Határozatok tára

1/1/2018. A kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését – ha jogszabály kivételt nem tesz – a jogosulthoz intézett, vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja. A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek. A beszámítás a teljesítés joghatásával jár, és akkor lehetséges, ha a beszámító félnek esedékes és lejárt követelése van egy olyan követeléssel szemben, amivel ő nyilvánvalóan tartozik (rPtk. 296. § (1) és (2) bekezdései). A jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja. A megrendelő által késedelmesen átadott kiviteli tervek és késedelmesen átadott munkaterület kizárja a vállalkozó egyidejű késedelmét (rPtk. 303. § (3). bek.). Nem tagadható meg az átvétel a szolgáltatás olyan jelentéktelen hibái, hiányai miatt, amelyek más hibákkal, hiányokkal összefüggésben, illetve a kijavításukkal, pótlásukkal járó munkák folytán sem akadályozzák a rendeltetésszerű használatot (rPtk. 405. § (4) bek.). 2/1/2018. A találmányok szabadalmi oltalom iránti kérelme esetén a fő igénypont korlátozása és az ezzel kapcsolatos további eljárás nem jelenti az oltalom iránti kérelem elutasítását, és az sem, hogy az igénypont korlátozásával megfogalmazott igénypont más találmányt nevesít. Több éven keresztül folyó kutatás-fejlesztési eljárás nem jelenti azt, hogy a kísérleteket akkor is folytatni kell, ha a kutatás-fejlesztés a kísérleteket folytató és a kockázatot vállaló fél számára gazdaságos, üzletileg hasznosítható eredményre nem vezethet. 3/1/2018. Adásvételi szerződés alapján az eladó a dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles. Ha fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvételéről van szó, a vevő a ténylegesen szolgáltatott mennyiségnek megfelelő vételárat köteles megfizetni (Ptk. 6:215. § (1) bek. és Ptk. 6:231. §. (1) bek). 4/1/2018. A Ptk. 6:376.§(1) bekezdése szerint a jogbérleti ( franchise) szerződés alapján a jogbérletbe adó szerzői és iparjogvédelmi jogok által védett oltalmi tárgyakhoz,illetve védett ismeretekhez kapcsolódó felhasználási,hasznosítási vagy használati jogok engedélyezésére, a jogbérletbe vevő termékeknek, illetve szolgáltatásoknak a szerzői és iparjogvédelmi jogok által védett tárgyaknak,illetve védett ismereteknek a felhasználásával,hasznosításával vagy használatával történő előállítására illetve értékesítésére és díj fizetésére köteles. A Ptk.6:186.§(1) bekezdése alapján a kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból ,amelyért felelős,megszegi a szerződést Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól,ha a szerződésszegését kimenti. 5/1/2018. A korlátolt felelősségű társaság formájában működő gyógyszertár magánszemély tagja nem fogyasztóként köt kezességvállalást tartalmazó szerződést a gyógyszertár tartozásáért. A régi Ptk.272. § (1) bekezdése szerint a kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog a jogosultnak teljesíteni. A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kötelezettséget vállalt. (a régi Ptk. 273.§ (1) bekezdése) Készfizető kezesség vállalása esetén a kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be ( régi Ptk.274.§ ( 2) bekezdés (a ) pontja ) 7/1/2018. A Választottbíróság az eljárást ítélet hozatala nélkül, végzéssel szüntette meg, arra tekintettel, hogy a felperes visszavonta a keresetét és az alperes ez ellen nem emelt kifogást (Eljárási Szabályzat 44. § (2) bek. a) pontja). 1/2/2018. A biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény bekövetkeztétől függően bizonyos összegnek megfizetésére, a biztosított, illetőleg a másik szerződő fél pedig díj fizetésére kötelezi magát (rPtk. 536. § (1) bek.). Vagyonbiztosítási szerződést az jogosult kötni, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (rPtk. 548. §.). Ha a biztosítási összeg a vagyontárgy értékénél kisebb, a biztosító a kárt ellenkező megállapodás hiányában olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik (alulbiztosítás) (rPtk. 553 §. (2). bek., ill. 555. § (3) bek.). A szerződő felek jogosultak úgy megállapodni, hogy a kötvény a biztosítási fedezetbe vont egyes vagyoncsoportok értékeit külön határozza meg azzal, hogy a vagyontárgyanként, illetve vagyoncsoportonkénti biztosítási összegek egymás terhére, illetve javára ne legyenek átcsoportosíthatóak. Biztosítható költségek a kár súlyosbodásának megakadályozását, vagy hatásainak enyhítését szolgáló intézkedések miatt felmerülő költségek. A káresemény közvetlen következményeként felmerülő költségek nem minősíthetőek a szokásos karbantartás körébe tartozó költségeknek. 2/2/2018. Építési szerződés alapján a vállalkozó építési-szerelési munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles (rPtk. 402. §. (1) bek.). Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A megrendelő azonban köteles a vállalkozót abba a helyzetbe hozni, hogy tételesen ismerje, hogy milyen minőségi hibákra hivatkozik. Tételes hibajegyzék hiányában ugyanis a vállalkozó nincs abban a helyzetben, hogy a kifogásolt hibákkal kapcsolatban ellenbizonyítást eszközöljön (rPtk. 248. §. (1) bek.). A részszámlákból garanciális visszatartás címén visszatartott összegek a vállalkozónak visszafizetendőek, ha a megrendelő nem bizonyít hibás teljesítést, és hibát nem jelez a szerződés szerinti időtartamon belül. Átalánydíjas szerződés esetén pótmunka elszámolására van lehetőség, többletmunka elszámolására nincsen. 3/2/2018. A szállítmányozó felelősségére a fuvarozó felelősségére vonatkozó rendelkezéseket csak akkor kell alkalmazni, ha a küldeményt mások küldeményeivel együtt, azonos fuvarozási eszközzel továbbította, és a kár ezen okból keletkezett, vagy a birtokában lévő küldemény elvész, vagy károsodik (Ptk. 6:307. § (1). bek). A szállítmányozó úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában eljárható. Ez a gondossági kötelezettség a Ptk. 1:4 § (1) bek-ből vezethető le. Megbízási jellegű jogviszonyok (gondossági kötelmek) esetén, ha a kötelezett tevékenysége a szerződés alapján megfelelt a megkövetelt gondos eljárás követelményének, szerződésszegést nem követett el (Ptk. 6:272 §.). A behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény 3. § (1) bek szerint a vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezettet terhelő és kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, az MNB-nek a késedelem kezdőnapján érvényes hivatalos deviza középárfolyama alapján meghatározott forint összegre, mint behajtási költségátalányra jogosult. 4/2/2018. A Választottbíróság az eljárást ítélet hozatala nélkül, végzéssel szüntette meg, arra tekintettel, hogy a felperes visszavonta a keresetét mivel az alperes jogutód nélkül megszűnt (Eljárási Szabályzat 44. § (2) bek. a) pontja). 5/2/2018. A Választottbíróság az eljárást ítélet hozatala nélkül, végzéssel szüntette meg, arra tekintettel, hogy a Választottbíróság megállapította hatáskörének hiányát (Eljárási Szabályzat 44. § (2) bek. e) pontja). Nem alapozza meg az engedményezési és tartozás-átvállalási szerződésben a választottbírósági hatáskört, ha a szerződésen az aláíró személye nem állapítható meg, és az aláírás nem tekinthető cégszerű aláírásnak. 1/3/2018. A Választottbíróság az eljárást az első tárgyalás kitűzése előtt végzéssel szüntette meg, figyelemmel arra, hogy a felek peren kívül egyezséget kötöttek, és nem kérték egyezségüket ítéletbe foglalását (Eljárási Szabályzat 44. §. (2) bek. c) pontja). 2/3/2018. A választottbírósági megállapodás általában létrejöhet úgy is, hogy az egyik fél a keresetében állítja, a másik fél pedig válasziratában pedig nem vitatja a választottbírósági megállapodásuk létrejöttét (Eljárási Szabályzat 1. §. (4) bek.). Ez alól azonban kivételt képez az az eset, amikor jogszabály – és ilyen jogszabály az 1971. évi 3. tvr-rel kihirdetett Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről szóló CMR Egyezmény -, amely az adott jogvita eldöntését főszabályként az állami bíróság hatáskörébe telepíti (CMR 31. Cikk 1) pont), és a Választottbíróság kikötését csak a CMR 33. Cikkben kivételként írt olyan tartalmi többletfeltétel mellett teszi lehetővé, ahol vagy a fuvarozási szerződés maga, vagy a választottbírósági megállapodás kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a Választottbíróság a CMR rendelkezéseit köteles alkalmazni. Ilyen kifejezett rendelkezés hiányában a Választottbíróságnak nincs hatásköre a jogvita elbírálására. 3/3/2018. A Választottbíróság megszüntette az eljárást arra tekintettel, hogy a felperes az első tárgyalás kitűzése előtt a keresetét visszavonta arra hivatkozással, hogy a kereset benyújtását követően a felek peren kívül megállapodással rendezték a jogvitát, és az alperes teljesítette is a megállapodásban foglaltakat (Eljárási Szabályzat 44. §. (1) bek. a) pontja). 4/3/2018. A kereset benyújtását követően a felperes elállt a kereseti követeléstől, ezért a Választottbíróság az eljárást megszüntette (Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság Eljárási Szabályzatának 35. §. (2). bek. a) pontja). 5/3/2018. A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény („Vbt”) 67. §. (1) bek. alapján 2017. december 31. napjával megszűnt a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság. A megszűnés napján folyamatban lévő ügyeket a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Választottbíróság látja el. Az eljárásra az eljárás megindulásának napján hatályos eljárási szabályzatot kell alkalmazni (Vbt 67. § (1) bek., 67. §. (7) bek. és 65. §. (2) bek.). Keretbiztosítéki jelzálogjoggal biztosított követelés átszállásával a zálogjog is átszáll az új jogosultra a követeléssel együtt. Az ingatlantulajdon, mint zálogtárgyból való kielégítés, bírósági határozat alapján végrehajtás útján történik. Ha a felek a Választottbíróság eljárását kötötték ki, bírósági határozat alapján a Választottbíróság döntése értendő (rPtk. 251. § és 255. § (1) bek.). 1/4/2018. Nem megalapozott a felperes kártérítési igénye akkor, ha a szerződés olyan okból lehetetlenült, amelyért egyik fél sem felelős. A kártérítésnek ugyanis szükségképpeni eleme a felróhatóság. Amennyiben az alperest sem jogszabály, sem szerződéses kötelezettség nem terheli, akkor kártalanítási kötelezettsége sincsen. A felperes részére az elvégzett felújítási és beruházási munkák után jogalapi nélküli gazdagodás sem állapítható meg, mivel ezek elvégzésére a felek szerződése alapján került sor. A szerződés megszűnésekor a feleknek egymással el kell számolni. 2/4/2018. A felek az első tárgyalást követően kötött peren kívüli egyezségük alapján úgy is rendelkezhetnek, hogy az eljárás megszüntetését kérik anélkül, hogy a Választottbíróság az egyezségüket ítéletbe foglalná. Kérelmük kiterjedhet arra, hogy a megszüntető végzés rendelkezzen az eljárással felmerült költségek felek közötti megosztásáról (Eljárási Szabályzat 44. § (2) bek c) pontja). 3/4/2018. Ha a felperes a keresetét visszavonja, és az alperes az eljárás megszüntetését a kereset visszavonására tekintettel nem kifogásolja, akkor a Választottbíróság a kereset visszavonására tekintettel megszünteti az eljárást (Eljárási Szabályzat 44. § (2) bek. a). pontja). Az alperes nyilatkozatában kérheti, hogy a felmerült ügyvédi költségét a felperes fizesse meg, tekintettel arra, hogy a Választottbírósági díj és költségek a felperest terhelik. Az ügyvédi költség összegének megállapítása a perértékre, valamint az eljárással kapcsolatban történt munkavégzésre tekintettel történik (Díjszabályzat 6. § (1) bek. és 8. § (1). bek). 4/4/2018. Nem alapos a hatásköri kifogás, ha a felperesre engedményezik a követelést és erről az alperest írásban, az engedményezést tartalmazó dokumentum megküldésével értesítik. Az engedményező köteles az engedményest a követelés érvényesítéséhez szükséges tájékoztatással ellátni és köteles a birtokában lévő, a követelés fennállását bizonyító okiratokat az engedményesnek átadni. ( Ptk. 6:196 § és 6:197 § (1) bek.) 5/4/2018. A kiegyenlítés az ügynök részére a jogviszonyhoz kapcsolódó és a KÜSZ tv. alapján biztosított jog. A kiegyenlítés lényege, hogy a megbízó javára hosszú éveken keresztül dolgozó ügynök szerződésének megszűnése miatt elesik azon jutalékoktól, melyek őt megillették volna abban az esetben, ha a szerződés a felek között továbbra is fennáll. Ezen ügyleteket a megbízója javára az ügynök hozta létre, az ő munkájának eredményét tükrözik. (KÜSZ tv. 18. §) Nem illeti meg azonban kiegyenlítés a kereskedelmi ügynököt, ha ő a megbízó hozzájárulásával a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit harmadik személyre ruházza át. Ebben az esetben az ügynök maga mond le jövőbeli jutalékáról az új ügynök javára kiegyenlítése igény nélkül. (KÜSZ tv. 19. § c pont.) 6/4/2018. A felek a szerződés fennállása alatt és megszűntetése során együttműködni kötelesek és tájékoztatniuk kell egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről. Aki ezen kötelezettségét megszegi, köteles a másik fél ebből származó kárát megtéríteni. (Ptk. 6:62. (1) és (3) bek.) A szerződéskötési szabadság a magán autonómia határait az együttműködés keretében az adott helyzetben általában elvárható magatartás tanúsításának kötelezettsége jelöli ki. Az együttműködési kötelezettség különös nyomatékkal merül fel a felek tartós jogviszonyában. A szerződéses kapcsolatban egymás mellé rendelt felek ugyan egyenlő jogokkal rendelkeznek, de az egyenlő jogok mögött jelentős cselekvési, lehetőségbeli, gazdasági súlybeli különbség van. A szerződéses jogviszonyba történő jogszabályi beavatkozásra csak kivételesen van lehetőség, egyensúly hiánya miatt, a gyengébb fél védelme érdekében. Másfél éves rövid idejű tevékenységi idő miatt az üzleti nyereséget felmutatni nem tudó kezdő vállalkozás tekintetében a kár összegszerűsége szakértői módszerekkel sem állapítható meg. Az alperest az általános kártérítés szabályai szerint – mérlegeléssel megállapított összegű kártérítés megfizetésére lehet ilyenkor kötelezni. (Ptk. 6:531 §) 7/4/2018. Amennyiben a keresetlevél nem felel meg az Eljárási Szabályzatban foglalt követelményeknek, akkor a Választottbíróság póthatáridő tűzése mellett felszólítja a felperest a megállapított hiányok pótlására. Ha a felperes ezen felhívást figyelmen kívül hagyja, a Választottbíróság az eljárást végzéssel megszünteti (Eljárási Szabályzat 24. § (1) és (2) bek.). 8/4/2018. Abban az esetben, ha a felperes akkor vonja vissza a keresetét, amikor az eljáró tanács még nem alakult meg, és az eljárási díjelőleg befizetésére sem került sor, a regisztrációs díj viselésére vonatkozó határozatot a Választottbíróság elnöke hozza meg (Díjszabályzat 4. § (1) és (2) bek.). 1/5/2018. A fél pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Mentesül a kötbérfizetési felelősség alól, ha szerződésszegését kimenti (Ptk. 6:186.§ (1) bek.). A felek kötelesek a szerződés fennállása alatt együttműködni, és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről. Elvárható volt ezért az az elmulasztott felperesi tájékoztatás is, hogy a meghatalmazás hiánya miatt nem reagált érdemben a felszólításra (Ptk. 6:62.§ (1) bek.). A híváslisták az írásbeliséget nem pótolják, ha nem szolgálhatnak bizonyítékul arra nézve is, hogy melyik fél mit közölt a másikkal. Önmagában az a tény, hogy az a tény, hogy az első szállítmány vételárát az alperes előre fizette, nem jelenti azt, hogy lemondott volna a szerződésben megállapodott utólagos fizetésről. Az ítélt dolog tárgya: a keresettel érvényesített jogról való döntés, az annak alapjául szolgáló releváns tények és jogi okfejtések, így a felek közötti jogviszony minősítése is, amely utóbb vitássá nem tehető, attól egy későbbi perben a bíróság sem térhet el. (BH.2002.235. I.) 2/5/2018. Ha az irányadó körülmények a vételi- és eladási jog érvényes gyakorlásához szükséges és elégséges módon, a vételár-kalkuláció algoritmusát is magukban foglalva tartalmazzák, úgy a joggyakorlásnak nem képezi akadályát az, ha a vételár a szerződésben nem került összegszerűen meghatározásra. A Választottbíróság a felek egyezségét ítéletbe foglalta (Eljárási Szabályzat 38.§ (2) bek.). 3/5/2018. Az első tárgyaláson a felek között egyezség jött létre, ezt a Választottbíróság a felek közös kérelmére a tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalta és végzéssel jóváhagyta (Eljárási Szabályzat 44.§ (2) bek. b) pontja). 4/5/2018. A Választottbíróság az eljárást a már kitűzött első tárgyalás megtartása nélkül végzéssel megszüntette, mert a felek egyezséget kötöttek, a felperes pedig – az eljárás megszüntetését kérve – keresetét visszavonta (Eljárási Szabályzat 44.§ (2) bek. a) pontja). 5/5/2018. - A szerződés megszüntetése esetén a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak, és kötelesek egymással a megszűnés előtt már teljesített szolgáltatásokkal elszámolni (Ptk. 6:212.§ (2) bek.). 6/5/2018. - Ha a szerződés megkötésekor a vállalkozó előtt már ismert az építési terv mikénti módosulása, a szerződésben megjelölt átalányár az annak megfelelően elkészült mű ellenértéke (Ptk. 403.§ (1) bek., BH2003.239. sz.). - A vállalkozó köteles elvégezni a tervben szereplő, de a költségvetésből hiányzó munkákat (többletmunka), továbbá azokat a műszakilag szükséges munkákat is, amelyek nélkül a létesítmény rendeltetésszerűen nem használható. E munkák díjainak elszámolásáról külön jogszabály rendelkezik (Ptk. 403.§ (4) bek.). - Pótmunkának minősül a tervben szereplő olyan munka is, amelyet a felek nem tettek a szerződés tartalmává, de utóbb a megrendelő a vállalkozóval elvégeztette (BH2003.21. sz.). - Ha a Ptké. eltérően nem rendelkezik, az új Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra - ideértve az e tények, illetve jognyilatkozatok által keletkeztetett újabb kötelmeket is - a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni (Az (új) Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. Tv. (Ptké.) 50. § (1) bekezdése). 2/6/2018. A felek között egyezség jött létre, ezt a Választottbíróság a felek közös kérelmére a ítéletbe foglalta (Eljárási Szabályzat 38.§ (2) bek.). 3/6/2018. (1) A Választottbíróság végzésével a felek közötti eljárást megszüntette tekintettel az alperes önkéntes teljesítésére, megállapította az eljárás költségét és rendelkezett arról, hogy azt felperesnek kell viselnie. (2) Felperes a keresetétől elállt, mert alperes az állított kintlévőség teljes összegét és annak járulékos költségeit önként megfizette. 4/6/2018. (1) A Választottbíróság az eljárás megszüntetéséről döntött, tekintettel arra, hogy az alperes a tartozását megfizette. A Választottbíróság megállapította az eljárás költségét és döntött annak viseléséről. (2) Peres felek külön nyilatkozatban, de egybehangzóan arról tájékoztatták a Választottbíróságot, hogy alperes a tartozását megfizette, melyre tekintettel kérték az eljárás megszüntetését. A Választottbíróság a kérelmeknek megfelelően döntött az eljárás megszüntetéséről (Eljárási Szabályzat 46.§ (1) bek. d. pont), valamint döntött az eljárás költségéről. 5/6/2018. Nem kizárt a szerződés alanyának színlelése, ha a szerződő felek közös akaratával az egyik fél csak azért vesz részt a szerződésben, mert a valójában szerződni kívánó harmadik személy valamilyen oknál fogva nem vehet részt a szerződéskötésben (BH2007.58). A keretszerződésnek a rendelkezései beépülnek minden egyes, annak alapján megkötött szerződésbe (BH 2015.283). A jogerősen megnyert előzményi per nem mentesíti a felperest az eljárás tárgyát képező ügylet esetében fennálló tényállás megállapítása és annak bizonyítása alól. Megszűnt követelés engedményezésére nincs lehetőség. 1/7/2018. Nem jár kártérítés, ha az alperes kárt nem okozott. Megalapozott a felperesnek a vállalkozói díj ki nem fizetett része iránti igénye, mert az alperes beszámítási kifogását nem tudta bizonyítani, így ezt a választottbíróság szerződésszegés címén felperes részére megítélte. A Választottbíróság elutasította felperes költségek megítélésére irányuló igényét, mert a felperes nem tudta bizonyítani az okozati összefüggést a járulékos költségek és alperes szerződésszegő magatartása között. 2/7/2018. Csak a szerződés teljesítésével okozati kapcsolatban lévő költségek ítélhetők meg. 3/7/2018. I. A jogbérletbe adó jogosult a szerződésben foglaltak teljesítését ellenőrizni. [Ptk.6:380.§ (3 ) bek. ] II. II. A jogbérletbe vevő teljesítéséért közvetlen felelősségvállaló nyilatkozattal a szerződés teljesítésében közreműködő és a teljesítésért kötelezettséget vállaló magánszemély felelősségére a többek közös károkozásának szabályait kell alkalmazni, mely szerint felelősségük a károsult jogbérletbe adóval szemben egyetemleges [Ptk.6:524.§ (1)bek.] 4/7/2018. A büntetőbíróság által megállapított sikkasztás a franchise szerződés megszegésének is tekintendő. Ugyanakkor a szerződésben megállapított kötbér kifejezetten a franchise hálózat kikerülésével kapcsolatos szerződésszegésre vonatkozik, ezért a választottbíróság felperesi kötbérigényt a szerződésszegés ellenére elutasította. 5/7/2018. A bizonyítási teher mind a jogcím, mind az adott költségek tekintetében a felperest terheli. Ha ezen perbeli kötelezettségének felperes nem tesz eleget, keresetét el kell utasítani bizonyítatlanság okán, illetve akkor is, ha a megjelölt jogcím és a követelés között nincs adekvát jogi kapcsolat. (Eljárási Szabályzat 35. § (1), (3) bek.) 6/7/2018. • A fióktelep nem jogi személy, de polgári jogi jogképességgel, ezért perképességgel rendelkezik. (1997. évi CXXXII. tv. Ftv. 10. § (2) bek.) Így a nem vitásan perképes bérbeadó felpereseknek, mint tulajdonközösség tagjainak, joguk volt alperessel, mint bérlővel bérleti szerződést kötni, mivel az üzlethelyiséget magába foglaló létesítményeknek az ingatlan-nyilvántartás szerint a tulajdonosai. (1993. évi LXXVIII. tv. Ltv. 2. § (2) bek.) • A szerződéses akaratot ráutaló magatartással is kifejezésre lehet juttatni, alperes pedig a ténylegesen tanúsított bérlői magatartása miatt a ráutaló magatartással a szerződés létrejöttét megerősítette. (rPtk. 216. §) • A perbe bocsátkozással a fél érvényesen létrejöttnek ismeri el mind a választottbírósági kikötést, mind az általa nem létezőnek állított szerződést. (rVbt. 5. § (4) bek.) 7/7/2018. Választottbírósági ítélet I. Ha a felek az adásvételi szerződésükben ügyleti kamatot kötnek ki, úgy annak megfizetése a vételárral együtt esedékes. A fizetési határidőben ki nem egyenlített ügyleti kamat után késedelmi kamatot kell fizetni. 8/7/2018. A vállalkozói díj megfizetésének kötelezettségét szerződésszerű teljesítés esetén nem érinti, ha a megrendelő külön megállapodást kötött harmadik személlyel, hogy a vállalkozói díjat ez utóbbi fizeti ki (Ptk. 6:123. § (1) bekezdés). 9/7/2018. Elvi jelentőségű Választottbírósági ítélet I.A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX törvény hatályba lépése előtt kötött választottbírósági megállapodásra a korábbi választottbírósági törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2017-es Vbt. 66 §) II.Amennyiben a választottbírósági kikötés nem csupán az ÁSZF részét képezi, hanem arra konkrét, beazonosítható utalás található az egyedi kölcsönszerződésben, akkor a választottbíróság hatáskörrel rendelkezik az ügy elbírálására. Engedményezés esetén a szerződésben szereplő bírósági így választottbírósági kikötés az engedményesre is kiterjed ( Pp.41.§ (4)bek, BDT 2001.429 ) III.Nem tisztességtelen a devizakölcsönre vonatkozó kikötés és egyedileg megtárgyaltnak minősül, ha a kölcsönszerződés kifejezetten felhívja a figyelmet arra, hogy a finanszírozás devizaneme szerinti referencia kamatláb változásának, valamint a deviza alapú szerződések esetén az árfolyam változásának a kockázatát az Adós viselni köteles. A kölcsönszerződés és mellékleteinek részletes tájékoztatása a devizakölcsönök sajátosságai tekintetében akkor, amikor felhívja a figyelmet arra, hogy az árfolyamváltozás kedvezőtlenül is érintheti az ügyfelet, pénzügyekben járatlan, laikus személyek számára is közérthető, így az tisztességtelennek nem tekinthető. 1/9/2018. Választottbírósági ítélet I. A Szerződés a FIDIC Sárga Könyv alapján jött létre, az alperes szándéka nem az volt, hogy minden munkát külön beárazva, egységárakban meghatározott megállapodás jöjjön létre, mivel ez esetben a FIDIC Piros Könyv alapján kellett volna a Szerződést megkötni. A FIDIC szerinti többletköltségeket – a magyar jog szerinti pótmunkákat – az alperes magatartása miatt felmerült - előre nem látható, mesterséges fizikai akadályok tényezők okozták, amelyek ellenértékét az alperes nem fizette meg. II. Nem állapítható meg a követelés elévülése,amennyiben valamelyik fél kéri a Mérnök határozatának felülvizsgálatát és a Mérnök ugyan nem változtatja meg a korábbi döntését de írásbeli értesítésében megerősíti akorábbi döntésében írtakat.Ez a döntés a közléssel új határozatnak minősül és az elévülés innen számítandó. 3/9/2018. Ha a peres felek üzemeltetési szerződésükben nem nevesítettek külön további feltételeket a felmondáshoz, hanem általában rögzítették a tartós jogviszonyoknál jellemzően biztosított úgynevezett rendes felmondási jogot, akkor a szerződésben meghatározott felmondási idő alkalmazásával gyakorolt felmondást nem kell indokolni. (Vksztv. 20.§ (1) bekezdésének c) pontja) Nem az új Ptk-ra, hanem a régi Polgári Törvénykönyvre, az 1959. évi IV. törvényre lehet mögöttes jogként hivatkozni, ha a Ptk. rendelkezéseit a hatályba lépését (2014. március 15.) követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megtett jognyilatkozatokra lehet alkalmazni. (az új Ptké, a 2013. évi CLXXVII. törvény 1. §-) 1/10/2018. I. Az alperes készfizető kezességet vállalt. A kezes a régi Ptk. 272. § (1) bekezdése alapján arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette teljesíteni. A felek megállapodása alapján az alperes nem követelheti, hogy a jogosult először a kötelezettől kísérelje meg behajtani a követelést. II. A választottbírósági kikötés kiterjed a kezesre, mivel a szerződési nyilatkozatok szövegezéséből kétséget kizáróan kitűnik, hogy az alperes, aki a bérlő cég önálló cégjegyzési jogosultsággal rendelkező ügyvezetője és egyben a bérlő kezese, az okirat aláírása során egyidejűleg mindkét minőségében eljárt. Az érvényességéhez nem szükséges, hogy az alperes az okiratot kétszer, egyrészt a bérleti szerződés bérlőjének képviselőjeként, másrészt készfizető kezesként, mint természetes személy külön aláírja. 2/10/2018. Választottbírósági ítélet A szerződés a felperest, mint fajtatulajdonost is feljogosította az előállítás kizárására, azaz a szerződéstől történő elállásra. Sem jogszabály, sem a szerződés nem kötötte meghatározott alakhoz a szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételét, így a Ptk. 6:4. § (2) bekezdése alapján az elállási jognyilatkozat szóban, írásban vagy ráutaló magatartással is megtehető volt. Tekintettel a szóbeli közlésre, a Ptk. 6:5. § (l) bekezdés szerint a jognyilatkozat nyomban hatályossá vált, azaz a felperes elállási jognyilatkozata megtételekor hatályosult, melynek folytán a peres felek között fennálló szerződés ekkor megszűnt, a fizetési kötelezettség beállt. 3/10/2018. Választottbírósági ítélet I. Ha a felek a jelen Választottbíróság hatáskörét megalapozó választottbírósági kikötésüket 2017. május 18-a előtt fogadták el, a felek jogviszonyára még nem volt alkalmazandó a 2017. május 18-án hatályba lépett és az agrárkamarai tagokra nézve kizárólagos fórumválasztást jelentő jogszabály, annak ellenére, hogy a jelen eljárást felperes már a jogszabályváltozást követően indította. II. A kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. 4/10/2018. Választottbírósági végzés I. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e törvénynek a fogyasztó jogait megállapító rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára eltér. [Ptk. 6:100. §-a] II. Tisztességtelennek minősül a fogyasztói szerződésben az a kikötés, amely: kizárja, vagy korlátozza a fogyasztó peres, vagy más jogi úton történő igényérvényesítési lehetőségeit, különösen, ha – anélkül, hogy azt jogszabály előírná – kizárólag választottbírósági útra kényszeríti a fogyasztót, jogellenesen leszűkíti bizonyítási lehetőségeit, vagy olyan bizonyítási terhet ró rá, amelyet az irányadó jogi rendelkezések szerint a másik félnek kell viselnie. [Ptk. 6:104. §. (Egyes tisztességtelen kikötések fogyasztói szerződésben) /1/ bekezdés i/ pontja ] III. A felperes fogyasztói szerződésből eredő igényét a választottbíróság hatáskör hiánya miatt megszüntette. A felperes nincs elzárva attól , hogy kereseti követelését a rendes bíróság előtt érvényesítse,. A korábban rendes bíróság előtt indult per azért szűnt meg, mivel ott az alperes a választottbírósági hatásköri kikötésre utalással védekezett. A rendes bíróság előtti korábbi permegszüntető végzés a felperes kereseti követelése tárgyában ítélt dolognak nem minősül, ugyanakkor az alperes a választottbírósági hatáskör hiányát kifejezett nyilatkozatával elismerte, amelyet hatályosan visszavonni a rendes bíróság előtti eljárásban nem tud. [Eljárási Szabályzat 46. §. /1/ bekezdés c/ pontja] 6/10/2018. Választottbírósági ítélet I. Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg [1959-es Ptk. 209. § (1) bek.]. II. Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható [1959-es Ptk. 339. § (1) bek.]. III. A károsult a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget [1959-es Ptk. 340. § (1) bek.]. 7/10/2018. Választottbírósági ítélet I. A bejelentési határidő elmulasztása miatt nyilvántartásba nem vett hitelezői igény jogosultja az adós ellen követelését nem érvényesítheti, azonban a más által kezdeményezett felszámolási eljárásban a még el nem évült követelését bejelentheti [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 20. § (3) bek.]