Gazdaság és Jog tartalomjegyzék
1997.01.
Kft. taggyűlésen támogató szavazati jog gyakorlásának megtagadása esetén ez bírósági ítélettel nem pótolható
1997.02.
A társasági és a szindikátusi szerződés összefüggései
1997.02.
A vállalkozó közreműködője díjkövetelésének kielégítése nem tehető függővé a vállalkozói díj saját megrendelője által történő kiegyenlítésétől
1997.02.
A bizományi jogviszonyból eredő kötelezettségek teljesítése az adásvételi szerződés eladója által
1997.03.
Az alkalmazandó jog színlelt szerződés esetében
1997.03.
Jogvesztés kft.-ből kizáró taggyűlési határozat felülvizsgálatánál
1997.03.
Változás a lízingvevő személyében
1997.03.
Kft. társasági szerződésének módosítása
1997.04.
Kamatos kamat
1997.04.
Egyoldalú jognyilatkozat joghatálya
1997.04.
Általános kártérítés teljesítési késedelemmel okozott kárért
1997.06.
Vitás választottbírósági eljárási kérdések és (talán) feleletek
1997.06.
Választottbírósági hatáskör viszontkeresetnél
1997.09.
Vételár megfizetésének részleges megtagadása kölcsönös szerződésellenes magatartás esetében
1997.09.
A kisebbségi jogok védelme a kft.-ben
1997.10.
Nem kft. tagi minőségben vállalt kötelezettség megszegése nem kizárási ok
1997.10.
Törzsbetét be nem fizetésének következményei kft. felszámolásának esetében
1997.10.
Általános kártérítés szerződésszegés esetében
1997.10.
I. kft. taggyűlési határozat jogsértő voltának elbírálására hivatott fórum II. Jogsértést előidéző jogcselekmények és mulasztások
1997.10.
A kft. taggyűlési meghívóba fel nem vett ügy megtárgyalása
1997.10.
A fél elvárható magatartása a választottbírósági eljárásban
1997.11.
Az ügynök megbízotti felelőssége az általa forgalmazott áru hiányáért
1998.01.
Szerződéskötéssel, biztatással okozott kár
1998.01.
Megbízási szerződés felmondása - A szabálytalan felmondás joghatásai
1998.02.
Perérték, illetve a választottbírósági díj számításának alapja nem pénzkövetelés jellegű kereseti követelés esetében
1998.02.
Engedményezés és tartozás-átvállalás eltérő joghatásai a Választottbíróság hatásköre szempontjából
1998.02.
Adásvételi szerződés uzsorás jellege
1998.02.
A vállalkozói díj akkor is esedékessé válik, ha alakszerű átadás-átvételi eljárás nem is történt, de a vállalkozó a munkát ténylegesen a megrendelő rendelkezésére bocsátotta
1998.03.
Építési munkákkal kapcsolatos jogviták
1998.04.
Elévült fuvarkár-követelés beszámítása
1998.04.
Szavatossági igény érvényesítése építési szerződés megszegése esetében
1998.05.
Vita a gazdasági társaságok körében való választottbíráskodásról
1998.07.
Kereset kft. taggyűlési határozat törvénysértő voltának megállapítása iránt
1998.07.
Részvénytársasági közgyűlés határozatának hatályon kívül helyezése
1998.09.
Kft. üzletrész-átruházási szerződés semmissége
1998.10.
Új választottbírósági törvény a Német Szövetségi Köztársaságban
1998.10.
Szállítmányozás kapcsán felmerülő költségek viselése
1998.11.
Jogesetek a Legfelsőbb Bíróság gyakorlatából
1999.02.
Megismételt kft.-taggyűlés megtartása és az azon hozott határozatok érvényességének felülvizsgálása
1999.03.
Elmaradt vagyoni előny megítélésének szempontjai
1999.03.
Nem jogosult által kötött szerződésben foglalt választottbírósági megállapodás érvényességének elbírálása
1999.04.
Építési szerződéssel kapcsolatos szavatosság és jótállás összefüggései A használattal együttjáró meghibásodások és a kivitelezési hiba különválasztása Az alkalmassági idő szerepe az ingatlanra vonatkozó szavatossági jogban
1999.04.
Választottbírósági ítéletben előfordult szám- vagy számítási hiba kijavításának korlátja
1999.04.
A szerződéstől való elállás jogáért kikötött bánatpénz fizetésének kötelezettsége
1999.05.
Üzlethelyiségekre vonatkozó előbérleti jog terjedelme
1999.05.
Bérleti szerződés bírósági módosításának előfeltételei
1999.06.
Az exportbizományos ügyviteli kötelezettségeinek köre
1999.09.
A szerződés teljesítése harmadik személy részéről
1999.10.
Az építési szerződésekről
1999.10.
Általános ügyleti feltételekben foglalt választottbírósági megállapodás
1999.11.
Kft. ellen választottbírósági megállapodás alapján indított per hatásköri vonatkozásai együttesen perelt tagok viszonylatában
2000.01.
Kamatok ingatlanbérleti szerződés módosítása folytán járó bértöbblet után
2000.01.
Választottbírósági hatáskör azonos ügynöki jogviszonyra vonatkozó, választottbírósági kikötést tartalmazó és nem tartalmazó két szerződésen alapuló perben
2000.03.
Külön alá nem írt "általános szerződési feltételek"-ben foglalt választottbírósági szerződés
2000.03.
Az alkalmazandó jog meghatározása
2000.03.
Fedezeti vétel miatt bekövetkezett kár megtérítése a Bécsi Vételi egyezmény alapján
2000.05.
Választottbírósági hatáskör ún. kapcsolt szerződések esetében
2000.06.
Építési szerződés megtámadása értékaránytalanság jogcímén
2000.06.
A pertárgy értéke részvénytársasági közgyűlési határozatok érvénytelenségének megállapítása iránti perben
2001.02.
Áruellenérték megfizetése a megrendelő személyében beállott változás esetén
2001.02.
Elállás építési szerződéstől
2001.02.
I.Választottbírósági joghatóság kizártsága munkaviszonyból származó perben II. Megállapításra irányuló kereseti kérelem előfeltételeinek hiánya
2001.02.
Külföldi jogosultat megillető késedelmi kötbérkövetelés mérséklése
2001.02.
Joglemondó nyilatkozat értelmezése
2001.02.
Részvény-adásvételi ügylet teljesítése a részvények értékcsökkenése esetében
2001.04.
A kikötött alakiság megsértésével tett szerződési nyilatkozat érvénytelensége
2001.04.
A felek magatartásának értékelése külföldi szállítmányozásnál felmerült kocsiálláspénz viselése tekintetében
2001.04.
Kft. üzletrész átruházását követő értékcsökkenés elbírálása
2001.06.
Tagkizárás kétszemélyes korlátolt felelősségű társaságból
2001.09.
Kft.-ből való kizárás retorzív alkalmazása társasági szerződésen kívüli jogviszonyból származó jogvita esetében
2001.09.
Jognyilatkozat ítélettel pótlásának (előfeltételei)
2001.09.
Hatáskör kft. szétválása kapcsán keletkező perben
2001.09.
Választottbírósági kikötésben foglalt részleges hatáskör-kizárás
2001.10.
