Az ítélet alapjául szolgáló tényállás
- A felperes az alperessel vállalkozási szerződést – a továbbiakban: Szerződés – kötött, amely szerint a felperes megrendelte, a vállalkozó, mint nyertes ajánlattevő pedig elvállalta a megrendelői oldal által kiírt pályázathoz kapcsolódó közbeszerzési eljárás során meghatározott feltételekkel elvégzendő építési beruházás kivitelezési munkálatait.
- A Szerződés az építési kivitelezés mellett tervezési munkát is magában foglalt, az alperesi vállalkozó a létesítmény vízjogi létesítési engedélyezési, építési engedélyezési, kiviteli és megvalósulási terveit, próbaüzemi tervét, ideiglenes és végleges kezelési és karbantartási utasítását, illetve a létesítmény megvalósításához szükséges minden egyéb terv készítését is vállalta. A Szerződésben a felek rögzítették, hogy az alperes a Szerződés elválaszthatatlan részét képező dokumentumokat és a megrendelő által a rendelkezésére bocsátott egyéb dokumentumokat, mint szakvállalat, saját felelősségére ellenőrizte, az azokban foglalt tényeket, előírásokat ismeri. Az alperesi vállalkozó az árat ezen információk figyelembevételével, szakmai tapasztalatára alapozva és az építési helyszín ismeretében állapította meg.
- Az alperesi vállalkozó a létesítmény funkciójának, céljainak, valamint a rendeltetésszerű használathoz és a teljes körű, I. osztályú minőségi követelményeknek megfelelő megjelenésű és minőségű megvalósításához szükséges kivitelezési munkákat kalkulálni tudta, a műszaki és igényszintbeli bizonytalanságokat is figyelembe vette. A vállalt munkák terjedelmét, műszaki követelményeit a közbeszerzési dokumentáció műszaki része, valamint a közbeszerzési eljárás során tartott helyszíni bejárás jegyzőkönyve, a közbeszerzési eljárás során a kérdésekre adott válaszok, a vállalkozó ajánlata, köztük a beárazott költségvetése és a közbeszerzési eljárásban készült egyéb okiratok tartalmazták.
- Az alperesi vállalkozó a művet készre jelentette, kérte a tárgyi létesítmény átadás-átvételi igazolásának kiadását. Az eljárást a vonatkozó FIDIC és magyar jogszabályok szerint kell lefolytatni. A felperesi megrendelő képviseletében eljáró FIDIC Mérnök a Szerződés szerint előírt és a Vállalkozó által becsatolt dokumentumok vizsgálata alapján arra a következtetésre és megállapításra jutott, hogy a csatolt dokumentumok nem támasztják alá teljes körűen a mű készültségét, ezért azt elutasította, egyúttal a SÁRGA FIDIC10.1.b) pontja alapján kérte, hogy a Vállalkozó az átadás-átvételi eljárás megindításához szükséges dokumentumokat adja át.
- Az alperes a hiányosságok ellenére kétszer is megkísérelte átadni a meglévő létesítményeket, a nyomáspróba során azonban vízszivárgást tapasztaltak, emiatt szakértői vélemény beszerzésére került sor. A felperes póthatáridőt tűzött a vállalkozónak, egyúttal bejelentette kötbérigényét is.
- A Szerződésben a felek a késedelmes teljesítés esetére kötbérfizetési kötelezettséget kötöttek ki, e szerint a Szerződés szerinti bármely kötelezettségének késedelmes teljesítése esetén a felperesi vállalkozó a szerződéses ellenérték napi meghatározott ezrelékének megfelelő összegű késedelmi kötbér fizetésére köteles, azzal, hogy a késedelmi kötbér maximuma az ellenérték meghatározott százaléka.
- Az alperes különböző okokra hivatkozással a kötbérfizetési kötelezettségét nem ismerte el, vitatta mind a késedelmes teljesítés tényét, mind a követelt köbér összegét, illetve követeléseket terjesztett elő. A Szerződésben rögzített vitarendezési eljárásra végül a projekt sikeres befejezése és elszámolás érdekében akkor nem került sor, de a felperesi megrendelő jogfenntartó nyilatkozatot tett. valamint rögzítették, hogy a projekt befejezését és elszámolását követően kerül sor a döntnöki eljárásra. A döntnök az alperesi vállalkozó álláspontját fogadta el.
