AA

1/2/2018

A biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény bekövetkeztétől függően bizonyos összegnek megfizetésére, a biztosított, illetőleg a másik szerződő fél pedig díj fizetésére kötelezi magát (rPtk. 536. § (1) bek.). Vagyonbiztosítási szerződést az jogosult kötni, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (rPtk. 548. §.). Ha a biztosítási összeg a vagyontárgy értékénél kisebb, a biztosító a kárt ellenkező megállapodás hiányában olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik (alulbiztosítás) (rPtk. 553 §. (2). bek., ill. 555. § (3) bek.). A szerződő felek jogosultak úgy megállapodni, hogy a kötvény a biztosítási fedezetbe vont egyes vagyoncsoportok értékeit külön határozza meg azzal, hogy a vagyontárgyanként, illetve vagyoncsoportonkénti biztosítási összegek egymás terhére, illetve javára ne legyenek átcsoportosíthatóak. Biztosítható költségek a kár súlyosbodásának megakadályozását, vagy hatásainak enyhítését szolgáló intézkedések miatt felmerülő költségek. A káresemény közvetlen következményeként felmerülő költségek nem minősíthetőek a szokásos karbantartás körébe tartozó költségeknek.

Az ítélet alapjául szolgáló tényállás
  1. A felperes üzemelteti Budapest egyik kiemelt sugárútján található ingatlanban található filmszínházat. Az alperessel egyedi vagyonbiztosítási szerződést kötött erre az ingatlanra. A vagyonbiztosítási szerződést később a felek módosították, és a módosított szerződés „All Risks Vagyonbiztosítást”, „Elektromos és elektronikus berendezések biztosítását” és „Kombinált Felelősségbiztosítást” is magában foglalt. Az All Risks Vagyonbiztosításba tartozó biztosított vagyontárgyak egy konkrét értékben kerültek meghatározásra összhangban az All Risks Vagyonbiztosítás egyedi feltételeivel. A szerződésmódosításokat követően nagy mennyiségű csapadék hullott, melynek következményeként a visszatorlódó szennyvíz elöntötte a filmszínház pincéjét és a nézőtér egy részét is. A padlástérből a díszterembe esővíz folyt be.
  2. A felperes az alperes részére a biztosítási eseményt határidőben bejelentette, és a szükséges dokumentumokat is megküldte részére a kárrendezéshez. Benyújtotta a felkért kivitelező által elkészített tanulmányt és költségvetést is, meghatározva a kárigényét. Az alperes is szakértőket vont be a kárrendezési eljárásba, és tájékoztatta a felperest arról, hogy milyen mértékű kárösszeget tud részére megtéríteni. Ezt az összeget a felperes részére az alperes meg is fizette. A felperes vitatta a kárrendezési eljárásban megállapított és megfizetett összeget. A vita különösen az ingatlan újraépítési értékének meghatározása körül alakult ki, mivel az alperes szerint alulbiztosítás történt.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
  1. A felperes többször módosított keresetében kérte, hogy a Választottbíróság az alperest kötelezze a kárigényének megfelel biztosítási szolgáltatási összeg és a késedelmi kamatok megfizetésére.
  2. Az alperes válasziratában a kereset elutasítását kérte, vitatta a felperes által felkért vállalkozónak a kár összegére és a helyreállításra vonatkozó megállapításait. Kiemelte, hogy kárszakértőként igazságügyi szakértői csoportot bízott meg, amelyek egyrészt alulbiztosítást állapítottak meg, másrészt pedig a keletkezett kár összegét jóval alacsonyabb mértékben rögzítették, mint amit a felperes igényével meghatározott. Hangsúlyozta az alperes, hogy a felek jogviszonyára az rPtk. XLV. fejezetének vagyonbiztosításra vonatkozó rendelkezései, és a felek szerződéses megállapodása alkalmazandó.
  3. A felek szükségesnek tartották azt, hogy a kár felmérésére közösen kijelölt szakértőt kérjenek fel, aki egyúttal a biztosított vagyon tárgyak új értékének megállapítását is elvégzi. A felek egyetértően adták elő, hogy építész szakértő mellett gépészszakértőre is szükség lesz a károsodás komplex természete miatt. A Választottbíróság a felek által közösen megállapodott igazságügyi szakértőt rendelte ki az eljárásban.
A Választottbíróság ítélete