Bérleti szerződés megtámadása megtévesztés, jogszabályba ütközés és feltűnő értékaránytalanság jogcímén
2001.10.
Hatásköri vitát kiváltó aktorátusi vita részvénytársaság általános képviseletét ellátó igazgatóság és a közgyűlés között
2001.10.
Ingatlan sajátjakénti értékesítése megbízás nélküli ügyvivő részéről
2001.10.
A bérbeadó szavatosi felelőssége üzlethelyiség bérleténél
2001.11.
A választottbírósági eljárás és az ideiglenes intézkedés
2001.12.
Szállítmányozási szerződés megszegésével okozott kár megtérítése
2001.12.
Választottbírósági hatáskör elbírálása cégváltozás esetén
2001.12.
Vállalkozói díj utólagos egyoldalú módosítása
2002.01.
Választottbírósági hatáskör fennállása választottbírósági szerződés nélkül, törvény alapján
2002.02.
A dolog bérbeadóját a hátralékos bér erejéig a bérlő vagyontárgyain megillető zálogjoghoz fűződő egyes joghatások A bérelt dolog fenntartásával járó kiadások viselésére kiható körülmények
2002.02.
Kisebbségi jogok védelme részvénytársaságnál
2002.02.
Az eljárni hivatott választottbíróság konkrét meghatározása mint hatásköri követelmény Tulajdonközösség tagja által kötött választottbírósági megállapodás nem terjed ki az egyéb tulajdonostársakra
2002.02.
I. Helyiségbér és ezzel egy tekintet alá eső költségek megállapítása választottbírósági mérlegeléssel II. A bérleti szerződésben kikötött túlzott mértékű kamat választottbírósági mérséklése
2002.02.
Visszatérítésre kötelezés téves szerződésértelmezés folytán indokolatlanul érvényesített jóteljesítési bankgarancia igénybevétele miatt
2002.03.
Kft.-üzletrész átruházását követő értékcsökkenés elbírálása
2002.04.
Kft. taggyűlési határozatának bírói felülvizsgálata
2002.05.
Választottbírósági kikötés társasház alapításánál
2002.05.
Kft. tag versenyhelyzete veszélyezteti a társaság céljainak elérését
2002.05.
Fix határidőre kötött irodabérleti szerződés lejárat előtti felmondása
2002.06.
A disztribútor szerződés fogalmának értelmezése
2002.09.
A kft. által kötött szerződés miatt a kisebbséget ért kárért való felelősség
2002.10.
I. Helyiségbérleti szerződés jogszerűtlen azonnali hatályú felmondása II. A bérbeadót megillető zálogjog jogszerűségének elbírálása
2002.11.
A kötelezett tartozásainak teljes összege nem követelhető együtt az óvadékkal
2002.11.
A "főszerződés" semmissége nem vonja maga után a benne foglalt választottbírósági szerződés semmisségét
2002.12.
A közrend fogalmának értelmezése a választottbírósági ítélet elleni bírósági eljárásban
2003.01.
Épületfelújításra kötött átalánydíjas szerződés esetén többletmunka és pótmunka ellenértékének megfizetésére irányuló követelés elbírálása
2003.01.
A részvény adásvételére vonatkozó szerződésben a felek kiköthetik, hogy a részvénytársaság anyagi helyzetét hátrányosan befolyásoló, a szerződésben meghatározott körülmény felmerülése esetén az eladó a hátrányt kiegyenlíti
2003.02.
Kártérítés megállapítása a szerződés teljesítésének közraktári jegy - szerződésben vállalt - átadásának elmulasztása folytán megvalósult lehetetlenné válása miatt
2003.03.
Szerződés létrehozásának mellőzése előszerződés alapján annak következtében, hogy a szerződés tartalma nem határozható meg
2003.05.
Szerződésszegés megvalósulása termeltetési szerződés kizárólagosságot biztosító rendelkezésének megsértése miatt
2003.05.
Részvénytársaság kötelezése osztalék megfizetésére a fizetésre megállapított feltétel megvalósulása folytán
2003.06.
Nem lakás céljára szolgáló helyiségbérletre vonatkozó bérleti szerződés azonnali hatállyal való felmondása
2003.10.
Adásvételi szerződés részben semmis voltának megállapítására nem ad alapot az, hogy a szerződés megkötésekor az annak tárgyát képező dolognak az eladó részben még nem volt a tulajdonosa
2003.12.
A megbízási szerződés alapos okból való felmondásának megállapítása
2003.12.
Ítélkezési gyakorlat franchise-ból eredő kártérítési ügyben
2004.01.
Szavatossági igény elévülésének vizsgálatánál irányadó szempontok
2004.01.
Kármegosztás alkalmazása a megbízó és a megbízott között a vámhatóság által kiszabott bírság kártérítési követelésként való érvényesítésével kapcsolatban
2004.02.
A bankgarancia szerződésszegő módon való igénybevételén alapuló kártérítési követelés elbírálása
2004.02.
Helységbérleti szerződés felmondása jogszerűségének megállapítására irányuló kereset elutasítása annak folytán, mert a felmondás a szerződés jogszabályba ütköző és így semmis rendelkezései szerint történt
2004.03.
A szerződés szövegében szereplő minőségi kötbér helyett késedelmi kötbér fizetésére kötelezés és a kötbérfizetés kezdő időpontjának megállapítására
2004.05.
Ha a vállalkozó a szerződésben megnevezett alvállalkozó helyett jár el, az nem eredményezi a teljesítés lehetetlenné válását
2004.09.
Átalánydíjas szerződés egyezséggel való módosítása és a szerződés módosítására vonatkozó nyilatkozat tévedés címén való megtámadása
2004.10.
Kereset elutasítása a biztosítási szerződésnek a biztosítási díj nem-fizetése miatt bekövetkezett megszűnése folytán
2004.10.
A szerződés nem semmis annak folytán, mert azt a személyt, aki a gazdasági társaság nevében a szerződést megkötötte, háromnál több gazdasági társaságban választották vezető tisztségviselővé
2004.12.
Korlátolt felelősségű társaságból kizárt tag üzletrészének értékesítésével kapcsolatos kártérítési követelés elbírálása
2005.01.
A megbízó díjfizetésére kötelezése, ha az ingatlanközvetítésre vonatkozó megbízási szerződés folytán létrejött adásvételi szerződés elállás következtében megszűnt
2005.02.
Szoftver szolgáltatásával kapcsolatos szavatossági igény elbírálása a tartós használatra rendelt dolgokra vonatkozó szabályok alapján
2005.02.
Ha a bérlő (albérlő) által használt területet a szerződés a valóságnál kisebb mértékben határozta meg, a többlet-terület használata miatt díjfizetésre kötelezésnek nincs helye, de helye lehet a szerződés megtámadásának
2005.03.
Adásvételi szerződés vételár része színlelt voltának megállapítása
2005.04.
Kiköthet-e két belföldi szerződő fél külföldi székhelyű választottbíróságot?
2005.05.
Kártérítésre kötelezés részvényjegyzési opciót biztosító szerződés alapján
2005.06.
Részvényre vonatkozó vételi jog gyakorlása a részvénytársaság alapító okiratának rendelkezése alapján
2005.11.
