Javaslatok

Az MKIK és a területi kamarák megvalósult javaslatai

2023

Munkába járási költségtérítés összegének emelése

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatára a Kormány megemelte a munkába járási költségtérítés összegét. A napi munkába járás és a hazautazás esetén kilométerenként akár 30 forint költségtérítést kaphat adómentesen munkáltatójától a munkavállaló. A munkáltatónak a munkába járás költségét ennek az összegnek 60 százalékáig, azaz kilométerenként 18 forint összegben kell kötelezően megtérítenie.

Részvétel a Kormány Deregulációs Kerekasztal munkájában

A Kormány célja a magyar emberek, vállalkozások mindennapi életének, ügyintézésének megkönnyítése és egyszerűsítése. Ennek érdekében a Kormány döntött a Deregulációs Kerekasztal felállításáról, amelynek feladata az ügyintézést megnehezítő vagy lassító szabályok kiszűrése, a túlszabályozottság csökkentése és a közigazgatási hatósági és egyéb eljárások, közszolgáltatások tartalmának újragondolása. A Kormány felkérte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát a Deregulációs Kerekasztal munkájában való részvételre, elismerve és tiszteletben tartva a Kamara által végzett szakmai tevékenységet.

A Kamara rendszeresen szakmai koncepcionális, illetve konkrét jogszabály-módosítási javaslatokat tett a Kerekasztal számára a Kamara feladatai, működése, illetve az általa képviselt szervezetek tevékenysége során felmerült élethelyzetek, problémák hatékonyabb kezelése érdekében.

Részvétel a Gazdasági Kamarák Egyeztető Fórumának munkájában

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter – a miniszterelnök megbízásából – vezetésével 2023. január 31-én megalakításra került a kormány új gazdaságpolitikai tanácsadó testülete, a Gazdasági Kamarák Egyeztető Fóruma, mely a jövőben a kormány egyik fontos gazdaságpolitikai tanácsadó, konzultatív testületeként fog működni.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara energiaválsággal kapcsolatos tevékenysége

• 2023. február 14-től az IFKA veszi át az energiaköltség és beruházási támogatási program lebonyolítását. A KKV energiaköltség és Beruházás támogatási program 2022-2023 pályázati problémákkal, illetve a pályázatok elbírálásának lelassulása és a banki felhatalmazó levél érvényességi idejével kapcsolatos jelzések.
           elért eredmény: dedikált kontakt biztosítása a területi kamarai ügyintézőknek
• Lantos Csaba, energiaügyi miniszter egyeztett a kamarák elnökeivel. Az egyeztetés során a KKV kör energetikai problémáiról történt eszmecsere, illetve a már többször írásban jelzett aktuális nehézségek megvitatására került sor.

elért eredmények:

• a rezsivédelmi rendszer 2023 év végéig biztosítja a háztartások számára az energiaár-támogatást az átlagfogyasztás szintjéig. A nem lakossági szereplők, szociális és közintézmények, valamint a vállalkozások elérhető áron, jelentős kedvezménnyel juthatnak energiához.
• az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. 2023 május elsejétől kevesebb mint felére csökkenti a Váltó Fix tarifáit. A szolgáltatási jogviszony létrejöttekor rögzítettekhez képest az áramdíjuk 59%-kal, kilowattóránként 196 forintról 80 forintra, egy megajoule gáz díja pedig 52%-kal, 21 forintról 10 forintra csökken.
• továbbá májustól a lakossági piaci ár szintjére, 165 forintról 70 forintra csökken az egyetemes szolgáltatásban ellátott mikrovállalkozások sávhatár feletti áramára.
• a Váltó fix tarifának köszönhetően a gázszolgáltatásban mintegy 14 ezer, az áramellátásban közel 17 ezer üzleti partner jut kedvezményes árú energiához.
• A 235/2019. (X. 15.) Korm. rendelet szerinti buszos személyszállítási szolgáltatás tekintetében az Áfa tv. 82. § (1) bekezdésétől eltérően az adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka
• Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében áramárplafon bevezetése: 238/2023. (VI. 19.) Korm. rendeletet szerint fix áras szerződések esetében a feldolgozóiparban, a szálláshely-szolgáltatások és a raktározás-szállítás esetében árplafon kerül bevezetésre az áramárra vonatkozóan (kb. 40 mrd). A Kormány a nettó árat 200 euró/MWh-ban maximalizálta. (bejelentés: 2023.07.29-ei Kormányinfó)

Előzmény: az MKIK elnökének kezdeményezése, hogy a Kormányzat tekintse át a jelenleg érvényben lévő fix áras energia szerződéseket ugyanis, ahol átlagosan 265 EUR/MWh árat tapasztal a szektor - ami a jelenlegi tőzsdei áraknál kétszer magasabb – ott érdemi beavatkozás szükséges. MKIK Sajtóközlemény 2023.06.12.

