Javaslatok

Az MKIK és a területi kamarák megvalósult javaslatai

2023

Munkába járási költségtérítés összegének emelése

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatára a Kormány megemelte a munkába járási költségtérítés összegét. A napi munkába járás és a hazautazás esetén kilométerenként akár 30 forint költségtérítést kaphat adómentesen munkáltatójától a munkavállaló. A munkáltatónak a munkába járás költségét ennek az összegnek 60 százalékáig, azaz kilométerenként 18 forint összegben kell kötelezően megtérítenie.

Részvétel a Kormány Deregulációs Kerekasztal munkájában

A Kormány célja a magyar emberek, vállalkozások mindennapi életének, ügyintézésének megkönnyítése és egyszerűsítése. Ennek érdekében a Kormány döntött a Deregulációs Kerekasztal felállításáról, amelynek feladata az ügyintézést megnehezítő vagy lassító szabályok kiszűrése, a túlszabályozottság csökkentése és a közigazgatási hatósági és egyéb eljárások, közszolgáltatások tartalmának újragondolása. A Kormány felkérte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát a Deregulációs Kerekasztal munkájában való részvételre, elismerve és tiszteletben tartva a Kamara által végzett szakmai tevékenységet.

A Kamara rendszeresen szakmai koncepcionális, illetve konkrét jogszabály-módosítási javaslatokat tett a Kerekasztal számára a Kamara feladatai, működése, illetve az általa képviselt szervezetek tevékenysége során felmerült élethelyzetek, problémák hatékonyabb kezelése érdekében.

Részvétel a Gazdasági Kamarák Egyeztető Fórumának munkájában

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter – a miniszterelnök megbízásából – vezetésével 2023. január 31-én megalakításra került a kormány új gazdaságpolitikai tanácsadó testülete, a Gazdasági Kamarák Egyeztető Fóruma, mely a jövőben a kormány egyik fontos gazdaságpolitikai tanácsadó, konzultatív testületeként fog működni.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara energiaválsággal kapcsolatos tevékenysége

Az IFKA veszi át az energiaköltség és beruházási támogatási program lebonyolítását. KKV energiaköltség és Beruházás támogatási program 2022-2023 pályázati problémák. Pályázatok elbírálásának lelassulása és a banki felhatalmazó levél érvényességi idejével kapcsolatos jelzés.

• elért eredmény: dedikált kontakt biztosítása a területi kamarai ügyintézőknek

Lantos Csaba, energiaügyi miniszter: kamarák elnökeivel történő egyeztetés, amelyen a KKV kör energetikai problémáiról történt eszmecsere és többször írásban is jeleztük az aktuális nehézségeket.

• elért eredmények: a rezsivédelmi rendszer év végéig biztosítja a háztartások számára az energiaár-támogatást az átlagfogyasztás szintjéig. A nem lakossági szereplők, szociális és közintézmények, valamint a vállalkozások elérhető áron, jelentős kedvezménnyel juthatnak energiához.

• az MVM Next május elsejétől kevesebb mint felére csökkenti a Váltó Fix tarifáit. A szolgáltatási jogviszony létrejöttekor rögzítettekhez képest az áramdíjuk 59%-kal, kilowattóránként 196 forintról 80 forintra, egy megajoule gáz díja pedig 52%-kal, 21 forintról 10 forintra csökken.
• továbbá májustól a lakossági piaci ár szintjére, 165 forintról 70 forintra csökken az egyetemes szolgáltatásban ellátott mikrovállalkozások sávhatár feletti áramára.
• a Váltó fix tarifának köszönhetően a gázszolgáltatásban mintegy 14 ezer, az áramellátásban közel 17 ezer üzleti partner jut kedvezményes árú energiához.

Részvétel a Pénzügyminisztérium személyi jövedelmekkel kapcsolatos egyszerűsítési és konszolidációs lehetőségeket vizsgáló munkacsoportjában

Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi tervében (RRF programjában) vállalta a személyi jövedelmekkel kapcsolatos egyszerűsítési és konszolidációs lehetőségek vizsgálatát, amely eredményét egy jelentés összegzi. A jelentés előkészítése érdekében a Pénzügyminisztérium egy munkacsoportot hozott létre, melynek munkájában az MKIK is részt vesz. 2023. március 29-én került sor az alakuló ülésre, amelyen Besesek Botond helyettes államtitkár ismertette a munkacsoport célját és azokat a témaköröket, amelyek a személyi jövedelmekkel kapcsolatos egyszerűsítési és konszolidációs lehetőségeket veszik számba.

