Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az mkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

1/10/2018

I. Az alperes készfizető kezességet vállalt. A kezes a régi Ptk. 272. § (1) bekezdése alapján arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette teljesíteni. A felek megállapodása alapján az alperes nem követelheti, hogy a jogosult először a kötelezettől kísérelje meg behajtani a követelést. II. A választottbírósági kikötés kiterjed a kezesre, mivel a szerződési nyilatkozatok szövegezéséből kétséget kizáróan kitűnik, hogy az alperes, aki a bérlő cég önálló cégjegyzési jogosultsággal rendelkező ügyvezetője és egyben a bérlő kezese, az okirat aláírása során egyidejűleg mindkét minőségében eljárt. Az érvényességéhez nem szükséges, hogy az alperes az okiratot kétszer, egyrészt a bérleti szerződés bérlőjének képviselőjeként, másrészt készfizető kezesként, mint természetes személy külön aláírja.

Az ítélet alapjául szolgáló tényállás
A felperes mint bérbeadó és az X. Kft. mint bérlő között 2013. november 15-én egyéves határozott idejű bérleti szerződés jött létre személygépkocsi bérletére vonatkozóan. A bérleti szerződés részét képező általános szerződési feltétel 3. pontja szerint a bérleti szerződést „cégszerűen aláíró személy egyben készfizető kezességet vállal a bérleti szerződésből adódó fizetési kötelezettségek azonnali teljesítésére.” A magyar nyelven nem beszélő alperes számára a szerződéskötés során tolmács adott részletes tájékoztatást a szerződés tartalmáról.
2014. szeptember 25-én a bérlő a bérelt gépjárművet egy szervíz telephelyén leadta., a gépjármű műszaki és esztétikai állapotáról jegyzőkönyvet vettek fel, amely rögzítette, hogy a leadott gépjármű állapotát, a bérlettel kapcsolatos elmaradt fizetési kötelezettségeket.. Az okozott károkról, a gépjármű műszaki és esztétikai helyreállítás költségeiről a felperes az elkészített kimutatást megküldte a bérlőnek és kérte a szerződés alapján rá áthárított károk és költségek kifizetését. A bérlő az ügyvédi felszólításban és a díjbekérőben foglaltakra nem reagált, a tartozást nem fizette meg. A bérlőt kényszertörlés eredményeként 2016. április 21-én törölték a cégjegyzékből.
Peres felek nyilatkozatai
A felperes keresetében kérte a Választottbíróságot a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 272. § (1)-(2) bekezdése, 423. §-a, 425. § (1) bekezdése, 339. § (1) bekezdése és 360. § (1)-(2) bekezdése alapján, hogy kötelezze az alperest kárai és költségei kifizetésére, ezen összeg után 2014. november 15. napjától a kifizetésig a Ptk. 301/A. §-a alapján járó késedelmi kamata, és ügyvédi munkadíj, valamint a választottbírósági eljárással kapcsolatban felmerült valamennyi költség megfizetésére.
A Választottbíróság az alperes részére a keresetlevelet kézbesítette. Alperes e felhívásnak nem tett eleget, nem küldött válasziratot. A per tárgyalásán szabályszerű idézésre nem jelent meg. A tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt végzés ellenére nyilatkozatot nem terjesztett elő. A Választottbíróság a tényállást a rendelkezésére álló adatok alapján állapította meg, az alperes mulasztását nem tekintette a felperes állításai elismerésének. A megállapított tényállás szerint
A Választottbíróság ítélete
A Választottbíróság elsőként azt vizsgálta, hogy rendelkezik-e hatáskörrel az ügy elbírálására. A választottbírósági kikötéssel kapcsolatban a Választottbíróság az alábbi kérdéseket vizsgálta: (i) a szerződés részévé vált-e a kikötés, és (ii) a kikötés az alperesre kiterjed-e.
A választottbírósági kikötést tartalmazó szerződés 28. pontja szerint a felek „peres eljárás esetére kikötik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választott Bíróság (Budapest) kizárólagos illetékességét és a magyar jog alkalmazását. Felek alávetik magukat a Választott Bíróság eljárási rendjének.”
A Ptk. 205/A. § (1) bekezdése alapján a perbeli választottbírósági kikötés általános szerződési feltételnek minősül, ezért elsőként annak a kérdésnek a vizsgálata szükséges, hogy a kikötés a szerződés részévé vált-e. A Ptk. 205/B. § (1) bekezdése szerint az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. A Ptk. 205/B. § (2) bekezdése előírja, hogy külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél – a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően – kifejezetten elfogadta.