Részvétel a Pénzügyminisztérium személyi jövedelmekkel kapcsolatos egyszerűsítési és konszolidációs lehetőségeket vizsgáló munkacsoportjában

Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi tervében (RRF programjában) vállalta a személyi jövedelmekkel kapcsolatos egyszerűsítési és konszolidációs lehetőségek vizsgálatát, amely eredményét egy jelentés összegzi. A jelentés előkészítése érdekében a Pénzügyminisztérium egy munkacsoportot hozott létre, melynek munkájában az MKIK is részt vesz. 2023. március 29-én került sor az alakuló ülésre, amelyen Besesek Botond helyettes államtitkár ismertette a munkacsoport célját és azokat a témaköröket, amelyek a személyi jövedelmekkel kapcsolatos egyszerűsítési és konszolidációs lehetőségeket veszik számba.

A munkacsoport célja:

• a személyi jövedelemadó és alternatívái, illetve a társadalombiztosítási járulékok terén elérhető egyszerűsítési és konszolidációs lehetőségek vizsgálata,
• a hatástalan, vagy nem hatékony kedvezmények azonosítása,
• az adózók számára elérhető alternatívák közti választás megkönnyítését célzó intézkedési lehetőségek feltérképezése,
• az ösztönzők szándékolatlan és indokolatlan torzításait csökkentő módosítások vizsgálata.

Kamatstop meghosszabbítása 2023. december végéig. A Kormány intézkedése 2023. júniusáig közel 330 milliárd forintos támogatással segített a családoknak és a hazai kkv-nak

Célja, hogy megvédje a háztartásokat és a hazai kis- és közepes vállalkozásokat a magas hozamkörnyezet negatív hatásaitól. A védett hitelállomány meghaladja az 1360 milliárd forintot és közel 350 ezer családot védett meg ez az intézkedés a magas kamatokkal szemben. A Kamara javaslatára történt kiterjesztés a kkv-kra, bevezetéskor 60 ezer vállalkozást, jelenleg pedig 28,5 ezer vállalkozás közel 1000 milliárd forintnyi hitelállománya esik az intézkedés hatálya alá. A cégek 2023. június végéig mindegy 80-85 milliárd forintot takaríthattak meg, ami jelentős mértékben járul hozzá a kkv-szektor stabilitásához.

elért eredmények:

• A jelenlegi rendkívül magas piaci kamatszint miatt, kamatstop nélkül a kkv-kör azonnali, jelentős kamatteher-emelkedéssel szembesülnének. Emiatt a lakossági jelzáloghitelekre és a kkv-hitelekre vonatkozó kamatstop intézményét meghosszabbították 2023 második felére is. Ez a vállalkozások számára 40-45 milliárdnyi további megtakarítást eredményezhet, ennyivel kell ugyanis kevesebb törlesztési terhet fizetniük az intézkedésnek köszönhetően.
• A kamatstop kivezetése csak akkor lehetséges, ha a jegybanki irányadó kamat egy számjegyű lesz, ehhez pedig az infláció letörésén keresztül vezet az út.
• a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, a Baross Gábor Tőkeprogram és a Széchenyi Kártya Program 2023-ban 1-1,2%-kal járulnak hozzá a GDP növeléséhez, ez a hatás a kamatstoppal együtt már elérheti a 2%-ot. 2023 augusztus végére a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram keretében alig 6 hónap alatt a szerződött hitelek összege elérte a Program 1.000 milliárd forintos keretének 75%-át. A Hitelprogramba eddig 2.221 darab hitelkérelem érkezett be az EXIM Magyarországhoz közvetlenül és partnerein keresztül. A jóváhagyott hitelkérelmek 86,3%-át teszi ki a szerződött hitelek állománya, ez 750.4 milliárd forintot jelent. A szerződött ügyfelek 68%-a KKV szektorból került ki, ők a szerződött hitelállomány alapján a források 43%-át használhatják fel.

