Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az mkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

Határozatok tára

1/1/2018. A kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését – ha jogszabály kivételt nem tesz – a jogosulthoz intézett, vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja. A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek. A beszámítás a teljesítés joghatásával jár, és akkor lehetséges, ha a beszámító félnek esedékes és lejárt követelése van egy olyan követeléssel szemben, amivel ő nyilvánvalóan tartozik (rPtk. 296. § (1) és (2) bekezdései). A jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja. A megrendelő által késedelmesen átadott kiviteli tervek és késedelmesen átadott munkaterület kizárja a vállalkozó egyidejű késedelmét (rPtk. 303. § (3). bek.). Nem tagadható meg az átvétel a szolgáltatás olyan jelentéktelen hibái, hiányai miatt, amelyek más hibákkal, hiányokkal összefüggésben, illetve a kijavításukkal, pótlásukkal járó munkák folytán sem akadályozzák a rendeltetésszerű használatot (rPtk. 405. § (4) bek.). 2/1/2018. A találmányok szabadalmi oltalom iránti kérelme esetén a fő igénypont korlátozása és az ezzel kapcsolatos további eljárás nem jelenti az oltalom iránti kérelem elutasítását, és az sem, hogy az igénypont korlátozásával megfogalmazott igénypont más találmányt nevesít. Több éven keresztül folyó kutatás-fejlesztési eljárás nem jelenti azt, hogy a kísérleteket akkor is folytatni kell, ha a kutatás-fejlesztés a kísérleteket folytató és a kockázatot vállaló fél számára gazdaságos, üzletileg hasznosítható eredményre nem vezethet. 3/1/2018. Adásvételi szerződés alapján az eladó a dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles. Ha fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvételéről van szó, a vevő a ténylegesen szolgáltatott mennyiségnek megfelelő vételárat köteles megfizetni (Ptk. 6:215. § (1) bek. és Ptk. 6:231. §. (1) bek). 4/1/2018. A Ptk. 6:376.§(1) bekezdése szerint a jogbérleti ( franchise) szerződés alapján a jogbérletbe adó szerzői és iparjogvédelmi jogok által védett oltalmi tárgyakhoz,illetve védett ismeretekhez kapcsolódó felhasználási,hasznosítási vagy használati jogok engedélyezésére, a jogbérletbe vevő termékeknek, illetve szolgáltatásoknak a szerzői és iparjogvédelmi jogok által védett tárgyaknak,illetve védett ismereteknek a felhasználásával,hasznosításával vagy használatával történő előállítására illetve értékesítésére és díj fizetésére köteles. A Ptk.6:186.§(1) bekezdése alapján a kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból ,amelyért felelős,megszegi a szerződést Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól,ha a szerződésszegését kimenti. 5/1/2018. A korlátolt felelősségű társaság formájában működő gyógyszertár magánszemély tagja nem fogyasztóként köt kezességvállalást tartalmazó szerződést a gyógyszertár tartozásáért. A régi Ptk.272. § (1) bekezdése szerint a kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog a jogosultnak teljesíteni. A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kötelezettséget vállalt. (a régi Ptk. 273.§ (1) bekezdése) Készfizető kezesség vállalása esetén a kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be ( régi Ptk.274.§ ( 2) bekezdés (a ) pontja ) 7/1/2018. A Választottbíróság az eljárást ítélet hozatala nélkül, végzéssel szüntette meg, arra tekintettel, hogy a felperes visszavonta a keresetét és az alperes ez ellen nem emelt kifogást (Eljárási Szabályzat 44. § (2) bek. a) pontja). 1/2/2018. A biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény bekövetkeztétől függően bizonyos összegnek megfizetésére, a biztosított, illetőleg a másik szerződő fél pedig díj fizetésére kötelezi magát (rPtk. 536. § (1) bek.). Vagyonbiztosítási szerződést az jogosult kötni, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (rPtk. 548. §.). Ha a biztosítási összeg a vagyontárgy értékénél kisebb, a biztosító a kárt ellenkező megállapodás hiányában olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik (alulbiztosítás) (rPtk. 553 §. (2). bek., ill. 555. § (3) bek.). A szerződő felek jogosultak úgy megállapodni, hogy a kötvény a biztosítási fedezetbe vont egyes vagyoncsoportok értékeit külön határozza meg azzal, hogy a vagyontárgyanként, illetve vagyoncsoportonkénti biztosítási összegek egymás terhére, illetve javára ne legyenek átcsoportosíthatóak. Biztosítható költségek a kár súlyosbodásának megakadályozását, vagy hatásainak enyhítését szolgáló intézkedések miatt felmerülő költségek. A káresemény közvetlen következményeként felmerülő költségek nem minősíthetőek a szokásos karbantartás körébe tartozó költségeknek. 2/2/2018. Építési szerződés alapján a vállalkozó építési-szerelési munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles (rPtk. 402. §. (1) bek.). Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A megrendelő azonban köteles a vállalkozót abba a helyzetbe hozni, hogy tételesen ismerje, hogy milyen minőségi hibákra hivatkozik. Tételes hibajegyzék hiányában ugyanis a vállalkozó nincs abban a helyzetben, hogy a kifogásolt hibákkal kapcsolatban ellenbizonyítást eszközöljön (rPtk. 248. §. (1) bek.). A részszámlákból garanciális visszatartás címén visszatartott összegek a vállalkozónak visszafizetendőek, ha a megrendelő nem bizonyít hibás teljesítést, és hibát nem jelez a szerződés szerinti időtartamon belül. Átalánydíjas szerződés esetén pótmunka elszámolására van lehetőség, többletmunka elszámolására nincsen. 3/2/2018. A szállítmányozó felelősségére a fuvarozó felelősségére vonatkozó rendelkezéseket csak akkor kell alkalmazni, ha a küldeményt mások küldeményeivel együtt, azonos fuvarozási eszközzel továbbította, és a kár ezen okból keletkezett, vagy a birtokában lévő küldemény elvész, vagy károsodik (Ptk. 6:307. § (1). bek). A szállítmányozó úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában eljárható. Ez a gondossági kötelezettség a Ptk. 1:4 § (1) bek-ből vezethető le. Megbízási jellegű jogviszonyok (gondossági kötelmek) esetén, ha a kötelezett tevékenysége a szerződés alapján megfelelt a megkövetelt gondos eljárás követelményének, szerződésszegést nem követett el (Ptk. 6:272 §.). A behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény 3. § (1) bek szerint a vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezettet terhelő és kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, az MNB-nek a késedelem kezdőnapján érvényes hivatalos deviza középárfolyama alapján meghatározott forint összegre, mint behajtási költségátalányra jogosult. 4/2/2018. A Választottbíróság az eljárást ítélet hozatala nélkül, végzéssel szüntette meg, arra tekintettel, hogy a felperes visszavonta a keresetét mivel az alperes jogutód nélkül megszűnt (Eljárási Szabályzat 44. § (2) bek. a) pontja). 5/2/2018. A Választottbíróság az eljárást ítélet hozatala nélkül, végzéssel szüntette meg, arra tekintettel, hogy a Választottbíróság megállapította hatáskörének hiányát (Eljárási Szabályzat 44. § (2) bek. e) pontja). Nem alapozza meg az engedményezési és tartozás-átvállalási szerződésben a választottbírósági hatáskört, ha a szerződésen az aláíró személye nem állapítható meg, és az aláírás nem tekinthető cégszerű aláírásnak. 1/3/2018. A Választottbíróság az eljárást az első tárgyalás kitűzése előtt végzéssel szüntette meg, figyelemmel arra, hogy a felek peren kívül egyezséget kötöttek, és nem kérték egyezségüket ítéletbe foglalását (Eljárási Szabályzat 44. §. (2) bek. c) pontja). 2/3/2018. A választottbírósági megállapodás általában létrejöhet úgy is, hogy az egyik fél a keresetében állítja, a másik fél pedig válasziratában pedig nem vitatja a választottbírósági megállapodásuk létrejöttét (Eljárási Szabályzat 1. §. (4) bek.). Ez alól azonban kivételt képez az az eset, amikor jogszabály – és ilyen jogszabály az 1971. évi 3. tvr-rel kihirdetett Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről szóló CMR Egyezmény -, amely az adott jogvita eldöntését főszabályként az állami bíróság hatáskörébe telepíti (CMR 31. Cikk 1) pont), és a Választottbíróság kikötését csak a CMR 33. Cikkben kivételként írt olyan tartalmi többletfeltétel mellett teszi lehetővé, ahol vagy a fuvarozási szerződés maga, vagy a választottbírósági megállapodás kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a Választottbíróság a CMR rendelkezéseit köteles alkalmazni. Ilyen kifejezett rendelkezés hiányában a Választottbíróságnak nincs hatásköre a jogvita elbírálására. 