. II. A jogerősen jóváhagyott csődegyezség ítéleti hatályú, a választottbíróságnak nincs jogi lehetősége azt felülbírálni [Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 148. § (4) bek.]. 1/11/2018. Elvi jelentőségű választottbírósági ítélet I. Nincs akadálya annak, hogy a választottbíróság a felek közötti szerződés szabályai szerint meghozott mérnöki határozat jog és szerződésellenességének megállapítására irányuló kérelem tárgyában hozzon határozatot [Eljárási Szabályzat 23. § (1) bek. c) pont]. II. A kötbérkötelezettséget érintő szerződéses határidők ráutaló magatartással nem módosíthatóak, a határidőket csak írásban lehet módosítani. A kötbérterhes határidők módosítása csak a szerződés érvényes módosítása útján válthat ki joghatást, a Mérnöknek erre külön és kifejezett szerződéses felhatalmazás nélkül nincs hatásköre [1959-es Ptk. 216. §, BH2002. 138., BH1987. 365.]. III. A jóteljesítési garancia lényegét tekintve egy olyan szerződéses kikötés, amelyben a vállalkozói díj egy részére vonatkozóan a felek kifejezetten abban állapodnak meg, hogy az a vállalkozót megilleti, a vállalkozó azt nem kapja meg, hanem a megrendelőnél marad a felek által meghatározott ideig és az összeg rendeltetése a szerződés szerinti hibás teljesítés biztosítása vagy a hibás teljesítés pénzzel történő reparációja azaz, hogy – amennyiben a vállalkozó az esetleges hibás teljesítés miatt felmerülő hibát nem javítja ki- a megrendelő a nála lévő összegből a felmerülő javítási költséget igénybe veheti [Gfv.X.30.285/2009/6.]. IV. A vállalkozói díj visszatartás jogintézménye óvadékként funkcionál a vállalkozási szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos szavatossági jogok biztosítására. Az óvadékként kezelt összeg vissza nem adása alapján keletkezett tartozásba az óvadékkal nem biztosított egyéb követeléseket nem lehet beszámítani [1959-es Ptk. 270. §, 297. § (1) bek., Gfv.VII.30.003/2015/5.] 2/11/2018. Választottbírósági ítélet I. A felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről [Ptk. 6:62.§ (1) bek.]. II. Ha a szerződés létrejön, az a fél, aki az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségét megszegi, köteles a másik fél ebből származó kárát a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség általános szabályai szerint megtéríteni [Ptk. 6:62.§ (3] bek.]. III. Jogról lemondani vagy abból engedni kifejezett jognyilatkozattal lehet. Ha valaki jogáról lemond, vagy abból enged, jognyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni [Ptk. 6:8.§ (3) bek.]. IV. A kötelezett a pénztartozását úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését a jogosulthoz intézett nyilatkozattal a pénztartozásába beszámíthatja. A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek [Ptk. 6:49.§ (1)-(2) bek.]. V. Vállalkozások közötti szerződés estén a kötelezettet terhelő, kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, a Magyar Nemzeti Banknak a késedelem kezdőnapján érvényes hivatalos deviza középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre tarthat igényt [a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény 3.§ (1) bek.]. 3/11/2018. Választottbírósági ítélet I. A megtámadásra jogosult a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogás útján megtámadási jogát akkor is érvényesítheti ha a megtámadási határidő már eltelt. [Ptk. 6:89 (4) bek. ] II. [Vállalkozási szerződés] Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles. [Ptk. 6:238.§ ] [A vállalkozói díj] (2) Tételes elszámolás szerint meghatározott vállalkozói díj esetén a vállalkozó az elvégzett munka ellenértékére jogosult. (3) A vállalkozói díj a szerződés teljesítésekor esedékes [Ptk. 6:245. §. ] IV. [A szolgáltatás átadás-átvétele] (1) A vállalkozó a művet átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni, amelynek során a felek elvégzik az adott üzletágban szokásos azon vizsgálatokat, amelyek a teljesítés szerződésszerűségének megállapításához szükségesek. [Ptk. 6:247. §.] 4/11/2018. Választottbírósági ítélet A jótállási idő alatt felmerült hibáért való felelősség alól a kötelezett csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett [1959-es Ptk. 248.§ (1) bek.] 5/11/2018. Választottbírósági ítélet I. A jognyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a címzettnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint érteni kellett. [Ptk. 6:8.§ (1) bek.] II. A felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. [Ptk. 6:59. § (2) bek.] III. A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. [Ptk. 6:63. § (1) bek.] IV. A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. A lényegesnek minősített kérdésben való megállapodás akkor feltétele a szerződés létrejöttének, ha a fél egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja megkötni. [Ptk. 6:63. § (2) bek.] V. Az egyes szerződési feltételeket és nyilatkozatokat a szerződés egészével összhangban kell értelmezni. [6:86 (1) bek.] VI. Akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, a megtévesztés hatására tett szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja. [Ptk. 6:91.§ (1) bek.] VII. A szerződés megszüntetése esetén a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak és kötelesek egymással a megszűnés előtt már teljesített szolgáltatásokkal elszámolni. [Ptk. 6:212.§ (2) bek.] VIII. Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles. [Ptk. 6:272.§] 6/11/2019. Választottbírósági ítélet I. A szerződés megszüntetése esetében a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, és a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak. A megszűnés előtt már nyújtott szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékét meg kell fizetni, amennyiben pedig a már teljesített pénzbeli szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél nem teljesítette, a pénzbeli szolgáltatás visszajár [1959-es Ptk. 319.§ (2) bek.] II. Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni [1959-es Ptk. 272.§ (1) bek.]. 7/11/2018. Választottbírósági ítélet Nincs akadálya annak, hogy a kötelem jogosulti oldalán alanyváltozást eredményező engedményezésre és a kötelezett pozíciójában bekövetkező jogutódlást eredményező tartozásátvállalásra vonatkozó szabályok együttes alkalmazásával a szerződés alanya az egész szerződéses pozícióját átengedje [BH 2015. 163., BH 2006. 409.] 8/11/2018. Választottbírósági ítélet I. Egyoldalú nyilatkozatból csak a jogszabályban megállapított esetekben keletkezik jogosultság a szolgáltatás követelésére. Az egyoldalú nyilatkozatokra – ha törvény kivételét nem tesz – a szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni [1959-es Ptk. 199.§]. II. A szerződési nyilatkozat, ha azt szóban vagy szóbeli üzenettel tették, a másik fél tudomásszerzésével válik hatályossá; az írásban vagy távirati úton közölt nyilatkozat hatályosságához pedig az szükséges, hogy az a másik félhez megérkezzék [régi Ptk. 214.§ (1) bek.]. III. Az opciós értesítés egyoldalú címzett jognyilatkozatnak minősül, így az irányadó jogszabályok alapján – eltérő szerződéses rendelkezés hiányában – nemcsak annak postára adása, hanem a felperes általi kézhezvétel (vagy legalább a kézbesítésnek a címzett részére történő dokumentált megkísérlése) is szükséges annak érdekében, hogy az opciós értesítés alkalmas legyen a célzott joghatás kiváltására. 1/1/2019. Választottbírósági ítélet I. Ingatlant terhelő zálogjog alapításához a zálogszerződés írásba foglalása és a zálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges [1959-es Ptk.260.§ (1) bek.] II. Ha a felek meghatározott tartós jogviszonyból keletkező követeléseket biztosítanak jelzálogjoggal, a bejegyzésnek a jogviszonyt és azt a legmagasabb összeget is tartalmaznia kell, amelyen belül a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet [1959-es Ptk.260.§ (4) bek.] 2/1/2019. Választottbírósági ítélet I. Az egyes szerződési feltételeket és nyilatkozatokat a szerződés egészével összhangban kell értelmezni. A Megbízási Szerződés releváns pontjainak együttes értelmezésével megállapítható, hogy a komissziós lista akkor minősül szabályosan közöltnek, ha a közlés a közlés alakját és a közlés módját szabályozó pontoknak megfelelően történik. [A Ptk. 6:86. § (1) bekezdése] II. Ha a felperes a Megbízási Szerződésben fenntartja magának a jogot, hogy a komissziós listák közlésének szabályait a Megbízási Szerződéstől eltérő feltételekkel, szabályzatokban, utasításokban is szabályozhassa, akkor a felperes terhére értékelendő, ha nem tudja bizonyítani, hogy a megküldés módja a felperes mely szabályzata vagy utasítása alapján minősül szerződésszerűnek és mi a felek közötti teljes szerződéses jogviszony pontos tartalma. [Ptk. 6:86. § (2) bekezdése] III. Csak a Megbízási Szerződés által előírt formában és módon történő megküldéshez kapcsolódik az alperesi joglemondást jelentő jogkövetkezmény (a komissziós lista alperes által elfogadottnak minősülése). Az ellenkező értelmezés a joglemondás tiltott kiterjesztő értelmezését jelentené. [Ptk. 6:8. § (3) bekezdése] 1/2/2019. Választottbírósági ítélet I. A kártérítés nem a jogellenesség büntetése, hanem az okozatos kár reparációja [PTÁVB 5/2005, 5/2008, 12/2009, 15/2010.] II. A számla megnyitására vonatkozó meghatalmazás a számlanyitással szoros kapcsolatban lévő, ahhoz szükséges egyéb jognyilatkozatok megtételére, így az Aláírási karton kitöltésére is kiterjed. A képviselt fél az álképviselő eljárását utólag jóváhagyhatja [1959-es Ptk. 221.§ (1) bekezdése]. III. A jóváhagyás a meghatalmazás hiányát az ügyletkötés időpontjára visszamenőlegesen pótolja, a jóváhagyásnak ugyanaz a hatása, mint ha a képviseleti jogosultság eredetileg is fennállt volna [BDT 2014/3109]. IV. A jóváhagyás nincs alakszerűséghez kötve, azt írásban, szóban vagy ráutaló magatartással egyaránt meg lehet tenni. [BH 2014/3040.]. V. A jognyilatkozat-tétel elmulasztása (hallgatás) is minősülhet ráutaló magatartásnak, így a jóváhagyás megadása is történhet ráutaló magatartással. [1959-es Ptk. 221.§ (1) bekezdése] 3/2/2019. Választottbírósági ítélet I. A választottbírósági eljárásban nem pergátló akadály, ha a felek egyeztetési kötelezettségüknek csak írásbeli kommunikációval tesznek eleget és szóbeli egyeztetést nem folytatnak. II. Nem jogilag lehetetlen az a szolgáltatás - és így nem eredményez semmisséget -, amelyet a kötelezett már a szerződés megkötésekor előre látható körülmények miatt nem tud teljesíteni [Ptk. 6:58,, 1:4., 1:5.§§] III. Amennyiben a kötelezett határidőben nem teljesít, a jogosult a szerződéstől elállhat [Ptk. 6:137., 6:153., 6:154.§§]. IV. Ha a jogosult megfelelő póthatáridőt tűzött és az is eredménytelenül telt el, nem kell bizonyítania a teljesítéshez fűződő érdekének megszűnését [Ptk. 6:154.§ (2) bek.] V. Ügyleti kamat és késedelmi kamat elhatárolása [Ptk. 6:47., 6:48.,6:155. (1) bek. §§] VI. Szerződésszegéssel okozott kár és mentesülés a kártérítés alól [Ptk. 6:142.§] 4/2/2019. Választottbírósági végzés Nincs hatásköre a Választottbíróságnak a jogvita elbírálására, ha az alperes fogyasztónak minősül, és a felek az alapul fekvő választottbírósági szerződést nem tárgyalták ki egyedileg, a fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételen, vagy egyedileg meg nem tárgyalt feltételen alapuló választottbírósági kikötés tisztességtelen, ebből következően érvénytelen. [Eljárási Szabályzat – 46. § (1) bekezdés c) pontja, rPtk. 209/A. § (2) bekezdése, 3/2013. számú polgári jogegységi határozata („PJE”)] 1/3/2019. Elvi jelentőségű választottbírósági ítélet A fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételen, vagy egyedileg meg nem tárgyalt feltételen alapuló választottbírósági kikötés tisztességtelen. A bíróság e kikötés tisztességtelenségét hivatalból köteles észlelni, de annak semmisségét csak akkor állapíthatja meg, ha a fogyasztó - a bíróság felhívására — arra hivatkozik [Kúria 3/2013. PJE határozat]. 2/3/2019. Választottbírósági ítélet I. Ha a kivitelezés folytán olyan előre nem látható fizikai akadály, vagy feltétel merül fel, amelyet a vállalkozó a legnagyobb gondossággal sem láthatott előre, úgy jogosult a határidő meghosszabbítására és jogosult költségei megtérítésére [XXXII. Polgári Elvi Döntés, BH.2008.124. sz. eseti döntés] II. A jogszerűen igénybe vett teljesítési segéd magatartásáért a szerződő fél ugyanúgy felel, mintha személyesen járt volna el [1959-es Ptk. 315.§. 1/4/2019. Választottbírósági ítélet I. A közbeszerzési eljárásként eltérő feltételekkel létrehozott építési vállalkozási szerződések a kötbér kötelezettség vonatkozásában a bírói gyakorlat részéről szigorúbb megítélés alá esnek a kimentési hivatkozások mérlegelése során [EBD 2014. P.14./I. pont]. II. A kötbér fizetését vállaló kötelezett felróhatóságát nem a jogosultnak kell bizonyítania, hanem a kötelezett mentheti ki magát a kötbérfelelősség alól vétlensége, vagyis annak bizonyításával, hogy a körbérrel szankcionált szerződésszegés elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható [1959-es Ptk. 246. § (1) bek., 247. § (1) bek., BH 2015 224.] 2/4/2019. Választottbírósági itélet I A meghiúsulási kötbér magába foglalja a más szerződésszegés esetére kikötött kötbért, mivel a meghiúsulási kötbér mellett ugyanazon jogsértés többszörös szankcionálását jelentené a meghiúsulásig terjedő időre késedelmi kötbér fizetése. [EBH 2005.1205 ] II. A kötbérnek bíróság által történő mérséklésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a per adataiból – külön bizonyítás nélkül is – megnyugtatóan megállapítható, hogy a szerződésszegés folytán számottevő kár nem keletkezett és a szerződésszegés enyhébben megítélhető. [A BH 2005.281 és az IH 2012.27 ] 1/5/2019. Választottbírósági ítélet I. A Választottbíróság az alperes azon kifogását, miszerint a felperes követelése már elévült nem tartotta megalapozottnak, tekintettel arra, hogy az általános öt éves elévülési idő nem telt el, és a felek öt évnél rövidebb elévülési időben nem állapodtak meg. [1959-es Ptk. 324. §. (1) bek.] II. A felek rövidebb elévülési határidőben is megállapodhatnak; a megállapodás csak írásban érvényes. Az egy évnél rövidebb elévülési határidőt a felek írásban legfeljebb egy évre meghosszabbíthatják, egyébként az elévülési határidők meghosszabbítására irányuló megállapodás semmis. [1959-es Ptk. 325. §. (2) bek.] III. A Választottbíróság megállapította, hogy a járásbíróság fizetési meghagyásos eljárásban hozott permegszüntető végzése nem jelent ítélt dolgot (res iudicata) a választottbírósági eljárásban. [1953-as Pp. 229. §. (1) bek.] 2/5/2019. Választottbírósági ítélet I. A jótállási kötelezettség a kivitelezési szerződés alapján az építési, szerelési munka elvégzésére kötelezettséget vállaló személyt, azaz a vállalkozót terheli. A vállalkozó az e rendeletben foglaltaknál a megrendelőre nézve kedvezőbb jótállási feltételeket vállalhat. A jótállási jogokat a lakás (lakóépület) vagy építmény tulajdonosa, a lakás vagy építmény tulajdonba adásáig a megrendelő a vállalkozóval vagy az általa a javításra kijelölt személlyel, illetve szervezettel szemben érvényesítheti [181/2003.(XI.5.) Korm. rendelet (Kr.) 2.§-a]. II. Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, annak időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosultnak a törvényből eredő jogait nem érinti [1959-es Ptk. 248.§-a]. 3/5/2019. Elvi jelentőségű választottbírósági végzés I. Az érvénytelenségi ok fennálltát mindig a szerződéskötés időpontjában kell vizsgálni. A szerződéskötést követően bekövetkezett változásokat (...) az érvénytelenségi okok vizsgálata során nem lehet figyelembe venni. [Kúria 6/2013. Polgári jogegységi határozata 2. pont] II. Sem az 1994-es Vbtv. 4. §-a, sem pedig a nemzeti vagyontörvény („Nvt”) 17. § (3) bekezdése nem tesz különbséget már fennálló (létező) vagy a jövőben keletkező nemzeti vagyon között, e jogszabályok nem szűkítik le a szabály tárgyi hatályát már fennálló, a nemzeti vagyonba tartozó vagyontárgyakra. [1994-es Vbtv. 4. §-a, 2011. évi CXCVI. („Nvt”) 17. § (3) bekezdése] III. Az Nvt. választottbíráskodással kapcsolatos rendelkezésének értelmezési szempontjai [Nvt. 17. § (3) bek.] 4/5/2019. Választottbírósági ítélet I. A külföldi székhelyű vállalkozás és a magyarországi fióktelepe egyetemlegesen felelős a fióktelep tevékenysége során keletkezett tartozásokért [1997. évi CXXXII. törvény /Fkt./ 11.§-ának (2) bekezdése]. II. A magyarországi fióktelep útján keletkezett tartozások adósa a külföldi vállalkozó [Fkt. 22.§. (1) bekezdése]. III. A valamely tagállamban megindított fizetésképtelenségi eljárás más tagállamokban is alkalmas a joghatások kiváltására. A fizetésképtelenségi eljárás joghatásaira annak a tagállamnak a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a fizetésképtelenségi eljárást megindították. A fizetésképtelenségi eljárásnak a hitelezők által indított eljárásokra gyakorolt hatásait a fizetésképtelenségi eljárás megindításának helye szerinti állam joga határozza meg, a már folyamatban lévő peres eljárások esetének kivételével [az Európai Parlament és Tanács 2015. május 20-i (EU) 2015/848 számú Rendelete /R./ 7. cikkének (1)-(2) bekezdései]. IV. A felszámolás kezdő időpontja után a felszámolás körébe tartozó vagyonra irányuló pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. [2017. évi LX. törvény (Vbt.) 55.§-a] 5/5/2019. Választottbírósági ítélet I. Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg [Ptk. 6:77.§] II. Az általános szerződési feltétel értelmezése során a Ptk. 6:8.§-ában foglalt értelmezési szabályokon túlmenően alkalmazni kell a Ptk. 6:86.§-ban foglalt rendelkezéseket is. E szerint, ha az általános szerződési feltétel tartalma vagy a szerződés más, egyedileg meg nem tárgyalt feltételének tartalma a jognyilatkozat értelmezésére vonatkozó rendelkezések alkalmazásával nem állapítható meg egyértelműen, a feltétel alkalmazójával szerződő fél (jelen esetben az alperes) számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. [Ptk. 6:8.§. 6:86. §] III. Az utaló magatartás szabályai alapján az alperesre olyan kockázat hárítható, amellyel a felperes nem számolhatott, és amelynek elhárítása nem volt a számára lehetséges, azaz amely őt önhibáján kívül érte [Ptk. 6:587.§]. IV. A költségek akkor igazoltak, ha szükségességük és ténylegességük mellett összegszerűségükben is dokumentáltan alátámaszthatók. [Ptk. 6:34.§] 1/6/2019. Választottbírósági ítélet I. A szállítási ütemtervet a szállítási szerződések melléklete rögzítette kötbérterhes időtartamként. A perbeli szakértői álláspont szerint tényszerűen nem volt megállapítható a Felperes oldalán olyan késedelem, amely az Alperes szerződéses kötelezettségeire olyan hatást gyakorolt volna, hogy emiatt teljesített az Alperes késedelmesen, ezért a felelőssége alól nem tudta magát kimenteni. A vis maior helyzetre a kimentés szándékával a szerződés fennállta alatt lehet hivatkozni, a szerződés megszűntét követően már nem. Az alperesi késedelem egyrészt azzal a következménnyel jár, hogy a Felperes jogosult késedelmi kötbérre vonatkozó követelést előterjeszteni, de egyúttal a szerződések felmondását is eredményezi. Nincs szükség a teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének bizonyítására, ha a szerződést a felek megállapodásánál fogva meghatározott időpontban –és nem máskor-kellett volna teljesíteni vagy ha a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő határidőt szabott és az is eredménytelenül telt el. [1959-es Ptk. 246. §. (1) bek. és 300. § (2) bekezdés ] II. Alperes köteles volt a szerelvényeket a szzerződés szerint a saját költségén fogadott fuvarozóval leszállítani a szerződés szerinti címre. Az Alperesnek ezáltal számítania kellett a szállítási és rakodási költségekkel és a még a pályázati eljárás szakaszában megismert telephely adottságaival. A szerződéseket tartalmuknak megfelelően a megszabott helyen és időben kell teljesíteni és a szolgáltatásnak alkalmasnak kell lenie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés időpontjában a kötelezett tudomására hozta és abba a kötelezett beleegyezett. Késedelembe esik a kötelezett, ha a jogosult felszólítására nem teljesít és követelheti a teljesítést függetlenül attól, hogy a kötelezett a késedelmét kimentette- e. [1959-es Ptk 277. §. (1) bek. és 300. § (1) bekezdés ] III. Egy jogügylet bonyolítása során a felek belső és külső jogi tanácsadók szolgáltatásait is igénybe veszik. A jogügylet teljesítése során keletkezett vita költségei részét képezi az ügylet költségeinek, ez kárként nem érvényesíthető. Peres eljárás előkészítésével majd folytatásával kapcsolatos költségek perköltség címén igényelhetők, ezek további jogellenes magatartás nélkül kártérítésként nem érvényesíthetőek. Jogszerű magatartással, különösen a jog által biztosított jogorvoslati lehetőség igénybevételével kártérítést megalapozó kár nem lehet követelni [1959-es Ptk. 318. § ( 1) bek. 339. § ( 1) bek. és 355. § ( 4 ) bek.] IV. A szerződéskötés alapját képező közbeszerzési eljárásban a Felperes által készített és az Alperes által feltétel nélkül elfogadott pályázati dokumentáció kizárta a részajánlat tétel lehetőségét. Részajánlat tétel kizárása szükségszerűen jelenti a szolgáltatás oszthatatlanságát. [1959-es Ptk. 317. §.] 2/6/2019. Választottbírósági ítélet I. A kirendelt szakértők a káresemény elsődleges okaként egyezően az alperes által szolgáltatott alapadatok, tervek hibáját, tehát az alperes mulasztását állapították meg, így a megbízói alperesi követelés megalapozatlan. A káreseményből származó alperesi költségek a felperesre nem lettek volna átháríthatók, ezért az alperest meg nem illető követelés beszámítása jogellenes. A teljes beszámított összeg tehát a felperesnek visszajár. [1959-es Ptk. 296. §] II. A fizetendő késedelmi kamat tekintetében a jogalkotó az Európai Parlament és Tanács kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2000/35/EK irányelvét ültette át a magyar jogba. Az uniós jogban irányadó, úgynevezett irányelvszerű értelmezés kötelezettségéből az vezethető le, hogy a jelen ügy tárgyát képező EUR-ban meghatározott követelés esetében a „jegybanki alapkamat” kifejezés alatt nem a magyar törvényes fizetőeszközt kibocsátó Magyar Nemzeti Bank alapkamatát kell érteni, hanem az irányelv 3. cikk (1) bekezdés d) pontjának megfelelően az Európai Központi Bank fő refinanszírozási műveleteinél (angol kifejezéssel: „main refinancing operations”) alkalmazott kamatlábat. [1959-es Ptk. 301/A. §.] III. A szerződés szerinti késedelmi kamat kizárólag a szerződés szerint minősítendő kifizetésekre irányadó. Az ezen kívüli jogcímekre a vállalkozások közötti jogviszonyokra egyébként irányadó törvényes késedelmi kamat szabályokat kell alkalmazni. [1959-es Ptk. 301/A. §.] 3/6/2019. TERMINATION ORDER In light of the parties’ joint request declaring about conclusion of a settlement agreement, the Arbitration Court terminated the arbitral proceedings without addressing the jurisdictional objection and making an award. [ Art. 42 (1) and 46(1)(e) and (f) of the Rules of Proceedings 2018] The registration fee and the arbitration fee advanced by the Claimant shall be borne by the Claimant and the arbitration expenses advanced by the Respondent shall be borne by the Respondent, whereas the Parties shall bear their own legal costs. [Art. 4 (11) of the Rules of Proceedings 2018] 4/6/2019. Választottbírósági ítélet I. A zálogjoggal terhelt követelés esetén a követelés behajtásából származó bevételből kizárólag a behajtás költségei, valamint a nettó bevétel 5 %-ának megfelelő felszámolói díj vonható le, míg a fennmaradó összeget a felszámoló haladéktalanul köteles a követelés kielégítésére fordítani. [Cstv. 49/D. §. (1) bek., Cstv. 57. §.] II. A felszámolás során a jogosult által jogszerűen gyakorolt beszámítással a kötelezett követelése – a beszámítás teljes összegének a kötelezettel történt közlése napján – a teljesítéssel egyenértékű módon megszűnik. [Cstv. 36. §. (1) bek.] III. A visszaigazolt hitelezői igénynek a bankszámla követelésbe történő beszámítása a felszámolás során jogszerűnek minősül, ha a hitelezői igényt, mint követelést a felszámoló elismertként nyilvántartásba vett és amelynek tekintetében a felszámolás kezdő időpontját követően nem került sor engedményezésre, illetve a beszámítást kizáró egyéb körülmények sem állnak fenn. [Cstv. 36. §. (1) bek.] 5/6/2019. Választottbírósági ítélet A Választottbíróság ítéletét a rendelkezésre álló adatok és bizonyítékok alapján hozta meg, tekintettel arra, hogy az alperes a tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, képviseletről nem gondoskodott, továbbá észrevételt, nyilatkozatot nem tett, bármely egyéb eljárási cselekményt nem végzett. [Eljárási Szabályzat 39. §. (2) bek.] 6/6/2019. Választottbírósági ítélet Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet. [1959-es Ptk. 326. §. (1) bek., Ptk. 325. §. (1) bek.] A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás akkor szakítja meg az elévülést, ha az a címzetthez hatályosan megérkezett. [1959-es Ptk. 327. §. (1) bek.] 1/7/2019. Választottbírósági ítélet I. Az értelmezés során a nyilatkozat megtételének körülményeit is vizsgálni kell [1959-es Ptk. 207.§-a]. II. A jogszabályba ütközés a szerződés semmisségét csak akkor eredményezi, ha ahhoz jogszabály más jogkövetkezményt nem fűz [1959-es Ptk. 200.§-a (2) bek.] III. A túlzott mértékű kötbér összegét a bíróság mérsékelheti. A kötbér mérséklésének általában akkor lehet helye, ha a szerződésszegés folytán számottevő kár nem keletkezett és olyan körülmények állnak fenn, amelyek a szerződésszegő fél egyébként felróható magatartását a szerződésszegés tárgyi súlyára is figyelemmel enyhébben megítélhetővé teszik. [1959-es Ptk. 247.§. (1) bek.] 2/7/2019. Választottbírósági végzés I. Választottbírósági szerződésnek minősül az írásban megkötött szerződésben választottbírósági kikötést tartalmazó iratra való hivatkozás azzal, hogy az abban foglalt kikötés a szerződés részét alkotja. [1994-es Vbt. 5.§. (5) bek.] II. A fióktelep által kötött szerződés részét képező választottbírósági kikötést nem lehet olyan formán kiterjesztően értelmezni, hogy a fióktelep által kötött választottbírósági szerződés hatálya kiterjedne a fióktelepet alapító külföldi székhelyű vállalkozásra is. [Ftv. 3. §. (1a) bek.] III. A külföldi székhelyű vállalkozás és a fióktelep egyetemlegesen és korlátlanul felel a fióktelep tevékenysége során keletkezett tartozásokért, az ezzel összefüggő eljárások magyar bíróság előtt is megindíthatók a külföldi székhelyű vállalkozás és a fióktelep ellen. Ezt a jogszabályi rendelkezést nem lehet olyan módon kiterjesztően értelmezni, hogy kifejezett alávetés hiányában fennáll a Választottbíróság hatásköre a külföldi székhelyű vállalkozás vonatkozásában. [Ftv. 11. §. (2) bek. ] 1/8/2019. Választottbírósági ítélet I. A dologi kötelezettel szembeni fellépés esetén a dologi kötelezett felelősségének terjedelme a követeléshez és a dolog értékéhez igazodik. [1959-es Ptk. 251. § (3) bek.] II. A dologi kötelezettel szembeni igényérvényesítés nem elkésett, ha arra még az adóssal (személyes kötelezett) szembeni felszámolási eljárás befejezése előtt sor került. [A Kúria GVF. VII.30.347/2016/3. számú döntése] III. A felszámolási eljárás megindulása az egyenes adós vonatkozásában nem akadályozza meg az igényérvényesítést a dologi kötelezettel szemben. A felszámolási eljárás csak a felszámolással érintett egyenes adós fizetési kötelezettségét függeszti fel, a rá tekintettel biztosítékot adó harmadik személyek vonatkozásában ez a védelem nem áll fenn. A dologi kötelezett elleni igényérvényesítésnek a hitelezői igény határidőben történő bejelentésére figyelemmel a személyes kötelezettekkel szembeni felszámolási eljárás megindítása nem akadálya. [Cstv. 4/A. §. b) bek. bc) pontja] IV. A jóhiszemű eljárás kötelezettsége az I. r. felperes perből történő elbocsátása körében nem értékelhető, ugyanis az I. r. felperes az alperesi hozzájárulás hiányában egyébként sem elbocsátható. [PTÁVB Eljárási Szabályzata 24. §. (5) bek.] 2/8/2019. Választottbírósági ítélet I. Az alperesi mulasztás és felperesi teljesítés között nincs ok-okozati kapcsolat, így a felperesi magatartás nem alapozza meg az alperes kimentését a kötbérfelelősség alól [Ptk. 6:186. § (1) bek.]. II. A túlzott mértékű kötbér összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti. [Ptk. 6:188. §.] 1/9/2019. Választottbírósági ítélet I. A bírói gyakorlat többletmunkának a tervben szereplő, de a költségvetésből hiányzó munkát tekinteti [EBH 2000.201.]. II. Ha a közbeszerzés ajánlattételi szakaszában az ajánlattevő a későbbiekben releváns műszaki paramétereket teljességükben nem ismerhette meg, úgy az erre vonatkozóan az ajánlattételi szakaszban dokumentált ajánlatkérői közlések meghatározó jelentőségűek, s a kockázatviselés, kockázattelepítés kérdéseit is az ajánlattevő javára dönthetik el. Az ajánlattevő ugyanis a közbeszerzési eljárás kötött, közjogi szabályrendszere folytán csak az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott információk, adatok alapján tehette meg ajánlatát, azt nem vonhatta kétségbe, nem bírálhatta felül. [Ptk. 6:244.§ (1) bek., Ptk. 6:245.