1/7/2023. Választottbírósági ítélet

Az ítélet alapjául szolgáló tényállás

1. A peres felek között (felperes mint vevő és alperes mint eladó között) 2022. május 20-án a felek által regisztrációs megállapodásnak nevezett két lényegében azonos szövegű előszerződés jött létre a … alatti épületben, szerkezetkészen átadandó 2 db lakásnak és a két lakáshoz összesen 3 db teremgarázs-parkolónak a tárgyában. A megállapodások értelmében a felek legkésőbb 14 napon belül, azaz 2022. június 4-ig adásvételi szerződés megkötését vállalták, amelyekben az alperes, mint eladó, a felperes pedig mint vevő vettek volna részt.
2. A felek megállapodtak a lakások és a teremgarázsok vételárában és a megállapodások 6. pontjában 4. illetve 5. ütemű, naptári időpontokhoz kötött fizetési ütemezést irányoztak elő. A megállapodások mellékleteit képezték a végleges adásvételi szerződések, konkrét adatok nélküli minta-tervezetei. A végleges adásvételi szerződés megkötésére vonatkozó vevői kötelezettség biztosítására a megállapodások 4. pontja lakásonként 2 M HUF ún. regisztrációs díj megfizetését írta elő, amelyeket, összesen 4 M HUF összeget - a felek által nem vitatottan - a felperes a szerződéskötés napján át is utalt az alperes számára.
3. A társasház műszaki leírása, amelyet a felperes a megállapodások megkötésével egyidejűleg megkapott vevői opció tartalmazta, hogy a vevő emelt szerkezetkészen vagy kulcsrakészen kéri-e a lakások kivitelezését. Utóbbi esetben 2022. november 30-ig tisztázandók a felek között a műszaki részletek, tervek és kivitelezési ajánlatok. Arra is volt lehetőség, hogy az eladó végezze a belső tervezést és a kivitelezést egy ún. „csomagáron”.
4. Még májusban a felperes elállt az egyik lakás megvásárlásától. Erre tekintettel a felek megállapodtak abban, hogy az erre a lakásra fizetett 2 M HUF regisztrációs díjat a másik lakás vételárába fogják beszámítani. A felperes a másik lakás belső kialakításának változtatását kérte. Az alperes 2022. május 27-én - megadta, hogy a - lakás vevő által kért kialakítása szerinti ára … M HUF és jelezte, hogy a … sz. parkolót és a mellette lévő ún. visszafordulási területet tudja adni a 2 db vevői parkolóigény kielégítéseként. Május 31-én 11.13 h-kor a felperes 22 műszaki jellegű kérdést tett fel írásban a kivitelezéssel kapcsolatban, egyidejűleg elfogadta az eladó által felajánlott 2 db parkolóhelyet: „A szerződésben a PIO és a mellette lévő visszaforduló területen kialakított új parkoló együttes, vagyis a két oszlop közötti területet szeretnénk megvásárolni. ” Még aznap az alperes megküldte a felperesnek a lakás végleges adásvételi szerződésének tervezetét, amely már tartalmazta az ügylet egyedi feltételeit is.
5. Másnap, június 1-én 13.03-kor a felperes megküldte az alperesnek az ügyvédje által észrevételezett szerződéstervezetet; ill. 16.43 h-kor kérte az ügyvéd által is hiányolt szerződéses mellékletek és az ingatlan építési engedélyének megküldését. A felperes ügyvédje több üzleti jellegű észrevétel mellett észrevételezte, hogy a 2 db parkolóra adott 1/15 osztatlan közös tulajdoni hányad mintha nem lenne szinkronban azzal, hogy 2 db parkoló az ügylet tárgya, ill. azt is, hogy a fizetési ütemezés naptári napokhoz és nem készültségi fokhoz kötött. A szerződéses kommunikáció során az alperest képviselő ingatlanügynök 21.18 h-kor válaszolt a felperesnek és jelezte, hogy a kérdéseket továbbította az eladó illetékes műszakis és jogász kollégáinak.
