Eljárási szabályzat

A Magyar Kereskedelemi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság Eljárási Szabályzatának 4. Melléklete – A Választottbíróság Közvetítői Eljárási Szabályzata

Hatályos: 2022. december 31-től

1.§ [Választottbírósági közvetítői eljárás]

1. Ha választottbírósági eljárás még nem indult, a Választottbíróság közvetítői eljárást folytathat le a vitában érdekelt felek között olyan ügyekben, amelyekre hatásköre az alkalmazandó jogszabály alapján kiterjed, függetlenül attól, hogy a felek kötöttek-e választottbírósági szerződést.
2. A közvetítői eljárás célja a jogvita békés, a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján történő rendezése a vitában nem érintett, független és pártatlan harmadik személy (a továbbiakban: közvetítő) bevonása mellett. A közvetítő semmilyen megoldást nem kényszeríthet a felekre.
3. A Választottbíróság szervein (Elnökség, Titkárság) keresztül adminisztratív segítséget nyújt a feleknek és az eljáró közvetítőnek az eljárás gyors és hatékony lefolytatásához.

2.§ [A Közvetítői Eljárási Szabályzat hatálya]

1. A jelen Közvetítői Eljárási Szabályzatot a Választottbíróság közvetítői eljárásában kell alkalmazni.
2. A felek közös megegyezéssel a jelen Közvetítői Eljárási Szabályzat bármely rendelkezését kizárhatják, vagy attól eltérhetnek, amennyiben az nem eredményezi valamely alkalmazandó jogszabály eltérést nem engedő rendelkezésének, valamint a függetlenség és pártatlanság, illetve a felekkel szembeni tisztességes és egyenlő elbánás elvének sérelmét.

3.§ [A közvetítői eljárás megindítása]

1. A közvetítői eljárás lefolytatását bármelyik fél vagy a felek közösen is kérhetik a jogvita tárgyának rövid meghatározásával. A felek eltérő megállapodása hiányában azt a napot kell a közvetítői eljárás megindulása napjának tekinteni, amelyen a jogvitában érintett felek a közvetítői eljárás lefolytatását kérik.
2. Ha az eljárást az egyik fél kéri, a kérelmet a Választottbíróság a másik félhez továbbítja azzal a felhívással, hogy a másik fél harminc napon belül nyilatkozzon a Választottbíróságnak, hajlandó-e az eljárásban részt venni. Amennyiben a másik fél közli, hogy az eljárásban nem vesz részt, vagy a felhívás – feladás igazolására alkalmas módon történő – elküldésének napjától számított harminc napon belül – illetve a felhívásban meghatározott eltérő határidőn belül – nem válaszol, a felhívást küldő fél ezt a felhívás visszautasításának tekintheti. Ez esetben, valamint ha a felhívás címzettje ezeken a határidőkön belül a Közvetítői Eljárási Díj megfelelő részét nem fizeti be a Választottbíróságnak, és azt a másik fél sem fizeti be helyette, a közvetítői eljárást meghiúsultnak kell tekinteni.
3. A közvetítői eljárás tetszőleges számú fél részvételével lefolytatható.

4.§ [A közvetítő]

