A végzés alapjául szolgáló tényállás
- Az alperes jogelődje és a felperes jogelődje egy pénzügyi zrt. között közokiratba foglalt szerződések jöttek létre, melyek alapján az alperes jogelődje devizakölcsönt kapott, aki ennek a szabadfelhasználású kölcsönnek a biztosítására, mint adós, önálló zálogjogot és vételi jogot engedett, továbbá óvadéki szerződést is kötött a hitelezővel. A szerződéseket kötő adós elhunyt, az alperes az elhunyt adós örököse, de a hagyatékátadó végzés a per tárgyát képező követelést nem tartalmazta.
- A felperes a pénzügyi zrt.-től átruházással megszerezte a kölcsönszerződés megkötésével egyidejűleg megkötött és a kölcsön biztosítására szolgáló önálló zálogjogot, a kölcsönszerződésből fakadó követelést a felperes engedményezési megállapodással, engedményesként megszerezte.
- A felperes az adós nemteljesítése okán a kölcsönszerződés és az önálló zálogjog felmondásáról szóló nyilatkozatot közokiratba foglaltatta közjegyzőnél. A felmondásról szóló okiratokat nem sikerült kézbesíteni és ezt követően a felperes keresetet nyújtott be a Választottbíróságnál.
- A Választottbíróság hatáskörét a felperes az önálló zálogjogot alapító szerződésben, illetve a kölcsönszerződésben található választottbírósági kikötésre alapította.
Peres felek nyilatkozatai
- Felperes kereseti kérelmében elsődlegesen az önálló zálogjog jogosultjaként, tőketartozás ügyleti kamat és késedelmi kamat igény terjesztett elő, másodlagosan az alperest a felperesi követelés kielégítésének tűrésére, harmadlagosan pedig az alperes marasztalását kérte az öröksége erejéig.
- Az alperes a választottbírósági eljárásban nem vett részt.
A Választottbíróság eljárást megszüntető végzése
- A Választottbíróság a hatáskörét az Eljárási Szabályzat 30.§ (1) bekezdése alapján hivatalból vizsgálta. Az eljáró tanács az eljárás tárgyát képező szerződésre alkalmazandó 1959-es Ptk. 205§/A §-ában foglalt szabályok figyelembevételével a jogvitát olyan fogyasztói szerződésen alapulónak minősítette, amelyet a felek a felperes általános jogelődje által alkalmazott általános szerződési feltételek alapján kötöttek meg. A választottbírósági szerződés ennek az általános szerződési feltételnek a része.
- A Kúria 3/2013-as Polgári Jogegységi Határozatában úgy foglalt állást, hogy a fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételen, vagy egyedileg meg nem tárgyalt feltételen alapuló választottbírósági kikötés tisztességtelen. ezért semmis. Így elsődlegesen azt kellett vizsgálni, hogy egyáltalán érvényes -e a jelen esetben a választottbírósági szerződés.
- Azt, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták-e az általános szerződési feltételt használó félnek kell bizonyítania. (1959-es Ptk.205.§/A (2) bekezdése). A szerződési feltétel akkor minősül egyedileg megtárgyaltnak, ha a feltétel alkalmazójával szerződő félnek valós lehetősége nyílik arra, hogy a szerződés tartalmának kialakításában közreműködjön. Önmagában az, hogy a szerződés megkötésében közreműködő személy ismerteti a feltételnek a tartalmát, nem nyitja meg a megvitatás lehetőségét.
- Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha az alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak a tartalmát megismerje, és azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadja. Külön kell azonban tájékoztatni a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen eltér vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Az ilyen feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik szerződő fél a figyelemfelhívó tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta. (1959-es Ptk.205/B.§ (1) és 205§/B.§(2))
- A magánjogi jogviszonynak a tartalmát képezi az állami kényszer, ezért a szerződésből fakadó jogvitákra irányadó szabályok a szerződésre vonatkozó rendelkezésnek minősülnek. A választottbírósági vitarendezés a természete szerint a kereskedelmi jogvitákra modellezett, a választottbírósági kikötés hiányában alkalmazandó állami igényérvényesítési rendszerhez képest olyan sajátosságokkal rendelkező eljárás, amelynek a speciális vonásai, például a polgári perrendtartás alkalmazásának hiányából, a korlátozott jogorvoslati rendszerből, az eljárás tényleges díjaiból és más tényezőkből fakadó következménye, a nem szakmai-gazdasági szereplők számára nem lehetnek természetesek. Ezért a választottbírósági kikötés szükségképpen minősül olyannak, amely lényegesen eltér a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől. Önmagában az a körülmény, hogy egyes piaci szereplők egy adott, az egyébként irányadó szabályoktól lényegesen eltérő kikötést nagy számban alkalmaznak a szerződéseikben, nem alapozza meg a szerződési kikötés általában szokásos szerződési gyakorlattá való minősítését.
- A Kúria 3/2013-as Polgári Jogegységi Határozatában úgy foglalt állást, hogy a fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételen, vagy egyedileg meg nem tárgyalt feltételen alapuló választottbírósági kikötés tisztességtelen, ezért semmis. Bár a rendes bíróság gyakorlatának követése nem feltétlen elvárás a választottbíróság eljáró tanácsával szemben, a világosan és egyértelműen kialakult és megfogalmazott joggyakorlat egységének a fenntartása olyan közérdek, amelyet a választottbíróság eljáró tanácsa sem hagyhat alapos ok nélkül figyelmen kívül.
- Mindezek alapján a választottbírósági tanács megállapította a hatásköre hiányát és az eljárást végzéssel megszüntette.
(Vb/20017)