6. Aznap este 22.18 h-kor küldött mailjében a felperes elállt a lakásra vonatkozó szerződéskötési szándékától. Levele szerint azért, mert nem érti a visszafordító nélküli parkoló helyzetet, a parkolón tulajdonjogot és nem kizárólagos használati jogot akart szerezni és nehezményezi, hogy nem kapott a műszaki kérdéseire semmiféle választ, ismeretlen számára a műszaki tartalom mind a szerkezetkészség, mind a belső kialakításra vonatkozó csomag tekintetében. Az elállásra tekintettel a felperes kérte az eredeti állapot visszaállítását és a megfizetett regisztrációs díj visszafizetését.
7. A felperes ilyen előzmények után a június 2-án délután 15 órára előirányzott szerződés-aláírás időpontban nem jelent meg az eladónál, az eladó pedig nem fizette vissza a felperesnek a 4 M HUF regisztrációs díjat.
8. Az elállásra vonatkozó vevői érvelést a felperes jogi képviselője maga is megerősítette június 9-i levelében és három körülményt emelt ki, ami az elállást megalapozta, nevezetesen, hogy a vevő nem kapott válaszokat a felvetéseire; olyan parkolót akartak eladni neki, ami tulajdonképpen egy „visszafordító” hely és erről sem kapott megfelelő tájékoztatást, ill., hogy az adásvételi szerződés tervezetében nem készültségi fokhoz volt kötve az utolsó részletfizetés.
9. Az alperes jogi képviselője írásban reagált a vevői elállásra, amelyben emlékeztetett arra, hogy a vevő az egyik lakás megvásárlásától korábban már elállt, de megállapodtak a felek, hogy ennek ellenére nem veszíti el a 2 M HUF regisztrációs díjat, hanem azt majd a másik lakás vételárába beszámítják. Ezt követően a vevő bár a másik lakás adásvételi szerződés tervezetét ügyvéddel észrevételeztette, de a június 2-ra tervezett szerződéskötésre nem jelent meg, így alperesi jogi képviselő nem látja okát a regisztrációs díj visszafizetésének, mert a szerződés meghiúsulása a felperes szerződésszegő magatartása miatt következett be. A felperes ügyvédjének június 29-i válaszlevele szerint a szerződéskötés meghiúsulása nem a felperesnek róható fel, mivel alperes nem adott megfelelő tájékoztatást a szerződéskötést megelőzően, nem küldte a kért okiratokat, nem működött együtt a vevővel.

10. A választottbírósági eljárást megelőzően a felperes rendes bíróság előtt fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett, amelyben az alperes ellentmondást terjesztett elő, miáltal az eljárás perré alakult. A megállapodások 9. pontja szerinti választottbírósági kikötésre tekintettel a rendes bíróság előtt a felperes keresetet tartalmazó iratot már nem terjesztett elő, erre tekintettel a rendes bíróság az eljárást megszüntette.

A peres felek nyilatkozatai

11. A felperes a Magyar Kereskedelmi Kamara mellett működő Állandó Választottbíróságon 2022. november 2-án érkeztetett keresetében elsődlegesen 4.000.000,- HUF regisztrációs díj és ennek 2022. július 1 1-től számított késedelmi kamatainak megtérítésére, másodlagosan 4.000.000,- HUF tőkeösszeg és ennek 2022. július 11-től számított késedelmi kamatainak jogalap nélküli gazdagodás címén történő megfizetésére kérte kötelezni az alperest, mindkét esetben kérve a választottbírósági díj és költségek megtérítését is, illetve azt, hogy a Választottbíróság a kereseti kérelmeket ebben a sorrendben bírálja el.
