AZ ÍTÉLET ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ TÉNYÁLLÁS
[1] A felek adásvételi keretszerződést (Keretszerződés) kötöttek, amelynek alapján konkrét egyedi adásvételi szerződések (Adásvételi szerződés) megkötését vállalták, amelyekben az alperesi eladó nem saját termelésből származó terményt fog a felperesi vevő részére értékesíteni. Az általános keretfeltételeket a Keretszerződés tartalmazta, a konkrét adásvétellel kapcsolatos egyedi feltételeket az Adásvételi szerződések fogják rendezni. A tulajdonátruházó szerződések mellett minden konkrét adásvételi szerződéshez a felek megkötöttek egy-egy tárolási szerződést (Tárolási Szerződés) is. Ezekben az alperes vállalta, hogy az adásvételi szerződés szerinti terményt a felperes részére tárolja. Mindezek alapján a felperes ömlesztett takarmánykukoricát vásárolt az alperestől, amelyet az alperes telephelyén helyezett el tárolásra. A felperes az Adásvételi szerződések alapján fizetendő összegeket az alperesnek banki átutalás útján megfizette, az alperes a felperes tulajdonában álló kukoricát árukészletként saját telephelyén tárolta.
[2] A felperes rendszeresen megküldte az alperes részére hó végi készlet-visszaigazoló űrlapját, amelyet az alperes a felperes részére kitöltve és aláírva rendszeresen visszaküldött, igazolva a felperesnek, hogy telephelyén az adott időpontban mekkora mennyiségű, a felperes tulajdonában álló tárolt kukorica található. A felperes a szerződések alapján felhívta az alperest a telephelyén betárolt áru kiszolgáltatására, amely kötelezettségének az alperes egy ideig eleget is tett, majd pedig azonban az alperes megtagadta a felperes által kért árumennyiség kiadását. Az alperes szóbeli tájékoztatása szerint ennek indoka az alperesi telephely területén történt halálos baleset volt, amelyre tekintettel a rendőrség állítólag lezárta a telephelyet, így állítólag semmilyen ki- illetve beszállítás, illetve az áru fizikai szemrevételezése sem volt lehetséges. A felperes e-mailben a fentiek igazolására a mindezekről szóló hivatalos dokumentum rendelkezésre bocsátására hívta fel az alperest, továbbá tájékoztatta az alperest, hogy minőségellenőrt kíván küldeni az alperesi telephelyre az e-mail megküldését követő héten a kérdéses felperesi áru szemrevételezésére.
[3] A felperes minőségellenőre felkereste az alperesi telephelyet és szemrevételezte a felperesi árut, amelyet követően a felperes ismételten felhívta az alperest a tárolt áruk felperes részére történő rendelkezésre bocsátására. Az alperes az erre vonatkozó felperesi felhívást ismételten megtagadta, a folyamatban lévő rendőrségi eljárásra történő szóbeli hivatkozással. A felperes jogi képviselője ügyvédi felszólító levelet küldött az alperes részére, amelyet a visszaérkezett tértivevény tanúsága szerint az alperes képviseletében eljáró személy szabályszerűen átvett. A levélben a felperes jogi képviselője felszólította az alperest, hogy biztosítsa az alperesi telephelyen tárolt kukorica felperes fuvarozói részére történő kiadását a Tárolási megállapodások rendelkezéseinek megfelelően. A felszólító levélben foglaltakkal kapcsolatban az alperes nem tett nyilatkozatot sem a felperes, sem a felperesi jogi képviselő részére.