Ha a bérlő (albérlő) által használt területet a szerződés a valóságnál kisebb mértékben határozta meg, a többletterület használata miatt díjfizetésre kötelezésnek nincs helye, de helye lehet a szerződés megtámadásának
2006.01.
A károsultnak igazolnia kell, hogy a kárcsökkentés érdekében elvárható magatartást tanúsított
2006.02.
A kft. tagjának társaságban maradásának létezik olyan, a tag magatartásában gyökerező minimális feltétele, amelynek hiányában a tag kizárható
2006.02.
Az üzletvezető a megismételt taggyűlés időpontját megváltoztathatja
2006.04.
Választottbírósági hatáskör felszámolási ügyekben
2006.05.
Póthatáridő figyelembevétele
2006.09.
A végelszámoló kijelölésének joga magában foglalja a visszahívásának és új végelszámoló kijelölésének jogát is
2006.11.
A kereslet-kínálat változása üzleti kockázat, amely nem jogosítja fel a feleket szerződésmódosítás kezdeményezésére
2006.12.
Az ítéletben az ítélethozatal időpontjában fennálló jogokat kell elbírálni, nem pedig a keresetlevél benyújtásakor fennállott jogi helyzetet kell alapul venni
2006.12.
A sikerdíj megítélésének szempontjai
2007.01.
A választottbíróval szembeni kizárási indítvány (Kiss Károly, 232. old.)
2007.02.
Egyes jótállási kérdések (Kiss Károly, 25. old.)
2007.02.
Vélelmezett lemondás a feltűnő értékaránytalanságjogcímén való megtámadás lehetőségéről (Kiss Károly, 24. old.)
2007.04.
Az ügynöki szerződésre vonatkozó szigorú írásbeliség (Kiss Károly, 27. old.)
2007.05.
A szakterületükön üzletet kötő kereskedők között az adott szerződés alapján elvárható tájékoztatás (Kiss Károly, 2007/5. 24. old.)
2007.05.
A Választottbíróság perben nem álló személyre kötelezettséget nem róhat (Kiss Károly, 2007/5. 23. old.)
2007.05.
Az engedményezési megállapodásban határozottanés pontosan meg kell jelölni azt a követelést, amelyre az engedményezés vonatkozik (Kiss Károly, 22. old.)
2007.06.
A kereskedelmi választottbíráskodás aktuális kérdései (Balog Lajosné, 2007/6–7. 39. old.)
2007.10.
Az üzlethelyiség-bérlet megszűnése (Szakál Róbert, 24. old.)
2007.11.
A kötbér mérséklésének szempontjai (Kiss Károly, 2007/11. 24. old.)
2007.11.
A társasági szerződésben lévő választottbírósági kikötés és a kizárt tag (Kiss Károly, 2007/11.26. old.)
2007.12.
Egy vállalkozás viszontagságai: késedelem, kötbér, kamat (Szakál Róbert, 23. old.)
2008.02.
Egy elmaradt jognyilatkozat története (Szakál Róbert, 23. old.)
2008.04.
Építési perbe sodort számla-játszma (Szakál Róbert, 21. old.)
2008.05.
Ami az elmaradt jognyilatkozat történetéből kimarad (Mucsányi Zoltán, 22. old.)
2008.05.
Kezesből – bérlő? (Szakál Róbert, 25. old.)
2008.09.
Lízingkölcsön-csokor II. (Szakál Róbert, 2008/9. 24. old.)
2008.11.
„Bagatellperek” kizárva? (Szakál Róbert, 25. old.)
2009.01.
Hatásköri határvonal (Szakál Róbert, 26. old.)
2009.01.
Szavatossági kártérítés (Szakál Róbert, 25. old.)
2009.02.
Az építési szavatossági igény (Szakál Róbert, 24. old.)
2009.03.
Tőzsdei választottbítósági hatáskör? (Szakál Róbert, 25. old.)
2009.05.
Az érdeksérelem a jövő előreláthatósága és felismerhetősége tükrében (Szakál Róbert, 24. old.)
2009.06.
Uniós támogatás visszakövetelése (Szakál Róbert, 25. old)
2009.09.
Burkolt kizárólagosságot célzó „kiemelt” közvetítői megbízás (Szakál Róbert, 26. old.)
2009.10.
Közvetett közvetítés (Szakál Róbert, 23. old.)
2009.11.
Lízingkölcsön-csokor III. A hallgatólagos tartalékképzés korlátai (Szakál Róbert, 25. old.)
2010.01.
Együttműködési kötelezettség kontra felróhatóság (Szakál Róbert, 25. old.)
2010.02.
Felmondási jog korlátozása a sportolói szerződésekben (Szakál Róbert, 24. old.)
2010.02.
Szemelvények a Legfelsőbb Bíróság választottbíráskodást érintő gyakorlatából (Murányi Katalin–Wellmann György, 21. old.)
2010.03.
A választottbírósági törvény „születéséről” (Horváth Éva, 22. old.)
2010.11.
Általános feltétel – figyelmen kívül (Szakál Róbert, 23. old.)
2010.12.
Hatáskörvizsgálat – tőkepiaci oldalról (Szakál Róbert, 23. old.)
2011.03.
Választottbírósági kikötés következménye peres eljárásban (Szakál Róbert, 24–25. o.)
2011.04.
A részköveteléssel szembeni kifogás terjedelme (Szakál Róbert, 25–26. o.)
2011.06.
Ügynöki jutalék kifizetésének megtagadása (Szakál Róbert 24–26. o.)
2011.11.
Választottbírósági döntés támogatási szerződéssel kapcsolatban (Szakál Róbert 26–27. o.)
2012.02.
A projekt megvalósítási mértékének számítási módja(Szakál Róbert, 24. old)
2012.03.
Az utazási irodától elvárható gondosság kérdései( Szakál Róbert, 24. o.)
2012.10.
Adásvételi vagy mezőgazdasági termékértékesítési szerződés? (Szakál Róbert 23. o.)
2012.12.
Felelősségkorlátozás és beszámítás ( Szakál Róbert, 25. o.)
2013.02.
Színlelés egységes pertársaságban (Szakál Róbert, 26. o.)
2013.09.
Feltűnő értékaránytalanság megállapítása (Szakál Róbert 24. o.)
2013.11.
Helytállás váltókezesség alapján (Szakál Róbert, 24. o.)
2014.04.
Egyetemlegesek - egymás közt (Szakál Róbert, 23. old.)
2014.04.
Választottbírósági alávetés (Lukács Józsefné, 24. old.)
2014.04.
Semmisségi igényérvényesítés - Hatásköri kifogás (Szakál Róbert, 25. old)
2014.10.
A nemzeti vagyonról szóló törvény választottbíráskodást érintő rendelkezéseinek alkotmánybírósági tesztje (Hajdú Gergely, 19. old.)
2014.10.
Társasági szerződés és szindikátusi szerződés ütközése (Szakál Róbert, 25. old)
2014.12.
Felmondás - de mikor? (Szakál Róbert, 25. old.)
2015.01.
Az általános szerződési feltételek feltételei (Szakál Róbert, 24. oldal)
2015.02.
Igényérvényesítés bizományossal szemben (Szakál Róbert, 24. oldal)
2015.03.
A nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás és a nemzetközi beruházási választottbíráskodás elhatárolása (Hajdú Gergely, 11. oldal)
2015.03.
Kellékszavatosság – kizárva? (Szakál Róbert, 28. oldal)
2015.04.
Felróhatóság a tőkepiaci ügvitel körében (Szakál Róbert, 25. oldal)
2015.06.
Az árfolyamváltozás és az időmúlás hatása a megtérítési igényre (Szakál Róbert 24. oldal)
2015.07-08.
A bizalmi vagyonkezelés választottbírósági eljárással való kapcsolódásai (Miczán Péter 37. oldal)
2015. 10.
Megosztott felelősség (Szakál Róbert, 24. oldal)
2015. 11.
Jogorvoslat? Kárigény? (Szakál Róbert, 24. oldal)
2016.03.
Döntések a kereskedelmi választottbíráskodás gyakorlatából Díjvisszatartás, garancialehívás (Szakál Róbert, 23. oldal)
2016.04.
Döntések a kereskedelmi választottbíráskodás gyakorlatából Többlet- és pótmunka, forgalomterelés, pénzpiaci kamat (Szakál Róbert, 23. oldal)
2016.06.
Döntések a kereskedelmi választottbíráskodás gyakorlatából A keresetlevél kellékhiányossága (Szakál Róbert, 22. oldal)
2017.01.
Döntések a kereskedelmi választottbíráskodás gyakorlatából Kötelemtárgy – függő késedelem (Szakál Róbert, 25. oldal)
2017.03
Döntések a kereskedelmi választottbíráskodás gyakorlatából Téves hivatkozás tévedésre (Szakál Róbert, 24. oldal)
2017.04.
A felszámolási eljárás során tartandó egyezségi tárgyalás kitűzésének gyakorlata egy nemzetközi választottbírósági határozat szemszögéből (Kiss Ildikó, 23. oldal)
2017.05.
Döntések a kereskedelmi választottbíráskodás gyakorlatából A jogszabályváltozás mint hitelezési kockázat (Szakál Róbert, 24. oldal)
2017.06.
Döntések a kereskedelmi választottbíráskodás gyakorlatából Lehet-e szerződésszerű a jogellenes számla? (Szakál Róbert, 25. oldal)
2017.10.
Döntések a kereskedelmi választottbíráskodás gyakorlatából Deliktuális igényérvényesítés – kontraktuális megítélés (Szakál Róbert, 23. oldal)
2017.12
Döntések a kereskedelmi választottbíráskodás gyakorlatából Egy ügyviteli kötelem jogi mérföldkövei (Szakál Róbert, 23. oldal)
2018.04.
Közlemény a választottbírósági rendszer átalakításáról
Bírósági Határozatok
1996/1.
Ha a választottbírósági kikötés csak a felperes és az alperes megbízójának szerződésében van, a felperes és a megbízott alperes jogvitájában a választottbíróságnak nincsen hatásköre (1994. évi LXXI. tv. 5. §).
1996/10.
I. A közgyűlés által megvitatott hosszú távú szerződés aláírásának az igazgatóság hatáskörébe utalása nem jelenti a közgyűlés hatáskörének elvonását.
1996/11.
A társaság a tag kizárásának idején is jogosult az adott tagsági állapotok szerint működni és határozatokat hozni. E határozatok jogi hatálya akkor is fennmarad, ha a bíróság a kizárást később hatályon kívül helyezi, feltéve, hogy tartalmuk sem jogszabályba, sem a társasági szerződésbe nem ütközik.
1996/12.
Ha a korlátolt felelősségű társaság tagjának kizárását tartalmazó taggyűlési határozat indokolásában megjelölt okok a valóságnak nem felelnek meg, a határozat jogsértő, s azt a Gt. 45. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül kell helyezni (Gt. 182. §).
1996/2.
A korlátolt felelősségű társaság tagját kizáró taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt a Gt. 44. §-a alapján csak maga a kizárt tag indíthat keresetet. Ha a kizárt tag ugyancsak korlátolt felelősségű társaság, így perképességgel rendelkező jogi személy, helyette a társaság tagjai a kizárási határozat hatályon kívül helyezése iránti kereset megindítására nem jogosultak [Gt. 44. §, 182. § (3) bek.].
1996/3.
Jogszabályt sért a kft. taggyűlésének az a határozata, mely a törzstőke felemelésével létrejött új üzletrész megszerzőjét nem jelöli meg határozottan [Gt. 219. § (1) bek.].
1996/4.
Magyarországon bejegyzett korlátolt felelősségű társaság üzletrészének külföldi részről történő megszerzéséhez nincsen szükség devizahatósági engedélyre. A korlátolt felelősségű társaság saját üzletrészét az előző évi mérleg szerint meglévő törzstőkén felüli vagyonából megvásárolhatja, ahhoz nem kell bevárni a tárgyévi mérleg elkészítését és jóváhagyását. Üzletrész vásárlása tekintetében nem alkalmazandó a Bécsi Vételi Konvenció. [Gt. 179. § (1) bek., 1988. évi XXIV. tv. 9. § (2) bek.].
1996/5.
A korábbi taggyűlésen az újabb taggyűlés összehívására és napirendjének megállapítására vonatkozó szóbeli indítvány - még ha azt a tagok tudomásul vették is - nem helyettesítheti a taggyűlés - legalább 15 nappal a megtartása előtt történő - írásbeli összehívását és napirendjének közlését [Gt. 191. § (1) bek.].
1996/6.
I. A választottbírósági kikötés önállósággal rendelkezik azzal a szerződéssel szemben, amelynek részeként szerepel és így e választottbírósági kikötés érvényes akkor is, ha a szerződés egyébként érvénytelen (1994. évi LXXI. törvény, 5. §).
1996/7.
Ha a részvénytársaság alapszabálya az elsőbbségi részvény törzsrészvényre való átváltásának pénzügyi feltételei megállapítását mindaddig az igazgatóságra bízza, amíg mindkét részvényfajtának nincs tőzsdei árfolyama, a törzsrészvény tőzsdei bevezetése önmagában az elsőbbségi részvény tőzsdei bevezetése nélkül nem ad alapot az átváltás pénzügyi feltételeit megállapító igazgatósági határozat bírói hatályon kívül helyezésére.
1996/8.
I. Ha az eladó a szerződésben meghatározott minőségű árut nem tudja szállítani, a vevő az eladóval szemben fennálló vásárlási kötelezettsége ellenére jogosult a szerződésben meghatározott minőségű árut más forrásból beszerezni.
1996/9.
Az 1973. évi 23. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési kapcsolatokból származó polgári jogi jogviták választottbírósági elbírálásáról szóló egyezmény rendelkezéseit a tárgyi hatálya alá tartozó, 1994. október 20-ig megkötött szerződésekből származó polgári jogi jogviták elbírálása során továbbra is alkalmazni kell.
1997/1.
I. A társasági szerződésben foglalt választottbírósági kikötés terjedelmi hatálya alá nem vonhatók a szindikátusi szerződésből származó kötelezettségek megszegése miatt érvényesített igények, ha azok olyan mellékszolgáltatás jellegű kötelezettségek megszegéséből erednek, amelyeket a Gt. 21. §-a, továbbá a 15. § (1) bekezdésének g) pontja értelmében érvényesen csak a társasági szerződésben lehetett volna kikötni.