12. Az elsődleges kereseti kérelemre vonatkozó felperesi álláspont szerint a szerződéskötés az eladónak felróható okból hiúsult meg, mert az alperes negligens magatartása, valamint együttműködési és tájékoztatási kötelezettségének sorozatos elmulasztása volt az, ami a felperes teljesítéshez fűződő érdekét megszüntette. Az eladó nem tisztázta a felmerült, a felperes számára lényeges kérdéseket, nem volt hajlandó tárgyalni a felperessel, nem adott újabb szerződéstervezetet, ezzel megszegte együttműködési kötelezettségét. A felperes szerint ez olyan súlyos szerződésszegés, ami indokolja az érdekmúlást. Kifogásolta, hogy az alperes tulajdon helyett kizárólagos használati jogot akart adni a parkolókra és az utolsó részlet kifizetésének feltétele eltért a korábbi mintaszerződés szerinti fizetési feltételtől.
13. A másodlagos kereseti kérelmével kapcsolatban a felperes arra hivatkozott, hogy a két parkoló tekintetében a felperesi vevő tévedésben volt, amit az eladó szándékos magatartásával maga okozott. Emiatt a felperes a keresettel a vevő megtévesztésére hivatkozással megtámadja a szerződést és az eredeti állapot helyreállítását kéri, azaz a 4.000.000,- HUF regisztrációs díj címén kifizetett összeg visszafizetésére kötelezést, jogalap nélküli gazdagodás címén.
14. Követelésének jogalapja tekintetében a felperes a Ptk. 6:62 § 6:63 §, 6:90-91 §§, 6.112 §, 6:140 §, 6:1 55 § és a 6:579 § rendelkezéseire hivatkozott.
15. A 2023. július 6-án tartott érdemi tárgyaláson a felperesi ügyvezető a fentieken túl kiemelte, hogy számára a fő probléma a parkoló kérdése volt, a teremgarázs ugyanis álláspontja szerint az ún. visszafordító terület nélkül nem lett volna rendeltetésszerűen használható és mivel ő lett volna e parkoló tulajdonosa hosszú távon konfliktusai keletkeztek volna a többi lakástulajdonossal. Kifogásolta, hogy e kérdésében nem kapott megfelelő tájékoztatást az eladótól. A másik fő probléma számára az volt, hogy nem kapott megfelelő tájékoztatást a 25 M HUF értékű csomag műszaki tartalmára vonatkozóan és a szerkezetkész állapotra nézve sem. Ez a május 20. utáni időszakban tapasztalt hiányos ill. elmaradt alperesi kommunikáció volt az, ami megalapozta az elállási szándékát, emiatt a felperesnek nem felróható az adásvétel meghiúsulása.
16. Az alperes 2023. január 3-án érkeztetett válasziratában a felperes elsődleges és másodlagos kereseti kérelmének elutasítását és a felperesnek alperesi jogi képviseleti munkadíj megfizetésére kötelezését kérte azzal, hogy a felperesi perköltségigényt, beleértve a választottbírósági eljárást megelőző fizetési meghagyásos eljárással kapcsolatban felmerült felperesi költségigényt a Választottbíróság utasítsa el.
17. Az elsődleges kereseti kérelem körében az alperes előadta, hogy nem csak egy, hanem két parkolót adott volna el a felperesnek és a parkolókon tulajdonjogot adott volna, nem kizárólagos használati jogot; természetes, hogy a végleges szerződés tervezete eltér a korábbi mintaszövegtől; a június 1-én 13.03 h-kor kapott felperesi jogi észrevételekre nagyon szűkös határidő volt csak válaszolni, de nem lett volna semmi akadálya, hogy a felek másnap személyesen egyeztessék az észrevételeket a szerződés megkötésére javasolt időpontban. Ha jelezte volna a vevő, hogy neki kevés az idő és halasszák el a szerződéskötést, erre is lett volna lehetőség, de álláspontja szerint a felperes láthatólag nem megoldani akarta a problémáit, hanem szabadulni a szerződéstől, ahogy az első lakás esetében is tette. Az eladó részéről nem tekinthető szerződésszegésnek, ha néhány órán belül nem tud megválaszolni ennyi kérdést, különösen nem tekinthető ez súlyos eladói szerződésszegésnek.