§ (1) bek., FIDIC Piros Könyv 4.12. Alcikkely ] 1/10/2019. Választottbírósági ítélet I. A szerződéskötést követően az állam javára jogszabállyal alapított elővásárlási jog hatása az adásvételi szerződés feleinek jogaira és kötelezettségeire, eladó szavatossági jogának tartalmára [Ptk. 6:185. § (3) bek] II. Eladó szerződésszegése kizárja vevő egyidejű szerződésszegését [Ptk. 6:150. § (1)-(2) bek.] III. Jogszabályon alapuló elővásárlási jog gyakorlásának módja és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek a feltételei [Ptk. 6:222. § (4) bek.] 1/11/2019. Választottbírósági ítélet I. A megrendelő képviseletében eljáró Mérnöknek a vállalkozói díj mértékére irányuló változtatási döntéseit nem a szerződésszegés, hanem a jogszerű megrendelői magatartás, a vállalkozói díjigény mértékének maghatározása körében kell minősíteni abban az esetben, ha a vállalkozó munkájának az eredménye beépült a megrendelő által megrendelt létesítménybe. [1959-es Ptk. 390. § (1) bek.] II. A vállalkozó olyan szolgáltatása esetén, amelyre a felek kifejezetten nem állapodtak meg, a választottbíróságnak körültekintően vizsgálnia kell, hogy a szerződés nem terjedt-e ki erre a szolgáltatásra is. Ha a vállalkozó a szerződés kereteit meghaladó szolgáltatást is nyújtott a megrendelő részére, e szolgáltatás tekintetében a felek közötti jogviszony a megbízás nélküli ügyvitel szabályainak megfelelő alkalmazásával rendezhető. A megrendelő (alperes) nem gazdagodhat olyan munka ellenértékével, amelynek elvégzése műszakilag szükséges volt, és amelyet a vállalkozó elvégzett [az 1959-es Ptk-hoz kapcsolódó XXXII. PED]. III. Közbeszerzési eljárás hatálya alá tartozó átalányáras építési vállalkozási szerződés esetén a szerződés keretein túlmutató olyan írásbeli megrendelés adhat alapot a pótmunkák ellenértékének követelésére, ami a szerződés módosításának tekinthető, vagy olyan előre nem látható többletköltség felmerülése, amelyre a vállalkozó gondos előrelátás mellett sem számíthatott [BH2016.85.]. IV. A per tárgyát képező jelentős beruházás megvalósítására kötött vállalkozási szerződéssel összefüggő elszámolási viták legmegfelelőbb rendezési módja a felek álláspontjának kellő kifejtése után a Választottbíróság közvetítő iránymutatása segítségével történő egyezségkötés. Átalánydíjas, jelentős volumenű vállalkozási szerződés esetén utólag ugyanis már nem lehet pontos számítás alapján rendezni a szerződés műszaki tartalmához nem tartozó, vitatottan ellentételezés nélkül maradt szolgáltatások fejében járó ellenszolgáltatásokat. [Vbt. 43. §] 2/11/2019. Választottbírósági ítélet I. Miután az érvényesített hibás teljesítéssel elkövetett szerződésszegéssel okozott kár megtérítésére főszabályként a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályait kell alkalmazni, a felelősségi elemek közül a felperesnek kell bizonyítania a kárt, a jogellenességet, valamint a jogellenes magatartás és a kár közötti okozati összefüggést. [1959-es Ptk. 310. §. és 318. §. (1) bek.] II. Mindezek bizonyítottsága után, reparációs eszközként a kártérítés egyik módjaként jöhet szóba az általános kártérítés, de csak abban az esetben, ha a vagyoncsökkenés mértékének – a kárnak – megállapítása minden lehetséges bizonyítási próbálkozás ellenére eredménytelen volt. [1959-es Ptk. 359. §. (1) bek.] III. A casus nocet domino elv alapján a tulajdonos viseli a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. [1959-es Ptk. 99. §.] 1/12/2019. Elvi jelentőségű választottbírósági ítélet [1] A kiegyenlítés összegének arányosnak kell lennie a jutalékveszteséggel, de nem haladhatja meg a kereskedelmi ügynök által a megelőző öt évben kapott díjazás átlagából számított egy évi összeget,öt évnél rövidebb szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatt kapott díjazás éves átlagából számítottt összeget. Folymatos ügynöki jogviszonynál nem a legutolsó határozott időtartamot hanem annak megszűnését megelőző öt eves időszakot kell figyelembe venni a kiegyenlítés számításánál. A kiegyenlítés a jutalékrendszerű díjazás olyan kiegészítését jelenti,amely a felek szolgáltatásainak értékegyensúlyát kívánja fenntartani arra tekintettel,hogy az ügynöki tevékenység következtében de már a szerződés megszűnését követően eredményt realizál a megbízó, azaz a kereskedelmi ügynök által szerzett üzleti kapcsolatokat gyümölcsözteti jutalékfizetés nélkül.[2000.évi CXVII.tv ( Küsztv.) 18.§ ( 3 ) bek,86/653/EGK tanácsi irányelv ( EGK irányelv ) 17.cikk (3) bekezdése ] II. A kiegyenlítés az ügynöki szerződéstől elválaszthatatlan jogintézmény. A szerződés megszűnése a szerződés szerves létszakasza és az tipikusan elszámolással, a megszűnéssel összefüggő igények rendezésével jár. [BH 2017.12.411] III. A kiegyenlítés összege meghatározásának becslésen, tehát jövőben történő eseményekkel kapcsolatos eseményeken kell alapulnia. Ezt vagy a feleknek vagy ennek hiányában a bíróságnak kell megbecsülnie,azaz azt kell meghatározni, hogy vajon az ügynök által szerzett ügyfelek hány százaléka marad tartósan a megbízó megrendelője és ezekkel milyen forgalmat fog bonyolítani.Az ezzel kapcsolatos perben a bizonyítási kötelezettség ( forgalmi adatok,várható piaci bővülés,visszaeseés stb ) az ügynököt terheli,de csak a valószínűsítés szintjén. Amikor a kiegyenlítés összegét kell meghatározni,akkor nem az elmaradt árbevételt,hanem az ügynök elmaradt hasznát kell megállapítani, megbecsülni.A jutalék formájában jelentkező árbevétellel szemben,amennyiben a szerződés nem szünt volna meg, költségek jelentkeztek volna az ügynök oldalán A Választottbíróság a becslés alkamazása esetén is törekszik minél egzaktabb adatok feltárására, amihez nyilvánosan elérhető mérlegadatokat vizsgálhat és szakértői bizonyítást is elrendelhet. [Küsztv. 18-21.§§ valamint az EGK irányelv 17.§.] 2/12/2019. Választottbírósági ítélet I. A kezesség járulékos kötelezettség, főkötelezettség létét tételezi fel, és mindenben osztja annak jogi sorsát. A kezesség járulékosságának egyik legfőbb következménye pedig az, hogy a főkövetelés megszűnésével a kezessel szembeni járulékos követelés is megszűnik. [Ptk. 6:417. §. (1) bek.] II. A felszámolási eljárásban az adóssal szemben fennálló követelések bejelentésére szabott határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. [Csődtv. 37. §. (3) bek.] 1/1/2020. Választottbírósági ítélet I. Alperesnek kell bizonyítania a károsodás tényét, a kár mértékét, a felperesi szerződésszegést, a szerződésszegésben álló felperesi magatartás és az alperesi károsodás közti okozati összefüggést. [*] II. Felperes bizonyíthatja, hogy ő úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. [1959-es Ptk. 339. § (1)] III. A kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését – ha jogszabály kivételt nem tesz – a jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja. A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek. [1959-es Ptk. 296. § (1)-(2)] 1/2/2020. Választottbírósági ítélet I. A választottbírósági megállapodásnak az alapszerződésbe vagy külön szerződésbe foglalása pusztán formai kérdés, s ha a kikötés bármely formában érvényesen létrejött, akkor annak hatálya az adott szerződésből eredő jogvitákra a későbbiekben időbeli korlátozás nélkül, a szerződés időközbeni megszűnése ellenére is kiterjed [1994-es Vbt. 5.§-a és 24.§ (2) bek.] II. A fogyasztónak nem minősülő, jelentős üzleti forgalmat szakcégként bonyolító, nagy volumenű vissza nem térítendő állami támogatást felhasználó megrendelőtől a szerződéskötés körében annyi gondosság elvárható volt, hogy a szerződést elolvassa, és az, hogy ezt – bevallottan – elmulasztotta, az ő terhére jött figyelembe. A vállalkozó szerződéskötéskori gondosságát támasztotta alá, hogy az általa előkészített szerződéstervezetet a megrendelőnek a pontról pontra történő megtárgyalás megtörténtére történő kifejezett figyelemfelhívással küldte meg, ami ily módon alkalmas volt arra is, hogy ennek valós megtörténtét megfelelő okirati bizonyítékkal támassza alá, és ez a szerződés értelmezése körében is a vállalkozó javára volt figyelembe vehető. Mindezekből következően a szerződés nem minősült általános szerződési feltételnek, és azt a felek által egyedileg megtárgyaltnak kellett tekinteni. [Ptk. 6:63.§-a (1) bek., 6:77. § (1) bek. ] III. A Ptk. 6:63.§-a (5) bekezdése alkalmazásának önmagában nem akadálya az, hogy a felek szerződéses kapcsolatának korábbi időszakában hatályos Ptk. a szokások és az üzleti gyakorlat szerződéses tartalommá válásának jelenlegi szabályait nem tartalmazta, mert e szabályok alkalmazása a bíróságok ítéleteiben – az erre irányuló tételes szabályozás nélkül is – már akkor megnyilvánult. Ugyanezen ok miatt maga a Ptk. sem állít e rendelkezés alkalmazása elé időbeli korlátot. [Ptk. 6:63.§-a (5) bekezdése] IV. A tartalmi beépülés és az üzletágban alkalmazott szokásos gyakorlatra történő hivatkozás nem a kifejezetten rögzített főkötelezettségek, mint lényeges szerződési tartalom hallgatólagos módosításának eszköze, hanem a jogviszony eljárásrendjében, üzleti megoldásaiban, szokványaiban és üzanszaiban tartósan és rendszeresen megnyilvánuló olyan gyakorlat állandósulása, amelyre a szerződés megkötésekor a felek csupán utalnak, vagy amelyet külön szerződési rendelkezés nélkül is következetesen, ismétlődően és visszatérően követnek. [Ptk. 6:63.§-ának (5) bekezdése] V. Az ellenszolgáltatási járandóság vélelme csak a szerződéssel kikötött szolgáltatás tekintetében áll fenn, s e körben is csak akkor, ha szerződésből vagy a körülményekből más nem következik. [Ptk. 6:61.§] VI. Az időszakosan önkéntesen, díjmentesen elvégzett feladatok tekintetében a huzamosan kialakult egynemű teljesítési gyakorlat megszakadása folytán a vállalkozó kötelezettsége a megrendelővel szemben arra terjedt ki, hogy e gyakorlatnak az ő oldalán méltányolható okból bekövetkező megváltozásának tényéről és indokáról a megrendelőt késedelem nélkül, olyan időpontban tájékoztassa, amely alkalmas arra, hogy a megrendelő indokolatlan károsodását elhárítsa. [Ptk. 6:137. §] 2/2/2020. Választottbírósági ítélet I. Ha a Vállalkozó jogosultnak tekinti magát a Megvalósítás Időtartamának meghosszabbítására és/vagy további fizetségre, jelen Feltételek bármelyik pontja szerint, vagy a Szerződéssel összefüggésben másképpen, a Vállalkozó köteles értesíteni a Mérnököt, leírva a követelést kiváltó eseményt vagy körülményt. Az értesítést a legrövidebb időn belül kell kiküldeni, de nem később, mint 28 nappal az után, hogy a Vállalkozó észrevette, vagy észre kellett volna, hogy vegye az eseményt vagy körülményt. Ha a Vállalkozó 28 időtartamon belül nem küld értesítést a követeléséről, a Megvalósítás Időtartama nem hosszabbítható meg és a Vállalkozó nem válhat jogosulttá további fizetségre, és a Megbízó mentesül minden követeléssel kapcsolatos felelősség alól. [FIDIC Sárga Könyv 20.1. Alcikkely] II. A követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik. [1959-es Ptk. 324.§ (1) bek.] 3/2/2020. Választottbírósági ítélet I. Ha fennállnának is érvénytelenségi okok a szóban forgó szerződési struktúrát illetően, alperes akkor sem hivatkozhat érvénytelenségre, mivel azt maga idézte elő, és ekként saját felróható magatartására hivatkozva szerezne előnyt, mivel a semmisség útján kívánná elérni, hogy fizetési kötelezettségét ne kelljen teljesítenie. Az alperest a perbeli vállalkozási szerződések semmisségére való hivatkozási jog nem illeti meg, hiszen az adott Projektre létrehozott Konzorcium vezetője volt, és a rendelkezésre álló iratokból az állapítható meg, hogy a szerződések létrehozásában ő maga is részt vett. [1959-es Ptk. 4.§ (4) bek. §] II. A szerződésnek nem egyszerűen jóerkölcsbe ütközőnek, hanem nyilvánvalóan jóerkölcsbe kell ütköznie ahhoz, hogy semmissége megállapítható legyen. Ez pedig azt jelenti, hogy a szerződés tartalma, célja, az abban vállalt főszolgáltatás, netán a szolgáltatás ellenszolgáltatáshoz kötése egyértelműen és minden kétséget kizáróan ellentétes a társadalmi közfelfogással. [1959-es Ptk. 200. § (2) bek. 2 mondat] III. A felperes által nyújtott szolgáltatást egy esetleges érvénytelenség esetén az alperes visszaszolgáltatni nem tudta volna. Ezért az eredeti állapot helyreállítása már fogalmilag is kizárt. Ez azt jelenti, hogy mivel az állítólagos érvénytelenségi ok sem volna kiküszöbölhető, a felek között a Ptk. szerinti elszámolási viszony keletkezne annak hatályossá nyilvánítása alapján. Ebből pedig az következne, hogy felperes – noha az érvénytelenség miatt a vállalkozói díjat nem követelhetné – azonban követelhetné az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás pénzbeni ellenértékét, vagyis az értékbeni restitúciót. [1959-es Ptk. 237. § (2) bek.-e 2. mondata ,1/2010.(VI.28.) PK-vélemény] 1/3/2020. Választottbírósági ítélet I. A kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít (kötbér). [1959-es Ptk. 246. § (1)] II. Személyhez fűződő jogokat sért, aki … az üzleti titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél. [1959-es Ptk. 81. §. (1)] 2/3/2020. Választottbírósági ítélet I. A zálogjog megszűnik, ha a követelés megszűnik, vagy a zálogjog átruházása nélkül átszáll, kivéve, ha a törvény rendelkezése értelmében a zálogjog a megtérítési követelés biztosítására fennmarad. [1959-es Ptk. 259. §. (3) bekezdés] II. A főadós felszámolással történő megszüntetése önmagában nem akadálya a járulékos kötelezettekkel szembeni igényérvényesítésnek. [1959-es Ptk. 264. §, 324 § (2) bekezdés] 1/4/2020.. I. A felek között létrejött villamos energia adásvételi szerződések tartalmazták az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségére vonatkozó rendelkezést, amit az alperes a vonatkozó jogszabályoknak és az ÁSZF-nek valamint az Üzletszabályzatában írtaknak megfelelően alkalmazott. A felperesek az ÁSZF szerint lefolytatott eljárásban ezt nem kifogásolták, ezért az alperes jogosult volt az egyoldalúan módosított árat felszámítani. A felek által kötött egyedi szerződések külön is felhívták a figyelmet arra, hogy az ÁSZ egyoldalú szerződésmódosítást tartalmazó pontja lényegesen eltér az egyébként alkalmazandó jogszabályoktól, a szokásos szerződéses gyakorlattól és a felek ennek ismeretében és tudatában kötöttek szerződést. [Ptk 6:77. § és Ptk 6:78. § (3) bek.] II. A szerződések tárgyát képező villamos energia világpiaci ára jelentős és előre kiszámíthatatlan változásoknak van kitéve, ezért határozott időre megváltoztathatatlanul rögzíteni az árat, gazdaságilag kezelhetetlen kockázatokat eredményezne. A felek pozíciói a szerződésben kiegyensúlyozottak az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége ellenére hiszen ha a fogyasztó számára a módosítás nem elfogadható, akkor a szerződés megszüntetésre kerül és nem kényszeríthető a fogyasztó arra, hogy a szerződést a megváltozott feltételek szerint fenntartsa, de egyúttal az eladó sem kényszeríthető arra, hogy jelentősen megváltozott piaci környezetben teljesítsen az eredeti szerződéses tartalom szerint. [Ptk 6:191. §. (4) bek. ] 2/4/2020. I. Nem tekinthető fogyasztónak az a személy, aki jövedelemszerzési céllal rendszeresen foglalkozik befektetéssel és köt ezen a területen szerződéseket. A felperes az alperessel szemben olyan jogviszony tekintetében érvényesített igényt, amely a befektetési eszközök és ügylettípusok alapján az alperes számára nem a szabad pénzeszközök ideiglenes befektetését jelentette, hanem a kereskedelmi aktivitásra, az ügyletek jelentős darabszámára is figyelemmel az alperes üzleti működésére, a jövedelemszerzés céljára irányult. Mindezek alapján a Választottbíróság az alperest nem tekintette a szerinti fogyasztónak, ezért az alperes hatásköri kifogását elutasította. [Ptk. 8:1.§-a (1) bekezdésének 3. pontja] II. A jogerő nem terjed ki az ítélet egészére. Az anyagi jogerő tárgyát a keresettel érvényesített jogról való döntés, az annak alapjául szolgáló releváns tények és jogi okfejtések, így a felek közötti jogviszony minősítése képezik. A jogerő tehát az indokoláshoz annyiban fűződik, amennyiben az indokolás adott része a döntés alapjául szolgáló, megindokolt ténymegállapítást vagy jogi okfejtést tartalmaz. Az indoklásban szereplő egyéb fejtegetések, megjegyzések a jogerő hatályával nem bírnak. [1994-es Vbt. 58. §; 1952. évi III. törvény 229. § (1) bekezdése] III. Az éves beszámoló tartalma, figyelemmel annak kötelező közzétételére és ingyenes internetes elérhetőségére, köztudomású ténynek minősül. [2006. évi V. törvény 18. §] IV. A számlakivonathoz nem kapcsolódik az egyenlegközlés hatálya. A Ptk. ezen rendelkezése a felek összevont befektetési számlájára is irányadó. [Ptk. 6:395.§ (4) bek. második mondata és a 6:398.§-a] V. A kifogásolási határidő jogvesztő jellege annyit jelent, hogy a kifogásolási jog a határidő leteltét követően nem gyakorolható. Mivel azonban a szerződéses jogviszony fennállásának ténye önmagában nem zárta ki a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazását (BH+ 2005.4.176, PJD 2019/27.) az egyenleg megállapítása során a másik félnek vagyoni hátrányt okozóan figyelembe vett megalapozatlan tétel tekintetében, az ezzel kapcsolatos igényét a sérelmet szenvedett fél a jogvesztő kifogásolási határidő lejártát követően is érvényesíthette. [ Ptk. 6:59. §, 6:579. § (1) bek.] VI. Az egyenleg megállapítására és elfogadására vonatkozó jognyilatkozatok hibáira az akarathibákra vonatkozó általános szabályok alkalmazandók, ahogyan ezt korábban az a tévedés és a megtévesztés esetére nevesítette is. [1875. évi XXXVII. törvénycikk, a kereskedelmi törvény 287.§-a] VII. Amennyiben az általa elért előnyt a bizományos megtarthatná, úgy ez tág teret adna a visszaélésekre, a megbízó kijátszására. A korábbi kereskedelmi jogunk is kizárólag a bizományosi díjat tekintette a bizományosi fáradozás ellenértékének. [Ptk. 6:281.§ (1) bek. ] VIII. A veszteséges ügyletek a keretszerződés és az üzletszabályzat értelmében görgetett (rollover) deviza spot ügyletek voltak. Az erre az ügylettípusra vonatkozó kockázatfeltáró nyilatkozatban található tájékoztatás az alperes tévedését, illetve a felperes általi megtévesztést kizáró körülménynek minősült. [Ptk. 6:91. § (1) bek.] IX. A perköltség megállapításánál a jogvita sajátosságait (pl. a jogalapra koncentrált ügyben a jogalap tekintetében elért teljes pernyertesség, a jogi képviselő nagy terjedelmű, magas minőségi színvonalú munkája) figyelembe kell venni [BH 2007/301.] 1/5/2020. I. Ha a megbízott a megbízási szerződés alapján a sikerdíj jellegű jutalék mellett a tényleges tevékenysége fejében határozott összegű megbízási díjban is részesül, úgy a jutalékjogosultságának megítélése során a szerződéses jutalékfeltétek szabályozásának mikéntjéből kell kiindulni. [Ptk. 6:276. §] II. Megbízási szerződés esetében a joglemondás önmagában nem tekinthető jóerkölcsbe ütközőnek és ennek alapján semmisnek [Ptk. 6:96.§]. III. Megbízási szerződés esetében a joglemondás érvénytelenségére a szerződő fél saját nyilatkozatának megtámadása útján, tévedés, megtévesztés, fenyegetés címén a törvényes határidőn belül lehet hivatkozni [Ptk. 6:89.§]. 3/5/2020.. I. Nincs olyan általános szabály a polgári jogban, amely szerint az egyik fél szerződésszegését és annak következményeit a másik fél bármilyen szerződésszegése kizárná, így a másik fél szerződésszegése önmagában nem mentesíti a szerződésszegő felet kötbérfizetési kötelezettsége alól. [Ptk. 6:186. § (1) bekezdés] II. A nem szerződésszerű teljesítés szankciójának túlzottan súlyos volta kívül esik a szerződés lehetetlenülésének fogalomkörén, ilyen esetben túlzott mértékű kötbér megállapításának lehet helye. [Ptk. 6:188. §] III. A kötbér a ténylegesen bekövetkező kártól független szankció. [Ptk. 6:186. § (3) bekezdés] IV. A kötbér eltúlzott mértékéről való döntésnél nem vehetőek számításba a kötbérfizetésre kötelezett felet ért károk. [6:188. §] V. Nem minősül jogról lemondó nyilatkozatnak, ha a jogosult tévesen arról tájékoztatja a kötelezettet, hogy nem áll fenn tartozása. [Ptk. 6:8. § (3) bekezdés] 4/5/2020. I. A felek együttműködési megállapodásában írtak szerint, amennyiben a felperes az ott írt időpontig nem szerzi meg a befolyásszerzéshez szükséges felügyeleti engedélyt, úgy az alperes jogosult a megállapodástól egyoldalú írásbeli nyilatkozatával elállni. A határidő meghosszabbodik a felügyelet hiánypótlási felhívásában foglalt határidővel. Ennek a határidőnek a meghosszabbodását csak az eredményezi, ha a határidő a felügyeleti eljárás hiánypótlás okán elhúzódik. Ha más okból húzódik el az eljárás, ez nem eredményezi a határidő meghosszabbodását. A jognyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a címzettnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. [Ptk. 6:8. § (1) bek.] II. Nem lehet kiterjesztően értelmezni a határidő meghosszabbodását, ha arra az együttműködési megállapodás egyéb rendelkezései sem adnak alapot. Az egyes szerződési feltételeket és nyilatkozatokat a szerződés egészével összhangban kell értelmezni. [Ptk. 6:86. § (1) bek. ] 1/6/2020. I. Hibás teljesítésként csak az elvárt, szerződésszerű teljesítéshez képest bizonyítottan fennálló negatív minőségi eltérést lehet értékelni. A felperesi megrendelő köteles lett volna az alperesi vállalkozót olyan helyzetbe hozni, hogy a felperes által hivatkozott minőségi hibákat maradéktalanul megismerhesse. Tételes hibajegyzék hiányában azonban a vállalkozónak nem volt lehetősége a felperesi kifogásokkal szemben ellenbizonyítást felajánlani [1959-es Ptk. 248.§ (1) bek.]. II. Ha a jogosult a szerződésszegésről való tudomása ellenére elfogadja a teljesítést, a szerződésszegésből eredő igényét utóbb csak akkor érvényesítheti, ha erre irányuló jogait kifejezetten fenntartotta. [1959-es Ptk. 316.§.] III. A felperesi elállás feltételei nem álltak fenn, így nem valósult meg a CISG 25. Cikke szerinti alapvető szerződésszegés sem, és a felperes az elállási nyilatkozatát az ésszerű időn túli időpontban közölte. Ez a határidő a szerződésszegésről való tudomásszerzésével kezdődött. Az átvételt követően elállásnak még hibás teljesítés esetében sem lett volna helye. [CISG. 25. Cikk] IV. A vevő elveszíti azt a jogát, hogy az áru minőségi hibájára hivatkozzon, ha erről az eladót a hiba megjelölésével, ésszerű időn belül nem értesíti azt követően, hogy a hibát felfedezte, vagy azt fel kellett volna fedeznie [CISG 39. Cikkének (1) bekezdése] 2/5/2020. I. Képviselőnek kell tekinteni azt a személyt, akiről eljárása és a képviselt személy magatartása alapján okkal feltételezhető, hogy jogosultsággal rendelkezik a képviselt személy nevében jognyilatkozatot tenni. [Ptk. 6:18. §. (2) bek.] II. Írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor. [Ptk. 6:7. §. (3) bek.] III. A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt. A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt, kiterjed azonban a kötelezett szerződésszegésének jogkövetkezményeire és a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékkövetelésekre is. [Ptk. 6:417. §. (1) bek.] 2/6/2020. I. Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles. [Ptk. 6:238. §] II. Ha a kötelezett késedelembe esik, a jogosult követelheti a teljesítést, vagy ha a késedelem következtében a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, elállhat a szerződéstől. [Ptk. 6:154. §. (1) bek.] III. Ha a jognyilatkozat meghatározott alakban tehető meg érvényesen, a jognyilatkozat módosítása, megerősítése, visszavonása, megtámadása, valamint a jognyilatkozat alapján létrejött jogviszony módosítása és megszüntetése is a meghatározott alakban érvényes. [Ptk 6:6. §. (2) bek.] 3/6/2020. I. Az egyes szerződési feltételeket és nyilatkozatokat a szerződés egészével összhangban kell értelmezni. [Ptk. 6:86. §. (1) bek.] II. Ha az általános szerződési feltétel tartalma vagy a szerződés más, egyedileg meg nem tárgyalt feltételének tartalma a jognyilatkozat értelmezésére vonatkozó rendelkezések és az (1) bekezdésben foglalt szabály alkalmazásával nem állapítható meg egyértelműen, a feltétel alkalmazójával szerződő fél számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén ezt a szabályt kell alkalmazni a szerződés bármely feltételének értelmezésére. [Ptk. 6:86. § (2) bek.] III. A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. [Ptk. 6:157. §. (1) bek.] 5/5/2020.. I. Kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós a pénzösszeg szerződés szerinti későbbi időpontban a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles. [Ptk. 6:383. §] II. Ha a kötelezett és a jogosult megállapodik egy harmadik személlyel abban, hogy az a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettségét átvállalja, a jogosult a szolgáltatást kizárólag az átvállalótól követelheti. [Ptk. 6:203. §. (1) bekezdés] 1/8/2020.. Választottbírósági ítélet I. A bérlő a felmondásának közlését követően a korábbi felmondó nyilatkozatának ezúton történő jogszerűvé tétele érdekében nem térhet át új felmondási okra. (a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástv.) 23.§ (2) bek.). II. Bérleti szerződés alapján a bérbeadó meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő pedig a dolog átvételére és bérleti díj fizetésére köteles (Ptk. 6:331.§) III. A nem lakás céljára szolgáló helyiség bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait – az e törvény Második részében foglalt eltérésekkel – megfelelően kell alkalmazni (a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástv.) 36.§ (1) bek.). 2/9/2020.. I. A felperesnek, mint a franchise hálózat üzleti modellje kidolgozójának és működtetőjének méltányolható érdekében állt, hogy a franchise (al-franchise) keretében működő vállalkozások, keretében szolgáltatást nyújtó magánszemélyek a franchise hálózatból való kiválásukat követően meghatározott időn és területen belül ne kezdhessenek azonnal a felperessel versengő tevékenységbe. Ez ugyanis a rendszerből kiváló (al)franchise vevőknek olyan azonnali versenyelőnyt nyújtana, amely ellen a felperes jogosan védekezett a versenytilalmi klauzula szerződésbe építésével. Ez a versenytilalmi kikötés sem időbeli, sem térbeli, sem pedig tárgyi hatályát tekintve nem volt túlzott, a franchise rendszerből kiváló partnerek további tevékenységét nem lehetetlenítettef el, s az adott piacon sem volt egyedülálló; nem volt ezért a jóhiszeműség és tisztesség követelményeibe ütköző, egyoldalúan és indokolatlanul az (al)franchise vevő hátrányára alkalmazott rendelkezésnek tekinthető. [Ptk. 6:102.§ (1) bek.] II. A kikötött kötbér a kár felmerülésétől függetlenül megfizetendő, a kárátalány funkció mellett az is a kötbér szerepét képezi, hogy a szerződés megszegésével szemben visszatartó (preventív) erőt is kifejtsen. A kötbér utólagos mérséklése, a felmerült kárhoz való igazítása ezt a szerepét gyengítené. [Ptk. 6:186.§ ] 1/9/2020.. I. Incoterms 2000 szokvány szerinti CPT klauzula alkalmazása esetén az eladó kötelezettsége a fuvarozás költségeinek megfizetése, a felek közötti szerződés teljesítési helyének azonban – egyéb szabályozás hiányában – azok a raktározási pontok tekinthetők, ahol az alperes az áruját tárolta és azt szállításkor gépkocsira rakta. [Ptk. 6:37. § (1) bekezdés] II. A minőségi teljesítés objektív szempontok alapján bírálandó el. Az esetleges hibás teljesítés független attól a körülménytől, hogy a hibásan teljesítő fél ismerte-e a maga által szolgáltatott dolog minőségi hibáját vagy sem, ha a hiba már a teljesítés idején is megvolt a dologban. [Ptk. 6:157. § (1) bekezdés] III. Felróhatóan jár el a vevő, ha az általa nem megfelelő minőségűnek vélt áru átvételét követően közel egy hónappal rendel minőségi vizsgálatot, miközben ezen időszak alatt az áru kizárólagos ellenőrzése alatt áll, ezért ezen vizsgálat eredményére nem hivatkozhat kötbérfizetési igényének alátámasztására [Ptk. 1:4. § (2) bekezdés] 1/10/2020.. 1/10/2020. Választottbírósági ítélet I. A társasági nyereségből való részesedésből egyetlen tagot (részvényest) sem lehet kizárni [Ptk. 3:88.§]. II. A részvénytársaságnak a felosztható és a közgyűlés által felosztani rendelt eredményéből a részvényest részvénye névértékével arányos osztalék illeti meg [Ptk. 3:262.§ (1) bek.]. III. Tilos a részvényesi jogok gyakorlásával összefüggésben az azonos részvénysorozatba tartozó részvényekkel rendelkező részvényesek közötti hátrányos különbségtétel. Ebből következően az alperes az osztalék teljesítése során jogszerűen nem járhatott volna el úgy, hogy a zrt. egyes részvényeseit a felperessel szemben indokolatlanul előnyben részesíti. A részvényesek közötti hátrányos megkülönböztetés tilalma azt a követelményt is támasztotta az alperesi zrt.-vel szemben, hogy az egyazon részvényfajtába tartozó részvényesek vagyoni jogai között ne tegyen önkényesen különbséget. Ha az alperes egyes részvényesek javára már az osztalékfizetés esedékessé válása előtt teljesített, úgy a felperessel szemben sem hivatkozhatott alappal arra, hogy a zrt. osztalékfizetési kötelezettsége még nem esedékes [Ptk. 3:253.§]. 2/11/2020. 2/11/2020. Választottbírósági ítélet I. A pénzügyi befektetési szolgáltató javára szabványosított tőzsdei határidős ügylet lebonyolítása során keletkező alapbiztosíték (fedezet) kiegészítési igény és annak megsértése [2007. évi CXXXVIII. törvény 40. §] II. Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részéve, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, vagy ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. A perbeli esetben az volt megállapítható, hogy a választottbírósági kikötés közvetlenül a felek aláírása fölött helyezkedett el, továbbá, hogy az alperes nem minősült fogyasztónak és a választottbírósági kikötést nem vitatta, nem támadta meg, ezért a választottbírósági kikötést a Választottbíróság a keretszerződés részének tekintette. [1959-es Ptk. 205/B.§-ának (1) bekezdése] III. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. Törvény 376.§-ában szabályozott Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság 2017. december 31-i hatállyal megszűnt, a Vbt. 67.§-ának (6) bekezdése alapján pedig a megszűnő választottbíróság hatáskörének a megszűnése előtti kikötése esetén a jogvita választottbírósági rendezésére 2018. január 1-je után a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Választottbíróságnak mint Kereskedelmi Választottbíróságnak van hatásköre. Ezekben az eljárásokban a megszűnő választottbíróság hatáskörének kikötésére irányuló megállapodást a Kereskedelmi Választottbíróság hatáskörének kikötésére irányuló megállapodásnak kell tekinteni. [A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény (Vbt.) 67.