1. Az eljárás egy közvetítő részvételével zajlik, kivéve, ha a felek több közvetítő részvételében állapodnak meg. Több közvetítő együttesen jár el. Közvetítő alatt a jelen Közvetítői Eljárási Szabályzat alkalmazásában az együttesen eljáró közvetítőket is érteni kell.
2. A felek szabadon állapodhatnak meg a közvetítő személyében. A felek közös megegyezéssel bármikor leválthatják a közvetítőt. A felek a közvetítő személyének kiválasztásában a Választottbíróság segítségét is igénybe vehetik, amely a felek kérésének megfelelően közvetítő(ke)t javasol vagy jelöl ki.
3. Ha a felek a közvetítő személyében megállapodtak és a közvetítő nem esik a választottbíráskodásról szóló törvényben a választottbírákkal kapcsolatban meghatározott kizáró okok alá, a Választottbíróság kijelöli a felek megállapodása szerinti közvetítőt. Amennyiben a felek a közvetítői eljárással egyetértenek, a közvetítő személyében azonban nem állapodtak meg, a Választottbíróság a felek által jelzett követelmények, valamint az ügy körülményei fényében elsősorban a választottbíró-ajánlási listáról jelöl ki közvetítőt, a függetlenség és pártatlanság alapelveit szem előtt tartva.
4. A Választottbíróság Eljárási Szabályzata alapján a választottbírót terhelő kezdeti és folyamatos feltárási kötelezettség a közvetítőt is terheli.
5. A közvetítő az eljárás megszűnését követően, abban a jogvitában, amely a közvetítői eljárás tárgyát képezte, valamint azonos szerződésből vagy jogviszonyból keletkezett jogvitában indított bírósági, választottbírósági vagy egyéb vitarendezés iránti eljárásban bíróként, választottbíróként, a fél képviselőjeként vagy tanácsadójaként, tanúként, illetve szakértőként nem vehet részt. Ez nem érinti a 11. §-ban foglaltak szerint a közvetítői eljárásban elért megállapodás választottbírósági ítéletbe foglalásának lehetőségét a felek közös kérelmére.
6. A közvetítésre alkalmazandó jog eltérést nem engedő rendelkezése vagy a felek eltérő írásbeli megállapodása hiányában a közvetítőt a közreműködésével korábban lefolytatott közvetítői eljárás tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

5. § [A közvetítői eljárás lefolytatása]

1. A közvetítő mindenkor köteles törekedni a felekkel szembeni tisztességes és egyenlő elbánásra, a közvetítő pártatlanságának és függetlenségének elvét, az ügy körülményeit, a felek kívánságait, valamint a jogvita gyors megoldását szem előtt tartva.
2. A közvetítő az eljárást a jelen Közvetítői Eljárási Szabályzatban nem szabályozott eljárási kérdések tekintetében – a felek megállapodása hiányában – az alkalmazandó jogszabályok eltérést nem engedő rendelkezéseinek korlátain belül saját belátása szerint folytatja le a felekkel egyeztetve.
3. A közvetítő a felektől a vita lényegének és álláspontjuknak rövid írásbeli ismertetését kérheti. A közvetítő a felek bevonásával megbeszélést tart, azon a feleket meghallgatja, a felek által bemutatott iratokat megtekinti. A felek kérésére, illetve egyetértésével a közvetítő más (természetes és jogi) személyeket és intézményeket is meghallgathat, illetve megkereshet, ha azt a tényállás tisztázása érdekében szükségesnek tartja. A felek a közvetítői eljárás bármely szakaszában előadhatnak információkat, illetve tehetnek állításokat a jogvitát illetően, valamint benyújthatnak azokat alátámasztó dokumentumokat, ideértve a felek céljaira, érdekeire és motivációira vonatkozó információkat és dokumentumokat is. A közvetítő a valamely féltől kapott, a jogvitát érintő információ lényegét megoszthatja a közvetítői eljárásban részt vevő további felekkel. Ha azonban valamely fél azzal bocsát a közvetítő rendelkezésére valamely információt, hogy azt kezelje bizalmasan, az adott információ nem osztható meg a közvetítői eljárásban részt vevő további felekkel.
4. A közvetítő az eljárás bármely szakaszában kiegészítő tájékoztatást vagy javaslatot kérhet a felektől.
5. Ha a felek másként nem állapodnak meg, a közvetítő a felekkel külön-külön is egyeztethet. A közvetítő az eljárás során valamely féltől kapott információ lényegét bármely másik féllel ismertetheti, kivéve, ha az információt közlő fél annak bizalmas kezelését kéri.
6. A felek hozzájárulásával a közvetítő – a felek költségére – szakértőt alkalmazhat.
7. A közvetítő a felek közötti egyezség létrehozása céljából az eljárás bármely szakaszában javaslatot dolgozhat ki és azt a felek elé terjesztheti.
8. A közvetítő a felekkel egyeztetve az ügy körülményeire figyelemmel a közvetítői eljárás lefolytatása során bármely technológiai eszközt használhat, amelyet megfelelőnek tart, ideértve az elektronikus úton történő kommunikációt és megbeszélés tartását a felekkel.