1997/10.
Ha a szerződést kötő felek országaiban a szerződéskötés időpontjában már alkalmazandó volt a Bécsi Vételi Konvenció, a felek szerződésükben a magyar polgári jog alkalmazását kötik ki, a szerződés pedig vegyesen tartalmaz adásvételi és képviseleti elemeket, úgy az adásvételre a Bécsi Vételi Konvenciót, a jogviszony adásvételnek nem minősülő elemeire pedig a Ptk.-t kell alkalmazni. [1994. évi LXXI. tv. 3. § (1) bek., 5. § (1)-(4) bek., 28. §, 33. § (4) bek., 46. § (3) bek., 49. §, 1994. évi XVI. tv. 78. § (3) bek., 1978. évi 8. tvr. 19. §, 1979. évi 13. tvr. 24. §].
1997/11.
Választottbírósági eljárásnak az erre vonatkozó írásbeli megállapodás alapján van helye. Ha ilyen írásbeli megállapodás csak a hitelező és a főadós között van, de a kezes a választottbírósági kikötést írásban nem fogadta el, a választottbírósági eljárásnak a hitelező és a kezes jogvitájában nincsen helye [1994. évi LXXI. tv. 5. § (1), (3) és (4) bek. (korábban: Pp. 360. § (1) bek.)].
1997/2.
I. A keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. tv. 8. §-ának (2) bekezdése értelmében harminc napig akkor is fennmaradnak, ha a bíróság nem a pert szünteti meg, hanem a keresetlevelet a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében idézés kibocsátása nélkül elutasítja.
1997/3.
I. A megszűnt s a cégjegyzékből törölt társaság már nem jogalany, így perképessége sincs, tehát a vele szemben indított eljárást meg kell szüntetni.
1997/4.
Ha a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörét alapszabályi rendelkezés állapította meg, a közgyűlés az igazgatósági hatáskörbe tartozó döntést csak úgy vonhatja magához, ha előbb megváltoztatja az alapszabály vonatkozó rendelkezését. A részvénytársaságon belül - az alapszabály nyilvánosságából következően a részvénytársaságon kívül is - jog- és forgalombiztonságot szolgáló, garanciális szabály, hogy a közgyűlés maga is kötve van az általa hozott alapszabályhoz, amelytől csak akkor térhet el, ha ezt a Gt. által megállapított eljárási rend szerint megváltoztatja.
1997/5.
Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a felek már a társasági szerződésben rendelkezzenek a korlátolt felelősségű társaság nyereségének felosztásáról. A Gt. ebben a tekintetben csak azt a korlátot állítja fel, hogy a nyereségben való részesedésből vagy a veszteség viseléséből senkit sem lehet teljesen kizárni.
1997/6.
I. A kft.-üzletrész megvásárlóinak - a vételi szerződés megkötése előtt - tájékozódniuk kell arról, hogy az eladó tájékoztatása a társaság helyzetéről az akkori helyzetben reálisnak tekinthető-e, továbbá arról is, hogy az üzletrész megvásárlása megfelel-e üzleti elképzeléseiknek.
1997/7.
I. Az ingatlanközvetítőt a szerződésben foglalt jutalék vagy annak egy része akkor is megilleti, ha az eladó és a vevő közötti kapcsolat nem közvetlenül az ő tevékenysége révén létesül, de az ügylet áttételesen az ingatlanközvetítő tevékenységének következtében jön létre.
1997/8.
Amennyiben jogszabály a szerződésre meghatározott alaki követelményt nem ír elő, illetve a felek meghatározott alaki feltételekben nem állapodtak meg, a szerződés módosításának érvényességét nem érinti az, hogy azon egyik fél részéről csak egy képviseleti joggal rendelkező személy aláírása szerepel annak ellenére, hogy az alapszabály szerint a cégjegyzéshez két képviseletre jogosult aláírása szükséges. Nem érinti tehát ilyen esetben a szerződésmódosítás érvényességét az sem, hogy azon a dátumot nem a valóságnak megfelelően tüntették fel [Ptk. 217. § (1)-(2) bek., 221. § (1) bek., 296. §].
1997/9.
I. A licencdíj fizetését az adós alperes - jóhiszemű magatartás követelményére tekintettel - nem tagadhatja meg arra való hivatkozással, hogy hiányoznak a díj fizetési módjára megállapított azok a feltételek, amelyek az alperestől függnek, az alperesi társaság működési körébe tartoznak, és az alperes érdekeit szolgálják.
1998/1.
A társasági szerződésben foglalt választottbírósági kikötés alapján a tag és a korlátolt felelősségű társaság jogvitájának elbírálására - a kizárási határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet kivéve - a választottbíróságnak csak addig van hatásköre, amíg a tagsági viszony fennáll (Gt. 44-15. §).
1998/2.
I. A vízszolgáltató alperes nem tarthat igényt annak a vízmennyiségnek az ellenértékére, amely nem a szolgáltatás megrendelőjének vízigényét szolgálta, hanem amely az alperes tulajdonában és kezelésében álló berendezés hibája következtében folyt e1.
1998/3.
I. A magyar jogalanyok a magyar jogrendszer hatálya alatt állnak. Külföldi jogot a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. 1. §-a alapján is csak akkor lehet alkalmazni, ha a jogviszonyban külföldi személy, vagyontárgy vagy jog szerepel. A Ptk. 200. §-ának (1) bekezdése szerint ugyan a felek szabadon határozzák meg a szerződések tartalmát, és a szerződésre vonatkozó magyar szabályoktól egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja, de ez nem jelenti azt, hogy a felek a teljes magyar jogot kizárják, és helyette egy másik ország jogát tegyék jogviszonyukra alkalmazandónak.
1998/4.
A felperes általános szerződési feltételeiben foglalt választottbírósági kikötés csak akkor tekinthető a felek között létrejött szerződés részének, ha a felek az általános szerződési feltételeket is aláírták (kézjeggyel látták el), vagy a felek által cégszerűen aláírt szerződésben egyértelmű utalás van az adott általános szerződési feltételek alkalmazandóságára.
1998/5.
I. A bánatpénz valójában a szerződéstől való elállás jogának elismerése ellenében kikötött ellenérték, amely a másik szerződő fél kártalanítására is szolgál. A bánatpénzt meghaladó kár megtérítését nem lehet követelni, mert a bánatpénz egymagában jogot ad az elállásra, s így az elállás nem minősülhet szerződésszegésnek.
1998/6.
Az ügynöki jutalékra folyósítandó előlegről szóló szerződésben a felek a jogviták rendezése tekintetében a választottbíróság hatáskörét joghatályosan akkor is kiköthetik, ha magában az ügynöki szerződésben nincsen választottbírósági kikötés.
1998/7.
Az engedményes az engedményező különös jogutóda. Engedmény esetében a jogok olyan tartalommal szállnak át az engedményezőről az engedményesre, ahogyan azok az engedményezőt megillették. Vonatkozik ez a jogérvényesítés módjára is, ha tehát az engedményező jogait az adóssal szemben választottbíróság előtt érvényesíthette, úgy az engedményes is jogosult, egyben köteles is az engedménnyel megszerzett jogait választottbírósági úton érvényesíteni.