18. A másodlagos kereseti kérelem körében az alperes arra utalt, hogy nem igaz, hogy ne lett volna hajlandó tárgyalni a szerződéstervezetről. A parkoló kapcsán rögzíti, hogy mindig is a parkoló tulajdonjogáról volt szó, a kizárólagos használati jog és a megtévesztés számára értelmezhetetlen. A 4 M HUF regisztrációs díjra pedig álláspontja szerint volt szerződéses jogcíme, ezért a jogalap nélküli gazdagodásra hivatkozás megalapozatlan.
19. Az érdemi tárgyaláson az alperes azt emelte ki, hogy a megállapodások egyértelműen szerkezetkész állapotú lakásokra vonatkoztak, így a felperesi hivatkozások arra, hogy nem tudta, hogy miben áll a 25 M HUF értékű eladói belsőépítészeti csomag, irreleváns. A teremgarázs használhatóságával kapcsolatban arra utalt, hogy építésjogilag nem szükséges visszafordító alkalmazása, a perbeli ingatlanok is visszafordító nélkül kaptak építési engedélyt. Hibásnak tartja a felperesi álláspontot a garázshelyek tulajdonjoga/kizárólagos használati joga kapcsán is, mert a szerződéskötés időpontjában ez volt a szakszerű leírása a közös tulajdoni hányadként, de meghatározott parkolóhely kizárólagos használati jogával eladott gépkocsibeállónak. Emiatt nem lát semmilyen szerződésszegést az alperesi oldalon.
20. A Választottbíróság megvizsgálta saját hatáskörének fennálltát és megállapította, hogy a felperes által csatolt megállapodások 9. pontja azonos szöveggel tartalmazza a választottbírósági kikötést, amely szerint „bármely vita, amely a jelen Megállapodásból vagy azzal összefüggésben, annak megszegéséve/, megszűnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik, a felek alávetik magukat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság kizárólagos döntésének azzal, hogy a Választottbíróság a saját Eljárási Szabályzata szerint jár el. ”
21. A megállapodások 4. pontja értelmében a felperes által megfizetett regisztrációs díj visszafizetésére vonatkozó petitum a Választottbíróság álláspontja szerint nem vitásan a megállapodásból keletkező, a megállapodás megszegésével vagy a megállapodás értelmezésével kapcsolatos vitának minősül. A Választottbíróság így megállapította saját hatáskörét, amelyet - akárcsak az eljáró tanács összetételét - az eljárás során a felek sem vitattak.
22. A Választottbíróság utal arra is, hogy a választottbírósági kikötésre tekintettel a felperes a kereseti előadása szerint maga sem folytatta a perré alakult fizetési meghagyásos eljárást rendes bíróság előtt és keresetet végül a kikötésnek megfelelően csak a Magyar Kereskedelmi Kamara mellett működő Állandó Választottbíróság előtt terjesztett elő.

A Választottbíróság ítélete

23. A választottbíróság mindenekelőtt az elsődleges kereseti kérelmet vizsgálta.
24. A felperesi álláspont szerint a felperest azért illette meg a Ptk. 6:140 § (1) bekezdése szerinti elállási jog, mert (a) az alperes szerződésszegést követett el, amikor a Ptk. 6:62 § (1) bekezdése szerinti együttműködési és tájékoztatási kötelezettségét súlyosan megszegte, illetve mert (b) ezáltal a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt (érdekmúlás). A kereset szerint az alperesi szerződésszegés abban állt, hogy az alperes által előkészített adásvételi szerződés több ponton eltért a megállapodásokhoz eredetileg csatolt mintaszerződés-szövegtől; a felperes az ügyvédje által történt véleményezést követően nem kapott másik, megfelelő tervezetet az alperestől és a feltett kérdéseire sem kapott az alperestől választ, sőt a válaszadási szándék kifejezése sem történt meg az alperes részéről.
