jog eltérést nem engedő rendelkezése megköveteli, illetve azt az egyezség érvényre juttatása vagy végrehajtása szükségessé teszi.

 

9.§ [Információk és bizonyítékok felhasználhatósága más eljárásokban]

(1) A közvetítői eljárásban illetve azzal kapcsolatban megfogalmazott nyilatkozatok, nézetek és javaslatok, valamint a közvetítői eljárás céljára készített dokumentumok (a továbbiakban együtt: információk) egy esetleges későbbi bírósági, választottbírósági vagy egyéb hasonló eljárásban a feleket nem kötik, azokra az ellenérdekű fél nem hivatkozhat, függetlenül attól, hogy az adott eljárás kapcsolódik-e a közvetítői eljárás tárgyához. Ugyanez vonatkozik a fél által a közvetítői eljárás során előterjesztett bizonyítékokra, kivéve, ha azok a fél által a közvetítői eljárástól függetlenül beszerezhetőek és felhasználhatóak voltak.

(2) Az (1) bekezdésben említett információk illetve bizonyítékok a jogszabály által az egyezség érvényre juttatásához és végrehajtásához megkövetelt mértékben feltárhatók és bizonyítékként felhasználhatók.

 

10.§ [A közvetítői eljárás megszűnése]

A közvetítői eljárás megszűnik,

  1. ha a közvetítő a felek között létrejött és az általuk aláírt egyezséget tartalmazó jegyzőkönyvet a Választottbíróságnak átadja;
  2. ha a közvetítő írásban értesíti a Választottbíróságot, hogy az eljárás megszüntetését bármelyik fél a közvetítőhöz és egyidejűleg a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozatban vagy az eljárásról készült jegyzőkönyvben kérte;
  3. ha a közvetítő írásban értesíti a Választottbíróságot, hogy a felek tájékoztatták megállapodásukról az eljárás megszüntetésében;
  4. ha a közvetítő - a felek előzetes tájékoztatása után - írásban értesíti a Választottbíróságot, hogy a közvetítés meghiúsult.

 

11.§ [Az egyezség választottbírósági ítéletbe foglalása]

A felek külön választottbírósági eljárásban kérhetik a közöttük létrejött egyezség tartalmának választottbírósági ítéletbe foglalását. A választottbírósági eljárásban a közvetítő nem lehet választottbíró.

 

12. § [Regisztrációs Díj és Közvetítői Eljárási Díj]

(1) A felek az eljárás megindításának feltételeként vissza nem térítendő Regisztrációs Díjat fizetnek. A Regisztrációs Díj mértéke megegyezik a Választottbírósági Eljárás Díjtáblázata szerinti Regisztrációs Díj mértékével.

(2) A közvetítő eljárásért a felek Közvetítői Eljárási Díjat fizetnek, mely a közvetítő eljárás lefolytatásával összefüggő költségek, így különösen a közvetítő tiszteletdíjának és költségeinek, valamint a Választottbíróság és szervei által végzett munka és teljesített szolgáltatások fedezésére szolgáló térítés. A Közvetítői Eljárási Díjat az eljárás tárgyának értéke és az ügy bonyolultsága alapján a Választottbíróság állapítja meg. A Közvetítői Eljárási Díj mértéke nem lehet magasabb az azonos eljárási értékű, egyesbírói eljárásban folyó választottbírósági eljárás díjának 50%-ánál.

(3) A Regisztrációs Díjat és a Közvetítői Eljárási Díjat a felek egyenlő arányban viselik.

(4) Az eljárást kezdeményező fél a közvetítés kezdeményezésével egyidejűleg köteles a Regisztrációs Díjat és a Közvetítői Eljárási Díj ráeső részét előlegezni. Amennyiben a másik fél nem vesz részt a közvetítői eljárásban, a Választottbíróság a befizetett eljárási díjelőleget – a regisztrációs díj levonása után – visszatéríti az azt előlegező félnek vagy feleknek.

(5) Ha a másik, illetve a többi fél a Közvetítői Eljárási Díj rá eső részét nem előlegezi, azt az eljárást kezdeményező fél befizetheti.

(6) A közvetítő eljárásra is irányadóak a Választottbíróság Eljárási Szabályzatának a nyelvhasználatra vonatkozó szabályai.

(7) A felek az egyeztető-közvetítő eljárással kapcsolatos egyéb költségeiket maguk fedezik.

 

13. § [Átmeneti rendelkezések]

(1) A Közvetítői Eljárási Szabályzat 2018. február 1. napján lép hatályba.

(2) A Közvetítői Eljárási Szabályzat rendelkezéseit a hatálybalépésének napján és az azt követően indult közvetítői eljárásokban kell alkalmazni.