3/3/2018. A Választottbíróság megszüntette az eljárást arra tekintettel, hogy a felperes az első tárgyalás kitűzése előtt a keresetét visszavonta arra hivatkozással, hogy a kereset benyújtását követően a felek peren kívül megállapodással rendezték a jogvitát, és az alperes teljesítette is a megállapodásban foglaltakat (Eljárási Szabályzat 44. §. (1) bek. a) pontja). 4/3/2018. A kereset benyújtását követően a felperes elállt a kereseti követeléstől, ezért a Választottbíróság az eljárást megszüntette (Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság Eljárási Szabályzatának 35. §. (2). bek. a) pontja). 5/3/2018. A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény („Vbt”) 67. §. (1) bek. alapján 2017. december 31. napjával megszűnt a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság. A megszűnés napján folyamatban lévő ügyeket a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Választottbíróság látja el. Az eljárásra az eljárás megindulásának napján hatályos eljárási szabályzatot kell alkalmazni (Vbt 67. § (1) bek., 67. §. (7) bek. és 65. §. (2) bek.). Keretbiztosítéki jelzálogjoggal biztosított követelés átszállásával a zálogjog is átszáll az új jogosultra a követeléssel együtt. Az ingatlantulajdon, mint zálogtárgyból való kielégítés, bírósági határozat alapján végrehajtás útján történik. Ha a felek a Választottbíróság eljárását kötötték ki, bírósági határozat alapján a Választottbíróság döntése értendő (rPtk. 251. § és 255. § (1) bek.). 1/4/2018. Nem megalapozott a felperes kártérítési igénye akkor, ha a szerződés olyan okból lehetetlenült, amelyért egyik fél sem felelős. A kártérítésnek ugyanis szükségképpeni eleme a felróhatóság. Amennyiben az alperest sem jogszabály, sem szerződéses kötelezettség nem terheli, akkor kártalanítási kötelezettsége sincsen. A felperes részére az elvégzett felújítási és beruházási munkák után jogalapi nélküli gazdagodás sem állapítható meg, mivel ezek elvégzésére a felek szerződése alapján került sor. A szerződés megszűnésekor a feleknek egymással el kell számolni. 2/4/2018. A felek az első tárgyalást követően kötött peren kívüli egyezségük alapján úgy is rendelkezhetnek, hogy az eljárás megszüntetését kérik anélkül, hogy a Választottbíróság az egyezségüket ítéletbe foglalná. Kérelmük kiterjedhet arra, hogy a megszüntető végzés rendelkezzen az eljárással felmerült költségek felek közötti megosztásáról (Eljárási Szabályzat 44. § (2) bek c) pontja). 3/4/2018. Ha a felperes a keresetét visszavonja, és az alperes az eljárás megszüntetését a kereset visszavonására tekintettel nem kifogásolja, akkor a Választottbíróság a kereset visszavonására tekintettel megszünteti az eljárást (Eljárási Szabályzat 44. § (2) bek. a). pontja). Az alperes nyilatkozatában kérheti, hogy a felmerült ügyvédi költségét a felperes fizesse meg, tekintettel arra, hogy a Választottbírósági díj és költségek a felperest terhelik. Az ügyvédi költség összegének megállapítása a perértékre, valamint az eljárással kapcsolatban történt munkavégzésre tekintettel történik (Díjszabályzat 6. § (1) bek. és 8. § (1). bek). 4/4/2018. Nem alapos a hatásköri kifogás, ha a felperesre engedményezik a követelést és erről az alperest írásban, az engedményezést tartalmazó dokumentum megküldésével értesítik. Az engedményező köteles az engedményest a követelés érvényesítéséhez szükséges tájékoztatással ellátni és köteles a birtokában lévő, a követelés fennállását bizonyító okiratokat az engedményesnek átadni. ( Ptk. 6:196 § és 6:197 § (1) bek.) 5/4/2018. A kiegyenlítés az ügynök részére a jogviszonyhoz kapcsolódó és a KÜSZ tv. alapján biztosított jog. A kiegyenlítés lényege, hogy a megbízó javára hosszú éveken keresztül dolgozó ügynök szerződésének megszűnése miatt elesik azon jutalékoktól, melyek őt megillették volna abban az esetben, ha a szerződés a felek között továbbra is fennáll. Ezen ügyleteket a megbízója javára az ügynök hozta létre, az ő munkájának eredményét tükrözik. (KÜSZ tv. 18. §) Nem illeti meg azonban kiegyenlítés a kereskedelmi ügynököt, ha ő a megbízó hozzájárulásával a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit harmadik személyre ruházza át. Ebben az esetben az ügynök maga mond le jövőbeli jutalékáról az új ügynök javára kiegyenlítése igény nélkül. (KÜSZ tv. 19. § c pont.) 6/4/2018. A felek a szerződés fennállása alatt és megszűntetése során együttműködni kötelesek és tájékoztatniuk kell egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről. Aki ezen kötelezettségét megszegi, köteles a másik fél ebből származó kárát megtéríteni. (Ptk. 6:62. (1) és (3) bek.) A szerződéskötési szabadság a magán autonómia határait az együttműködés keretében az adott helyzetben általában elvárható magatartás tanúsításának kötelezettsége jelöli ki. Az együttműködési kötelezettség különös nyomatékkal merül fel a felek tartós jogviszonyában. A szerződéses kapcsolatban egymás mellé rendelt felek ugyan egyenlő jogokkal rendelkeznek, de az egyenlő jogok mögött jelentős cselekvési, lehetőségbeli, gazdasági súlybeli különbség van. A szerződéses jogviszonyba történő jogszabályi beavatkozásra csak kivételesen van lehetőség, egyensúly hiánya miatt, a gyengébb fél védelme érdekében. Másfél éves rövid idejű tevékenységi idő miatt az üzleti nyereséget felmutatni nem tudó kezdő vállalkozás tekintetében a kár összegszerűsége szakértői módszerekkel sem állapítható meg. Az alperest az általános kártérítés szabályai szerint – mérlegeléssel megállapított összegű kártérítés megfizetésére lehet ilyenkor kötelezni. (Ptk. 6:531 §) 7/4/2018. Amennyiben a keresetlevél nem felel meg az Eljárási Szabályzatban foglalt követelményeknek, akkor a Választottbíróság póthatáridő tűzése mellett felszólítja a felperest a megállapított hiányok pótlására. Ha a felperes ezen felhívást figyelmen kívül hagyja, a Választottbíróság az eljárást végzéssel megszünteti (Eljárási Szabályzat 24. § (1) és (2) bek.). 8/4/2018. Abban az esetben, ha a felperes akkor vonja vissza a keresetét, amikor az eljáró tanács még nem alakult meg, és az eljárási díjelőleg befizetésére sem került sor, a regisztrációs díj viselésére vonatkozó határozatot a Választottbíróság elnöke hozza meg (Díjszabályzat 4. § (1) és (2) bek.). 1/5/2018. A fél pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Mentesül a kötbérfizetési felelősség alól, ha szerződésszegését kimenti (Ptk. 6:186.§ (1) bek.). A felek kötelesek a szerződés fennállása alatt együttműködni, és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről. Elvárható volt ezért az az elmulasztott felperesi tájékoztatás is, hogy a meghatalmazás hiánya miatt nem reagált érdemben a felszólításra (Ptk. 6:62.§ (1) bek.). A híváslisták az írásbeliséget nem pótolják, ha nem szolgálhatnak bizonyítékul arra nézve is, hogy melyik fél mit közölt a másikkal. Önmagában az a tény, hogy az a tény, hogy az első szállítmány vételárát az alperes előre fizette, nem jelenti azt, hogy lemondott volna a szerződésben megállapodott utólagos fizetésről. Az ítélt dolog tárgya: a keresettel érvényesített jogról való döntés, az annak alapjául szolgáló releváns tények és jogi okfejtések, így a felek közötti jogviszony minősítése is, amely utóbb vitássá nem tehető, attól egy későbbi perben a bíróság sem térhet el. (BH.2002.235. I.) 2/5/2018. Ha az irányadó körülmények a vételi- és eladási jog érvényes gyakorlásához szükséges és elégséges módon, a vételár-kalkuláció algoritmusát is magukban foglalva tartalmazzák, úgy a joggyakorlásnak nem képezi akadályát az, ha a vételár a szerződésben nem került összegszerűen meghatározásra. A Választottbíróság a felek egyezségét ítéletbe foglalta (Eljárási Szabályzat 38.§ (2) bek.). 3/5/2018. Az első tárgyaláson a felek között egyezség jött létre, ezt a Választottbíróság a felek közös kérelmére a tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalta és végzéssel jóváhagyta (Eljárási Szabályzat 44.§ (2) bek. b) pontja). 4/5/2018. A Választottbíróság az eljárást a már kitűzött első tárgyalás megtartása nélkül végzéssel megszüntette, mert a felek egyezséget kötöttek, a felperes pedig – az eljárás megszüntetését kérve – keresetét visszavonta (Eljárási Szabályzat 44.§ (2) bek. a) pontja). 5/5/2018. - A szerződés megszüntetése esetén a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak, és kötelesek egymással a megszűnés előtt már teljesített szolgáltatásokkal elszámolni (Ptk. 6:212.§ (2) bek.). 6/5/2018. - Ha a szerződés megkötésekor a vállalkozó előtt már ismert az építési terv mikénti módosulása, a szerződésben megjelölt átalányár az annak megfelelően elkészült mű ellenértéke (Ptk. 403.