A Választottbíróságok magánbíróságok, ahol az érintett felek abban állapodnak meg, hogy jogvitájuk eldöntését a rendes bírósági eljárás mellőzésével a felek által kijelölt választottbíróságra bízzák. A felek a megállapodásukban szabadon dönthetnek arról, hogy mely ügyleteikre és azon belül mely kérdésekre kötik ki a választottbíróság eljárását. A szigorúan vett jogi szempontok mellett az egyéb üzleti szempontokat is figyelembe veszik akkor, amikor a választottbíróság intézményét kötik ki. A választottbíróság olyan sajátos alternatív vitarendezési fórum, ahol a felek a vitás kérdésre figyelemmel maguk dönthetnek arról, hogy milyen szakmai ismeretekkel rendelkező bírák alkalmasak speciális jogvitájuk eldöntésére.
A Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság tevékenysége ötvözi a tradíciókon, szakszerűségen és tapasztalaton alapuló, de egyúttal a jelenkor üzleti követelményeinek elbírálására való felkészültséget. A választottbírósági fórum előtt mindenféle olyan magánjogi-, gazdasági-, pénzügyi-, energetikai ügy előfordul, amely az üzleti világ mindennapjaiban fellelhető. A gazdasági- és üzleti élet szereplői az eljárás keretében maguk döntenek az eljárásuk alapvető kérdéseiről, a választottbírók jelölése mellett az eljárás székhelyéről, nyelvéről, az alkalmazandó anyagi- és eljárási szabályokról.
A Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság a XXI. század követelményeivel összhangban megalkotott Eljárási Szabályzatával az UNCITRAL modelltörvénnyel összhangban nem kizárólag gazdasági és kereskedelmi jogvitákra nyitja meg a választottbíráskodás lehetőségét, hanem a polgári magánjogi jogviták teljes körére, kivéve a Pp. különleges pereit és a közigazgatási pereket, a jogszabály által kivett szerződéseket, közöttük a fogyasztói szerződéseket. Az eljárás a polgári per alternatívájaként kiemelten biztosítja a feleknek a bírósághoz való fordulás jogát és azt, hogy a jogvitát valamennyi elemében egy eljárás keretében véglegesen el lehessen bírálni. A legmodernebb választottbírósági eljárásokhoz hasonlóan az előkészítő egyeztetés jogintézménye arra hivatott, hogy a választottbíróság és a felek maguk tisztázzák és határozzák meg a jogvita kereteit, az eljárás tervezett időrendjét, és a bizonyítási eljárás menetét. Az érvek és a bizonyítási eszközök minél széleskörűbb eljárásba történő engedésével, előterjeszthetőségének lehetőségével a felek egészen az eljárás berekesztéséig élhetnek.
A felek és a választottbíróság az eljárásban a gazdasági racionalitáshoz közelítve dönthetnek arról, hogy a jogvita keretében, egy üzleti tárgyaláshoz is hasonlóan, egyezségre törekszenek, vagy az eljárást egy rájuk nézve kötelező végleges határozattal zárják le. Az Eljárási Szabályzat a felek részére közvetítői eljárás és gyorsított eljárás lehetőségét is kínálja.
A feleknek lehetőségük van a választottbíró jelölése során, hogy a jogvita során lényeges speciális szakértelemmel rendelkező személyt jelöljenek, aki lehet akár gazdasági-, pénzügyi szakember vagy speciális szakértelemmel felruházott mérnök. A rendes perorvoslat hiánya miatt az eljárás gyorsabb, mint a többfokú állami bírósági per. Ebből következik, hogy ez az eljárás költségkímélő, és olcsóbb megoldást is kínál a gazdasági élet szereplői részére. A felek azon joga, hogy bizonyos eljárási kérdésekben a jogszabály keretei között maguk állapodjanak meg, biztosítja az üzleti élet által megkövetelt rugalmasságot, szemben a rendes bíróságok eljárásával. Főszabályként bizalmas jellegű a választottbírósági eljárás, az itt elhangzottak a felek üzleti titkát képezik. A választottbírósági eljárás a rendes bírósági eljárásnál gyorsabb, hiszen ítéletével szemben fellebbezésnek helye nincsen.
A Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara mintaklauzulával és választottbírói névjegyzékkel segíti a Választottbírósághoz fordulók munkáját. A lista, amely magas fokú jogi-, gazdasági- és egyéb ismeretekkel rendelkező magyar és külföldi választottbírákat tartalmaz, kizárólag ajánlási jellegű.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság nemcsak peres eljárásokat, hanem közvetítő eljárásokat is lefolytathat. 1989 óta tartalmazza Eljárási Szabályzatunk a közvetítésre vonatkozó szabályokat, azóta folytat le a Választottbíróság egyeztető-közvetítő eljárásokat.
Korábban a polgári jogviták bíróságon kívüli rendezésének elősegítése érdekében megalkotott 2002. évi LV: törvény is lehetővé tette, hogy a választottbíróságok külön, a közvetítői törvény rendelkezéseitől elérően szabályozhassák a választottbírósági eljárás során lefolytatandó közvetítést, illetve a választottbírósági egyeztető-közvetítő eljárást.
A 2018. január 1-jétől hatályos új törvény, a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX: törvény 58. §-a már külön kiemeli, hogy állandó választottbíróság a választottbírósági közvetítő eljárásra a Vbt.-vel és az UNCITRAL 2002-es nemzetközi kereskedelmi békéltetésről szóló mintatörvényével összhangban álló szabályzatot alkothat. Az új szabályok 2018. február 1-jén léptek hatályba.