25. a) A Választottbíróság ezt a felperesi álláspontot nem osztotta és egyetértett az alperesi védekezéssel, amely a történtekben nem látott eladói szerződésszegést ill. az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség megsértését.
26. A Választottbíróság előre bocsátja, hogy a megállapodások eleve viszonylag szűk, 14 napos időtávot írtak elő a felek számára a végleges szerződések megkötésére. Ez feltételezte a felek gyorsaságát és rugalmasságát a végleges szerződés feltételeinek kialakításában. Ez azonban nem értelmezhető olyan szorosan, hogy az is elvárható lett volna, hogy a 2023. május 31-én feltett több mint 20 műszaki kérdésre ill. a június 1-én 13.03-kor elküldött felperesi jogi észrevételekre az eladónak órákon belül válaszolnia kellett volna. Életszerűtlen, hogy ilyen helyzetben az eladó írásban, kimerítő válaszokat tudjon adni a vevőnek ilyen rövid időn belül, amikor ehhez nyilván meg kell keresse a műszaki tervezőjét ill. saját ügyvédjét. Mindezt olyan részletezettséggel, hogy a felek „megtakarítsák” a szerződéses feltételek személyes egyeztetését, ügyvéd bevonását a tárgyalásba, „alkudozást” a feltételekről, ahogy erre a felperes utalt 2023. március 7-i észrevételeiben. A felperesi állítással ellentétben ugyanakkor az eladó kifejezte válaszadási szándékát, ezt bizonyítja a csatolt levelezés, ahol az eladó képviseletében eljáró ingatlanügynök június 1-i 21.18 h-i mailjében jelzi, hogy továbbította a vevő kérdéseit a műszakis kollégának és az eladó ügyvédjének, kérve a mielőbbi választ, kifejezetten jelezve, hogy várja a visszajelzést a tervezőtől. Ezeket a válaszokat életszerűen nyilván a következő nap folyamán kaphatta volna meg a felperes, a június 2-án délutánra tervezett szerződésaláírási időpont előtt, vagy legkésőbb akkor. Ugyanígy az eladó feltehetőleg elküldte volna a kért szerződéses melléklet-dokumentumokat is, de leginkább egyeztethették volna a felek az összes délutánra még nyitva maradt műszaki, jogi és üzleti kérdést a szerződés aláírására előirányzott június 2-i délutáni időpontban és véglegesíthették volna a szerződésüket, ha a felperes nem áll el a szerződéstől előző nap éjjel.
27. A Választottbíróság megjegyzi, hogy ha június 2-án a nap folyamán illetve a délutáni tárgyaláson sem jutottak volna a felek minden nyitott kérdés végére, lehetőségük lett volna az egyeztetéseket folytatni másnap, vagy akár csak egyszerűen meghosszabbítani a június 4-ig tartó szerződéskötésre tervezett időszakot. Megjegyzendő, hogy a műszaki leírás eleve 2022. november 30-ig irányozta elő az esetleges kulcsrakészségre vonatkozó műszaki és üzleti jellegű kérdések tisztázását, így a feleknek még azt is egyeztetniük kellett volna, hogy mely kérdéseket indokolt tisztázni a végleges adásvételi szerződés megkötéséig és melyeket kell csak novemberig.
28. Legfeljebb az ilyen további egyeztetések teljes eredménytelensége esetén állapíthatták volna meg a felek, hogy a végleges adásvételi szerződés mégsem köthető meg, mert még mindig maradt esetleg olyan, bármelyikük által lényegesnek tartott kérdés, amiben nincsen közöttük konszenzus. 2022. június 1-én éjjel ezt kijelenteni még mindenképpen idő előtti volt a felperes részéről.