§ (1) bek., BH2003.239. sz.). - A vállalkozó köteles elvégezni a tervben szereplő, de a költségvetésből hiányzó munkákat (többletmunka), továbbá azokat a műszakilag szükséges munkákat is, amelyek nélkül a létesítmény rendeltetésszerűen nem használható. E munkák díjainak elszámolásáról külön jogszabály rendelkezik (Ptk. 403.§ (4) bek.). - Pótmunkának minősül a tervben szereplő olyan munka is, amelyet a felek nem tettek a szerződés tartalmává, de utóbb a megrendelő a vállalkozóval elvégeztette (BH2003.21. sz.). - Ha a Ptké. eltérően nem rendelkezik, az új Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra - ideértve az e tények, illetve jognyilatkozatok által keletkeztetett újabb kötelmeket is - a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni (Az (új) Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. Tv. (Ptké.) 50. § (1) bekezdése). 2/6/2018. A felek között egyezség jött létre, ezt a Választottbíróság a felek közös kérelmére a ítéletbe foglalta (Eljárási Szabályzat 38.§ (2) bek.). 3/6/2018. (1) A Választottbíróság végzésével a felek közötti eljárást megszüntette tekintettel az alperes önkéntes teljesítésére, megállapította az eljárás költségét és rendelkezett arról, hogy azt felperesnek kell viselnie. (2) Felperes a keresetétől elállt, mert alperes az állított kintlévőség teljes összegét és annak járulékos költségeit önként megfizette. 4/6/2018. (1) A Választottbíróság az eljárás megszüntetéséről döntött, tekintettel arra, hogy az alperes a tartozását megfizette. A Választottbíróság megállapította az eljárás költségét és döntött annak viseléséről. (2) Peres felek külön nyilatkozatban, de egybehangzóan arról tájékoztatták a Választottbíróságot, hogy alperes a tartozását megfizette, melyre tekintettel kérték az eljárás megszüntetését. A Választottbíróság a kérelmeknek megfelelően döntött az eljárás megszüntetéséről (Eljárási Szabályzat 46.§ (1) bek. d. pont), valamint döntött az eljárás költségéről. 5/6/2018. Nem kizárt a szerződés alanyának színlelése, ha a szerződő felek közös akaratával az egyik fél csak azért vesz részt a szerződésben, mert a valójában szerződni kívánó harmadik személy valamilyen oknál fogva nem vehet részt a szerződéskötésben (BH2007.58). A keretszerződésnek a rendelkezései beépülnek minden egyes, annak alapján megkötött szerződésbe (BH 2015.283). A jogerősen megnyert előzményi per nem mentesíti a felperest az eljárás tárgyát képező ügylet esetében fennálló tényállás megállapítása és annak bizonyítása alól. Megszűnt követelés engedményezésére nincs lehetőség. 1/7/2018. Nem jár kártérítés, ha az alperes kárt nem okozott. Megalapozott a felperesnek a vállalkozói díj ki nem fizetett része iránti igénye, mert az alperes beszámítási kifogását nem tudta bizonyítani, így ezt a választottbíróság szerződésszegés címén felperes részére megítélte. A Választottbíróság elutasította felperes költségek megítélésére irányuló igényét, mert a felperes nem tudta bizonyítani az okozati összefüggést a járulékos költségek és alperes szerződésszegő magatartása között. 2/7/2018. Csak a szerződés teljesítésével okozati kapcsolatban lévő költségek ítélhetők meg. 3/7/2018. I. A jogbérletbe adó jogosult a szerződésben foglaltak teljesítését ellenőrizni. [Ptk.6:380.§ (3 ) bek. ] II. II. A jogbérletbe vevő teljesítéséért közvetlen felelősségvállaló nyilatkozattal a szerződés teljesítésében közreműködő és a teljesítésért kötelezettséget vállaló magánszemély felelősségére a többek közös károkozásának szabályait kell alkalmazni, mely szerint felelősségük a károsult jogbérletbe adóval szemben egyetemleges [Ptk.6:524.§ (1)bek.] 4/7/2018. A büntetőbíróság által megállapított sikkasztás a franchise szerződés megszegésének is tekintendő. Ugyanakkor a szerződésben megállapított kötbér kifejezetten a franchise hálózat kikerülésével kapcsolatos szerződésszegésre vonatkozik, ezért a választottbíróság felperesi kötbérigényt a szerződésszegés ellenére elutasította. 5/7/2018. A bizonyítási teher mind a jogcím, mind az adott költségek tekintetében a felperest terheli. Ha ezen perbeli kötelezettségének felperes nem tesz eleget, keresetét el kell utasítani bizonyítatlanság okán, illetve akkor is, ha a megjelölt jogcím és a követelés között nincs adekvát jogi kapcsolat. (Eljárási Szabályzat 35. § (1), (3) bek.) 6/7/2018. • A fióktelep nem jogi személy, de polgári jogi jogképességgel, ezért perképességgel rendelkezik. (1997. évi CXXXII. tv. Ftv. 10. § (2) bek.) Így a nem vitásan perképes bérbeadó felpereseknek, mint tulajdonközösség tagjainak, joguk volt alperessel, mint bérlővel bérleti szerződést kötni, mivel az üzlethelyiséget magába foglaló létesítményeknek az ingatlan-nyilvántartás szerint a tulajdonosai. (1993. évi LXXVIII. tv. Ltv. 2. § (2) bek.) • A szerződéses akaratot ráutaló magatartással is kifejezésre lehet juttatni, alperes pedig a ténylegesen tanúsított bérlői magatartása miatt a ráutaló magatartással a szerződés létrejöttét megerősítette. (rPtk. 216. §) • A perbe bocsátkozással a fél érvényesen létrejöttnek ismeri el mind a választottbírósági kikötést, mind az általa nem létezőnek állított szerződést. (rVbt. 5. § (4) bek.) 7/7/2018. Választottbírósági ítélet I. Ha a felek az adásvételi szerződésükben ügyleti kamatot kötnek ki, úgy annak megfizetése a vételárral együtt esedékes. A fizetési határidőben ki nem egyenlített ügyleti kamat után késedelmi kamatot kell fizetni. 8/7/2018. A vállalkozói díj megfizetésének kötelezettségét szerződésszerű teljesítés esetén nem érinti, ha a megrendelő külön megállapodást kötött harmadik személlyel, hogy a vállalkozói díjat ez utóbbi fizeti ki (Ptk. 6:123. § (1) bekezdés). 9/7/2018. Elvi jelentőségű Választottbírósági ítélet I.A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX törvény hatályba lépése előtt kötött választottbírósági megállapodásra a korábbi választottbírósági törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2017-es Vbt. 66 §) II.Amennyiben a választottbírósági kikötés nem csupán az ÁSZF részét képezi, hanem arra konkrét, beazonosítható utalás található az egyedi kölcsönszerződésben, akkor a választottbíróság hatáskörrel rendelkezik az ügy elbírálására. Engedményezés esetén a szerződésben szereplő bírósági így választottbírósági kikötés az engedményesre is kiterjed ( Pp.41.§ (4)bek, BDT 2001.429 ) III.Nem tisztességtelen a devizakölcsönre vonatkozó kikötés és egyedileg megtárgyaltnak minősül, ha a kölcsönszerződés kifejezetten felhívja a figyelmet arra, hogy a finanszírozás devizaneme szerinti referencia kamatláb változásának, valamint a deviza alapú szerződések esetén az árfolyam változásának a kockázatát az Adós viselni köteles. A kölcsönszerződés és mellékleteinek részletes tájékoztatása a devizakölcsönök sajátosságai tekintetében akkor, amikor felhívja a figyelmet arra, hogy az árfolyamváltozás kedvezőtlenül is érintheti az ügyfelet, pénzügyekben járatlan, laikus személyek számára is közérthető, így az tisztességtelennek nem tekinthető. 1/9/2018. Választottbírósági ítélet I. A Szerződés a FIDIC Sárga Könyv alapján jött létre, az alperes szándéka nem az volt, hogy minden munkát külön beárazva, egységárakban meghatározott megállapodás jöjjön létre, mivel ez esetben a FIDIC Piros Könyv alapján kellett volna a Szerződést megkötni. A FIDIC szerinti többletköltségeket – a magyar jog szerinti pótmunkákat – az alperes magatartása miatt felmerült - előre nem látható, mesterséges fizikai akadályok tényezők okozták, amelyek ellenértékét az alperes nem fizette meg. II. Nem állapítható meg a követelés elévülése,amennyiben valamelyik fél kéri a Mérnök határozatának felülvizsgálatát és a Mérnök ugyan nem változtatja meg a korábbi döntését de írásbeli értesítésében megerősíti akorábbi döntésében írtakat.Ez a döntés a közléssel új határozatnak minősül és az elévülés innen számítandó. 3/9/2018. Ha a peres felek üzemeltetési szerződésükben nem nevesítettek külön további feltételeket a felmondáshoz, hanem általában rögzítették a tartós jogviszonyoknál jellemzően biztosított úgynevezett rendes felmondási jogot, akkor a szerződésben meghatározott felmondási idő alkalmazásával gyakorolt felmondást nem kell indokolni. (Vksztv. 20.§ (1) bekezdésének c) pontja) Nem az új Ptk-ra, hanem a régi Polgári Törvénykönyvre, az 1959. évi IV. törvényre lehet mögöttes jogként hivatkozni, ha a Ptk. rendelkezéseit a hatályba lépését (2014. március 15.) követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megtett jognyilatkozatokra lehet alkalmazni. (az új Ptké, a 2013. évi CLXXVII. törvény 1. §-) 1/10/2018. I. Az alperes készfizető kezességet vállalt. A kezes a régi Ptk. 272. § (1) bekezdése alapján arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette teljesíteni. A felek megállapodása alapján az alperes nem követelheti, hogy a jogosult először a kötelezettől kísérelje meg behajtani a követelést. II. A választottbírósági kikötés kiterjed a kezesre, mivel a szerződési nyilatkozatok szövegezéséből kétséget kizáróan kitűnik, hogy az alperes, aki a bérlő cég önálló cégjegyzési jogosultsággal rendelkező ügyvezetője és egyben a bérlő kezese, az okirat aláírása során egyidejűleg mindkét minőségében eljárt. Az érvényességéhez nem szükséges, hogy az alperes az okiratot kétszer, egyrészt a bérleti szerződés bérlőjének képviselőjeként, másrészt készfizető kezesként, mint természetes személy külön aláírja. 