Infláció letörését célzó intézkedések

• Élelmiszerinfláció: annak érdekében, hogy az élelmiszerárak tovább csökkenjenek, és fokozódjon a verseny a kiskereskedelemben, júniustól kötelező akciózást írtak elő a kiskereskedelmi üzleteknek, valamint egy online árfigyelő adatbázis került bevezetésre. Az adatbázis használata jelentősen erősíti az átláthatóságot, megismerhetővé teszi a különböző árképzési gyakorlatokat, megakadályozza a túlárazást. A szolgáltatás bevezetése hozzájárul a kiskereskedelmi szektorban a piaci verseny fokozásához, továbbá elősegíti az infláció mérséklődését. A Kamara a háborús élelmiszerár-infláció csökkentése érdekében folyamatosan tájékoztatja a döntéshozókat a kereskedelmi szektor azon meglátásairól, amelyek kormányzati célok megvalósítását támogatni tudják. Ezen párbeszéd keretében az alábbi javaslatokat juttattuk el a döntéshozóknak:
  • „TEÁOR 4711 - Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem” megjelöléssel feltüntetett tevékenységet főtevékenységként folytató kereskedő, akinek a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény szerinti nettó árbevétele a 2021. évben az 1 milliárd forintot meghaladta. Korábban a félmilliárd forintot meghaladókra tervezték alkalmazni. (megjelent, Magyar Közlöny 66. száma)
  • Árstopok kivezetése a kötelező akciók megindulásával párhuzamosan.
  • Kétszeres árukészlet tartás alóli felmentés.
  • Napi adminisztrációs teher mérséklése, helyszíni adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezés törlése. Az üzletek nem szolgáltatnak adatot az ellenőrző hatóságnak, hanem a vállalkozás teszi azt központilag, rendszereink a központi adatszolgáltatás biztosítását teszik lehetővé.
  • Nem csütörtöktől-csütörtökig tartanak az egy hetes akciók, hanem minden kereskedő a saját akciózási rendjébe illesztheti azzal a megkötéssel, egy hétig kell tartania. (Magyar Közlöny 2023. évi 66. szám)
  • Vásárlói tájékoztató követelményeinek mihamarabbi megismerése (megvalósult, Magyar Közlöny 75. számában megjelent)
  • A bárki számára elérhető kedvezményprogrammal akciózott termékek is elfogadhatóak a kötelező akciózás keretében.
  • Tájékoztató az üzlet bejáratánál, vagy annak közelében nyomtatottan és online a kereskedő honlapjára kerül ki, csak ezért külön akciós újság nyomtatása nem szükséges.
  • A közeli lejáratú, 72 óránál rövidebb fogyaszthatósági idővel rendelkező termékek nem érintettek a szabályozásban.

• Az árfigyelő rendszer részletszabályainak kialakítása során az MKIK elnöksége mellett működő Kereskedelmi kollégium számos könnyítő javaslatot fogalmazott meg. Az intézkedés a legnagyobb kereskedelmi üzletláncokra vonatkozik kötelezően, az árfigyelő rendszerbe ugyanis azok a kereskedők kötelesek adatot szolgáltatni, amelyek nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot. Az árfigyelő rendszer a termékek azonosításhoz szükséges adatokon túlmutatóan a napi és a törzsvásárlói árakat tartja nyilván kereskedőnkként és üzletenként. Az adatokat a kereskedő napi szinten köteles feltölteni elektronikusan, legkésőbb a napi ár és törzsvásárlói ár alkalmazását megelőző nap végéig. A kereskedők kötelesek a napi árat egy évre visszamenőleges időszakra nézve is felölteni a rendszerbe, erre 2023. augusztus 31-ig lesz lehetőségük. Az elektronikus rendszerhez azok a kereskedők is csatlakozhatnak önkéntesen, akikre a kötelező adatszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik. Az online árfigyelő adatbázist a Gazdasági Versenyhivatal működteti.

• Támogatás falusi kisboltoknak a Magyar Falu Program keretében
  • A támogatásokat működési költségekre, például rezsiköltségre, benzinköltségre és bérköltségre lehet felhasználni.
  • A projektre összesen 8 milliárd forintot különített el a kormány, a támogatásra a Magyar Falu Program keretében lehetett pályázni
  • 2783 falusi kisbolt jutott átlagosan több mint 2,9 millió forint állami támogatáshoz
  • A pályázat 1700 település kisboltjainak megmentését tette lehetővé, közöttük 661 olyan település van, ahol csak egyetlen kisbolt működik, amely nélkül a kistelepülés vásárlási lehetőség nélkül maradna.