29. A Választottbíróság utal arra is, hogy a felperes által az alperesi együttműködési kötelezettség megsértésének alátámasztására az elállásában felhozott indokok nemcsak időelőttiek, de tartalmilag is megalapozatlanok.
30. Korábban a május 31-i mailjében a felperes írásban kifejezetten elfogadta az eladó ajánlatát, hogy a 2 db parkolóhely egyike az ún. visszafordító terület lesz, de utóbb ugyanerre elállási okként hivatkozott. A tárgyaláson a felperes sem vitatta azt az alperesi nyilatkozatot, hogy a teremgarázs visszafordító terület nélkül is megfelel az építésjogi előírásoknak, így e kérdésben alperesi szerződésszegés nem állapítható meg, mivel az alperes a felperes kifejezett írásbeli hozzájárulása birtokában kívánta értékesíteni az ún. visszafordító területet és ez a felek egybehangzó álláspontja szerint semmilyen építésjogi előírást nem sértett meg.
31. A felperes ügyvezetője láthatólag félreértette az adásvételi szerződést, ha ennek 2.1.2 pontjából azt olvasta ki, hogy a parkolókon a vevő nem tulajdont, hanem „csak” kizárólagos használati jogot szerez. A szerződés egyértelműen utal arra, hogy az osztatlan közös tulajdoni hányad mellett kapja a vevő a kizárólagos használati jogot, időben mindezt az albetétesítésig. Nyilván nem véletlen, hogy ezt a kérdést a felperes saját ügyvédje sem vetette fel, erre nézve nincs észrevétele a szerződéstervezetben, mivel ez így jogilag szakszerű és világos szerződéses megfogalmazás. Elállási ok így ez a kérdés sem lehet.
32. Az elállás hivatkozik arra, hogy fizetési kötelezettsége a szerződéstervezet szerint időponthoz és nem a használatbavételi engedély meglétéhez kötött. A megállapodások 6. pontja ezzel szemben eredetileg is naptári időpontokhoz kötött fizetési ütemezést irányzott elő, amelyet a felperes elfogadott, így utóbb nem hivatkozhat arra, hogy egy ilyen fizetési rendszer számára elfogadhatatlan, sőt alperesi szerződésszegés ennek a felvetése. Megjegyzi a Választottbíróság, hogy ez is tipikusan olyan üzleti kérdés, amely a felek közötti egyeztetés szokásos tárgya és önmagában semmiképpen sem elállási ok. - A belsőépítészeti csomag kapcsán is információhiányra utal a felperesi elállás, de azt maga is rögzíti, hogy ez „jelenleg nem a szerződés része”, ahogy erre az alperes maga is hivatkozott a tárgyaláson. A Választottbíróság utal arra is, hogy a csatolt műszaki leírás hosszasan sorolja, hogy mit tartalmaz a szerkezetkész állapot és mit nem. A felperes tehát, aki maga is ingatlanbefektetésekkel foglalkozó szakvállalkozás nem állíthatja, hogy olyannyira kevés információja volt a megvásárolni szándékozott ingatlanok műszaki tartalmáról és ezek olyan súlyosak voltak, hogy a felek közötti további műszaki egyeztetéssel sem voltak tisztázhatók és emiatt nem volt más választása, mint a június 1-én éjjel bejelentett elállás. Különösen nem állítható ez olyan műszaki kérdések nyitottsága miatt, amelyek a felek által sem vitatottan a perbeli szerződésre nem tartozó belsőépítészeti kialakításra vonatkoztak.
33. Mindezek alapján a Választottbíróság álláspontja szerint nem történt olyan alperesi szerződésszegés, különösen nem súlyos szerződésszegés, amely a Ptk. 6:140 § (1) bekezdése szerinti elállási jogot biztosított volna a felperesnek.