6.§ [Jegyzőkönyv]

A közvetítő a felek eltérő megállapodása hiányában az eljárás során minden megbeszélésről a történtek lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet készít, amelyet aláír. Amennyiben a felek között megegyezés jön létre, a felek kérelmére annak tartalmát a közvetítő jegyzőkönyvbe foglalja.

7.§ [Képviselet]

Az eljárásban a felek személyesen vagy képviselőik útján vehetnek részt és végezhetnek eljárási cselekményeket, valamint bármely személy(ek) segítségét igénybe vehetik. A Választottbíróság Eljárási Szabályzatának képviseletre vonatkozó rendelkezései a közvetítői eljárásban is megfelelően alkalmazandók. Ha a fél képviselőt vagy egyéb személy(ek) segítségét veszi igénybe, a képviselő(k) illetve további személy(ek) nevét, címét és szerepét haladéktalanul be kell jelentenie valamennyi félnek és a közvetítőnek.

8.§ [Információk és bizonyítékok felhasználhatósága más eljárásokban]

1. A közvetítői eljárásban való részvételre irányuló felhívás, a tény, hogy a fél hajlandó volt részt venni a közvetítői eljárásban, a közvetítői eljárásban illetve azzal kapcsolatban tett nyilatkozatok és elismerések, a jogvita lehetséges rendezésével kapcsolatos nézetek és javaslatok, a közvetítő által a felek számára tett javaslatok, a tény, hogy egy fél hajlandóságát fejezte ki, hogy azt (részben) elfogadja, valamint a közvetítői eljárás céljára készített dokumentumok, függetlenül azok formájától, (a továbbiakban együtt: információk) egy esetleges későbbi bírósági, választottbírósági vagy egyéb vitarendezési eljárásban a feleket nem kötik, azokra hivatkozni nem lehet, azok bizonyítékként nem nyújthatók be és azokról tanúvallomás nem tehető, függetlenül attól, hogy az adott eljárás kapcsolódik-e a közvetítői eljárás tárgyához. Ugyanez vonatkozik a fél által a közvetítői eljárás során előterjesztett bizonyítékokra, kivéve, ha azok a fél által a közvetítői eljárástól függetlenül beszerezhetőek és felhasználhatóak voltak. E bizonyítékok továbbra is benyújthatók választottbírósági, bírósági vagy egyéb hasonló eljárásokban, függetlenül attól, hogy azok egy közvetítői eljárásban is felhasználásra kerültek.
2. Az (1) bekezdésben említett információk illetve bizonyítékok a jogszabály által az egyezség érvényre juttatásához és végrehajtásához megkövetelt mértékben feltárhatók és bizonyítékként felhasználhatók.

9.§ [A közvetítői eljárás bizalmas jellege]

A felek eltérő megállapodása hiányában a közvetítői eljárással kapcsolatos valamennyi információt – az egyezséget is ideértve – bizalmasan kell kezelni és arról harmadik személynek tájékoztatás nem adható, kivéve, ha az információ feltárását az egyeztetésre irányadó jog eltérést nem engedő rendelkezése megköveteli, illetve azt az egyezség érvényre juttatása vagy végrehajtása szükségessé teszi.

10.§ [A közvetítői eljárás megszűnése]

A közvetítői eljárás megszűnik,

1. ha a közvetítő a felek között létrejött és az általuk aláírt egyezséget vagy azt tartalmazó jegyzőkönyvet a Választottbíróságnak átadja;
2. ha a közvetítő írásban értesíti a Választottbíróságot, hogy az eljárás megszüntetését bármelyik fél a közvetítőhöz és egyidejűleg a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozatban vagy az eljárásról készült jegyzőkönyvben kérte;
3. ha a közvetítő írásban értesíti a Választottbíróságot, hogy a felek tájékoztatták megállapodásukról az eljárás megszüntetésében;
4. ha a közvetítő – a felek előzetes tájékoztatása után – írásban értesíti a Választottbíróságot, hogy a közvetítés meghiúsult;
5. az eltérést nem engedő jogszabályi rendelkezés, bírósági határozat vagy a felek megállapodása szerinti, a közvetítésre előírt határidő leteltével.