2/10/2018. Választottbírósági ítélet A szerződés a felperest, mint fajtatulajdonost is feljogosította az előállítás kizárására, azaz a szerződéstől történő elállásra. Sem jogszabály, sem a szerződés nem kötötte meghatározott alakhoz a szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételét, így a Ptk. 6:4. § (2) bekezdése alapján az elállási jognyilatkozat szóban, írásban vagy ráutaló magatartással is megtehető volt. Tekintettel a szóbeli közlésre, a Ptk. 6:5. § (l) bekezdés szerint a jognyilatkozat nyomban hatályossá vált, azaz a felperes elállási jognyilatkozata megtételekor hatályosult, melynek folytán a peres felek között fennálló szerződés ekkor megszűnt, a fizetési kötelezettség beállt. 3/10/2018. Választottbírósági ítélet I. Ha a felek a jelen Választottbíróság hatáskörét megalapozó választottbírósági kikötésüket 2017. május 18-a előtt fogadták el, a felek jogviszonyára még nem volt alkalmazandó a 2017. május 18-án hatályba lépett és az agrárkamarai tagokra nézve kizárólagos fórumválasztást jelentő jogszabály, annak ellenére, hogy a jelen eljárást felperes már a jogszabályváltozást követően indította. II. A kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. 4/10/2018. Választottbírósági végzés I. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e törvénynek a fogyasztó jogait megállapító rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára eltér. [Ptk. 6:100. §-a] II. Tisztességtelennek minősül a fogyasztói szerződésben az a kikötés, amely: kizárja, vagy korlátozza a fogyasztó peres, vagy más jogi úton történő igényérvényesítési lehetőségeit, különösen, ha – anélkül, hogy azt jogszabály előírná – kizárólag választottbírósági útra kényszeríti a fogyasztót, jogellenesen leszűkíti bizonyítási lehetőségeit, vagy olyan bizonyítási terhet ró rá, amelyet az irányadó jogi rendelkezések szerint a másik félnek kell viselnie. [Ptk. 6:104. §. (Egyes tisztességtelen kikötések fogyasztói szerződésben) /1/ bekezdés i/ pontja ] III. A felperes fogyasztói szerződésből eredő igényét a választottbíróság hatáskör hiánya miatt megszüntette. A felperes nincs elzárva attól , hogy kereseti követelését a rendes bíróság előtt érvényesítse,. A korábban rendes bíróság előtt indult per azért szűnt meg, mivel ott az alperes a választottbírósági hatásköri kikötésre utalással védekezett. A rendes bíróság előtti korábbi permegszüntető végzés a felperes kereseti követelése tárgyában ítélt dolognak nem minősül, ugyanakkor az alperes a választottbírósági hatáskör hiányát kifejezett nyilatkozatával elismerte, amelyet hatályosan visszavonni a rendes bíróság előtti eljárásban nem tud. [Eljárási Szabályzat 46. §. /1/ bekezdés c/ pontja] 6/10/2018. Választottbírósági ítélet I. Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg [1959-es Ptk. 209. § (1) bek.]. II. Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható [1959-es Ptk. 339. § (1) bek.]. III. A károsult a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget [1959-es Ptk. 340. § (1) bek.]. 7/10/2018. Választottbírósági ítélet I. A bejelentési határidő elmulasztása miatt nyilvántartásba nem vett hitelezői igény jogosultja az adós ellen követelését nem érvényesítheti, azonban a más által kezdeményezett felszámolási eljárásban a még el nem évült követelését bejelentheti [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 20. § (3) bek.]. II. A jogerősen jóváhagyott csődegyezség ítéleti hatályú, a választottbíróságnak nincs jogi lehetősége azt felülbírálni [Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 148. § (4) bek.]. 1/11/2018. Elvi jelentőségű választottbírósági ítélet I. Nincs akadálya annak, hogy a választottbíróság a felek közötti szerződés szabályai szerint meghozott mérnöki határozat jog és szerződésellenességének megállapítására irányuló kérelem tárgyában hozzon határozatot [Eljárási Szabályzat 23. § (1) bek. c) pont]. II. A kötbérkötelezettséget érintő szerződéses határidők ráutaló magatartással nem módosíthatóak, a határidőket csak írásban lehet módosítani. A kötbérterhes határidők módosítása csak a szerződés érvényes módosítása útján válthat ki joghatást, a Mérnöknek erre külön és kifejezett szerződéses felhatalmazás nélkül nincs hatásköre [1959-es Ptk. 216. §, BH2002. 138., BH1987. 365.]. III. A jóteljesítési garancia lényegét tekintve egy olyan szerződéses kikötés, amelyben a vállalkozói díj egy részére vonatkozóan a felek kifejezetten abban állapodnak meg, hogy az a vállalkozót megilleti, a vállalkozó azt nem kapja meg, hanem a megrendelőnél marad a felek által meghatározott ideig és az összeg rendeltetése a szerződés szerinti hibás teljesítés biztosítása vagy a hibás teljesítés pénzzel történő reparációja azaz, hogy – amennyiben a vállalkozó az esetleges hibás teljesítés miatt felmerülő hibát nem javítja ki- a megrendelő a nála lévő összegből a felmerülő javítási költséget igénybe veheti [Gfv.X.30.285/2009/6.]. IV. A vállalkozói díj visszatartás jogintézménye óvadékként funkcionál a vállalkozási szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos szavatossági jogok biztosítására. Az óvadékként kezelt összeg vissza nem adása alapján keletkezett tartozásba az óvadékkal nem biztosított egyéb követeléseket nem lehet beszámítani [1959-es Ptk. 270. §, 297. § (1) bek., Gfv.VII.30.003/2015/5.] 2/11/2018. Választottbírósági ítélet I. A felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről [Ptk. 6:62.§ (1) bek.]. II. Ha a szerződés létrejön, az a fél, aki az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségét megszegi, köteles a másik fél ebből származó kárát a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség általános szabályai szerint megtéríteni [Ptk. 6:62.§ (3] bek.]. III. Jogról lemondani vagy abból engedni kifejezett jognyilatkozattal lehet. Ha valaki jogáról lemond, vagy abból enged, jognyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni [Ptk. 6:8.§ (3) bek.]. IV. A kötelezett a pénztartozását úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését a jogosulthoz intézett nyilatkozattal a pénztartozásába beszámíthatja. A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek [Ptk. 6:49.§ (1)-(2) bek.]. V. Vállalkozások közötti szerződés estén a kötelezettet terhelő, kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, a Magyar Nemzeti Banknak a késedelem kezdőnapján érvényes hivatalos deviza középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre tarthat igényt [a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény 3.§ (1) bek.]. 3/11/2018. Választottbírósági ítélet I. A megtámadásra jogosult a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogás útján megtámadási jogát akkor is érvényesítheti ha a megtámadási határidő már eltelt. [Ptk. 6:89 (4) bek. ] II. [Vállalkozási szerződés] Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles. [Ptk. 6:238.§ ] [A vállalkozói díj] (2) Tételes elszámolás szerint meghatározott vállalkozói díj esetén a vállalkozó az elvégzett munka ellenértékére jogosult. (3) A vállalkozói díj a szerződés teljesítésekor esedékes [Ptk. 6:245. §. ] IV. [A szolgáltatás átadás-átvétele] (1) A vállalkozó a művet átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni, amelynek során a felek elvégzik az adott üzletágban szokásos azon vizsgálatokat, amelyek a teljesítés szerződésszerűségének megállapításához szükségesek. [Ptk. 6:247. §.] 4/11/2018. Választottbírósági ítélet A jótállási idő alatt felmerült hibáért való felelősség alól a kötelezett csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett [1959-es Ptk. 248.§ (1) bek.] 5/11/2018. Választottbírósági ítélet I. A jognyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a címzettnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint érteni kellett. [Ptk. 6:8.