§-ának (1) bekezdése] 3/11/2020. 3/11/2020. Választottbírósági ítélet I. Az alperes mulasztása olyan közbenső szerződésszegésnek minősült, amely kizárta a felperes azon kötelezettségének megszegését, amelynek teljesítését az alperes mulasztása akadályozta. Az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségről szóló rendelkezés a közbenső szerződésszegés körében is irányadó. [Ptk. 6:62.§ (2) bek.] II. A Ptk. 6:154.§ (1) bekezdésének helyes alkalmazásában a teljesítési határidő letelte – a teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének hiányában, illetve a felek megállapodásának vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetése folytán meghatározott időben történő teljesítéshez kötött kötelezettség híján – önmagában, póthatáridő tűzése nélkül nem ad alapot az elállásra. Ilyen esetben az eladó elállása csak akkor jogszerű, ha a vevő a vételárat az eladó által kitűzött póthatáridő lejártáig sem teljesíti. [Ptk. 6:154.§ (1) bekezdése] III. A lakásárakban bekövetkezett változás a teljesítéshez fűződő érdek megszűnését önmagában nem bizonyítja, ezért az adásvételi szerződéstől való elállást nem alapozza meg. [Ptk. 6:183.§] IV. Ha az alperes észlelte a teljesítésre szabott határidő elmúltát, de tájékoztatási kötelezettsége ellenére nem sürgette a teljesítést, fix határidőt sem szabott, és megfelelő póthatáridő tűzésével, a jogkövetkezményekre hivatkozással nem jelezte elállási szándékát, akkor ezzel gyakorlatilag tudomásul vette a késedelmes teljesítést. [Ptk. 1:3.§-a (2) bekezdése] V. A bíróságnak – fedezeti szerződés hiányában – lehetősége van arra, hogy a kárt a szerződésben kikötött ár és a piaci ár összevetésével számítsa ki. A fedezeti szerződésre alapított kárszámítás a fedezeti szerződés megkötésének időpontjához igazodik. Mivel a piaci árra alapított kárszámítás a fedezeti szerződés szerinti kárszámításon alapul, illetve azt helyettesíti, a kárszámítást ilyenkor is ahhoz az időponthoz kell kötni, amikor a felperesnek jogszerű lehetősége nyílt arra, hogy fedezeti szerződést kössön. [BH2004. 191] 4/11/2020. I. A hibás teljesítéssel okozott, a szerződéses szolgáltatás hibájában álló ún. tapadó kár a teljesítés időpontjában következik be, így az ilyen kár megtérítése iránti követelés is a teljesítéskor válik esedékessé. [1959-es Ptk. 305. § (1) bek., 310. §, 324. § (1) bek., 326. § (2) bek., 360. § (1) bek.]. II. Hibás teljesítésről csak akkor lehet szó, ha a hiba oka már a teljesítéskor megvolt a szerződéses szolgáltatásban, vagyis a kötelezett hibás szolgáltatást nyújtott a jogosult részére. Ha a szolgáltatás a teljesítést követően felmerült okból hibásodik meg, a hibás teljesítés, mint szerződésszegés nem következik be, az fogalmilag fel sem merülhet. [1959-es Ptk. 305.§-ának (1) bekezdése] III. Az elévülés nyugvása legkésőbb akkor szűnt meg, amikor (i) a felperes a hibát felismerte, és (ii) a felperes beszerezte az előzetes bizonyítás keretében a szakértői véleményt a hibás teljesítés tényének bizonyítására, és (iii) a felperes megkísérelte a követelése peren kívüli érvényesítését, azonban nyilvánvalóvá vált, hogy nem számíthat az alperes önkéntes teljesítésére. Mindezek bekövetkeztétől kezdődően a felperest semmi sem akadályozta igényének választottbírósági úton történő érvényesítésében. [Kúria 1/1012.(VI.21.)PK véleménye] IV. Az elévülés nyugvását követően az alapján rendelkezésre álló „türelmi idő” jogvesztő jellegű, ami nem szakítható meg, hanem ez alatt az idő alatt az igényt bírósági úton kell érvényesíteni. [1959-es Ptk. 326.§-ának (2) bekezdése] 6/11/2020. I. A választottbíróság elrendelheti a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzést, amit önkéntes teljesítés hiányában, végrehajtási eljárás keretében a bírósági végrehajtó a hitelbiztosítéki rendszer felületén meg is tehet. Ehhez arra van szükség, hogy a zálogjog létrejöjjön, hiszen a hitelbiztosítéki nyilvántartás is létező jogokat és tényeket rögzít, még ha konstitutív hatállyal is. A zálogjog létrejötte és alapítása két külön fogalom, a zálogjog létrejöttének egyik feltétele a zálogjog alapítása. A zálogjog létrejöttéhez az szükséges, hogy a zálogjogjogosult és a zálogkötelezett megalapítsa a zálogjogot és a zálogkötelezett rendelkezési joggal bírjon a zálogtárgy fölött. A zálogjog, mint korlátolt dologi jog alapításához viszont az szükséges (kézizálog esetétől eltekintve), hogy a zálogjogosult és a zálogkötelezett között zálogszerződés jöjjön létre és erre tekintettel a zálogjog megfelelő nyilvántartásba való bejegyzése megtörténjen.[Hbnytv.22.§(1) bek., Hbnytv.23.§ (1)bek.,Ptk.5:87.§, Ptk.5:88.§] II. Zálogszerződés csak írásban köthető és csak akkor érvényes, ha legalább a lényeges tartalmát írásba foglalták. [(Ptk 5:89.§(6) bek., Ptk.6:7.§(1) bek.] 1/12/2020. I. A választottbírósági tanács hatáskörével kapcsolatos kifogást legkésőbb a válaszirat benyújtásával egyidejűleg kell megtenni. Az alperes a válasziratában hatásköri kifogást nem terjesztett elő, sőt többször és kifejezeten úgy nyilatkozott, hogy elismeri a Választottbíróság hatáskörét, sőt ellenkérelmet és viszontkeresetet is előterjesztett. Mindkét eljárási alakító cselekmény feltételezi a választottbírósági hatáskör elismerését. Az ehhez képest közel egy évvel későbbi hatásköri kifogás elkésett. A Vbt. hatályba lépését megelőzően a fogyasztói szerződések esetében nem volt törvényi akadálya a választottbírósági vitarendezésnek ezen szerződések esetében [Vbt. 17. § (2) bekezdés, Eljárási Szabályzat 30. § (2) bekezdés] II. A társasház ex lege jogalanyiságának köre az épület fenntartásában és közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézésében határozható meg. Ez az a kör, amelyen belül a társasházi tulajdonosok közössége az egyes tulajdonosoktól elkülönülő, azaz önálló jogalanyisággal bír, (bár egyidejűleg nem jön létre jogi személy). Nincs szükség közgyűlési határozatra ahhoz, hogy a közös képviselő képviseleti jogosultsággal rendelkezzen a társasházi közösség nevében a lakóépület fenntartására vonatkozó szerződések megkötésére. Annak szükségszerű velejárójaként ki kell terjednie a képviseleti szerződéskötési jogosultságának az e jogok és kötelezettségek érvényesítésére vonatkozó eljárás kérdéseiben, vitarendezési mechanizmusban (választottbírósági eljárásban) történő megegyezésre is. Amennyiben az üzemeltetési szerződés (illetve az abban foglalt választottbírósági szerződés) megkötésével a közös képviselő valamely okból a képviseleti jogosultsága körén kívül járt volna álképviselőként el, az üzemeltetési szerződés akkor is létrejöttnek tekinthető, mivel az alperes utólag ráutaló magatartással is jóváhagyta, a szerződést magát módosította is. [Thtv.3. §-ának (1) bekezdés, Thtv.43. §-ának (1) bekezdése, Pfv.20.243/2013/5 és Pfv.21.444/2015/6] III. A felek nem kötöttek a Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését következően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra – ideértve a tények, illetve jognyilatkozatok által keletkeztetett újabb kötelmeket is- szerződést, a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. A felek megállapodhatnak abban, hogy a Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új Ptk. hatálya alá helyezik. Ilyen megállapodás a felek között nem jött létre. [Ptké.50. § (1) és (2) bekezdése] IV. Fogyasztói szerződés esetében a fogyasztó a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. (A 1959-es Ptk. 308. § (4) bekezdése) V. A szavatossági jogok ugyanabból a jogalapból eredő követeléssel szemben kifogásként a határidők eltelte után is érvényesíthetőek, a felperesi követelés összegszerűségének erejéig. (1959-es Ptk. 308/C §) VI. A szavatossági igényt vagy kifogást elbíráló bíróság az eset összes körülményei alapján, elsődlegesen a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás szinallagmájának helyreállításának céljával határozhatja meg az árleszállítás mértékét. A szerződés szerinti írásbeli tájékoztatás fontos garanciális funkció az üzemeltetési szerződés szerinti jogviszonyban, ugyanis ez tette volna lehetővé az alperes számára, hogy a felperesi tevékenységet jobban átlássa és adott esetben hamarabb vagy könnyebben észlelje, ha a felperesi teljesítés eltér a szerződésben írtaktól. Ennek nem teljesítése megalapozza az árleszállítási igényt. [1959-es Ptk. 305-306. §] VII. Nem jogellenes magatartás, azaz nem valósít meg joggal való visszaélést vagy rendeltetésellenes joggyakorlást, ha a fél a vele szemben indult fizetési meghagyásos eljárásban ellentmondással él, erre kártérítési igény nem alapítható. [1959-es Ptk. 318 és 339 §] 3/12/2020. 3/12/2020. Választottbírósági ítélet I. Ha a felek kérik, a választottbírósági tanács a felek egyezségét a megállapodásban foglalt feltételekkel ítéletbe foglalja, feltéve hogy az egyezség tartalma megfelel a jogszabályoknak. [A választottbíráskodásról szóló 2017.évi LX törvény 43.§ (2) bek., a Kereskedelmi Választottbíróság Eljárási Szabályzata 43.§ (1) bek.] II. A felek a szerződéses kötelemből eredő vitás vagy bizonytalan kérdéseket a választottbírósági eljárás folyamán is jogosultak egyezséggel rendezni oly módon, hogy kölcsönösen engednek egymásnak, vagy akár valamelyik fél egyoldalúan enged a perbeli követeléséből. [Ptk 6:27. § (1) bek.] III. A felek egyezségük kapcsán is kizárhatják a feltűnő értékaránytalanságra alapított megtámadási jogot - fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetét kivéve. [Ptk.6:98. § (2) bek.] 1/11/2020. Választottbírósági ítélet. A kölcsönbe vevő kötelezettséggel tartozik a kölcsönbeadó által biztosított kölcsön tárgyának szerződés szerinti visszaszolgáltatására ugyanolyan formában, értékben és mennyiségben. A vállalkozó köteles a vállalt szolgáltatást teljesíteni, a megrendelő pedig annak díját kifizetni. [Német Polgári Törvénykönyv (BGB) 607. §, 611. §] 5/11/2020. Választottbírósági ítélet. I. Jogról lemondani vagy abból engedni kifejezett jognyilatkozattal lehet. Ha valaki jogáról lemond vagy abból enged, jognyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni. [Ptk. 6:8. §. (3)] II. A kötelezett pénztartozását úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a pénztartozásába beszámítja. [Ptk. 6:49. §. (1).] III. A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek. [Ptk. 6:49. §. (2).] 2/12/2020. Választottbírósági ítélet. I. A vállalkozási szerződés lényegét nem a tevékenység természete vagy a dolog (mű) adja, hanem absztrakt szinten az, hogy a vállalkozó a kifejtett tevékenységével okozati összefüggésben eredmény megvalósítására vállalt-e kötelezettséget. Az adatrögzítési és weblap szerkesztési feladatok immanens lényege, hogy ezek teljesítése puszta gondos eljárással nem lehetséges. [Ptk. 6:238. §] II. Ugyanaz a tevékenység kifejthető a felek megállapodásától függően vállalkozási vagy megbízási szerződés szolgáltatásaként. A magatartás szerződéstípusba sorolását nem a tevékenység természete önmagában, hanem az dönti el, hogy a felek a díjat milyen szolgáltatásra tekintettel határozták meg. Ha díjazás kizárólag akkor és azért jár, mert a kifejtett tevékenység a szerződésben rögzített eredményre vezet, a szerződés e tekintetben nem megbízás. [Ptk. 6:238. §, Ptk. 6:272. §] III. Tipikusan a vállalkozásra jellemző szerződési elem, hogy a vállalkozó egy fix díjazást kap és a díjazás mellett az ő kockázatába esik, hogy az adott eredményt mennyi idő, költség és egyéb ráfordítással éri el. A költségtérítés pedig egy megbízás esetén tipikus eleme a díjazásnak. [Ptk. 6:238. §, Ptk. 6:272. §] 1/1/2021. Választottbírósági ítélet. I. Alperes és a felperes között építési alvállalkozói szerződés jött létre, amely szerint a vállalkozói díj a Telekom konkrétan nevezett hálózatépítési egységtétel árlistájának ott meghatározott százalékos szorzójával lett meghatározva. A szerződés mellékletében írtak szerint az egységtétel elektronikus úton kerül átadásra, de kétségtelen, hogy az nem volt az aláíráskor nyomtatott szerződés szövegrésze, azaz alá sem lehetett írva. A szerződéses feltételeket, nyilatkozatokat a szerződés egészével összhangban kell értelmezni [Ptk. 6:86 § (1) bekezdés] II.A díj lényeges szerződéses tartalom, így az alperesnek már a szerződéskötés előtt tájékoztatnia kellett volna a felperest arról, hogy nem a Telekom árlista, hanem az egyedi árlista lesz alkalmazva. Az alperesnek már a szerződéskötés előtt tájékoztatnia kellett volna a felperest arról, hogy nem a Telekom árlista, hanem az egyedi árlista lesz alkalmazva. Nincs peradat arra vonatkozóan, hogy a Telekom árlista és az egyedi árlista tekintetében az alperes a felperest tájékoztatta volna, ami azt támasztja alá, hogy a felek szerződés aláírásával a Telekom árlistát tették a szerződés részévé. A felek a szerződéskötésnél és a szerződés fennállása alatt együttműködésre kötelesek és kötelesek egymást tájékoztatni a szerződést érintő lényeges körülményekről. A lényeges és bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben a feleknek meg kell állapodniuk [Ptk. 6:62 § (1) bekezdés, Ptk. 6:63 § (2) bekezdése] 2/1/2021. Választottbírósági ítélet. I. A kötbérfizetési kötelezettség egyoldalúan is kiköthető, annak nem feltétele, hogy a kötbér vállalására kölcsönös megállapodást tartalmazó szerződés keretében kerüljön sor. [Ptk. 6:186.§-ának (2) bekezdése] II. A közvetlen felelőségvállaló nyilatkozat aláírásával az abban megjelölt jogok és kötelezettségek vonatkozásában az alperes a szerződésnek az azt közvetlenül megkötő felek általi aláírásával egyidejűleg csatlakozott a szerződéshez, ezáltal a vonatkozó kötelezettségek tekintetében az alperes szerződő féllé vált. Ennek következtében az al-franchiseba vevő értékesítőt terhelő kötelezettségek, illetve azok megsértésének jogkövetkezményei az alperest az értékesítővel egyetemlegesen terhelték. A kötelezettség egyetemlegessége a felperest az igényérvényesítése során szabad választásra jogosította fel az értékesítő és az alperes között. A közvetlen felelősségvállaló nyilatkozat felperesi záradékolása pedig alkalmas volt arra, hogy a szerződést közvetlenül megkötő felek, az ahhoz a közvetlen felelőségvállaló nyilatkozattal csatlakozó alperes és a felperes között szerződéses kötelmet hozzon létre. [Ptk. 6:58.§] III. Az alperes a szerződés érvénytelenségének állításával a szerződést megtámadta. Minthogy a megtámadást az alperes a felperesi keresettel szembeni védekezése keretében nem kifogás útján érvényesítette, a Választottbíróság a szerződés megtámadását sikertelennek ítélte. [Ptk. 6:102.§-ának (5) bekezdése] IV. A franchise tartalmát képező üzleti modellt kidolgozó és működtető vállalkozás méltányolható érdeke volt, hogy a franchise (al-franchise) keretében működő vállalkozások, illetve az ezen vállalkozások keretében szolgáltatást nyújtó magánszemélyek a franchise hálózatból való kiválásukat követően meghatározott időn és meghatározott területen belül ne kezdhessenek azonnal a felperes tevékenységével versengő ténykedésbe. A felperesi rendszer üzleti részleteinek ismerete a rendszerből kiváló értékesítőknek olyan azonnali versenyelőnyt jelentene, amely ellen a felperes jogosan védekezett a versenytilalmi klauzula szerződésbe iktatásával. A versenytilalmi klauzulának sem az időbeli, sem a térbeli, sem pedig a tárgyi hatálya nem volt eltúlzott, a felperesi franchise rendszerből kiváló személyek tevékenységét nem lehetetlenítette el, és a piacon sem volt egyedülálló. Nem volt emiatt a jóhiszeműség és a tisztesség követelményébe ütköző, egyoldalúan és indokolatlanul az értékesítő hátrányára alkalmazott rendelkezésnek tekinthető. [Ptk. 1:3.§., 6:102.§.] 5/1/2021. Választottbírósági végzés. I. Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Annak eldöntésekor, hogy egy adott szerződési feltételrendszer általános szerződési feltételnek minősül-e vagy sem, nincs jelentősége az elnevezésének, de még a terjedelemnek sem. Így pl. általános szerződési feltételnek kell tekinteni az alkalmazója által előre, egyoldalúan kidolgozott szerződési feltételeket akkor is, ha egyedi szerződésnek nevezik azokat, feltéve, hogy több szerződés megkötése céljából kerül alkalmazásra. [Ptk. 6:77. §-ának (1) bek.] II. A bírói gyakorlat a szerződéses megállapodás fő tárgyát rögzítő okiratba foglalt választottbírósági kikötést meglepetésklauzulának tekinti, ami azt jelenti, hogy amennyiben a felek egy másik jogügyletbe ágyazott választottbírósági szerződést kívánnak kötni, úgy a szerződéskötés folyamatára vonatkozó általános szabályoktól általában el kell térni annyiban, hogy a szerződési ajánlat egyszerű közlése és elfogadása helyett az ajánlat külön tájékoztatás formájában való közlése, a másik fél részéről pedig kifejezett elfogadás szükséges ahhoz, hogy a választottbírósági szerződés a fő szerződés tartalmává váljon. Kivételt képez ez alól, ha a kikötés nem tér el lényegesen a jogszabályoktól vagy a szerződéses gyakorlattól, illetve, ha megfelel a felek között kialakult gyakorlatnak. [Ptk. 6:78. § (2)-(3) bek.] 6/1/2021. Választottbírósági ítélet. I. A Fgytv. fogyasztó fogalmát meghatározó értelmező rendelkezése a Ptk. ezzel azonos tárgyú, a fogalmat a természetes személyek körére korlátozó fogalommeghatározásánál szélesebb értelemben használja, azonban az alperes e széles értelemben vett fogyasztói fogalomkörbe sem tartozott bele; a perben sem a békéltető testületre vonatkozó szabályok, sem a 2018/302. számú európai uniós rendelet vevő-meghatározásának alkalmazására nem került sor. [A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2.§-a hatályos a) pontja, Ptk 8:1.§ (1) bek. 3. pontja] II. A Ptk. szűkítő fogyasztó-fogalma azt a szemléletet érvényesíti, hogy a gazdasági élet nem természetes személy – professzionális – szereplőinek rendelkezniük kell az érdekeik védelméhez szükséges képességekkel és lehetőségekkel még akkor is, ha az üzleti tevékenységük körén kívül kötnek szerződést. Az alperes jogi személy, gazdasági társaság volt, tehát nem volt természetes személy, ezért az általa hivatkozott megbízási keretszerződés sem minősültfogyasztó és vállalkozó közötti fogyasztói szerződésnek. [Ptk. 6:103. és 6:104.§-ai] III. A 3/2013. számú, a fogyasztói szerződésben általános szerződési feltételen, vagy egyedileg meg nem tárgyalt feltételen alapuló választottbírósági kikötés tisztességtelenségéről szóló PJE döntést – mint az új Ptk.-ba beépült jogalkalmazási gyakorlatot – kivonta a Ptk. hatálybalépése után alkalmazandó jogegységi határozatok köréből. [Az 1/2014.PJE határozat V. pontjának b) alpontja] IV. A perbeli pályázat az alperes üzleti körén belül került benyújtásra, az annak alapján megítélt támogatási összeg az alperes részére került folyósításra és általa került felhasználásra is, így a fogyasztókat védő, az alperes által hivatkozott előírás a jelen perben emiatt sem volt alkalmazható az alperes javára. [A Ptk 8:1.§ (1) bek. 3. pontja] 1/2/2021. Választottbírósági ítélet. I. A FIDIC szerződések sajátos rendszeréből az következik, hogy önmagában az a körülmény, hogy a vitás kérdésekben a Mérnök és a Döntőbizottság határozatot hozott, nem zárja ki és nem is korlátozza annak eljárási lehetőségét, hogy e kérdésben a Mérnök vagy a Döntőbizottság határozatával egyet nem értő bármelyik fél igényével a felek által kikötött választottbírósághoz forduljon. A mérnöki és a döntőbizottsági határozatok a választottbíróság döntését érdemi tekintetben sem kötik. [FIDIC (Fédération Internationale des Ingénieurs Conseils, Tanácsadó Mérnökök Nemzetközi Szövetsége) ún. Sárga Könyv] II. A mérnök kötbérterhes határidő módosítására való jogosultságát eleve kizárta az, hogy a Szerződés megfelelő alkalmazásában a kötbérigényre alapozott követelést csak a Szerződésben, illetve szerződés-módosításban kikötött kötbérterhes határidők alapozhatták meg, ugyanakkor pedig a Szerződés kifejezetten kizárta a Mérnöknek a Szerződés megváltoztatására irányuló hatáskörét. A Szerződés azonban a Mérnököt nemcsak a szerződéses határidők megváltoztatására nem jogosította fel, hanem e szabályozásnak a Vállalkozó követeléséhez rendeltsége folytán sem volt a Mérnökre jogosultságot származtató hatása olyankor, ha a Vállalkozó az adott kérdésben nem terjesztett elő követelést. Mindezek alapján megállapítható volt, hogy a felperesi követelés érvényesítésekor sem az eredeti, sem a felek által módosított, sem a Mérnök által érvényesen meghatározott kötbérterhes határidők nem érvényesültek az alperessel szemben, ilyen határidőben megnyilvánuló viszonyítási alap nélkül pedig a Szerződés szempontjából releváns késés, mulasztás, illetve ebből következő hátrányos jogkövetkezmény (követelés) sem volt vele szemben joghatályosan megállapítható, az ezzel ellentétes mérnöki határozatok pedig szerződésellenesek voltak. [1959-es Ptk. 205. §, 216. § (1). bek.] III. Az új kötbérterhes határidőket ráutaló magatartással a felek nem állapíthatták meg, mert ezt önmagában is kizárta az érvényes kötbérkikötést írásbeli alakhoz rendelő rendelkezés. [1959-es Ptk. 246.§-ának az (1) bekezdése]. IV. A visszatartott összeg olyan garanciális célhoz rendelt „kaucióként” funkcionált, amelybe jogszerűen akkor sem lett volna beszámítható a felperesi megrendelői követelés, ha az egyébként megalapozott lett volna. [1959-es Ptk. 296.§] 2/2/2021. Elvi jelentőségű választottbírósági ítélet. I. Az építőipari tevékenységet hivatásszerűen folytató alperes annak tudatában vállalta a teljesítési határidőt, hogy időjárási okokból esetleg bizonyos ideig nem tud munkát végezni. A megrendelő megalapozottan hivatkozik arra, hogy az időjárási tényezőkre visszavezethető késedelemmel egy vállalkozónak számolnia kell a teljesítési határidő meghatározásakor. A vállalkozó jobb munkaszervezéssel, adalékanyagok használatával csökkenthette volna a késedelmet, ha minden olyan naptári napon, amikor az időjárás nem akadályozta a kivitelezésben, munkát végzett volna. Szakértői megállapítás szerint napi 5 mm-t meghaladó csapadék esetén nem lehet munkát végezni, illetve azok a napok tekinthetők a munkavégzésben akadályozottnak, amelyeken az átlaghőmérséklet -5°C alatt volt. [Ptk. 6:142. § ] II. A kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti. A kimentéshez a régi Ptk. szabályaival ellentétben azonban nem elegendő annak bizonyítása, hogy a kötelezettnek a szerződésszegés nem róható fel. A szerződés megkötésének időpontjában hatályos Ptk. a kötbérfelelősség alóli mentesülés érdekében előírja, hogy az alperes kizárólag annak a bizonyításával mentesülhet a kötbérfelelősség alól, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje. [Ptk. 6:142. § és Ptk. 6:186 § (1) bekezdése] III. Közbenső szerződésszegésként szabályoz a Ptk., amikor úgy rendelkezik, hogy a fél szerződésszegést követ el, ha elmulasztja megtenni azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a másik fél a szerződésből eredő kötelezettségeit megfelelően teljesíthesse. Az egyik felet terhelő intézkedés vagy nyilatkozat elmulasztása kizárja a másik olyan kötelezettségének megszegését, amelynek teljesítését az intézkedés vagy nyilatkozat elmulasztása megakadályozza. [Ptk. 6:150. § (1), (2) bekezdései] 5/2/2021. Választottbírósági ítélet. Az elévülési idő eltelte után nyugvási helyzetben nincs lehetőség az elévülés megszakítására. Az akadályoztatás megszűnése után egy éven belül bírósághoz kell fordulni a követelés érvényesítése érdekében azért, hogy a követelés bíróság előtti érvényesíthetősége ne szűnjön meg. A nyugvásra vonatkozó szabály nem az elévülési időt hosszabbítja meg, hanem többlet igényérvényesítési időt biztosít, amelyen belül a követelés még érvényesíthető [1959-es Ptk. 326.§ (2) bekezdése] 6/2/2021. Választottbírósági ítélet. I. Az alperesnek kellett volna bizonyítania azt, hogy annak ellenére, hogy az általános szerződési feltételt elfogadta, nem volt módja arra, hogy azt megismerje [6/2013. számú PJE határozat, EBH2001. 436.] II. A felperessel szemben nem állt fenn olyan elvárás, hogy az alperest külön tájékoztatási kötelezettség alapján részletes figyelemfelhívásban részesítse, mert az általános szerződési feltételek azon kikötései, amelyeket a szerződés tartalmaz, külön figyelemfelhívó tájékoztatás nélkül a szerződés tartalmává válnak. A külön figyelemfelhívás szükségessége olyan esetben merül fel, amikor a szerződésben csupán utalás történik az általános szerződési feltételekre [BH2003. 15.]. III. A feleket a szerződéskötés során együttműködési kötelezettség terheli, ezért az alperesnek a Választottbíróság hatáskörével szembeni esetleges kifogását a szerződéskötéskor kellett volna a másik féllel közölnie, és nem a felek jogviszonyának megszűnését követően, az alperesi szerződésszegés következményeként indított eljárásban. IV. Sem a felperesnek, sem a franchise partnernek nem volt foglalkoztatási kötelezettsége az alperessel szemben, aki a tevékenységét a saját kockázatára végezte, és a perbeli szerződés olyan megállapodást sem tartalmazott, hogy az alperes rendszeresen azonos összegű ellentételezést kap a meghatározott mértékű rendelkezésre állása és munkavégzése fejében. Erre figyelemmel a Választottbíróság nem fogadta el az alperes arra irányuló érvelését, hogy a szerződéses felek között a választottbírósági hatáskör megítélésére kiható munkaviszony létesült volna. [Mt. 228.§-ának (1) bek., Ptk. 6:92.§-ának (1) bekezdése] V. Az alperes kötbérmérséklési kérelmét mérlegelve a Választottbíróság nem látott alapot, mert a kötbér funkciója nemcsak a keletkezett kár megtérítése volt, hanem az is, hogy a másik felet a későbbi szerződésszegéstől visszatartsa, és hogy egy esetleges újabb jogsértő magatartás esetén a fél már a következmények megfelelő ismeretében járhasson el. E körben a Választottbíróság irányadónak tekintette a, amely szerint a jogosult a kötbérigényét attól függetlenül érvényesítheti, hogy a kötelezett szerződésszegéséből kára származott-e, továbbá figyelemmel volt arra is, a kötbér mértékét a felperes a keresetben a szerződéses kötbér mértékét saját elhatározásából már maga is csökkentette. [Ptk. 6:186.§-ának (3) bek] 1/3/2021. Választottbírósági ítélet. I. Az elmaradt haszon összegének megállapítása tekintetében a Választottbíróság egyetértett az alperessel abban, hogy a határozott időszak teljes figyelembevétele ellen szólt, hogy ilyen hosszú tartamú idő alapulvételekor a vagyoni előny elmaradását, mértékét a károkozástól független piaci tényezők, mikro- és makrogazdasági hatások is befolyásolhatják, így ennek elfogadása irreális eredményre vezetett volna, s így a határozott szerződéses időszak végéig a kereseti kérelem szerinti mértékű elmaradt-haszon számításra nem látott jogszerű alapot, ezért az elmaradt haszon szakértői úton megállapított értékét a Választottbíróság, figyelemmel a keresetben az eltelt időszak során realizált árbevételre jutó fedezet címén levonásba helyezett összegre is, a felére mérsékelte. [1959-es Ptk. 339.§-ának (2) bekezdése] II. A jogalapot vitató védekezésében az alperes arra hivatkozott, hogy a szerződések - megállapodásos - hatályon kívül helyezését a kereseti igény és az alperesi kárfelelősség szempontjából úgy kellett tekinteni, mintha az így hatályon kívül helyezett szerződések létre sem jöttek volna, azokból ezért jogok és kötelezettségek sem származhattak, a kereseti követelésnek ezért nem volt jogalapja. A Választottbíróság ezt az alperesi értelmezést nem osztotta. A szerződések „hatályon kívül helyezése” eleve nem a polgári jog (a régi Ptk.) bevett terminológiája, nem tartozik a szerződés felek általi megszüntetésének nevesített esetei (szerződés közös megegyezéses megszüntetése, felbontása, felmondása, elállás) közé. A szerződés felszámolásának ex tunc vagy ex nunc hatályáról és velejáró jogkövetkezményéről (elszámolás, eredeti állapot helyreállítása, bánatpénz stb.) maga a megállapodás egyáltalán nem rendelkezett. A polgári jogban azonban – szemben az alperesi értelmezéssel – a visszamenőleges hatállyal megszüntetett (felbontott) szerződések sem válnak semmissé, illetve nem létezővé, hanem a felek között szigorú elszámolási jogviszonyokat keletkeztetnek, éppen annak igazolásaként is, hogy a szerződés a felek között visszamenő hatállyal szűnt meg. A jelen esetben ilyen elszámolási szándék jeleként lehetett értékelni a „megszüntető” megállapodásnak az I. r. felperesi társaság üzletrészeinek későbbi, már itt rögzített áron történő alperesi megvásárlásáról szóló rendelkezését, amely tranzakció azonban nem történt meg. Ilyen körülmények között az alperes minden érdemi bizonyítás nélküli hivatkozása a szerződések semmisségére az alperesi védekezést nem alapozhatta meg. [1959-es Ptk. 319-323.§.] III. Jogértelmezési jellegű volt az alperes azon védekezése, hogy a szerződésekben sem a gáz, sem a villamos energia alperes által szolgáltatandó mennyiségének alsó határa nem került meghatározására. Az alperes értelmezése szerint ez a hiányosság a szerződés olyan üzleti kockázatát eredményezte, amelyből fakadóan az alperes az I. r. felperessel szemben szabadon és egyoldalúan dönthetett a nulla volumenű, mégis szerződésszerű szolgáltatás teljesítése mellett, vagyis az alperesnek a szerződések alapján semmilyen számon kérhető kötelezettsége nem állt fenn, s amely kockázatot az alperes szerint az I. r. felperesnek kellett viselnie már csak azért is, mert a szerződésből a mennyiségi kötelezettségvállalás hiányzott, az üzleti tervét pedig az I. r. felperes maga készítette. Ilyen egyoldalú kockázatviselés azonban a szerződések rendeltetésszerű értelmezése alapján a felperesi oldal terhére nem volt megállapítható. Ez ellen szólt ugyanis az a műszaki tény, hogy a szerződésben a depóniagáz természete miatt az esetleges átmeneti nulla volumenű szolgáltatás lehetőségével az I. r. felperesnek az alperes javára jóhiszemű esetben számolnia kellett, továbbá a szerződéseknek az alperesi szolgáltatási volumenre vonatkozó azon egyértelmű rendelkezése, hogy a szolgáltató köteles a Gázmotor depóniagáz rendszerét oly módon üzemeltetni, hogy a Gázmotor a lehető legtöbb villamos energiát termelje, és hogy az alperes a szeméttelepen keletkezett depóniagázt csak és kizárólag az I. r. felperesnek adhatja át, de ugyanezt erősítették meg a szerződésekben hangsúlyosan szereplő jóhiszemű ügyviteli, együttműködési és „jólteljesítési” kikötések (a szerződések teljesítése mindkét fél alapvető érdeke és a felek minden szükséges intézkedést megtesznek a szerződések megfelelő teljesítéséért), amelyeket az alperes bizonyítottan, többszörösen is megszegett, s amely szerződésszegéseit a bizonyítási eljárás során az alperes sikerrel nem mentette ki. Mindezek folytán a Választottbíróság ezt az alperesi védekezést megalapozatlannak találta. [1959-es Ptk. 318.