A PERES FELEK NYILATKOZATAI
[5] Keresetében a felperes a tárolt kukorica teljes mennyiségére kiterjedő kártérítést követelt az alperestől, mert hiánytalanul megfizette az adásvételi szerződésekből eredő teljes vételárat, többször felhívta az Alperest a gabona kitárolására, amely felhívásnak azonban az Alperes nem tett eleget. Hivatkozott a Tárolási szerződések azon rendelkezésére, amely szerint az alperes mint tároló a felperes mint tároltató rendelkezése alapján feltétel nélkül köteles az árut kiszolgáltatni, illetve a tároltató utasításait teljesíteni, és semmilyen jogcímen nincs joga az áru kiszolgáltatását megtagadni, vagy az árut visszatartani. A felperes szerint a tárolt kukorica kiszolgáltatásának megtagadásával az alperes a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:137.§-a szerint megszegte szerződéses kötelezettsége teljesítését, és ezzel neki szándékosan kárt okozott, amelyet köteles megtéríteni a Ptk. 6:142.§-a alapján. A Ptk 6:143.§-ának (3) bekezdése alapján a teljes kára megtérítését követelte, valamint az áru vételára és azon ár közötti különbözetet, amely áron a felperes a szerződésszerű kitárolást követően a gabonát értékesíteni tudta volna. A kereseti követelés kiterjedt a felperes vagyonában beállott, a tárolt kukorica értékével megegyező értékcsökkenésre, továbbá a felperes vagyonában beállott értékcsökkenés és a tárolt kukorica piaci ára közötti különbözetre, mint elmaradt vagyoni előnyre. Mindezek alapján a felperes kérte az alperes kötelezését a kára tőkeösszegének és törvényes mértékű késedelmi kamatának megfizetésére.
[6] Az alperes a védekezésében kifogást terjesztett elő a Választottbíróság hatáskörével szemben, és kérte, hogy erről a Választottbíróság előzetes kérdésként döntsön. Kifogását azzal indokolta, hogy a felek a Keretszerződésben a helytelen tárolással kapcsolatos jogviták tekintetében a Magyar Agrár- Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság (Agrárkamarai Választottbíróság) kizárólagos döntésének vetették alá magukat, az Adásvételi szerződések nem tartalmaznak választottbírósági kikötést, a Tárolási szerződésekben szereplő választottbírósági megállapodás pedig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság (Kereskedelmi Választottbíróság) hatáskörének kikötésére irányul. Álláspontja szerint mindezek egybevetése alapján a jogvita elbírálására a Keretszerződés szerinti agrárkamarai választottbíróság rendelkezik hatáskörrel.
[7] A felperes az alperesi hatásköri kifogással szemben arra hivatkozott, hogy a jelen jogvita nem a Keretszerződésből vagy az Adásvételi szerződésekből származik, hanem kizárólag a Tárolási szerződésekkel függ össze, e szerződésekre vonatkozóan pedig egyértelműen a Kereskedelmi Választottbíróságnak van hatásköre. Sérelmezte, hogy az alperes iratellenesen hivatkozott a Tárolási szerződések választottbírósági kikötésére, mert az nem csak a helytelen tárolásból eredő jogvitákra vonatkozik, hanem „bármely jogvita eldöntésére”.
[8] Az alperes a felperesi követelést sem jogalapjában, sem összegszerűségében nem ismerte el, ezért érdemben kérte a felperes keresetének elutasítását. Hivatkozott arra, hogy raktáraiban a felperes több gabonát halmozott fel, mint amennyit el tudott szállítani, így a Tárolási szerződésekben meghatározott határidőkre a kukoricát nem szállította el. A késedelmes szállítások és a visszamaradt öreg kukorica miatt a terményben kártevők jelentek meg, ami a felperesi kiszállításokat tovább akadályozta. Ezért az alperes, hogy a kukoricát mentesítse a további romlástól gázosítási munkálatokba kezdett. E védelmi munkák ellenére a felperes kénytelen volt kiszállításait felfüggeszteni a kukorica bogarassága és penészessége miatt, az alpereshez ezzel összefüggésben független minőségellenőrt is küldött. Az alperes álláspontja szerint a felperes tisztában volt az előző években felhalmozott öreg kukorica folyamatosan romló minőségével, amely részben átterjedőben volt a frissebb kukoricára is, így a felperes által küldött ellenőr a minőségromlást nem rótta fel az alperesnek. Ezután a felperes megkérte az alperest, hogy az árut mielőbb hozza szállítható állapotba, egyben felkérte alperest a szükséges árukezelés elvégzésére. Mindezen állításait az alperes írásban, e-mail levélváltással támasztotta alá.