A bírói gyakorlat szerint az általános szerződési feltételnek a választottbírósági kikötést tartalmazó rendelkezése a szokásostól eltérő rendelkezés, ezért az csak külön tájékoztatást követő kifejezett elfogadás alapján válik a szerződés részévé (EBH2003. 875.). A felperes bizonyította, hogy a szerződéskötés során tolmács közreműködésével tájékoztatta az alperest a választottbírósági kikötésről, így azzal, hogy az alperes a választottbírósági kikötést is tartalmazó általános szerződési feltételt aláírta, a választottbírósági kikötés a szerződés részévé vált.
A kikötés alanyaként a szerződés a „felek”-et jelöli meg, a kikötés hatálya pedig „a bérleti szerződésből eredő bármely vitás kérdések”-re terjed ki. Kétségtelen, hogy a perbeli jogvita a bérleti szerződésből eredő vitás kérdéssel kapcsolatos, ezért vizsgálatot csupán az a kérdés igényel, hogy az alperes mint kezes fél-e a szerződésben.
A Kúria egy eseti döntésében úgy foglalt állást hasonló tényállás mellett, hogy „[a]z nem volt vitás a peres eljárás során, hogy az alperes az M & N 94. Kft. önálló cégjegyzési jogosultsággal rendelkező ügyvezetője. A szerződés VII. 39. pontja egyértelműen rögzíti, hogy a szerződés aláírásával a cégjegyzésre jogosult képviselő a saját nevében készfizető kezességet vállal, és amennyiben a bérlő megfelelő határidőben nem teljesít, maga fog helyette teljesíteni. Az okirat tartalmából, annak megfogalmazásából a készfizető kezes és a jogosult személye kétséget kizáróan megállapítható. A bérleti szerződés tartalmazza mind a bérlő és a felperes közötti bérleti szerződés lényeges elemeit, mind pedig az alperes kezességvállaló nyilatkozatát, amelynek érvényességéhez – a másodfokú bíróság álláspontjával szemben – nem volt szükség arra, hogy az alperes az okiratot kétszer, egyrészt a bérleti szerződés bérlőjének képviselőjeként, másrészt készfizető kezesként, mint természetes személy külön aláírja (Pfv.V.20.976/2012/4., Pfv.V.20.997/2012/7.). A szerződési nyilatkozatok szövegezéséből kétséget kizáróan kitűnik, hogy az alperes az okirat aláírása során egyidejűleg mindkét minőségében eljárt.” (BH2014. 14.)
A Kúria okfejtésével összhangban a Választottbíróság is bizonyítottnak látta, hogy a perbeli szerződés aláírásával az alperes egyúttal vállalt a bérlő és a saját nevében kötelezettséget, így az alperes a szerződésben félnek minősül. Ebből következően a perbeli választottbírósági kikötés a felperes és az alperes kezesi jogviszonyára is kiterjed, tehát a Választottbíróság hatáskörrel rendelkezik a jelen per elbírálására.
A bérlő a bérleti szerződés számos pontját megsértette: nem fizetett meg kéthavi bérleti díjat, túllépte a havi megengedett használatot, a gépjármű megrongálódott,, a gépjármű tartozékai (pótkerék) hiányoztak , a bérlő a bérleti idő alatt szabálysértéseket követett el, ezért a bérleti szerződés megszegésével kapcsolatban az alábbi jogcímen keletkezett fizetési kötelezettsége a bérlőnek: bérleti díj: a Ptk. 423. §-a alapján megengedett futásteljesítmény túllépésének díja a bérleti szerződés rendelkezéseinek megfelelően, a javítások költségei (a Ptk. 425. § (1) bekezdése szerint rendeltetésszerűen és a szerződésnek megfelelően jogosult használni, ezért a Ptk. 318. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 339. §-a alapján a szerződésszegésért felelősséggel tartozik, a Ptk. 355. § (1) bekezdése alapján köteles a károsult vagyoni kárát megtéríten). Üzemanyag költség a bérleti szerződés 22. pontja szerint, parkolási bírság a bérleti szerződés 27. pontja alapján. A bérleti szerződés alapján ezek a költségek a bérlőt terhelik. A bérleti szerződés 3. pontja alapján az alperes készfizető kezességet vállalt. A kezes a Ptk. 272. § (1) bekezdése alapján arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette teljesíteni. A felek megállapodása alapján az alperes nem követelheti, hogy a jogosult először a kötelezettől kísérelje meg behajtani a követelést [Ptk. 274. § (2) bekezdés a) pont].
Mivel a felperes bizonyította, hogy a bérlőt a keresetben megjelölt összeg megfizetésének kötelezettsége terheli, amely kötelezettségért az alperes készfizető kezességet vállalt, a Választottbíróság a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően döntött.
A felperes keresetében a tőkeösszeg után késedelmi kamatot követelt, a késedelmi kamat mértékét azonban nem jelölte meg. A késedelmi kamat mértékét a Választottbíróság a Ptk. 301/A. § (2) bekezdése alapján a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értékében határozta meg. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.
(Vb/17069)