§ (1) bek.] II. A felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. [Ptk. 6:59. § (2) bek.] III. A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. [Ptk. 6:63. § (1) bek.] IV. A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. A lényegesnek minősített kérdésben való megállapodás akkor feltétele a szerződés létrejöttének, ha a fél egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja megkötni. [Ptk. 6:63. § (2) bek.] V. Az egyes szerződési feltételeket és nyilatkozatokat a szerződés egészével összhangban kell értelmezni. [6:86 (1) bek.] VI. Akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, a megtévesztés hatására tett szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja. [Ptk. 6:91.§ (1) bek.] VII. A szerződés megszüntetése esetén a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak és kötelesek egymással a megszűnés előtt már teljesített szolgáltatásokkal elszámolni. [Ptk. 6:212.§ (2) bek.] VIII. Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles. [Ptk. 6:272.§] 6/11/2019. Választottbírósági ítélet I. A szerződés megszüntetése esetében a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, és a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak. A megszűnés előtt már nyújtott szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékét meg kell fizetni, amennyiben pedig a már teljesített pénzbeli szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél nem teljesítette, a pénzbeli szolgáltatás visszajár [1959-es Ptk. 319.§ (2) bek.] II. Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni [1959-es Ptk. 272.§ (1) bek.]. 7/11/2018. Választottbírósági ítélet Nincs akadálya annak, hogy a kötelem jogosulti oldalán alanyváltozást eredményező engedményezésre és a kötelezett pozíciójában bekövetkező jogutódlást eredményező tartozásátvállalásra vonatkozó szabályok együttes alkalmazásával a szerződés alanya az egész szerződéses pozícióját átengedje [BH 2015. 163., BH 2006. 409.] 8/11/2018. Választottbírósági ítélet I. Egyoldalú nyilatkozatból csak a jogszabályban megállapított esetekben keletkezik jogosultság a szolgáltatás követelésére. Az egyoldalú nyilatkozatokra – ha törvény kivételét nem tesz – a szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni [1959-es Ptk. 199.§]. II. A szerződési nyilatkozat, ha azt szóban vagy szóbeli üzenettel tették, a másik fél tudomásszerzésével válik hatályossá; az írásban vagy távirati úton közölt nyilatkozat hatályosságához pedig az szükséges, hogy az a másik félhez megérkezzék [régi Ptk. 214.§ (1) bek.]. III. Az opciós értesítés egyoldalú címzett jognyilatkozatnak minősül, így az irányadó jogszabályok alapján – eltérő szerződéses rendelkezés hiányában – nemcsak annak postára adása, hanem a felperes általi kézhezvétel (vagy legalább a kézbesítésnek a címzett részére történő dokumentált megkísérlése) is szükséges annak érdekében, hogy az opciós értesítés alkalmas legyen a célzott joghatás kiváltására. 1/1/2019. Választottbírósági ítélet I. Ingatlant terhelő zálogjog alapításához a zálogszerződés írásba foglalása és a zálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges [1959-es Ptk.260.§ (1) bek.] II. Ha a felek meghatározott tartós jogviszonyból keletkező követeléseket biztosítanak jelzálogjoggal, a bejegyzésnek a jogviszonyt és azt a legmagasabb összeget is tartalmaznia kell, amelyen belül a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet [1959-es Ptk.260.§ (4) bek.] 2/1/2019. Választottbírósági ítélet I. Az egyes szerződési feltételeket és nyilatkozatokat a szerződés egészével összhangban kell értelmezni. A Megbízási Szerződés releváns pontjainak együttes értelmezésével megállapítható, hogy a komissziós lista akkor minősül szabályosan közöltnek, ha a közlés a közlés alakját és a közlés módját szabályozó pontoknak megfelelően történik. [A Ptk. 6:86. § (1) bekezdése] II. Ha a felperes a Megbízási Szerződésben fenntartja magának a jogot, hogy a komissziós listák közlésének szabályait a Megbízási Szerződéstől eltérő feltételekkel, szabályzatokban, utasításokban is szabályozhassa, akkor a felperes terhére értékelendő, ha nem tudja bizonyítani, hogy a megküldés módja a felperes mely szabályzata vagy utasítása alapján minősül szerződésszerűnek és mi a felek közötti teljes szerződéses jogviszony pontos tartalma. [Ptk. 6:86. § (2) bekezdése] III. Csak a Megbízási Szerződés által előírt formában és módon történő megküldéshez kapcsolódik az alperesi joglemondást jelentő jogkövetkezmény (a komissziós lista alperes által elfogadottnak minősülése). Az ellenkező értelmezés a joglemondás tiltott kiterjesztő értelmezését jelentené. [Ptk. 6:8. § (3) bekezdése] 1/2/2019. Választottbírósági ítélet I. A kártérítés nem a jogellenesség büntetése, hanem az okozatos kár reparációja [PTÁVB 5/2005, 5/2008, 12/2009, 15/2010.] II. A számla megnyitására vonatkozó meghatalmazás a számlanyitással szoros kapcsolatban lévő, ahhoz szükséges egyéb jognyilatkozatok megtételére, így az Aláírási karton kitöltésére is kiterjed. A képviselt fél az álképviselő eljárását utólag jóváhagyhatja [1959-es Ptk. 221.§ (1) bekezdése]. III. A jóváhagyás a meghatalmazás hiányát az ügyletkötés időpontjára visszamenőlegesen pótolja, a jóváhagyásnak ugyanaz a hatása, mint ha a képviseleti jogosultság eredetileg is fennállt volna [BDT 2014/3109]. IV. A jóváhagyás nincs alakszerűséghez kötve, azt írásban, szóban vagy ráutaló magatartással egyaránt meg lehet tenni. [BH 2014/3040.]. V. A jognyilatkozat-tétel elmulasztása (hallgatás) is minősülhet ráutaló magatartásnak, így a jóváhagyás megadása is történhet ráutaló magatartással. [1959-es Ptk. 221.§ (1) bekezdése] 3/2/2019. Választottbírósági ítélet I. A választottbírósági eljárásban nem pergátló akadály, ha a felek egyeztetési kötelezettségüknek csak írásbeli kommunikációval tesznek eleget és szóbeli egyeztetést nem folytatnak. II. Nem jogilag lehetetlen az a szolgáltatás - és így nem eredményez semmisséget -, amelyet a kötelezett már a szerződés megkötésekor előre látható körülmények miatt nem tud teljesíteni [Ptk. 6:58,, 1:4., 1:5.§§] III. Amennyiben a kötelezett határidőben nem teljesít, a jogosult a szerződéstől elállhat [Ptk. 6:137., 6:153., 6:154.§§]. IV. Ha a jogosult megfelelő póthatáridőt tűzött és az is eredménytelenül telt el, nem kell bizonyítania a teljesítéshez fűződő érdekének megszűnését [Ptk. 6:154.§ (2) bek.] V. Ügyleti kamat és késedelmi kamat elhatárolása [Ptk. 6:47., 6:48.,6:155. (1) bek. §§] VI. Szerződésszegéssel okozott kár és mentesülés a kártérítés alól [Ptk. 6:142.§] 4/2/2019. Választottbírósági végzés Nincs hatásköre a Választottbíróságnak a jogvita elbírálására, ha az alperes fogyasztónak minősül, és a felek az alapul fekvő választottbírósági szerződést nem tárgyalták ki egyedileg, a fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételen, vagy egyedileg meg nem tárgyalt feltételen alapuló választottbírósági kikötés tisztességtelen, ebből következően érvénytelen. [Eljárási Szabályzat – 46. § (1) bekezdés c) pontja, rPtk. 209/A. § (2) bekezdése, 3/2013. számú polgári jogegységi határozata („PJE”)] 1/3/2019. Elvi jelentőségű választottbírósági ítélet A fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételen, vagy egyedileg meg nem tárgyalt feltételen alapuló választottbírósági kikötés tisztességtelen. A bíróság e kikötés tisztességtelenségét hivatalból köteles észlelni, de annak semmisségét csak akkor állapíthatja meg, ha a fogyasztó - a bíróság felhívására — arra hivatkozik [Kúria 3/2013. PJE határozat]. 2/3/2019. Választottbírósági ítélet I. Ha a kivitelezés folytán olyan előre nem látható fizikai akadály, vagy feltétel merül fel, amelyet a vállalkozó a legnagyobb gondossággal sem láthatott előre, úgy jogosult a határidő meghosszabbítására és jogosult költségei megtérítésére [XXXII. Polgári Elvi Döntés, BH.2008.124. sz. eseti döntés] II. A jogszerűen igénybe vett teljesítési segéd magatartásáért a szerződő fél ugyanúgy felel, mintha személyesen járt volna el [1959-es Ptk. 315.§. 1/4/2019. Választottbírósági ítélet I. A közbeszerzési eljárásként eltérő feltételekkel létrehozott építési vállalkozási szerződések a kötbér kötelezettség vonatkozásában a bírói gyakorlat részéről szigorúbb megítélés alá esnek a kimentési hivatkozások mérlegelése során [EBD 2014. P.14./I. pont]. II. A kötbér fizetését vállaló kötelezett felróhatóságát nem a jogosultnak kell bizonyítania, hanem a kötelezett mentheti ki magát a kötbérfelelősség alól vétlensége, vagyis annak bizonyításával, hogy a körbérrel szankcionált szerződésszegés elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható [1959-es Ptk. 246. § (1) bek., 247. § (1) bek., BH 2015 224.] 