- A békés megállapodás hiánya miatt felperes keresetet indított a Választottbíróság előtt alperes ellen kötbérigénye, annak késedelmi kamata, és az eljárással kapcsolatos költségei megfizetésére, a Szerződés, továbbá a rég Ptk. 298.§-ának a) pontja és 301/A.§-ának (1) és (2) bekezdései alapján. A FIDIC „Sárga Könyv” (1999) 20.5. Alcikkelynek a Különös Feltételekben történt módosításával a felek a Szerződésben a bírósághoz fordulás 56 napos időközét lerövidítették, a keresetindításra ennek megfelelően került sor.
- A felperes előadta, hogy a késedelmi kötbérigény esetén elsődlegesen meg kell határozni a Szerződésben kikötött befejezési határidő és a tényleges teljesítés közötti un. objektív késedelem időtartamát. Ennek megfelelően azt kell vizsgálni, hogy történt-e, és hány nap tartamban objektív késedelem egyfelől a kikötött szerződési határidő, illetve annak hatályos módosítása esetén a módosított határidő, valamint a tényleges határidő, másfelől a tényleges teljesítés időpontja közötti időszakban. Felperes kifejtette, hogy az objektív késedelem azt a tényt jelenti, hogy a Szerződésben kikötött teljesítési határidőhöz képest a teljesítés a kivitelező részéről ténylegesen mely későbbi időpontban történt meg. A jelen esetben a szerződésmódosításokkal meghatározott befejezési határidőt kell összevetni azzal az időponttal, amikor az építmény eredményes műszaki átadás-átvétele megkezdődött (1959-es Ptk. 405. § (3) bekezdés). A két időpont napokban meghatározott különbözete az objektív késedelem időtartama. A felperes álláspontja szerint az alperesnek felróható volt a bekövetkezett késedelem, mert a befejezési határidő elmulasztása az elhúzódó engedélyeztetési eljárásokkal, illetve a kivitelezés késedelmes elvégzéséből származó szerződésszegéssel okozati összefüggésben áll; az alperesi vitatás ellenére is megállapítható, hogy az alperes késedelmes teljesítése vétkesnek is minősül, azaz hogy a teljesítés érdekében nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható (régi Ptk. 318. § (1) bek., Ptk. 339. § (1) bek.). A közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött Szerződés késedelmes teljesítése az alperes részéről megtörtént. A felperes álláspontja szerint ebben az esetben figyelemmel kell lenni arra is, hogy a pályázaton résztvevő vállalkozók esetleg éppen a fenyegető magas késedelmi kötbér miatt tehettek eltérő feltételekkel ajánlatokat, ezért nem nyerhették meg a pályázatot. A közbeszerzési eljárásként eltérő feltételekkel létrehozott építési vállalkozási szerződések a kötbér kötelezettség vonatkozásában a bírói gyakorlat részéről szigorúbb megítélés alá esnek a kimentési hivatkozások mérlegelése során (EBD2014.P.14./I. pont). A felperes szerint a kötbér fizetését vállaló kötelezett felróhatóságát nem a jogosultnak kell bizonyítania, hanem a kötelezett mentheti ki magát a kötbérfelelősség alól vétlensége, vagyis annak bizonyításával, hogy a körbérrel szankcionált szerződésszegés elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható (régi Ptk. 246. § (1) bek., 247. § (1) bek., BH 2015 224.)
- Az alperes álláspontja szerint a felperesi követelés mind jogalapját, mind pedig összegszerűségét tekintve megalapozatlan volt, erre figyelemmel alperes indítványozta a Választottbíróságnak, hogy a felperesi keresetet teljes körűen, felperes költségekbeli marasztalása mellett utasítsa el. Az alperes az objektív késedelem tényét nem vitatta, továbbá azt sem, hogy a létesítmény átadása nem történt meg a felek által közös egyetértéssel meghosszabbított határidőre. Ugyanakkor az alperest kötbérfizetési kötelezettség csak felróható szerződésszegés esetén terheli, a felróhatóságot viszont (saját oldalán) alperes vitatta. Ezzel kapcsolatban alperes utalt a régi Ptk. 246. § (1) bekezdésére.