• Árkommunikációs gyakorlatok az online térben

A Gazdasági Versenyhivatal 2023. április 27-én workshopot szervezett az Árkommunikációs gyakorlatok „post PID” az online térben az árfeltüntetésről szóló irányelv, illetve az árrendelet módosítását követően témában. A workshop elsődleges célja, hogy felhívja a piaci szereplők figyelmét a PID hatálybalépését követően megjelent új árfeltüntetési praktikák veszélyeire, és segítséget nyújtson a jogszerű gyakorlatok kialakításához, illetve inputokat gyűjtsön egy olyan részletesebb anyag kidolgozásához, ami a jogszerű gyakorlatok kialakítását elősegítheti. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a rendezvény népszerűsítésével közel 60 vállalkozással bővítette a résztvevők létszámát.

MTÜ NTAK bővítéséről szóló országos tájékoztató roadshow (10 helyszínen személyes részvétellel)

2023. július 1-től a vendéglátóegységek és a turisztikai attrakciók is kötelesek adatot szolgáltatni a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) felé. A vállalkozások segítése érdekében az MKIK a területi kamarákkal együttműködve lehetőséget biztosított a Magyar Turisztikai Ügynökségnek, hogy bemutassa az NTAK-ba történő regisztráció menetét, illetve az ingyenes VENDÉGEM Vendéglátás és VENDÉGEM Attrakció szoftvert.

Online pénztárgép kötelező használatának kiváltása Vendégem applikációval (turisztikai kollégiumi javaslat)

• MKIK Turisztikai Kollégiumának véleménye alapján kezdeményeztük, hogy a 2016. évi CLVI. törvény kimondja, hogy az ingyenesen elérhető „VENDÉGEM Vendéglátás” vendéglátó szoftvert és a „VENDÉGEM Attrakció” jegykezelő szoftvert alkalmazó adózói kör számára mindkét szoftver használható a nyugtakibocsátási kötelezettség – valamint egyéb bizonylatok és események –teljesítésére, illetve az erről történő adózói adatszolgáltatási kötelezettségre, ezáltal pedig az online pénztárgép kötelező használatának kiváltására legyen alkalmas.

NTAK szakaszos bevezetés

• 2023. július 1-től az NTAK-ba történő adatok szolgáltatására és továbbítására kizárólag azon vendéglátó üzlet üzemeltetője és turisztikai attrakció működtetője köteles saját vendéglátó vagy jegykezelő szoftverén keresztül, amelynek 2022. évi nettó árbevétele szolgáltatási helyenként meghaladta a 100 millió forintot.
• 2024. január 1-jétől az NTAK-ba történő adatok szolgáltatását és továbbítását azon vendéglátó üzlet üzemeltetője és turisztikai attrakció működtetője köteles megkezdeni, amelynek szolgáltatási helyenként 2022. évi nettó árbevétele elérte a 12 millió forintot, de nem haladta meg a 100 millió forintot.
• 12 millió forint nettó árbevételt el nem érő vendéglátó üzletek és turisztikai attrakciók számára ne legyen kötelező az NTAK-adatszolgáltatás.
• 255/2023. (VI. 26.) Korm. rendelet a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény veszélyhelyzet ideje alatti eltérő szabályairól: A rendelet kimondja, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság térítésmentesen biztosítja azon vendéglátó üzlet és turisztikai attrakció üzemeltetője részére Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatszolgáltatáshoz szükséges szoftvert, amelynek a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti vendéglátás tevékenységből származó 2022. évi nettó árbevétele meghaladta a 12 millió forintot, de nem érte el az 50 millió forintot. A vendéglátó üzlet és a turisztikai attrakció üzemeltetője egy térítésmentesen biztosított szoftverre jogosult, amelyet kizárólag egy általa üzemeltetett vendéglátó üzletben alkalmazhat.

Az MKIK, MOHU Zrt. országos tájékoztató rendezvénye (2023.05.16-án és 08.17-én)

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a MOHU Zrt. részvétel országos online tájékoztató rendezvényt szervezett a gazdálkodó szervezeteknek és a hulladékbirtokosoknak a kötelező regisztrációról, illetve a Kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszerről.

Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében hozott intézkedések:

• Hideg élelmiszerre is költhető a SZÉP-kártya keret: 237/2023. (VI. 19.) Korm. rendelete: 2023. augusztus 1. és 2023. december 31. között hideg élelmiszerre is költhető a SZÉP-kártyán lévő összeg. A munkáltatók pedig 450+200 ezer forintot tölthetnek a kártyára. (Magyar Közlöny 2023. évi 87. szám)

• KFI támogatás: Gyógyszerforgalmazók és -gyártók: az extraprofitadózó cégek 40%-ról 20 %-ra csökkenthetik az adójukat, ha beruházásra vagy kutatás-fejlesztésre költik a pénzt.

Széchenyi Kártya Program (KAVOSZ Zrt.)
Az MKIK, mint tulajdonos és a Társaság alapvető célja a lehető legtöbb hazai mikro-, kis- és középvállalkozás hitelhez jutásának javítása, elsősorban az állami kamattámogatás biztosításával.

• Új Agrár Széchenyi Kártya MAX+
  Az agrárium vállalkozóinak támogatása a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, az Agrárminisztérium és a KAVOSZ Zrt. közös missziója. Az ágazatban uralkodó gazdasági nehézségek enyhítésére a Kormány egy új, többlettámogatott Agrár Széchenyi Kártya konstrukció létrehozásáról döntött. A Kormány és a KAVOSZ Zrt. együttműködésének eredményeként az új, kifejezetten az agrárszektor vállalkozóinak támogatását és az általuk fizetendő kamatterhek jelentős enyhítését célzó folyószámlahitel rekordidő alatt kerül bevezetésre. Az új Agrár Széchenyi Kártya MAX+ folyószámlahitel a kiemelt állami támogatásnak köszönhetően 5% körüli kamattal, maximum 100 millió forint összegben, 1, 2 vagy 3 évre igényelhető és a Programot szabályozó rendelet hatályba lépésétől számított 9 hónapon belül megkötött hitelszerződések esetén vehető igénybe. A kedvezményes finanszírozás a mezőgazdaság versenyképességére hat pozitívan, így a kamara által javasolt intézkedés hozzájárul az agrárgazdaság stabilitásához és a megfelelő minőségű magyar termékek biztosításához, valamint az ágazatban foglalkoztatottak munkahelyének megőrzéséhez. Emellett a költségek csökkentésével az élelmiszerárakra is hatással bír, ezzel is hozzájárulva az infláció leszorításához.

Az MKIK és a területi kamarák megvalósult javaslatai

2022

Iparűzési adó kormányzati megfelezése

• A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) ötlete alapján döntött a kormány az iparűzési adó megfelezéséről a 4 milliárd forint árbevétel alatti cégek esetében.
• Az önkormányzatoknak a 2020. december 2-án hatályos adórendelete szerinti adómentességet, adókedvezményt a 2022. évben végződő adóévben is fenn kell tartania.

Helyi adók emelésének korlátozása

• A 2022. évben végződő adóévben a helyi adó és a települési adó mértéke nem lehet magasabb, mint az ugyanazon helyi adónak, települési adónak a 2020. december 2. napján hatályos és alkalmazandó önkormányzati adórendeletben megállapított adómértéke.

Infláció: az energia, élelmiszer, -és benzinárak drasztikus növekedésének előrejelzése

Hitelmoratórium

• A moratóriumnak köszönhetően a lakossági hitelt törlesztőknek ez most nem jelent hirtelen negatív változást, de a koronavírus-válságból éppen csak kilábalt és az energiaválsággal jelenleg is küzdő vállalkozásoknak hatalmas csapás, amelynek terheit a nano-, mikro- kis- és középvállalkozások körülbelül 100 ezres tömege biztosan nem tud majd kigazdálkodni.
• Mára azonban a moratóriumban lévők száma jelentősen lecsökkent, így a Kormány nem hosszabbítja meg a moratórium év végével lejáró hatályát.

A Kormány következőkről is döntött:

• jogszabályban garantálja, hogy a moratórium kivezetése ellenére az ügyfelek által fizetendő havi törlesztőrészlet 2023 januárjától ne emelkedhessen a moratóriumban való részvétel során felhalmozódó kamatok és díjak miatt
• a tartozás visszafizetése a futamidő meghosszabbításával valósulhat meg.