2/4/2019. Választottbírósági itélet I A meghiúsulási kötbér magába foglalja a más szerződésszegés esetére kikötött kötbért, mivel a meghiúsulási kötbér mellett ugyanazon jogsértés többszörös szankcionálását jelentené a meghiúsulásig terjedő időre késedelmi kötbér fizetése. [EBH 2005.1205 ] II. A kötbérnek bíróság által történő mérséklésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a per adataiból – külön bizonyítás nélkül is – megnyugtatóan megállapítható, hogy a szerződésszegés folytán számottevő kár nem keletkezett és a szerződésszegés enyhébben megítélhető. [A BH 2005.281 és az IH 2012.27 ] 1/5/2019. Választottbírósági ítélet I. A Választottbíróság az alperes azon kifogását, miszerint a felperes követelése már elévült nem tartotta megalapozottnak, tekintettel arra, hogy az általános öt éves elévülési idő nem telt el, és a felek öt évnél rövidebb elévülési időben nem állapodtak meg. [1959-es Ptk. 324. §. (1) bek.] II. A felek rövidebb elévülési határidőben is megállapodhatnak; a megállapodás csak írásban érvényes. Az egy évnél rövidebb elévülési határidőt a felek írásban legfeljebb egy évre meghosszabbíthatják, egyébként az elévülési határidők meghosszabbítására irányuló megállapodás semmis. [1959-es Ptk. 325. §. (2) bek.] III. A Választottbíróság megállapította, hogy a járásbíróság fizetési meghagyásos eljárásban hozott permegszüntető végzése nem jelent ítélt dolgot (res iudicata) a választottbírósági eljárásban. [1953-as Pp. 229. §. (1) bek.] 2/5/2019. Választottbírósági ítélet I. A jótállási kötelezettség a kivitelezési szerződés alapján az építési, szerelési munka elvégzésére kötelezettséget vállaló személyt, azaz a vállalkozót terheli. A vállalkozó az e rendeletben foglaltaknál a megrendelőre nézve kedvezőbb jótállási feltételeket vállalhat. A jótállási jogokat a lakás (lakóépület) vagy építmény tulajdonosa, a lakás vagy építmény tulajdonba adásáig a megrendelő a vállalkozóval vagy az általa a javításra kijelölt személlyel, illetve szervezettel szemben érvényesítheti [181/2003.(XI.5.) Korm. rendelet (Kr.) 2.§-a]. II. Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, annak időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosultnak a törvényből eredő jogait nem érinti [1959-es Ptk. 248.§-a]. 3/5/2019. Elvi jelentőségű választottbírósági végzés I. Az érvénytelenségi ok fennálltát mindig a szerződéskötés időpontjában kell vizsgálni. A szerződéskötést követően bekövetkezett változásokat (...) az érvénytelenségi okok vizsgálata során nem lehet figyelembe venni. [Kúria 6/2013. Polgári jogegységi határozata 2. pont] II. Sem az 1994-es Vbtv. 4. §-a, sem pedig a nemzeti vagyontörvény („Nvt”) 17. § (3) bekezdése nem tesz különbséget már fennálló (létező) vagy a jövőben keletkező nemzeti vagyon között, e jogszabályok nem szűkítik le a szabály tárgyi hatályát már fennálló, a nemzeti vagyonba tartozó vagyontárgyakra. [1994-es Vbtv. 4. §-a, 2011. évi CXCVI. („Nvt”) 17. § (3) bekezdése] III. Az Nvt. választottbíráskodással kapcsolatos rendelkezésének értelmezési szempontjai [Nvt. 17. § (3) bek.] 4/5/2019. Választottbírósági ítélet I. A külföldi székhelyű vállalkozás és a magyarországi fióktelepe egyetemlegesen felelős a fióktelep tevékenysége során keletkezett tartozásokért [1997. évi CXXXII. törvény /Fkt./ 11.§-ának (2) bekezdése]. II. A magyarországi fióktelep útján keletkezett tartozások adósa a külföldi vállalkozó [Fkt. 22.§. (1) bekezdése]. III. A valamely tagállamban megindított fizetésképtelenségi eljárás más tagállamokban is alkalmas a joghatások kiváltására. A fizetésképtelenségi eljárás joghatásaira annak a tagállamnak a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a fizetésképtelenségi eljárást megindították. A fizetésképtelenségi eljárásnak a hitelezők által indított eljárásokra gyakorolt hatásait a fizetésképtelenségi eljárás megindításának helye szerinti állam joga határozza meg, a már folyamatban lévő peres eljárások esetének kivételével [az Európai Parlament és Tanács 2015. május 20-i (EU) 2015/848 számú Rendelete /R./ 7. cikkének (1)-(2) bekezdései]. IV. A felszámolás kezdő időpontja után a felszámolás körébe tartozó vagyonra irányuló pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. [2017. évi LX. törvény (Vbt.) 55.§-a] 5/5/2019. Választottbírósági ítélet I. Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg [Ptk. 6:77.§] II. Az általános szerződési feltétel értelmezése során a Ptk. 6:8.§-ában foglalt értelmezési szabályokon túlmenően alkalmazni kell a Ptk. 6:86.§-ban foglalt rendelkezéseket is. E szerint, ha az általános szerződési feltétel tartalma vagy a szerződés más, egyedileg meg nem tárgyalt feltételének tartalma a jognyilatkozat értelmezésére vonatkozó rendelkezések alkalmazásával nem állapítható meg egyértelműen, a feltétel alkalmazójával szerződő fél (jelen esetben az alperes) számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. [Ptk. 6:8.§. 6:86. §] III. Az utaló magatartás szabályai alapján az alperesre olyan kockázat hárítható, amellyel a felperes nem számolhatott, és amelynek elhárítása nem volt a számára lehetséges, azaz amely őt önhibáján kívül érte [Ptk. 6:587.§]. IV. A költségek akkor igazoltak, ha szükségességük és ténylegességük mellett összegszerűségükben is dokumentáltan alátámaszthatók. [Ptk. 6:34.§] 1/6/2019. Választottbírósági ítélet I. A szállítási ütemtervet a szállítási szerződések melléklete rögzítette kötbérterhes időtartamként. A perbeli szakértői álláspont szerint tényszerűen nem volt megállapítható a Felperes oldalán olyan késedelem, amely az Alperes szerződéses kötelezettségeire olyan hatást gyakorolt volna, hogy emiatt teljesített az Alperes késedelmesen, ezért a felelőssége alól nem tudta magát kimenteni. A vis maior helyzetre a kimentés szándékával a szerződés fennállta alatt lehet hivatkozni, a szerződés megszűntét követően már nem. Az alperesi késedelem egyrészt azzal a következménnyel jár, hogy a Felperes jogosult késedelmi kötbérre vonatkozó követelést előterjeszteni, de egyúttal a szerződések felmondását is eredményezi. Nincs szükség a teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének bizonyítására, ha a szerződést a felek megállapodásánál fogva meghatározott időpontban –és nem máskor-kellett volna teljesíteni vagy ha a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő határidőt szabott és az is eredménytelenül telt el. [1959-es Ptk. 246. §. (1) bek. és 300. § (2) bekezdés ] II. Alperes köteles volt a szerelvényeket a szzerződés szerint a saját költségén fogadott fuvarozóval leszállítani a szerződés szerinti címre. Az Alperesnek ezáltal számítania kellett a szállítási és rakodási költségekkel és a még a pályázati eljárás szakaszában megismert telephely adottságaival. A szerződéseket tartalmuknak megfelelően a megszabott helyen és időben kell teljesíteni és a szolgáltatásnak alkalmasnak kell lenie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés időpontjában a kötelezett tudomására hozta és abba a kötelezett beleegyezett. Késedelembe esik a kötelezett, ha a jogosult felszólítására nem teljesít és követelheti a teljesítést függetlenül attól, hogy a kötelezett a késedelmét kimentette- e. [1959-es Ptk 277. §. (1) bek. és 300. § (1) bekezdés ] III. Egy jogügylet bonyolítása során a felek belső és külső jogi tanácsadók szolgáltatásait is igénybe veszik. A jogügylet teljesítése során keletkezett vita költségei részét képezi az ügylet költségeinek, ez kárként nem érvényesíthető. Peres eljárás előkészítésével majd folytatásával kapcsolatos költségek perköltség címén igényelhetők, ezek további jogellenes magatartás nélkül kártérítésként nem érvényesíthetőek. Jogszerű magatartással, különösen a jog által biztosított jogorvoslati lehetőség igénybevételével kártérítést megalapozó kár nem lehet követelni [1959-es Ptk. 318. § ( 1) bek. 339. § ( 1) bek. és 355. § ( 4 ) bek.] IV. A szerződéskötés alapját képező közbeszerzési eljárásban a Felperes által készített és az Alperes által feltétel nélkül elfogadott pályázati dokumentáció kizárta a részajánlat tétel lehetőségét. Részajánlat tétel kizárása szükségszerűen jelenti a szolgáltatás oszthatatlanságát. [1959-es Ptk. 317. §.] 