1998/8.
A hitelezőnek azt a jegyzőkönyvi nyilatkozatát, amellyel tudomásul veszi az adós bejelentését, hogy késedelmi kamatot nem kíván fizetni, nem lehet a kamatigényről való lemondásként értelmezni.
1999/1.
A korlátolt felelősségű társaságnak a Gt. 171. §-a alapján nincsen elővásárlási joga az átruházni kívánt üzletrészre, ha az átruházásra nem adásvétel keretében kerül sor, hanem az az önkormányzatok törvényen alapuló igényeinek kielégítését szolgálja.
1999/2.
I. A létrejött választottbírósági klauzula - a felek ellenkező megállapodásának hiányában - érvényes és hatályos marad akkor is, ha bármelyik fél oldalán jogutódlás következik be.
1999/3.
Ha a választottbírósági kikötés a kft. és valamelyik tag, illetőleg a kft. tagjai közötti vitára vonatkozik, nem lehet megállapítani a választottbíróság hatáskörét a társaság által üzletrész tekintetében egymással csereszerződést kötő személyek ellen indított kereset tekintetében.
1999/4.
Ha a cégbejegyzés alatt álló kft. által kötött szerződésben érvényes választottbírósági kikötés van, s a kft. cégbejegyzési kérelme jogerős elutasítása után a szerződést a kft. nevében aláíró személy a saját nevében megkötöttnek ismerte el, ez az elismerés a választottbírósági kikötésre is kiterjed.
1999/5.
1. Ha a betéti társaság egyetlen beltagja azonnali hatályú felmondását a társaság két kültagjához intézte, a kültagok jogosultak keresetet indítani az azonnali hatályú felmondás érvénytelenségének megállapítása iránt.
1999/6.
A Ptk. alapelvei nem azt a célt szolgálják, hogy a gondatlan, az egyik vagy másik fél szempontjából előnytelen (vagy utóbb előnytelenné vált) szerződés következményeit enyhítsék, és ezáltal a hátrányos helyzetbe került fél terheit kiküszöböljék vagy csökkentsék. Az alapelvek felhasználása a hátrányt szenvedő fél javára csak akkor jöhet szóba, ha a másik fél a jóhiszeműség, a tisztesség és a kölcsönös együttműködés követelményeit szegi meg, így az alapelvek csak olyan mértékben érinthetik a felek jogviszonyát, amilyen mértékben az előbbi három elvi tétel azt befolyásolta.
1999/7.
Ha a megrendelő a fővállalkozó alperestől a művet - a felperes által elvégzett munkát is tartalmazóan - átvette, a fővállalkozó nem tagadhatja meg az alvállalkozó munkájának átvételét. Az átvétel megtörténtét akkor is meg kell állapítani, ha arról jegyzőkönyvet nem vettek fel.
1999/8.
I. Ha az egyik félnek a szerződés „hatalmasságot” biztosít a szerződés egyes feltételeinek egyoldalú módosítására, e hatalmasság gyakorlásakor a szerződést és annak háttérszabályait szorosan s nem kiterjesztően kell értelmezni, s megfelelő időt kell adni a másik félnek e megváltoztatott feltételek teljesítésére.
1999/9.
I. A választottbírósági törvénynek s az állandó választottbíróságok ezen alapuló eljárási szabályzatainak - a felek ilyen tartalmú kikötésének hiányában - a Pp. nem háttérjoga, következésképpen nem lehet a választottbírósági ítélet érvénytelenítését kérni azon az alapon, hogy a választottbíróság a Pp. rendelkezését nem alkalmazta (1994. évi LXXI. tv. 28., 49. és 55. §-ok).
2000/1.
Ha a pénzintézet általános üzleti feltételei úgy szólnak, hogy „a bank tevékenysége során mindenkor az üzletfél érdekeinek legteljesebb figyelembevételével és a lehető legnagyobb gondossággal jár el”, úgy a bank által követelt biztosítékfelemelés elmulasztásának szankcióit még akkor sem érvényesítheti a felemelésre irányuló igény közlésétől számított négy órán belül, ha a szerződés szerint egyoldalú hatalmassága van a biztosíték nagyságának meghatározására.
2000/2.
I. Sem a tartozásátvállalást, sem az erre vonatkozó hitelezői hozzájárulást a Ptk. nem köti alakszerűséghez (Ptk. 332. §).
2000/3.
I. Ha a törvényes zálogjoggal biztosított követelés adósa arra hivatkozik, hogy a visszatartott vagyontárgyak nincsenek a tulajdonában, e tekintetben a bizonyítási teher rá hárul.
2000/4.
Az ügyvezetők visszahívására vonatkozó rendelkezések alkalmazása kéttagú korlátolt felelősségű társaság esetében [1988. évi VI. tv. 30. § (1) bek., 187. §, 205. §].
2000/5.
A törvény szerinti, a biztosítási díj fizetésére a Ptk. 543. §-ának (1) bekezdése szerint adott halasztásnak akkor van jelentősége, ha az esedékességet követő 30. nap lejárta előtt adják, másrészt - bár a halasztást adó nyilatkozatnak nincsenek speciális törvényi követelménye - a számlakibocsátás önmagában annak jellegénél fogva akkor sem tekinthető halasztásnak, ha az 30. napon belül történt.
2001/1.
I. Ha a bérbe adó a bérlő nem szerződésszerű bérfizetése miatt a bérleti jogviszonyt felmondja, de még a felmondási idő lejárta előtt önhatalmúlag megakadályozza a bérlőt a bérlemény használatában, az abban lévő berendezést és az árukészletet pedig törvényes zálogjoga alapján elszállítja, a bért nem a felmondási idő lejártáig, hanem csak arra az időre követelheti, amíg a helyiség használatát a bérlőnek ténylegesen lehetővé tette.
2001/2.
1) Az 1987. évi 20. törvénnyel becikkelyezett, az áruk nemzetközi adásvételéről szóló egyezmény (ún. Bécsi Vételi Egyezmény) 38. cikkelye szerint a vevő elveszti azt a jogát, hogy az áru minőségi hibájára hivatkozzék, ha erről az eladót a hiba megjelölésével ésszerű időn belül nem értesíti azt követően, hogy a hibát felfedezte, vagy ezt fel kellett volna fedeznie. A szerződés szerint a vevő köteles volt esetleges kifogásairól a szállítót az áru megérkezésétől számított 36 órán belül értesíteni. Minthogy a vevő ezt elmulasztotta, sem vételár-csökkentési, sem elállási igénye nem alapos.
2001/3.
Ha a szállító a piacon mindenkor versenyképes áron történő áruszállítást vállal, a versenyképes ár szempontjából csak azonos árukat lehet összevetni. A vezetékes és palackos gáz ugyanazt a célt szolgáló, de nem azonos áruk.
2001/4.
I. Üzletemberek közötti megállapodásban a szerződés szövege, a nyilatkozati elv és a pacta sunt servanda különös nyomatékkal esik latba az utólagos jogviták elbírálásánál.
2002/1.
