Az ítélet alapjául szolgáló tényállás
- A peres felek 2020. évben két határozatlan időtartamú vállalkozási szerződést kötöttek. Az egyik vállalkozási szerződést kötöttek „Termelés kisegítő munkák elvégzése az X gyárában” (a továbbiakban: „Kisegítő munkák szerződése”) tárgyban, csomagolási és darálási tevékenységek kisegítő munkára, illetve vállalkozási szerződést kötöttek „ Folyamatos karbantartási munkálatok elvégzésére az X gyárában” (a továbbiakban: Karbantartási szerződés"')
- Szerződő felek azt is rögzítették, hogy „a szerződés teljesítése során a szerződő felek kötelesek együttműködni, ennek keretében tartoznak egymást haladéktalanul értesíteni az érdekköreikben felmerülő a jelen vállalkozási szerződésre kiható minden lényeges tényről és körülményről. Az együttműködés során tett intézkedéseket és nyilatkozatokat a szerződő felek szükség szerint írásban rögzíthetik.”
- A szerződéseikben a vállalkozói díjat rögzítették, a két szerződésben azonosan határozták meg a fizetési feltételeket: „Vállalkozó a számlát a Megrendelő által igazolt teljesítést igazoló irat mellékletével nyújtja be a Megrendelőnek, melyet megrendelő a számla kézhezvételével átutalással egyenlíti ki a számla keltétől számított 8 napon belül. Amennyiben az utalás nem történik meg úgy késedelmi kamat kerül felszámításra, ami a mindenkori jegybanki kamat kétszerese.
A peres felek nyilatkozatai
- A felperes keresetében kérte kötelezni az alperest összesen ….€ vállalkozói díj és kamatai, valamint a perköltség megfizetésére, a kamatokat az alábbi részletezés szerint:
- Az alperes ellenkérelmében („Válaszirat”) kérte a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását. Védekezését a Ptk. 6:137. §, 6:34. §; 6:63. §; 3:30. rendelkezéseire alapozta.
A Választottbíróság ítélete
- Peres felek nyilatkoztak, hogy a választottbíróság hatáskörével, a választottbírák személyével és a bíróság összetételével kapcsolatban kifogásuk nincs.
- A szerződéskötést követően a felperes megkezdte a munkákat az alperes gyáregységében.
- A választottbíróság a felek között létrejött szerződéseket tanulmányozva megállapította, hogy azokat a felek ügyvezetői cégszerűen aláírták: felperes részéről Á.S., alperes részéről S.S. ügyvezető és B.M. termelésvezető, H.F. karbantartásvezető
- Az alperes a 2021. januári díjakat ki is fizette a felperesnek. A peres felek között kétségkívül vita keletkezett a díjazás mértékéről és a szerződések módosításának szükségességéről, valószínűleg már 2021. február-március hónapokban, amit az alperes által csatolt email üzenetváltása igazol. Ezért a felek tárgyaltak a szerződések módosításáról, de megegyezni nem tudtak, az előkészített szerződéstervezetet a felek nem írták alá.
- A szerződő felek gyakorlatában azonban a felperes által elvégzett munkákat az alperes átvette, mennyiségi vagy minőségi kifogást nem tett, a teljesítésekről „teljesítési igazolási jegyzőkönyveket" állítottak ki, amelyeket a felperes részéről Á.S., az alperes részéről B.M. vagy H.F. írt alá a végzett munka jellegétől függően (kisegítő munka vagy karbantartás).
- A számlákat a felperes a „Teljesítési igazolási jegyzőkönyv” kiállítását követően állította ki és küldte meg vagy személyesen adta át az alperes könyvelésének. Ezt igazolta a csatolt emaillel, amelyben a pénzügyi asszisztens kéri, hogy a teljesítésigazolást a felperes küldje át részére, mert „Ezután tudom továbbítani a pénzügyi osztályra, kifizetésre.” A fogalmazás azt bizonyítja, hogy a felperesnek nem kellett még külön eljárni annak érdekében, hogy a teljesítés igazolást alperes ügyvezetője is aláírja.
- Mivel a felek levélváltásai, tárgyalásai nem vezettek eredményre a felperes keresetében kérte a következő számlák szerinti összegek megfizetésére kötelezni az alperest, amely számlákhoz csatolta a „teljesítési igazolási jegyzőkönyveket”:
- A teljesítési igazolást az alperes részéről H.F. a karbantartási (villanyszerelési és egyéb) munkákat, a termékcsomagolást illetően B.M. írta alá. Mindketten az adott munkaterület, illetve munkanemek alperes által foglalkoztatott részlegvezetői voltak, a teljesítési igazolási jegyzőkönyvet, mint „a Megrendelő képviselője” írták alá.