34. b) A keresetben a felperes által a Ptk. 6:140 § szerinti érdekmúlással kapcsolatban előadottak a fentiek értelmében ugyancsak nem helytállóak, mivel nem volt szó tulajdon helyett „csak” kizárólagos használati jog átruházásáról; a visszafordító parkolóként való felhasználása korábban megfelelt a felperesnek és építésjogilag a felperes által nem vitatottan önmagában sem tekinthető jogellenesnek; a kulcsrakész állapot nem volt része a felek megállapodásának; a fizetési ütemezés a végleges szerződés tervezetében szinkronban volt az előszerződéssel, de egyébként is tárgya lehetett volna egy szerződéses egyeztetésnek a felek között ill. az sem felel meg a valóságnak, hogy az alperes ki sem fejezte válaszadási szándékát a nyitott kérdésekben.
35. A peranyagban fellelhető információk alapján nem volt tehát oka a felperesnek, hogy a bizalma súlyosan meginogjon az alperesi projektben, így a Választottbíróság álláspontja szerint érdekmúlásra alappal nem hivatkozhat.
36. Mivel sem alperesi szerződésszegés, sem felperesi érdekmúlás nem volt megállapítható, a Választottbíróság az elsődleges kereseti kérelmet elutasította.
37. Ezt követően a Választottbíróságnak a másodlagos kereseti kérelem felől kellett dönteni.
38. A felperes másodlagos kereseti kérelmét arra alapította, hogy álláspontja szerint a Ptk. 6:90 § (1) bekezdése szerinti tévedésben volt, mivel úgy tudta, hogy az alperestől a parkolóhelyek tulajdonjogát szerzi meg, de utóbb a felperes ingatlanügynökével folytatott telefonbeszélgetésből - kiderült számára, hogy az alperes csak a parkolóhelyek kizárólagos használati jogát biztosítaná a felperes számára. Álláspontja szerint ez a Ptk. 6:91. § (1) bekezdés szerinti megtévesztés, mert tévedését az alperes szándékos magatartása okozta. Erre tekintettel a felperes szerződéses nyilatkozatát keresetével megtámadta és a Ptk. 6:112 § alkalmazásával kérte az eredeti állapot helyreállítását, ennek keretében a megfizetett 4.000.000,- Ft visszafizetésére kötelezni az alperest.
39. A Választottbíróság a tényállás feltárása körében megállapította, hogy az okirati bizonyítékok, különösen a csatolt adásvételi szerződéstervezetek szerint az alperes nem kizárólagos használati jogot kívánt biztosítani a felperesnek, hanem a parkolóhelyek albetétesítéséig osztatlan közös tulajdoni hányadot és ezzel egyidejűleg kizárólagos használati jogot a felperes számára dedikált két db parkolóhelyre, az albetétesítést követően pedig 1/1 tulajdoni hányadot. Ezt a szerződést kívánta az alperes a kérdéses június 2-án aláírni, azaz ilyen tartalommal kívánt szerződni. Ahogy a Választottbíróság korábban utalt rá, vélhetően félreértette a felperes ügyvezetője a szerződés 2.1 .2 pontjában egyébként szakszerűen leírt jogi konstrukciót és úgy hitte, hogy nem tulajdont szerezne a parkolókon, A Választottbíróság kiemeli, hogy ezt a szokásos jogi konstrukciót a felperes ügyvédje sem kifogásolta az alperes által előkészített végleges adásvételi szerződés tervezetében, így felperesi tévedésről, különösen az alperes részéről megtévesztésre irányuló szándékos magatartásról nem lehet beszélni.
40. Tévedés ill. megtévesztés hiányában megtámadásnak és erre tekintettel az eredeti állapot helyreállításának nincs helye, ezért a Választottbíróság a másodlagos kereseti kérelmet elutasította.
41. Fentieknek megfelelően a Választottbíróság a felperes keresetét elutasította.

Vb/22053