  1. Tényként állapította meg a Választottbíróság, hogy a felek által kötött All Risks Vagyonbiztosítás egyedi vagyonbiztosítási feltételeinek I. Fejezete szerinti biztosítási esemény bekövetkezett. A biztosított vagyontárgyak előre nem látható okból károsodtak, és a felperes a biztosítási esemény bekövetkeztét a feltételek szerinti határidőben bejelentette. A jogvita tárgyát szabályozó feltételeket elsősorban a felek által több alkalommal módosított biztosítási szerződés tartalmazta. A biztosítási esemény bekövetkeztekor hatályban volt biztosítási kötvény meghatározta a biztosítási fedezetbe vont egyes vagyoncsoportok értékeit. A biztosítási összeg meghatározásánál a feltételek szerint a kockázatviselési helyhez tartozó, teljes biztosítható vagyont kell figyelembe venni. A vagyontárgyanként, illetve vagyoncsoportonkénti biztosítási összegek egymás terhére, illetve javára nem csoportosíthatóak át. Biztosítható költségek közé tartoznak a szerződéses feltételek szerint a kár súlyosbodásának megakadályozását, vagy a hatásaik enyhítését szolgáló intézkedések miatt felmerülő költségek. Abban nem volt vita a felek között, hogy a biztosítási esemény bekövetkezte miatt az alperest fizetési, sőt további fizetési kötelezettség terheli. A vita a helyreállítási költség és az újjáépítési érték meghatározása, valamint a vagyoncsoportok értelmezése kapcsán alakult ki a felek között. A felek által felkért szakértő társszakértőket igénybe véve megállapította a károsodott épületrész tényleges helyreállítási költségét, a káresemény napján kalkulálható újraépítési értéket érvényes költség szinten. Ugyancsak megállapította azt is a szakértő, hogy a vagyoncsoportoknál milyen költségek merülhetnek fel. Nem tudott viszont nyilatkozni a romeltakarítás, kárenyhítés és a fertőtlenítés körében végzett munkák nagyságrendjére, mivel álláspontja szerint ez szakértői módszerekkel nem határozható meg és ezen költségek vagyoncsoportok alapján történő megosztása nem lehetséges.
  2. A Választottbíróság döntése alapjául elfogadhatónak tartotta a szakvéleményt annak ellenére, hogy egyes részében az ítélet felülvizsgálta a szakértői álláspontot, és attól eltérő következtetésre jutott. Egyetértett a Választottbíróság a szakértővel és így az alperessel is, hogy az épület, építmények vagyoncsoport tekintetében alulbiztosítás történt. Nem vonatkozik ez azonban a műszaki gépek, berendezések vagyoncsoportra, mely külön vagyoncsoportot jelent. Az egyedi feltételek szerint a vagyoncsoportonkénti biztosítási összegek egymás terhére vagy javára nem csoportosíthatóak át. Igaz ez továbbá a kötvényben szereplő és a felperes által hivatkozott többletköltség vonatkozásában is. Az egyedi feltételek ugyanis úgy rendelkeznek, hogy a biztosítható költségek között sorolják fel a kár súlyosbodásának megakadályozását, vagy hatásaik enyhítését szolgáló intézkedések miatt felmerült költségeket is. Nem értett egyet a Választottbíróság a szakértőkkel abban, hogy ezek a költségek, az épületek, építmények vagyoncsoportba sorolandók. Semmiképp nem minősíthető továbbá a szokásos karbantartás körébe tartozó költségeknek, szemben a szakértői megállapítással mindazon költség és munka, amely a káresemény miatt keletkezett. Ide értendő a romeltakarítás, festés, fertőtlenítés, lomtalanítás, stb. Az ilyen költségek a káresemény közvetlen következményei, és mivel a szakértő nem tudta ezen költségeket megállapítani, a Választottbíróság elfogadta a felperes által felkért kivitelező által a munka elvégzése esetén kalkulált költségeket. Rámutatott a Választottbíróság arra is, hogy a felek szerződése három külön vagyoncsoportot tartalmazott. Az első vagyoncsoportnál az épületek, építmények vagyoncsoportnál kellett az újraépítési érték arányos mértékét figyelembe venni, míg a másik két vagyoncsoport esetén az alulbiztosítás nem jöhetett szóba. A Választottbíróság ennek megfelelően kötelezte az alperest az általa megállapított és az alperes által még nem kiegyenlített biztosítási szolgáltatási összeg és a késedelmi kamatok megfizetésére.
X public.szechenyi.title