A munkacsoport célja:

• a személyi jövedelemadó és alternatívái, illetve a társadalombiztosítási járulékok terén elérhető egyszerűsítési és konszolidációs lehetőségek vizsgálata,
• a hatástalan, vagy nem hatékony kedvezmények azonosítása,
• az adózók számára elérhető alternatívák közti választás megkönnyítését célzó intézkedési lehetőségek feltérképezése,
• az ösztönzők szándékolatlan és indokolatlan torzításait csökkentő módosítások vizsgálata.

Kamatstop: 330 milliárd forintos támogatás a családoknak és a hazai kkv-nak

Célja, hogy megvédje a háztartásokat és a hazai kis- és közepes vállalkozásokat a magas hozamkörnyezet negatív hatásaitól. A védett hitelállomány meghaladja az 1360 milliárd forintot és közel 350 ezer családot védett meg ez az intézkedés a magas kamatokkal szemben. A kamara javaslatára történt kiterjesztés a kkv-kra, bevezetéskor 60 ezer vállalkozást, jelenleg pedig 28,5 ezer vállalkozás közel 1000 milliárd forintnyi hitelállománya esik az intézkedés hatálya alá. A cégek eddig mindegy 80-85 milliárd forintot takaríthattak meg, ami jelentős mértékben járul hozzá a kkv-szektor stabilitásához.

• elért eredmények: A jelenlegi rendkívül magas piaci kamatszint miatt, kamatstop nélkül a kkv-kör azonnali, jelentős kamatteher-emelkedéssel szembesülnének. Emiatt a lakossági jelzáloghitelekre és a kkv-hitelekre vonatkozó kamatstop intézményét meghosszabbították 2023 második felére is. Ez a vállalkozások számára 40-45 milliárdnyi további megtakarítást eredményezhet, ennyivel kell ugyanis kevesebb törlesztési terhet fizetniük az intézkedésnek köszönhetően.

• A kamatstop kivezetése csak akkor lehetséges, ha a jegybanki irányadó kamat egy számjegyű lesz, ehhez pedig az infláció letörésén keresztül vezet az út.

• A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, a Baross Gábor Tőkeprogram és a Széchenyi Kártya Program 2023-ban 1-1,2%-kal járulnak hozzá a GDP növeléséhez, ez a hatás a kamatstoppal együtt már elérheti a 2%-ot.

Infláció letörését célzó intézkedések

Élelmiszerinfláció: annak érdekében, hogy az élelmiszerárak tovább csökkenjenek, és fokozódjon a verseny a kiskereskedelemben, júniustól kötelező akciózást írnak elő a kiskereskedelmi üzleteknek, valamint egy online árfigyelő adatbázis kerül bevezetésre. Az adatbázis használata jelentősen erősíti az átláthatóságot, megismerhetővé teszi a különböző árképzési gyakorlatokat, megakadályozza a túlárazást. A szolgáltatás bevezetése hozzájárul a kiskereskedelmi szektorban a piaci verseny fokozásához, továbbá elősegíti az infláció mérséklődését.

Az árfigyelő rendszer részletszabályainak kialakítása során az MKIK elnöksége mellett működő Kereskedelmi kollégium számos könnyítő javaslatot fogalmazott meg. Az intézkedés a legnagyobb kereskedelmi üzletláncokra vonatkozik kötelezően, az árfigyelő rendszerbe ugyanis azok a kereskedők kötelesek adatot szolgáltatni, amelyek nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot. Az árfigyelő rendszer a termékek azonosításhoz szükséges adatokon túlmutatóan a napi és a törzsvásárlói árakat tartja nyilván kereskedőnkként és üzletenként. Az adatokat a kereskedő napi szinten köteles feltölteni elektronikusan, legkésőbb a napi ár és törzsvásárlói ár alkalmazását megelőző nap végéig. A kereskedők kötelesek a napi árat egy évre visszamenőleges időszakra nézve is felölteni a rendszerbe, erre 2023. augusztus 31-ig lesz lehetőségük. Az elektronikus rendszerhez azok a kereskedők is csatlakozhatnak önkéntesen, akikre a kötelező adatszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik. Az online árfigyelő adatbázist a Gazdasági Versenyhivatal működteti.