§ szerint alkalmazandó 339.§-ának szabályai] IV. A jogalap vitatása körében tett azon alperesi hivatkozást, hogy az I. r. felperesi megvalósíthatósági tanulmány mennyiségi feltételei, gázgörbéje és a kinyerhető gázmennyiségre vonatkozó adatai valótlanok és a gázmező teljesítőképessége miatt teljesíthetetlenek voltak, ezért a felek szerződései eleve lehetetlen szerződésre irányultak, illetve emiatt az alperesi teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért az I. r. felperes volt felelős, s ezért a szerződések semmisek voltak, illetve az alperesi kötelezett szabadult a kötelezettségei alól, a kirendelt szakértői vélemény megalapozottan cáfolta a terület gáztermelő képességének – fokozatosan csökkenő, de a perbeli időszakban minimálisan félkapacitású kihasználtságot biztosító – tárgyszerű kimutatásával, amellyel szemben az alperes sikeres ellenbizonyítást nem ajánlott fel. Ennélfogva a Választottbíróság ezt az alperesi – semmisségi – védekezést nem fogadta el, és az alperes vitatásával szemben a felperesi kártérítési követelés jogalapjának – az alperes felróható károkozásának, a kár bekövetkeztének és e kettő okozati összefüggésének – fennállását állapította meg. [1959-es Ptk. 234.§.] 3/3/2021. Választottbírósági ítélet. I. Az alperes akkor, amikor a titoktartás alóli felmentést nem adta meg, az őt megillető jogosultságot gyakorolta és a választottbírósági tanács nem látta alapját annak, hogy e jogosultság gyakorlását hátrányos következménnyel sújtsa. Ezen túlmenően a jogi képviselőtől sem volt várható olyan érdekmentes és elfogulatlan nyilatkozat, amely a döntés szempontjából releváns, a felek által vitatott tényt világíthatott volna meg. II. Az alperesnek a banki kölcsönfelvételre vonatkozó záráskori tájékoztató nyilatkozata tartalmának meghatározása során a Választottbíróság abból indult ki, hogy a jognyilatkozatokat úgy kell értelmezni, ahogyan azt a címzettnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. Ennek megállapítása során elsősorban az alperes által tett nyilatkozat szövegét kellett alapul venni. [Ptk. 6:8.§ (1) bek.] III. A kötbér bírósági mérlegelés alapján történő mérséklése teljes egészében nyitott, ám kivételes lehetőség, amelyre rendkívüli körülmények adhatnak alapot. A Választottbíróság elfogadta azt az alperesi kiindulópontot, hogy a kötbér mérséklésére lehetőség van olyan esetben is, amikor a kötbér szerződésben meghatározott mértéke eredetileg nem volt túlzott, azonban a szerződésszegés csekély súlya, illetőleg az azzal okozott vagyoni hátrány csekély mértéke indokolttá teszik annak mérséklését. [Ptk. 6:186.§ ] IV. A kötbér megfizetésének nem feltétele a jogosult oldalán fennálló vagyoni hátránynak a bizonyítása. Ezért a kötbér mérséklése kapcsán a jogosultat ért vagyoni hátrány hiánya vagy csekély mértéke akkor vehető figyelembe, ha az az eljárás során kétségkívül igazolást nyert, vagy egyébként az eljárás adatai alapján megállapítható. A kötbér mérséklése kapcsán a jogosult nem kötelezhető a vagyoni hátrány bizonyítására, ezért a Választottbíróság csak a vagyoni hátrány teljes hiányát vehette volna figyelembe, amennyiben az az eljárás adatai alapján nyilvánvaló. A felperes észszerű magyarázatot adott az őt ért vagyoni hátrány természetére és jellegére; az eljárás adatai alapján nem volt levonható olyan következtetés, amelynek alapján ez kétségkívül cáfolható lett volna. Minthogy pedig az eljárás adatai alapján a Választottbíróság nem tudta megállapítani a felperes által elszenvedett vagyoni hátrány csekély súlyát, a kötbér mértékének mérséklését mellőzte. [Ptk. 6:186.§ (3) bek.] 3/1/2021. Választottbírósági ítélet. I. A Ptk. értelmében a joglemondó nyilatkozatot nem lehet kiterjesztően értelmezni, hanem az kizárólag az annak megtételekor rendelkezésre álló információk fényében értelmezhető. Ugyanakkor, kiemelkedően magas pertárgyérték esetén, észszerű elvárás egy körültekintően eljáró társaságtól, hogy a kiterjesztő értelmezés tényéről explicite említést tegyen. [1959-es Ptk. 207.§ (4) bekezdése] 7/1/2021. Választottbírósági ítélet. I. A kötbérnek a kárátalány funkciója mellett a gyakorlat szerint van egy teljesítésre „rászorító”, ösztönző, a fizetőkészséget növelő funkciója is. A kötbér jogdogmatikai, kötelemtani funkciója a kötelem megerősítése (lásd: Ptk. Második Rész, Hatodik Könyv, XI. fejezet). „A kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti.” [Ptk. 6:186. § (1) bekezdés] II. A kötbér mértékének meghatározásánál figyelemmel kell lenni nem csak a kikötött kötbérfizetési megállapodásra, de a szolgáltatás értékének és a kötbér összegének aránya mellett, a szerződésszegés súlyára és következményeire is. A kötbér mérsékelhető abban az esetben is, ha az eredetileg megfelelő mértékűnek ítélt kötbér utólag a teljesítés során bekövetkezett körülmények folytán minősül túlzottnak. [Ptk. 6:188. §] III. A túlzott mértékű kötbér mérséklését a bírói gyakorlat különösen indokoltnak tartja, ha a szolgáltatás értékéhez képest a kötbér nagysága aránytalanul magas. A kötbér mérséklésénél mérlegelendő továbbá a szerződéses teljesítéshez képest az elmaradt, illetve késedelemmel érintett teljesítés aránya, a szerződésszegéssel okozott kár mértéke, a jogosultnak a teljesítéshez fűződő érdeke, továbbá a kötelezett szerződésszegő magatartása, felróhatóságának foka. [EBH2001.522., BH2005.281., Kúria Pfv.V.21.648/2016/6.] 4/2/2021. Arbitral award. I. In compliance with the provisions of Act V. of 2013 (hereinafter: “Hungarian Civil Code”) the oblige may retain the pro rata of his own due services until performance by the obligor and may terminate the contract unilaterally. However, shall one or both options be applied, the obligee must set an adequate time limit for the obligor in the required form set out in the contract or in the Hungarian Civil Code. [CC. 6:139 § paragragh (2)] 4/3/2021. Választottbírósági ítélet. I. Aki képviseleti jog nélkül más nevében jognyilatkozatot tesz, nyilatkozata a képviselt jóváhagyásával vált ki joghatást. [Ptk. 6:14. § (1) bekezdés] II. A látszaton alapuló képviselet esete forog fenn, ha a szerződéskötés körülményei a másik félben azt a látszatot keltik, hogy az eljáró személy képviselő. Ez abban a sajátos esetben is így van, amennyiben az egyik fél nem észleli a látszaton alapuló képviselet fennállását, mert nincs arról sem tudomása, hogy a vele szerződő félnek nem a törvényes képviselője, hanem egy másik személy tesz vele szemben jognyilatkozatot. [Ptk. 6:18. § (2) bekezdés] III. Felróható mulasztására utóbb előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. [Ptk. 1:4. § (2) bekezdés] 1/4/2021. Választottbírósági végzés. I. Azt, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták-e az általános szerződési feltételt használó félnek kell bizonyítania. A szerződési feltétel akkor minősül egyedileg megtárgyaltnak, ha a feltétel alkalmazójával szerződő félnek valós lehetősége nyílik arra, hogy a szerződés tartalmának kialakításában közreműködjön. Önmagában az, hogy a szerződés megkötésébe közreműködő személy ismerteti a feltételnek a tartalmát, nem nyitja meg a megvitatás lehetőségét. [1959-es Ptk.205.§/A (2) bekezdése] II. Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha az alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak a tartalmát megismerje, és azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadja. Külön kell azonban tájékoztatni a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen eltér vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Az ilyen feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik szerződő fél a figyelemfelhívó tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta. [1959-es Ptk.205/B.§ (1) és 205§/B.§(2)] III. A magánjogi jogviszonynak a tartalmát képezi az állami kényszer, ezért a szerződésből fakadó jogvitákra irányadó szabályok a szerződésre vonatkozó rendelkezésnek minősülnek. A választottbírósági vitarendezés a természete szerint a kereskedelmi jogvitákra modellezett, a választottbírósági kikötés hiányában alkalmazandó állami igényérvényesítési rendszerhez képest olyan sajátosságokkal rendelkező eljárás, amelynek a speciális vonásai, például a polgári perrendtartás alkalmazásának hiányából, a korlátozott jogorvoslati rendszerből, az eljárás tényleges díjaiból és más tényezőkből fakadó következménye, a nem szakmai-gazdasági szereplők számára nem lehetnek természetesek. Ezért a választottbírósági kikötés szükségképpen minősül olyannak, amely lényegesen eltér a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől. Önmagában az a körülmény, hogy egyes piaci szereplők egy adott, az egyébként irányadó szabályoktól lényegesen eltérő kikötést nagy számban alkalmaznak a szerződéseikben, nem alapozza meg a szerződési kikötés általában szokásos szerződési gyakorlattá való minősítését. [1959-es Ptk. 205/A § (2) bek és205/B § (1) és (2)bekezdései] IV. A Kúria 3/2013-as Polgári Jogegységi Határozatában úgy foglalt állást, hogy a fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételen, vagy egyedileg meg nem tárgyalt feltételen alapuló választottbírósági kikötés tisztességtelen, ezért semmis. Bár a rendes bíróság gyakorlatának követése nem feltétlen elvárás a választottbíróság eljáró tanácsával szemben, a világosan és egyértelműen kialakult és megfogalmazott joggyakorlat egységének a fenntartása olyan közérdek, amelyet a választottbíróság eljáró tanácsa sem hagyhat alapos ok nélkül figyelmen kívül. [Kúria 3/2013-as Polgári Jogegységi Határozata] 3/4/2021. Választottbírósági ítélet. I. Az alperes megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy a szerződésre a Ptk. 6:158.§-ának a fogyasztó és a vállalkozó közötti szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kellett alkalmazni amiatt, hogy az alperes az úszómedencét nem üzleti tevékenysége során használta. A Ptk. 8:1.§-a (1) bek. 3. pontjának értelmező rendelkezése ugyanis fogyasztóként csak a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személyt definiálja, az alperes pedig a perbeli szerződést nem természetes személyként, hanem vállalkozásként (gazdasági társaságként) kötötte meg és akként is teljesítette; maga a perbeli kifizetetlen számla címzettje is az alperesi kft. volt. Ez az értelmezés összhangban áll a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011/83/EU irányelvben használt fogyasztó fogalommal is. A két vállalkozás között létrejött perbeli szerződés estében ezért a Ptk. 6:158.§-a szerinti hibás teljesítési vélelem az alperes javára nem volt alkalmazható. II. [Ptk. 6:158.§, Ptk. 8:1.§-a (1) bek. 3. pontja] III. A hatályos választottbírósági törvény (a 2017. évi LX. törvény) 1.§-ának (3) bekezdése értelmében nincs helye választottbírósági eljárásnak – egyebek mellett – a fogyasztói szerződésből eredő jogviták esetén. A jelen jogvita azonban a fentiekben kifejtettekből következően nem fogyasztói szerződésből eredt, mert az a tény, hogy a szerződés két gazdasági társaságként működő vállalkozás között jött létre, a perbeli szerződés fogyasztói szerződésként való minősítését fogalmilag kizárta [Ptk. 8:1.§ 3-4. pontjai]. 5/4/2021. Választottbírósági ítélet. I. A szerződésben foglalt kötelmek teljesítéséhez fűződő érdek nem csak a szerződő felek, hanem a jogbiztonságba vetett hit alapján a társadalom igényeként is megjeleníthető érdek és cél. A gazdasági környezet, a gazdasági válságjelenség jogi megítélésével kapcsolatosan a bírói gyakorlat egyértelmű és világos.A Kúria iránymutató döntésében leszögezte,hogy a gazdasági válságjelenség nem minősíthető vis maiornak,így nem teszik lehetetlenné a felek közötti szerződés teljesítését [Ptk. 6:8. §, 6:63. §, 6:86. § ] II. A vis maior hivatkozás érdemi megalapozottságával kapcsolatos bizonyítási eljárás lefolytatása és ennek eredményeként a felek jogviszonyában történő jogi minősítés és döntéshozatal kizárólagos bírósági hatáskörbe tartozik [Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Vis maior szabályzatának 4.3 pontja] III. A Covid 19 járvány időszaka alatt egyetlen polgári jogi szerződés, még a bérleti szerződések teljesítése sem vált lehetetlenné.A turisztikai ágazat tekintetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket nem lehetett felmondással megszüntetni. A bérbeadó a kérdéses időszakokban a bérleti díjat nem követelhette a bérlőtől. A törvényalkotó a szerződés teljesítését nem tekintette lehetetlennek, de több hónap időtartamra bérleti díj kedvezményt biztosított. [239/2009(X.20) Korm. rendelet, 47/2020(III.18) Korm. rendelet 3.§(1) bekezdése, 52/2021(II.9) Korm. rendelet 2.§ (2) bekezdése] 1/5/2021. Választottbírósági ítélet. A tartós üzleti, illetve szerződéses kapcsolatban álló felek ügyleteik során egymás között gyakorlatot alakítanak ki és közöttük szerződéses szokások rögzülnek. Ezen üzleti kapcsolatok során a felek csak utalnak a korábbi eljárások rendszerére, vagy csak ráutaló magatartással, külön szerződéses rendelkezés nélkül követnek ismétlődő módon egy korábbi gyakorlatot. Az alperes által hiányolt feladatellátásra azonban a felek szerződése kifejezett rendelkezést tartalmazott, amelyet az esetleges korábbi gyakorlat sem írhatott volna felül. [Ptk. 6:63.§ (5) bek.] 4/6/2021. Választottbírósági ítélet. I. A választottbírósági szerződés a felek megállapodása, amelyben meghatározott – akár szerződéses, akár szerződésen kívüli – jogviszonyukból keletkező, köztük már felmerült vagy a jövőben felmerülő minden, vagy valamely konkrétan meghatározott vitát választottbíráskodásnak vetnek alá. A választottbírósági szerződés lehet más szerződés része vagy önálló szerződés. Írásban megkötött választottbírósági szerződésnek minősül az írásban megkötött szerződésben a választottbírósági kikötést tartalmazó dokumentumra való hivatkozás is, feltéve, hogy az abban foglalt kikötés a szerződés részét alkotja [a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény /Vbtv./ 8.§-a]. II. Az alperes a nyilatkozatát, s abban a választottbírósági hatáskört elfogadó kijelentését az al-franchise szerződés teljesítésében közreműködő, engedélyezett képviselőként, nem fogyasztóként, hanem vállalkozásként eljárva, tehát a szakmája, önálló foglalkozása, üzleti tevékenysége körében eljáró személyként tette meg, így a Választottbíróság hatáskörének nem képezte akadályát. [Vbtv. 1.§-a (3) bekezdésének első fordulata]. III. Az egyezségben az alperes aláírásával, a korábbi jognyilatkozatait megerősítve ismerte el kötbérfizetési kötelezettségét. Emiatt a Ptk. tartozáselismerésről szóló 6:26.§-a alapján az alperesre hárult annak bizonyítása, hogy a kötbértartozása nem állt fenn, annak összege alacsonyabb volt, mint a felperes által követelt összeg, illetve, hogy az bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelésen vagy érvénytelen szerződésen alapult. [Ptk. 6:26. §]. IV. Az alperes konkrétumot és bizonyítékot nélkülöző perbeli nyilatkozata nem volt alkalmas annak bizonyítására, hogy a követelés megalapozatlan volt. A felperesi követelés érdemi – jogi, illetve ténybeli – cáfolatát ugyanis nem helyettesíti a bizonyítékokkal alá nem támasztott, általános alperesi vitatás. [Vbtv. 34.§-ának (1) bek., 38.§-a b) és c) pontjai]. 6/6/2021. Választottbírósági ítélet. I. A Ptk. 6:63.§-ának helyes alkalmazásában nem válhatott a felek szerződésének tartalmává az a szokás, illetve kialakult gyakorlat, hogy a felperes egy adott példányszámban köteles megjelentetni a lapot; erre irányuló következetes szokás és gyakorlat a felek között ugyanis nem állt fenn. [Ptk. 6:63.§] II. A felek kötelesek egymást értesíteni, ha a szerződésben vállalt valamely kötelezettség teljesítése előre láthatóan akadályba ütközik, kivéve, ha az akadályt a másik félnek közlés nélkül is ismernie kellett. A Választottbíróság álláspontja szerint az alperesnek a perbeli időszakban tudnia kellett a világjárvány bekövetkeztéről, viszont nem kellett ismernie ennek következményeként a rendezvény elhalasztására, és a kuponfüzet előállításának és csatolásának hiányára vonatkozó felperesi üzleti döntést, mint a szerződésszerű teljesítés akadályát. [Ptk. 6:126.§] 7/6/2021. Választottbírósági ítélet. A vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetési használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg (többletmunka). A szerződéshez csatolt építési engedély mellékletét lépező örökségvédelmi hatóság állásfoglalása szerint a felperes tisztában volt már a szerződés aláírásakor, hogy a régészeti megfigyelésekre, feltárásokra figyelemmel végezheti a munkáját, ezért erre pótmunka igényt alapítani nem lehet, ezekre a vállalkozói átalánydíj fedezetet nyújt. [Ptk 6:244§.] 4/1/2021. Választottbírósági ítélet. I. Fogyasztó és egyéni vállalkozó elhatárolása [1959-es Ptk. 685. §. d) pont, 1997. évi CLX. 2. § e) pont] II. Súlyosan rosszhiszemű eljárás az, ha a bírósági eljárást a választottbírósági kikötésre hivatkozással kéri a fél megszüntetni, majd a megindult választottbírósági eljárásban a választottbíróság hatáskörét kifogásolja. [2017. évi LX. tv. 1. § (3) bek.] 3/2/2021. Választottbírósági ítélet. A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. [1959-es Ptk. 205. § (1) bek.] II. A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez. [1959-es Ptk. 205. § (2) bek.] III. A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés csak akkor dől meg, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. Jogszabály ettől eltérően rendelkezhet. [1959-es Ptk. 239. § (1) bek.] IV. A kötelezett értesítését követően az engedményessel szemben hatálytalan a kötelezett és az engedményező szerződésének módosítása. A kötelezett az engedményessel szemben azokat a kifogásokat érvényesítheti és azokat az ellenköveteléseket számíthatja be, amelyek az engedményezővel szemben az értesítésekor már fennállt jogalapon keletkeztek. [Ptk. 6:197. § (2) bek.] 7/2/2021. Választottbírósági ítélet. I. A tartozáselismerése folytán az alperesre fordul a bizonyítási teher teher [1959-es Ptk. 242.§ (1) bek.] II. A választottbírósági tanács az alperessel szemben folyamatba tett és lefolytatott büntető eljárást az elévülés nyugvását eredményező menthető oknak tekinti, amiatt, hogy végső soron nem hozott a büntető ügyben eljáró bíróság érdemi döntést a polgári jogi igényről. Ebben az esetben a Kúria ítéletének meghozatalától számítva egy év állt a felperes rendelkezésére az igénye érvényesítésére. [1959-es Ptk. 326.§ (2) bek.] 8/2/2021. Választottbírósági ítélet. I. A jogalap nélküli gazdagodás tényállás elemei [1959-es Ptk. 361. § (1) bek] II. A tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen [1959-es Ptk. 242. §] 4/4/2021. Választottbírósági ítélet. I. Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. [1959-es Ptk.205/A. § (1) bek.] II. Az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. [régi Ptk. 205/B. § (1) bek.] III. A megszűnő választottbíróságok hatáskörének a megszűnésük előtti kikötése esetén a jogvita választottbírósági rendezésére 2018. január 1. napja után a Kereskedelmi Választottbíróságnak van hatásköre. Ezekben az eljárásokban a megszűnő választottbíróságok hatáskörének kikötésére irányuló megállapodást a Kereskedelmi Választottbíróság hatáskörének kikötésére irányuló megállapodásnak kell tekinteni. [a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény (Vbt.) 67. § (6) bek.] IV. A jogosult - függetlenül attól, hogy a kötelezett késedelmét kimentette-e - követelheti a teljesítést, vagy ha ez többé nem áll érdekében, elállhat a szerződéstől. [1959-es Ptk. 300. § (1) bek.] 2/6/2021. Választottbírósági ítélet. I. Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta. [Ptk. 6:78. § (1) bek.] II. A fogyasztói szerződéseken kívüli körben az általános szerződési feltételek tisztességtelensége nem semmisségi, hanem megtámadási ok. [Ptk. 6:102. § (5) bek,] III. A választottbírósági ítélethez anyagi jogerő kapcsolódik. A jogerő a választottbíróságok által is általánosan elfogadott joggyakorlat szerint nem csak az ítélet rendelkező részére vonatkozik, hanem annyiban az indokoláshoz is, amennyiben az az érdemi döntés alapjául szolgáló lényeges ténymegállapítást vagy jogi okfejtést tartalmaz (EBH 2005/1376, BH 2002/235.). IV. A választottbírósági szerződést írásban megkötöttnek kell tekinteni akkor is, ha a választottbíróság elé utalásra irányuló nyilatkozatában vagy kereseti kérelme előadásában a fél állítja a választottbírósági szerződés létét, és a másik fél azt nem vitatja. [Vbt. 8. § (4) bekezdése] 1/7/21. Választottbírósági ítélet. I. Vállalkozói szerződés esetén nem lehet a megrendelő utasítására felmondást megalapozó jogellenes körülményként hivatkozni, hiszen a megrendelő nem rendelkezik jogosultsággal a vállalkozó irányában arra, hogy a munka végzésére vonatkozó utasításokat adjon. [Ptk. 6:240. § (1) bekezdés] II. A felek kötelesek egymást értesíteni, ha a szerződésben vállalt valamely kötelezettség teljesítése előre láthatóan akadályba ütközik, kivéve, ha az akadályt a másik félnek közlés nélkül is ismernie kellett. Az akadályközlési kötelezettség elmulasztásával okozott kárért a mulasztó fél a szerződésszegésért való felelősség szabályai szerint felelős. [Ptk. 6:126. §] III. A jogosult késedelem nélkül köteles meggyőződni arról, hogy a szolgáltatás minősége és mennyisége megfelelő-e. [Ptk. 6:127. § (1) bekezdés] IV. Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. [Ptk. 6:142. §] V. A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, és nem teheti a teljesítést terhesebbé. [Ptk. 6:240. § (1) bekezdés] 2/7/2021. Választottbírósági ítélet. I. Bár a választottbírósági kikötés pontatlan, a Választottbíróság hatásköre megállapítható, ha a felperes a keresetlevelében állítja a választottbírósági szerződés létét, és azt az alperes nem vitatja. [2017. évi LX. törvény (Vbt.) 8.§-ának (4) bekezdése] II. Az adásvételi szerződés nem határozta meg, hogy a külföldi elemet tartalmazó jogviszonyra mely jog az irányadó. A felperes a keresetét a Ptk.-ra alapította, és az alperesi ellenkérelem és beszámítási kifogás is a Ptk.-ra hivatkozott. Ugyancsak a magyar jog alkalmazásához vezetett szerint jogválasztás hiányában az adásvételi szerződésre azon ország joga irányadó, ahol az eladó szokásos tartózkodási helye található. Az eladó székhelye Magyarországon van, így a Róma I. alapján is a magyar jog volt alkalmazandó. Mindezekre tekintettel a Választottbíróság a jogvitát a magyar jog alapján bírálta el. [Az Európai Parlament és a Tanács 593/2008/EK rendelete (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.), amely 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja] III. Az eladó szolgáltatása akkor hibás, ha az alperesi vevő bizonyítja, hogy a gépek a szolgáltatás teljesítésének időpontjában nem voltak alkalmasak a rögzített teljesítmény biztosítására. [Ptk. 6:123.§ (1) bekezdése] 3/7/2021. Arbitral award. I. The Respondent breached the Contract and could not provide any evidence on which ground it could be exempted from the liability for the breach of contract and therefore, it shall be obliged to pay the contractual penalty. [Para 6: 186 (1) of the Act no. V of 2013 on the Civil Code] II. For a pecuniary debt, the obligor shall be required to pay default interest, even if the pecuniary debt was otherwise interest free. After the due date of the contractual penalty, the obligor shall pay default interest. For contracts between undertakings, the rate of default interest shall be the base rate applicable on the first day of the calendar half year affected by the default. For a pecuniary debt denominated in foreign currency, the base rate set for the relevant currency by the issuing central bank in the absence of such rate, the money market interest plus eight per cent. When calculating the interest, the base rate applicable on the first day of the calendar half year affected by the default shall apply for the entire calendar half year. [Para 6:48 (1), 6:189, 6:155 (1) of the Civil Code] 1/8/2021. Választottbírósági végzés. I. A választottbírósági hatáskör megállapításának feltételei [1994-es Vbt. 5. § (3) bekezdése, 1959-es Ptk. 205/B. § (1) bekezdése] 2/8/2021. Választottbírósági ítélet. A felperes az ingatlant szerződésszerűen adta vissza, hiszen az alperesnek felróható okból vált lehetetlenné azon kötelezettségének teljesítése, hogy az ingatlan hibáit saját költségére az elvégzendő munkához szokásosan szükséges időn belül kijavítsa. A felperes ezért az óvadék visszaszolgáltatása szempontjából szabadult a helyreállítási kötelezettsége alól, és így alappal követelhette az alperestől az óvadék teljes összegének visszafizetését, az alperes az óvadékot – önhibája miatt – nem tarthatta vissza [Ptk. 8:179.§ (1) bek., 6:183.§, 6:180.§ (2) bek.] 1/9/2021. Választottbírósági ítélet. I. A versenytilalmi megállapodás a munkajog által ismert és szabályozott jogintézmény, a jelen perben viszont kizárólag a felperes és az alperes közötti, a Szerződésen és a Nyilatkozaton alapuló, de alapvetően polgári jogi jogviszonyról van szó. A Szerződés konkurenciavédelmi rendelkezései alapvetően egy olyan polgári jogi jogviszony instrumentumai, amelynek egyik oldalán a felperes áll, a másik oldalon pedig az Értékesítő közreműködőjeként eljáró alperesi egyéni vállalkozó, aki a Nyilatkozatban az Értékesítővel egyetemleges felelősséget vállalt a Szerződés rendelkezéseinek betartásáért. Ebben a polgári jogi jogviszonyban a versenytilalmi megállapodás, mint munkajogi megállapodás feltételrendszere nem vizsgálható, így a polgári jogi jogviszony esetleges érvénytelenségét sem lehet azzal azonos feltételek szerint megvizsgálni, mint amelyek egy versenytilalmi megállapodás vizsgálata során lennének irányadók. [Ptk. 6:102. § (1) bekezdése] II. A kötbér átalánykártérítési jellegzetességéből az következik, hogy a szerződésszegés megvalósulásával a kötbérfizetési kötelezettség beáll, azaz nem volt szükséges annak vizsgálata, hogy a szerződésszegés ténylegesen okozott-e, és amennyiben igen, úgy milyen mértékű kárt. [Ptk. 6:186. § (3) bekezdése] 2/9/2021. Választottbírósági ítélet. I. A kötelezettségvállaló Nyilatkozat akkor sem minősülhetett az Mt. szerinti versenytilalmi megállapodásnak, ha azt az alperes az értékesítővel létesítendő munkaviszony reményében tette, és még akkor sem minősülne annak, ha az alperes és az értékesítő között a munkaviszony létrejött volna. Az Mt. szerinti versenytilalmi megállapodás ugyanis a munkáltató érdekeit szolgálja és ezért a munkáltató ellenértéket köteles fizetni. Ezzel szemben a perbeli Nyilatkozat nem az Értékesítő (munkáltató), hanem a felperes érdekeit védte, ellenérték kifizetése pedig fel sem merült. [2012. évi I. tv. 228. § (1) bekezdés] II. A Nyilatkozatban az alperes nem kezesi kötelezettséget, hanem egyetemleges fizetési kötelezettséget vállalt az Értékesítőt a Szerződés alapján terhelő fizetési kötelezettség teljesítéséért, tehát a Szerződés meghatározott rendelkezéseinek megszegése és ezek következményei tekintetében. Egyetemleges kötelezettség esetén a kötelezettség teljesítését a jogosult – választása szerint – követelheti egy vagy több, vagyis bármelyik kötelezettől, éspedig egészben vagy részben, bármilyen arányban. Mindezek alapján a Választottbíróság azt állapította meg, hogy a Nyilatkozat nem minősül a Ptk. szerinti kezességi szerződésnek. [Ptk. 6:29, 6:416.§ (1) és (3) bekezdése] III. A kötbér összegét a Választottbíróság elsősorban annak alapján mérsékelte, hogy az alperes semmilyen ellenértéket nem kapott a kötelezettségvállalásának ellenértékeként. A Választottbíróság figyelembe vette továbbá az alperes és az Értékesítő közötti jogviszony rövid, alig néhány hónapos időtartamát és az ennek során elért jövedelem összegét. Emellett a Választottbíróság mérlegelési körébe vonta azt a körülményt is, hogy az alperes a kötelezettségvállalását súlyosan és ismétlődően megsértette. [Ptk. 6:188.§.] 3/9/2021. Választottbírósági ítélet. I. Ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet. [Ltv. 25. § (1) bekezdés] II. Az első határidő a bérlő érdekeit védi, ezért nincs akadálya annak, hogy a bérbeadó attól a bérlő javára eltérjen és a teljesítésre a 8 napnál hosszabb határidőt adjon. [EBH.2008.1780.] III. A felmondás akkor tekinthető közöltnek, ha az érdekelt fél tudomására jut, vagy azért nem jut tudomására, mert a felszólítást, illetőleg a felmondást tartalmazó irat átvétele az érdekelt hibájából hiúsult meg. [EBH.2005.1215.] IV. A pontatlan közlés akkor eredményezett volna érvénytelen felmondást, ha az alperes a közölt összeget megfizeti és a felperes arra hivatkozással, hogy a hátralék összege magasabb volt, mégis felmond. [BDT.2003.818.] V. A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. [1959-es Ptk. 200. § (1) bekezdés] VI. A lakást jogcím nélkül használó, a jogosult részére lakáshasználati díjat (a továbbiakban: használati díj) köteles fizetni. A használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg. [Ltv. 20. § (1) bekezdés] VII. A jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével a használati díj emelhető. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat igényt. [Ltv. 20. § (2) bekezdés] VIII. A helyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújításával, a bérleti jog szünetelésével, továbbá a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatban a bérbeadó és a bérlő jogaira és kötelezettségeire a felek megállapodása az irányadó. [Ltv. 37. §] IX. Bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni. [1959-es Ptk. 423. §] X. A zálogtárgyból való kielégítés - ha jogszabály kivételt nem tesz - bírósági határozat alapján végrehajtás útján történik. [1959-es Ptk. 255. §] 4/9/2021. Választottbírósági ítélet. I. Az a körülmény, hogy a gazdasági társaságnak nincs törvényes képviselője, a korábbi törvényes képviselő által adott meghatalmazáson alapuló ügyvédi képviseleti jogosultságot nem szünteti meg. [BH2020. 81. számú döntés] II. A polgári eljárásban a gazdasági társaság meghatalmazottjaként szereplő ügyvéd képviseleti jogosultsága nem szűnik meg a társaság szervezeti képviselőjének személyében utóbb bekövetkezett változás miatt. A képviselet ellátására való jogosultság mindaddig megilleti, ameddig a cégjegyzékbe bejegyzett új szervezeti képviselő a meghatalmazást, illetve annak alapjául szolgáló megbízási szerződést fel nem mondja és a meghatalmazás megszűnését a bíróságnak be nem jelenti. [ BH2011. 171. számú döntés] III. A felperesi pozícióban az engedményezés folytán bekövetkezett alanyváltás a Választottbíróság joghatóságát és hatáskörét nem érinti, az az új felperes vonatkozásában is fennmarad. Ezt ráutaló magatartásukkal a felek is elfogadhatják. [Tibor Várady/John J. Barcelo III/Arthur T. von Mehren: International Commercial Arbitration – A Transnational Perspective, West 2009, 190 skk.o.] IV. Ha a felek olyan ország jogát kötik ki, amely a Bécsi Vételi Egyezményben részes állam, a kikötött nemzeti jog alatt a nemzetközi adásvételi szerződések vonatkozásában a Bécsi Egyezmény szabályait kell érteni. [Sándor Tamás/Vékás Lajos: Nemzetközi adásvétel, hvgorac 2005, 64. o., VB/1997.10] 2/3/2021. Választottbírósági ítélet. I. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált. A felperes nem bizonyította az elévülés megszakítására alkalmas jognyilatkozat, illetve eljárási cselekmény megtételét a felperesi keresetindítást megelőzően, mivel öt évnél hosszabb időszak eltelt, követelése elévült. [1959-es Ptk. 324. § (1) bek. és 326. § 1 (bek.] II. Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet. [1959-es Ptk. 325. § (1) bek.] 2/4/2021. Választottbírósági ítélet. Az ún. praestare jellegű kötelezettségvállalás esetében a vállalkozót a megrendelői ellenszolgáltatás (vállalkozási díj) már önmagában a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások biztosításáról történő gondoskodásra figyelemmel megilleti. Ha valamely szerződő fél a megállapodásban előírt határnapig nem tett a másik fél felé a határozatlan idejű szerződés felmondására irányuló nyilatkozatot, úgy a szerződésen alapuló jogviszony az elkövetkező – szerződés szerinti módon számolt – időszakra fennmarad. A szerződéses jogviszony fennállása pedig azt jelenti, hogy a vállalkozót az általa vállalt helytállási szolgáltatásért ellenérték illeti meg. [Ptk. 6:137, 138 §] II. „Vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezettet, szerződő hatóságnak vállalkozással kötött szerződése esetén pedig a szerződő hatóságot (a továbbiakban együtt: kötelezett) terhelő, kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, a Magyar Nemzeti Bank - késedelem kezdőnapján érvényes - hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre (a továbbiakban: behajtási költségátalány) tarthat igényt”. [2016. évi IX. törvény 3. § (1) bekezdés] III. A behajtási költségátalányt az arra jogosult csak a késedelem bekövetkezésétől számított egy éves jogvesztő határidőn belül követelheti. [2016. évi IX. törvény 3. § (2) bekezdés] 5/6/2021. Választottbírósági ítélet. I. „Bérleti szerződés alapján a bérbeadó meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő a dolog átvételére és bérleti díj fizetésére köteles. A koronavírus járványhelyzetre tekintettel hozott jogszabályok és intézkedések a bérleti szerződés lényegét képező szolgáltatások teljesítését nem tették lehetetlenné, ugyanis a bérlemény használata továbbra is lehetséges volt és a bérlemény alperes rendelkezésére állt, továbbá ugyanígy a bérleti díj fizetése, mint pénz fizetésére vonatkozó kötelezettség teljesíthetősége sem lehetetlenült. [Ptk. 6:331. § (1) bekezdés] II. A koronavírus járványhelyzet következtében hozott jogszabályoknak és intézkedéseknek az üzleti forgalmat csökkentő hatását az üzleti kockázat körében kell kezelni. Ezek egyike a rendes felmondás, amikor az alperes, mint bérlő a bérleti díj fizetésének kötelezettségét három hónapra, azaz a felmondási időre korlátozza. A Választottbíróság álláspontja szerint egy több éves bérleti szerződés előzmény után megkötött határozatlan idejű bérleti szerződés esetén a három hónapos bérleti díj fizetési kötelezettség ésszerű mértékű vállalkozói üzleti kockázat, különösen olyan helyzetben, amikor a felmondás időpontjában a Bérleményt még használja, holott a felmondási idő végéig a bérlő köteles a Bérlemény teljes kiürítésére. [Lakástv. 23. § (2) bekezdés] 1/10/2021. Választottbírósági ítélet. I. A közérdekű kereset alapján korábban eljárt bíróság a feltételeket absztrakt módon, kizárólag szövegezésüket tekintve vizsgálta, s az ennek során tett általános megállapításai a blankettákkal kapcsolatos konkrét esetre vonatkozó jelen jogvitában eljáró Választottbíróságot nem kötötték. [Ptk. 6:106 §] II. Az ingatlan iránt érdeklődő személy és a megbízó egyoldalú jognyilatkozataira az előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételek tisztességtelenségének szabályait azért nem lehetett alkalmazni, mert ezek a jognyilatkozatok olyan egyedi megtárgyalást, értelmezést, külön figyelemfelhívást nem igénylő egyszerű, világos és egyértelmű puszta tényállításokat tartalmaztak, amelyek a jóhiszeműen eljáró fogyasztó számára teljesen érthetőek voltak. Ptk. 6:102. § (2) bek.] III. A felperesi díjszámla-kiállítás hiányára történt alperesi hivatkozásra a Legfelsőbb Bíróságnak a hatályos Ptk. életbelépésével összefüggésben hatályában fenntartott 2128/2010. számú Polgári Elvi Határozata volt irányadó, amely szerint a számlaadás elmaradását a perindítás pótolja. Emiatt a késedelmi kamatot – ha a felperes erre igényt érvényesített volna – a keresetlevélnek az alperes részére történt kézbesítésétől számítottan kellett volna megítélni, mert az alperesi számlajogosultak teljesítési késedelme a felperesi számlakibocsátási kötelezett egyidejű késedelmét kizárta. [Ptk. 6:156.§ (2) bek.] IV. A jelen perbeli eset arra világított rá, hogy a résztulajdonos I. r. alperesi megbízó rosszhiszemű magatartásának és a felperesi megbízott képviseleti joggal kapcsolatos óvatlan eljárásának találkozása esetén a résztulajdonostól az egész ingatlanra felvett közvetítői megbízás a másik (többi) tulajdonos megbízásának, vagy akár a megbízásról való puszta tudomásszerzésének kellő ellenőrzése nélkül milyen súlyú forgalombiztonsági kockázattal járhat. Minthogy azonban a felperest e tekintetben – szemben az I. r. alperessel – tételesjogi kötelezettség nem terhelte, ennek hátrányos jogkövetkezményét vele szemben közvetlenül érvényesíteni nem lehetett. Az ingatlanforgalom területén kiemelkedően fontos jogbiztonsági garanciát ugyanis nem a jogban korlátozottan jártas felperesi ingatlanközvetítő, hanem - egyfajta szakszerűségi szűrőként - az ingatlanforgalmazási szerződéskötés szakaszában kötelezően közreműködő okiratkészítő és ellenjegyző jogi képviselő volt hivatott szolgáltatni. [Ptk. 1:3.§ (2) bek.] V. A jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelő eljárás követelményei a fogyasztónak minősülő felek szerződéses magatartására is kiterjednek. A fogyasztók az őket megillető többletjogosultságokat is csak jóhiszeműen és tisztességesen gyakorolhatják. [Ptk. 6:102. § (1) bek.] 2/10/2021. Választottbírósági ítélet. I. A választottbíróság – az alperesi hibás teljesítésre utaló elállási jognyilatkozat egészének értelmezése alapján – úgy ítélte meg, hogy a felperes joggyakorlása nem az ún. rendes elállási jogon alapuló, hanem ún. szankciós jellegű elállásra irányult. Emiatt a választottbíróság nem tartotta alaposnak az alperes azon alapuló védekezését, a felperes többféle jogalapon nem gyakorolhatta az elállási jogát, mert ez kizárta az elállás pontos okának megismerhetőségét. A felperes valójában egy jogcímen terjesztette elő az elállást tartalmazó jognyilatkozatát, akképpen, hogy ennek okául az alperes több olyan magatartását (mulasztását) jelölte meg, amelyek – alaposságuk esetén – önmagukban (egyenként), de összességükben is az alperes hibás teljesítését támasztják alá. II. A hibás teljesítés, mint a Ptk.-ban nevesített szerződésszegési forma esetén gyakorolt elállási jog a Ptk. 6:137.§-ának sérelme esetén történő szankcionálás körében eltérő rendelkezésnek minősül. [Ptk. 6:140.§-a (1) bekezdésének utolsó mondata] III. Az alperes a környezetvédelmi engedély beszerzésére nem vállalt eredménykötelmet; ezen vállalás hiánya önmagában is kizárta az ezen a tényalapon nyugvó hibás teljesítés jogcímére történő hivatkozás alaposságát. IV. A felperesi megrendelő nem adott olyan utasítást az alperesi vállalkozó részére, amelynek kockázatára az alperes ne hívta volna fel a felperes figyelmét. [Ptk. 6:240. § (2) bekezdés] V. A felperes építésügyben járatos gazdasági társaság volt, ami alapján okkal és alappal volt elvárható tőle az, hogy még figyelemfelhívás nélkül is felismerje, hogy az építési engedély hiányában készített vagy készíttetett kivitelezési tervdokumentáció felhasználhatatlan és megtérülés nélküli költséget generál. VI. A választottbíróság a felperes terhére értékelte, hogy a felperes az általa észlelt szerződésszegő magatartást az alperesnek írásban nem írásban jelezte, és nem jelölte meg, hogy az alperessel szemben – annak hibás teljesítése jogcímén – milyen típusú igényt kíván érvényesíteni, ezáltal sérült a hibás teljesítés esetén a Ptk.-ban meghatározott jogosulti jogérvényesítési sorrend [Ptk. 6:159.§, 6:162.§]. VII. Az esetlegesen téves vagy hibás számlatartalom (ide nem értve a számlában feltüntetett összeg hibáját) a fizetési késedelem beállta vonatkozásában nem bír relevanciával, tekintettel arra, hogy az számlahelyesbítés útján korrigálható alaki hibának minősül. 3/10/2021. Választottbírósági végzés. I. Ha a zálogkötelezettel szemben a zálogtárgyra is kiterjedő bírósági végrehajtás folyik, a zálogjogosult a kielégítési jogát a zálogtárgy lefoglalásától kezdődően a bírósági végrehajtáson kívül nem gyakorolhatja, kielégítést kizárólag bírósági végrehajtás útján kereshet. [Vht. 4/A.§-a] II. A kérelmezett, mint zálogjogosult kielégítési jogát bírósági végrehajtás útján kívánta érvényesíteni, ezért a zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítésének joga nem illette meg. A választottbíróság előtt a zálogjog érvényesítése tárgyában előterjesztett kereset ilyen bírósági végrehajtáson kívüli igényérvényesítésnek minősült. [Vht. 110-113 , Pp. 526. Vbt. 1 § (3) ] III. A felek eltérő megállapodása hiányában szerződésbeli jogutódlás és engedményezés esetén a jogelőd által kötött választottbírósági szerződés hatálya kiterjed a jogutódra [Vbt. 56.§]. 1/11/2021. Választottbírósági ítélet. I. Jogról lemondani csak kifejezett nyilatkozattal lehet, a joglemondó nyilatkozat kiterjesztően nem értelmezhető. II. Az átadás-átvételi igazolással a megrendelő által kijelölt Mérnök átveszi az elkészült létesítményt, míg a teljesítésigazolással a jótállási időszak is lezárul, a próbák és a hibajavítások is befejeződnek. Az Általános Feltételek (ÁF) szerinti kötbérfizetési kötelezettség szempontjából az átadás-átvételi igazolásnak van jogi jelentősége, mert a kötbér az igazolás kiadásának napjáig jár. A teljesítésigazoláshoz a kötbér szempontjából nem fűződik joghatás. III. Az alperes által csatolt okiratban nem voltak fellelhetők a teljesítés-igazolásnak megfeleltethető tartalmi elemek, az irat csak a végszámla benyújtását lehetővé tevő pénzügyi természetű, formátlan igazolásnak volt tekinthető, amelyet nem az arra jogosult Mérnök írt alá, s amely teljesítésigazolásnak ezért sem minősülhetett. IV. A felek között nem történt olyan szerződéses megállapodás, jogviszonyukra nem volt irányadó olyan FIDIC Piros Könyv-rendelkezés, vagy olyan tartalmú jogszabály, amely a végszámla kifizetését egyben átadás-átvételi igazolás kiadásának ismerné el, vagy ilyen vélelmet állítana fel. A végszámla jóhiszemű kifizetése nem helyettesíti vagy jelenti a szerződésszerű átadás-átvételt, és nem jelent semmilyen megrendelői jogról való lemondást. V. Az ÁF szerinti kötbérfizetési kötelezettség szempontjából az átadás-átvételi igazolásnak volt jogi jelentősége, mert a kötbér addig a napig jár, amikor ez az igazolás kibocsátásra kerül. A végszámla kifizetéséhez a kötbér szempontjából nem fűződik joghatás. 2/11/2021. Választottbírósági ítélet. I. A TSZSZ vélemény nem perbeli szakvélemény, mert nem az eljárás folyamán, nem a Választottbíróság kirendelése alapján keletkezett, és magánszakvéleménynek sem tekinthető, mert a késedelmi kötbér jogkérdésére vonatkozóan adott nyilatkozatot, ami műszaki jellegű hatáskörének túllépését jelentette. A TSZSZ véleménye ugyanakkor pártatlan, szakértelemmel rendelkező személy okiratba foglalt olyan nyilatkozata, amelyet a Választottbíróságnak egyik bizonyítékként figyelembe kell vennie és értékelnie kell. [2013. évi XXXIV.tv. 1. §] II. A másik fél felróható magatartására a felróhatóan eljáró felek is hivatkozhatnak előny szerzése céljából. A tényállás körében tanúsított kölcsönös felróható magatartások arra vezettek, hogy a Választottbíróság csak pártatlan személyhez kapcsolódó, vagy más okból aggálytalan okirati bizonyítékoknak tulajdoníthatott bizonyító erőt. A kölcsönös felróhatóságot a Választottbíróság az eljárási költségek viselésére irányuló rendelkezésében is érvényre juttatta. [Ptk. 1:4.§ (2) bek.] III. A szolgáltatás akkor osztható, ha önállóan használható részekre bontható, kivéve, ha a másik fél lényeges jogi érdekét sértené. Ezáltal a fizikailag osztható szolgáltatás is minősülhet jogi értelemben oszthatatlannak. A jogi értelemben oszthatatlan szolgáltatás ellenszolgáltatását egy összegben kell teljesíteni. Ha a felek a természetben osztható szolgáltatásra vonatkozóan úgy állapodnak meg, hogy a kötelezett annak valamennyi részét együttesen köteles szolgáltatni (jogi oszthatatlanság), akkor ennek nem csak az a következménye, hogy a jogosult részteljesítést nem köteles elfogadni, hanem az is, hogy ha a szerződést kötbérszankció biztosítja, úgy a jogosult részleges késedelem esetén is csak a teljes szerződési érték alapulvételével igényelhet kötbért. [Ptk. 6:28.§-ának (2) bekezdése] IV. A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a szerződés érvényességét nem érinti [Ptk. 6:92.§ (1) bek.] V. A kötbér önkéntes levonását előíró szerződési kikötés valójában érthetetlen kikötés minden olyan esetben, amikor a kötbér összege vitatható lehet. [Ptk. 6:107.§-ának (2) bekezdése] 1/12/2021. Választottbírósági ítélet. I. Ha az ingatlant annak tulajdonosa csak lényegesen alacsonyabb áron tudta értékesíteni, akkor nem a felperest, hanem a felperesi tulajdonost érte kár. A felperes, mint korlátolt felelősségű társaság a tagjától elkülönült jogalany. A felperes a tagjánál felmerült kárt a saját nevében nem érvényesítheti. Az ingatlan értékcsökkenésében megnyilvánuló esetleges kár megtérítése iránt az ingatlan tulajdonosa érvényesíthet állami bíróság előtt (szerződésen kívüli kártérítési) igényt, a felperes azonban – perbeli legitimáció hiányában – nem volt jogosult az igény érvényesítésére a választottbírósági eljárásban. [Ptk. 6:142. §] II. A helyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújításával, a bérleti jog szünetelésével, továbbá a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatban a bérbeadó és a bérlő jogaira és kötelezettségeire a felek megállapodása az irányadó, és a felek a helyiségbér összegében szabadon állapodnak meg. [Lakástv. 37. §-a és 38. § (1) bekezdése] III. A lakást jogcím nélkül használó, a jogosult részére használati díjat köteles fizetni. A használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg. A használati díj a bérlemény visszaadására vonatkozó szerződéses kötelezettség teljesítésének megtagadása, mint szerződésszegés szankciója. [Lakástv. 20. § (1) bekezdés, BH2020. 107.] 1/1/2022. Választottbírósági ítélet. I. A kivitelező szempontjából mind a többletmunka, mind a pótmunka díjkövetelési lehetőséget nyújt, kivéve az átalányáron (fix összegben) kötött szerződés esetét, amikor a vállalkozói többletdíjigény megalapozottsága nem állapítható meg, ha az adott munka a tervdokumentáció, illetve a költségvetés része volt, mert ilyenkor a vállalkozónak a költségkövetkezményekkel számolnia kellett. [Ptk. 6:245. § (1) bek.] II. A vállalkozó kötelezettsége nemcsak abból áll, hogy a megrendelő által szolgáltatott adatokat minden fenntartás és ellenőrzés nélkül elfogadja, azokat egyszerűen számszakilag összesítse, hanem a megrendelő minden nyilatkozatát, utasítását, adatszolgáltatását tartozik a vállalkozótól elvárható magas szakszerűségi szinten ellenőrizni, a megrendelőt az általa átadott terv felismerhető hibáira, hiányosságaira figyelmeztetni, a szerződés teljesítését veszélyeztető körülményekről a megrendelőt kellő időben tájékoztatni, indokolt esetben szerződésmódosítást kezdeményezni, határidőhosszabbítást kérni, a pótmunkák szükségességét a felmerülésükkor, költségvonzatukkal együtt, kellően dokumentáltan közölni (BH1996. 651.). [Ptk. 6:240.§-ának (2) bek. és 6:252.§-ának (3) bek. ] III. A pótmunka-, többletmunkaadatok e-naplóbeli feltüntetésének jogi kötelezettségének rendeltetésszerűségét támasztja alá az is, hogy a naplóbejegyzések teljesítésének jogszabályi előírása az áttekinthetetlen tömegű levelezések, e-mail-váltások, félhivatalos kommunikációs lenyomatok perbeli alkalmazása alóli mentesítést célozza. [191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 24/A.§-a (5) bek. a) pontja] IV. A felek építési szerződéses kapcsolatának fennállta önmagában nem zárta ki azt, hogy a jogalap nélküli gazdagodás törvényi tényállásának megvalósulása esetén a felperes ezen a jogcímen érvényesíthessen szerződésen kívüli igényt az alperessel szemben. Ehhez azonban a felperesnek bizonyítania kellett volna azt, hogy az alperes a perbeli átalánydíjas építési szerződés keretein kívül eső felperesi szolgáltatás révén gazdagodott jogalap nélkül a felperes rovására. [Ptk. 6:579. §-ának (1) bekezdése] V. A ténylegesen elvégzett munkák tekintetében a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy e munkákat az alperes pótmunkaként megrendelte, erre mikor, milyen formában került sor, illetve, hogy a pótmunkák szükségességéről a felperes az alperest kellő időben, tehát jóval a költségvetési főösszesítő keltét megelőzően, még a felperesi teljesítés lezárulta előtt, árajánlat közlésével tájékoztatta, az ajánlatot az alperes elfogadta, illetve, hogy többletmunka esetén mi jogosította fel a felperest a díjazás átalánydíj feletti részének érvényesítésére. [Ptk. 6:244.§-ának (1) bekezdése] VI. A tervszolgáltatás felperes által sérelmezett folyamatosságát, hibáit, késedelmeit a felperes az e-naplóba késedelmes napokra azonosítható módon nem jegyezte be, az akadályoztatása miatt szerződésmódosítást, határidő-hosszabbítást az alperestől nem kért, ezzel maga vállalta annak kockázatát, hogy az ezáltal bekövetkező késedelmek és többletköltségek az ő terhére eshetnek. [191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 24/A.§-a (1) bek. ] VII. A TSZSZ vélemény és a perben beszerzett kirendelt szakértői vélemény eltérő időpontokban, helyzetekben és módszerekkel készült, és a jelen eljárásban értékelhető megállapításaik tárgyukat tekintve egymástól függetlenek voltak, így az ütköztetés alappal fel sem merülhetett. A kirendelt szakértő véleménye a munkaterület alperesi átadásának késedelme, ennek a felperesre terhes műszaki következményei tekintetében volt értékelhető, míg a bizonyítékok egyikeként kezelt TSZSZ vélemény a felperesi marasztalási keresetek egyes elemeinek tételes azonosításában segítette a tényállás helytálló megállapítását. Mindezekre tekintettel a Választottbíróság a két vélemény eltéréseinek tisztázására, ütköztetésére irányulóan fenntartott alperesi indítványt szükségtelennek ítélte. [Eljárási Szabályzat 40. § (2) bek.] 2/1/2022. Választottbírósági ítélet. I. Választottbírósági kikötés esetén áttételre nem kerülhet sor (BH2003. 126.). Indokolatlan lenne azonban, ha ez a különbség ahhoz vezetne, hogy választottbírósági kikötés esetén a felperes joga elenyészik, míg rendes bíróság esetén ez nem következne be. A Választottbíróság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a keresetlevél benyújtása akkor is megszakítja az elévülést, ha a bíróság a pert azért szüntette meg a keresetlevél érdemi vizsgálata nélkül, mert az ügyben választottbíróság rendelkezik hatáskörrel. [1959-es Ptk. 327.§ (1) bekezdése] II. A bírói gyakorlat egységes abban, hogy a követelést tartalmazó keresetlevélnek a bíróság általi kézbesítése a per megszűnése esetén is megszakítja az elévülést. Ezt ugyanis a bíróságok a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólításnak tekintik (BH2007. 408.). Mindezekre tekintettel a Választottbíróság az alperes elévülési kifogását megalapozatlannak találta. [1959-es Ptk. 327.§ (2) bekezdése] III. A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.)IM rendelet a választottbírósági eljárásban nem irányadó, a pervesztes alperest terhelő felperesi ügyvédi munkadíj összegét a Választottbíróság a pertárgy értékére és az elvégzett ügyvédi munka mértékére figyelemmel határozta meg. [32/2003.(VIII.22.)IM rendelet] 3/1/2022. Választottbírósági ítélet. I. A tanácsadási szerződés döntően megbízási jellegű gondossági kötelem, ahol a megbízott fokozott szakmai gondosság tanúsítására köteles. A szerződés megbízási szerződésként való minősítésén nem változtat az a tény, hogy a felek a díjazást nagyobbrészt eredményhez kötötték, hiszen ez nem eredményfelelősséget keletkeztetett a megbízott oldalán. [Ptk. 6:272.§]. II. A sikerdíjas megbízások értékelése az egyik lényeges szerződési feltétel vizsgálatánál mutat hasonlóságot a vállalkozási szerződéssel, s függetlenül attól, hogy mindez a szerződés döntően megbízási jellegét nem érinti, a sikerdíj megállapíthatóságánál azt kell vizsgálni, hogy a megbízott elérte-e a díjazása feltételéül szabott eredményt. [Ptk. 6:238. § és 272. §] III. Ha több tanácsadó munkájának együttes eredményeképp jön létre a tranzakció, másként kell a közrehatás arányosságát vizsgálni olyan esetben, amikor az okfolyamat elindítása folytán az eredmény már (szinte) szükségszerűen és nyilvánvalóan bekövetkezik, és másként akkor, ha további, harmadik személyek által elvégzett tevékenységre van szükség ahhoz, hogy végül realizálható legyen az eredmény. A Ptk. arányosítási elvárását együtt kellett alkalmazni az okozatosság vizsgálatával. [Ptk. 6:276.§ (2) bekezdés] 1/2/2022. Választottbírósági ítélet. I. Az I. r. felperes tekintetében a felperesi kereset minden további kérdéstől függetlenül, teljes mértékben alaptalan volt, mert az I. r. felperes nem intézett a szerződésben előírt írásbeli szavatossági igénybejelentő nyilatkozatot az alpereshez. Közömbös volt e tekintetben az, hogy a II. r. felperes ilyen nyilatkozata az I. r. felperes tekintetében is tartalmazott szavatossági igényeket. [Ptk. 6:9.§] II. A Szerződés által létrehozott igénybejelentési határidő anyagi jogi határidő, amelynek esetében az utolsó napos postára adás nem bír jelentőséggel. E határidő akkor lett volna megtartott, ha az alperes általi kézhezvételre is sor került volna legkésőbb a határidő utolsó napján. Ezt támasztotta alá az irányadó bírói joggyakorlat mellett az a rendelkezés is, amely szerint a távollevők között tett jognyilatkozat a címzetthez való megérkezéssel válik hatályossá. [Ptk. 6:5.§-ának (2) bekezdése] III. A kereset összegszerűsége a szükséges ítéleti bizonyosság szintjén nem volt bizonyított, ehhez a felperesnek bizonyítania kellett volna különösen (de nem kizárólag) a hiányzó tárgyi eszközök értékét. A vételárcsökkentés körében egyfajta „általános kártérítésnek” eleve nincs helye, így kellően egzakt módon a hiányzó eszközök aktuális forgalmi értéke nem volt bizonyítható, egyfajta „becslés” pedig ehhez nem lehetett elégséges. [Ptk. 6:157. § (1) bek.] 2/2/2022. Választottbírósági ítélet. Ha a felek a kötbérfizetési kötelezettség alóli kimentésben érvényesen nem állapodtak meg egymással (például azért, mert a szerződésük egymásnak ellentmondó kimentési feltételrendszert írt elő, amely így semmis), ebből azt következik, hogy a felek általi szerződéses megállapodás hiányában a kimentés tekintetében a Ptk. 6:186.§ (1) bekezdését, és 6:142.§-át kell alkalmazni. Ugyanis, ha a felek bizonyos kérdésben nem állapodnak meg, akkor az adott kérdésben a Ptk. diszpozitív szabályait kell alkalmazni, amelyek a 6:63. § (4) bek. alapján külön megállapodás nélkül, mintegy automatikusan a szerződés részévé válnak. [Ptk. 6:107. § (2) bekezdése, 6:86.§ (1) bekezdése, 6:186.§ (1) bekezdése 6:142.§, 6:63. § (4) bek.] 3/2/2022. Választottbírósági ítélet. I. A felek által kikötött választottbíróság esetében annak hatásköre és illetékessége ex lege egybeesik, ezért ezek egyenkénti, külön-külön kiemelése szükségtelen. [2017. évi LX. törvény 3., 59., és 60.§-ai] II. Az alperes felmondása jogszerűségének a kérdésében a Választottbíróságnak nem kellett állást foglalnia, mert a felmondás alapjául felhozott indokok (így elsősorban az elvégzendő munkák építési engedélyhez kötöttségének kérdése) nem kapcsolódtak a jogvita tárgyához, így még valóságuk esetén sem alapozták volna meg a kereset elbírálása szempontjából releváns felperesi szerződésszegést. [Ptk. 6: 213. § (1), 6:248. § (1) c). pontja] III. A felek között csak az volt vitás, hogy melyikük szerződésszegése vezetett a teljesítés lehetetlenné válásához. Ezt a kérdést azonban a Választottbíróságnak azért nem kellett vizsgálnia és eldöntenie, mert a felperes keresete elszámolásra irányult, elszámolásnak pedig akkor is helye van, ha a teljesítés lehetetlenné válásáért egyik fél sem felelős. Ugyanis, ha a már teljesített pénzbeli szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél nem teljesítette, a pénzbeli szolgáltatás visszajár. Ezzel összhangban rendelkezik a Ptk. a vállalkozási szerződés lehetetlenüléséről is. Ha a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős és a lehetetlenné válás oka mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül merült fel, a vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg. [Ptk. 6:180.§ (1) bek., 6:248.§ (1) bekezdésének c) pont] IV. A Választottbíróság értékelésének tárgyává tette a felek által felhozott valamennyi érvet, bizonyítékot, tényt és körülményt, így azokat is, amelyek a peres felek felelősség alóli kimentésére alkalmasak lehettek. A Választottbíróság ezekre is figyelemmel ítéletét a tisztességes eljárás követelményével összhangban hozta meg. [Eljárási Szabályzat 31.-32.§] 1/3/2022. Választottbírósági ítélet. I. A felek a bírósági igényérvényesítést egyrészről egy feltételhez (ti. az előzetes írásbeli értesítéshez), másrészről egy 6 (hat) hónapos szubjektív és egy 1 (egy) éves objektív határidőhöz kötötték. A határidő abban az értelemben volt "szubjektív", hogy annak folyása a másik fél magatartásáról való tudomásszerzés napjától indult. A rendelkezés szövegéből és céljából pedig az is következett, hogy a határidő jogvesztő jellegű volt. A „jogi eljárás megindítására (…) 6 (hat) hónapos határidőn belül kerülhet sor” megfogalmazásból egyértelmű volt, hogy a hat hónapot követően ilyen eljárás megindítására már nem kerülhet sor, ez a lehetőség megszűnik (jogvesztés). [Ptk. 6:270.§-a] II. A Ptk. diszpozitivitása lehetővé teszi azt, hogy a felek az igényérvényesítés feltételeire nézve szerződésükben megállapodjanak. A Ptk.-ban foglalt tilalom hiányában nincs annak sem akadálya, hogy a szerződés alapján valamelyik felet megillető anyagi jogi igények érvényesítését a szerződésben meghatározott külön feltételekhez, így határidőn belüli felszólításhoz, avagy határidőn belüli jogi úton történő, bíróság előtti igényérvényesítéshez kössék, mert amennyiben az elévülési időt – lényegében korlátlanul – mérséklő megállapodás megkötése nem kizárt, jogszerűen lehetséges a szerződésben az abból eredő igények érvényesítésére jogvesztő határidő kikötése is (PJD 2019. 9. szám). A választottbíróság megítélése szerint a Keretszerződés e határidő-rendelkezése a szerződés polgári jogi fogalmából, másrészt a szerződéses szabadság tételéből következően is jogszerű volt. [Ptk. 6:58.§] III. A felperesi társaság jogi képviselőjének betegség miatti akadályoztatását a Választottbíróság az elévülés szempontjából nem tekintette menthető oknak. Az elévülés csak akkor nyugszik, ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni. A felperes saját döntése volt, hogy a munkavégzésében betegsége miatt akadályozott jogi képviselője helyett az elévülési határidőn belül nem választott, akárcsak ideiglenes jelleggel, másik jogi képviselőt, hiszen, a jelen ügy beadványainak elkészítéséhez semmilyen speciális jogi szaktudásra nem volt szükség. A jogi képviselő betegsége ezért nem volt olyan oknak tekinthető, amely kizárja a követelés érvényesítését, így nem tekinthető az elévülés nyugvását eredményező oknak. [Ptk. 6:24.