KATA módosítások

• A pozitív vállalkozásfejlesztési hatások elismerése mellett támogattuk azt a szakpolitikai célt, hogy az adózási formát ne lehessen használni a munkaviszonyok visszaélésszerű átminősítésére.
• 2022 nyarán 450 ezer KATA-s vállalkozás volt jelen az adórendszerben, ebből 70 ezer szünetelő és 6500 inaktív (nem bocsátott ki számlát nem volt forgalma, nem folytatott vállalkozói tevékenységet). A rendszerben 30 ezer BT beltag is szerepelt, tehát összesen 350 ezer aktív KATA-s vállalkozóból indultunk ki.
• Jelenleg 110 ezer Új KATA-s vállalkozó van és 130 ezer Átalányadós (2022. október 15.)
• A maradék 110 ezer vállalkozásból elképzelhető, hogy ugyanúgy 70 ezer szünetel, a 30 ezer BT beltag más adózási formát választhatott vagy megszűnt és a 10 ezer vállalkozás közül, ha 6500 inaktív ahogyan az előzőekben is volt, akkor mintegy 3500 egyéni vállalkozó még választhatja az átalányadózást vagy egyéb adózási formát, esetleg ennyi meg is szűnhet. A KATA átalakítás következtében az egyéni vállalkozások számában kevesebb mint 1%-os (0,7%) változás következett be, tehát a vállalkozó nem szűnt meg csak átalakult.

Energiaszolgáltatók erőfölényének letörése

• 348/2022. (IX. 9.) Korm. rendelet: A villamosenergia- és földgáz kereskedelmi engedélyes társaságok a gazdasági társaságok részére történő ajánlatadás során a vállalkozások folyamatos energiaellátása érdekében tekintettel kell, hogy legyenek a kockázatkezelési szempontokon túl a gazdasági társaságok korlátos biztosítéknyújtási képességére abban az esetben is, ha ezzel a fogyasztók gazdasági erejét (hitelképességét) és biztosítéknyújtási képességét meghaladó mértékben vállalnak fel nemfizetési kockázatot.

Támogatás falusi kisboltoknak a Magyar Falu Program keretében

• Bérköltségekre és rezsiköltségre is elszámolható pályázat jelent meg kisboltok részére
• A projektre összesen 8 milliárd Forintot különített el a kormány, a támogatásra a Magyar Falu Program keretében lehetett pályázni

Kamatstop

• Az infláció megfékezése, a recesszió elkerülése és a vállalkozások megerősítése érdekében a kormánynak be kellett avatkoznia, ezért elfogadva a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének kérését arról határozott, hogy a lakossági kamatstopon túl, az államilag nem támogatott, változó kamatozású, forint alapú kkv hitelekre is kiterjeszti a kamatstopot.
• A kormány döntése értelmében 2022. november 15-től 2023. június 30-ig a kis- és középvállalatok érintett hitelei alapjául szolgáló kamat mértéke nem lehet magasabb, mint a 2022. június 28-i fordulónapra átszámított bankközi kamat mértéke, azaz 7,77%. Körülbelül 60.000 kkv nagyjából 100.000 db hitele érintett.

Széchenyi Kártya Hitelprogram:

A magyar kkv-k talpon maradásának és versenyképesének megőrzése érdekében az MKIK javaslatára a Kormány arról döntött, hogy 2023 első félévében kezelési költség nélkül, a piaci kamatszinthez képest rendkívül kedvező, évi 5%-os ügyfélkamattal elérhetővé teszi a Széchenyi Kártya Program hiteltermékeit.

Januártól 6 darab termék marad:

• a folyószámla- és likviditási hitel mellett továbbra is elérhetők lesznek a kisebb vállalkozásoknak szóló termékek (mikrohitel),
• a turisztikai és agrárágazatot segítő programok (Széchenyi Turisztikai Kártya és Agrár Széchenyi Beruházási Hitel), és
• az energiahatékonysági fejlesztéseket támogató Széchenyi Zöld Beruházási Hitel is.

Kiemelendő továbbá, hogy a Széchenyi Kártya Program kulcsszerepet játszik a kormány által bejelentett Feldolgozóipari KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Programban is. A résztvevő vállalatok számára ugyanis lehetőség van arra, hogy az energiahatékonysági beruházásaikat a kedvező, 5 százalékos kamat mellett elérhető Széchenyi Zöld Beruházási Hitel segítségével hajtsák végre. A hitel igénybevételekor pedig a kormány önerőtámogatást nyújt legfeljebb a beruházás összköltségének 15 százalékának erejéig.