11.§ [Az egyezség és annak választottbírósági ítéletbe foglalása]

(1) Ha a felek a közvetítői eljárásban megállapodnak a jogvita egészének vagy egy részének egyezséggel történő rendezésében, az egyezséget írásba foglalják és aláírásukkal látják el. A felek kérelmére a közvetítő segítséget nyújthat az egyezség elkészítésében és azt a közvetítői megbeszélésről készített jegyzőkönyvbe foglalhatja. Az egyezség létrejöttét a Választottbíróság az azt tartalmazó jegyzőkönyvön pecsétjével igazolja.

(2) A felek kérhetik a közöttük létrejött egyezség tartalmának választottbírósági ítéletbe foglalását, mely esetben a közvetítők a felek egyezségét választottbíróként eljárva az Állandó Választottbíróság Eljárási Szabályzatának 43. § (1) bekezdése és 44. § (1) bekezdés c) pontja szerint választottbírósági ítéletbe foglalhatják. Amennyiben a közvetítői eljárásban nem jön létre egyezség, az azt követő választottbírósági eljárásban a közvetítő nem lehet választottbíró.

12. § [Regisztrációs Díj és Közvetítői Eljárási Díj]

1. A felek az eljárás megindításának feltételeként vissza nem térítendő Regisztrációs Díjat fizetnek. A Regisztrációs Díj mértéke megegyezik a Választottbírósági Eljárás Díjtáblázata szerinti Regisztrációs Díj mértékével.
2. A közvetítő eljárásért a felek Közvetítői Eljárási Díjat fizetnek, mely a közvetítő eljárás lefolytatásával összefüggő költségek, így különösen a közvetítő tiszteletdíjának és költségeinek, valamint a Választottbíróság és szervei által végzett munka és teljesített szolgáltatások fedezésére szolgáló térítés. A Közvetítői Eljárási Díjat az eljárás tárgyának értéke és az ügy bonyolultsága alapján a Választottbíróság állapítja meg. A Közvetítői Eljárási Díj mértéke nem lehet magasabb az azonos eljárási értékű, egyesbírói eljárásban folyó választottbírósági eljárás díjának 50%-ánál.
3. A Regisztrációs Díjat és a Közvetítői Eljárási Díjat a felek egyenlő arányban viselik.
4. Az eljárást kezdeményező fél a közvetítés kezdeményezésével egyidejűleg köteles a Regisztrációs Díjat és a Közvetítői Eljárási Díj ráeső részét előlegezni. Amennyiben a másik fél nem vesz részt a közvetítői eljárásban, a Választottbíróság a befizetett eljárási díjelőleget – a regisztrációs díj levonása után – visszatéríti az azt előlegező félnek vagy feleknek.
5. Ha a másik, illetve a többi fél a Közvetítői Eljárási Díj rá eső részét nem előlegezi, azt az eljárást kezdeményező fél befizetheti.
6. A közvetítő eljárásra is irányadóak a Választottbíróság Eljárási Szabályzatának a nyelvhasználatra vonatkozó szabályai.
7. A felek az egyeztető-közvetítő eljárással kapcsolatos egyéb költségeiket maguk fedezik.

13. § [Felelősségkorlátozás]

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Választottbíróság, annak szervei és az alkalmazásában álló személyek, valamint a közvetítő(k) kártérítési és bármilyen egyéb jogkövetkezménnyel járó felelőssége, továbbá bármilyen jogcímen történő megtérítési, helytállási kötelezettsége kizárt minden, a közvetítői eljárással kapcsolatban felmerült cselekményért vagy mulasztásért, kivéve a szándékos vagy súlyos gondatlanságból eredő károkozásért való felelősséget.

14. § [Átmeneti rendelkezések]

A Közvetítői Eljárási Szabályzat rendelkezéseit a hatálybalépésének napján és az azt követően indult közvetítői eljárásokban kell alkalmazni.