- Felperes előadta, hogy az alperes a számláit befogadta, azokat nem vitatta és nem küldte vissza, a teljesítést illetően kifogással nem élt. Ezt akkor sem tette meg. amikor a felperes több ízben felszólította a lejárt határidejű számlák kiegyenlítésére. Ezért az eredménytelen felszólítást követően a felperes felszámolási eljárást kezdeményezett az alperes ellen. Az alperes ennek hatására vitatta először a felperesi teljesítéseket.
- A választottbíróság az alperes munkavállalói (B.M., H.F.) által aláírt teljesítési igazolások alapján bizonyítottnak látta, hogy a felperes az abban foglalt munkákat elvégezte, ily módon szerződésszerűen teljesített. Alperesnek az a hivatkozása, hogy a felperes a ki nem egyenlített számlákhoz nem csatolt írásbeli megrendelést, nem helyt álló, mert a felek között létrejött szerződés értelmében a felperesnek egyrészt állandó jelenlétet kellett biztosítani az alperes üzemében, másrészt a szerződés 7. pontja a szerződés teljesítéséhez szükséges intézkedésekhez. nyilatkozatokhoz írásbeliséget csak szükség esetére írt elő. Nem is lenne életszerű, ha az üzemvitelhez szükséges, folyamatos gyártásban minden munkára nézve (termékcsomagolás, gépjavítás) megkövetelnénk az írásbeli megrendeléseket.
- A választottbíróság a felek által kötött szerződések, a Ptk. és a perben csatolt iratok alapján alaptalannak találta azt az alperesi hivatkozást, hogy a felperesi teljesítés csak akkor fogadható el, ha a teljesítési igazolást az ügyvezető is aláírta.
- A választottbíróság álláspontja szerint a Ptk. a teljesítés elismerésének írásbeliségét nem követeli meg, azonban vállalkozási szerződések esetében mintegy megerősítő bizonyítási eszközként szabályozza. Ezért a teljesítés igazolásra a Ptk-ban sem formai, sem tartalmi előírás nincs. „Ptk. 6:38. (l) A jogosult a kötelezett kérelmére köteles a teljesítés tényének írásbeli elismerésére vagy a kötelezvény visszaadására. (2) Azt, aki felmutatja a jogosult írásba foglalt elismerő nyilatkozatát, a teljesítés elfogadására jogosított személynek kell tekinteni, kivéve, ha a körülményekből nyilvánvaló, hogy a teljesítés el fogadására nem jogosult.”
- A felperesi teljesítéseket igazoló „Teljesítési igazolási jegyzőkönyveket” az alperes részéről B.M. és H.F., mint „a Megrendelő képviselője” írták alá. Őket a felperes teljes joggal tekintette olyan személyeknek, akik az általa teljesített szolgáltatások megtörténtét igazolhatják, hiszen a megfelelő munkamenetnek ágazatvezetői voltak, továbbá mindketten közreműködtek a szerződéskötéseknél, hiszen azokat aláírták. A jogvitás helyzetekben bírósági polgári peres eljárásokban általános szabály, hogy annak kell bizonyítani, aki állít és az állított tényekre (pl. szerződés alapján teljesített szolgáltatás) igényt kíván alapítani (pl. vállalkozói díj követelése). Vannak azonban olyan jogi instrumentumok, amelyek ezt az általános szabályt felülírják. Ilyen eszköz jogvitás helyzetekben a teljesítési igazolás, ami azzal a jogkövetkezménnyel jár, hogy a bizonyítási teher megfordul. A teljesítés igazolást felmutató kötelezettel szemben, annak a jogosultnak (megrendelőnek) kell bizonyítani, aki a teljesítést a teljesítés igazolás kiállítását követően kétségbe vonja és a számla kifizetését megtagadja. Az alperes a vezető munkavállalói által aláírt teljesítési igazolási jegyzőkönyvek tartalmával ellenkező tényeket, azaz a teljesítés meg nem történtét nem bizonyította, a felperes által csatolt teljesítés igazolásokban foglalt szolgáltatások valóságának ellenbizonyítására nem tett indítványt.