2/6/2019. Választottbírósági ítélet I. A kirendelt szakértők a káresemény elsődleges okaként egyezően az alperes által szolgáltatott alapadatok, tervek hibáját, tehát az alperes mulasztását állapították meg, így a megbízói alperesi követelés megalapozatlan. A káreseményből származó alperesi költségek a felperesre nem lettek volna átháríthatók, ezért az alperest meg nem illető követelés beszámítása jogellenes. A teljes beszámított összeg tehát a felperesnek visszajár. [1959-es Ptk. 296. §] II. A fizetendő késedelmi kamat tekintetében a jogalkotó az Európai Parlament és Tanács kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2000/35/EK irányelvét ültette át a magyar jogba. Az uniós jogban irányadó, úgynevezett irányelvszerű értelmezés kötelezettségéből az vezethető le, hogy a jelen ügy tárgyát képező EUR-ban meghatározott követelés esetében a „jegybanki alapkamat” kifejezés alatt nem a magyar törvényes fizetőeszközt kibocsátó Magyar Nemzeti Bank alapkamatát kell érteni, hanem az irányelv 3. cikk (1) bekezdés d) pontjának megfelelően az Európai Központi Bank fő refinanszírozási műveleteinél (angol kifejezéssel: „main refinancing operations”) alkalmazott kamatlábat. [1959-es Ptk. 301/A. §.] III. A szerződés szerinti késedelmi kamat kizárólag a szerződés szerint minősítendő kifizetésekre irányadó. Az ezen kívüli jogcímekre a vállalkozások közötti jogviszonyokra egyébként irányadó törvényes késedelmi kamat szabályokat kell alkalmazni. [1959-es Ptk. 301/A. §.] 3/6/2019. TERMINATION ORDER In light of the parties’ joint request declaring about conclusion of a settlement agreement, the Arbitration Court terminated the arbitral proceedings without addressing the jurisdictional objection and making an award. [ Art. 42 (1) and 46(1)(e) and (f) of the Rules of Proceedings 2018] The registration fee and the arbitration fee advanced by the Claimant shall be borne by the Claimant and the arbitration expenses advanced by the Respondent shall be borne by the Respondent, whereas the Parties shall bear their own legal costs. [Art. 4 (11) of the Rules of Proceedings 2018] 4/6/2019. Választottbírósági ítélet I. A zálogjoggal terhelt követelés esetén a követelés behajtásából származó bevételből kizárólag a behajtás költségei, valamint a nettó bevétel 5 %-ának megfelelő felszámolói díj vonható le, míg a fennmaradó összeget a felszámoló haladéktalanul köteles a követelés kielégítésére fordítani. [Cstv. 49/D. §. (1) bek., Cstv. 57. §.] II. A felszámolás során a jogosult által jogszerűen gyakorolt beszámítással a kötelezett követelése – a beszámítás teljes összegének a kötelezettel történt közlése napján – a teljesítéssel egyenértékű módon megszűnik. [Cstv. 36. §. (1) bek.] III. A visszaigazolt hitelezői igénynek a bankszámla követelésbe történő beszámítása a felszámolás során jogszerűnek minősül, ha a hitelezői igényt, mint követelést a felszámoló elismertként nyilvántartásba vett és amelynek tekintetében a felszámolás kezdő időpontját követően nem került sor engedményezésre, illetve a beszámítást kizáró egyéb körülmények sem állnak fenn. [Cstv. 36. §. (1) bek.] 5/6/2019. Választottbírósági ítélet A Választottbíróság ítéletét a rendelkezésre álló adatok és bizonyítékok alapján hozta meg, tekintettel arra, hogy az alperes a tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, képviseletről nem gondoskodott, továbbá észrevételt, nyilatkozatot nem tett, bármely egyéb eljárási cselekményt nem végzett. [Eljárási Szabályzat 39. §. (2) bek.] 6/6/2019. Választottbírósági ítélet Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet. [1959-es Ptk. 326. §. (1) bek., Ptk. 325. §. (1) bek.] A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás akkor szakítja meg az elévülést, ha az a címzetthez hatályosan megérkezett. [1959-es Ptk. 327. §. (1) bek.] 1/7/2019. Választottbírósági ítélet I. Az értelmezés során a nyilatkozat megtételének körülményeit is vizsgálni kell [1959-es Ptk. 207.§-a]. II. A jogszabályba ütközés a szerződés semmisségét csak akkor eredményezi, ha ahhoz jogszabály más jogkövetkezményt nem fűz [1959-es Ptk. 200.§-a (2) bek.] III. A túlzott mértékű kötbér összegét a bíróság mérsékelheti. A kötbér mérséklésének általában akkor lehet helye, ha a szerződésszegés folytán számottevő kár nem keletkezett és olyan körülmények állnak fenn, amelyek a szerződésszegő fél egyébként felróható magatartását a szerződésszegés tárgyi súlyára is figyelemmel enyhébben megítélhetővé teszik. [1959-es Ptk. 247.§. (1) bek.] 2/7/2019. Választottbírósági végzés I. Választottbírósági szerződésnek minősül az írásban megkötött szerződésben választottbírósági kikötést tartalmazó iratra való hivatkozás azzal, hogy az abban foglalt kikötés a szerződés részét alkotja. [1994-es Vbt. 5.§. (5) bek.] II. A fióktelep által kötött szerződés részét képező választottbírósági kikötést nem lehet olyan formán kiterjesztően értelmezni, hogy a fióktelep által kötött választottbírósági szerződés hatálya kiterjedne a fióktelepet alapító külföldi székhelyű vállalkozásra is. [Ftv. 3. §. (1a) bek.] III. A külföldi székhelyű vállalkozás és a fióktelep egyetemlegesen és korlátlanul felel a fióktelep tevékenysége során keletkezett tartozásokért, az ezzel összefüggő eljárások magyar bíróság előtt is megindíthatók a külföldi székhelyű vállalkozás és a fióktelep ellen. Ezt a jogszabályi rendelkezést nem lehet olyan módon kiterjesztően értelmezni, hogy kifejezett alávetés hiányában fennáll a Választottbíróság hatásköre a külföldi székhelyű vállalkozás vonatkozásában. [Ftv. 11. §. (2) bek. ] 1/8/2019. Választottbírósági ítélet I. A dologi kötelezettel szembeni fellépés esetén a dologi kötelezett felelősségének terjedelme a követeléshez és a dolog értékéhez igazodik. [1959-es Ptk. 251. § (3) bek.] II. A dologi kötelezettel szembeni igényérvényesítés nem elkésett, ha arra még az adóssal (személyes kötelezett) szembeni felszámolási eljárás befejezése előtt sor került. [A Kúria GVF. VII.30.347/2016/3. számú döntése] III. A felszámolási eljárás megindulása az egyenes adós vonatkozásában nem akadályozza meg az igényérvényesítést a dologi kötelezettel szemben. A felszámolási eljárás csak a felszámolással érintett egyenes adós fizetési kötelezettségét függeszti fel, a rá tekintettel biztosítékot adó harmadik személyek vonatkozásában ez a védelem nem áll fenn. A dologi kötelezett elleni igényérvényesítésnek a hitelezői igény határidőben történő bejelentésére figyelemmel a személyes kötelezettekkel szembeni felszámolási eljárás megindítása nem akadálya. [Cstv. 4/A. §. b) bek. bc) pontja] IV. A jóhiszemű eljárás kötelezettsége az I. r. felperes perből történő elbocsátása körében nem értékelhető, ugyanis az I. r. felperes az alperesi hozzájárulás hiányában egyébként sem elbocsátható. [PTÁVB Eljárási Szabályzata 24. §. (5) bek.] 2/8/2019. Választottbírósági ítélet I. Az alperesi mulasztás és felperesi teljesítés között nincs ok-okozati kapcsolat, így a felperesi magatartás nem alapozza meg az alperes kimentését a kötbérfelelősség alól [Ptk. 6:186. § (1) bek.]. II. A túlzott mértékű kötbér összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti. [Ptk. 6:188. §.] 1/9/2019. Választottbírósági ítélet I. A bírói gyakorlat többletmunkának a tervben szereplő, de a költségvetésből hiányzó munkát tekinteti [EBH 2000.201.]. II. Ha a közbeszerzés ajánlattételi szakaszában az ajánlattevő a későbbiekben releváns műszaki paramétereket teljességükben nem ismerhette meg, úgy az erre vonatkozóan az ajánlattételi szakaszban dokumentált ajánlatkérői közlések meghatározó jelentőségűek, s a kockázatviselés, kockázattelepítés kérdéseit is az ajánlattevő javára dönthetik el. Az ajánlattevő ugyanis a közbeszerzési eljárás kötött, közjogi szabályrendszere folytán csak az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott információk, adatok alapján tehette meg ajánlatát, azt nem vonhatta kétségbe, nem bírálhatta felül. [Ptk. 6:244.§ (1) bek., Ptk. 6:245.§ (1) bek., FIDIC Piros Könyv 4.12. Alcikkely ] 1/10/2019. Választottbírósági ítélet I. A szerződéskötést követően az állam javára jogszabállyal alapított elővásárlási jog hatása az adásvételi szerződés feleinek jogaira és kötelezettségeire, eladó szavatossági jogának tartalmára [Ptk. 6:185. § (3) bek] II. Eladó szerződésszegése kizárja vevő egyidejű szerződésszegését [Ptk. 6:150. § (1)-(2) bek.] III. Jogszabályon alapuló elővásárlási jog gyakorlásának módja és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek a feltételei [Ptk. 6:222. § (4) bek.] 1/11/2019. Választottbírósági ítélet I. A megrendelő képviseletében eljáró Mérnöknek a vállalkozói díj mértékére irányuló változtatási döntéseit nem a szerződésszegés, hanem a jogszerű megrendelői magatartás, a vállalkozói díjigény mértékének maghatározása körében kell minősíteni abban az esetben, ha a vállalkozó munkájának az eredménye beépült a megrendelő által megrendelt létesítménybe. [1959-es Ptk. 390. § (1) bek.] II. A vállalkozó olyan szolgáltatása esetén, amelyre a felek kifejezetten nem állapodtak meg, a választottbíróságnak körültekintően vizsgálnia kell, hogy a szerződés nem terjedt-e ki erre a szolgáltatásra is. Ha a vállalkozó a szerződés kereteit meghaladó szolgáltatást is nyújtott a megrendelő részére, e szolgáltatás tekintetében a felek közötti jogviszony a megbízás nélküli ügyvitel szabályainak megfelelő alkalmazásával rendezhető. A megrendelő (alperes) nem gazdagodhat olyan munka ellenértékével, amelynek elvégzése műszakilag szükséges volt, és amelyet a vállalkozó elvégzett [az 1959-es Ptk-hoz kapcsolódó XXXII. PED]. III. Közbeszerzési eljárás hatálya alá tartozó átalányáras építési vállalkozási szerződés esetén a szerződés keretein túlmutató olyan írásbeli megrendelés adhat alapot a pótmunkák ellenértékének követelésére, ami a szerződés módosításának tekinthető, vagy olyan előre nem látható többletköltség felmerülése, amelyre a vállalkozó gondos előrelátás mellett sem számíthatott [BH2016.85.]