Árkommunikációs gyakorlatok az online térben

A Gazdasági Versenyhivatal 2023. április 27-én workshopot szervezett az Árkommunikációs gyakorlatok „post PID” az online térben az árfeltüntetésről szóló irányelv, illetve az árrendelet módosítását követően témában. A workshop elsődleges célja, hogy felhívja a piaci szereplők figyelmét a PID hatálybalépését követően megjelent új árfeltüntetési praktikák veszélyeire, és segítséget nyújtson a jogszerű gyakorlatok kialakításához, illetve inputokat gyűjtsön egy olyan részletesebb anyag kidolgozásához, ami a jogszerű gyakorlatok kialakítását elősegítheti. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a rendezvény népszerűsítésével közel 60 vállalkozással bővítette a résztvevők létszámát.

MTÜ NTAK bővítéséről szóló országos tájékoztató roadshow (8 helyszínen személyes részvételű, több online rendezvény)

2023. július 1-től a vendéglátóegységek és a turisztikai attrakciók is kötelesek adatot szolgáltatni a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) felé. A vállalkozások segítése érdekében az MKIK a területi kamarákkal együttműködve lehetőséget biztosít a Magyar Turisztikai Ügynökségnek, hogy bemutassa az NTAK-ba történő regisztráció menetét, illetve az ingyenes VENDÉGEM Vendéglátás és VENDÉGEM Attrakció szoftvert.

Az MKIK, MOHU Zrt. és MEKH országos tájékoztató rendezvénye (05.16-án)

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a MOHU Zrt. és a Magyar Energetikai és a Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) részvétel országos online tájékoztató rendezvényt szervezett a gazdálkodó szervezeteknek és a hulladékbirtokosoknak a kötelező regisztrációról, illetve a Kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszerről.

Az MKIK és a területi kamarák a vállalkozások érdekében megvalósult javaslatai

2022 és 2023 eleje

Iparűzési adó kormányzati megfelezése

• A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) ötlete alapján döntött a kormány az iparűzési adó megfelezéséről a 4 milliárd forint árbevétel alatti cégek esetében.
• Az önkormányzatoknak a 2020. december 2-án hatályos adórendelete szerinti adómentességet, adókedvezményt a 2022. évben végződő adóévben is fenn kell tartania.

Helyi adók emelésének korlátozása

• A 2022. évben végződő adóévben a helyi adó és a települési adó mértéke nem lehet magasabb, mint az ugyanazon helyi adónak, települési adónak a 2020. december 2. napján hatályos és alkalmazandó önkormányzati adórendeletben megállapított adómértéke.

Infláció: az energia, élelmiszer, -és benzinárak drasztikus növekedésének előrejelzése

Hitelmoratórium

• A moratóriumnak köszönhetően a lakossági hitelt törlesztőknek ez most nem jelent hirtelen negatív változást, de a koronavírus-válságból éppen csak kilábalt és az energiaválsággal jelenleg is küzdő vállalkozásoknak hatalmas csapás, amelynek terheit a nano-, mikro- kis- és középvállalkozások körülbelül 100 ezres tömege biztosan nem tud majd kigazdálkodni.
• Mára azonban a moratóriumban lévők száma jelentősen lecsökkent, így a Kormány nem hosszabbítja meg a moratórium év végével lejáró hatályát.

A Kormány következőkről is döntött:

• jogszabályban garantálja, hogy a moratórium kivezetése ellenére az ügyfelek által fizetendő havi törlesztőrészlet 2023 januárjától ne emelkedhessen a moratóriumban való részvétel során felhalmozódó kamatok és díjak miatt
• a tartozás visszafizetése a futamidő meghosszabbításával valósulhat meg.