§-ának (2) bekezdése] IV. A választottbírósági tanács az eljárási költségek viseléséről indokolt esetben a pernyertesség és a pervesztesség arányától eltérően is rendelkezhet, különös figyelemmel a felek eljárás során tanúsított – az eljárás előre vitelét, illetőleg a jogvita rendezését elősegítő vagy akadályozó – magatartására, valamint a felek költségei esetében a felek és képviselőik által végzett eljárási cselekmények indokoltságára, célszerűségére és szükségességére. A jelen ügynek mind ténybeli, mind jogi megítélése rendkívül összetett feladat volt, és a Választottbíróság megítélése szerint az eljárásban résztvevő felek jogi képviselői igen alapos munkát végeztek a tényállás tisztázásához szükséges dokumentumok bemutatása során, jogi érvelésüket igen széleskörű ismeretekről tanúskodó módon jogirodalmi és bírósági döntvényekből származó idézetekkel támasztották alá. Mindezekre tekintettel a Választottbíróság nem látta indokoltnak az alperesi jogi képviselő munkadíjának mérséklését, ezért a Választottbíróság az ügyvédi munkadíjat az alperes kérelmével egyező mértékben határozta meg. [Az Eljárási Szabályzat 11.§-ának (2) bekezdése] 2/3/2022. Elvi jelentőségű választottbírósági ítélet. I. A felperest, mint a részvénykönyvbe bejegyzett részvényest ezen státuszánál fogva megilleti a keresetindítás törvényi joga. A jogszabály magát a részvényesi jogállást tekinti olyan helyzetnek, amiből fakadóan a társaság jogszerű működése iránti – perindításhoz szükséges – jogi érdek mindig fennáll. [Ptk. 3:35 §, BH 2013/276] II. A fél köteles bizonyítani azokat a körülményeket, amelyekre követelése vagy védekezése megalapozásául hivatkozik. Ezen szabály alkalmazása során tekintettel kell lenni arra, hogy a felperes által hivatkozott összehangolt magatartás a dolog természeténél fogva külső szemlélő elől rejtve történik, az a bíróság rendelkezésére álló eszközökkel alapvetően nem tárható fel, hanem arra csupán különböző jelek utalhatnak. Ezért a Választottbíróság egyetértett a felperessel abban, hogy jelen tényállás esetén a bizonyítottsághoz nem szükséges a teljes bizonyosság vagy a bizonyossággal határos valószínűség szintjének elérése, hanem (kivételesen) a valószínűsítés is elfogadható. A Választottbíróság azt az elvi álláspontot foglalta el, hogy a szabad bizonyítási rendszerből fakadó lehetőség, hogy titkos összebeszélés, összehangolt részvényesi magatartás esetén ellentmondásmentes közvetett bizonyítékok alapján sem kizárt a jogsértő magatartás megállapítása [Eljárási Szabályzat 35. § (1) bekezdés, EBH 2007/1672vö. EBH 2007/1659]. III. A keresetlevél benyújtására a jogszabályban megállapított határidő anyagi jellegű határidő. A Ptk. azon előírását, hogy „a határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható” úgy kell értelmezni, hogy az egy éves objektív határidő betartását hivatalból figyelembe kell vennie a Választottbíróságnak, de a harmincnapos szubjektív határidő betartását a Választottbíróság csak akkor vizsgálja, ha az ellenérdekű fél erre hivatkozik. A szubjektív határidő elévülési jellegű, azaz a fél -megfelelő indokok megjelölése esetén – kimentheti a késedelmét. A keresetindítási határidőnek más szempontból is jelentősége van. A Választottbíróság által helyesnek tekintett joggyakorlat szerint ugyanis a Ptk. 3:36. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül kell megjelölni azokat a tényeket és bizonyítékokat, amelyekre a felperes a határozat hatályon kívül helyezése iránti keresetét alapítja. A keresetindítási határidőn túl előterjesztett indokok nem vizsgálhatóak. A jogvesztő határidő lejártát megelőzően hiányos tartalommal előterjesztett, a konkrét jogszabálysértésekre, alapszabály sértésekre nézve előadást nem tartalmazó kereset alapján nem volt vizsgálható, hogy a közgyűlési határozat valamely konkrét jogszabályi vagy a létesítő okirati rendelkezésébe ütközik, a konkrét jogsértések vizsgálata körében ugyanis a bíróság az ilyen tárgyú perekben kötve van a keresetben előadottakhoz [Ptk. 3:36 (1) bekezdése, Ptk. 6:24. §-a ,4/2003. számú Polgári jogegységi határozat , PJD 2020.18. Kúria Gfv.VII.30.070/2015/6.; Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.364/2018/3-II,10.Gf.40.305/2017/4-II., PJD 2017.18.; lásd BDT 2019/4019., 2019/4020., 2014/3085.; Kúria Pfv.IV.21.993/2015/15.] IV. Összehangoltan eljáró személynek olyan természetes személyek, jogi személyek vagy egyéb szervezetek minősülnek, akik vagy amelyek a céltársaságban történő befolyásszerzésre, a céltársaság irányításának megszerzésére vagy vételi ajánlat meghiúsítására irányuló megállapodás alapján működnek együtt. Összehangoltnak akkor minősül tehát egy magatartás, ha az abban részt vevő felek egy megállapodás alapján közös célzattal működnek együtt. A megállapodás kifejezett vagy hallgatólagos, szóbeli vagy írásbeli lehet. Az összehangoltan eljáró személyek befolyásának mértékét egybe kell számítani. Az összehangolt magatartás nem tilos, de bejelentési kötelezettség kapcsolódhat hozzá, illetve amennyiben az így eljáró részvényesek egybeszámított részesedése a 33 %-ot meghaladja, akkor az összehangoltan eljáró személyeknek vételi ajánlatot kell tenniük. Ez a kötelezettség minden szerződő felet terhel. Amennyiben az összehangoltan eljáró személyek befolyásszerzésére nem a fenti szabályok betartásával került sor, akkor szavazati jogukat nem gyakorolhatják, valamint 60 napon belül kötelesek a jogsértően előállt befolyás megszüntetésére. [Tpt. 5.§ (1) bekezdés 100.pont, Tpt. 61. §, Tpt. 65/A. § (1) bekezdés, Tpt. 68. § (2) bekezdés d) pontja, Tpt. 68. § (3) bekezdés, a Tpt. 77. § (1) bekezdés, a nyilvános vételi ajánlatról szóló 2004/25/EK irányelv 2. cikk (1) bekezdés d) pont]. 1/4/2022. Választottbírósági ítélet. I. A jótállási idő alatt felmerült hiba miatt szavatosság címén érvényesített igényeket nem a jótállás alapján, hanem a szavatosságra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. A jótállás szerződésben való kikötése ugyanis nem zárhatja el a jogosultat a szavatossági igények érvényesítésétől. Ebben a kérdésben a bírósági gyakorlatban töretlen, melyet az 1/2004. [XII.2.) PK és az 1/2012. PK vélemények is azonos módon erősítenek meg (1959-es Ptk. 248.§-ának (5) bekezdése]. II. Abban az esetben, ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a hibát a jogosult a kötelezett költségére maga is kijavíttathatja. Az 1959-es Ptk. 306.§-ának (1) bekezdése a kijavítási költség megtérítését a szavatossági jogok között külön nem nevesíti. Ettől függetlenül a jogosult az 1959-es Ptk. 306.§-ának (3) bekezdése alapján az ilyen igényét is szavatossági jogként érvényesítheti. Az 1959-es Ptk. 306.§ (2) bekezdésének helyes értelmezése szerint a kijavítási költség iránti igényt a jogosult akkor is érvényesítheti, ha a kötelezett kicserélésre, vagy kijavításra irányuló előzetes felhívása eredménytelen lenne. Ha a kötelezett a hibás teljesítés tényét is vitatja, ez általában külön felhívás hiányában is azt jelenti, hogy a kijavítást nem vállalja. Ilyen esetben a jogosult a kötelezett előzetes felhívása nélkül is érvényesítheti az ún. második lépcsőbe tartozó szavatossági jogot [1959-es Ptk. 306.§-ának (1)-(3) bekezdései]. III. A kötbérmaximum hiánya önmagában nem indokolta a kötbér mértékének mérséklését, erre csak az eset összes körülményének mérlegelése alapján van lehetőség. A bíróságnak a mérlegelés során elsősorban a szolgáltatás mértéke és a kötbér egymáshoz viszonyított arányát kell vizsgálnia, és csak kivételesen, nyilvánvaló aránytalanság elhárítása érdekében mérsékelheti a szerződésben meghatározott kötbér mértékét, beleavatkozva ezzel a felek autonómiájába [1959-es Ptk. 247.§-ának (1) bekezdése]. 2/4/2022. Választottbírósági ítélet. I. A deviza alapú fogyasztási és lakossági kölcsönszerződésben nem kell a kamatot százalékos mértékben és összegszerűen megjelölni, hanem az abban az esetben is megfelelő, ha az írásba foglalt szerződés kiszámítható módon tartalmazza a szerződéssel kapcsolatos kamatokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét. A kamatok és azok éves százalékos értéke kiszámíthatónak tekintendő, ha a szerződés rögzíti legalább azokat az adatokat és azt a számítási módot, amelyek alapján a kamatok, valamint azok éves százalékos értéke pontosan meghatározható [1996. évi CXII. törvény 213.§-a (1) bekezdésének c) pontja]. II. Az árfolyamkockázat a devizaalapú kölcsönszerződések jellegéből, a kirovó és a lerovó pénznemek eltéréséből automatikusan következik [42/2014.(XI.17.)MNB rendelet, 54/2014.(XII.10.)MNB rendelet, 6/2013-PJE határozat, EUB C-51/17. számú ítélet]. 3/4/2022. Választottbírósági ítélet. I. Amennyiben az ingatlanközvetítő az általános szerződési feltételei között a megbízási díjat jutalék formájában határozza meg, a jutalékra csak akkor válik jogosulttá, ha az ingatlanközvetítői tevékenysége eredményeként, azzal okozati összefüggésben jön létre az ingatlanra vonatkozó szerződés. [Ptk 6:288 §, BDT2009.1889] II. Ha az ingatlanközvetítésre irányuló szerződés hatálya alatt kerül sor az ingatlan értékesítésére, vélelem szól amellett, hogy az értékesítés az ingatlanközvetítő tevékenysége eredményeként történt, az ellenkező bizonyítása a megbízót terheli. Az alperes helyesen mutatott rá arra az irányadó bírói gyakorlat körében, hogy az ügynöki szerződések az ún. képviseleti megbízások, azon belül pedig az ún. kereskedelmi (piaci) megbízások közé tartoznak; a megbízott díja kiköthető a gondos tevékenység ellenértékeként és jutalék formájában is. Jutaléknak minősül a díjnak minden olyan eleme, amely a közvetített ügylet értéke szerint (annak százalékában) változik. Amennyiben a felek nem átalánydíjas formában kötnek megbízási szerződést, hanem jutalékot kötnek ki, akkor az ügyletet eredménykötelem jellegűvé teszik: a megbízott ingatlanközvetítő jutalékra csak akkor jogosult, ha az ingatlanra vonatkozó szerződést a tevékenysége eredményeként kötik meg. [BDT20092083, BDT2003.832] III. A járulékos, sikerdíjas megbízások keretében a megbízott a megjelölt mértékű díjra csak akkor válik jogosulttá, ha eljárása eredményre vezetett, és a szerződésben meghatározott feltétel teljesült A megbízott a feladat sikeres, eredményes ellátása esetén, az eredmény meghatározott százalékában kikötött jutalék formájában igényelhet díjazást. [BH 1992/414, BH 1997/302, Pfv.VII.21.314/2005/4] IV. Tartós közvetítői szerződés alapján a megbízó jogosult a közvetítőt megillető jutalék kifizetésének megtagadására, ha az a korábban azonos tevékenységi területen megbízott közvetítőt illeti meg, feltéve, hogy a korábbi tartós közvetítői szerződés létéről a megbízó a közvetítőt a szerződés megkötésekor tájékoztatta .A tartós közvetítői szerződés megszűnése után kötött szerződés alapján a közvetítő jutalékra akkor jogosult, ha a szerződéskötés túlnyomórészt a tartós közvetítői szerződés tartama alatt kifejtett közvetítői tevékenységre vezethető vissza és a szerződéskötésre a tartós közvetítői szerződés megszűnésétől számított ésszerű időn belül került sor. [65/2014. (III.13) Korm.rendelet 6. § (1) bekezdése.] V. A szerződés tartalmára és értelmezésére is kiható tény, hogy felek közötti korábbi, de hasonló jogviszonyában a létrejött bérleti szerződésnek csak a “break option” időpontjáig terjedő időtartamát vették figyelembe a megbízási díj kalkulációjánál. A közvetítői szerződés eredménykötelem jellege miatt a sikerdíj vonatkozásában a tényleges időtartamot kell figyelembe venni. A szerződés tartalmává válik minden szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatukban megegyeztek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. [Ptk.6:63. § (5) bekezdés] 1/5/2022. Választottbírósági ítélet. I. A postai szolgáltató egészségügyi válsághelyzet esetén a könyvelt postai küldeményeket a címzettnek jogosult a személyes átadás mellőzésével kézbesíteni [a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012.(XII.4.) Korm. rendelet 13/A.§-a]. II. Ha a szerződésszegés következtében a jogosultnak a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, a Ptk. eltérő rendelkezésének hiányában elállhat a szerződéstől [Ptk. 6:140.§ (1) bek.]. III. Mentesül a szerződés megszegésével a másik félnek okozott kárért viselt felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény (vis maior) okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa [Ptk. 6:142.§]. 2/5/2022. Választottbírósági ítélet. I. Közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt perben a tudomásszerzéstől számított harminc napos keresetindítási határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha az alperes elévülési kifogást nem terjesztett elő. [Ptk. 3:36. § (1)] II. Ha a felperes a Választottbíróság felhívása ellenére sem igazolja, hogy a perben támadott határozatok meghozatalára vezető közgyűlések idején, illetve a kereset benyújtásakor az alperes részvénykönyvbe bejegyzett részvényese volt, akkor a felperes aktív perbeli legitimációval (kereshetőségi joggal) nem rendelkezik. 3/5/2022. Választottbírósági ítélet. Ha a szerződésszegés megállapítható, akkor az azzal okozott kárért való felelősség be-áll, így a szerződésben kikötött meghiúsulási kötbér mint felelősségi szankció alkalmazására kerülhet sor, amely kötelezettség alól az alperes annak bizonyításával mentesülhet, hogy a szerződésszegésért nem felelős. Az alperes az esetben nem felelős a szerződésszegésért, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. [Ptk. 6:142. §] 4/5/2022. Választottbírósági ítélet. I. A helyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújításával, a bérleti jog szünetelésével, továbbá a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatban a bérbeadó és a bérlő jogaira és kötelezettségeire a felek megállapodása az irányadó [a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 37.§-a]. II. Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, ha a jogosultnak a kijavításhoz fűződő érdeke megszűnt [Ptk. 6:159.§ (2) bek. b) pontja]. 5/5/2022. Választottbírósági végzés. I. A választottbírósági szerződés egymásnak ellentmondó kikötései semmisek, és a választottbírósági hatáskör hiányának megállapítását, a választottbírósági eljárás megszüntetését vonják maguk után [Ptk. 6:17.§ (2) bek.]. II. Az a bíróság, amely előtt a választottbírósági szerződés tárgyát képező ügyben pert indítottak, az eljárást - a választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított per kivételével - e kereseti kérelem tárgyában megszünteti, ha azt az alperes legkésőbb a keresetlevélre benyújtott írásbeli ellenkérelmében kérte, kivéve, ha úgy ítéli meg, hogy a választottbírósági szerződés nem jött létre, érvénytelen, hatálytalan vagy betarthatatlan [a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény (Vbt.) 9.§-ának (1) bekezdése]. III. A választottbírósági tanács végzéssel megszünteti az eljárást, ha hatáskörének hiányát állapítja meg [a MKIK mellett működő Választottbíróság Eljárási Szabályzata 46.§-a (1) bekezdésének c) pontja]. 1/7/2022. Választottbírósági ítélet. A teljesítés megtagadása sui generis szerződésszegés. Megvalósulásának feltétlen tényállási eleme annak bizonyossága (bizonyítottsága), hogy a kötelezett nem egyszerűen nem teljesít esedékességkor, hanem kifejezésre juttatja, hogy nem is fog, vagy nem kíván teljesíteni. A Felperes tényelőadásai, bizonyítékai ezt a feltételrendszert nem teljesítették. A teljesítés fel nem ajánlása nyilvánvalóan nem tekinthető a kérdéses jogviszonyban szerződésszegésnek, főleg nem a teljesítés megtagadásának. A terményt tárolónak nincs olyan szerződéses kötelezettsége – sem jogszabály, sem szerződés alapján –, hogy felajánlja a tároltatónak az igénye szerint elszállíthatja az árut. A felperes nem támasztotta alá, hogy bármikor megkísérelte volna, vagy legalább kezdeményezte volna a konkrét termék kitárolását (elszállítását), és ezt az alperes megtagadta volna, vagy ettől elzárkózott volna, vagy bármiben hátráltatta volna ebben a felperest. Mivel a Felperes az általa állított szerződésszegést, illetve szerződésszegő magatartást nem tudta bizonyítani, az eljárás során előhozott más jogviszony elemek (tisztítás, tárolási mennyiség, minőségromlás, kár stb.) nem bírtak relevanciával [Ptk. 6:183.§, 6:272.§, 6:360.§] 2/7/2022. Választottbírósági ítélet. A címzettet, kifejezett elfogadó nyilatkozatának hiányában is, mindaddig megilleti a más által tett egyoldalú jognyilatkozatból fakadó jogosultsága, ameddig arról kifejezett nyilatkozatával le nem mondott, vagy az egyoldalú jognyilatkozatból következő jogosultsághoz fűzött egyértelmű (félreérthetetlen) feltétel(ek)ből vagy körülmény(ek)ből annak ellenkezője nem következik. [Ptk. 6:8. § (1) és (3)] 3/7/2022. Választottbírósági ítélet. I.A folyószámla szerződés alapgondolatát és célját megjelenítő netting megállapodások sem az európai jog, sem a magyar anyagi jog és a kollíziós jog alapján nem azonosak a 1959-es Ptk.-ban rögzített, de valamennyi jogrendszer anyagi magánjogában is ismert beszámítással. Ebből pedig az következik, hogy a no-netting megállapodás csak a folyószámla szerződéshez hasonlatos, szerződésben rögzített tartalmú elszámolás (netting) alkalmazását zárja ki, de az alkalmazandó jog alapján a feleket megillető beszámítást nem. [1959-es Ptk 296.§(1) bekezdés ] II.A fizetésképtelenségi eljárás megindítása nincsen hatással a hitelezőknek arra a jogára, hogy követeléseik beszámítását kérjék az adós követelésével szemben, amennyiben a fizetésképtelen adós követelésére alkalmazandó jog az ilyen beszámítást megengedi. Ha az eljárás megindításának helye szerinti állam joga szerint nincs lehetőség a követelések beszámítására, a hitelezőnek akkor is jogosultnak kell lennie a beszámításra, feltéve, hogy a fizetésképtelen adós követelésére alkalmazandó jog lehetőséget biztosít erre. Ilyen módon a beszámítás egyfajta jogi rendelkezésen alapuló garanciális funkcióval bírna, amelyben az érintett hitelező a követelés keletkezésekor bízhat. A kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését- ha jogszabály kivételt nem tesz- a jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal beszámíthatja és a beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek. [Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/848 Rendelete (2015. május 20.) a fizetésképtelenségi eljárásról 9.cikke , 1959-es Ptk. 296.§ (1) és (2)bekezdései ] 4/7/2022. Választottbírósági ítélet. A felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított három hónapos határidő letelte után az óvadéknak minősülő, visszatartott jóteljesítési garanciából megmaradó összeget át kell adni a felszámolónak, aki azt a továbbiakban elkülönítetten köteles kezelni, amennyiben pedig a szerződésben vállalt határidőben – a felszámolási zárómérleg fordulónapjáig – az adós hibás teljesítésből adódó szavatossági igény merül fel, a megrendelő a kijavíttatás stb. költségét zálogjoggal biztosított követelésként érvényesítheti az óvadék megmaradt összege erejéig [a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 38.§ (5) bek.] 5/7/2022. Választottbírósági ítélet. I. A felek szerződési célja a bérlemény kereskedelmi célú üzemeltetése volt, a bérbeadó szolgáltatása csak akkor volt hibátlannak és teljeskörűnek tekinthető, ha az ingatlan rendelkezik azokkal a műszaki többletkellékekkel, amelyek az ilyen jellegű kereskedelmi tevékenység végzéséhez szükségesek. Az áruk mozgatása, fogadása a mindennapi kereskedelmi gyakorlat része, s a nagyobb kereskedelmi üzleteknek az ehhez szükséges működőképes technikai eszközökkel rendelkezniük kell. A felek bérleti szerződése is ilyen céllal és műszaki feltételekkel jött létre. A Választottbíróság az 1959-es Ptk. és a Lakástv. rendelkezéseit értelmezve megállapította, hogy a jogszabály nem kógens rendelkezései szerint a szokásos karbantartási teendők elvégzése a bérlő feladata volt, míg a bérbeadó szavatolt azért, hogy a bérlet tárgya a bérlet teljes tartama alatt alkalmas legyen a szerződésszerű használatra [1959-es Ptk. 427.§ (1) bek., Lakástv. 13.§ (1) bek.]. II. A szerződésben a felek a bérlő kötelezettségei közé sorolták a karbantartási és kisebb javítási feladatokat, de nem szóltak az épület gépészeti készülékeiről, nagyobb műszaki berendezéseiről, amiből a contrario az következett, hogy ezek javítási vagy cserélési költségeinek viselését nem kívánták a bérlőre hárítani. Ez az értelmezés felelt meg a Lakástv. 13.§-ának (1) bekezdésében írtaknak is, amely szerint a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó; megállapodás hiányában pedig a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik. A Választottbíróság rámutatott arra, hogy ezt a rendelkezést a Lakástv. módosításáról szóló 2005. évi CXXXII. törvény 45.§-ának (2) bekezdése alapján csak a 2006. március 31-ét követően létrejött szerződések esetében kellett alkalmazni, de az ennek megfelelő jogalkalmazást nem zárta ki a Lakástv. 13.§-a (1) bekezdésének a szerződéskötéskor hatályos szövege sem, kimondva, hogy ha a felek eltérően nem állapodnak meg, a bérlő köteles gondoskodni a karbantartásról, a felújításáról, a pótlásról, illetőleg cseréről (Lakástv.13.§ (1) bek.). 6/7/2022. Választottbírósági ítélet. I. Közvetítőnek minősül az olyan természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek a tevékenysége pénzbeli ellenszolgáltatás vagy egyébként pénzben kifejezhető anyagi előny megszerzése érdekében a látvány-csapatsport támogatásrendszerében a támogatás igénybevételére jogosult szervezet és a támogató közötti, a Tao. tv. szerinti támogatási szándéknyilatkozat megkötésére irányul, vagy egyébként ilyen szándéknyilatkozat megkötését segíti elő, vagy abban közreműködik. 2019 január 1 től a közvetítő igénybevételét tiltó szabály hatályos volt, a 2019-20-as támogatási időszaktól kezdődően nyer alkalmazást a tilalom. [107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 318/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód. Korm. r.) 2.§ (1) és (9) bekezdései 19.pontja,4.§, 5. § (7) bekezdése, 10.§-a] II. A támogatási időszak fogalma a Szerződés megkötésekor hatályos szöveg szerint a jóváhagyást végző szervezethez benyújtott és jóváhagyott sportfejlesztési program végrehajtásának a tárgyév július 1-jétől a tárgyévet követő év június 30-áig terjedő időszaka, több támogatási időszakra szóló sportfejlesztési program legfeljebb 4 összefüggő és egymás után következő támogatási időszakból állhat. [Mód.Korm. r. 2. § (1) bek. 5. pont] III. A Választottbíróság megítélése szerint a közvetítő igénybevételét tiltó rendelkezés értelme az, hogy az adókedvezménnyel járó sportfejlesztési célú juttatásokat ne lehessen a sportcéloktól eltérő célra, így üzleti alapú közvetítői tevékenység díjazására fordítani. Ez a cél pedig azt feltételezi, hogy a jogalkotó az ilyen célú szerződések joghatását kívánta tiltani, amely jogalkotói cél csak úgy valósulhat meg, ha az ilyen szerződéseket semmisnek tekintjük.([Ptk.6:108.§ (1) bekezdés ] 1/9/2022. Választottbírósági ítélet. I. A szavazati jog alapja a tag által a társaság rendelkezésére bocsátott vagyoni hozzájárulás. A gazdasági társaságnak a tagoktól elkülönült jogalanyisága azt eredményezi, hogy a vagyoni hozzájárulásának a társaság rendelkezésére bocsátásával a tag a tulajdonosi jogosultságait szervezeti jogosultságokra cseréli. A választottbírósági tanács abból indult ki, hogy a tag kizárása olyan súlyos jogi következmény, amely a tagot nem pusztán a gazdasági társaság működésében való részvétel és a társaság eredményéből való részesedés lehetőségétől zárja el, hanem – ezen túlmenően – a társasági részesedésétől illetőleg a befektetésétől is megfosztja. A társasági részesedés a tag vagyonának a része, gazdasági értelemben és a tulajdonnak a jogrend által biztosított jogi védelme szempontjából jogi értelemben is a tulajdona. Ezért a tag kizárása a tagnak a tulajdonától való megfosztását is jelenti. Ehhez képest erre csak valóban kivételes esetben kerülhet sor. [Ptk.3:107§ (1) és (7) bekezdései ] II. A társaság tagja számára a jogalkotó azért biztosít szavazati jogot, hogy annak gyakorlásával a tag a társasági döntéseket szabadon befolyásolni tudja. A tagnak nem kell számot adnia arról, sem a többi tag, sem pedig a társaság felé, hogy a szavazati joga gyakorlása során milyen motiváció vezette. A tag a szavazati jogának a gyakorlása során nem köteles arra sem, hogy a társaság fennmaradására törekedjen, hiszen akár a társaság megszűnéséről is hozhatnak a tagok döntést. Nem kizárt tehát, hogy a tag szavazati jogának a gyakorlása joggal való visszaélést valósítson meg, ehhez azonban annak a megállapítása is szükséges, hogy a jog gyakorlása társadalmi érdeket sért. Ahhoz, hogy a tagsági jogok gyakorlása a tag kizárásához vezethessen, ennek az érdeksérelemnek olyan mértékűnek kell lennie, amely alátámasztja a tag megfosztását a tulajdonától, amelyet a részesedése jelent [(Ptk.3:107§ (1) és (7) bekezdései] 2/9/2022. Választottbírósági ítélet. I. A lízingszerződés az 1959-es Ptk. hatálya alatt jött létre, ezért annak tartalmára, a belőle fakadó követelések és jogosultságok átruházhatóságára az 1959-es Ptk. rendelkezéseit kellett alkalmazni annak ellenére, hogy a felperes a lízingszerződés szerinti követelést az új Ptk. hatálybalépése után kötött jogügylettel szerezte meg. [Ptké. 49.§ (1) bek., 50.§ (1) bek.] II. A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény (Vbt.) 56.§-a szerint szerződésbeli jogutódlás és engedményezés esetén a jogelőd által kötött választottbírósági szerződés hatálya kiterjed a jogutódra is. Mivel ez a törvényi rendelkezés a korábbi joggyakorlatot (pl. BH 2002/3.; Gfv.XI.30.556/2008/4. sz. ítéletben hivatkozott VBH 1998/7. és VBH 1999/2.) kodifikálta, a jogérvényesítési mód felperesre való átszállása annak ellenére bekövetkezett, hogy a Vbt. 66.-§-a szerint az 56.§ formálisan csak a 2018. január 1-ét követően kötött választottbírósági szerződésekre volt irányadó [Vbt. 56.§, 66.§] III. Azzal, hogy alperes a lakcímváltozásról sem a bankot (felperesi jogelődöt), sem pedig a postát nem értesítette, megszegte az adott helyzetben tőle elvárható együttműködési kötelezettségét, így saját felróható magatartására a felperessel szemben nem hivatkozhatott, aki a „nem kereste” értesítéssel visszaérkező postai küldeményről nem gondolhatta, hogy az alperes elköltözött, s így joggal feltételezhette, hogy a kézbesítés jogkövetkezményei beálltak. Az értesítés megkísérlése tehát az elévülést megszakította, ezért az eljárásindításkor a jelen ügybeli követelés nem volt elévültnek tekinthető [1959-es Ptk. 327.§ (1) bek.]. 3/9/2022. Választottbírósági ítélet. A jogalap nélküli gazdagodást az teszi szubszidiárius tényállássá, hogy a gazdagodó nem rendelkezik érvényes jogalappal a gazdagodás megtartására, a vagyoni előny jogalap hiányában keletkezik nála. Ezáltal a jogosult a vagyona rovására szerzett vagyoni előnyt más jogcím hiányában is visszakövetelheti a gazdagodótól, ha viszont a vagyoni előny más jogviszony keretei közé vonható, úgy nincs helye a jogalap nélküli gazdagodás alkalmazásának. A jogalap nélküli gazdagodás független a gazdagodó tudatállapotától, ezért akkor is megállapítható, ha az érintett felek vagyona vélt jogcím alapján változott. Jogalap nélküli gazdagodás a visszaható hatállyal bekövetkező jogváltozások (pl. a szerződés felbontásával vagy elállással történő szerződés-megszüntetések) esetén is bekövetkezhet, bár ilyenkor a gazdagodás időpontjában annak volt jogcíme. Bár a szerződés léte nem teljes mértékben zárja ki a jogalap nélküli gazdagodás megállapítását, ennek ellenére az döntően szubszidiárius jogcím, ezért nincs helye, ha szerződéses jogcím is fennállhat. Ha a felperes a teljesítés meg nem történtére, hibás voltára, kellékhibára, vagy értékaránytalanságra stb. hivatkozik, akkor a szerződéses jogcím értelemszerűen rendelkezésre áll [Ptk. 6:579.§] 4/9/2022. Választottbírósági ítélet. Megbízási szerződéses kötelezettség teljesítésekor a megbízott nem hivatkozhat a szer-ződés tartalmát meghaladó többletszolgáltatás vonatkozásában megbízás nélküli ügyvi-telre, vagy az elért eredmény tekintetében jogalap nélküli gazdagodásra, ha a többlet-szolgáltatás nyújtásakor abban a hiszemben volt, hogy a szerződésben meghatározott mértékben teljesít. [1959-es Ptk. 484. § és 486. §] 1/10/2022. Választottbírósági végzés. I. A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért [Ptk. 3:48.§ (3) bek.]. II. A gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnő társaságot terhelő kötelezettségből származó követelés a társaság nyilvántartásból való törlésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül érvényesíthető a társaság volt tagjaival szemben [Ptk. 3:137.§ (1) bek]. III. A választottbíróság hatáskörének megalapozásához kifejezetten a választottbírósági ügyben szereplő felek közötti – akár szerződéses, akár szerződésen kívüli – megállapodást követeli meg, amely az ügybeli esetben sem az eljárás megindítását megelőzően, sem pedig azt követően nem jött létre. Ilyen körülmények között az alperesekre kiterjedő anyagi jogi felelősségi láncolat fennállása önmagában, a felek között közvetlenül létesült választottbírósági megállapodás hiányában, a választottbírósági hatáskör eljárásjogi megállapításához nem volt elégséges [Vbt. 8.§ (1) bek.]. 1/11/2022. Választottbírósági ítélet. I. Az eljárás során felmerülő szakkérdésben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) szakvéleménye ugyanolyan bizonyítéknak minősül, mintha a szakvéleményt a perben kirendelt szakértő terjesztette volna elő. A TSZSZ szakvéleménye a választottbírósági eljárásban is felhasználható [az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény 8/E.