[9] Az alperes hivatkozott arra is, hogy telephelyén halálos baleset történt, amelynek kivizsgálásában a hatóságok több hónapon keresztül jártak el. Ez idő alatt is lehetőség lett volna a kukorica kitárolására, de alperes szerint ezek megakadására nem a munkabaleset miatt került sor, hanem azért, mert időközben újabb év telt el anélkül, hogy a felperes az öreg kukoricát elszállította volna. A kukorica minősége az idő múlásával tovább romlott, a tisztítás és a kártevőkkel való folyamatos harc ellenére. A termény kiszáradása által jelentős súlyveszteség is fellépett. Az alperes ekkor az aktuális készlet-visszaigazolási jelentésében arról tájékoztatja a felperest, az elvégzett védelmi munkák értékét szeretné a felperesnek felszámítani, és közölte, hogy a minőségellenőr vizsgálatainak lezárása után, előzetes egyeztetés alapján a gabona a felperes által elszállítható. Válaszában a felperes azt jelezte, hogy az ügyet ezentúl már a felperes jogi képviselete veszi át, a további elszállításokkal és a felvetett alperesi igénnyel kapcsolatban nem nyilatkozott. A felperes ekkor a kukorica kiszállítását teljes egészében beszüntette. Mindezek ellenére a felperes az alperes által kibocsátott tárolási számlákat nem vitatta, azokat rendszeresen kifizette. Az alperes álláspontja szerint ez is azt támasztja alá, hogy a felperes a Tárolási szerződések érvényeségét elismerte, és amennyiben a kukoricát el szerette volna szállítani, azt megtehette volna, az alperes nem támasztott akadályt az elszállítással szemben.
[10] Az alperes álláspontja szerint a felperes kereseti kérelmében előadottakat, miszerint Alperes a teljesítést megtagadta volna, bizonyítékokkal nem támasztotta alá, ezzel szemben a felperes kára saját önhibájára és közrehatására vezethető vissza. A felperes nem szállította el időben a gabonát és erre kezdeményezést sem tett. A kukorica minőségromlása annak belső tulajdonságára (kiszáradás, egy éven túl a belső lebomlási folyamatok, melyek penészedést indítanak el) vezethető vissza. az alperes rögzítette, hogy a tisztítási és tárolási kötelezettségeinek mindig eleget tett, sőt most is tárolja az ott lévő árukészletet, összegezte ezzel kapcsolatban felmerült költségeit. Utalt arra, hogy abban az általa nem várt esetben, ha a jelen perben érvényesített felperesi követelés megítélésre kerülne, vagyis ő pervesztes lenne, úgy utólag ezen összeg erejéig beszámítási kifogással fog majd élni. Az alperes ugyanakkor az ellenkérelemben nem terjesztett elő beszámítási kifogást és a perben ezzel kapcsolatban további nyilatkozatot sem tett, valamint semmilyen jognyilatkozatot nem tett arra vonatkozóan, hogy ezt a követelést a felperessel szemben ebben az eljárásban kívánná érvényesíteni.
A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG DÖNTÉSE SAJÁT HATÁSKÖRÉRŐL
[11] Az eljárás során nem merült fel olyan körülmény, jognyilatkozat vagy igény, amely azt legalább csak valószínűsítette volna, hogy a felek közötti jogvita a Keretszerződéssel vagy valamely konkrét Adásvételi szerződéssel lenne kapcsolatban. Ellenkezőleg, a perben minden tény, jognyilatkozat, igény egyértelműen és kifejezetten arra utalt, hogy a jelen ügy kizárólagosan a Tárolási szerződéssel függött össze. A felperes keresetét szerződésszegésre alapozta. Keresete a Tárolási szerződések szerint az alperesnél betárolt és folyamatosan ott tárolt kukorica mennyiségére vonatkozott. A felperes a szerződésszegést a Tárolási szerződések megszegésére alapozta.
[12] A felperes a szerződésszegést abban jelölte meg, hogy az alperes a tárolt áru kiszolgáltatását alaptalanul megtagadta. Mind a felek nyilatkozatai, mind az ügyben releváns tények (árukészlet ellenőrzése, tisztítás, gázosítás) mind a kizárólag a Tárolási szerződéssel álltak kapcsolatban. Ez a szerződés viszont a Kereskedelmi Választottbíróság kizárólagos hatáskörére irányult. A Választottbíróság megjegyezte, hogy egyik fél sem hivatkozott a Tárolási szerződésben szereplő választottbírósági kikötés érvénytelenségére, és azt maga a Választottbíróság is érvényesnek találta. A Választottbíróság az Eljárási Szabályzat 30.§-ának (3) bekezdése alapján belátása szerint, az ügy érdemében hozott határozatában döntött. Ennek indoka az volt, hogy az irányadó tényállás teljesen egyértelmű, a Tárolási szerződés választottbírósági kikötése világos és aggálytalan volt. Mindezek alapján a Választottbíróság megállapította az ügy eldöntésére irányuló hatáskörének fennállását, és az alperes hatásköri kifogását elutasította.