KATA módosítások

• A pozitív vállalkozásfejlesztési hatások elismerése mellett támogattuk azt a szakpolitikai célt, hogy ezt az adózási formát ne lehessen használni a munkaviszonyok visszaélésszerű átminősítésére.
• 2022 nyarán 450 ezer KATA-s vállalkozás volt jelen az adórendszerben, ebből 70 ezer szünetelő és 6500 inaktív (nem bocsátott ki számlát, nem volt forgalma, nem folytatott vállalkozói tevékenységet). A rendszerben 30 ezer BT beltag is szerepelt, tehát összesen 350 ezer aktív KATA-s vállalkozóból indultunk ki.
• Jelenleg 110 ezer Új KATA-s vállalkozó van és 130 ezer Átalányadós (2022. október 15.)
• A maradék 110 ezer vállalkozásból elképzelhető, hogy ugyanúgy 70 ezer szünetel, a 30 ezer BT beltag más adózási formát választhatott vagy megszűnt és a 10 ezer vállalkozás közül, ha 6500 inaktív ahogyan az előzőekben is volt, akkor mintegy 3500 egyéni vállalkozó még választhatja az átalányadózást vagy egyéb adózási formát, esetleg ennyi meg is szűnhet. A KATA átalakítás következtében az egyéni vállalkozások számában kevesebb mint 1%-os (0,7%) változás következett be, tehát a vállalkozó nem szűnt meg csak átalakult.

Energiaszolgáltatók erőfölényének letörése

• 348/2022. (IX. 9.) Korm. rendelet: A villamosenergia- és földgáz kereskedelmi engedélyes társaságok a gazdasági társaságok részére történő ajánlatadás során a vállalkozások folyamatos energiaellátása érdekében tekintettel kell, hogy legyenek a kockázatkezelési szempontokon túl a gazdasági társaságok korlátos biztosítéknyújtási képességére abban az esetben is, ha ezzel a fogyasztók gazdasági erejét (hitelképességét) és biztosítéknyújtási képességét meghaladó mértékben vállalnak fel nemfizetési kockázatot.

Támogatás falusi kisboltoknak a Magyar Falu Program keretében

• Bérköltségekre és rezsiköltségre is elszámolható pályázat jelent meg kisboltok részére.
• A projektre összesen 8 milliárd forintot különített el a kormány, a támogatásra a Magyar Falu Program keretében lehetett pályázni.

Kamatstop

• Az infláció megfékezése, a recesszió elkerülése és a vállalkozások megerősítése érdekében a kormánynak be kellett avatkoznia, ezért elfogadva a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének kérését arról határozott, hogy a lakossági kamatstopon túl, az államilag nem támogatott, változó kamatozású, forint alapú kkv hitelekre is kiterjeszti a kamatstopot.
• A kormány döntése értelmében 2022. november 15-től 2023. június 30-ig a kis- és középvállalatok érintett hitelei alapjául szolgáló kamat mértéke nem lehet magasabb, mint a 2022. június 28-i fordulónapra átszámított bankközi kamat mértéke, azaz 7,77%. Körülbelül 60.000 kkv nagyjából 100.000 db hitele érintett.

Széchenyi Kártya Program

A magyar kkv-k talpon maradásának és versenyképesének megőrzése érdekében az MKIK javaslatára a Kormány arról döntött, hogy 2023 első félévében kezelési költség nélkül, a piaci kamatszinthez képest rendkívül kedvező, évi nettó 5%-os ügyfélkamattal elérhetővé teszi a Széchenyi Kártya Program hiteltermékeit.

Januártól

• a folyószámla-, a likviditási és a beruházási (azon belül az energiahatékonysági fejlesztéseket támogató zöld hitel) hitel mellett továbbra is elérhető lesz a kisebb vállalkozásoknak szóló mikrohitel,
• a turisztikai és agrárágazatot segítő konstrukciók (Széchenyi Turisztikai Kártya és Agrár Széchenyi Beruházási Hitel).

Kiemelendő továbbá, hogy a Széchenyi Kártya Program kulcsszerepet játszik a kormány által bejelentett Feldolgozóipari KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Programban is. A résztvevő vállalatok számára ugyanis lehetőség van arra, hogy az energiahatékonysági beruházásaikat a kedvező, 5 százalékos kamat mellett elérhető Széchenyi Zöld Beruházási Hitel segítségével hajtsák végre. A hitel igénybevételekor pedig a kormány önerőtámogatást nyújt legfeljebb a beruházás összköltségének 15 százalékának erejéig.