1.) Engedmény-esetekben a jogok olyan tartalommal szállnak át az engedményezőről az engedményesre, ahogyan azok az engedményezőt megillették. Ez a jogérvényesítés módjára is vonatkozik.
2002/2.
1. Jog vagy szerződéses pozíció adásvétellel történő átruházását a Ptk. nem ismeri. Az adásvétel kizárólag ingó vagy ingatlan tulajdonának átruházására irányuló jogügylet. Jog vagy szerződéses pozíció adásvétellel történő átruházása nem csak fogalmilag kizárt, de a Ptk. 365. §-ába is ütközik.
2002/3.
1. Az óvadék olyan pénzösszeg, amit valamely kötelezettség biztosítására azzal ad át a kötelezett, hogy a jogosult a szerződés nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén követelését az óvadék összegéből közvetlenül kielégítheti. Az óvadékfizetés tehát nem önálló kötelezettség, hanem az adóst terhelő kötelezettségek biztosítéka.
2002/4.
1. A teljesítés lehetetlenné válására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha a szerződés eredetileg nem irányul lehetetlen szolgáltatás teljesítésére, de utóbb olyan változás történik, amely miatt a szolgáltatás teljesítése nem lehetséges.
2002/5.
Két egymáshoz gazdaságilag kapcsolódó szerződés esetén az egyik szerződés érvénytelensége nem vonja szükségképpen maga után a másik szerződés érvénytelenségét, ha a kettő között nincsen szoros tartalmi összefüggés.
2002/6.
1. A választottbírósági eljárásban az alperes utóbb nem kifogásolhatja a Választottbíróság hatáskörét, ha - a hatáskör kifogásolása nélkül - az ügy érdemében perbe bocsátkozott. [Vbtv. 5. § (4) bekezdés].
2002/7.
I. Kereskedelmi képviseleti szerződés esetén ún. kizárólagosság a képviselő javára akkor áll fenn, ha azt a szerződésben kikötötték.
2003/1.
I. A piaci helyzet általános változása nem szolgálhat alapul az egyedi szerződés bíróság általi módosítására.
2003/2.
A Választottbíróság mérlegelésétől függ, elismeri-e az alperesnek ahhoz fűződő jogos érdekét, hogy a felperesnek a keresettől történő elállása ellenére az eljárás folytatódjék, s a Választottbíróság az ügy érdemében döntsön.
2003/3.
A Választottbíróság a szerződés lényeges elemeit nem tartalmazó előszerződés alapján csak akkor hozza létre a szerződést, ha a felek tárgyalása, korábbi szerződései és az eset összes körülményei alapján a szerződés tartalmának megállapítására támpontja van.
2003/4.
Ha az előszerződés a megkötendő szerződés lényeges feltételeit nem tartalmazza, s a Választottbíróságnak nincsen egyéb támpontja sem ezek meghatározásához, a Választottbíróság a szerződést nem hozza létre [Ptk. 208. § (3) bek.].
2003/5.
Ha a másik fél súlyos szerződésszegése miatt rendkívüli felmondásra is jogosult fél indokolatlanul késlekedik e jogának gyakorlásával, a bíróság a késedelmes rendkívüli felmondást rendes felmondásnak minősítheti.
2003/6.
I. Megállapítási keresetet a választottbírósági eljárásban sem lehet minden korlátozás nélkül előterjeszteni, ez ugyanis a polgári eljárásjog általános elveiből, s nem csak a Pp. tételes szabályából következik.
2003/7.
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 25. §-a szerint a bérfizetés elmulasztása miatt történő felmondás az elmulasztott határnapot követő hónapra szólhat, de a felmondási idő nem lehet rövidebb 15 napnál. Ez kötelezően alkalmazandó szabály amelytől a szerződésben nem lehet joghatályosan eltérni;
2003/8.
Az üzletközpontban lévő helyiség bérlője, ha a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségeinek, mindenekelőtt helyiségbér fizetési kötelezettségeinek eleget tesz, nem kötelezhető az üzlethelyiség nyitva tartására, s abban kereskedelmi tevékenység folytatására, ha csak erre a bérleti szerződésben nem vállal kifejezett kötelezettséget.
2004/1.
I. A választottbíróság hatásköre csak akkor állapítható meg, ha a választottbírósági szerződésből (kikötésből) megállapítható, hogy a felek állandó vagy eseti választottbíróság eljárásában, állandó választottbíróság esetében pedig melyik választottbíróság eljárásában állapodtak meg.
2004/2.
Ha a felperes keresetét a választottbírósághoz nyújtotta be, az alperes pedig azzal szemben a hatáskör kifogásolása nélkül érdemben védekezik, ezt írásban létrejött választottbírósági szerződésnek kell tekinteni. [Vb. 5. § (4) bek.]
2004/3.
Ha a felek által kölcsönösen elfogadott, s mindegyikük által aláírt szerződésben foglaltak nem mindenben felelnek meg a korábbi tárgyalások során a felek által megbeszélteknek vagy e-mail-jükben foglaltaknak, ennek jogi relevanciája nincsen. Ha valamelyik fél gondatlanul szerződött, viselnie kell annak következményeit.
2004/4.
I. A jóerkölcs a kialakult értelmezés szerint - polgári jogi értelemben - a társadalom általános értékítéletét, a magánautonómiának a társadalmi közmegegyezés által meghatározott korlátait, az általánosan elvárható magatartás zsinórmértékét fejezi ki.
2005/1.
I. Annak eldöntésénél, hogy a tag társaságban maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyezteti-e, az ügyvezető ténykedését az általa vezetett társaságnak kell betudni.
2005/2.
Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. Aki maga sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a másik fél felróható magatartására hivatkozhat.
2005/3.
Nem illeti meg a társaságot és annak tagjait az 1997. évi CXLIV. törvény 134. §-a szerinti elővásárlási jog, ha az üzletrész átruházás nem adásvételi szerződésben történik, hanem egy másik társaságba történő apportálás és tőkeemelés útján.
2005/4.
A jogellenes magatartás is szerződésszegő magatartás. A polgári jogviszonyokban az 1959. évi IV. törvény általános rendelkezései a szerződések részét képezik
2005/5.
A kutatási szerződés mögöttes szerződés-típusa mindenekelőtt a vállalkozási szerződés. A vállalkozási szerződés eredménykötelem, ami azt jelenti, hogy a vállalkozó díjat csak akkor és annyiban követelhet, amikor és amennyiben munkavégzése eredményes volt.
2006/1.
A bérfizetési kötelezettség a bérlő legalapvetőbb kötelezettsége. Ha a bérlő e kötelezettségét ismételten megsérti, a bérbeadó jogosan élhet a szerződésben kikötött - az 1993. évi LXXVIII. törvény 25. § (1) bekezdésében megállapított határidőkre tekintet nélkül gyakorolható - felmondási jogával.
2006/2.
A vételárat meghatározottnak kell tekinteni akkor is, ha az összegszerűen nincs megjelölve, de a tényleges ellenérték - a szerződésben leírt számítási mód szerint - egyértelműen meghatározható.
2006/3.
A választottbírósági szerződés alkalmazható hatályának megítélésénél az érvényesíteni kívánt - jogot fakasztó - jogviszony jellegének van jelentősége.
2006/4.