- Az alperes a kereseti kötbérköveteléssel szemben két kimentési hivatkozással védekezett. Első exculpációs hivatkozása az ajánlati dokumentációban a felperes által hibásan meghatározott adatok miatti technológiai optimalizáció szükségessé válásának igazolására, a második pedig a jogszabállyal ellentétes hatósági engedély előírása miatt bekövetkezett objektív késedelem alperesi felróhatóságának kimentésére irányult.
- A Választottbíróság a felperesnek a szerződésszegését vitató álláspontjával szemben tényként állapította meg azt, hogy a Támogatási Szerződés alapján a Kedvezményezett a Támogatási Szerződés módosítását volt köteles kezdeményezni, amennyiben meghatározott mértékben csökken a számszerűsített célok értéke, így a szennyvíztisztító telep korszerűsítendő kapacitásának célértéke. A felperes sem vitatta, hogy ez a csökkenés a próbaüzemkor mért adatok alapján az előírtat meghaladó mértékű volt.
- Nem találta alaposnak a Választottbíróság a felperes azon érvelését sem, hogy az alperes a projekt célértékeitől a tervezés és a kivitelezés során szabadon eltérhetett volna. Az Ajánlatkérési Dokumentáció azt rögzítette, hogy a Vállalkozó az ajánlatának összeállításakor kiindulási alapadatokként köteles volt figyelembe venni a tervezett szennyvíz mennyiségét, a telepre érkező kommunális szennyvíz minőségét, szennyező anyag terhelését és a telep biológiai terhelését.
- Mindez igazolta az alperes azon álláspontját, hogy a műszaki célértékektől vállalkozóként sem az ajánlattételkor, sem később nem térhetett el szabadon, ellenkezőleg, az ezektől az értékektől eltérő részvételi jelentkezése, ajánlattétele a Kbt. 73.§-a (1) bekezdésének e) pontja alapján érvénytelen lett volna, mert az nem felelt volna meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
- Ennek megfelelően alaptalan volt a felperesnek az ajánlati dokumentációt kiegészítő tájékoztatások tartalmára történő hivatkozása is. A műszaki célértékekkel kapcsolatos kötöttségek és a tervezési felelősség korlátlan irányú kiterjesztése közötti feszültség ebben a tárgykörben valóban nagyszámú ajánlattevői kérdést generált, ennek oka azonban az ajánlattételi dokumentáció ellentmondásossága volt, ami nem változtatott a Szerződés azon előírásán, hogy a dokumentumok ellentmondásai esetén a dokumentumok alkalmazhatóságát szigorú sorrendiség korlátozza. Ennek értelmében az Ajánlati nyilatkozat a sorban megelőzte a kiegészítő tájékoztatás alkalmazását, az ajánlat kötelező tartalmával (a műszaki célértékekkel) szemben, a keletkezett ellentmondások feloldására a kiegészítő tájékoztatások tartalma nem jöhetett figyelembe.
- Szemben a felperes álláspontjával, a műszaki célparaméterek teljesítésének elmaradásával a felperes nem csak a támogatási szerződést sértette meg az előírást meghaladó eltérés esetére előírt módosítás kezdeményezésének elmulasztásával, hanem az alperessel kötött vállalkozási szerződését is. Ennek ugyanis lényeges tartalmát képezte az ipari szennyvíz mennyiségének meghatározott szinten rögzített teljes tisztítási kapacitás értéke, amelyhez ráadásul elválaszthatatlanul kapcsolódott a támogatható tevékenység elszámolható költségének aránya.
- A Választottbíróság a fentiek alapján úgy ítélte meg, hogy a technológia szükségképpeni módosítása a felperes érdekkörébe esett, és a felperes részére biztosított gazdasági előnyt. Azt pedig a felperes nem is vitatta, hogy a javára szóló módosítást az alperes a saját költségére végezte el, és nem volt vitás az optimalizálás időigényének mértéke sem.
- Mindezek alapján a Választottbíróság megítélése szerint az alperes az objektív késedelem felróhatóságát eredményesen kimentette, s így ebben az időtartamban a fenti indokok miatt őt a kötbérfizetési kötelezettség a felperessel szemben felróhatóság hiányában nem terhelte. A Választottbíróság ezért a felperes keresetét - mint megalapozatlant - elutasította.