Gyármentő Program

• Az MKIK kérésére gyármentő programot indított a kormány, amelynek keretében első körben 150 milliárd forint összértékű támogatást nyújtanak a nagyvállalatok energiahatékonyságát növelő beruházásokhoz.
• A kormány szem előtt tartva a gazdasági recesszió elkerülését, valamint a teljes foglalkoztatottság megőrzését, mérlegelte a helyzetet, és a már bejelentett Gyármentő Programon túl, újabb segítségként 200 milliárd forintos keretösszegű Gyármentő Garancia- és Hitelprogram megindításáról döntött. A két részből álló program 2023. január 1-jén indul.

Feldolgozóipari KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program 2022

• A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatára a Kormány meghirdette a Feldolgozóipari KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Programot, melynek keretében 2022-ben 100 milliárd, 2023-ban pedig 100-120 milliárd forint áll majd a kkv-k rendelkezésére. Így 2022-ben 75 milliárd forint juthat a működési költségnövekedés kompenzálására, további 25 milliárd pedig energiahatékonysági beruházásokra, amelyeket a Kormány a beruházás összköltségének 15 százalékáig támogat, a Széchenyi Kártya Program keretében nyújtott kedvező kamatozású beruházási hitelhez szükséges önerő egy részének átvállalásával. A Kormány a támogatottaktól elvárja, hogy védjék meg a munkahelyeket, őrizzék meg a foglalkoztatottak legalább 90 százalékát

Az MKIK megvizsgálta a kormány által meghirdetett kkv-támogatási program pályázati felhívását, és módosítással állt elő:

• a pályázati feltételek tekintetében a százalékos árbevétel arányos energiaköltség-korlát a 3 helyett 2 százalékra módosult (így körülbelül 7 ezer céggel lenne több a potenciális jogosult).

Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) halasztás

• 2023. július 1-re módosul a vendéglátó üzletek és a turisztikai attrakciók NTAK-adatszolgáltatásának kezdő napja. A fél éves halasztás hosszabb felkészülési időt biztosít a szolgáltatóknak az adatszolgáltatási gyakorlat feltételeinek minél hatékonyabb kialakítására, a digitális átállásra, a szoftverek használatának elsajátítására.

Egyéb ágazati támogatások a turizmus-vendéglátás szektorban

• 2022. október 1. és 2023. március 31. között felfüggesztésre került a turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetése. Ezen intézkedésnek köszönhetően több milliárd forint marad a szolgáltatóknál.
• Összevonásra kerültek a SZÉP-kártya alszámlái, amelyen keresztül remélhetően tovább fog nőni a turisztikai szolgáltatók forgalma.
• A turizmus ágazatban dolgozók számára 24 hónapra nőtt a munkaidőkeret a hatékony és rugalmas munkaidő-szervezés biztosítása érdekében.

MVM segítség kkv-nak

A Kormány 520/2022. (XII. 13.) Korm. rendelete a veszélyhelyzeti átmeneti villamosenergia-ellátás biztosításáról és egyetemes szolgáltatási árszabások meghatározásával kapcsolatos szabályokról.

• A rendeleten keresztül az MVM Nexttel köthetnek szerződést azok az alacsony fogyasztású versenypiaci ügyfelek, akik más energiaszolgáltatókkal nem tudtak az energiahiány miatt szerződést kötni.

Feldolgozóipari KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program kibővítése

• A kormány újabb 3 hónappal hosszabbítja meg a támogatási időszakot, így már 2023. első 3 hónapjára, azaz az új áramévben is igénybe lehet venni az energiaköltség növekményre vonatkozó támogatást.
• A kormány emellett arról is döntött, hogy kiterjeszti a programot a turisztikai ágazatra. Ennek értelmében a magas energiaintenzitású szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatokban érintett kkv-k is jogosulttá válnak a támogatásra.

2023:

Munkába járási költségtérítés összegének emelése

• A napi munkába járás és a hazautazás esetén kilométerenként akár 30 forint költségtérítést kaphat adómentesen munkáltatójától a munkavállaló.
• A munkáltatónak a munkába járás költségét ennek az összegnek 60 százalékáig, azaz kilométerenként 18 forint összegben kell kötelezően megtérítenie.