Ha megyei tagozat hatásköre megdől, az ügy még nem kerül fel automatikusan a „központi” Választottbírósághoz.
2006/5.
Ha a jogellenes károkozás ténye megállapítható és joggal lehet feltételezni, hogy a magatartás a jövőben is anyagi veszteséget von maga után, de a kár összege pontosan nem határozható meg, általános kártérítés ítélendő meg.
2006/6.
Ha a bérleti szerződés felmondásához csupán indokolási kötelezettség társul, de az indokolás tartalmára nézve nincs rendelkezés, akkor is kötelezően érvényesül a munkaviszony rendes felmondásával kapcsolatos munkajogi megoldás, amely szerint a felmondásnak konkrétnak, világosnak, valósnak és okszerűnek kell lenni.
2007/1.
A cégnek a tevékenységi körébe eső feladatai ellátásakor tisztában kell lennie azokkal a követelményekkel, amelyeket tiszteletben kell tartania, illetőleg amelyeknek eleget kell tennie
2007/2.
Az a körülmény, hogy a perbeli felek egymással „összefonódó” üzleti vállalkozást folytattak, még nem alapozza meg a Választottbíróság hatáskörét
2007/3.
A hibás teljesítés miatt a futamidő lejárta előtt elálló lízingbe vevő kártérítésként nem tarthat igényt a teljes vételárra, hanem csak a kifizetett lízingdíjra
2007/4.
A választottbíróság eljárásáról való szabályos értesítés és az ügy előterjesztésére való képesség érvénytelenítési eljárásban
2007/5.
A választottbírósági kikötést a betéti társaság nevében aláíró beltag mögöttes felelőssége
2007/6.
I. A kölcsönszerződésben a felperesnek külön fel kell hívnia az alperes figyelmét a választottbírósági hatáskörre
2007/7.
Ha a felek közti megállapodás nem bizományi szerződésnek, hanem megbízási szerződésnek tekinthető: egyrészt a felperes által állított ún. „del credere” felelősség sem áll fenn az alperes oldalán; másrészt a Választottbíróság a megbízási szerződés-típus szabályait és a szerződésekre vonatkozó általános szabályokat alkalmazta. (1959. évi IV. törvény 318. § és 509. §)
2007/8.
A Gépjármű Kölcsönszerződés Általános Szerződési Feltételek (ÁSzF) a kölcsönvevő (alperes) szerződésszegése esetén azonnali hatályú felmondási jogot biztosít a kölcsönadó (felperes) részére; a kölcsönvevőnek (alperes) az ÁSzF 9.1.1.3. pontjában meghatározottak szerinti tartozása egy összegben esedékessé válik. A felperes a felmondással egyidejűleg gyakorolhatja az ÁSzF 9.1.1.4. pontja szerinti vételi jogát a gépjárműre: a gépjármű értékesítése esetén a felperesnek a befolyt vételárral csökkentenie kell az alperessel szemben fennálló követelését.
2007/9.
Tisztességtelen szerződési feltételek és a választottbírósági kikötés (1959. évi IV. törvény 209. §).
2008/1.
Az átutalás költsége a fizetésre kötelezett felet terheli, a címzett banknál felmerült költségek viselésére azonban nem köteles [232/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 10. §].
2008/2.
Az együttműködési kötelezettség súlyos megsértése megalapozhatja a szerződés felmondását ex nunc hatállyal. A terminate angol kifejezés inkább a jövőre utaló megszüntetést jelenti.
2008/3.
A Választottbíróság kizárólagos illetékessége magában foglalja a Választottbíróság kizárólagos hatáskörét is
2008/4.
Az ún. komfortlevelek - a banki, kereskedelmi szokásokra is figyelemmel - mint egyoldalú nyilatkozatok, nem keletkeztetnek jogosultságot (1959. évi IV. törvény 199. §).
2008/5.
Az egyik fél együttműködési kötelezettséget sértő magatartása nem mentesíti a másik felet ugyanezen kötelezettsége alól (1959. évi IV. törvény 4. §).
2009/1.
Engedményezéssel csak követeléseket és nem jogokat lehet átruházni.
2009/2.
Ha a vétel tárgya nem csupán maga az ingatlan hanem az ingatlant tulajdonló gazdasági társaság tagsági jogainak összessége, az ingatlan vételára nem pusztán az ingatlanhoz, hanem a vétel tárgyát alkotó üzletrészhez igazodik.
2009/3.
A megbízási díj fizetésére vonatkozó kötelezettségvállalás szerződésbeli feltétele azzal megvalósult, hogy az alperes eladói nyilatkozatával a felperesek által közvetített vevővel szerződést írt alá.
2009/4.
A perbeli szerződésnek a kiemelt megbízás tartalmára és megsértésének következményeire vonatkozó rendelkezései jelentős mértékben korlátozzák a megbízó cselekvési szabadságát, amennyiben nem csak közvetítőként biztosítanak kizárólagosságot a megbízó számára, hanem arra az esetre is az eredményhez kötött megbízási díj fizetését írják elő, ha a megbízó az ingatlant értékesítve a saját eljárásával maga idézi elő azt az eredményt, amelynek elérése a megbízási szerződés alapján a megbízott ingatlanközvetítő feladata. Ilyen kikötés alkalmazása a megbízók szempontjából a forgalomban szokásosnak nem tekinthető, különösen nem olyan elnevezés alatt, amely egyáltalán nem utal még a kizárólagosságra sem. Ezért azok a szerződési feltételek, amelyekre a felperes a keresetét alapította, az 1959. évi IV. törvény rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából fogyasztói szerződésben alkalmazott, a forgalomban nem szokásos általános szerződési feltételnek minősülnek, mely csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta [1959. évi IV. törvény 205/B. § (1) bekezdés].
2009/5.
A felek közötti jogviszony (amatőr sportolói szerződés) folyamatos megbízási jogviszonynak minősül, így az 1959. évi IV. törvény 483. § (4) bekezdése értelmében folyamatos jogviszony esetén megengedett, hogy a felek a felmondás jogát korlátozzák. Az 1959. évi IV. törvény vonatkozó rendelkezései nem alapoznak meg olyan jogértelmezést, amely szerint a rendes felmondás jogát mindenképpen biztosítani kellene folyamatos megbízási jogviszony esetén is. A Választottbíróság álláspontja szerint a sportszövetségi bizottságok határozatai nem kötik a Választottbíróságot a felek jogvitájának elbírálásában.
2009/6.
A peres felek által kötött szerződés a választottbíráskodásról szóló törvényben a választottbírósági szerződés érvényességéhez megkövetelt írásba foglalás követelményének eleget tesz, ha a felek a választottbírósági kikötés tartalmazó ÁSzF-et külön nem írták alá, de a felek által aláírt egyedi szerződés tartalmazza a választottbírósági kikötést magába foglaló ÁSzF-re történő utalást.
2009/7.
A vételárat a szerződéskötéskor hatályos „Áfa törvény” szerint kell meghatározni
2010/1.
Az azonnali hatályú felmondást nem kell indokolni, ugyanakkor a perben bizonyítani szükséges a kötelességszegés súlyos voltát. [2000. évi CXVII. törvény 19. §, 1959. évi IV. törvény 200. § (2) bekezdése, 203. § (1) bekezdése].