. IV. A per tárgyát képező jelentős beruházás megvalósítására kötött vállalkozási szerződéssel összefüggő elszámolási viták legmegfelelőbb rendezési módja a felek álláspontjának kellő kifejtése után a Választottbíróság közvetítő iránymutatása segítségével történő egyezségkötés. Átalánydíjas, jelentős volumenű vállalkozási szerződés esetén utólag ugyanis már nem lehet pontos számítás alapján rendezni a szerződés műszaki tartalmához nem tartozó, vitatottan ellentételezés nélkül maradt szolgáltatások fejében járó ellenszolgáltatásokat. [Vbt. 43. §] 2/11/2019. Választottbírósági ítélet I. Miután az érvényesített hibás teljesítéssel elkövetett szerződésszegéssel okozott kár megtérítésére főszabályként a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályait kell alkalmazni, a felelősségi elemek közül a felperesnek kell bizonyítania a kárt, a jogellenességet, valamint a jogellenes magatartás és a kár közötti okozati összefüggést. [1959-es Ptk. 310. §. és 318. §. (1) bek.] II. Mindezek bizonyítottsága után, reparációs eszközként a kártérítés egyik módjaként jöhet szóba az általános kártérítés, de csak abban az esetben, ha a vagyoncsökkenés mértékének – a kárnak – megállapítása minden lehetséges bizonyítási próbálkozás ellenére eredménytelen volt. [1959-es Ptk. 359. §. (1) bek.] III. A casus nocet domino elv alapján a tulajdonos viseli a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. [1959-es Ptk. 99. §.] 1/12/2019. Elvi jelentőségű választottbírósági ítélet [1] A kiegyenlítés összegének arányosnak kell lennie a jutalékveszteséggel, de nem haladhatja meg a kereskedelmi ügynök által a megelőző öt évben kapott díjazás átlagából számított egy évi összeget,öt évnél rövidebb szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatt kapott díjazás éves átlagából számítottt összeget. Folymatos ügynöki jogviszonynál nem a legutolsó határozott időtartamot hanem annak megszűnését megelőző öt eves időszakot kell figyelembe venni a kiegyenlítés számításánál. A kiegyenlítés a jutalékrendszerű díjazás olyan kiegészítését jelenti,amely a felek szolgáltatásainak értékegyensúlyát kívánja fenntartani arra tekintettel,hogy az ügynöki tevékenység következtében de már a szerződés megszűnését követően eredményt realizál a megbízó, azaz a kereskedelmi ügynök által szerzett üzleti kapcsolatokat gyümölcsözteti jutalékfizetés nélkül.[2000.évi CXVII.tv ( Küsztv.) 18.§ ( 3 ) bek,86/653/EGK tanácsi irányelv ( EGK irányelv ) 17.cikk (3) bekezdése ] II. A kiegyenlítés az ügynöki szerződéstől elválaszthatatlan jogintézmény. A szerződés megszűnése a szerződés szerves létszakasza és az tipikusan elszámolással, a megszűnéssel összefüggő igények rendezésével jár. [BH 2017.12.411] III. A kiegyenlítés összege meghatározásának becslésen, tehát jövőben történő eseményekkel kapcsolatos eseményeken kell alapulnia. Ezt vagy a feleknek vagy ennek hiányában a bíróságnak kell megbecsülnie,azaz azt kell meghatározni, hogy vajon az ügynök által szerzett ügyfelek hány százaléka marad tartósan a megbízó megrendelője és ezekkel milyen forgalmat fog bonyolítani.Az ezzel kapcsolatos perben a bizonyítási kötelezettség ( forgalmi adatok,várható piaci bővülés,visszaeseés stb ) az ügynököt terheli,de csak a valószínűsítés szintjén. Amikor a kiegyenlítés összegét kell meghatározni,akkor nem az elmaradt árbevételt,hanem az ügynök elmaradt hasznát kell megállapítani, megbecsülni.A jutalék formájában jelentkező árbevétellel szemben,amennyiben a szerződés nem szünt volna meg, költségek jelentkeztek volna az ügynök oldalán A Választottbíróság a becslés alkamazása esetén is törekszik minél egzaktabb adatok feltárására, amihez nyilvánosan elérhető mérlegadatokat vizsgálhat és szakértői bizonyítást is elrendelhet. [Küsztv. 18-21.§§ valamint az EGK irányelv 17.§.] 2/12/2019. Választottbírósági ítélet I. A kezesség járulékos kötelezettség, főkötelezettség létét tételezi fel, és mindenben osztja annak jogi sorsát. A kezesség járulékosságának egyik legfőbb következménye pedig az, hogy a főkövetelés megszűnésével a kezessel szembeni járulékos követelés is megszűnik. [Ptk. 6:417. §. (1) bek.] II. A felszámolási eljárásban az adóssal szemben fennálló követelések bejelentésére szabott határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. [Csődtv. 37. §. (3) bek.] 1/1/2020. Választottbírósági ítélet I. Alperesnek kell bizonyítania a károsodás tényét, a kár mértékét, a felperesi szerződésszegést, a szerződésszegésben álló felperesi magatartás és az alperesi károsodás közti okozati összefüggést. [*] II. Felperes bizonyíthatja, hogy ő úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. [1959-es Ptk. 339. § (1)] III. A kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését – ha jogszabály kivételt nem tesz – a jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja. A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek. [1959-es Ptk. 296. § (1)-(2)] 1/2/2020. Választottbírósági ítélet I. A választottbírósági megállapodásnak az alapszerződésbe vagy külön szerződésbe foglalása pusztán formai kérdés, s ha a kikötés bármely formában érvényesen létrejött, akkor annak hatálya az adott szerződésből eredő jogvitákra a későbbiekben időbeli korlátozás nélkül, a szerződés időközbeni megszűnése ellenére is kiterjed [1994-es Vbt. 5.§-a és 24.§ (2) bek.] II. A fogyasztónak nem minősülő, jelentős üzleti forgalmat szakcégként bonyolító, nagy volumenű vissza nem térítendő állami támogatást felhasználó megrendelőtől a szerződéskötés körében annyi gondosság elvárható volt, hogy a szerződést elolvassa, és az, hogy ezt – bevallottan – elmulasztotta, az ő terhére jött figyelembe. A vállalkozó szerződéskötéskori gondosságát támasztotta alá, hogy az általa előkészített szerződéstervezetet a megrendelőnek a pontról pontra történő megtárgyalás megtörténtére történő kifejezett figyelemfelhívással küldte meg, ami ily módon alkalmas volt arra is, hogy ennek valós megtörténtét megfelelő okirati bizonyítékkal támassza alá, és ez a szerződés értelmezése körében is a vállalkozó javára volt figyelembe vehető. Mindezekből következően a szerződés nem minősült általános szerződési feltételnek, és azt a felek által egyedileg megtárgyaltnak kellett tekinteni. [Ptk. 6:63.§-a (1) bek., 6:77. § (1) bek. ] III. A Ptk. 6:63.§-a (5) bekezdése alkalmazásának önmagában nem akadálya az, hogy a felek szerződéses kapcsolatának korábbi időszakában hatályos Ptk. a szokások és az üzleti gyakorlat szerződéses tartalommá válásának jelenlegi szabályait nem tartalmazta, mert e szabályok alkalmazása a bíróságok ítéleteiben – az erre irányuló tételes szabályozás nélkül is – már akkor megnyilvánult. Ugyanezen ok miatt maga a Ptk. sem állít e rendelkezés alkalmazása elé időbeli korlátot. [Ptk. 6:63.§-a (5) bekezdése] IV. A tartalmi beépülés és az üzletágban alkalmazott szokásos gyakorlatra történő hivatkozás nem a kifejezetten rögzített főkötelezettségek, mint lényeges szerződési tartalom hallgatólagos módosításának eszköze, hanem a jogviszony eljárásrendjében, üzleti megoldásaiban, szokványaiban és üzanszaiban tartósan és rendszeresen megnyilvánuló olyan gyakorlat állandósulása, amelyre a szerződés megkötésekor a felek csupán utalnak, vagy amelyet külön szerződési rendelkezés nélkül is következetesen, ismétlődően és visszatérően követnek. [Ptk. 6:63.§-ának (5) bekezdése] V. Az ellenszolgáltatási járandóság vélelme csak a szerződéssel kikötött szolgáltatás tekintetében áll fenn, s e körben is csak akkor, ha szerződésből vagy a körülményekből más nem következik. [Ptk. 6:61.§] VI. Az időszakosan önkéntesen, díjmentesen elvégzett feladatok tekintetében a huzamosan kialakult egynemű teljesítési gyakorlat megszakadása folytán a vállalkozó kötelezettsége a megrendelővel szemben arra terjedt ki, hogy e gyakorlatnak az ő oldalán méltányolható okból bekövetkező megváltozásának tényéről és indokáról a megrendelőt késedelem nélkül, olyan időpontban tájékoztassa, amely alkalmas arra, hogy a megrendelő indokolatlan károsodását elhárítsa. [Ptk. 6:137. §]