§ (1) bek., 8/H.§]. II. A felperes döntő részben eleget tett a felek egyszerűsített vállalkozási szerződésében foglalt kötelezettségeinek, a szakértői véleményben feltárt hiányosságok megszüntetése pedig az alperes együttműködésének hiánya miatt hiúsult meg. Az alperes nem tagadhatta meg az elvégzett munka átvételét a műtárgy olyan hibája miatt, amely hiba kijavításának vagy pótlásának hiánya nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot [Ptk. 6:247.§ (3) bek]. 2/11/2022. Arbitral award. I. The legal succession should be regarded as a new contract in respect of all rights and obligations transferred. The Respondent entered into the Lease Agreement as the legal successor to the original contracting party and this relates to the arbitration agreement incorporated in the Lease Agreement. The interpretation and applicability of the provisions set out in the Lease Agreement is subject to the jurisdiction of this Court of Arbitration. [Article 53/C of Act 177 of 2013 on the Implementation of the New Hungarian Civil Code] II.There are two conjunctive conditions for bringing an action for declaratory relief: the declaration sought is necessary for protection of Claimant’s rights against the Respondent and by nature of the relationship, or in the absence of expiry of the obligation or for other reason, the Claimant is not able to submit a claim for damages or other remedy. [arbitration practice in harmony with Article 172 (3) of the Hungarian Code of Civil Procedure] III. . The economic contents of the inflation cap are to prevent the Respondent from passing on the impact of his own economic decisions (selection of subcontractors, accepting their price offers, accepting price changes) to Claimant exceeding the upper limit (inflation). the application of a cap on the increase of the service charges in a lease relationship does not contradict good morals but is a common market standard widely used by the contracting parties. 1/12/2022. Választottbírósági ítélet. Mivel a saját üzemi rend szervezési és egyéb zavara általában és főszabály szerint nem minősül ellenőrzési körön kívül eső eseménynek, az arra történő hivatkozás még akkor sem elegendő önmagában a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség alóli mentesüléshez, ha az bizonyos mértékig valamilyen vis maior eseménnyel áll okozati kapcsolatban. [Ptk. 6:142. §] 2/12/2022. Választottbírósági ítélet. I. Sem a Ptk. bevezető rendelkezései között szabályozott jogelvek, sem az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség nem szolgáltatnak alapot arra, hogy segítségükkel a szerződő fél mentesülhessen a gondos magatartás tanúsításának kötelezettségétől, megtakaríthassa az aláírásra előterjesztett szerződés rendelkezéseinek részletes megismerését és értelmezését, és arra sem, hogy üzletkörükben eljáró felek a szerződésekkel kapcsolatos kockázataikat ezen rendelkezések segítségével a másik félre háríthassák [Ptk. 6:62.§]. II. A közvetlen felelősségvállaló nyilatkozatot az alperesek egyidejűleg, a Szerződésre való hivatkozással, a Szerződésben vállalt tevékenységben történő személyes közreműködésükre tekintettel, azonos szövegezéssel tették meg, ezért a készfizető kötelezettség tekintetében az alperesek egyetemleges kötelezettekké váltak [Ptk. 6:427.§ (1) bek.]. III. A kezes tájékoztatására irányuló, a jogosultat terhelő kötelezettség előírásának az a célja, hogy a kezes felkészülhessen arra, hogy helytállási kötelezettsége esedékessé válhat, adott esetben tisztázhassa a helyzetet a főadóssal, valamint különösen, hogy megtehesse a szükséges lépéseket esetleges megtérítési igénye biztosítására. Az I. r. alperes tisztában volt azzal, hogy a Franchise partner általi teljesítés elmaradása részéről helytállási kötelezettséget válthat ki, sőt ennek pontos mértékével is tisztában kellett lennie. A személyesen neki szóló párhuzamos értesítés az érdekeinek védelmét nem mozdította volna elő. A Franchise partnernek megküldött számlák és értesítések mellett az I. r. alperesnek szóló azonos tartalmú, párhuzamos értesítés megkövetelése olyan felesleges formalitásként jelentkezett volna, amely nem szolgálta volna a tájékoztatási kötelezettség céljának megvalósulását, az alperesi kezesi érdekek védelmét [Ptk. 6:418.§]. 1/1/2023. Választottbírósági ítélet. I. A keresetlevél előterjesztése csak abban az esetben alkalmas az elévülés meg-szakadásának jogkövetkezményének a kiváltására, ha annak alapján, az el-évüléssel érintett követelés tárgyában, a célzott eljárás ténylegesen megindul és abban a bíróság érdemi döntést hoz. [1959-es Ptk.327. § (1)] II. Ha ugyanazon felek között korábban már létrejött hasonló jogviszony, az ál-talános szerződési feltételeket alkalmazó félnek nem kell ismételten, külön tájékoztatnia a másik felet ugyanazon, a korábbi jogviszonyban már alkal-mazott általános szerződési feltételekről, illetve annak nem kell ismételten, külön elfogadnia azokat, ahhoz, hogy érvényesen a jogviszony részévé válja-nak. [1959-es Ptk.205/B. § (1) és (2)] 2/1/2023. Választottbírósági ítélet. I. A Választottbíróságot határozatának meghozatalában más hatóság, bíróság döntése – a büntetőbíróság által a bűnösség, és a közigazgatási bíróság által a közigazgatási tevékenység jogszerűsége kérdésében hozott jogerős döntése kivételével – nem köti. A szerződési és bírói gyakorlat a súlyos szerződésszegés esetkörében a bűncselekmény elkövetését nem kezeli automatikus kategóriaként, a súlyos szerződésszegést akkor is konkrétan és egyértelműen kell meghatározni és bizonyítani, ha történetesen bűncselekmény elkövetésére is sor került. [a Pp. 263.§-a (2) bekezdésének és 264.§-ának analóg alkalmazásával]. II. Bűncselekmény elkövetése önmagában nem alapozza meg az elkövetésben nem részes másik természetes személy magánjogi kötbérhelytállási felelősségét még akkor sem, ha a kötbérfelelősség szerződéses vállalása egyetemlegesen történt is [Ptk. 6:29.§]. III. A bűncselekményt elkövető I. r. alperes nem a tagoknak így nem is a felperesnek okozott szerződésszegéses kárt, hanem a céltársasággal szemben felelt a szerződésen kívül okozott kár felelősségi szabályai szerint, ezért a bűnelkövetés a károkozó eredmény szempontjából sem minősült a szindikátusi szerződés megsértésének [Ptk. 6:519.§]. IV. A büntetőeljárás folyása az elkövetővel szembeni polgári jogi igények érvényesítése tekintetében az elévülést nem érinti, annak megszakadását, nyugvását nem idézi elő [Ptk. 6:22.§-ának (2) bek., 6:24.-6:25.§-ai]. V. Ha a fél a kereset, illetve a védekezés módosítását vagy kiegészítését indokolatlanul késedelmesen terjeszti elő, és ez az eljárás elhúzódását eredményezi, a választottbírósági tanács dönthet úgy, hogy a módosítás vagy a kiegészítés nem megengedhető, ezért azt figyelmen kívül hagyja [a Választottbíróság Eljárási Szabályzata 34.§-ának (2) bekezdése]. 3/1/2023. Választottbírósági ítélet. I. Az elévülés a keresetlevélnek a kötelezett részére való kézbesítése után újból megkezdődik [1959-es Ptk. 327.§ (2) bek., BH1976. 4.] II. Az elévülés újrakezdődése csak abban az esetben köthető a rendes bíróság eljárást lezáró határozatához, ha az a perbe vitt jog érdeme tárgyában meghozott döntést tartalmaz, máskülönben az elévülés a keresetlevélnek az alperes részére történt kézbesítésével szakad meg és indul újra. Kivételt képez ezen szabály alól, ha a keresetlevél alkalmatlannak bizonyul a bírósági eljárás megindítására, ilyen esetben ugyanis a keresetlevél az elévülés megszakításának joghatását nem idézi elő. Tekintettel arra, hogy a felperes keresete a rendes bírósági eljárásban idézés kibocsátásával járt, a Választottbíróság úgy ítélte meg, hogy a keresetlevél kézbesítése megszakította az elévülést. Tekintettel azonban arra, hogy a rendes bíróságok a perbe vitt jog érdeme tárgyában döntést nem hoztak, így az elévülés újra indulása nem az eljárást lezáró, jogerős határozat meghozatalától kezdődött újra, hanem már a keresetlevélnek az alperes részére történt kézbesítésekor [1959-es Ptk. 327.§ (2) bek.]. 4/1/2023. Választottbírósági végzés. I. Általános szerződési feltétel egyedi megtárgyalásról csak akkor lehet szó, ha a másik szerződő félnek módja volt arra, hogy a kikötés tartalmát érdemben befolyásolja, alakítsa, választási lehetősége nem csupán a szerződéskötéstől való elzárkózásra terjedt ki [1959-es Ptk. 205/A.§ (2) bek., Kúria 2/2012. (XII. 10.) PK véleménye, indokolás 1. pont]. II. Ha az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a feltétel meghatározójával szerződő fél, illetve a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. Ebből következett, hogy a Kölcsönszerződés értelmezése körében felmerülő bizonytalanságot a fogyasztó (tehát az alperes) javára kellett feloldani. Mivel a hivatkozott szerződési feltétel arra nem tér ki, ezért annak alapján nem volt megállapítható, hogy a választottbírósági kikötést a felek egyedileg megtárgyalták, s ezért pusztán ezen szerződéses rendelkezés alapján nem lehetett olyan megállapításra jutni, hogy az egyedi megtárgyalásra valóban sor került. Tekintettel arra, hogy az egyedi megtárgyalás megtörténte kapcsán a bizonyítási teher a felperest terhelte, a bizonyítás sikertelenségének a kockázatát is a felperes viselte [1959-es Ptk. 205.§ (2) bek., 207.§ (1-(2) bek]. III. Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Az általános szerződési feltétel csak akkor vált a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. Külön tájékoztatni kellett a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltért. Ilyen feltétel csak akkor vált a szerződés részévé, ha azt a másik fél – a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően – kifejezetten elfogadta. A Kölcsönszerződésben foglaltak alapján megállapítható volt, hogy a Bank a választottbírósági kikötésről külön tájékoztatta az alperest, az alperes pedig azt a Bank figyelemfelhívó tájékoztatását követően, külön, kifejezetten elfogadta, ezért a választottbírósági kikötés a Kölcsönszerződés részévé vált [1959-es Ptk. 205/A.§ (1) bek. és 205/B.§ (1)-(2) bek.]. IV. Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapította meg. A fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni. Külön jogszabály meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülnek, vagy amelyeket az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni [1959-es Ptk. 209/A.§ (2) bek.]. V. A fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősül különösen az a szerződési feltétel, amely kizárja vagy korlátozza a fogyasztó jogszabályon vagy a felek közötti megállapodáson alapuló igényérvényesítési lehetőségeit, kivéve, ha azt egyben más, jogszabályban meghatározott vitarendezési móddal helyettesíti. Minthogy a Kölcsönszerződés fogyasztói szerződés, a választottbírósági kikötés pedig egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, a választottbírósági kikötés semmis volt [1959-es Ptk. 209.§ (1), (4) bek., 209/A.§ (2) bek., 18/1999.(II.5.)Korm. rendelet 1.§ (1) bek. i) pont]. 1/2/2023. Arbitral award. Agency agreements shall only be validly terminated with immediate effect on the grounds set out in the agreement if the termination notice of the immediate termination sent to the other party contains the statement of termination accompined with the ref-erence to its specific reasons and grounds (as part of the same termination notice). [Sec-tion 16. § and 17. § of the Commercial Agency Act.] 2/2/2023. Választottbírósági ítélet. I. A Választottbíróság módosíthatja a bérleti szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. A Választottbíróság a felek által becsatolt okirati bizonyítékok, ingatlanpiaci szakértők és a felek előadásai alapján vizsgálja azt, hogy megállapítható-e olyan jelentős változás, amely indokolhatja a felek jogviszonyába való beavatkozást. Ha a felek eredetileg a piaci ártól eltérően alacsonyabb díjban állapodtak meg, akkor a bírósági szerződésmódosítás eszközét nem lehet felhasználni ennek az eltérésnek az utólagos kiküszöbölésére. [rPtk.241.§, Pfv.21.538/2008/5.) II. A felperesnek kell bizonyítania, hogy a bírósági szerződésmódosítás jogszabályi feltételei fennállnak, ennek keretében azt, hogy a Bérleti szerződés szerinti bérleti díj a szerződéskötéskor a felek akarata szerint megfelelt a piaci feltételeknek, mert az ezt követő piaci változásoknak csak ez esetben lehet relevanciája. [rPtk.241.§., Pfv.21.538/2008/5] 1/3/2023. Választottbírósági ítélet. I. Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az elévült követelést a bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni. A Ptk. valamennyi kellékszavatossági jogra egységesen állapítja meg az egyéves elévülési időt, így ez az elállásra alapított követelésekre is vonatkozik. Ez az egyéves elévülési határidő nem az elállási nyilatkozat megtételének, hanem a bírósági eljárás megindításának határideje. A hiba előzetes közlése nem alkalmas az elévülés megszakításának előidézésére, ugyanis nem jelenti az igény érvényesítését [Ptk. 6:23.§-ának (1) bekezdése]. II. Az egységes bírói gyakorlat szerint (EBH2003.853., EBH2004.237.) az igényérvényesítés fogalma kifejezetten bírósági úton történő igényérvényesítést – azaz peresítést – jelent. E körben az írásbeli felszólítás, elállás vagy hasonló jognyilatkozat az igényérvényesítéshez fűződő jogkövetkezmények kiváltására önmagában nem elégséges. Jóllehet, a felperes az elállási jognyilatkozatát az elévülési időn belül megtette, ez a nyilatkozata az elévülést nem szakította meg. Az elévülési idő a kereset benyújtásának, és nem az elállási nyilatkozat megtételének határideje [Ptk. 6:25.§ (1) bek. c) pontja]. III. A választottbírósági ítéletben rögzíteni kell a döntés alapjául szolgáló indokokat. A Választottbíróság Eljárási Szabályzata 44.§-a (1) bekezdésének c) pontja ezzel összhangban rendelkezik akként, hogy a választottbírósági ítéletnek tartalmaznia kell a kereseti kérelmek tárgyában hozott döntést és annak indokait. A felek mindkét előkérdés (elévülés, elállás szerződéses feltételeinek hiánya) tekintetében részletesen nyilatkoztak, tényállításaikat megtették, bizonyítékaikat csatolták, jogi érvelésüket szóban és írásban előadták. A választottbírósági tanács a fenti indokok alapján úgy ítélte meg, hogy az indokolási kötelezettségének akkor tesz eleget megfelelően, ha a kereseti követelés mindkét előkérdését megvizsgálja, azokról dönt és a döntés indokairól ítéletében számot ad [Vbt. 44.§ (2) bek.]. 2/3/2023. Választottbírósági ítélet. I. A szerződési szabadság elve azt jelenti, hogy a felek akarata jogi értelemben nincs megkötve. A jogalanyok maguk döntik el, kötnek-e szerződést, ha igen, kivel, milyen tartalommal. A vagyoni forgalom mozgatója a szerződés, amelynek létrehozása során a felek magánautonómiája jut érvényre. A szerződési szabadság a piacgazdaság nélkülözhetetlen eleme. A gazdasági szereplők önkéntesen szerződési kapcsolatba léphetnek, szabadon választhatnak szerződő partnert és a szerződési típust, valamint a szerződés feltételeit úgy szabják meg, ahogyan az az érdekeiknek leginkább megfelel [Ptk. 6:1.§ (1) bek.] II. A felek egyikét sem korlátozta semmi abban, az előzetes egyeztetéseket követően egy általa megfelelőnek gondolt szerződéstervezetet készítsen el, úgy az alperes is szabadon dönthetett arról, hogy e szerződéstervezetet elfogadja, vagy azzal szemben észrevételekkel él. Ha az alperes számára a szerződéstervezet nem volt elfogadható, úgy – mint a gazdasági élet professzionális és felelős szereplőjének – jeleznie kellett volna a felperesnek a tervezettel kapcsolatos aggályait. Erre azonban nem került sor, az alperes a szerződéstervezetet elfogadta. Alperesnek ezzel kapcsolatban a per során előadott érvei nemcsak életszerűtlenek, hanem elfogadásuk esetén a pacta sunt servanda elvével is ellentétesek voltak, amelynek lényege az, hogy a szerződés tartalmát elsősorban a felek kinyilvánított vagy a jogszabály tételeire hagyatkozó – ebben az értelemben hallgatólagos – megállapodása határozza meg, ideértve a szokások, a kialakult gyakorlat elfogadását, tudomásulvételét, szerződéses tartalommá válását is [Ptk. 6:1.§ (1) bek., 6:63.§ (5) bek]. III. A megállapodás a jogszabály erejénél fogva kötelez a szerződés teljesítésére. A polgári jognak az a parancsa, amely úgy szól, hogy a szerződéseket be kell tartani, semmit sem érne, ha a kötelezettséghez nem kapcsolódna a megszegés esetére irányadó jogkövetkezmény, szankció. Mivel a szerződő feleket a szerződéses, szerződésen alapuló kötelezettségvállalásuk kötötte, arra a másik fél alappal hivatkozhatott [Ptk. 6:1.§ (1) bek., 6:78.§ (1) bek.]. 3/3/2023. Választottbírósági ítélet. I. Az alperes hivatkozott arra, hogy számára nem volt érthető, hogy mit jelentett a választottbírósági kikötés, ezt a kifogást azonban a Választottbíróság nem fogadta el, mert az alperes üzleti tevékenységet hivatásszerűen végző személy, akitől elvárható volt, hogy az üzleti élet intézményeivel tisztában legyen [Ptk. 6:8.§ (1) bek., 6:59.§ (2) bek., 6:63.§ (4) bek, 8:1.§ 4. pont]. II. Kétségtelen volt, hogy az eljárásra a felek által kijelölt állandó választottbíróság megnevezése nem egyezett a Kereskedelmi Választottbíróság hivatalos megnevezésével, de a választottbírósági szerződésből az is kiderült, hogy a felek nem ad hoc, hanem állandó választottbíróság eljárásában állapodtak meg, s a közöttük fennálló jogviszonyból származó jogviták elbírálása az intézményes, állandó választottbíróságok közül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság hatáskörébe tartozott [a választottbíráskodásról szóló 207. évi LX. törvény 3.§ (3) bek., Ptk. 6:63.§ (4) bek.]. III. A helyiségbérleti szerződés nem tudja funkcióját betölteni akkor, ha a bérlő nem használja a helyiséget, s a bérbeadó nem biztosítja a helyiség használatának lehetőségét. Az üzlethelyiség visszavételében való megegyezés tehát valójában a bérleti szerződés megszüntetésére irányuló kölcsönös akaratot fejezte ki. Ha viszont a fentiek értelmében a felek között a bérleti szerződés megszűnt, úgy az ezt követő időszakra vonatkozóan az alperest sem bérleti díj, sem pedig üzemeltetési átalánydíj nem terhelhette, ezért a Választottbíróság az ezekre irányuló felperesi igényeket megalapozatlannak találta és elutasította [Ptk. 6:4.§ (3) bek.]. 4/3/2023. Választottbírósági ítélet. I. A színlelt szerződés semmis, ha az más szerződést leplez; a felek jogait és kötelezettségeit a leplezett szerződés alapján kell megítélni. Színlelt szerződésről akkor beszélünk, ha a felek - egyetértésben - harmadik személy irányába tesznek a közös akaratukkal nem egyező jognyilatkozatot, a külvilág felé keltenek hamis látszatot. A színlelt szerződést a magánjog azért tekinti semmisnek, mert azzal a felek közös akaratelhatározással harmadik személy vagy hatóság előtt - rendszerint károsító szándékkal - hamis látszatot keltenek [Ptk.6:92. §] II. A számviteli nyilvántartások megbízhatóságához, az azokon alapuló mérlegadatok valódiságához alapvető jogbiztonsági érdekek fűződnek, tehát vélelmezni kell ezen adatok valódiságát és megbízhatóságát. A számlák, illetve az ezeket módosító helyesbítő/jóváíró számlák ide tartozó alapbizonylatok és a perben értékelendő jognyilatkozatok. A Választottbíróság álláspontja szerint egy számla kiállításával a számla kiállítója állítja azt, hogy a számla tartalma a valósággal megegyező. [Számviteli tv.165.§ (2) és 166.§(2) bekezdései] 5/3/2023. Választottbírósági ítélet. I. A feleknek a választottbírósági eljárás kikötésére irányuló szándéka anélkül is maradéktalanul megállapítható, hogy ezzel párhuzamosan kifejezetten rendelkeztek volna a rendes bíróság hatáskörének kizárásáról. Nincs olyan jogszabályi vagy eljárási szabályzati norma, amely e negatív (kizáró) rendelkezést is megkövetelné a választottbírósági szerződés érvényességéhez. A mintaklauzulának normatív ereje nincs, ezért ez a többletkövetelmény a mintaklauzulából sem vezethető le. A törvényi követelményeknek megfelelő bármely választottbírósági szerződés alkalmas a választottbírósági hatáskör megalapozására akkor is, ha az eltér az ajánlott mintaklauzulától [a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény (Vbt.) 8.§-a]. II. Arra az időre, amely alatt a bérlő a dolgot rajta kívül álló okból nem használhatja, bér nem jár. A jogszabály nem követeli meg a bérlőtől annak bizonyítását, hogy a bérlemény rendeltetésszerű használatának elmaradása a bérbeadó hibájára, szerződésszegő magatartására vagy mulasztására vezethető vissza. A bérbeadó továbbá akkor is jogosult a bérleti díj visszakövetelésére, ha a bérlemény rendeltetésszerű használatát kizáró ok következtében a bérbeadó is károsodik [1959-es Ptk. 428.§ (1) bek.]. III. A jogszabály nem határoz meg olyan követelményt, amely a bérlő számára a kifizetett bérleti díj visszakövetelését csak akkor tenné lehetővé, ha a bérlő bizonyítja, hogy a bérlemény rendeltetésszerű használatra való alkalmatlanná válását kellő időben meghozott megfelelő üzleti koncepcióváltással, vagy éppen az üzlet korábbi időpontban történő nyitása bevezetésével megpróbálta elhárítani. A felperesi bérlő az alperesi bérbeadóval szemben nem kártérítésre tartott igényt, amely esetben elvárható lett volna, hogy károsultként tegyen meg mindent kára enyhítése érdekében, hanem a bérleti díj visszatérítését követelte [1959-es Ptk. 428.§ (1) bek.]. 1/4/2023. Választottbírósági ítélet. I. A Ptk. a teljesítés elismerésének írásbeliségét nem követeli meg, azonban vállalkozási szerződések esetében mintegy megerősítő bizonyítási eszközként szabályozza. Ezért a teljesítés igazolásra a Ptk-ban sem formai, sem tartalmi előírás nincs. [Ptk. 6:38. (l) -(2)] II. A jogvitás helyzetekben bírósági polgári peres eljárásokban általános szabály, hogy annak kell bizonyítani, aki állít és az állított tényekre (pl. szerződés alapján teljesített szolgáltatás) igényt kíván alapítani (pl. vállalkozói díj követelése). Vannak azonban olyan jogi instrumentumok, amelyek ezt az általános szabályt felülírják. Ilyen eszköz jogvitás helyzetekben a teljesítési igazolás, ami azzal a jogkövetkezménnyel jár, hogy a bizonyítási teher megfordul. A teljesítés igazolást felmutató kötelezettel szemben, annak a jogosultnak (megrendelőnek) kell bizonyítani, aki a teljesítést a teljesítés igazolás kiállítását követően kétségbe vonja és a számla kifizetését megtagadja. 2/6/2023. Választottbírósági ítélet Vb/22043. I. A perfeljegyzési intézkedés mellőzése nem fenyeget a kereset teljesítésének ellehetetlenülésével, figyelemmel a felperes tulajdonjogának a tulajdoni lap teherlapján bejegyzett „tulajdonjog fenntartással történt eladás” megnevezésű jogi ténnyel a saját ranghelyén biztosított voltára. [Inytv. 7.§ (1) bek.] II. A választottbírósági ítélet hatálya ugyanaz, mint a jogerős bírósági ítéleté. Ez magyarázza azt, hogy a jogvita elbírálására hatáskörrel rendelkező Választottbíróság ítéleti rendelkezése azonos hatályú az állami bíróság peres eljárásban hozott döntésével, ennek megfelelően a Választottbíróság az ingatlan-nyilvántartási eljárásban hatóságnak minősül, megkeresése a bíróságéval azonos hatályú hatósági megkeresés, s alkalmas az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre. [Vbt. 53.§-ának (1) bekezdése és a 1994-esVbt. 58.§] III. Felperes az eljárást felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet ellen indította meg, ezért a választottbírósági hatáskör vizsgálatát ki kellett terjeszteni a Cstv. 38.§-ának (3) bekezdésére, amelynek értelmében a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzbeli követelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. A jelen eljárásban a felperes által előterjesztett kereset nem pénzkövetelésre irányult, ezért a Választottbíróság hatásköre a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezettel szemben indított eljárásra fennállott. [Cstv. 38.§-ának (3) bekezdése, Vbt. 55. §.] 3/6/2023. Választottbírósági végzés. I. Az engedményezési láncolat bizonyításának hiánya miatt a Választottbíróság sem a legitimáció kérdésében, amely anyagi jogi döntést igényelt volna, sem a hatáskör kérdésében sem tudott állást foglalni, az eljárást meg kellett szüntetni [Eljárási Szabályzat 46.§ (1) bek. g) pontja alapján figyelemmel a 30.§ (1) – (3) bekezdésben foglaltakra]. II. A feleket egyenlő elbánásban kell részesíteni, és mindegyik félnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az ügyét előadja. [Vbtv. 29.§ (1) bek.); Eljárási Szabályzatának 31.§ (3) bekezdése] 4/6/2023. Választottbírósági ítélet. A pénztartozást a teljesítés helyén és idején érvényben lévő pénznemben kell megfizetni. A más pénznemben meghatározott pénztartozást a teljesítés helye szerinti jegybank által a teljesítés idején meghatározott árfolyam (…) alapján kell átszámítani. [Ptk. 6:45. § (1) és (2) bekezdése] 1/7/2023. Választottbírósági ítélet. Az eladó részéről nem tekinthető súlyos szerződésszegésnek, ha életszerűtlenül rövid határidő alatt (néhány órán belül) nem tudja megválaszolni a vevő jelentős mennyiségű kérdését, és nem jelenti az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségének súlyos megszegését. [Ptk. 6:140 § (1) bekezdése, 6:62 § (1) bekezdése] A választottbírósági kikötésre tekintettel a felperes a kereseti előadása szerint maga sem folytatta a perré alakult fizetési meghagyásos eljárást rendes bíróság előtt és keresetet végül a kikötésnek megfelelően csak a Magyar Kereskedelmi Kamara mellett működő Állandó Választottbíróság előtt terjesztette elő. [2009. évi L. törvény (Fmhtv.) 37. § (3) bek.] 1/8/2023. Választottbírósági ítélet. I. Az alperes nem teljesítette a szerződést tartalmának megfelelően azzal, hogy az alperesi kötelezettség teljesítése, a kölcsön folyósítása a felmondás következtében elmaradt. [Ptk 6:34.§, valamint 6:137. §] II. A szerződéskötés tekintetében az a tény, hogy a felek a Kölcsönszerződés megkötésekor közös tudomással bírtak a kapcsolt vállalkozás kényszertörlés alatt álló voltáról, mint szerződéskötést kizáró okról, ám a szerződést mégis megkötötték, azt bizonyítja, hogy a szerződéskötés tekintetében mindkét fél megsértette a Ptk 1:3 § (2) bek.-ét. A jóhiszeműség és tisztesség alapelvét kibontó általános jellegű konkrét szabályt megfogalmazó rendelkezést (a venire contra factum proprium tilalmának egyik megfogalmazását - Az új Ptk magyarázata I/IV. hvgorac, 2013. 52.old.) sérti az, hogy a felek joggyakorlása kölcsönösen szemben áll korábbi magatartásukkal, amelyben a másik fél bízhatott. [Ptk 1:3 § (2) bek] III. Az alperesi felmondás és a teljesítés elmaradása egyben sérti a Ptk 1:4. § (2) bek.-ét is: alperes a „sántikáló” szerződés megkötésében megnyilvánuló saját felróható magatartására hivatkozva kíván szabadulni szerződéses kötelezettségei teljesítése alól. [Ptk 1:4. § (2) bek.] 2/8/2023. Választottbírósági ítélet. I. „Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel vételi jogot alapít, a jogosult a dolgot a szerződésben meghatározott vételáron egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja.” A törvényszövegből is kitűnően a vételi jog gyakorlása folytán létrejövő adásvételi jogviszony két szerződést foglal magába. Az egyik a vételi jogot engedő megállapodás (opciós szerződés), amelynek nem tárgya a dolog tulajdonának az átruházása, a másik pedig maga az adásvétel, amelyet a vételi jog gyakorlása mint egyoldalú jognyilatkozat hoz létre. A Ptk. a két szerződést, a jogviszony két mozzanatát együtt tekinti az adásvétel különös nemének. [Ptk. 6:225. § (1) bekezdése] II. Ha a szerződésben olyan kikötés szerepel, hogy csak egy olyan társaság megnevezése alkalmas arra, hogy az alperes annak ajánlatot tegyen, és azzal szerződést kössön, amelyben a felperes már tulajdont szerzett, akkor önmagában az opciós szerződés megkötésével, tulajdonszerzés nélkül, a felperes nem tett eleget a szerződésben vállalt kötelezettségének .Felperes jogi kérdésben tévedésben van. [Ptk. 6:90. § (1) bekezdés] III. „A fél nem hivatkozhat a tájékoztatási kötelezettség megsértésre olyan jogokkal, tényekkel és adatokkal kapcsolatban, amelyeket ismert vagy közhiteles nyilvántartásból vagy más forrásból ismernie kellett.” Márpedig a felperesnek tudnia kellett, hogy nem szerzett tulajdont a Társaságban. [Ptk. 6:62. § (2) bekezdése]. 1/9/2023. Választottbírósági ítélet. I. A Szerződésben a felek úgy rendelkeztek, hogy a módosítás csak írásban történhet, ezért a Szerződés módosítása az írásbeliség érvényességi követelményéhez volt kötve. Az alperes által említett módosító tételek közül egyesekről bebizonyosodott, hogy a módosításra a Szerződés megkötését megelőzően került sor, ezek a Szerződés módosításaként nem jöhetnek szóba. A Szerződés megkötését megelőzően az eredeti kiíráshoz képest tett, illetve a felek tárgyalásai során egyeztetett módosítások kezdettől fogva a Szerződés tárgyává váltak (a Szerződés szövegébe beépültek), azok módosításnak nem minősülnek. [Ptk. 6:6. § (2) bekezdése és 6:7. § (1) bekezdése] II. A Választottbíróság úgy tekintette, hogy teljesítésének igazolása alperesnek áll érdekében, a bizonyítás alperes terhére esik. A perben képviselt kezdeti álláspontja alapján a követelmények teljesítését alperes maga is a szakvéleménnyel kívánta bizonyítani. A Választottbíróság a szakvélemény ítéleti bizonyossághoz szükséges kiegészítését a kiegészítő szakvélemény beszerzése útján tartotta lehetségesnek. A kiegészítő szakértői vizsgálat alperesi akadályozását a Választottbíróság ezért úgy tekintette, hogy a felperes által szolgáltatott bizonyítékokban állított hibák az alperesi késedelmet megalapozzák. Ezt a Választottbíróság a bizonyítás alperes részéről történő meghiúsításának tekintette és a kiegészítő szemle elmaradásának következményei alperest terhelik. [2019-es Eljárási Szabályzat 40. § (6) bek.]