Gyármentő Program

• Az MKIK kérésére gyármentő programot indított a kormány, amelynek keretében első körben 150 milliárd forint összértékű támogatást nyújtanak a nagyvállalatok energiahatékonyságát növelő beruházásokhoz
• A kormány szem előtt tartva a gazdasági recesszió elkerülését, valamint a teljes foglalkoztatottság megőrzését, mérlegelte a helyzetet, és a már bejelentett Gyármentő Programon túl, újabb segítségként 200 milliárd forintos keretösszegű Gyármentő Garancia- és Hitelprogram megindításáról döntött. A két részből álló program 2023. január 1-jén indul.

Feldolgozóipari KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program 2022

• A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatára a Kormány meghirdette a Feldolgozóipari KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Programot, melynek keretében idén 100 milliárd, jövőre pedig 100-120 milliárd forint áll majd a kkv-k rendelkezésére. Így idén 75 milliárd forint juthat a működési költségnövekedés kompenzálására, további 25 milliárd pedig energiahatékonysági beruházásokra, amelyeket a Kormány a beruházás összköltségének 15 százalékáig támogat, a Széchenyi Kártya Program keretében nyújtott kedvező kamatozású beruházási hitelhez szükséges önerő egy részének átvállalásával. A Kormány a támogatottaktól elvárja, hogy védjék meg a munkahelyeket, őrizzék meg a foglalkoztatottak legalább 90 százalékát

Az MKIK megvizsgálta a kormány által meghirdetett kkv-támogatási program pályázati felhívását, és módosítással állt elő:

• a pályázati feltételek tekintetében a százalékos árbevétel arányos energiaköltség-korlát a 3 helyett 2 százalékra módosult (így körülbelül 7 ezer céggel lenne több a potenciális jogosult)

Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) halasztás

• 2023. július 1-re módosul a vendéglátó üzletek és a turisztikai attrakciók NTAK-adatszolgáltatásának kezdő napja. A fél éves halasztás hosszabb felkészülési időt biztosít a szolgáltatóknak az adatszolgáltatási gyakorlat feltételeinek minél hatékony kialakítására, a digitális átállásra, a szoftverek használatának elsajátítására.

Egyéb ágazati támogatások a turizmus-vendéglátás szektorban

• 2022. október 1. és 2023. március 31. között felfüggesztésre került a turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetése. Ezen intézkedésnek köszönhetően több milliárd marad a szolgáltatóknál.
• Összevonásra kerültek a SZÉP-kártya alszámlái, amelyen keresztül remélhetően tovább fog nőni a turisztikai szolgáltatók forgalma.
• A turizmus ágazatban dolgozók számára 24 hónapra nőtt a munkaidőkeret a hatékony és rugalmas munkaidő-szervezés biztosítása érdekében.

MVM segítség kkv-nak

A Kormány 520/2022. (XII. 13.) Korm. rendelete a veszélyhelyzeti átmeneti villamosenergia-ellátás biztosításáról és egyetemes szolgáltatási árszabások meghatározásával kapcsolatos szabályokról

• A rendeleten keresztül az MVM Nexttel köthetnek szerződést azok az alacsony fogyasztású versenypaici ügyfelek, akik más energiaszolgáltatókkal nem tudtak az energiahiány miatt szerződést kötni. A Váltó fix tarifák bevezetésével a megoldatlan ellátási helyzetű nem lakossági ügyfelek, a korábban egyetemes szolgáltatásban vagy végső menedékesként ellátott cégek és intézmények a konstrukciónak köszönthetően nem maradtak energia nélkül. A kamara által javasolt intézkedésnek köszönhetően az MVM Next 31 ezer üzleti partnerének biztosítja a zavartalan ellátást.

Feldolgozóipari KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program kibővítése

• A kormány újabb 3 hónappal hosszabbítja meg a támogatási időszakot, így már 2023. első 3 hónapjára, azaz az új áramévben is igénybe lehet venni az energiaköltség növekményre vonatkozó támogatást.
• A kormány emellett arról is döntött, hogy kiterjeszti a programot a turisztikai ágazatra. Ennek értelmében a magas energiaintenzitású szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatokban érintett kkv-k is jogosulttá válnak a támogatásra