A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG DÖNTÉSÉNEK INDOKAI
[13] A felperes szerződésszegésre (kontraktuális felelősségre) alapozva, kártérítés megfizetésre kötelezés iránt nyújtott be keresetet az alperessel szemben. A szerződésszegésre alapozott kártérítési igény megítélésének fundamentális és mindenekelőtt vizsgálandó kérdése annak bizonyítása volt, hogy tényszerűen történt-e szerződésszegés. Minden más kérdés (kimentés, kár ténye és összegszerűsége stb.) csak ezen előfeltételként szerepelő ténykérdés tisztázása után bírhatott volna relevanciával. A Választottbíróság álláspontja szerint a felperes nem tudta bizonyítani az alperes szerződésszegését, és a rendelkezésre álló iratokból sem volt megállapítható a felperes által állított szerződésszegés.
[14] A felperes azt állította tényként, hogy az alperes megtagadta a felperessel szembeni teljesítést, mert nem tette lehetővé a Tárolási szerződések által betárolt termény felperes általi kitárolását és elszállítását. A Felperes keresetében a teljesítés megtagadására vonatkozóan azonban nem szolgáltatott meggyőző bizonyítékot, a szerződésszegést csupán állította. Az alperes ezzel szemben kategorikusan tagadta a szerződésszegést és a teljesítés megtagadását, és kifogásolta, hogy a felperes a szerződésszegésre semmifajta bizonyítékot nem szolgáltat. A felperes által meghallgatni kért tanú vallomása sem támasztotta alá a keresetlevélben írtakat, sőt, azt bizonyította, hogy a betárolt termény elszállítását a felperes nem kezdeményezte, noha az elszállítás jellemzően a felperes kötelezettsége, annak szervezése a felperesi logisztikai osztály feladata volt. Nem igazolta a tanú a teljesítés alperesi szóbeli megtagadását sem. A felperes más bizonyítékot választottbírósági felhívás ellenére sem csatolt, kijelentve, hogy további bizonyítási indítványa nincs.
[15] A teljesítés megtagadása sui generis szerződésszegés. Megvalósulásának feltétlen tényállási eleme annak bizonyossága (bizonyítottsága), hogy a kötelezett nem egyszerűen nem teljesít esedékességkor, hanem kifejezésre juttatja, hogy nem is fog, vagy nem kíván teljesíteni. A Felperes tényelőadásai, bizonyítékai ezt a feltételrendszert nem teljesítették. A teljesítés fel nem ajánlása nyilvánvalóan nem tekinthető a kérdéses jogviszonyban szerződésszegésnek, főleg nem a teljesítés megtagadásának. A terményt tárolónak nincs olyan szerződéses kötelezettsége – sem jogszabály, sem szerződés alapján –, hogy felajánlja a tároltatónak az igénye szerint elszállíthatja az árut, ilyen alperesi kötelezettség fennálltát a felperes maga sem állította. A felperes nem támasztotta alá, hogy bármikor megkísérelte volna, vagy legalább kezdeményezte volna a konkrét termék kitárolását (elszállítását), és ezt az alperes megtagadta volna, vagy ettől elzárkózott volna, vagy bármiben hátráltatta volna ebben a felperest. Mivel a Felperes az általa állított szerződésszegést, illetve szerződésszegő magatartást nem tudta bizonyítani, az eljárás során előhozott más jogviszony elemek (tisztítás, tárolási mennyiség, minőségromlás, kár stb.) nem bírtak relevanciával, így azok értékelését a Választottbíróság sem lehetségesnek, sem szükségesnek nem tartotta.
[16] Mindezek alapján a felperes keresete ténybeli és jogalapi szempontból megalapozatlan volt, ezért azt a Választottbíróság elutasította.
Vb/20048