- Azt az alperesi előadást, hogy a teljesítési igazolásokat az alperes részéről álképviselő írta alá, ezért az azok alapján benyújtott számlák kifizetésére az alperes nem kötelezhető, a választottbíróság nem fogadta el, mert a választottbíróság bizonyítottnak látta, hogy a teljesítési igazolásokban foglalt szolgáltatásokat a felperes teljesítette. Azokra az alperesi hivatkozásokra, hogy csak akkor történhetett meg a kifizetés, ha a teljesítési igazolást S.S. ügyvezető is aláírta, az alperes konkrét bizonyítékot nem szolgáltatott. Az alperes által csatolt levelezésből csak az állapítható meg, hogy a felek szerették volna „tisztázni vitás ügyeiket”. Az S.S. ügyvezető 2021. 06. 01. napján Á.S. ügyvezetőnek küldött emailjében a kifizetések elmaradását azzal indokolja, hogy „Azzal, hogy a felsővezetésnek ír anélkül, hogy a megrendelésről vagy teljesítésről bizonyítékot bemutatna, az nem eredményezi a számlák kifizetését. A bíróság is ugyanezt kérné. Kérjük teljesítsen valamennyi követelményt, nevezetesen a kiadott megrendelést, teljesítési igazolást a részleg vezetőjétől.”
- A választottbíróság álláspontja szerint a felek kapcsolatában, amely folyamatos jelenlétet, illetve rendszeres karbantartási munkálatokat igényelt, a szerződések nem követelték meg az írásbeli megrendeléseket. A szerződések szerint „Az együttműködés során tett intézkedéseket és nyilatkozatokat a szerződő felek szükség szerint írásban is rögzíthetik.” Mivel az alperes nem bizonyította, hogy csak az írásbeli megrendelések nyomán történhettek szerződésszerű teljesítések a felperes részéről, a választottbíróság elégségesnek találta a szolgáltatások teljesítésére a vezető munkavállalók által aláírt teljesítési igazolási jegyzőkönyveket. Ezt erősíti a levél azon fordulata is, amelyben S.S. azt írja, hogy felperes mutasson be bizonyítékot a „megrendelésről vagy a teljesítésről”, mert csak ezek megtörténte eredményezheti a számlák kifizetését.
- A választottbíróság a fenti nyilatkozatot, az alperes pénzügyi asszisztensének levelében foglalt kérést és az üzemviteli gyakorlatok életszerűsége alapján S.S. aláírását akként értelmezte, hogy az nem a felperesi szolgáltatások teljesítésének tényleges megtörténtéről szólt, hanem a számlák kifizetésének engedélyezéséről. Ez az alperes belső pénzügyi, üzletviteli gyakorlatát mutatja. A választottbíróság 2022. november 3. napján tartott tárgyalásán az alperesi képviselő is úgy nyilatkozott, hogy „nem tud pontos felvilágosítást adni arról, hogy S.S. úr személyesen küldött-e megrendelést, vagy adott-e utasítást valaminek megrendelésére”. A peres felek levelezésében sem lelhető fel olyan irat, amelyik a teljesítés igazolás érvényességéhez S.S. aláírását követelte volna.
- A választottbíróság osztotta az alperesi álláspontot. hogy karbantartási szerződés esetén a vállalkozói díj magában foglalja a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges anyagok költségét is. Ezek az összegek tehát nem ítélhetők meg a felperes javára.
- A Ptk. 6:238. §-a szerint vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles. Erre tekintettel a választottbíróság a felperes kereseti követelését …- € összegben találta megalapozottnak.
- Felperes a keresetében kérte az általa részletesen feltüntetett lejárati napoktól számítottan a késedelmi kamatok megítélését a Ptk. 6:155. §-a szerinti mértékben. A felperesnek ezt a nyilatkozatát a választottbíróság úgy értelmezte, hogy nem kéri a szerződések 4. pontjában írt jegybanki alapkamat kétszerese szerinti marasztalást, továbbá keresetét akként módosította, hogy a kamatokat középérték szerint kéri megállapítani. A Ptk. 6:47. (3) bekezdése és 155. § (l) szerint is idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén a kamat mértéke az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ha ilyen nincs, a pénzpiaci kamat. Tekintettel arra, hogy a felek elszámolása Euroban történik, a kamatot az Európai Központi Bank, mint kibocsátó jegybank szerint kellett megállapítani, Ennek megfelelően a választottbíróság az alperest a marasztalási összegnek a középérték ... napjától a kifizetésig számított EKB alapkamat megfizetésére kötelezte.
- A felperes a kereseti követelés túlnyomó részében (90%) pernyertes lett.
Vb/22032
